1. Internetkeresők Készült: Tóth Erzsébet: A tudás reprezentálása a világhálón az internetes keresőrendszerek működése című jegyzete alapján Szász Péter 2010

2. 1. Bevezetés

3. 1.1. A webes keresőrendszerek definíciói Internetes keresők alatt a programoknak egy olyan általános csoportját értjük, amely lehetővé teszi a weben történő dokumentumkeresést a felhasználók számára. Ezek a programok dokumentumokat indexelnek és arra törekednek, hogy megtalálják a releváns találatokat a feltett keresőkérdésre.

4. A searchengineis an informationretrievalsystemdesignedtohelpfindinformationstoredon a computer system. The searchresultsareusuallypresentedin a list. Searchengineshelptominimizethetimerequiredtofindinformation and theamount of informationwhich must be consulted, akin toothertechniquesformanaginginformationoverload. (Forrás: angol nyelvű Wikipédiahttp://en.wikipedia.org )

5. SearchEngine: The software thatsearches an index and returnsmatches. Searchengine is oftenusedsynonymouslywithspider and index, althoughtheseareseparatecomponentsthatworkwiththeengine. (Forrás: Ranking web of worldrepositieries http://repositories.webometrics.info/glossary.html)

6. 1.2. A globalizáció és a keresők közötti éles verseny Korunk számos legjelentősebb folyamata: a politikai, katonai értelemben vett egyhatalmú világ kialakulása, a demokratizálódás, - az európai integráció, - a fokozódó ázsiai gazdasági együttműködés, - a technológia forradalma, - a globalizáció, - az információs és a fogyasztói társadalom kialakulása. Azok a világ minden részére közvetlenül, vagy közvetve ható, globális folyamatoknak tekinthetők.

7. Az információs és kommunikációs technológia (IKT) rohamos fejlődésének és konvergenciájának köszönhetően a társadalomban egy új életforma, újszerű működés és viselkedés alakult ki. Új értékrendek jöttek létre. Ezt a széles körben elterjedt új életmódot, magatartást, információs technológiára épülő gazdaságot információs társadalomnak hívjuk. Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek második felében jelent meg.

8. Az információs társadalom kialakulása országonként különböző időszakban és ritmusban megy végbe. A társadalom tágabb értelemben vett fejlettségi szintje és a kultúra nagymértékben befolyásolja. Fontos, hogy erre a folyamatra sokkal „könnyebben” lehet hatni, társadalmi szinten jó irányba terelni, mint a globalizációra. A fogyasztói társadalom megjelenése a globalizációhoz és az információs társadalomhoz kapcsolódó harmadik jelentős folyamat.

9. Aglobalizációgyorsuló és könyörtelen versennyel jár együtt. Úgy lehetünk versenyképesek, ha az információs társadalom legfőbb értékét, magát az információt részesítjük előnyben. Egy adott szakmai kérdés megválaszolásának a leggyakoribb kiindulási pontja lehet az internet, amely a minket körülvevő globális társadalomnak egyik fontos eszköze.

10. A világhálón történő információkereséskor egyre nagyobb gondot jelent számunkra a minőségi, releváns információk kiválogatásaa ránk zúduló információáradatból. Ebben támogatnak minket a rendelkezésünkre álló keresőszolgáltatások, bár nem minden esetben nyújtanak tökéletes megoldást számunkra.

11. Az interneten megjelenő keresőeszközök köré külön iparágszerveződött, amelybe kisebb-nagyobb méretű cégek, vállalatok nagy pénzösszegeket fektetnek be. Mindezt pedig saját versenyképességük, sikerességük és hatékonyságuk javítása érdekében teszik.

12. SearchEngine Marketing Professionals Organization (SEMPO) 2008-asfelmérésének lényeges megállapításai: 13,5 billió dollárt költöttek a cégek keresőmarketingre 2008-ban Észak-Amerikában. Ennek legnagyobb részét a találatelhelyezés és a keresőoptimalizálás (SEO) tette ki. Az összeg maradéka pedig olyan szolgáltatókhoz került, akik a kampányok szoftveres megvalósításában vettek részt. Az előrejelzés szerint a keresőmarketingbe fektetett pénzösszeg 2013-re elérheti a 26 billió dollárt Észak-Amerikában.

13. A költések jelenlegi arányai eltolódást mutatnak a fizetett találatok javára (88 százalékban), miközben a SEO csupán 11 százalékkal részesedik az összegből. Ez a tendencia megváltozik a jövőben, mivel az internetezők jobban kedvelik a természetes listázást, mint a fizetett találatokat. A használók relevánsabbnak, elfogadhatóbbnak tartják a keresésekre kapott természetes találatokat, míg az utóbbit egyszerű reklámnak vélik.

16. Az IAB (InteractiveAdvertisingBureau) Hungary „Adex 2008” felmérése alapján 2008-ban a magyar hirdetők 21,8 milliárd forintot fordítottak online reklámozásra. Ez 6,5 milliárd forinttal több mint 2007-ben. Az online reklámpiac így 2008-ban 42%-kal bővült, melynek köszönhetően részesedése a reklámtortából 10,8% volt. (Forrás: http://www.iab.hu)

17. A keresőszolgáltatások, a cégek, vállalatok érdekeltek abban, hogy minél több bevételre tegyenek szert. Jelentős mennyiségű pénzösszegetfektetnek be keresőmarketingbe a későbbi megtérülés reményében. Ebben a kiélezett versenyhelyzetben a keresők folyamatosan törekszenek arra, hogy megújuljanakés, hogy minél több speciális, új szolgáltatással vonzzák a használókat maguk köré. Ezért rendkívül fontos a versenyben részt vevő szereplők számára, hogy az egyes keresőeszközök minőségét hogyan értékelik a kutatók.

18. 1.3. Információkeresési modellek Az információkeresésre irányuló kutatás több mint két évtizedes múltra tekint vissza. A vizsgálódás egyik lehetséges iránya a kérdést feltevő használók viselkedésének tanulmányozása, azaz milyen kérdést, hogyan, milyen társadalmi rétegből, milyen tanultsággal rendelkezők tesznek fel. A kutatók 1981-tőlfolyamatosan számos modellt alkottak meg.

19. A modellek kialakítását befolyásolta a kutatók világlátása, kutatási területe és jártassága. Ennek értelmében beszélhetünk kognitív perspektivikus, szociális, szociális-kognitívvagyszervezeti modellekről. E modellek által a használók weben történő keresése több szinten vizsgálható: 1. beleértve a társadalmiés a szervezeti szintet, 2. az információkeresés szintjét, 3. az emberés a számítógép közötti kapcsolat szintjét, 4. a megfogalmazott keresőkérdés szintjét.

20. Csak jelzésszerűen hivatkozom kiváló kutatókra, akik komoly eredményeket értek el ezen a területen: Spink, Jansen, Saracevic, Ingwersen.

21. 1.4. A tárgykör alapvető fogalmai és azok kapcsolatai Metadat: ez alatt a weblapok intellektuálisan vagy automatikusan létrehozott másodlagos adatait értjük, amelyek magát a dokumentumot jellemzik. Másik definíciószerint: metaadaton mindazokat a többletinformációkat értjük, amelyeket a weboldalak készítői a weboldalakhoz kapcsolnak a keresőkérdés pontosabb megválaszolása reményében.

22. Ezen adatok körébe tartoznak: a bibliográfiai leírás szabványosított adatelemei, a dokumentum tartalmát leíró kulcsszavak, tárgyszavak, deszkriptorokés az osztályozási jelzetek.