A három nagy tévécsatorna híradói a választási kampány idején, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatása, az RTL Magyarország megbízásából

1. A három nagy tévécsatorna híradói a választásikampány idején
A jelenlegi médiaszabályozás szerint a lineáris médiaszolgáltatók (a televíziók és a rádiók) a
híreket szolgáltató műsoraikban kötelesek kiegyensúlyozottan tájékoztatni. A közszolgálati
médiára vonatkozó szabályozás a Közszolgálati Kódexre vonatkozó előírások esetén külön
nevesíti, a tárgyilagosság és a kiegyensúlyozottság elvei mellett a vélemények, nézetek
sokféléségének követelményét is. „A közszolgálati médiaszolgáltató által szolgáltatott
műsorszámokban a pártok, politikai mozgalmak, társadalmi szervezetek, illetve képviselőik
szerepeltetése, álláspontjaik kiegyensúlyozott ismertetése az állampolgárok sokoldalú
tájékoztatása érdekében kötelező. Ennek megfelelően a közszolgálati médiaszolgáltatások
törekszenek arra, hogy az eltérő álláspontokat úgy jelenítsék meg, hogy a hallgatóknak és a
nézőknek lehetőségük legyen a különböző vélemények összehasonlítására” (Közszolgálati
Kódex). A választási törvény pedig kiemelt elvként nevesíti az „esélyegyenlőség a jelöltek és
a jelölő szervezetek között” követelményét.
A médiajogi szabályok érvényesülését a Médiatanács felügyeli, amely kiterjedt
médiafigyelést végez, de ilyen ügyekben eljárni csak panaszok alapján jogosult. A választási
kampány ideje alatt azonban a Médiatanács nem foglalkozik a kiegyensúlyozott
tájékoztatással, mert a választásokkal kapcsolatos médiaközvetítésre vonatkozó panaszokat az
NVB bírálja el. Noha egy-két esetben a kampány idején jogilag is elmarasztaltak
médiatartalom szolgáltatókat, ez érdemben nem alakította a televíziók gyakorlatát.
Jelen vizsgálatunk ezek között a jogszabályi keretek között, de nem a jogszerűség, hanem a
szociológiai módszerekkel leírható működési gyakorlat mentén vizsgálja a csatornák
híradóinak szerkesztési gyakorlatát az európai parlamenti választási kampány idején.
A vizsgálat keretei, módszertana
Az elemzés fókuszában az EP választás prezentációja állt. Három nagy televíziós csatorna, a
Duna, a TV2 és az RTL Klub esti hatórás híreiben kódoltuk azokat a híreket, amelyek a
választáshoz kapcsolódtak direkt vagy indirekt módon, de kódoltuk azokat a híreket is,
amelyekben magyar politikusok megjelentek, bár a hír nem kapcsolódott a választáshoz.
Elsősorban mérhető, számszerűsíthető információkat gyűjtöttünk arról, hogy kik, mennyi
ideig szerepeltek a híradókban, hogyan reprezentálták a híradók a versengő pártokat,
politikusokat, kinek nyújtottak inkább és kinek kevésbé lehetőséget arra, hogy
megismertessék a nézőkkel politikai elképzeléseiket, terveiket.
A kódolók – közös felkészülést követően – a kódutasítás alapján rögzítették a fent leírt téma
alapján a vizsgálatba bekerült hírek szereplőit, szereplési idejüket, a híregységek egyéb
jellemzőit. Önálló hírnek tekintettünk minden, a híradóban megjelenő tartalmi egységet,
amelyet a műsorvezető szöveggel felvezetett, alatta pedig jól láthatóan megjelent a hír
tartalma. Abban a néhány esetben, amikor ugyanaz a téma másik szempontból jelent meg
közvetlenül az adott híregység után, egy hírnek tekintettünk a két különböző címmel ellátott
egységet.

