A Lippai Balázs Roma Szakkollégiumban elhangzott prezentáció diasorozata.

1. Dr. Bocsi Veronika
Lippai Balázs Roma Szakkollégium

2. Mivel indokolhatjuk az ide kapcsolódó
kutatásokat?
- Cigány gyerekek arányának növekedése a
fiatalok között (korfa, területi
egyenlőtlenségek – egyre több az olyan
iskola, ahol a gyermekek nagy része roma)
- Mobilitás, középosztályosodás – ehhez az
oktatás elengedhetetlen. Középosztály, elit
kell.

3. Folyamat gátjai:
Befogadó oldalon: előítéletesség,
szegregáció.
Kibocsátó oldalon: motiválatlanság, más
érték-háttér.
Két fél közötti kapcsolat, információ-hiány.
Etnikai határok átjárhatatlansága.

4. 1960 – még léteznek telepek, ahonnan
nem járnak iskolába
Közben a „normál” társadalomban lezajlik
az oktatási expanzió. Különbségek nőnek.
1961. párthatározat – iskolába kell terelni a
gyerekeket, magyarul oktatni. Kulturális
elmaradottságot hangsúlyoznak.

5. De:
- Lehetővé tették a szegregált oktatást
(néhol külön épületben)
- Gyerekek 14%-a jutott el a felső tagozatig
- „cigánypótlék”
- Óvodáztatás nagyrészt kimarad

6.  A cigány gyerekek iskolai részvétele
emelkedett. Ugyanakkor konfliktushelyzet
alakult ki.
 Cigányiskolák (1977 – 181 db. Pl.
Hajdúhadház). Rosszabb infrastruktúra,
eltérő csengetési rend.
 Cigány osztályok – eltérő tantervek
 Kisegítő osztályok. 1984 – cigány gyerekek
17%-a kisegítő osztályba járt.
 Egyéni tanrend

7. 1980’ – kialakul egy ellentábor: Solt Ottília,
Réger Zita.
A rendszer felszámolása – nem lehet esti
képzésekbe tenni a gyerekeket,
deszegregáció, integrált oktatás (SNI-sek
a közoktatásba)

8. Szelektivitás
(korai elágazási pontok, szerkezetváltó
gimnáziumok, egyházi iskolák, felvételi
elbeszélgetések,)
Hagyományos, poroszos oktatás –
lemaradások kezelése nem az erőssége.
Frontális óravezetés – cigány gyerekek
nevelésére nem alkalmas.

9. Késői óvodáztatás (2013!)
Túlkorosság
Alulteljesítés
Lemorzsolódás
Zsákutcák (szakiskola)
Felsőoktatás – alig jutnak el

10. A hátrányos helyzet ledolgozásához 3-4 év
óvodai jelenlét kell(ene).
1993 – 5 éves cigány gyerekek 72%-a járt
óvodába.
Korábban: anyák otthon voltak.
Elutasítások.

11. Eltérő nevelési stílus (azonnali
igénykielégítés, meleg megengedő
nevelés)
Eltérő nyelvi környezet. Diglosszia.
Hiányos tárgyi környezet
Finommotorika megkésett fejlődése
Ritkák az írásos-olvasásos események.
Nincs napirend
Rugalmas időkezelés

12.  Jövőtudat, tervezés hiánya
 Óvópedagógusok kapcsolattartása a
szülőkkel
 Törülköző, ágynemű, papucs – óvodai
tárgyak hiányosak
 Lemaradás a játékokban (pl. szerepjátékok)
 Higiénia, étkezés
Óvópedagógusok módszertani kultúráját
közelíteni kell a problémához, anélkül nem
megy. Jó gyakorlatok közreadása.
Konferenciák stb.

13.  Iskola – merevebb, formalizált rendszer. Még
távolabb áll a cigányság gyermekképétől.
 Beiskolázás csúszik
 Deszegregáció – siker vagy kudarc?
 Pedagógusok fluktuációja a cigány többségű
iskolákban
 Túlkorosság, évismétlés
 Osztálytermi klíma (hol ülnek, milyen feladatokat
kapnak). Pedagógusok előítéletessége?
 Tanulás környezeti háttere hiányzik (asztal,
számítógép, csend…)

14. Tesztek kultúrafüggők (iskolaérettségi
vizsgálatok, IQ)
Tagozatos osztályokba ritkán kerülnek
Pozitív diszkrimináció. Járható út vagy
sem?