Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatásra gyakorolt hatását számos tanulmány megerősíti; alkalmazásával a tanítás és a tanulás érdekesebbé, motiválóbbá tehető (Chapelle, 2001, idézi Hashim et al. 2017). Oktatási téren a különböző IKT eszközök közül a mobiltechnológián alapuló eszközök (laptop, okostelefon, tablet, e-könyvolvasó, hordozható és hordható okos eszközök) azok, amelyek a leginkább helyet kaphatnak az osztálytermekben.
Előnyeiket (például 1:1 (egy az egyhez) hozzáférés, praktikus méret, súly, hosszú üzemidő, könnyű használhatóság) számos tanulmány alátámasztja (Marés, 2012; Abonyi-Tóth – Turcsányi-Szabó, 2015; Hashim et al., 2017). Az információs és kommunikációs technológiák oktatási célú expanzióját nemzetközi (Marés, 2012; Fabian–Maclean, 2013; Clarke et al., 2014) és a hazai kutatások (Kis-Tóth – Borbás – Kárpáti, 2014; Abonyi-Tóth – Turcsányi-Szabó, 2015; Racsko – Herzog, 2015) eredményei is megerősítik. A nemzetközi trendeknek megfelelően hazánkban is több oktatási intézmény kezdett tableteket és okostelefonokat használni – több helyen BYOD hozzáférési modellt alkalmazva – az óvodától egészen a felsőoktatás szintjéig.
A bemutatott nemzetközi és hazai mobiltechnológiai implementációs kezdeményezéseknek megfelelően a budapesti Kispesti Puskás Ferenc Általános Iskola is elindította „Tablettel támogatott oktatás” pilot projektjét, mely a 2015-2016-os tanévtől kezdve alkalmazza és kutatja a mobil eszközökhöz való attitűdöt és hatékonyságot. A projekt egyéves előkészület után, az 1. és az 5. évfolyamokon, négy osztályban került elindításra a 2015-2016-os tanévben, 18 tablettel, majd a 2016-2017-es tanévben már intézményi szinten működött 46 táblagéppel, melyek segítségével a két éves időtartam alatt közel 400 tabletes óra került megtartásra. Előadásunkban a pedagógusok körében (N=15) végzett, online kérdőívvel felvett kutatásunkat mutatjuk be. A tabletek intézményi szintű implementációja kapcsán, vizsgálatunk (1) az eszközök általános használatát, alkalmazását; (2) az eszközök tanórai szintű alkalmazását, módszertani aspektusait; (3) az elektronikus tananyagok használatát; valamint (4) a pedagógusok mobiltechnológiával kapcsolatos attitűdjeit igyekezett feltárni. Deskriptív célú kutatásunk eredményei az eszközökhöz fűződő pozitív viszonyulást, módszertani sokszínűséget mutatják, ugyanakkor felhívják a figyelmet a technológia által generált műszaki kihívásokra, valamint az IKT-használatot megalapozó pedagógus továbbképzések szükségességére.
kulcsszavak: mobiltechnológia, tablet, attitűd