A Magyar Addiktológiai Társaság 2011. 11. 24-én elhangzott előadás, dr. Bodrogi Andreával közösen. Az előadás az addiktológiai és a pszichiátriai rendszerek közötti különbségekkel és hasonlóságokkal foglalkozik, az integráció reményében.
1. Egymásrautaltság, elszigetelődés vagy együttműködés? Addiktológiai és pszichiátriai ellátások Rácz József 12 és Bodrogi Andrea 2 1 ELTE Pszichológiai Intézet, Tanácsadás Pszichológiája Tanszék 2 Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Ambulancia
10. Ki veszi gondozásba? Ha pszichiáter kezeli, nem küldi drogterápiás intézetbe, önsegítő csoportba Ha bekerül az addiktológiai ellátás rendszerébe, pl. rehabra vagy önsegítő csoportba nem diagnosztizálják a pszichiátriai problémát, nem kap gyógyszeres kezelést Következmények : Nem kerül drogterápiás intézetbe, addiktológiai ellátásba: visszaesik a szenvedélybetegség tekintetében Rehabra, önsegítő csoportba kerül: visszaesik a mentális probléma tekintetében Közösségi ellátások Multiprofesszionális team De : ennek nem tagja „rendeltetésszerűen” pszichiáter vagy addiktológus
11. Programozott konfliktus A homogén gondozói gyűjtőkódok és azok pontértékei 2. melléklet a 60/2011. (X. 25.) NEFMI rendelethez
14. Kliensprofil: Éva terápiás „utazása” Belépés a kezelő-rendszerbe Kezelés Mozgás a kezelőrendszeren belül A kezelőrendszer elhagyása Önkéntes „ Elterelés” Házi-orvos Más Intézmény A Intézmény B Int. C Int. D Int. E Int. F
15. A terápiás cél Felépülés-központú ellátás: jó életminőség (Quality Of Life) Egyén-központú Holisztikus, „whole system” megközelítés Személyre szabott és átfogó Integrált (többszörösen is) Illeszkedik a közösségbe Kompetens személyzet Kulturálisan szenzitív Klinikai „kormányzás”, betegút szervezés és Erőforrás alapú koordináció Integrált Költség-hatékony Felépülő sorstársak Folyamatos monitorozás és outreach Kimenet-vezényelt (SAMSHA, 2009) (National Treatment Agency, 2010, NICE, 2011) A kezelés/ellátás és a gondozás folyamatossága az addiktológiában: 3 hónap – 6 hónap: eredmények 12 hónap: tartós eredmények DARP, TOPS, DATOS, NTORS, ROSIE
16. Ellátás és betegút szervezés Kliens-orientált, kimenet-által vezérelt ellátás: a páciens elhelyezés és áthelyezés szempontjai (ASAM, 2009) Páciens állapotfelmérése Biopszichoszociális dimenziók Problémák/Prioritások Súlyosság, a személyes funkcionalitás szintje A szolgáltatás intenzitása: a szolgáltatás modalitása és szintje Terápiás progresszió A kezelésre adott válasz Rövid távú kimenetek (pl. elégedettség)
19. Forgatókönyvek A szenvedélybetegségek eltűnése Finanszírozási okok: ezt már ma is látjuk Szakértelem miatt: ezt is látjuk a függőségi diagnózisok eltűnnek az addiktológiai ellátások még inkább leépülnek helyettük: katasztrófapszichiátria + high security részlegek + szegénységpolitika (addikciós és szociálpolitikák helyett)
20. A szenvedélybetegek ellátása integrálódik a pszichiátriába Ellátatlan droghasználók erőszakos cselekmények Kezeletlen alkoholfüggők inaktívak száma nő társadalmi feszültségek, szegénységpolitika addikciós politika helyett A szenvedélybetegek ellátása izolálódik, leválik az orvos- és egészségtudományokból Izolált „alkohol- és drogklinikák” mint végállomások obskúrus „kezelésekkel” Fizetős ellátás elkülönülése Ezotéria és parapszichológia további térnyerése
21. A szenvedélybetegek ellátása az orvosi és egészségügyi ellátások fősodrába kerül és integrálódik a szociális ellátásokkal Biopszichoszociális megközelítés Felépülés-központú megközelítés Hangsúly a közösségi és lakosságközeli ellátásokon, a felépülő közösségeken, önsegítő csoportokon Orvosi feladatok tevődnek át a szakdolgozókhoz Nő a leterheltségük burn out pályaelhagyás kezeletlen függők… Speciális szakképzettség iránti igény nő, ha megfelelő a finanszírozás: esetmenedzseri feladatok, addiktológiai konzultáció, kliens-edukáció, felépülő közösségek segítése, a hagyományos medikális paradigma meghaladása … Optimális forgatókönyv?