szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia, Nyíregyháza, 2017.11.09-11
Elnök: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
Előadók: Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita, Racskó Réka, Török Balázs
Az prezentáció tartalmában egyezik meg az Országos Neveléstudományi Konferencián használtéval, formailag azonban eltérő.
Innovatív infokommunikációs eszközhasználat az idegennyelv tanításban
Helyzetkép a digitális közoktatás területéről, a fejlesztés egy lehetséges kompetenciarendszere
1. HELYZETKÉP A DIGITÁLIS
KÖZOKTATÁS TERÜLETÉRŐL,
A FEJLESZTÉS EGY LEHETSÉGES
KOMPETENCIARENDSZERE
szimpózium
Országos Neveléstudományi Konferencia,
Nyíregyháza, 2017.11.09-11
4. A SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI
Szimpóziumvezető: Hülber László
Opponens: Hunya Márta
1. Török Balázs, Király Sándor: Nemzetközi, nemzeti
oktatás-informatikai szabályozások
2. Komló Csaba: Nemzetközi, nemzeti digitális
iskolafejlesztő programok
3. Racsko Réka: Hazai digitális iskolafejlesztő
programok
4. Czirfusz Dóra, Habók Lilla: Közoktatás szereplőinek
digitális felkészültsége
5. Lanszki Anita: Az IKT műveltség fejlesztése egy
adaptált digitális kompetenciarendszer
6. • Az informatikai szektor folyamatosan bővülő
ágazat az 1990-es évek óta.
• Az oktatás felvőpiaccá és esetenként
megrendelővé vált a szektor irányában.
• A két rendszer kapcsolódása eltérő dinamikával
és eltérő közpolitikai szándékok mentén történt.
• Az EU koordinatív, kezdeményező szerepet vállalt
az informatikai szektor és az oktatás
összekapcsolásában.
A gazdaság informatikai szektora és az
Európai Unió közpolitikái
7. • 2000 körül körvonalazódott az eEurope
stratégia (Európai Tanács)
• eLearning initiative - Designing Tomorrow's
Education
• (1) infrastruktúra és a hálózati hozzáférés
• (2) a készségfejlesztés és az új technológiák
alkalmazása
• (3) multimédia-tartalomszolgáltatás
• (4) tudásközpontok hálózati összekapcsolása
• Memorandum az egész életen át tartó
tanulásról
A gazdaság informatikai szektora és az
Európai Unió közpolitikái
8. e-learning program (Európai Parlament és Tanács )
• (1) a digitális írástudás és szövegértés képességének
fejlesztése;
• (2) felsőoktatási tanulmányi utaztató programokhoz
(pl. Erasmus) kapcsolódóan egyfajta európai
virtuális „campus” létesítésének szándéka
• (3) kétoldalú innovatív hálózati együttműködés az
általános és középiskolák között Európában (e-
twining),
• (4) a tanárképzés támogatása.
A gazdaság informatikai szektora és az
Európai Unió közpolitikái
9. Lifelong Learning koncepció,
DeSeCo (Defining and selecting key competencies)
(OECD)
1. anyanyelvi kommunikáció
2. idegen nyelvi kommunikáció
3. matematikai és természettudományi/műszaki
(technikai) készségek
4. digitális készségek,
5. tanulni tudás képessége,
6. személyközi (interperszonális) és állampolgári
kompetenciák
7. kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák
8. kulturális tudatosság kompetenciája
A kulcskompetenciák
10. A tanulói kompetencia eredmények alapján az oktatási
rendszerek teljesítménye metrikus adatok alapján
összevethető. Az IKT hasznosulása:
• 2009 PISA: gyenge eredmények sok országban
• 2015 PISA: az IKT-ra sokat költő országokban nincs
érzékelhető fejlődés a tanulók szövegértési,
matematikai és természettudományos készségei
terén
• az IKT-nak nincs érzékelhető hatása a hátrányos és
nem hátrányos helyzetűek közötti
teljesítménykülönbségek mérséklésében.
A PISA diagnosztika jelentősége
11. Az IKT fejlesztések súlypontjainak áthelyezése.
A Bizottság nemzeti hatáskörben hagyja az e-learning
szempontjainak érvényesítését.
A hangsúly a munkapiac igényeinek megfelelő IT-
kompetenciákra kerül.
A digitális kulcskompetencia meghatározása frissül:
• a társadalmi cselekvőképességet megalapozó
transzverzális kulcskompetenciák kidolgozása
Az EU közpolitikai változások
12. „i2010: európai információs társadalom a növekedésért és
a foglalkoztatásért” (Európai Gazdasági és Szociális
Bizottság - az oktatás kritika tárgya.)
