Településügyi törvény munkaváltozat

BELÜGYMINISZTÉRIUM
Közigazgatási Államtitkár Megbízottja
2001. évi ..... törvény
a településügyről
(munka-anyag 1. változat)
Az állampolgárok a településügy fogalmával meghatározható feltételrendszerben és
földrajzi térben kezdik meg, élik le és fejezik be életüket.
Az Országgyűlés ennek megfelelően a települések meghatározásával, létesítésével,
szervezésével, működtetésével és üzemeltetésével, továbbá fejlesztésével,
rendezésével, és az ehhez kapcsolódó köz- és közösségi vagyongazdálkodással,
szolgáltatásokkal és fogyasztói védelemmel, valamint a településügy
intézményrendszerével kapcsolatban a következő törvényt alkotja.
1. §
A törvény célja
(1) a helyi önkormányzatok és hivatalának, intézményeinek tevékenységében a
közhatalmi, jogalkotói és jogalkalmazói, hatósági, illetve a településgazdálkodási
feladatok, tevékenységek szétválasztása a helyi társadalmi, gazdasági folyamatok
ésszerűsítése és demokrácia fejlesztése érdekében;
(2) a helyi közszolgáltatások terén a fogyasztói érdekvédelem erősítése,
intézményeinek kiépítése;
(3) a közszolgáltatások jellegéhez igazodó egyes piaci és gazdálkodási feltételek
meghatározása;
(4) a települések kiegyenlített, esélyegyenlőségen alapuló működését és fejlődését
biztosító intézményrendszer korszerűsítése, fejlesztése,
(5) a településügy egyes szakági tevékenységére azonos, általános elvek és
szabályok meghatározása, a településügy intézményrendszerének korszerűsítése.

I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2. §
A törvény hatálya
(1) A törvény hatálya a településügy tárgykörében kiterjed:
a) a település létesítésére, megszűnésére, szervezésére, nyilvántartására,
b) a település működését és üzemeltetését biztosító közszolgáltatásokra és
a kapcsolódó fogyasztóvédelemre,
c) a település helyi köz- és közösségi vagyon gazdálkodására,
kezelésére, továbbá
d) a település rendezésére, fejlesztésére,
e) ezek intézményrendszerére.
(2)E törvény rendelkezései és hivatkozásai alapján egymással együttműködve,
összehangoltan látják el a településügyi feladatokat az önkormányzat és hivatala,
intézményei, gazdálkodó szervezete, továbbá jogszabályok alapján megbízott
szervezet, valamint a lakosság által létrehozott vagy érdekvédelmében
tevékenykedő szervezet, a gazdálkodó szervezetek, az állami és a magán
intézmények, az érdekvédelmi szervezetek, amelyek e törvény alapján létrejövő
településfejlesztési és üzemeltetési szervezet keretében működnek együtt.
(3) Az állami szervek és a helyi önkormányzatok a jogszabályokban
meghatározottak szerint
a) közreműködnek a településügyi feladatok végrehajtását szolgáló feltételek
megteremtésében,
b) végrehajtják településügyi feladataikat, döntenek a hatáskörükbe tartozó
ügyekben,
c) információk adásával, rendelkezésükre álló forrásaikkal támogatják segítik,
végrehajtják a településfejlesztési, - rendezési és - üzemeltetési
tevékenységet, továbbá
d) ellenőrzik a településügyi jogszabályok előírásainak betartását, közhatalmi

eszközeikkel eljárnak ezek betartása érdekében.
(4) Az (1) pontban meghatározott egyes témakörök részletes szabályait más
jogszabályok is tartalmazzák.
(5) Az e törvényben foglalt szabályoktól - ha e törvény másként nem rendelkezik
- más törvény csak kivételesen és különösen indokolt esetben térhet el.
3. §
Fogalom meghatározások
E törvény alkalmazásában:
településvalamely embercsoport lakóhelyének és munkahelyének, kulturális
örökségének, társadalmi, gazdasági életének együttes, összefüggő térbelisége, amely
az ország földrajzilag meghatározott és közigazgatási eljárás során lehatárolt
területén, az ott lévő természeti és épített környezetben helyezkedik el, illetve
működik, amelynek helye földrajzilag leírható, neve és közigazgatási száma van. A
“település” fogalma e törvény és alkalmazása szempontjából megegyezik a
“helység” fogalomnak statisztikai és más szakértelmezésével.
A települések földrajzilag összefüggő területen természeti, gazdasági, társadalmi
azonosságok alapján tájegységet, tájat, illetve igazgatási, fejlesztési, működtetési
szempontok szerint kistérséget, megyét, régiót alkotnak.
település területeaz a közigazgatási eljárás keretében lehatárolt földrajzi terület,
amely a település neve alatt a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott és
helyrajzi számmal ellátott területek (telkek) összessége.
településrész-a település területének egy meghatározott része, amely más részektől
területhasználatban megkülönböztetett, a helyi önkormányzat által határozatban
lehatárolt település része, amely esetenként részönkormányzattal rendelkezik. Fajtái:
központi belterület, egyéb belterület, külterületi lakott hely.
belterület - bel-telkek, valamint a köztük és körülöttük húzódó közterületek
együttese, amely a beépített - és közterületeken kívül telekalakításra és beépítésre
felhasználható területrészekre is kiterjed, és, amelynek határát a település általános
vagy összevont rendezési terve tartalmazza. Egy településnek több, össze nem függő
belterülete is lehet. Ezek közül sajátos belterület a központi belterület, amelynek
területén a település közigazgatási szervei, a történetileg kialakult és a rendezési
tervben elismert központ, valamint az egybefüggő lakott helyek helyezkednek el. Az
egyéb belterület az a központi belterülettel nem összefüggő településrész, amelynek
működtetése, üzemeltetése, rendezése és fejlesztése a belterületre érvényes
szabályok szerint történik.

külterületa település - általános rendezési tervében meghatározott - belterületi
határán kívül eső része, mezőgazdasági, erdőgazdasági, bányaművelési hasznosítású,
továbbá a belterületen kívül eső helyközi közlekedést, vízgazdálkodást, környezet-
és természetvédelmet szolgáló, nem vagy nem jellemzően a lakhatást és a személyi
szolgáltatásokat szolgáló területe.
lakott hely(belterületi és külterületi) az a hely, ahol az ember vagy embercsoport a
maga testi épségének, egészségének és anyagi javainak, szellemi fejlődésének és
szocializációjának megvédése és fejlesztése céljából alkalmas módon berendezkedik
és ezekhez szükséges közszolgáltatások állandó jelleggel - jogszabályok alapján -
rendelkezésére állnak.
külterületi lakotthelya központi és egyéb belterületi határokon kívül eső külterületen
-, a település határain belül lévő, általában a belterületi népességszámhoz képest
kisebb számú lakos által lakott hely, amely rendezési szempontból főként magányos,
faluszerű lakott hely, illetve, amelynek a letelepedés célját a mezőgazdasági, ipari,
bánya, közlekedési, egészségügyi, szociális, büntetés végrehajtási és egyéb
tevékenység határozott meg.
közterület- az adott településen a köz-, vagy közösségi tulajdonban lévő azon telkek
összessége, amelyek a közlekedés, a település közösségi életének területszükségletét
és általában a vonalas anyagi közszolgáltatások berendezéseinek elhelyezését
szolgálja, és a településrendezés jogszabály által meghatározott dokumentumaiban
közterületnek minősítenek.
közterületi műtárgy- az az építmény vagy gép, berendezés, amely biztosítja a
közterület rendeltetésszerű használatát (pl. pihenő-padok, játszótéri elemek,
világítóoszlopok, közlekedésbiztonsági, közmű berendezések, gyaloghidak, stb.).
közmű és közüzemi műtárgy– a közszolgáltatás tárgyi eszköze, az az építmény,
gép, berendezés, vonalas műszaki létesítmény, amely biztosítja a közüzemi
szolgáltatások ellátásának technológiai, műszaki feltételeit. A közművet alkotó
vagyontárgy mindaddig korlátozottan forgalomképes, amíg az közműnek minősül;
közüzem– az a közszolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervezet, amelynek egyetlen és
kizárólagos tevékenysége egy adott (pl. vezetékes gáz, ivóvíz, távhő, stb.),
közszolgáltatás ellátása és ezt csak az ennek üzemvitelével, elszámolásával,
számvitelével, szervezésével, kutatás-fejlesztésével és fogyasztói szolgálattal, saját
munkaszervezetének ellátásával foglalkozó tevékenységek egészítik ki. Ez
vonatkozik minden olyan gazdálkodó szervezetre, amely költségvetési szerv vagy
közhasznú szervezet vagy gazdasági társaság, függetlenül attól, hogy tulajdonosa a
helyi önkormányzat, az állam egy személyben, vagy több helyi önkormányzat, illetve
fogyasztó a tulajdonosa, vagy magántulajdonban van. A közüzem általában és
alapvetően az anyagi jellegű közszolgáltatásokat elvégzésére jön létre.
intézet- megegyezik a közüzemmel azzal a különbséggel, hogy az általában és

alapvetően a humán közszolgáltatásokat végzi illetve elvégzésére jön létre.
közüzemi szolgáltatás- a közüzem, az intézet által biztosított és nyújtott
közszolgáltatás.
köztulajdon- az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve az állam és a helyi
önkormányzat közös tulajdonában lévő vagyontárgy, vagyoni jellegű jogosultság.
közösségi tulajdon– az az oszthatatlan vagyon tárgy, vagyoni jellegű jogosultság –
közmű, közüzemi és közterületi műtárgy, középület vagy egyéb közszolgáltatási
célokat szolgáló létesítmény és ezek telekingatlana, stb. -, amely a lakosság, a
településen székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyiségű szervezet,
valamint egy vagy több helyi önkormányzat hozzájárulásával keletkezett. Ezek
mellett a közösségi tulajdonhoz állam vagyoni hozzájárulás is társulhat. A vagyoni
hozzájárulók, kivéve az államot, amely csak jogszabályban meghatározott esetekben
tartozik ide, a közösségi tulajdonnal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket saját
maguk vagy képviselő útján közösen gyakorolják illetve viselik.
közműtársulat– közmű létesítését célzó beruházás szervezésére, finanszírozására és
ezzel a település közművagyonának fejlesztésére létrejött közösségi tulajdonú, jogi
személyiségű közhasznú szervezet vagy gazdasági társaság, amely a beruházás
befejezését követően, a közmű létrehozásával felszámolásra kerül és a keletkezett
vagyon oszthatatlan közösségi tulajdonként működik tovább és közművét
közszolgáltatási szerződéssel megbízott szervezet üzemelteti.
magán közmű vagy magánintézet– amely magántulajdonban van és
közszolgáltatást végző közüzemként vagy intézetként működik.
településügyaz emberi lét és társadalom működéséhez szükséges környezeti,
társadalmi, gazdasági feltételeket biztosító olyan ágazatközi közigazgatási,
településirányítási tevékenység-komplexum, amely a település spontán működését,
fejlődését meghatározó folyamatokat, adott történelmi periódusban, éppen a
működés ésszerűsítése és a fejlődés biztosítása érdekében az állami és nem állami
intézményrendszerben és ezek közötti összefüggésekben létezik. A településügy az
állampolgár és az állampolgárok adott csoportjának személyes életvitelét és
közösségi létét befolyásoló dolgok és ezek működése, amelyre nemcsak önmaga van
hatással. A településügy a településfejlesztési-, rendezési és - üzemeltetési
tevékenységek, az e feladatokat ellátó szervezetek viszonyai és az ezekre irányuló
szabályok összessége.
településfejlesztésa településre kiterjedő olyan társadalmi, gazdasági, műszaki,
tervezési és környezetalakító tevékenység, amelynek célja a lakosság
életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak a javítása, a település
fenntartható fejlesztésének, fejlődésének a biztosítása.
településfejlesztési terv:a településfejlesztésre vonatkozó koncepció, program és
éves terv gyűjtőfogalma.

településtervezés: a települések komplex- társadalmi, gazdasági, környezeti és
műszaki- fejlesztésére irányuló tervezési tevékenységek összegsége.
településrendezés:a települési önkormányzatnak a településfejlesztési döntésekben
meghatározott célok megvalósulását szolgáló műszaki tervezési, szabályozási és
igazgatási tevékenysége.
településüzemeltetés:a helyi közszolgáltatásokat biztosító humán és anyagi
infrastruktúra folyamatos működését elősegítő igazgatási, jogi, gazdálkodási és
szolgáltatási tevékenység.
településpolitika: a település fejlesztésére, rendezésére és működésére vonatkozó
stratégiai elképzelések és azok megvalósítását szolgáló eszközök összessége.
helyi közszolgáltatás: mindaz a tevékenység, amelynek eredményeként a
természetes és jogi személyek, továbbá más szervezetek szükségleteiket -
jogszabályi kötelezés vagy az önkormányzat közhatalmi döntése alapján - mindenki
számára azonos feltételek mellett biztosított vagy hozzáférhető módon elégíthetik ki,
és amelynek rendelkezésre állásáról a helyi önkormányzat gondoskodik.