2. A kampány ideje alatt összesen 1049 hírt, közel 32 óra időtartamot, átlagosan napi 39 perc
hírműsort kódoltunk.
1. ábra A vizsgált hírek aránya a híradók összes híréhez viszonyítva csatornánként
Főbb eredmények
A választáshoz kapcsolható legtöbb hírt a Duna TV sugározta, de náluk volt a legmagasabb a
választáshoz kevésbé kapcsolható belpolitikai hír is. A gyakoriságból következően a kódolt
hírek időtartama is (több mint 800 perc, hírenként átlagosan közel két perc) a Duna Tv-n volt
a legmagasabb, az RTL Híradónál a második legmagasabb (615 perc, hírenként átlagosan
szintén közel két perc) és a harmadik helyen szerepel a TV2 (463 perc, hírenként átlagosan
szintén közel két perc). Az adatokból jól látható, hogy szerepükből következően ugyan eltérő
intenzitással foglalkoztak a vizsgálatba bevont csatornák közéleti hírekkel, de hírszerkesztési
gyakorlatuk, legalábbis az egyes hírek átlagos időtartamát vizsgálva lényegében azonos volt.
A hírek szereplői
A politikai hírek szereplőinek vizsgálata során külön kezeltük az intézményi szereplőket
(kormány, pártok, civil szervezetek, stb.) és külön a természetes személy szereplőket
(kormánytagok, pártvezetők, szakértők, stb.). Minden intézményi és természetes személy
esetében szereplésnek tekintettük, ha a műsorvezető beszélt róluk, illetve, ha képi formában
megjelentek, élőhangon megszólaltak. A megkülönböztetés lehetővé teszi, hogy bemutatható
legyen a választáson versengő pártok, az azokat segítő szervezetek megjelenése és külön a
politikusok személy szerinti megjelenése (a természetes személy szereplők esetében
nyilvánvalóan kódoltuk az intézményi hátteret is).
A kampány egésze során megállapítható, hogy jelentős átfedés állt fenn a kormánykoalíció és
a kormány kampányüzenetei között. A kormány kiterjedt tájékoztató kampánya többnyire
megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampánytevékenységétől, ami utóbbinak egyértelmű
versenyelőnyt jelentett a többi szereplővel szemben.

3. A vizsgált időszakban kiemelkedtek a kormány tevékenységével foglalkozó hírek.
Mindhárom csatorna legtöbbször a kormányt szerepeltette. A korábbi választásoknál is
megfigyelhető volt, ahogy a mostani EP választásnál is, hogy a kormány és a
kormánykoalíció pártjainak megjelenése nem elválasztható a média megjelenésekben. (Itt
nem a vitatott jogi kategóriákra gondolunk – társadalmi célú reklám vs. politikai reklám, stb.
– hanem arra a jelenségre, hogy a kampány során folyamatosan keveredett a kormányoldalon
a szereplők helye, pozíciója.) Például Orbán Viktor a megjelenések egy részében
kormányfőként szerepelt, más esetekben a Fidesz vezetőjeként, esetenként ugyanabban a
témában megszólalva. A kódolás során ezt a kettős szerepet igyekeztünk formálisan
szétválasztani, a képernyőn megjelenő feliratok, műsorvezetői felkonferálások segítségével.
Nem vállalkoztunk arra, hogy mi döntsük el, mi minősül kormányzati és mi minősül
pártpolitikai tevékenységnek, márcsak azért sem mert a kampány időszakban ez meglehetősen
keveredett és a híradók is legfeljebb abban segítettek, hogy a feliratokkal, műsorvezetői
megszólalással informálták a nézőket az általuk feltételezett szerepről. Így az adatokban
„Kormány” címszó alatt szerepelnek a koalíciós pártok és politikusaik, ha a csatorna ebben a
szerepben mutatta őket és Fidesz címszó alatt, ha koalíciós pártonként? pártpolitikusként
jelentek meg. Noha a koalícióba lépett pártok – Fidesz - KDNP és MSZP - Párbeszéd – kisebb
pártjainak szereplését külön rögzítettük, az alacsony esetszám miatt az ő megjelenésüket is a
bemutatás során a nagyobb partnereikhez csatoltuk.
2. ábra Az intézményi szereplők megjelenési gyakorisága a vizsgált időszakban
csatornánként (db)
Az adatokból az látható, hogy a kormány és a kormánykoalíció megjelenési gyakorisága
meghaladta az összes többi magyar szereplő szereplő megjelenési gyakoriságát (A
kormányoldal szereplése a három csatornán együtt az összes szereplés 57 százalékát tette ki.)

