A digitális bennszülöttek mítoszának megteremtésével és a laikus közbeszédben való elterjedésével párhuzamosan egyre több felől fogalmazódnak meg a 21. századi tanulóval kapcsolatos konkrét elvárások. Ezek között hangsúlyos a digitális kompetencia megléte is, amelyet a szerzők számos módon közelítenek meg és különböző részterületre bontanak (Calvani, Cartelli, Fini és Ranieri, 2008, Erstad, 2010, Pegrum, 2011, Area és Pessoa, 2012, Ng, 2012, Hinrichsen és Coombs, 2013). A digitális kompetencia mérésének alapját azok a jól körülírt kompetenciák és készségek adják, amelyekről nemcsak szakirodalomi összefoglalókban olvashatunk, hanem a munkaerő-piaci elvárásokat tükröző dokumentumokban is. Az előadásban ismertetett kutatás célja a középiskolás tanulók internethasználattal kapcsolatos ismereteinek, forráskeresési és -értékelési stratégiáinak, valamint a digitális kompetencia kognitív dimenzió összefüggésrendszerének megismerése. A kutatásban 2014 őszi félévében 14 középiskola 38 osztálya vett részt összesen 1037 tanulóval. A digitális kompetenciát mérő teszthez Calvani és munkatársai (2008) Instant DCA (Digital Competence Assessment) tesztjéből adaptáltuk a kognitív dimenzióban mérő feladatokat, Eszter Hargittai (2009) fogalomgyűjteményéből vettünk át néhány fogalmat, a PISA 2012-es matematikai tesztfüzetéből választottunk egyet (OECD, 2012), illetve néhány saját kérdést is alkalmaztunk. A mérőeszköz 16 féle feladatba sűrített itemeit reliabilitás-vizsgálatnak vetettük alá, a Cronbach-alpha értéke megfelelőnek bizonyult (0,712). A kutatás rávilágított, hogy a tanulók forráskeresési és –értékelési stratégiáinak fejlesztése terén még sok teendő van. A varianciaanalízisek eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy a szülők iskolai végzettsége a digitáliskompetencia-pontszámból 4%-os hányadot magyaráz meg, ahogyan a tanuló előző évi bizonyítványátlaga is. Az osztály mint független változó esetében volt a legmagasabb a megmagyarázott variancia (36%), azaz hogy a tanulók melyik osztálynak, tanulóközösségnek a tagjai. A digitáliskompetencia-pontszám összefüggést mutatott az iskolai Országos Kompetenciamérésnek a matematikai (r=0,53, p=0,01) és a szövegértés-eredményeivel is (r=0,535, p=0,01). A digitális kompetencia nem függött össze az életkorral, a heti informatikaórák számával, a naponta aktívan internetezéssel, tanulással vagy olvasással töltött órák számával sem (p>0,05). A digitális tanulói jellemzők és a hatékony tanulási szokások (Prensky, 2001, Jukes és Dosaj, 2006 nyomán Thompson, 2012) felmérése alapján elkülönített klaszterek (hatékony alkalmazók, közömbösek, eredményorientáltak) a digitáliskompetencia-teszten nyújtott teljesítményükben csak néhány feladat esetében különböznek szignifikánsan. A hagyományosabb tanulási preferenciájú tanulók sem feltétlenül maradnak el a digitális világ kihívást jelentő feladataiban. A digitális kompetencia sem nem veleszületett, sem nem spontán fejlődő, de hozzáértő pedagógusok munkája nyomán fejleszthető.

1. A digitális kompetencia
kognitív dimenziója és
összefüggései
Tóth-Mózer Szilvia, doktorjelölt (ELTE Neveléstudományi Doktori
Iskola)
Dr. KárpátiAndrea DSc egyetemi tanár (ELTETermészettudományi
Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ)
XV.Országos Neveléstudományi Konferencia
Óbudai Egyetem
Budapest, 2015. november 19-21.