II. Fejezet
A TELEPÜLÉS LÉTESÍTÉSE, MEGSZŰNÉSE, SZERVEZÉSE, TÍPUSAI,
NYILVÁNTARTÁSA1
4. §
A település létesítése, megszűnése, szervezése
(1) Magyarország teljes területét közigazgatási határokkal lehatárolt települések
foglalják el. Település létesítése meglévő települések átszervezésével, más
településből való kiválással, település szétválásával, települések egyesítésével a
vonatkozó jogszabály szerint történik.
(2) A település megszűnik, ha a közigazgatási határokkal lehatárolt területén
megszűnik valamennyi lakott hely, munkahely és az utolsó lakott hely vagy
munkahely megszűnését követő kilencven nap alatt legalább egy új nem jön létre.
(3) A település megszűnését a Kormány felterjesztése alapján a Köztársasági
elnök mondja ki és rendelkezik a megszűnt település területének és köz-, közösségi
vagyonának más településhez való csatolásáról.
(4) 2
A kiválással, szétválással létrejövő településen, annak önállóságát kimondó
döntés napjától a helyi önkormányzat megalakulásáig a területileg illetékes
közigazgatási hivatal a település igazgatására és érdekeinek képviseletére
közigazgatási biztost nevez ki, aki erre az időszakra felhatalmazást kap, hogy a helyi
önkormányzatokról szóló jogszabály szerint a polgármester és a képviselő testület
1
Még nem indoklás, csak megjegyzés: Az 1947. évi alkotmány óta törvény nem rendelkezik a települések
státuszáról, besorolásáról a nyilvántartásról, csak a Köztársasági Elnök által jóváhagyott, a területszervezési
eljárás során bekövetkezett változtatásoknak van jogszabályi alapjuk, a többinek csak az alkotmány előtti időkből. 
Ami változik, az előbb keletkezik, de mindkét mozgás a létezés állapotát feltételezi, tehát a település létezését
közigazgatási szempontból is meg kell határozni. A KSH nem jogszabály alapján tartja nyilván a településeket és
jelenleg ráadásul településként tart nyilván valamennyi lakott helyet, amelynek száma nem azonos a 3158
önkormányzattal bíró településsel, annak száma tizenöt ezernél is több. A közélet és a joggyakorlat leginkább a
”település” fogalmat használja a KSH által definiált ”helység” fogalom helyett, tehát ezt használni és erről
rendelkezni kell.
2
Ha evidens a település fejlődése, akkor az a szervezet-fejlődés axiómái szerint egyesülhet más településsel és
szétválhat, vagy kiválhat más településből. Ennek van egy józan, ésszerű mértéke, amit jogszabályi feltételek is
kiköthetnek, de ebből az objektív sajátosságból és az alkotmány szerinti önkormányzásból következik, hogy
mesterséges gátat vagy nyomást ezzel kapcsolatban nem kéne állítani. Viszont az ilyen jellegű változás esetén fellép
jelenleg, amíg az új önkormányzat legitim működése nem kezdődik meg egy vákuum, amikor is a település
kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet, érdekei sérülhetnek a vagyonosztozkodás során, ezért a vákuum kitöltésére vagy
közigazgatási biztost, vagy a szét-, kiválást előkészít bizottságot kell felhatalmazni, megbízni ideiglenes és
korlátozott képviselőtestületi és polgármesteri jogokkal és kötelezettségek ellátásával.

feladat- és hatáskörét a település érdekében ellássa.
(a) A közigazgatási biztos feladata különösen az önkormányzat
megalakulásáig, a vagyonmegosztási ügyekben a település jogos érdekeinek
érvényesítése, legalább a korábbi szinten a településüzemeltetési
közszolgáltatások, továbbá a helyi közigazgatási szolgáltatások fenntartása.
Településfejlesztési és rendezési ügyekben általában nem jár el.
(b) Intézkedései során a vonatkozó jogszabályok mellett, köteles
figyelembe venni azon helyi civil szervezetek testületi állásfoglalását, amelyek
alapszabályuk szerint a település létesítésével, szervezésével, üzemeltetésével,
fejlesztésével foglalkoznak.
(5) A területileg illetékes közigazgatási hivatal a településre közigazgatási biztost
rendelhet ki azokban a meghatározott esetekben, amikor a településnek nincs helyi
önkormányzata.3
(6) A település közigazgatási megbízottjának kirendelésével, kinevezésével,
működésével, feladatkörével, jogaival és kötelezettségeivel, továbbá felelősségével
kapcsolatos szabályokat a Belügyminiszter határozza meg.
5. §
A település nyilvántartása
(1) A települések közigazgatási besorolását igazoló okirat alapján kerülnek
nyilvántartásba. Az okirat tartalmazza a település nevét, típusát, megyébe való
besorolását, a földhivatali nyilvántartás szerinti területét, a településrészek
felsorolását – ideértve a külterületi lakott helyeket -, a legutóbbi népszámlálás
szerinti lakónépesség számát, a Központi Statisztikai Hivatal által adott jelzőszámát,
valamint mellékletként a település korábbi neveinek felsorolását és, ha van
kisebbségi önkormányzata, megnevezését a kisebbség anyanyelvén, továbbá
múltjának rövid ismertetését.
(2) A települést érintő településszervezési változás esetén a változás jellege
szerint új okirat kerül kibocsátásra.
(3) A nyilvántartásról, a bekövetkező változások követéséről és a kapcsolódó
3
A település például önkormányzat nélkül van, ha a képviselő testület lemond.

eljárásról a Kormány külön jogszabályban rendelkezik.
(4)A település közigazgatási besorolásáról szóló okiratot a Belügyminiszter
felterjesztése alapján a Köztársasági Elnök adja ki.
(5)A település nyilvántartásában felsorolt település részeknek, függetlenül attól,
hogy lakott hellyel rendelkeznek, vagy sem, a címnyilvántartásban is szerepelnie
kell.
6. §
A település szervezése, típusai
(1)A települések alaptípusai a Magyar Köztársaság alkotmánya 4
értelmében a
község, a város és a főváros, továbbá a főváros kerülete.
(2)A település - közigazgatási és közszolgáltatási tevékenységeinek térségi
kiterjedése szempontjából - lehet város, megyei jogú város, nagyközség, község.
(3)A város, a megyei jogú város és a nagyközség felelőssége és feladata, hogy a
saját területén és/vagy közigazgatási, közszolgáltató szervezete által egyenlő
feltételekkel biztosítsa egy adott térségben más település lakossága, fogyasztója
számára a közszolgáltatásokat és a közigazgatási szolgáltatásokat, ha arra igényt
más települési önkormányzat bejelent, vagy jogszabály alapján hatáskörébe utalta
azokat. A térségi lehatárolást jogszabály vagy az érintett települések
önkormányzatainak megállapodása határozza meg.
(4)A település státuszának megváltoztatására irányuló eljárás a területszervezési
eljárásokról szóló 1999. évi XLI. törvény szerint történik. A státuszt a (3) pontban
foglaltak figyelembe vételével kell meghatározni. A település státuszának
nyilvántartását, és a státusz 2000. január 1-től számított minden tizedik évben
történő felülvizsgálatát a Belügyminiszter a Központi Statisztikai Hivatal javaslatára
miniszteri rendeletben szabályozza és felügyeli.
(5)Országos településpolitikai határozatban kell meghatározni a következő időszakra
vonatkozóan az ország település-szerkezeti fejlődésének céljait és programját, és
ennek keretében a települések státuszának tervezett alakulását, amelyet a
településüggyel és területfejlesztéssel foglalkozó kormányszervek az érintett
érdekképviseletek és szakmai szervezetek bevonásával készítenek el.
4
Az 1949. évi XX. törvény 41.§ (1) bekezdése.

(6)A város és község sajátos típusai, továbbá egyéb jellemzők szerinti csoportjai az
országos településpolitikai határozatban megkülönböztethetők és a kormányszerv a
településügyi és területfejlesztési, valamint más szakági (pl. gazdaságfejlesztési,
közlekedési, humánszolgáltatási, stb.) beavatkozásainál ezekre vonatkozóan sajátos
eljárást, támogatást írhat elő.
A megkülönböztetésnek azonban összhangban kell lennie a települések és a helyi
önkormányzataik egyenjogúságával, fejlődési esélyegyenlőségükkel, valamint a
településfejlesztés országos, regionális, megyei és kistérségi koncepciójával.
Ezért a kormányszerv köteles a település- és területfejlesztési folyamatokba történő
beavatkozása, továbbá támogatások meghirdetése előtt előzetes hatásvizsgálatot
lefolytatni, a várt hatásokat megállapítani és ezek eredményéről a döntéshozót és a
szakmai szervezeteket, érdekképviseleteket tájékoztatni.

III. fejezet
A település működése és üzemeltetése
7. §
A település működése
(1) A település működésének tartalma a település természeti és épített
környezetével összhangban a lakosság életfeltételeihez és életminőségének
fejlesztéséhez, továbbá a társadalmi és gazdasági tevékenységek gyakorlásához,
ezek fejlesztéséhez szükséges feltételek és eszközök biztosítása, használata.
(2) A működéshez szükséges alapfeltételekhez minden településnek joga van. Az
alapfeltételek biztosításáért az állam szavatol.
A település működéséhez szükséges alapfeltételek normatíváit a Belügyminiszter
előterjesztése alapján a Kormány Helyreállítási és Újjáépítési Tárcaközi Bizottsága
határozza meg. Az alapfeltételek normáinak meghatározását legalább öt évenként
meg kell újítani.
A helyi önkormányzat az 1990. évi LXV. törvény szerint joga és kötelessége a
település működésének szervezése és feltételeinek biztosítása.
(3) A település működéséhez szükséges közösségi feltételek szervezése és a helyi
lakosság egyes csoportjai esetében a személyes életfeltételekről való gondoskodás a
helyi önkormányzat és az állam feladata, hatásköre.
(4) A helyi önkormányzat a saját maga eszköz-, illetve saját
intézményrendszerével biztosítja és szervezi a település működéséhez szükséges
közhatalmi, közigazgatási és a településüzemeltetési tevékenységeket, valamint a
társadalmi és gazdasági élet működésének, fejlesztésének alapfeltételeit. Ezeket
egészítik, bővítik ki, fejlesztik tovább az állam, a lakosság, a helyi gazdálkodó nem
adó jellegű és egyéb szervezet által juttatott anyagi jellegű és pénzhozzájárulások.
Mindezek átláthatósága, a szubszidiaritás és a partnerség érvényesülése, továbbá a
vagyoni hozzájárulók jogainak gyakorlása érdekében e törvényben meghatározott
intézmény-rendszer jön létre.5
(5) Az állam az Országgyűlés döntése alapján - pályázat útján - biztosítja azon
települések működéséhez szükséges anyagi feltételeket, amelyeknek az
5
Lásd a közszolgáltatások felügyeleti rendszerét, a településfejlesztés és üzemeltetés intézményrendszerét később.

