1. Arckifejezések Érzelmi állapotunk tükröződése

2. Paul Ekman (Washington, 1934. február 15.) Amerikai pszichológus a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológiaprofesszora, az arckifejezés-felismerés jeles kutatója. Kimutatta, hogy az eltérő kultúrák sokféle mintákat nyújtanak számunkra érzelmeink kifejezésére, mégis, létezik legalább néhány arckifejezés, amely a világon minden ember számára ugyanazt az érzelmi állapotot tükrözi.

3. Több kultúrközi vizsgálatot folytatott, többek között egy izolált új-guineai törzset is felkeresett 1967-ben, amelynek tagjai fényképekről felismerték a nyugati emberek arckifejezései alapján az érzelmeket. Feltevésének elméleti alapját Charles Darwin teóriája adta, mely szerint az emberi arckifejezések veleszületett, nem tanult válaszmintázatok, ezáltal nem kulturálisan meghatározottak.

4. Az érzelmek az arcon a szem, szemöldök és a száj apró mozgásaival, rezzenéseivel jelennek meg. A arcizmok mozgásának elemzésével az igazi és a színlelt érzelmeket el lehet különíteni. Az emberi arckifejezések vizsgálatára Ekman és Friesen az1978-ban kidolgozta az Arctevékenység-kódoló Rendszert ( Facial Action Coding System [FACS] ) . Feltérképezték az arc 23 pár izmát, és az azokhoz kapcsolódó mozgásokat, amelyeket akcióegységnek (Action Unit) neveztek el. Az ember képes arra, hogy szabályozza arcvonásait, a testi reakciókat azonban nem (pl.: pirulás)

5. Lényegesebb támpontok az arckifejezések felismerésében

6. A fontosabb mimikai izmok

7. Öröm Ha a száj sarkai is felfele kanyarodnak, csak akkor nem erőltetett. Megjelennek a szarkalábak a szem sarkainál. Álnevetés közben az ember tud arra is figyelni, hogy hunyorogjon a szemével. Bánat A felső szemhéj és a szemöldök külső széle lejjebb van a szokásosnál. Illetve a száj sarkai is lekonyulnak. Gyakran ezek a jelek csak pár pillanatig tartanak, mert az ember észreveszi magán, hogy erőt vett rajta valamilyen érzelem és igyekszik kontrollálni.

8. Harag Az ajkak egyenesek, párhuzamosan futnak egymás mellet és általában össze is préselődnek. A szemöldök összehúzódik az orrnyereg irányába. Ez is olykor csak egy ezredmásodpercig tart. Meglepődés Alapvetően a kikerekedett szemek, és a felhúzott szemöldök jellemzi. Olykor a száj is kinyílik egy kicsit. Csak akkor őszinte a meglepődés, ha szemöldök egy másodpercnél nem hosszabb ideig marad felhúzva. Ha ennél tovább marad felhúzva, akkor az már csak színlelt meglepődés.

9. Félelem Az ajkak a fül irányába széthúzódnak. Az alsó szemhéj megfeszül és a felső szemhéját is felhúzza az, aki valóban megijed. Undor A felső ajak legalább annyira felhúzódik, hogy kivillanjanak a fogak, melyet az orrcimpa apró rándulásai is gyakran követnek. Megvetés Az ajkak csak az egyik oldalon emelkednek meg. Néha ez azzal párosul, hogy az ember a fejét finoman oldalra hajtja, így azt az érzetet keltve, hogy lefelé néz megvetése tárgyára – szó szerint lenézi.

10. Különböző arckifejezések összegződnek, egymásra szerveződnek – gyakran egymásnak ellentmond az arckifejezés és az érzelem (zavarunkban mosolygunk)

12. Az utóbbi 20 évben sokat vizsgálták az érzelmi arckifejezések felismerését a különböző pszichiátriai kórképekben. Autizmusban, érzelmileg labilis személyiségzavarban, szociális fóbia esetén és szkizofrén betegeknél a normálistól eltérő arckifejezés felismerést találtak. A szakirodalomban ezt a jelenséget „ hangulati kongruenciá ”-naknevezik. Depressziós hangulatú személyek hajlamosak pozitív érzelmeket kifejező arcokat neutrálisnak, míg semleges arcokat negatívnak ítélni. Ezzel párhuzamosan mániás állapotban lévő személyek hajlamosak a szomorú arckifejezéseket kevésbé intenzívnek vagy neutrálisnak ítélni.

15. Köszömöm a figyelmet! Készítette: Nagy Baksa Neptun kód: GKKNA9 EKF Mozgóképkultúra és Médiaismeret szak Levelező tagozat