4. Ha a vizsgált politikai szereplők körét leszűkítjük azokra a pártokra, amelyek teret kaptak az
EP választáson az alábbi adatokat kapjuk.
3. ábra A kormány és a választáson értékelhető szavazatarányt kapott pártok
szereplési gyakorisága.
Az ábráról nem csak az látszik, hogy a Duna TV a nagyobb hírszám miatt gyakrabban
szerepeltette a résztvevők egy részét, hanem az is például, hogy a TV2 a kevesebb híren belül
is – a többiekhez képest – alulreprezentálta a pártokat és felülreprezentálta a kormányt.
A százalékos arányokat vizsgálva az is egyértelműnek látszik, hogy a kormányt és a
kormánypártokat együtt kezelve valamennyi csatorna esetében nagyobb teret biztosítottak a
kormánykoalíciónak, mint a kormánykoalíción kívüli pártoknak. A Duna TV 52%-os, az RTL
Híradó53%-os eredményét meghaladja a TV2 78%-os aránya. Még a televíziók híradóiban
legtöbbet szereplő ellenzéki párt (koalíció) az MSZP is láthatóan kisebb aránnyal szerepelt a
TV2 műsoraiban, az RTL Klub vagy a Duna Tv híradóiban, ahogy a sorban második helyezett
DK esetében is ugyanez a tendencia megfigyelhető.
1. tábla A pártok szereplési aránya csatornánként
Duna TV RTL Klub TV2 Összesen
Kormány 30% 26% 49% 32%
Fidesz 22% 27% 28% 25%
MSZP 20% 17% 12% 17%
DK 9% 10% 4% 9%
LMP 10% 5% 2% 6%
Jobbik 7% 7% 2% 6%
Momentum 1% 6% 1% 3%
Mi Hazánk Mozgalom 1% 1% 2% 1%
Kétfarkú Kutyapárt 0% 1% 0% 1%

5. A szereplőkre fordított idő tekintetében hasonló, az eredmény.
4. ábra A kormány és a választáson értékelhető szavazatarányt kapott pártok
szereplési időtartama.
Ha a százalékos arányokat nézzük, látható, hogy a kormány és a kormánykoalíció nagyobb
arányban kapott lehetőséget tevékenysége, véleménye megismertetésére (67%), mint a
versenyben induló többi párt. A TV2 esetében a kormányoldal bemutatása volt
hangsúlyosabb: az erre fordított időtartam mindössze 13 %-ában szerepelt nem a
kormánykoalícióhoz tartozó párt.
2. tábla A pártok szereplési aránya csatornánként
Duna TV RTL Klub TV2 Összesen
Kormány 43% 31% 56% 43%
Fidesz 19% 25% 31% 24%
MSZP 17% 16% 8% 14%
DK 8% 9% 2% 7%
LMP 7% 5% 0% 5%
Jobbik 4% 6% 1% 4%
Momentum 0% 5% 0% 2%
Mi Hazánk Mozgalom 1% 1% 2% 1%
Kétfarkú Kutyapárt 0% 2% 0% 1%
Ha nem csak a választásokon eredményt elérő pártokat, hanem valamennyi, a vizsgált
hírekben megjelenő intézményi szereplőt aszerint vizsgáljuk, hogy a kormányoldalhoz
tartozott-e vagy nem a kormányoldalhoz tartozott, akkor azt látjuk, hogy ez az arány a Duna
TV esetében 48%-52% a nem kormányoldal javára, az RTL Híradónál ez arány 50-50%, míg
a TV2-nél 76%-24% a kormány javára.