önkormányzata önhibán kívül hátrányos helyzetűvé vált.
A törvény hatályba lépését követően, három évenként a hátrányos helyzetűséget
felül kell vizsgálni. Amennyiben a vizsgálat a hátrányos helyzetűséget továbbra is
megállapítja, a támogatás folyósításának további feltétele, hogy az önkormányzat
programot dolgozzon ki és fogadjon el a következő három évben a település
működésének kondicionálására és fejlesztésére. Ehhez igényelheti a területileg
illetékes megyei önkormányzat és a területi államháztartási és közigazgatási
információs szolgálat (TÁKISZ), valamint a közigazgatási hivatal közreműködését,
melyek kötelesek közreműködni.6
A program teljesítése a feltétele a vizsgálat évében esedékes, az önkormányzati
képviselőket, valamint a vezető köztisztviselőket illető tiszteletdíjak, illetve
prémium, jutalom kifizetésének.
A hátrányos helyzetűség és a program teljesítésének felülvizsgálatát az
önkormányzati érdekképviseletek, a területileg illetékes közigazgatási hivatal, a
megyei fejlesztési tanács képviselőjéből álló bizottság végzi, melynek szervezését,
működését a Belügyminiszter rendeletben határozza meg.
(6) A település működését rendkívüli körülmények (pl. katasztrófa) esetén a helyi
önkormányzat mellett vagy helyette más állami vagy egyéb szervezet biztosíthatja.
8. §
A település üzemeltetése, a közszolgáltatások és szervezésének alapelvei,
általános szabályai
(1)A település üzemeltetése a helyi közszolgáltatások biztosítása, illetve a település
természeti és épített környezetének, valamint kulturális örökségének fenntartására,
karbantartására, felújítására irányuló tevékenységek.
(2)Helyi közszolgáltatás mind az a tevékenység, amelynek eredményeként a
6
Az nem egy hatékonyan szabályozott állapot, hogy az eredetileg kivételes - nevezetesen hátrányos - helyzetet
feltételező ad hoc szabály jelenleg már általános és állandó szabály lett, azaz a települési önkormányzatok közel
kétharmada hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetűséget indokolatlanul sok önkormányzat, mint állandósági
tényezőt veszi alapul, vagyis stagnálja a település fejlődését. Ez a szabály nem kívánja megszüntetni, de értelmes
határok közé és a helyi felelősséget is beszámítva optimalizálni igyekszik a hátrányos helyzetűség kezelését,
kifejezve azt a követett célt is, hogy az állam - ha objektivitásnak el is ismeri a hátrányos helyzetet, amit támogat -,
de azt a relatív fejlődéshez, hatékony település-menedzsmenthez igyekszik kötni.

településen élő és tartózkodó természetes, illetve ott működő jogi személyek,
valamint más szervezetek szükségleteiket, mindenki számára azonos feltételek
mellett, biztosított vagy hozzáférhető módon elégíthetik ki, és, amelynek
rendelkezésre állásáért a helyi önkormányzat felelős.
A helyi közszolgáltatások nyújtásáról és szervezéséről – ideértve az önkormányzat
helyi rendeletét is - jogszabálynak kell rendelkeznie.
(3)Helyi közszolgáltatást a település valamennyi településrészre kiterjedően
biztosítani kell. Belterületen, külterületi lakott helyen valamennyi lakos számára
nyújtani kell valamennyi igényelt, a lakhatáshoz és a gazdasági, társadalmi
tevékenységhez és a település folyamatos működéséhez, fejlődéséhez, illetve a
külterületen a rendezési terv alapján meghatározott tevékenységekhez szükséges
helyi közszolgáltatásokat.
(4)A helyi közszolgáltatások megszervezéséért és működtetéséért a település
önkormányzata felelős.
(5)A helyi közszolgáltatás tartalma szerint lehet humán és anyagi közszolgáltatás. A
humán és anyagi közszolgáltatások felsorolását az 1. sz. Melléklet tartalmazza. Az
önkormányzat rendelete vagy más jogszabály a felsoroltakon kívül más helyi
közszolgáltatást is megállapíthat.
(6)Bármely, helyi önkormányzati költségvetésből finanszírozott intézmény,
közhasznú vagy más gazdálkodó szervezet létrehozhat, nyújthat helyi
közszolgáltatást, ha, mint közszolgáltató az adott szolgáltatás végzésére jogszabály
alapján jogosult és a helyi önkormányzattal közszolgáltatói szerződést kötött,
függetlenül attól, hogy más tevékenységi kört is végez. Jogszabály bizonyos
közszolgáltatás ellátását közüzem, illetve intézet létesítéséhez, működtetéséhez
kötheti.
(7)A helyi önkormányzat a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatást
közszolgáltatási szerződés alapján
(a) az egyszemélyi tulajdonában lévő vagy más önkormányzatokkal, illetve a
helyi lakossággal, jogi személyiségű szervezetekkel közösen alapított
gazdasági társasággal, költségvetési intézménnyel, közhasznú
szervezettel végezteti el,
(b)más gazdálkodó szervezetet bízhat meg,
(c) koncesszióba adhatja külön törvény rendelkezései szerint.
A közszolgáltatás szerződésbe adásának speciális feltételeit, illetve annak

gyakorlásához közüzem, vagy intézet létesítését, működtetését e törvény
előírásain kívül más jogszabály előírhatja vagy kiegészítheti.
(8)A közüzemben és az intézetben - különösen a működés folyamatosságára - a
közszolgáltató által foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire vonatkozó
munkahelyi szabályokat kollektív szerződésbe kell foglalni.
A közszolgáltató szervezetek kötelesek gondoskodni a szolgáltatást végző
alkalmazottaik rendszeres szakmai képzéséről, továbbképzéséről.
(9)A közszolgáltató szervezetekkel kapcsolatos szakmai, technikai-technológiai
minimum követelményeket, az e szervezetekben foglalkoztatottakkal szembeni
speciális képesítési követelményeket a közszolgáltatási tevékenységet szabályozó
ágazati jogszabályban kell meghatározni.
(10)Az önkormányzat a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatás biztosítása
érdekében - a közszolgáltatási szerződésben átadott feladatok tekintetében - a
közszolgáltatót meghatározott feladat ellátására utasíthatja az ennek végrehajtásával
járó indokolt többletköltségek megfizetése mellett.
(11)A közszolgáltató támogatása, fejlesztése:
(a) Az önkormányzat vagyonából teljes egészében vagy részben létesített
közhasznú vagy költségvetési intézményként működő közszolgáltatót
(intézetet, intézményt, közüzemet, közhasznú szervezetet, stb.) megilleti az
általa ellátott helyi közszolgáltatásokkal arányos önkormányzati költségvetési
támogatás és a feladatának ellátásához szükséges, az önkormányzat és más
alapítók által biztosított ingatlanok, tárgyi eszközök használatának joga. A
használati jogot és kötelességet a közszolgáltatási szerveződésnek kell
tartalmaznia.
(b) Az ilyen közszolgáltató működésének nyeresége csak az általa végzett
közszolgáltatás és ezt szolgáló ingatlanok, eszközök felújítására,
korszerűsítésére fordítható. Az anyagi érdekeltséget úgy kell megállapítani,
hogy az együttesen és arányosan ismerje el a közszolgáltatás színvonalának
bázishoz mért megőrzését is és időarányos fejlesztését is.
(c) A magántulajdonban lévő közszolgáltató működési feltételeit a
tulajdonos köteles biztosítani, amelyhez az önkormányzat, illetve az ágazati
minisztérium a jogszabályban és a közszolgáltatási szerződésben
meghatározott mértékű támogatást nyújt a közszolgáltatás ellátásához. Az

ilyen közszolgáltatóval kötött koncessziós vagy közszolgáltatási szerződésben
kell meghatározni a közszolgáltatás7
mennyiségi és minőségi felújításának,
karbantartásának, fejlesztésének ütemezését és módját.
(d) Jogszabály, egyes sajátos esetben, a fentiektől eltérő szabályozást
megállapíthat.
(12)A települési közszolgáltatásokat az igénybevevők (fogyasztók, stb.)
térítésmentesen vagy térítéssel vehetik igénybe.
(13)A közüzemi szolgáltatásból a fogyasztó csak jogszabályban meghatározott
feltételek mellett zárható ki. Az alapvető életszükségleteket kielégítő anyagi
közszolgáltatásokból - különösen: vízellátás, háztartási energiaellátás - a fogyasztó
nem zárható ki, de a szolgáltatás a jogszabályban meghatározott még elégséges
minimumra korlátozható. A még elégséges szolgáltatás költségeit - más kötelezhető
hiányában - a települési önkormányzat viseli.
(14)A törvény kötelezővé teheti a közszolgáltatás igénybe vételét, ha az jelentős
közegészségügyi, járványügyi, természet- és környezetvédelmi vagy közbiztonsági
szempontból indokolt.
(15)A közszolgáltatási feladatok ellátása során a közszolgáltató szervezet a
jogszabályban meghatározott legkisebb költség elvét 8
köteles érvényesíteni. A
szolgáltatási díj csak olyan költségelemeket tartalmazhat, amellyel szemben
tényleges szolgáltatás történt. A költségelemekről a fogyasztót tájékoztatni kell.
(16)A településüzemeltetésben résztvevők kötelesek együttműködni a
közszolgáltatások környezeti ártalmainak csökkentése érdekében.
(17)Felhatalmazást kap a Kormány a településüzemeltetéssel és a
közszolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok felülvizsgálására, a szükséges
kiegészítések, módosítások elvégzésére, törvénymódosítás beterjesztésére, továbbá,
hogy az egyes helyi közszolgáltatásokra vonatkozó ellátási minimumot település-,
igénybevételi-, fogyasztói típusok szerint megállapítsa.9
7
A közszolgáltató használatában, kezelésében lévő ingatlan, épület, gép-berendezés, tárgyi eszközök, műszaki
technológiai eljárás karbantartása, felújítása, fejlesztése tartozik ide.
8
Szükséges átgondolni, hogy a legkisebb költség elve alkalmazható-e? Automatikusan tartalmazza-e a
műszaki-fejlesztés és a minőség védelem fedezetét?
9
Ez a pont a záró rendelkezésekhez kerülhet majd.

9. §
A közszolgáltatási szerződés
(1)A helyi közszolgáltatás elvégzésére az önkormányzat - a vonatkozó jogszabály
alapján - tendert ír ki a törvény hatályba lépését követő kilencven napon belül. A
tender elbírálásába a település működésére, fejlesztésére, a lakosság
önszerveződésével létrehozott helyi társadalmi szervezetet és a településen működő
gazdasági érdekképviseletet be kell vonni. A tender nyertesével köti meg az
önkormányzat a közszolgáltatási szerződést.
(2)A közszolgáltatási szerződés az önkormányzat és a közszolgáltató szervezet
megállapodása arra, hogy az önkormányzat felelősségi körébe tartozó
közszolgáltatást a szerződésben meghatározott feltételekkel, a jogszabályok
előírásainak megfelelően a szerződő közszolgáltató látja el.
(3)A közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni:
a) az ellátandó közszolgáltatást, a részfeladatok egyértelmű leírásával;
b) a teljesítés módját, idejét, a feladat gyakoriságát, a működés illetékességi
területét;
c) a feladatellátás mennyiségi és minőségi követelményeit;
d) a végrehajtás önkormányzati és fogyasztói ellenőrzésének rendszerét és
garanciáit;
e) a szolgáltatás finanszírozásának rendjét;
f) az önkormányzati költségvetési támogatás mértékét, a támogatás feltételeit;
g) a szolgáltatás ellenértékének mértékét és a megfizetés módját;
h) a szolgáltatási díjak megállapításának és ellenőrzésének szabályait;
i) a közüzemi szerződési kötelezettség alanyait,
j) a szolgáltatáshoz szükséges köz-, közösségi tulajdonban lévő eszközök
rendelkezésre bocsátásának módját;
k) a köz-, közösségi tulajdonban lévő vagyontárgyak használatának,
karbantartásának, felújításának és pótlásának szabályait;
l) a közüzem, az intézet esetén a szolgáltatásokhoz szükséges eszközök
mennyiségi és minőségi előírásait, az alapfeladat ellátáshoz kapcsolódó
egyéb, ellátható tevékenységek körét;
m) a szerződés megszűnésének, felmondásának, módosításának szabályait;
n) a szolgáltatást végző munkavállalóval kapcsolatos követelményeket;
(4) Az egyes közszolgáltatási fajták szerződési rendszerének, tartalmának
részletes szabályait az ágazati miniszter - a belügyminiszterrel egyetértésben -