• „Nem alakult ki szisztematikusan és tömeges méretekben
(…) az „olyan oktatási kultúra, amely feloldaná az
információáramlás mai méretei, üteme és sebessége által
keltett zavart”
• „Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a problémák az európai
oktatási rendszerekben megfigyelhető alacsony
hatékonyságban gyökereznek a digitális kor
szükségleteire adott válaszok szintjén. Az EGSZB ezért
javasolja az i2010-es stratégia lehető legszorosabb és
leghatékonyabb összekapcsolását az európai oktatási
rendszerek javításával – főként azok erőteljesebb
finanszírozása révén”
Az EU közpolitikai változások
13. Európai Unió 2020-ig tartó fejlesztési időszaka
• IKT fő fejlesztéspolitikai területei: a
közlekedésbiztonság, az elektronikus kereskedelem,
a bankrendszer, a kutatás, az energetikai szektor és a
közegészségügy
Európai Unió 2020-ig tartó fejlesztési időszaka
• Az EU az IT-készségek előmozdítását elsősorban a
foglalkoztatási mobilitás elősegítésével indokolja
Az EU közpolitikai változások
14. Oktatás:
• A korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell
csökkenteni. (pedagógiai problémafelvetés)
• El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok
legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.
Az EU közpolitikai változások
15. A korai iskolaelhagyás kockázatának csökkentése az IKT
eszközrendszerével.
Cél: a tanuló iskolatapasztalatának figyelembe vétele. Az
intézmény tanuló-megtartó képességének fokozása.
A fejlesztés a pedagógus felelősségi körébe utalja a tanulók
motivációs szintjét, iskolához kötődését, szubjektív
komfortérzetét.
• 2010-es évek vizsgálatai szerint a számítógéppel
támogatott tanórát a diákok több mint 90%-a tartja
élvezetesebbnek, mint a hagyományos oktatást.
• Kedvező a digitális táblák alkalmazására vonatkozó
kutatások eredménye
A finanszírozó iskolafejlesztő program
(EFOP 3.1.2-16)
16. • 2010-es évek vizsgálatai szerint a számítógéppel
támogatott tanórát a diákok több mint 90%-a tartotta
élvezetesebbnek, mint a hagyományos oktatást.
• Kedvező a digitális táblák alkalmazására vonatkozó
kutatások eredménye
• A médianyelvezethez és médiahasználathoz szokott
tanulók számára ismerősebb tanulási környezet
teremthető.
• Érdekfeszítőbb tanulási tartalmak IKT-val közvetítve.
• Formális – fejlesztő értékelés IKT-eszközei
• Gamification – játékélmény bevonása az
oktatásszervezésbe.
Iskolafejlesztő program – IKT
19. Nemzeti oktatás-informatikai
szabályozások, útmutatók
• NAT (2012)
o 9 kulcskompetenciát határoz meg
oA digitálist interdiszciplinárisan értelmezi
oUsing to learn Learning to use
oInformatika vs. IKT
oInformatika óraszáma
oA digitális kompetencia fejlesztése nem
szorítkozhat csak az informatika órákra
oPedagógusok IKT kompetenciája?
20. Nemzeti oktatás-informatikai
szabályozások, útmutatók
• EU2020-Európai Digitális menetrend
oMindenki számára hozzáférhető nagy
sebességű internet
oA digitális jártasság, a digitális készségek
és a digitális integráció előmozdítása
• Nemzeti Infokommunikációs Stratégia
2014-2020
oGyorsuljon fel a digitális kompetenciák és az
internethasználat terjedése a lakosság körében
21. Nemzeti oktatás-informatikai
szabályozások, útmutatók
• DJP – Digitális Oktatási Stratégia <=>NAT
ominden iskolatípusban és minden évfolyamon
legyen legalább hetente 1 informatika óra,
o a programozás külön tantárgyként épüljön be a
NAT-ba, már az általános iskola 3. osztályától kezdve
egészen a 12. évfolyamig
22. Nemzeti oktatás-informatikai
szabályozások, útmutatók
• További javaslatok (DOS)
o online felületet is a tanuláshoz
o biztosítja az egyenlő hozzáférés és az inkluzív oktatás
lehetőségét a digitális eszközökön és szolgáltatásokon
keresztül
o Digitális Pedagógiai Módszertani Központ
o IKT eszközök használata minden tantárgy esetében
épüljön be tanítás-tanulás, valamint az értékelés
folyamatába
o a köznevelésből kikerülő tanulók a megfelelő digitális
kompetenciával
o vegyék figyelembe az Infókommunikációs Egységes
Referenciakeret (IKER) által meghatározott kimeneti
követelményeket.