2. A digitális
kompetencia
és a 21. századi
készségek
tájképe
(Ala-Mutka,
2011)

3. A digitális
kompetencia
dimenzióiés
alkotóelemei az
Instant DCA
mérőeszközben
(Calvani és
mtsai, 2008. 190.
o.)
• Technológiai hibák felismerése
• Felületek azonosítása
• A legmegfelelőbb technológiai megoldás kiválasztása
• Logikai műveletek végzése
• Folyamatok ábrázolása
• A való világ és a virtuális közötti különbségtétel
• Szövegek kezelése (összegzés, bemutatás, elemzés)
• Adatok rendszerezése
• Grafikonok kiválasztása és értelmezése
• Releváns információ értékelése
• Az információ megbízhatóságának értékelése
• Személyes adatok védelme
• Tiszteletadás az interneten
• A szociális és technológiai egyenlőtlenségek megértése

4. Vizsgálati
eszközök
 20 állítás teszt (Kuhn, McPartland, 1954)
 Internethasználattal kapcsolatos motivációk
(Leung, 2003)
 Internethasználattal kapcsolatos attitűdök
(Ng, 2012)
 Problémás és veszélyes internethasználati
skála (Jelenchick, 2014)
 A digitális bennszülöttekre jellemző
tulajdonságok
 A digitális bennszülöttség kritériumai
 Digitális tanulói jellemzők és hatékony
tanulási szokások
(Thompson, 2012)
 Digitáliskompetencia-teszt
 Tanulási naplók 7 egymást követő napon át
I. szakasz
II. szakasz
III. szakasz

5. Minta
 14 iskola, 38 osztály, 1037 tanuló
 átlagéletkor: 16,24 (szórás 1,4)
 min. 13, max. 20 év
 szülők iskolai végzettsége: közel
60%-nak főiskolai vagy egyetemi
diplomája van
 14 iskola közül 12 esetében
elmondható, hogy a 2013-as OKM-
en mindkét teszten az országos
átlag fölött teljesítettek
évfolyam nem összesen
fiú lány
8 16 28 44
9 142 120 262
10 149 136 285
11 73 91 164
12 68 55 123
13 31 42 73
összesen 479 472 951

6. Feladat tartalma Kapcsolódó digitális kompetenciaterület
Technológiai A keresőoldalak találati eredményeinek
értelmezése (DCA)
használat
Internethasználattal kapcsolatos definíciók
ismerete (Hargittai, 2009)
használat
Internethasználattal kapcsolatos szituációk elemzés, dekódolás, használat
Piktogramok felismerése, értelmezése dekódolás
Kognitív Kulcsszavak megadása (DCA) használat
Táblázatok használata (DCA) dekódolás
Infografika értelmezése dekódolás
Grafikonolvasás (DCA) dekódolás
Hierarchikus rendezés (DCA) dekódolás
Keresés az interneten (DCA) használat
A hiányzó érték megtalálása (DCA) használat
A szerző szándékának megértése(DCA) jelentés-teremtés
Számításos feladat (PISA 2012) dekódolás
Források összevetése (DCA) elemzés
Az email tárgyának megadása dekódolás
Etikai Idézés (DCA) használat

7. Források
összevetése
1. forrás 2. forrás
Napóleon ellenségeit reggel 7 órakor akarta megtámadni,
de a csapatai kimerültek voltak.
Napóleon csapatai hajnalban készen álltak a csatára,
de a köd megnehezítette a támadás beindítását.
A csata két napig tartott. A csata nyolc órán át tartott.
50.000 katona halt meg a csatában. A végén a csatamezőt halott katonák borították.
Napóleon úgy gondolta, hogy megnyeri a csatát, még ha
okos tábornagya, Berthier marsall nem is tudja támogatni
többé.
A történészek egyetértenek abban, hogy Napóleon
optimista volt a csata kimenetelével kapcsolatban.
Napóleon azzal bízta meg Grouchy generálist, hogy
akadályozza meg a porosz és a brit sereg egyesülését.
Napóleon arra törekedett, hogy megakadályozza a
porosz sereg megérkezését a csatamezőre.
Amikor délután megérkeztek a porosz csapatok, a csata
már zajlott a franciák ellen.
Napóleon vereségének egyik oka a porosz sereg
megérkezése volt a csatamezőre.

8. A források
értékelése c.
feladatra adott
válaszok
aránya (%)
Források összevetése
a feltevés
hihető
a felvetés
további
igazolásra szorul
a feltevés
ellentmondásos
1. állítás
fiú 54,1 31,9 14
lány 45,4 36 19
össz 49,9 33,8 16
2. állítás*
fiú 10,9 24,9 64
lány 6,5 16,7 77
össz 8,8 21 70
3. állítás
fiú 47,4 34,4 18
lány 53,6 32,5 14
össz 50,4 33,5 16
4. állítás
fiú 16,4 47,2 36
lány 14,6 42,1 43
össz 15,6 44,7 40
5. állítás
fiú 40,7 45,9 13
lány 38,1 48,6 13
össz 39,5 47,2 13
6. állítás
fiú 28,8 57,6 14
lány 30,2 57,9 12
össz 29,5 57,7 13