rendeletben állapítja meg, továbbá jogszabály a közszolgáltatási szerződés
tartalmára további kötelező elemeket írhat elő.
(5) A közszolgáltatási szerződésre egyéb, jogszabályban nem rendezett esetekre a
polgári jogi szerződésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
IV. fejezet
Fogyasztói védelem, a közszolgáltatások felügyeleti rendszere
10 §
A közszolgáltatás monopóliuma és a fogyasztóvédelem
A közszolgáltatás természetes monopólium, amely a közszolgáltatót a fogyasztóval,
az igénybevevővel szemben monopolhelyzetbe hozza. Ezért az állam a
közszolgáltatást igénybe vevőt, a fogyasztót megkülönböztetett védelemben
részesíti, miközben a közszolgáltató gazdaságos és biztonságos működéséhez az
alapfeltételeket biztosítja a következők szerint:
(1)A közszolgáltatási szerződés és módosításai nyilvános, azt valamennyi igénybe
vevő (fogyasztó) vagy képviselője számára hozzáférhetővé kell tenni.
Erről a helyi önkormányzat vagy az illetékes állami szerv köteles gondoskodni.
Hasonlóképpen kell eljárni a közszolgáltató és az önkormányzat között külön
szerződés, megállapodás alapján történő vagyon mozgásáról, anyagi jellegű
hozzájárulásról, elszámolásról.
(2)A Kormány, továbbá a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztói Főfelügyelőség
felhatalmazást kap, hogy e törvény hatálybalépését követő száznyolcvan nap alatt
közösen hozzák létre, szervezzék meg a helyi, a térségi és az országos
közszolgáltatások felügyeletének valamennyi szakágra kiterjedő egységes
intézményrendszerét.
Az intézményrendszernek biztosítania kell, hogy a közszolgáltatások minősége,
mennyisége, igénybevételének módja és a vele szemben álló díjak, azok tartalma és

a fizetésük körülményei megfeleljenek egymásnak, a közszolgáltató és a
közszolgáltatást igénybevevő fogyasztó között kiegyenlített piaci erőviszonyok
legyenek, a közszolgáltató természetes monopol helyzetével, erőfölényével vissza ne
éljen, illetve a fogyasztói érdekvédelem teljes körűen ellensúlyozza a közszolgáltató
monopóliumát
Az intézményrendszer hatáskörét, eszközrendszerét, működési feltételeit úgy kell
meghatározni, hogy képes legyen a fentieket a közszolgáltatásoknak a gazdasági és
társadalmi élet, az egyes állampolgár életfeltételeinek és minőségének meghatározó
jelentőségével arányosan biztosítani.
11. §
A közszolgáltatásokat felügyelő intézmények
(1)A közszolgáltatások felügyelete valamennyi közszolgáltatási szakágra és
településre, valamint az 1. számú Mellékletben felsorolt tevékenységre terjedjen ki.
A közszolgáltatások felügyeleti intézmény-rendszere háromszintű a következők
szerint:
(a) településeken az adott helyi közszolgáltatás felügyeleti bizottsága;
(b) területi (megyei vagy térségi) közszolgáltatás-felügyelet,
(c) országos szintű a Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központ.
12. §
A helyi közszolgáltatásokat felügyelő bizottság feladata és működése
(1)Minden egyes helyi közszolgáltatás felügyeletére helyi közszolgáltatás-felügyeleti
bizottság (továbbiakban: helyi bizottság) jön létre, amelynek tagjai: a helyi
fogyasztók, igénybevevők különböző (pl. egyéni, közületi, gazdasági társasági,
intézményi, stb.) csoportjait képviselő tagok, melyek száma az összes tagok
számának 51 %-nál kevesebb nem lehet, továbbá az önkormányzat és a
közszolgáltatásokat felügyelő országos központ (14. §) területileg illetékes
felügyelete által delegált tag.
(a) A fogyasztók képviselőit vagy választással, vagy sorsolással kell
kiválasztani, melynek során előnyben kell részesíteni azt a személyt, aki az adott
közszolgáltatás terén szakmai ismeretekkel is rendelkezik. A fogyasztói
képviselők négy évre kapnak megbízást, de a képviselők fele, akiket az első

alkalommal sorsolással választanak ki, a megválasztásukat követő második év
végén automatikusan lemond és helyükre új tagok választással vagy sorsolással
lépnek. Egy tag egymást követő két időszakban nem lehet a fogyasztók
képviselője.10
(b) A helyi bizottság megállapításait határozatba foglalja, amelyet megküld
a közszolgáltatónak és a helyi önkormányzatnak, valamint a területi
közszolgáltatási felügyeletnek (13. §).
Ezt követően a közszolgáltatónak tájékoztatást kell adnia a tett intézkedés és
eredményeinek bemutatásával a határozat átvételét követő nyolc napon belül az
önkormányzat részére és a területileg illetékes közszolgáltatási felügyelet
számára a határozatban foglaltak végrehajtásáról, amelyek vagy elfogadják azt,
vagy további intézkedésre szólítják fel a közszolgáltatót.
E felszólításban foglaltak elmulasztását a helyi önkormányzat, mint hatóság,
köteles a mulasztás felszámolása iránt szabálysértési eljárás keretében
intézkedni, mely súlyosabb esetben a közszolgáltatási szerződés érvényének
azonnali megszűntetésével és kártérítési kötelezettség előírásával járhat együtt.
(c) A helyi bizottságot és a helyi közcélú tájékoztatási rendszeren keresztül
a fogyasztókat (igénybevevőket) tájékoztatni kell a határozattal kapcsolatos
közszolgáltatói és önkormányzati intézkedésről.
(d) Azzal a közszolgáltatóval, amelyik a fogyasztókat képviselő helyi
bizottság működését akadályozza, határozatait figyelmen kívül hagyja, a
megbízó (önkormányzat) a vele kötött közszolgáltatási szerződést egyoldalúan,
saját magára nézve jog- és anyagi következmények nélkül felbonthatja és a
közszolgáltatótól kártérítést követelhet vagy az érvényben lévő díjat
mérsékelheti. A megbízót ennek megtételére a területi közszolgáltatási felügyelet
kötelezheti.
Minden ilyen esetet a területi közszolgáltatási felügyeletnek a helyi fogyasztók
bizottsága és az önkormányzat köteles bejelenteni. A felügyelet pedig a
bejelentést követő tizenöt napon belül békéltetést kísérel meg a felek között,
melynek sikertelensége esetén elsőfokú hatósági határozatot ad ki az ügyben. A
határozatban vagy helyben hagyja a megbízó döntését, vagy kötelezi annak
megváltoztatására.
10
Az összefonódás megakadályozását célozza ez a rendszer, amelyet az önkormányzati képviselők esetében már
alkalmazott a magyar közigazgatás.

A határozat ellen a Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központhoz nyolc
napon belül fellebbezni lehet, azonban a fellebbezés a határozat végrehajtására
nézve nem halasztó hatályú.
A helyi önkormányzat és a térségi közszolgáltatási felügyelet felelősséggel
tartozik azért, hogy az ilyen eljárások alatt és annak következményeként az adott
közszolgáltatás a fogyasztók, igénybevevők rendelkezésére álljon.
(e)A közszolgáltatásra létrejött önkormányzati társulás esetén a társulásban
résztvevő települések képviselői az adott közszolgáltatás felügyeletére egy közös
közszolgáltatás-felügyeleti bizottságot hoznak létre, amely a helyi bizottságokkal
azonos feladat- és hatáskörben működik.
(f)A helyi bizottság feladat és hatásköre megegyezik a 13 § (4) c., d., f., g.
pontokban felsoroltakkal. A helyi bizottság megválasztására, működésére
vonatkozó részletes szabályokat, valamint a mulasztással kapcsolatos eljárást a
Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központ határozza meg.
13. §
Területi közszolgáltatás-felügyelet
(1)A közszolgáltatásokat felügyelő országos központ legalább megyénként egy -
nagyobb település számú megyékben több - térségi egységet, azaz felügyeletet hoz
létre.11
(2) A felügyelet egyes térségben működtetett egységének feladat és hatásköre:
a) A felügyelet hatósági jogkörében kiadja a közszolgáltatás végzésére szóló
engedélyeket, jóváhagyja az engedélyes üzleti és üzemviteli (szolgáltatási)
szabályzatát. Díj-, ár-zsűrit működtet a díj, ár és a szolgáltatási tartalom
összhangjának, az áralkalmazás és a szolgáltatásfejlesztési hozzájárulás
megállapítása érdekében a helyi és térségi hatókörű közszolgáltató, a helyi
önkormányzat vagy a helyi közszolgáltatást felügyelő bizottság, illetve
bármely fogyasztói érdekképviselet előterjesztése alapján.
A felügyelet meghatározza azokat a gazdálkodási adatokat, amelyeket az
engedélyes közszolgáltató köteles nyilvánosságra hozni.
11
Létesítését és működését az országos központont keresztül az állam hozzájárulása és a megkötött
közszolgáltatási szerződés után (pl. a szerződés ezrelékében meghatározott) fizetett illeték biztosítja.

b) A felügyelet díj- és ár- jóváhagyása során érvényesíti a legkisebb költség
elvét.12
c) A felügyelet ellenőrzi a jogszabályokban és az engedélyben foglaltak
betartását, a közszolgáltatások koncesszióba adását, a közüzem, az intézet -
létrehozója által meghatározott - tevékenységi körének betartását, jogosult az
engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos iratokba betekinteni még akkor
is, ha azok államtitkokat, szolgálati titkokat, illetve üzleti titkot tartalmaznak.
d) A felügyelet figyelemmel kíséri a fogyasztók érdekeit, egyes fogyasztói
csoportra korlátozásokat vagy kedvezményeket ajánl, illetve jogszabály
alapján meghatározza azokat, továbbá megállapítja a helyi közszolgáltatások
fogyasztói védelemre vonatkozó általános, szakmai és helyi szabályait,
kivizsgálja a fogyasztói panaszokat, átadja a fogyasztók érdekképviseletének,
a település helyi közszolgáltatás-felügyeleti bizottságának, fejlesztési
tanácsának, önkormányzatának mindazokat a kért adatokat és információkat,
amelyek az engedélyes közszolgáltatói tevékenységével és üzemeltetésével
kapcsolatosak.
e) A felügyelet a közszolgáltatás tartalmára, körülményeire vonatkozóan
műszaki, technológiai, szakmai tudás-transzfert szolgáltat a helyi
önkormányzat, a település fejlesztési és üzemeltetési tanácsa (29. §), a
fogyasztói és lakossági érdekképviseletek megkeresésére vagy saját
kezdeményezésére.
f) A felügyelet megkísérel egyezséget létrehozni, ennek sikertelensége esetén
dönt a lefolytatott érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben.
g) A felügyelet hatóság, amelynek tevékenységére az államigazgatási eljárásra
vonatkozó szabályok érvényesek.
14. §
12
Amennyiben más, pontosabban meghatározható, optimálisabb normatíva nincsen.