23. Nemzeti oktatás-informatikai
szabályozások, útmutatók
• További javaslatok (DJP – DOS)
oA pedagógusok IKT alapú pedagógiai-módszertani
gyakorlatának fejlesztése – IKER3
okétévenként felül kell vizsgálni az informatikai
műveltségterületre vonatkozó kerettanterveket
oA digitális infrastruktúra fejlesztése (elavult az
eszközrendszer, alacsony az internetelérés
sávszélessége, hiányoznak a támogató elektronikus
szolgáltatások és a digitális tartalmak)
27. OLPC - CMPC
Uruguay CEIBAL 2007 -2009
380 000 OLPC
Nigéria 2007-2009 /3 hónap
98%internet
20 000 tanár 500 oktatássegítő
15%-os javulás a matematika
eredményekben
71 000 CMPC
Skool tananyag,
Intel Teach program
30%-kal jobb tanulmányi eredmény
Nőtt a motiváltság
Csökkent az iskolakerülés
Tanulócentrikusság
(-) 30%-uk használhatatlanná vált,
(-) Integrálási gondok és internet
kapcsolat hiánya
28. Rendszerint három szinten jelennek meg az európai iskolák
stratégiai dokumentumaiban:
• IKT eszközök integrációja a tanítási, tanulási folyamatokba,
• tanulók és tanárok hatékony IKT eszközhasználatának
fejlesztése,
• iskolák IKT infrastruktúrájának fejlesztése.
Az európai törekvések
29. Nemzeti stratégiák, cselekvési tervek az
EU országaiban
Deklarált nemzeti stratégiával illetve cselekvési tervvel rendelkező országok az Európai Unióban
(digitális kompetencia). Forrás:Parveva, De Coster, Baïdak (2012)
33. FATIH
(Fırsatları Artırma ve Teknolojiyi İyileştirme Hareketi)
• Iskolaelőkészítő - egyetem 17+1 millió tablet
• 600 000 interaktív tábla és multifunkcionális nyomtató
• Hatékony oktatási alkalmazásához szükséges infrastruktúra
• A projekt során fontos szempont a mérhetőség
• Egyéni felkészülésre és osztálytermi alkalmazásra alkalmas digitális
tananyagok
A projekt informatikai támogatása:
• Azonosítórendszer.
• Iskolai információs rendszer
• Eszközkezelő-rendszer,
• Oktatási keretrendszer.
• Osztálymenedzselő-rendszer.
38. Az iskolák átalakításának tíz fő összetevője
1. • Jövőkép kialakítása
2. • Partnerségek és kapacitásépítés a változáshoz
3.
• Szervezeti kapacitás, stratégiai tervezés és
minőségbiztosítás
4.
• Elköteleződés, akadálymentesség és fenntarthatóság
5. • Személyre szabott tanulás
6. • Tanári és vezetői kapacitásfejlesztés
7.
• Tanterv és értékelés
8. • Tanuló szervezet felépítése
9. • Fizikai tanulási környezetek
10.
• A technológia megtervezése a hatékony és hatásos
iskolai működésért
Forrás: https://www.microsoft.com/hu-hu/education/school-leaders/school-systems-planning/components.aspx alapján
Mentoriskola
Úttörő iskola (pathfinder
school)
Vezető iskola (leading
school)
Pilotiskola (pilot school)
Résztvevő iskola
(participating school)
• csak meghívásra-nemzetköziérdeklődésre számon
tartott intézmények
• világméretűeseményeket (WW-event) való részvétel
és helyi workhopk szervezése
• esettanulmányok
• feltétel az iskola magas fokú innovációs szintje
• a globális fejlesztési közösségben való részvétel
• nemzeti,nemzetköziés regionális worshopok
szervezése
• feltétele a Pilot Iskola Program elvégzése
• mentorolás, támogatás, szakértők ajánlása
• nemzeti eseményekben való részvétel
• csak 20 iskola kerülhet be
• blended learning program a digitális átállás
támogatásához
• nemzeti eseményekben való részvétel
• bárki csatlakozhat online
• regionális és helyi igényekhez alkalmazkodó modell
innocvációs klaszter alkalamzása
• online forrásokkal és helyi eseményekkel is részt vehet
Az iskolai részvétel fokozatai a MS
Partners in Learning programban
Forrás: http://www.waggrakineps.wa.edu.au/21st-Century-
Learning/Microsoft.aspx
39. A Microsoft Partners in Learning
3 fő pillérjének projektjei
Alapja: Partners in Learning School Research Background. URL: http://www.techlearning.com/portals/0/PILSR_Training_Materials%20copy.pdf
43. Kutatás célja: a hazai pedagógusok és diákok
digitális felkészültségének bemutatása
Módszer: szisztematikus irodalom-elemzés
(Baumeister és Leary, 1997)
Kutatási kérdések
Pedagógusok Tanulók
Hol helyezkednek el a pedagógusok az
európai átlaghoz képest a digitális
felkészültség tekintetében?