9. Internet-
használattal
kapcsolatos
fogalmak
3,1%
40,8%
7,2%
16,9%
3,5%
34,9 %
Helyes válaszok aránya a PDF, a CTRL+F, a titkos másolat, a podcast, az RSS
és a Creative Commons fogalmak kifejtésénél

10. A digitális tanulói
jellemzők és a
hatékony
tanulási
szokások
(Thompson,
2012) alapján
végzett
klaszteranalízis
eredménye
-3.5
-2.5
-1.5
-0.5
0.5
1.5
2.5
3.5
-3.5 -2.5 -1.5 -0.5 0.5 1.5 2.5 3.5
hatékonytanulásiszokások
digitális tanulói jellemzők
Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak

11. A digitális-
kompetencia-
teszt
feladataiban
elért
eredmények a
különböző
tanuló-
típusoknál
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak

12. A digitális-
kompetencia-
teszt
feladataiban
elért
eredmények a
különböző
tanuló-
típusoknál
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak
t=2,5, p=0,01

13. A digitális-
kompetencia-
teszt
feladataiban
elért
eredmények a
különböző
tanuló-
típusoknál
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak
t=2,5, p=0,01
t=3,2, p<0,01
t=4,5, p<0,01
t=2,8, p<0,01

14. A digitális-
kompetencia-
teszt
feladataiban
elért
eredmények a
különböző
tanuló-
típusoknál
0%
20%
40%
60%
80%
100%
Hatékony alkalmazók Közömbösek Eredményorientáltak
t=2,0, p=0,04
t=2,0, p=0,04
t=2,1, p=0,03
t=2,6, p=0,01
t=3,3, p=0,01

15. A digitális-
kompetencia-
pontszám (%)
különbsége a
fiúk és a lányok
között
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
teljes minta
(N=879)
fiúk
(N=413)
lány (N=388)
|t|=3,87, p<0,01

16. Klaszter nem N átlag szórás |t| p
Hatékony
alkalmazók
fiú 144 55,64 19,69 2,32 0,02
lány 108 49,74 20,30
Közömbösek fiú 131 53,64 17,65 1,9 0,05
lány 128 49,69 14,45
Eredmény-
orientáltak
fiú 129 58,09 15,27 2,62 0,009
lány 148 53,32 14,96
A digitális-
kompetencia-
pontszám (%)
különbsége a
fiúk és a lányok
között

17. A digitális-
kompetencia-
tesztpontszám
összefüggései
* p<0,05; ** p<0,01
Változó F a megmagyarázott
variancia értékei %-
ban
osztály** 12,9 36
iskola** 27,9 30
tanulmányi átlag** 12,2 4
anya iskolai végzettsége** 6,5 4
Mióta vagy aktív internetező?** 8,2 4
Mikor használtál először
számítógépet?**
7,4 4
apa iskolai végzettsége** 4,8 3
évfolyam** 4,7 3
iskolai feladatok megoldásának
gyakorisága az otthoni
számítógépen**
4,7 2
életkor* 3,0 2

18. A digitális
kompetencia
nem függ
össze
 az életkorral,
 a jelenlegi informatikaórák heti számával,
 a naponta aktívan internetezéssel, tanulással vagy
olvasással töltött órák számával,
 a digitális tanulói jellemzőkkel,
 a hatékony tanulási szokásokkal,
 az eszközök hozzáférhetőségével (bármikor
használhatja a számítógépet vagy használatán meg
kell osztoznia, illetve a rendelkezésre álló IKT eszközök
sokféleségével),
 az elektronikus tanulási környezetek egyes fajtáit
előnyben részesítésével.

19. Irodalom
 Ala-Mutka, K. (2011): Mapping DigitalCompetence:Towards a
Conceptual Understanding. EuropeanCommission. Joint Research
Centre. Institute for ProspectiveTechnological Studies.
 Calvani,A., Cartelli,A., Fini,A. és Ranieri, M. (2008): Models and
Instruments for Assessing DigitalCompetence at School. Journal
of e-Learning Je-LKS and Knowledge Society —Vol. 4, n. 3, 183-
193. http://bit.ly/1vP1Z6s Letöltés ideje: 2015. május 17.
 Thompson, P. M. (2012):The popular profile of the Digital Learner:
Technology use patterns and approaches to learning. (Doktori
disszertáció) http://bit.ly/1IQmGJt Letöltés ideje: 2015. május 17.

20. Köszönjük a figyelmet!
Tóth-Mózer Szilvia
tothmozerszilvia@gmail.com
Kárpáti Andrea
andreakarpati.elte@gmail.com