Közszolgáltatásokat felügyelő országos központ13
(1)A közszolgáltatási felügyelet intézmény-rendszerének működtetésére és az
országos jelentőségű feladat- és hatáskörök ellátására Közszolgáltatásokat Felügyelő
Országos Központ (továbbiakban: Központ) jön létre.
(2)A Központ
(a) a Kormány, a Gazdasági Versenyhivatal, a Fogyasztói Főfelügyelőség,
továbbá az országos önkormányzati és fogyasztói érdekképviseletek, valamint
– e törvény szerint létrejövő - Országos Településpolitikai Tanács tanácsadó
szerve,
(b) a közszolgáltatások ár- és díj-, a közszolgáltatások műszaki-, technológiai,
szakmai tartalmának megállapításának másodfokon eljáró országos hatósága,
(c) a közszolgáltatások felügyeleti rendszerének működését irányító és felügyelő
állami szerv.
(3)A Központ létrehozásáról, működési feltételeinek biztosításáról a törvény
hatálybalépést követő harminc napon belül a Kormány intézkedik.
(4)A Központ a belügy-, a pénzügy-, a gazdasági ügyekért felelős miniszter,
valamint az illetékes szakminiszter, továbbá a közszolgáltatói, fogyasztói,
önkormányzati országos érdekképviseletek delegáltjaiból Igazgató Tanácsot és a
Központ által elismert és nyilvántartott szakértőkből szakmai díj-, ár- és szolgáltatási
tartalmat megállapító zsűriket hoz létre, amelyek működésük során - a Magyar
Nemzeti Bank gazdasági előrejelzését figyelembe véve, a vonatkozó szakmai
jogszabályok szerint - megállapítják az adott közszolgáltatás hatósági, maximált,
illetve ajánlott díjtételeit, árait, továbbá a gazdálkodás egyes normatíváit és a
hozzájuk kapcsolódó szolgáltatási tartalmat, valamint döntenek a hozzájuk utalt
ügyekben. A szakmai zsűrik döntése egyben a Központ hivatalos döntése és
állásfoglalása.
(5)Mindezekről a Központ a megfelelő hivatalos közlönyökben és egyéb
kommunikációs csatornán keresztül közérdekű tájékoztatást ad.
(6)A Központ egyéb, a műszaki-technológiai és szakmai transzferek információs
13
Már a póznaügy a maga 60 Mrd Ft összegű lehető következményével gyakorlatilag indokolná a Központ
létrehozását. A költségvetésre ez kb. 6-800 millió Ft összegű költséget jelent, ami viszont bőven megtérül a
közszolgáltatások működésének, hatékonyságának növekedése következtében. A már meglévő országos
közszolgáltatási felügyeleteket esetleg össze lehetne vonni (pl. energia, hírközlés, út-, stb.).

szolgáltatását végzi, szervezi és képviseli az Európai Unió megfelelő szervezetében
és más nemzetközi szervezetekben az ország érdekeit.
(7)A közszolgáltatási felügyeleti vizsgálatban résztvevőknek, eljáróknak hatósági
erkölcsi bizonyítvánnyal kell rendelkezniük és titokvédelemre kötelezhetők.
Felügyeleti tevékenységük végzésének ideje alatt hatósági személyek, akik e törvény
és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott határidők betartásáért és az eljárás
jog-, illetve szakszerűségéért fegyelmi és kártérítési felelősséggel tartoznak.
(8)A Központ szakértőit a kormányszervek kijelöléssel, a nem kormányzati szervek
választás útján delegálják az akkreditálható szakemberek közül, melynek feltételeit,
valamint az Igazgató Tanács hatáskörét és tevékenységét a Kormány rendeletben
határozza meg.
15. §
Egyes vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályok
(1)A helyi közszolgáltatást közvetlenül biztosító épület, építmény, berendezés,
vonalas létesítmény, telek a közszolgáltatás közműve, amely közvagyonként az
önkormányzat törzsvagyonába tartozik, amennyiben azt a saját költségvetéséből,
saját maga által felvett hitelből hozta létre, vagy az állam vagyonjuttatásával került a
tulajdonába. Ugyanezek oszthatatlan közösségi tulajdonban vannak, ha az
önkormányzat mellett a helyi lakosság, a településen székhellyel, telephellyel
rendelkező szervezet tőke-juttatással járult hozzá létesítésükhöz, beszerzésükhöz.
(2)A helyi közvagyon tulajdonosi jogainak, kötelességeinek gyakorlására és
képviseletére a helyi önkormányzat jogosult azzal, hogy az elidegenítés, a kezelésbe,
használatba, tartós bérletbe, koncesszióba adás feltételeit, módját a törvényben vagy
jogszabályban meghatározottak alapján kell helyi rendeletben szabályoznia.
(3)A település működtetését, üzemeltetését és fejlődését biztosító vagyontárgy –
különösen a közszolgáltatás elvégzéséhez szükséges közmű -, továbbá vagyoni
jellegű jogosultság létesítéséről, elidegenítéséről, kezelésbe, használatba, bérletbe,
koncesszióba adásáról, a kapcsolódó jogokról és kötelességekről szóló döntését, az
erről szóló rendeletét a helyi önkormányzat a végrehajtás előtt a helyi
településfejlesztési és üzemeltetési tanács elé kell terjesztenie megerősítés céljából.

14
A tanács vagy megerősíti a döntést, vagy népszavazást kezdeményez az ügyben.15
(4)A helyi közszolgáltatások ellátását biztosító köz- és közösségi vagyon kezelésére,
üzemeltetésére a kincstári vagyon kezelésének szabályai vonatkoznak függetlenül
attól, hogy költségvetési intézmény, vagy közhasznú szervezet vagy gazdasági
társaság kezeli, használja azt. Az ezzel kapcsolatos valamennyi információ –
ideértve az erről szóló szerződést, annak tartalmát és mellékletét - nyilvános.
(5)A közművek kezelésének jogát és kötelezettségét, melyet fenntartási,
karbantartási, felújítási és fejlesztési kötelezettség is kiegészíthet, az önkormányzat,
illetve közösségi tulajdon esetében a tulajdonosok a közszolgáltatást végző
szervezetre vagy kezelőre átruházhatják.
(a) Ebben az esetben a közszolgáltató a kezelésre átadott állóeszközök után
elszámolt értékcsökkenés összegét elkülönített bankszámlára köteles
befizetni. A keletkező összeget és kamatait csak a közmű vagyon
karbantartására, felújítására és fejlesztésére, illetve a közművagyon
fejlesztését célzó pénzforrás szervezésére, bővítésére (pl.
kötvénykibocsátásra, hitelfedezetre, pályázati önrészre, stb.) lehet fordítani a
település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa által jóváhagyott karbantartási,
felújítási és fejlesztési program alapján. Az elkülönített bankszámla felett a
rendelkezési és felügyeleti jogosultság, büntetőjogi felelősség mellett, az
önkormányzat vagy a közösségi tulajdonosok képviselőjét illeti meg.16
(b)Koncesszió esetén a szerződésben kell rendelkezni, hogy az értékcsökkenési
leírásból és kamataiból keletkező összeg, kamat, tőkenövekmény az (a) pont
szerinti programban foglaltakra hogyan kerül felhasználásra.
14
Az Alkotmány szerint a településeket megillető önkormányzás joga nem kizárólagosan a helyi önkormányzatra
értendő csupán. A nemzetközi és a hazai korábbi jogszabályok a közösségi (common) tulajdonnal való rendelkezés
jogát és kötelességét nem csak a helyi önkormányzatra bízza. Magyarországon a II. világháborút követő tanácsi
rendszerrel összefüggésben bekövetkezett államosítást az új önkormányzati rendszer kialakításánál a lakossági
hozzájárulással készült közművek, közműtárgyak továbbra is lényegében államosították oly módon, hogy azok az
önkormányzat tulajdonába kerültek, majd innen, gyakorlatilag a tulajdonlással rendelkező magán vagy vegyes
tulajdonú gazdasági társaságokhoz kerültek át. Ez a gyakorlat nem fér össze az EU-ban kialakult és a polgári érték-
és jogrenden alapuló tulajdonlással. Az önkormányzatok esetében - a központi kormányhoz hasonlóan - is meg
kellett volna tenni a közhatalmi feladatok és hatáskörök, illetve a tulajdonnal való gazdálkodás és ezzel kapcsolatos
profit-szerzési tevékenység intézményes elválasztását. Ezt a települések tényleges önkormányzásához, a demokrácia
kiteljesedéséhez szükséges megtenni.
15
A Kormány már az információs társadalmat hozza létre, amelyben a helyi népszavazások technikai lebonyolítása
az eddigiekhez képest sokkal olcsóbban és gyorsabban megoldható. Az ilyen esetekben biztosítani kell, hogy az
önkormányzat ne az államot, vagy egyéb érdeket, hanem a helyi társadalmat képviselje. A helyi társadalmat már a
XIX. század végi jogszabályok is “felnőttként” kezelték, ezt a kompetenciát a tanácsi rendszer degradálta.
16
Megvizsgálandó, hogy ez a szabály nem ütközik más jogszabály előírásába.

(c) A közszolgáltató köteles biztosítani, hogy a szerződés lejártakor a
kezelésébe, használatába átadott vagyontárgyak köztulajdon esetén az
önkormányzat, illetve a közösségi tulajdon esetén a tulajdonosok
képviselőjének rendelkezésére álljanak.
(6)A közszolgáltatási célú közösségi tulajdonnal kapcsolatos jogok, kötelességek
gyakorlásában - függetlenül a tulajdoni hányadától - a tulajdonosok egyenlő döntési
joggal döntenek.17
(7)Közösségi tulajdonban lévő középület, társasházi közös tulajdon, közhasznú
létesítmény, közmű (pl. sportlétesítmény, játszótér, strand, horgásztó,
szennyvíztelep, csatorna, egyéb vízi közmű stb.), közszolgáltató szervezet
létesítéséről, elidegenítéséről, bérbe, tartós használatba, koncesszióba, kezelésbe
adásáról a létesítmény fejlesztéséhez, beruházásához anyagilag is hozzájáruló
lakosság és a helyi telephellyel, székhellyel rendelkező jogi személyiségű szervezet,
képviselői meghívásával tartott közgyűlés dönt. A közgyűlésen a tulajdonhányadtól
függetlenül azonos számú szavazatuk van a résztvevőknek és döntési joguk
egyenlők. Az előterjesztés elfogadása minősített szavazattöbbséggel történik. 18
(8)Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan, közmű vagyon elidegenítése vagy a
tulajdonosi jogok korlátozásával járó kezelői jog bérletbe, tartós használatba,
koncesszióba adása előtt a szándékról, ennek indokáról és az eladási ajánlatról a
helyi lakosságot és a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsát tájékoztatni kell.
(9)A közszolgáltatási célú és a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa által
meghatározott nagyobb értékű köz- és közösségi vagyon elidegenítése,
koncesszióba, tartós bérletbe adása esetén a hozzá kapcsolódó közszolgáltatási és
egyéb jogokat és kötelezettségeket, valamint a változásokat a közszolgáltatási,
koncesszió esetén, a koncessziós szerződésben kell rögzíteni.
(10)A szerződés tervezetét a település Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsnak és az
adott közszolgáltatást ellátó közüzem, intézet esetén az illetékes közszolgáltatási
felügyeletnek előzetes véleményezés céljából meg kell küldeni, amelyeknek nyolc
napon belül dönteniük kell a szerződés-tervezet támogatásáról vagy elutasításáról,
17
A közszolgáltatás - többek között - azért monopólium, mert annak bármely legkisebb egysége is szükséges
ahhoz, hogy a közszolgáltatás működjön. Nem lehet a lépcsőházat elrekeszteni a társasházban, a szennyvízcsatorna
bármely hosszúságú darabját eladni a hulladékgyűjtőnek, stb., mert az megbontja a közszolgáltatás rendszerét.
Minden egyes tulajdonrész tehát egyformán fontos a közszolgáltatás működése miatt, tehát a legkisebb és a
legnagyobb tulajdonos szavazata egyenlő súlyú.
18
Lásd előző pontban leírtakat. Meggondolandó, hogy ezekről, a településen egyedi és közcélú ingatlanokról,
létesítményekről ezekben az esetekben ne csak a tulajdonosok közössége, hanem helyi népszavazás döntsön. (Pl. a
visegrádi Lepence fűrdő esete.)

illetve módosításáról. Az elutasító vélemény csak az elidegenítésre vonatkozhat.
(11)A döntések kötelezik a köz- és közösségi vagyon tulajdonosát, kezelőjét. A
döntések ellen a tulajdonos fellebbezést nyújthat be a területileg illetékes
közigazgatási hivatalhoz, illetve, amennyiben az a közszolgáltatási tevékenységet
érinti a Közszolgáltatásokat Felügyelő Országos Központhoz, amelyek 15 napon
belül másodfokú államigazgatási döntést hoznak az ügyben.
(12)A köz- és közösségi tulajdonban lévő ingatlan (telek, épület) vagyon, vagyoni
jellegű dolog elidegenítéséből, koncesszióba, használatba adásából származó
bevételt – az ügylet lebonyolításának költségeitől eltekintve - a vagyon tulajdonosa,
kezelője csak ugyanarra a jogcímre, célra fordíthatja, mint, amire a vagyont képező
dolgot eredetileg létrehozták, használták.19
(13)Ha a vagyont képező dolog többlakásos épület része, társasházi albetét, közös
tulajdon, akkor annak bevételét – az ügylet költségeinek levonása után - az adott
épület, ingatlan felújítására, karbantartására kell fordítani vagy tartalékolni.
(14)Ez a szabály vonatkozik a törvény hatályba lépése előtt, 2000. január 1. után
történt elidegenítésre, koncesszióba, használatba adás esetére is
19
Vagyonfelélés elleni intézkedés, illetve a közszolgáltatás fejlesztését célozza. A magyar polgári törvények
korábban azt is meghatározták, hogy a bevételt a tulajdonrésszel rendelkező lakosok között szét kellett osztani.