6. A kormányoldal-nem kormányoldal szereplésének időtartamát vizsgálva is az látszik, hogy
valamennyi tévénél a kormányoldal nyert, de az arányok eltérőek. A Duna esetében 59%-41%
a kormányoldal javára, az RTL Híradónál 53%-47%, a TV2 esetében pedig 84%-16%.
A természetes személyek (politikusok, hivatalnokok, szakértők, stb.) szereplése
A szereplés lehetősége önmagában nem tartalmaz értéklehetőséget. A bemutatás módja tud
segítő, rongáló szerepet betölteni, lehetőség nyílhat arra, hogy olyan témákban kapjon
lehetőséget valaki megszólalásra, ami érdemben kevéssé foglalkoztatja az embereket, de az is,
hogy valóban megszólíthatja a választókat.
A kódolás során nem foglalkoztunk a hír, esemény üzenetével, kizárólag azt próbáltuk
rögzíteni, kinek és milyen mértékben volt lehetősége arra, hogy álláspontját, véleményét,
ígéreteit megjeleníthesse a híradó keretei között. Azaz, ha a híregység lehetőséget adott arra,
hogy valaki megszólaljon, vagy a műsorvezető ismertette a szereplő mondandóját, akkor
rögzítettük a szereplés tényét, időtartamát, illetve azt is, hogy mennyi lehetőség adódott a
saját hangon történő megszólalásra.
A választási kampány idején megjelenő közéleti hírek döntő többségében hazai politikusok,
kormányzati szereplők, szakértők szerepeltek, a hírekben szereplők 11%-át tették ki a külföldi
politikusok, és mindössze 4%-át olyan szereplők, akik nem voltak besorolhatóak a
kormányoldal-nem kormányoldal kettősség mentén.
A Duna Tv híradóiban megjelenő magyar természetes személy szereplők 50%-a
kormányoldali és 50% nem kormányoldali szereplő volt. A TV2 esetében ez arány 78%-22%,
míg az RTL Híradó esetében 52%-48% volt.
5. ábra A kormányoldalhoz tartozó és a kormányoldalhoz nem tartozó természetes
személy szereplők megjelenési aránya csatornánként

7. A szereplésükre fordított időtartam azonban a kiegyensúlyozottnak tűnő Duna TV esetében
valamelyest megborult, akárcsak a TV2 esetében. A három vizsgált szereplő közül a kutatás
eredménye azt mutatja, hogy az RTL Híradó biztosított hasonló mennyiségű időtartamot
mindkét oldal szereplőinek.
6. ábra A kormányoldalhoz tartozó és a kormányoldalhoz nem tartozó természetes
személy szereplők megjelenési időtartamának aránya csatornánként
Az élőbeszéd – mint a megszólaló szempontjából legfontosabb lehetőség – arányait vizsgálva
az látszik, hogy a Duna TV lényegében a teljes szereplés időtartamához hasonló arányú
megszólalási időt biztosított a két oldalnak, az RTL Híradó kiegyensúlyozottá vált, míg a
TV2-nél az nem ez a helyzet, , az EP kampány során hírműsoraikban 12-szor annyi időt
kaptak megszólalásra a kormányoldal szereplői, mint a nem kormányoldalhoz tartozók
együttesen.
7. ábra A kormányoldalhoz tartozó és a kormányoldalhoz nem tartozó természetes
személy szereplők élőbeszéd időtartamának aránya csatornánként

8. Egyoldalú, többoldalú
Azt vizsgálva, hogy az egyes híregységek az adott témát hogyan dolgozták fel, azt látjuk,
hogy leginkább az RTL Híradó törekedett arra, hogy az éppen terítéken lévő hír, esemény
kapcsán a többoldalú bemutatásra törekedjék. Egy választási kampány során számos olyan
történésről tudósíthatnak a televíziók, amelyek az adott hírben nem igényelnek többoldalú
bemutatást. Ugyanakkor tény, hogy a nézők számára mindenképpen informatívabb, ha egy
hírhez kapcsolódva egymásra is reflektálva jelennek meg a politikai szereplők vagy legalább
az adott hír kapcsán lehetőséget kapnak arra, hogy több oldalról megismerhessék a témát.
Azoknál a híreknél, ahol relevánsan felmerülhetett versengő nézetek bemutatása (ez a vizsgált
hírek 57 százaléka), az RTL Híradó nagyrészt élt ezzel a lehetőséggel, a Duna TV TV2 illetve
a TV2 kevésbé törekedett a kiegyensúlyozottságra.
8. ábra A többoldalú bemutatást igénylő hírek aránya aszerint, hogy a csatorna a
történést, véleményt egyoldalúan, vagy többoldalúan mutatta be1
Bemutatás módja
Külön kódoltuk azt is, hogy a hírek szereplői milyen lehetőséget kaptak véleményük,
nézeteik, ígéreteik bemutatására nem csak mennyiségi értelemben, hanem minőségi
megközelítésben is. Pozitív megjelenésnek kódoltunk minden olyan szereplést, ahol a
szereplő megjeleníthette – elmondhatta vagy a műsorvezető elmondta – programját,
álláspontját. Negatív megjelenítésként rögzítettük azt a szerkesztési módot, ahol bár szó volt
valakiről, valamelyik intézményről, de bemutatása nézeteinek, álláspontjának kritikáját
jelentette. És természetesen azt is kódoltuk (is-is), ahol a hírben az álláspont megjelenítése
mellett, annak kritikája is teret kapott.
1 Az ábra csak azokat a híreket mutatja, ahol a hír tartalma alapján lehetőség lett volna a híren belül a többoldalú
bemutatásra és nem mutatja azt, hogy az adott eseményt a törvényi szabályozás szerint esetleg kiegyensúlyozott
volt-e, azaz más alkalommal, más műsorban, más hírben bemutatott-e eltérő álláspontot.