Mi jellemzi a tanulók digitális
eszközhasználatát?
Milyen akadályai lehetnek az iskolai
digitális eszközhasználatnak?
Hogyan alakult a tanulók digitális
írástudása az elmúlt években?
Milyen szinten állnak a pedagógusok a
digitális kompetenciák terén, milyen
attitűd jellemzi őket?
Mi jellemzi a tanulók tanulási
célú eszközhasználatát,milyen
attitűddel rendelkeznek?
Milyen javaslatok merülnek fel az iskolai digitális eszközhasználat
előmozdítására?
44. Feldolgozott szakirodalmak a
pedagógusok digitális
eszközhasználatára vonatkozóan
• 2011-2013: ESSIE (Survey of Schools: ICT in
Education)
• 2011-2014: eLEMÉR
• 2013, 2015: Digitális Állampolgárság
• 2016: HP NETA
• 2017: Fujitsu - The Road to Digital Learning
45. Hol helyezkednek el a pedagógusok
az európai átlaghoz képest a digitális
felkészültség tekintetében?
(+)
Alapképzés, továbbképzés
Alapismeretek (önbevallás szerint)
(-)
Eszközhasználat tanítás közben
Iskolán kívüli feladatok
46. Milyen akadályai lehetnek az iskolai
digitális eszközhasználatnak?
Tanárok szerint (HP NETA, 2016)
Igazgatók szerint (ESSIE, 2012)
47. Mi jellemzi a pedagógusok digitális
kompetenciáját, milyen attitűddel rendelkeznek?
• Nyitottság és alapvető IKT-ismeretek ✓ (DÁK, 2015)
• Részkompetenciák fejlesztése (életvezetés,
produktivitás) (DÁK, 2015)
• Tanuló digitális felkészültsége > tanár felkészültsége
(HP NETA, 2016 és Fujitsu, 2017)
• eltérő
attitűdök
(HP NETA,
2016)
48. Feldolgozott szakirodalmak a tanulók
digitális eszközhasználatára
vonatkozóan
• 2010: Csepeli és Prazsák kutatása
• 2011-2013: ESSIE
• 2012: EU Kids, digitális biztonság
• 2012, 2015: PISA, digitális szövegértés
• 2013: Digitális Állampolgárság (DÁ)
• 2016: Bernschütz, mobil adatforgalom
• 2016: Dorner, Hatvani, Taskó, Soltész, Estefánné
és Dávid, fiatalok IKT használata
• 2016: Sólyom, okostelefon használat
• 2016: HP NETA
49. Mi jellemzi a tanulók digitális
eszközhasználatát?
Mire?
• Játék / szórakozás
• Kapcsolattartás
• Tájékozódás
• Információk gyors
elérése
• Tanulás
Tartós fogyasztási cikkek iskolai
végzettség mentén (KSH, 2015)
Alapfokú / nincs Középfokú
érettségi nélkül
Középfokú
érettségivel
Felsőfokú
Otthoni PC 22 50 57 68
Laptop 9 31 44 76
Mobiltelefon 136 197 195 213
Ebből okostelefon 18 49 63 86
Hol?
• Otthon • Okostelefonon – ahol
van wifi
50. Hogyan alakult a tanulók digitális
írástudása az elmúlt években?
A magyar tanulók eredményei a digitális és nyomtatott teszteken (PISA, 2015)
51. Mi jellemzi a tanulók tanulási célú
eszközhasználatát, milyen attitűddel
rendelkeznek?
• Otthon többet használnak számítógépet, mint az
iskolában (ESSIE, 2011)
• Aktív nethasználat alulreprezentált tanulási
tevékenységgel (EUKids, 2012)
• Gazdaságilag hátrányos helyzetű diákok: hiányzó online
navigációs és szövegértési képesség –› nem tudja
kihasználni az előnyöket (OECD, 2015)
• Iskolai feladatokhoz heti néhány alkalommal használják
(HP NETA, 2016)
• Iskolai okostelefonozás ~ 50%, de nem derül ki, hogy
tanulási céllal történik-e (HP NETA, 2016)
• Szülői minta szerepe (HP NETA, 2016 és EU Kids 2012)
52. Milyen javaslatok merülnek fel az iskolai
digitális eszközhasználat előmozdítására?