16. §
A társasházzal és a felújításokkal kapcsolatos egyéb szabályok20
(1)Társasház felújításáról, közös tulajdonú helyiség és ingatlanrész elidegenítéséről,
bérbe, koncesszióba adásáról szóló döntésekben a tulajdoni hányadtól függetlenül a
tulajdonosok egyenlő szavazattal rendelkeznek, a döntést a tulajdonosok
kétharmadának részvételével tartott közgyűlésen kell meghozni egyszerű többséggel.
Amennyiben a jogszabály szerint összehívott közgyűlésen a kétharmados jelenlét
nincs meg, a megismételt közgyűlésen résztvevő tulajdonosok számarányától
függetlenül a közgyűlés határozatképes.
(2)A felújításról szóló döntés érintheti az egész épület külső-belső tatarozását, vagy
egy épületrész, épületgépészeti egység felújítását is.
(3)A tulajdonosnak az adott időszakra érvényes karbantartási és felújítási tervet kell
készítenie és azt folyamatosan aktualizálnia kell valamennyi közterülettel érintkező
épületére, közművére, közüzemi és közterületi műtárgyára. A korábban tanácsi,
majd önkormányzati tulajdonú többlakásos, jelenleg társasházi épületekre készült
felújítási tervet az önkormányzat vagy az általa megbízott társasházi közszolgáltató
köteles térítésmentesen a társasházi közösségnek kiszolgáltatni.
(4)A felújítási terv nélkülözhetetlen része a felújítás finanszírozási terve. A
finanszírozási tervben kell feltüntetni, hogy a tulajdonos jognyilatkozatban vállalja a
reá eső felújítási költség viselését és módját.
(5)Ha a tulajdonos bizonyítottan idegen forrásból (pl. bankhitelből) sem tudja
biztosítani a saját felújítási költség-hozzájárulását, akkor azt a tulajdonos társaknak
kell fedezniük saját vagy más forrásból.
(6)Ebben az esetben a tulajdon jelzáloggal terhelődik és a felújítási költséget a
tulajdonos legalább az állami lakáshitelek törlesztésére meghatározott idő alatt, havi
20
A településüzemeltetés sajátos területe a társasházak és a többlakásos épületek működtetése, amely
közszolgáltatásnak minősül. A társasházi törvény legfőbb fogyatékosságait korrigálják ezek a szabályok. Az
épületek üzemeltetése, karbantartása tekintetében egyenrangúak a lakásokat ténylegesen használó bérlők és
tulajdonosok. Az önkormányzat, a hivatal, az önkormányzati tulajdonban lévő és kezelési funkcióval bíró gazdasági
társaság és a bent lakó tulajdonosok között nyilvánvaló ellenérdekeltség jött létre. A bérlakások elidegenítésével,
mivel a befolyt összeget egyáltalán nem vagy nem egészen az adott épület évtizedek óta elmaradt felújítására, de
nem is a lakóépületek karbantartására fordították, különösen, ahol az önkormányzat többségi hányaddal rendelkezik
– kevés kivételtől eltekintve – többségében a helyzet csak romlott. Nem egy helyen az elidegenítést kimondó
határozat pillanatában leállították az épület könnyező gombátlanítását. És még lehetne sorolni ... Stb.

részletben fizetheti meg, amivel fokozatosan csökkentheti a jelzálog összegét.
(7)Amennyiben a tulajdonos a törlesztő részleteket folyamatosan hat hónapig nem
fizeti, úgy a tulajdona átminősül oszthatatlan közös tulajdonná és bérlőként
használhatja tovább az ingatlant.
(8)A korábbi tulajdonosból lett bérlő, ha az igénybe vett kamatokkal és az átírás
költségeivel együtt a jelzálogot egy összegben kifizeti, akkor korábbi tulajdonát az
oszthatatlan közös tulajdonból haladéktalanul vissza kell adni részére. Erre azonban
csak abban az esetben kerülhet sor, ha ez a tulajdonrész nem került eladásra a közös
oszthatatlan tulajdonból. Az ilyen eladásoknál minden esetben a tulajdonosból lett
bérlőnek elővásárlási joga van.
(9)Mindezeket az ügyeket az önkormányzat, mint hatóság felügyeletével és
jóváhagyásával lehet végrehajtani. Az önkormányzat a jóváhagyását abban az
esetben tagadhatja meg, ha az érintett féllel szemben a többi tulajdonos vagy
harmadik személy olyan cselekményt szándékozik tenni, vagy valósít meg, amely
jogszabály ellenes, szabálysértő, büntetendő.
(10)Az önkormányzati, stb. lakások elidegenítésével, kezelésével, fenntartásával,
karbantartásával, felújításával kapcsolatban, a társasházakkal, lakásszövetkezetek
működésével, többlakásos épületek kezelésével összefüggésben keletkezett vitás
ügyekben az illetékes közigazgatási hivatal által meghatározott településeken
lakásügyi választott bíróságot kell működtetni, amelynek feladata a felek vitás
ügyeiben megegyezést létrehozni. Csak a sikertelen megegyezés után kerülhet az
ügy a hatóság vagy a bíróság elé.21
(11)A lakásügyi választott bíróságba tagokat a település önkormányzata, a lakosság
érdekképviseleti szervezete, a szakmai kamarák és a területileg illetékes
közszolgáltatások felügyelete delegálhat.
(12)Az adott ügyben a választott bíróság nevében háromtagú bizottság jár el,
melynek tagjai között az összeférhetetlenségi szabályok betartásával építészeti, jogi
ismeretekkel rendelkező tagnak kell lennie.
(13)A választott bíróság eljárása illeték-köteles és a megkereséstől számított tizenöt
21
Életeket tesz tönkre vagy vitás helyzeteket konzervál, hogy csak a bírósághoz lehet ilyen esetekben fordulni,
amelyik nem is tudja a legtöbb esetben részletekbe menően megvizsgálni az ügyet. Általában itt a volt tanácsi lakás
tulajdonossá vált bérlők kerültek olyan helyzetbe, hogy az ilyen problémák miatt kedvezőtlen lakás- és
életkörülményeiket csak ügyvédi költséggel és évek múltával orvosolhatják - jobb esetben. A piacgazdaság terén
bevált választott bíróság ebben a szektorban is - bizonyos módosítással - működtethető, különösen a fővárosban, a
nagyobb, többlakásos privatizált épületekkel rendelkező településeken.

napon belül az ügyet tárgyalnia kell.
(14)A lakásügyi választott bíróság működési feltételeit a helyi önkormányzat
biztosítja és működésének részleteit a Belügyminiszter rendeletben szabályozza.
17. §
Egyes közszolgáltatás működtetésére és gazdálkodására vonatkozó előírások
(1)Az egyes – 1. sz. Mellékletben felsorolt - közszolgáltatásra vonatkozó szakmai
előírásokat az ebben a törvényben rögzített szabályok szerint kell alkalmazni.
(2)A közszolgáltatás után keletkező bevétel csak a közszolgáltatás fenntartására,
fejlesztésére fordítható, más közszolgáltatás finanszírozására nem használható fel. A
település számára többféle közszolgáltatást nyújtó közszolgáltató szervezetnek a
számvitelében el kell különítenie és a fogyasztók, igénybe vevők között közzé kell
tennie az egyes közszolgáltatási tevékenység bevételeit, költségráfordításait és
üzemgazdasági eredményét.22
(3)Amennyiben a közszolgáltatáshoz olyan vonalas közműhálózat létesítése,
működése szükséges, amelyek fogyasztási helyei elkülönült telken és az ott lévő
épületben van, akkor a beruházás csak abban az esetben kezdhető, ha az ellátandó
telek, épület tulajdonosa vagy kezelője a közműhálózat és a fogyasztási hely közötti
összeköttetésre, a hálózatba történő bekötésre jognyilatkozatot tesz arról, hogy a
beruházást követő legfeljebb száznyolcvan napon belül a vonatkozó előírások szerint
a bekötésről gondoskodik.
Ha a tulajdonos vagy kezelő nem tesz jognyilatkozatot vagy az nemleges, akkor az
önkormányzatnak kell azt megtennie és ebben az esetben jogosult a
kényszerbekötést elrendelni. A kényszerbekötést hatósági eljárás keretében kell
elvégezni. A kényszerbekötés költségeinek megfizetését az önkormányzat a
közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint a közmű tulajdonosa, kezelője
részére átháríthatja.
A kényszerbekötés költsége jelzálogként az ingatlanra bejegyezhető, melynek
22
A közszolgáltatások terén több okból nem engedhető meg a keresztfinanszírozás. Hasonlóképpen nem
engedhető meg, hogy a vagyoneladás, bérbeadás bevétele - különösen közösségi vagyon esetén - ne ugyanarra a
közszolgáltatás fejlesztésére legyen felhasználva. A keresztfinanszírozásra azokat a bevételeket kell felhasználni,
amelyek nem a közszolgáltatásból erednek, hanem adókból, járulékokból, vállalkozás-jellegű bevételekből,
adományból, stb. keletkeznek.

kedvezményezettje a költség viselője.23
A jognyilatkozatokat és a beruházás műszaki, finanszírozási tervét a területileg
illetékes közszolgáltatási felügyeletnek kell véleményezésre megküldeni, amely
ennek alapján harminc napon belül véleményezi, hogy a beruházandó közmű
hatékonyságához a tervezett műszaki megoldás, az üzemeltetési technológiai és a
működtetéséhez kellő számú fogyasztóhely, továbbá a finanszírozáshoz a megfelelő
feltételek rendelkezésre állnak-e.
A központi költségvetésből és alrendszeréből a beruházáshoz akkor nyújtható
támogatás, ha a benyújtott pályázathoz mellékelik a területileg illetékes
közszolgáltatási felügyelet támogató véleményét.
(4)A többlakásos épületek esetén - függetlenül attól, hogy az állami, önkormányzati,
társasházi, szövetkezeti, magán tulajdonban van - az üzemeltető, fenntartó és
karbantartó közszolgáltatási tevékenységgel megbízott szervezet, személy, közös
képviselő, illetve az alvállalkozó kiválasztásában, tevékenységének, felügyeletében,
díjazásának megállapításában, továbbá az üzemeltetés, fenntartás, karbantartás
ügyeiben a jogok és a kötelességek a tulajdonos helyett a bérlőt24
, illetve a tulajdonát
saját maga által használó tulajdonost illetik meg, és ezekben az ügyekben döntési
jogaik egyenlők.
(5)Az önkormányzatnak mindezekkel kapcsolatban törvényességi felügyeleti joga és
kötelessége van, továbbá feladata a bérlőkről és a tulajdonosokról folyamatosan
vezetett, tulajdoni hányadonként, bérleményként történő címnyilvántartás
megszervezése.25
, biztosítása.
23
A szennyvízcsatornára történő bekötést és a csatornaművek hatékony, gazdaságos üzemelését kívánja
elősegíteni ez a rendelkezés.
24
Először is a turista nem ugyanaz, mint a lakásbérlő. A lakásbérlő ugyanakkor ugyan úgy hozzájárul az épület
fenntartásához, karbantartásához, az üzemeltetési, a karbantartási szolgáltatásokat ő veszi igénybe, mint fogyasztó
és a tulajdonos (az önkormányzat, stb.).
Ebben az esetben a bérlő és a tulajdonát használó, bentlakó tulajdonos a közszolgáltatás alanya, fogyasztója
Ezzel biztosítható továbbá, hogy a rendeltetésszerű használat, karbantartás, fenntartás költségei a tulajdonos és
bérlő között ne sikkadjon el a társasház, az épület karbantartása kárára, illetve a közös képviselő és az alvállalkozók
ellenőrzése ezáltal közvetlen és valóságos lesz. Számos anomália nevesíthető és felszámolható ily módon. (Pl. a
bentlakók és a nem-cselekvésével végül is az épület állagát rontó és ezzel a bentlakó tulajdonosoknak, bérlőknek
kárt okozó, de az önkormányzati tulajdonos mögé bújó, a közös képviseletet is ellátó közszolgáltató felesleges
monopol helyzete így ellensúlyozható).
A tulajdonosok vagyonhoz fűződő jogait és kötelességeit viszont ez a rendelkezés nem érinti.
25
A címnyilvántartás a jogok és főleg a kötelességek gyakorlása, betartása miatt szükséges. Fel kell újítani a
lakónyilvántartást.