9. A kormányoldal esetében az intézményi szereplőnél negatív bemutatással gyakorlatilag nem
találkoztunk. A csatornák között csak abban mutatkozott különbség, hogy míg a Duna Tv és a
TV2 őket kizárólag pozitívan mutatta be, az RTL Híradó szerkesztési gyakorlatában komoly
teret kapott (55%) az „is-is” bemutatási mód (lásd a fentebb bemutatott egyoldalú/többoldalú
adatokat).
A nem a kormányoldalhoz tartozó intézményi szereplők esetében másképpen alakult a kép. A
TV2-n kétharmados arányba (65%) kerültek azok a hírek, amelyben negatív volt a bemutatási
mód, 27% volt az is-is és 9%-ban adtak a kormányoldalhoz nem tartozónak arra lehetőséget,
hogy közvetlenül megjelenő kritika nélkül mondhassa el nézeteit. A TV2-ben szereplő
külföldiek (arányuk az összes szereplőhöz viszonyítva 15%) a hazai szereplőkhöz hasonlóan
negatív bemutatást (65%) kaptak, azaz a külföldi történések, reakciók esetében a TV2
elsősorban azok kritikáját jelenítette meg.
A politikusok szerepeltetése
Az egyes politikusok szereplését vizsgálva azt láttuk, hogy a három csatorna híradóiban
összesen 373 szereplő jelent meg.
A legtöbbet szereplő politikus Orbán Viktor volt minden csatornán, összesen 180 hírben (az
összes hír 17%-ában).
Orbán Viktor szereplése
Duna TV RTL Klub TV2
szereplés aránya a hírekben 12% 17% 28%
szereplés aránya az összes szereplőhöz viszonyítva 8% 9% 18%
szereplési idő az összes szereplő szereplési idejéhez
viszonyítva
14% 10% 29%
saját hangon történő megszólalás az összes szereplő
saját hangon történő megszólalásához viszonyítva
10% 7% 27%
Az ellenzéki politikusok közül a leggyakrabban Dobrev Klára, a DK listavezetője szerepelt a
hírműsorokban, összesen 48 alkalommal (az összes hír 5%-ában).
Dobrev Klára szereplése
Duna TV RTL Klub TV2
szereplés aránya a hírekben 5% 8% 0%
szereplés aránya az összes szereplőhöz viszonyítva 3% 4% 0%
szereplési idő az összes szereplő szereplési idejéhez
viszonyítva
2% 4% 0%
saját hangon történő megszólalás az összes szereplő
saját hangon történő megszólalásához viszonyítva
2% 4% 0%

10. Ha valamennyi politikus megjelenési lehetőségeit nézzük hasonlóságok, de különbségek is jól
érzékelhetőek a televíziók híradói között.
A Duna TV-n a kormányoldalról legtöbbször szereplő politikusok: Orbán Viktor, Szijjártó
Péter, Hidvéghi Balázs, Áder János és Gulyás Gergely, a nem kormányoldalról Karácsony
Gergely, Újhelyi István, Dobrev Klára, Tóth Bertalan és Vágó Gábor.
Az RTL Híradóban a kormányoldalról Orbán Viktor, Hidvéghi Balázs, Gulyás Gergely,
Szijjártó Péter, Nacsa Lőrinc a sorrend, míg a nem kormánypárti oldalon Dobrev Klára, Tóth
Bertalan, Újhelyi István, Vágó Gábor a sorrend.
A relatíve kevesebb politikust szerepeltető TV2 esetében a sorrend a kormányoldalon: Orbán
Viktor, Szijjártó Péter, Hidvéghi Balázs, Kocsis Máté, Tarlós István és Bajkai István, a nem
kormányoldalról Karácsony Gergely, Bangóné Borbély Ildikó, Tóth Bertalan és Czeglédy
Csaba volt a sorrend.