• Diákok IKT-nyitottságának kihasználása (Lannert, 2014)
• Diákok bátorítása a tanulási céllal történő
eszközhasználatra (Essie, 2013 és DÁ, 2015)
• Nemzetközi és hazai jó gyakorlatok megosztása,
tananyagtár létrehozása (HP NETA, 2016)
• Életkori sajátosságok figyelembevétele az iskolai IKT-
használat során (Dorner és mtsai, 2016)
• A digitális oktatás kulcsa (Fujitsu, 2017):
• összekapcsolhatóság
• egyszerűség
• biztonság
53. Az IKT műveltség
fejlesztése egy adaptált
digitális
kompetenciarendszer
alapján
Papp-Danka Adrienn
DEXTER Informatikai és Tanácsadó Kft.
Lanszki Anita
MTE, EKE NTDI
55. • másfajta megközelítési mód
• azt kívánja hangsúlyozni, hogy az
általános állampolgári
cselekvőképesség, kötelezettség,
biztonság értelmezhető és szükségszerű
a digitális létben
• Digitális állampolgárság hazai
kompetenciamodellje
(Ollé, Lévai, Domonkos, Szabó, Papp-
Danka, Czirfusz, Habók, Tóth, Takács és
Dobó, 2013)
Digitális állampolgárság fogalma
56. Digitális kompetencia modellek
1) digitális kompetencia európai
keretrendszere
• DigComp 1.0 - 2013
• DigComp 2.0 - 2016
2) ISTE-S 2016 és ISTE-T 2008
3) M-DOS és IKER
57. A kompetenciarendszer céljai,
előnyei
• lehetőség egy személy-, és fejlesztésközpontú (és nem
eszközközpontú) digitális pedagógia felépítésére
• kedvező háttér a tudatos eszközhasználatnak
• életkortól, formális iskolai szereptől és eszközhasználati
kompetenciától független fejlesztési célokat jelöl ki
• a tanárok és tanulók együttműködéséhez, közös
munkájához egységes keretet biztosít
• lehetőség a negatív jelenségek értelmezésére,
magyarázatára és preventív fejlesztésre (cybermobbing,
oversharing, addikciók, digitális stressz)
• tantárgy-, tartalom-, és műveltségi területtől független
kompetenciarendszer
59. DÁ 2017 kompetenciamodellt
megalkotó kutatócsoport:
Czirfusz Dóra
Habók Lilla
Hülber László
Király Sándor
Komló Csaba
Lanszki Anita
Ollé János
Papp-Danka Adrienn
Racsko Réka
60. (1) Technológiai műveltség,
felelősségteljes eszközhasználat
• Digitális eszköztudás
• Digitális egészség
• Személyes digitális biztonság és
adatvédelem
• Digitális környezetvédelem
• Digitális jog
69. DÁ 2017 és TPACK modell
• A DÁ 2017 kompetenciarendszer: szerepfüggetlen
modell, nincs pedagógiai célja
• nem kapcsolódik digitális alapú pedagógiai
tudáshoz, szakmódszertanhoz.
• Ezen területek fejlesztése viszont elengedhetetlen a
tanárok számára ahhoz, hogy a digitális eszközöket
célzottan, megfelelő metodika mellett alkalmazzák
pedagógiai munkájukhoz
• A tanárokat érintő fejlesztési célok
meghatározásához a TPACK (Technological,
Pedagogical And Content Knowledge) modell”
nyújthat segítséget.
71. KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!
Czirfusz Dóra, Habók Lilla, Hülber László,
Király Sándor, Komló Csaba, Lanszki Anita,
Racsko Réka, Török Balázs
A SZIMPÓZIUM ALAPJÁT KÉPEZŐ
TANULMÁNYKÖTET LETÖLTHETŐ:
HTTPS://GOO.GL/QFI9HG
Tanárok részéről módszertani kihívások is, pl BYOD-t módszertanilag és technikailag sem tudják menedzselni
Tévképzetek a diákok IKT tudásával és attitűdjeivel kapcsolatban –› kiművelés fontossága
Alulteljesítő diákok aránya
Digitális adatfelvételnél ~ 30%
Nyomtatott adatfelvételnél ~20%
Kettő közötti különbség
2009-ben: 26 pont
2012-ben: 38 pont
2015 = 2009 digitális
OECD részletesebben
Rosszabb anyagi helyzetben élők más céllal használják
Hiányzik a szülői jó példa
Gazdagabbak többet használják tanulási célra
Szülői minta: hátrányos helyzetű tanulók esetén a szülők bevonása is hozzájárulna a tanulási célú eszközhasználat javításához