V. fejezet
Település rendezése26
18. §
A település fejlődését elősegítő fejlesztési célok megvalósításának és a fejlesztési
tevékenység végrehajtásának eszköze a településrendezési tevékenység. A település
rendezési tevékenységet a település fejlesztési dokumentumaiban meghatározott
fejlesztési irányok, célok, tervek és a természeti -, épített környezet kezelésére,
működtetésére, fenntartható fejlődésére vonatkozó jogszabályok és a helyi
önazonosság (identitás) megőrzésének tiszteletben tartása alapján kell végezni.
19. §
A település rendezését meghatározó településfejlesztési dokumentumokat, továbbá a
településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet,
ideértve a közterületek és a külterületek használatára, kezelésére, a településrészek
minősítésének megváltoztatására – különösen külterületnek belterületté történő
átsorolására - vonatkozó terveket az önkormányzat készítteti el és a település
Fejlesztési és Üzemeltetési Tanácsa hagyja jóvá. 27
E jóváhagyás alapján alkot
rendeletet e dokumentumokban foglaltak végrehajtására, és ellátja az ezzel
összefüggő feladatait a helyi önkormányzat.
20. §
A külterületi településrész belterületté történő átsorolása előtt, vagy a külterület
igényét meghaladó közmű, közműhálózat létesítése előtt a külterület használati
funkciója 28
szerint illetékes megyei, területi állami szakhatóság és a területi
26
A főbb és részletes rendelkezéseket az építésügyi törvény és módosításai tartalmazzák. Ezért a településrendezés
prioritásával kapcsolatos a kormányzati szervek között elő-elő jövő vitát lezáró és néhány kiegészítő rendelkezést
tartalmaz ez a fejezet, azzal a fenntartással, hogy az egyeztetés során kiegészítések, pontosítások várhatók.
27
Az 1937. évi VI. törvény a rendezési terveket és építésügyi szabályzatokat Budapesten a Fővárosi Közmunkák
Tanácsa, a mai megyei jogú városokban a törvényhatósági bizottság, a városokban a képviselő testület, a községek
esetében pedig a vármegye saját rendeleteiben határozta meg. Tehát a mainak megfelelő akkori helyi
önkormányzatok - a városok kivételével – nem alkottak településrendezési szabályokat, csak elsőfokú hatóságként
alkalmazták azokat. Az akkori idők településfejlesztési és rendezési eredményei mai is követendő példák. A fenti
szabályozás tehát részben adaptálja a múltban már eredményes formát, de a mai viszonyoknak megfelelően, részben
a településfejlesztésben lényegi szerepet betöltők számára biztosítja a részvételi demokráciát, az egyes
érdekcsoportok súlyának kiegyenlítését. Ugyanakkor az önkormányzatok helyi rendeletalkotási, közigazgatási
feladat- és hatáskörének gyakorlását biztosítja.
28
Használati funkció: mezőgazdasági, erdő, bányaművelés, vízgazdálkodás, természetvédelem, honvédelem,

építészeti hivatal elfogadó véleményének beszerzése szükséges, továbbá a majdani
belterület üzemeltetéséhez szükséges közszolgáltatás-fejlesztési tervet el kell
készíteni és azt az illetékes hatóságokkal kell jóváhagyatni.
21. §
A közterülettel, a település arculatával, rendezettségével kapcsolatos különös
szabályok
(1)A belterületi közterületek és a közterületeket szegélyező telkek, épületek
rendezettsége és homlokzatának állaga közügy.29
(2)A helyi önkormányzat jogosult a település Fejlesztési és Üzemeltetési
Tanácsának döntése vagy helyi népszavazás alapján, a település arculatát, kulturális
örökségét, önazonosságát veszélyeztető telekhasználat, épület homlokzat-kialakítás
megváltoztatására kötelezni a telek, az épület tulajdonosát, használóját a tervezés, a
kivitelezés, a használat alatt, után és közben.
(3)A közmű és közterületi műtárgy elhelyezésére szolgáló vagy emiatt a használatot
korlátozó közterület és ingatlan telek-, tulajdonrész használata akkor lehet ingyenes,
ha annak tulajdonosi, kezelői jogait köz-, vagy közösségi tulajdonban lévő
közszolgáltató szervezet gyakorolja és annak használatát a közszolgáltatási díjban, a
műtárgy fenntartásával, pótlásával ellentételezi. Ha ezek a feltételek nem állnak
fenn, akkor a már meglévő közmű, közterületi műtárgy által foglalt telek-, tulajdon
részért fizetendő bérleti díj a közszolgáltatás díját nem növelheti, és az
önkormányzat, illetve a bérbeadó köteles a bérleti díjat az adott közszolgáltatás
díjcsökkentésére, illetve fejlesztésére fordítani.30
árvízvédelem, stb.
29
Belterületen az elhanyagolt telkek illegális szemétlerakó-helyekké válnak, növényi és állati kártevők
elszaporodását segítik elő. A lemáló vakolat balesetveszélyes helyzetet teremt. Egy helyi védettségű történelmi
város- vagy faluközpont, utcakép csak a közösség együttes akaratával változtatható meg. A legszebb magyar
mezővárosok, gazdafalvak arculatát tették tönkre a hatvanas-hetvenes években oda nem illő és mára már leromlott
állagú betonépületekkel. A falukép-, a városkép helyi társadalmi és gazdasági érték (pl. turizmus). A közterület
állagát meghatározza az azt szegélyező telkek, épületek állaga. A közterület pedig az emberek mindennapi életterét
adja, tehát az emberek életének egyik meghatározó közege. Egy lerobbant ház, egy elhanyagolt telek nemcsak
vizuális értelemben rontja a habitált Ember mindennapi életkörülményeit. Ezért ez a szabályozás azt jelenti, hogy a
telek rendezettségének, az épület homlokzatának karbantartására, felújítására a tulajdonos kötelezhető. Ha a
kötelezést nem hajtja végre, akkor az önkormányzatnak kell azt végrehajtatnia, de ehhez eszközökkel is kell
rendelkeznie. Ezek egyike, hogy az épületet, telket az elvégzett karbantartási, felújítási munkaértékének megfelelő
jelzáloggal terhelik meg. Számítani kell azonban arra, hogy az önkormányzat ezt azért nem kezdeményezi, mert
ténylegesen vagy más ok miatt nem tud pénzt fordítani ilyen célra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy átlátható,
nyilvános terv ne legyen a belátható időn belül megtörténő felújításra, vagy ne lehessen megoldani a romos állapotú
épület vagy rendezetlen telkek utcafront felé eső ideiglenes takarását.
30
Póznaügy, vízóra-akna a telken belül, villany-, gázóra a lakáson belül c. probléma kezelését célozza ez a

(4)A település közterületén és a közterületet szegélyező épületek homlokzatán,
telken tájékoztatási, reklám-, hirdetési, kereskedelmi, szolgáltatási és
közszolgáltatási egység, hivatal, telephely, intézmény, gazdasági társaság és egyéni
vállalkozás nyilvános, közösségi helyiségeinek megnevezésére szolgáló állandó és
alkalmi feliratának magyar nyelvűnek kell lennie. A magyar mellett idegen nyelvű is
lehet a felirat, de annak nagysága nem lehet nagyobb a magyar nyelvűnél.31
22. §
A településrendezéssel foglalkozó más jogszabályok kiegészítése, módosítása
(1) A településfejlesztési tervek készítésénél a meglévő, érvényes településrendezési
terveket a többi meghatározó tényezők egyikeként figyelembe kell venni.
(2) A településrendezési terveket a településfejlesztési koncepció és program
alapján, azzal összhangban kell elkészíteni vagy a meglévőket azok szerint
módosítani.32
(3)Általában a településrendezési tervek térbeli - és adatösszessége a
területrendezési terv. Kivételt képez e szabály alól a nemzetközi kötelezettségekből,
országos, regionális érdekből, jogszabály által meghatározott területrendezési
célkitűzés, előírás, melyeket az érintett település településrendezési tervének
figyelembe kell vennie, illetve annak tartalmaznia kell azt. Ha emiatt – az előnyök és
hátrányok összevetésével – a településnek hátránya keletkezik, akkor annak
ellentételezéséről a beavatkozásra jogosult országos, regionális, megyei állami
szervnek vagy köztestületnek kell gondoskodnia.33
(4)A településszerkezeti tervet, a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet a
katasztrófa megelőzési szempontok és előírások alapján felül kell vizsgálni, illetve
kell elkészíteni.
(5)A települési önkormányzat kezdeményezheti a területrendezési terv
felülvizsgálatát, ha
szabály.
31
Egy másik probléma, a falfirkák (graffitik) elleni védekezést és ennek a problémának a jogszabályi kezelését is
meg kellene vizsgálni és a szükséges szabályozást e paragrafus alatt megtenni.
32
Hivatkozással az 1937. VI. törvényre is, de arra is, hogy itt nem a fejlesztés térbeli és egyéb korlátjának az
áthágásáról van szó. Ezeket a korlátokat a településrendezésnek természetesen dokumentálni kell. Arról van szó,
hogy miután a fejlesztés céljai, irányai, programjai már megvannak, akkor már van mit a térben elrendezni.
33
Pl. a Megyei Fejlesztési Tanács

(a)a területrendezési terv megalkotása során a települési önkormányzat
véleményét nem kérték ki, továbbá ha a véleményét indokolás nélkül
elutasították, vagy az indokolás valótlan tényeken alapul;
(b)a területrendezési terv akadályozza a jóváhagyott településfejlesztési program
vagy terv megvalósítását,
(c)a területrendezési tervet a korábban már elfogadott és kihirdetett
településrendezési terv figyelmen kívül hagyásával alkották meg.
(6)A megyei önkormányzat és a területi főépítész kezdeményezheti a
településrendezési terv felülvizsgálatát, ha az ellentétes a korábban elfogadott
területrendezési tervvel és kezdeményezheti megváltoztatását, ha az akadályozza a
területfejlesztési koncepció megvalósítását.
VI. fejezet
A településfejlesztést meghatározó dokumentumok34
23.§
(1)E törvény alapján a településfejlesztéssel összefüggő tevékenysége során,
illetékességében és hatáskörében a következő területfejlesztési dokumentumokban
foglaltak szerint, illetve figyelembe vételével köteles a lakosság, a jogi személyiségű
és nem jogi személyiségű szervezetek, állami és helyi közhatalmi szervek eljárni,
illetve tevékenykedni.
(2)A településfejlesztési dokumentumok és általános tartalmi követelményeinek célja
egy, vagy több település, illetve az ország valamennyi településének fejlődési
tendenciájának megállapítása, értékelése, ezek alapján fejlesztési célok irányának
kijelölése és a célok megvalósításához szükséges beavatkozások nevesítésével a
településfejlesztésben érintett szereplők számára cselekvési előírások
meghatározása.
(3)A településfejlesztés dokumentumai a következők:
34
A dokumentumok közül a településpolitikai határozat felülről lefele hat, míg a többiek alulról felfelé. A
településfejlesztési koncepció autonóm, mert, ha az alkotmány elismeri a település és önkormányzásának
autonómiáját, akkor a fejlődésének koncepciója is autonóm. A településfejlesztési program és terv viszont
egyeztetésre kötelezett dokumentum. A koncepció, program és terv nem elsősorban idő-hierarchiában van
egymással összefüggésben, hanem a helyzetmeghatározás-értékelés-célkitűzés-eszközbiztosítás-megvalósítás
folyamatába vannak kapcsolva.

