1. Újabb reform előtt a közoktatás
A „Nemzeti Köznevelési Rendszer”
Makó, 2011. augusztus 25.
Radó Péter
oktatáspolitikai elemző
vezető tanácsadó
Expanzió Humán Tanácsadó
prado@expanzio.hu
2. Az ajánlat
1. Mi a Nemzeti Köznevelési Rendszer?
2. Hogyan készül a reform?
3. Az oktatáspolitika orientációja
4. Vihető-e rendszer a változástömkelegbe? (Egy kis
fogalommagyarázat)
5. NKR: a „hardware”
6. NKR: a „software”
7. Pedagógusok: mit hoz az NKR és mit visz el?
8. Tanulók: kiket érint és kiket nem?
9. Tanulás: megoldás-e bármire is a központosítás?
3. Mi az NKR?
• Rövid válasz: fogalmunk sincs. (Nincs nyilvánosságra
hozott szakmai koncepció, nincs nyilvános konzultáció, a
törvény előkészítését nem előzte meg semmilyen
stratégiai tervezés.)
• Hosszú válasz: teljes rendszer-rekonstrukció, a
közoktatás minden elemének újraírása. (Rendszerváltás a
közoktatásban: 1985-tól 2003-ig tartó hosszú folyamat,
jelenlegi reform mindennek a visszavonása.)
• A nyilvánosságra került szándékok alapján: NKR =
konzervatív frazeológiával leöntött államszocialista
restauráció. (Minden tervezett változtatás mintája az
1985 előtti rendszer.)
4. Hogyan készül a reform?
• Négy oktatáspolitikát alakító kormányzati ágens és
végtelenül gyenge politika koordináció, érdekeltekkel való
egyeztetés megszűnt
• Privilegizált helyzetbe hozott érdekcsoportok rettentően
nagy befolyást gyakorolnak
• Szakmai-szakértői háttér nincs, nemzetközi referenciák
következetes figyelmen kívül hagyása → oktatási
államtitkárság elvesztette a kapcsolatát a valósággal
• Az oktatáspolitika kommunikációs célú rögtönzések sorozata,
egyes kezdeményezések mögött nincs stratégiai gondolkodás
• Az oktatáspolitika csinálás dokumentálhatatlan szubjektív
vélekedéseken és széles körben osztott oktatáspolitikai
mítoszokon alapszik.
5. Az oktatáspolitika orientációja
• Problémaérzékenység megszűnt (minden tanulással
kapcsolatos eredményességi probléma lekerült a
napirendről)
• „Értékalapú oktatáspolitika” – lényegében pótcselekvés
• Rendszerreform kényszer – megfelelő referenciák és
minták hiányában a szocialista múlthoz való visszatérés
konzervatív ideológiai köntösben
• Az állam mindenhatóságába vetett töretlen hit
• Pedagógiai populizmus
7. NKR: a „hardware”
Irányítás: intézményi és helyi közösségi autonómiák
felszámolása, adminisztratív irányítás („dekók”) és
hatalomkoncentráció → az irányítás elveszti a
kapcsolatát a tanítás-tanulás problémáival és képtelenné
válik a kontextusok sokféleségének kezelésére
Minőségértékelés: kompetenciamérés funkciójától idegen
módon való használata, tanfelügyelet (külső
intézményértékelés) helyett szakfelügyelet (egyes
pedagógusok tantárgyi ellenőrzése), intézményi
önértékelés megszüntetése
Finanszírozás: feladatfinanszírozásról az input-
finanszírozásra való visszaállás → iskolák finanszírozása
az iskolák által ellátott feladattól.
9. NKR: a „software”
Tartalmi szabályozás: mi működik és mi nem?
• A világ: folyamatok szabályozása helyett az elvárt
eredmények (kimenetek) szabályozása – ez
Magyarországon előrehaladt, majd megrekedt az
érettségi reformmal (általános iskolai bizonyítvány
mögött nincsenek követelmények)
• NKR: visszatérés a hetvenes évek szabályozási
rendszeréhez a hatékony szabályozás helyett a
szabályozás illúziója → csak a szabályozatlanság nőhet
• Célok: kompetencia célok helyett tantárgyi tudás
középpontba állítása („Petőfi nem maradhat ki”) →
lényegében a nevelés mozgásterének szűkítése
10. Pedagógusok
Mit hoz az NKR és mit visz el?
• Az eredetileg felkínált alku: magasabb fizetés és
állásbiztonság ígérete a szakmai autonómia elvételéért
cserébe
• Ezzel szemben:
– Előmeneteli rendszer lehet, hogy lesz, de magasabb
fizetés nem
– Oktatáspolitikai lépések tömege, melyek csökkentik a
közoktatás munkaerő igényét (70-100 milliárd kivonása
a közoktatásból)
– Munkaterhelés nem kompenzált növekedése
– Szakszervezeti jogosítványok helyett állam által
létrehozott pedagógus kamara
11. Tanulók
Egy atavisztikus társadalomkép oktatáspolitikává
alakítása:
• Elitoktatás megerősítése, érettségivel záruló
intézményi kapacitások szűkítése
• Tanulók nagy számának átterelése a szakképzésbe,
tankötelezettség idejének lecsökkentése, duális
szakképzés és közismeret oktatásának csökkentése a
szakképzésben
• Felsőoktatási keretszámok csökkentése, nyelvvizsgához
kötött belépés a felsőoktatásba
12. Tanulás: illusztráció
A közoktatási rendszert decentralizáló és annak fejlesztési
lehetőségeit kihasználó közép-európai országok
(A PISA szövegértési eredmények alakulása néhány közép-európai
országban, 2000-2009)