(a)településpolitikai határozat;
(b)településfejlesztési koncepció;
(c)településfejlesztési program;
(d)településfejlesztési terv.
(4)Településpolitikai határozatot hoz az Országgyűlés, a Kormány előterjesztése
alapján, illetve a Regionális Fejlesztési Tanács.
(5)A településfejlesztési koncepcióról, programról, tervről a helyi önkormányzat35
,
és előterjesztése alapján a Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács dönt.
(6)A településfejlesztési koncepció, program, terv készítésekor a települést érintő
területfejlesztési és területrendezési dokumentumokat, illetve a településpolitikai
határozatokat, valamint az Európai Unió irányelveit figyelembe kell venni.
(7)A településfejlesztési koncepció, program, terv formailag, tartalmilag úgy
készüljön el, hogy a fejlesztési támogatásokat nyújtó állami és nemzetközi
szervezetek, az Európai Unió, illetve a befektetők azokat támogatási, befektetési
célból érdemben elbírálhassák.
(8)A nagyközségek és községek számára a kistérségek, a területfejlesztési tanácsok
és a kormányzati szervek kötelesek szakmai és anyagi segítséget, támogatást
nyújtani a koncepciók és programok elkészítéséhez. Felhatalmazást kap a Kormány
ennek részleteinek meghatározására.
24. §
A településpolitikai határozat
(1)A településpolitikai határozat lehet országos és regionális.
(2)A településpolitikai határozat az ország, illetve a régió általános település
szervezési, - működési, - üzemelési, - rendezési, - fejlesztési helyzetével, céljaival
foglalkozó, továbbá a központi állam, illetve a régió felelősségi körébe tartozó és a
települések fejlesztésére ható, tervezett tevékenységének, erőforrásainak
összefoglaló dokumentuma, amely a kormányzati, a regionális intézkedések alapját
képezi.
(3)Az Országgyűlés határoz az országos településpolitikáról a következők szerint:
35
Ideértve természetesen a megyei és a fővárosi közgyűlést is.

(a)Megválasztását követő első ülésszakán köteles napirendre tűzni a
településfejlesztés országos helyzetét tárgyaló, a Kormány által benyújtandó
előterjesztést, amely a kormányprogram szerint tartalmazza a
településfejlesztés országos helyzetének bemutatását, az ennek alapján
levont következtetéseket és a határozati javaslatokat. Az előterjesztéshez
mellékelni kell a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos
Településügyi Tanács36
és az Országos Területfejlesztési Tanács kiegészítő
észrevételeit, javaslatait, az Európai Unió aktuális településpolitikai
határozatait és Magyarországra vonatkozó jelentését.
(b)Az országos településpolitikai határozatnak legalább tartalmaznia kell a
településfejlesztés közigazgatási, jogi, gazdasági, pénzügyi, társadalmi
feltételrendszerének korszerűsítésére, illetve fejlesztésére vonatkozó
jogszabály-alkotási, költségvetési és szervezetfejlesztési előírásait, továbbá
a településszervezés és ezzel összefüggő közigazgatási rendszer várható
változásait, irányát.
(4)A Regionális Fejlesztési Tanács az országos településpolitikai határozat
kihirdetését követő kilencven napon belül a regionális településpolitikáról
határozatot hoz, amely különösen tartalmazza:
(a)a településhálózat fejlesztésének a településfejlesztésre vonatkozó saját
támogatási irányelveit és forrásszervezési programját,
(b)a regionális és országos közmű-, közlekedési hálózat, energia-rendszer és
más regionális közszolgáltatás fejlesztésének programját.
(5)Az országos településpolitikai határozatban foglaltakat az országos és regionális
területfejlesztési koncepció készítése, alkalmazása, felülvizsgálata során figyelembe
kell venni.
(6)A hatékony településfejlesztési politika érdekében a településfejlesztést szolgáló
állami, regionális és a nemzetgazdaságon kívüli támogatási, fejlesztési eszközöket
össze kell hangolni.
(7)Az általános és speciális helyzetű települések sajátos szempontjaira külön ki kell
térni
a) a gazdaságpolitikai koncepciók kialakítása,
b) az önkormányzatokat megillető bevételek törvényi szabályozása,
36
Lásd 30. §

c) az állami központi költségvetések meghatározása,
d) az ágazati beruházások tervezése,
e) a megyei területfejlesztési és munkaügyi tanácsok eszközeinek felhasználása
során.
25. §
A településfejlesztési koncepció
(1)A településfejlesztési koncepció a település fejlődési pályájának összefoglaló
dokumentuma, amelynek tartalma az elmúlt időszak eredményeinek és a jelenlegi
helyzet összegzése, értékelése és a jövőbeli célok meghatározása.
Ennek alapján a településfejlesztési koncepció tartalmazza:
(a)a település egészére és a településrészre a történetiségéből és státuszából,
térségi helyzetéből, szerepéből, továbbá lakosságának összetételéből és a
helyi gazdasági, társadalmi forrásokból fakadó meghatározottságának, az
elmúlt időszakban önmagához és más hasonló településhez mért
fejlődésének összefoglalását, értékelését, valamint az ebből levonható
következtetéseket;
(b)a térségi, a helyi társadalmi és gazdasági környezet belátható fejlődése,
továbbá és a lakosság, valamint a helyi gazdasági és társadalmi szervezetek
igényei alapján a fejlődési lehetőségek és ezek sorrendjének
meghatározását;
(c)a település fejlődési irányait meghatározó célokat a státuszára, a térségi és
gazdasági munkamegosztásban betöltendő szerepére, a népesség, a
migráció, a környezeti állapotok tervezett trendjeire, a település részek
jövőbeli funkciójára, a szervezeti, intézményi – ideértve az önkormányzatot
és hivatalát – feltételek alakulására.
(2)A koncepció ne terjedjen hat évnél rövidebb és tizenkét évnél hosszabb
időszakra. Három évenként a megvalósítását értékelje az önkormányzat és a
Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács, de a változtatásra csak rendkívüli esetben
kerüljön sor.37
(3)A koncepció előkészítésében tág teret kell adni a kreativitásnak és az
37
Ennél lehet, hogy van pontosabb meghatározás.

innovációnak.
(4)A koncepció készítésébe a lakosságot érdemben be kell vonni, de az önkéntesség
alapelve szerint.
26. §
A településfejlesztési program
(1)A településfejlesztési program a településfejlesztési koncepció céljai alapján az
egyes szakágazatok, közszolgáltatási, gazdasági, társadalmi, kulturális tevékenységi
ágak szerint a fejlesztési célt, ennek térbeli hatását és létesítmény-, illetve
tevékenységfejlesztési szükségletét, valamint a célok megvalósításának
eszközrendszerét és azokat a fejlesztéseket magába foglaló településfejlesztési
dokumentum, amelyek megvalósításához szükséges településrendezést végrehajtani.
Ennek alapján a településfejlesztési program főbb témakörei, tartalma:
(a)a településrendezéssel kapcsolatos állásfoglalás, az egyes program térbeli,
földrajzi kijelölése,
(b)a lakásellátás, továbbá
(c)a település jelenlegi és potenciális gazdasági ágazatainak (kereskedelem,
ipar, mezőgazdaság, turizmus, stb.),
(d)a helyközi és helyi közlekedés,
(e)a vezetékes víz, a gáz és a elektromos energia,
(f) a távközlés és informatika,
(g)a hulladék-, a szennyvízkezelés,
(h)az erdő-, a zöldfelület kezelés,
(i)a vízgazdálkodás,
(j)és egyéb anyagi közszolgáltatások,
(k)a közegészségügy, a közoktatás,
(l)a kulturális örökség és a sport,
(m)és egyéb humánszolgáltatás,
(n)a közbiztonság és a katasztrófavédelem,
(o)a természet- és a környezetvédelem
létesítmény- és tevékenység fejlesztési (felújítási, bővítési, illetve beruházási)
programja;
(p)az országos vagy regionális jelentőségű infrastrukturális- és
létesítményfejlesztés helyi vonatkozásait.

A településfejlesztési program magában foglalja a tervezett fejlesztési célok főbb
műszaki-gazdasági jellemzőit, a földrajzi helyük, a megvalósítás tervezett időpontja,
a költségigénye és a pénzügyi források megjelölésével. A program a célokat és a
megvalósításukhoz szükséges eszközöket és az eszközök tervezett forrását,
működését is tartalmazza.
A program készítéséhez a helyi önkormányzat rendeletben meghatározhatja a
lakosság és a telephellyel, székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek által
nyújtandó azokat információkat, amelyek az adatvédelemmel összeegyeztethetők.
(2)A településfejlesztési program két évnél rövidebb és hat évnél hosszabb időre ne
készüljön, kivéve a hat évnél hosszabb infrastrukturális fejlesztéseket.
(3)A településfejlesztési programot a Fejlesztési és Üzemeltetési Tanács döntése
előtt egyeztetni kell.
(a)a településen belül: településrészenként a lakossággal az önszerveződő
képviseletein keresztül, a gazdasági érdekképviseletekkel, a társadalmi
szervezetekkel, a közszolgáltatókkal.
Az egyeztetéshez a helyi nyilvánosság fórumait és a médiát, közcélú
információs rendszert kell igénybe venni. Az egyeztetés során a
támogatásról vagy elvetésről nyilatkozatot kell kérni.
(a)a településen kívül: a kistérségi önkormányzati társulással, a megyei
fejlesztési tanáccsal, megyei jogú városoknak és városoknak a regionális
fejlesztési tanáccsal is.
(4)Az egyeztetés során a település kezdeményezheti a települést érintő
területfejlesztési terv megváltoztatását. A kezdeményezést akkor lehet
visszautasítani, ha az lehetetlenné teszi a településfejlesztési terv megvalósítását,
vagy aránytalan érdeksérelmet okozna a területfejlesztési tervben érintett más
résztvevőknek.
Az elfogadott településfejlesztési programot a területfejlesztési tervek készítése és
elfogadása során figyelembe kell venni. A társulás, illetve a megyei területfejlesztési
tanács a térségi érdekek érvényesítése érdekében eltekinthet a településfejlesztési
terv előírásaitól és felkérheti az érintett település Fejlesztési és Üzemeltetési
Tanácsát a saját településfejlesztési terve módosítására. A módosítás akkor
tagadható meg, ha az a már folyamatban lévő fejlesztéseinek megvalósítását
lehetetlenné teszi, és, ha az a településre nézve aránytalan érdeksérelemmel járna.

A településfejlesztési program és területfejlesztési tervek körében keletkezett vitákat
a bíróság - a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok szerint - jogosult eldönteni.
(5)Az egyeztetett és a megyei fejlesztési tanács által is jóváhagyott
településfejlesztési program automatikusan a nemzeti fejlesztési terv részévé válik.
(6)Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a település, illetve a települési
önkormányzati társulás fejlesztési programjából elsősorban a
közszolgáltatás-fejlesztést megvalósító tervek (projektek) támogatásához, a
támogatási rendszerek ésszerű összehangolásával, a jelenlegi támogatások szükséges
módosításával, hozza létre az egységes, koordinált és ütemezett finanszírozású, az
Európai Unió támogatási rendszerével kompatibilis támogatási rendszert, valamint
gondoskodjon az ehhez szükséges jogszabályi és intézményi feltételekről38
.
A helyi önkormányzatok versenyképességének biztosítása érdekében a megítélt
állami támogatás a fejlesztés pénzügyi megvalósítási terve szerint ütemezetten
kerüljön folyósításra a folyamatos megfigyelés és elszámoltatás (monitoring)
mellett.39
(7)E törvény hatályba lépését követő harmadik évtől kezdődően a központi
költségvetésből és alrendszereiből nyújtott támogatások pályázati kiírásaiban
feltételként kell szerepelnie az elfogadott és időszerű településfejlesztési program
megléte.40
27. §
A településfejlesztési terv
(1)A településfejlesztési terv a településfejlesztési program végrehajtásának
dokumentuma.
38
Ezzel a programok, tervek megalapozottabb, hatékonyabb előkészítését lehet elérni, mint ha csak egy általános
jogszabályi rendelkezés vonatkozna ezekre. Ez a rendelkezés és annak végrehajtása önmagában is nagy jelentőségű
terület-, illetve településfejlesztés.
39
Több pályázat csak utólag fizeti a támogatást. Az előfinanszírozást az önkormányzatok nem bírják, vagy
feleslegesen hitelt kell felvenniük, ha tudnak. Elég probléma számukra az önrész felvétele. A Belügyminisztérium
szervezésében egy ad hoc tárcaközi bizottság menedzselné ezt a témát. Bizonyára kevesebb bent ragadt támogatási
forrás maradna a jövőben, ami sem a költségvetésnek, sem a potenciális kedvezményezettnek nem jó.
40
Ez a követelmény a banki hitelek esetén már és az EU támogatásoknál is többé-kevésbé így működik. Két év
türelmi időnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a programok elkészüljenek és elfogadják azokat.

Településügyi törvény munkaváltozat

Településügyi törvény munkaváltozat

Recomendados

Recomendados

Mais conteúdo relacionado

Mais de MTTSZ

Mais de MTTSZ (6)

Településügyi törvény munkaváltozat