2. Izrael kicsi, keskeny, félsivatagos ország a
Földközi-tenger délkeleti partvonalán.
Mintegy 35 évszázaddal ezelőtt jelent meg a
történelem porondján, amikor a zsidó nép
felhagyott nomád életmódjával, letelepedett
ezen a földön, és nemzetté vált. Az évek
során sokféleképpen nevezték ezt a földet –
Eretz Ysrael (Izrael földje), Sion (Jeruzsálem
egyik hegye, mind a várost, mind Izrael
egész földjét jelentette), illetve Palesztina,
mely utóbbi Filisztia nevéből ered, amelyet a
rómaiak használtak elsőként. Nevezték még
Ígéret Földjének és Szentföldnek is, hogy
csak néhányat említsünk. A legtöbb izraeli
számára ma azonban egyszerűen Ha’aretz –
„az ország”. Ma több mint 7 millióan élnek
Izraelben, köztük 5,4 millió zsidó és 1,4
millió arab. Az országot sokféle életstílus
jellemzi, a vallásos, a világi, a modern, a
hagyományos, a városi és a vidéki.
3. Izraelről:
Elhelyezkedés: Délnyugat-Ázsia
Főváros: Jeruzsálem, Tel-Aviv
Legnagyobb város: Jeruzsálem
Nagyobb városok: Haifa, Netanya, Gáza, Beer Sheva, Eilat, Hebron, Betlehem,
Jerikó
Szomszédos országok: Libanon, Sziria,Jordánia és Egyiptom.
Hegységek, régiók: Negev-sivatag, Szamaria, Galilea, Júdea, Ciszjordánia,
Gázai-övezet, Golán-fennsík, Akaba-völgy
Fontosabb folyók: Jordán
Tavak: Holt-tenger, Genezáreti-tó
Tengerek: Földközi-tenger
Legmagasabb pont: Meron (1208 méter)
Éghajlat
Izrael éghajlata a mérsékelttől a trópusiig terjed, rengeteg napsütéssel. Két uralkodó
évszak jellemzi: az esős téli időszak novembertől májusig, valamint a száraz nyári
időszak az év másik felében. Viszonylag erős esőzések jellemzők az ország északi és
középső részein, már sokkal kevesebb a Negev területén, és szinte elhanyagolható
mennyiségben a déli vidékeken. Az időjárási szélsőségek között megtalálható a téli
hóesés a magasabb területeken, és a rendszeresen visszatérő fojtó, forró száraz szél,
ami rendkívüli hőséget teremt különösen tavasszal és ősszel.
4. Jeruzsálem
Jeruzsálem központjában található az óváros, amely 4 - a vallási
sokszínűséget visszatükröző - negyedből áll, és amit a 7 kapuval
bíró ódon erődfalak vesznek körbe. A Damaszkuszi kapu egyenesen
a muzulmán negyed szívébe vezet. Az itteni souk-ok az óváros
legnyüzsgőbb piacai és már több száz éve léteznek. Manapság már
mindent árulnak itt a ruháktól kezdve a vallási kegytárgyakig, a
különleges helyi csemegékről nem is beszélve. A muzulmán negyed
legnagyobb és legszentebb helye a Templom-hegy, amit a
varázslatos Sziklamecset kupolájának látványa ural.
A Sziklamecset a 7. században épült egy sziklára, amit a
muzulmánok és a zsidók is szentnek tekintenek. Sok zsidó
azt hiszi, hogy ez az a hely, ahol Ábrahám kész lett volna
feláldozni fiát Istennek. A ma látható épületet az eredetinek
megfelelően építették újjá, de az egykor aranyból készült
kupola ma már galvanizált alumíniumból van. Ezt a helyet
nem csak a muzulmánok tekintik szentnek, a zsidók
számára a Templom-hegy a legszentebb hely a világon.
5. A zsidó negyed legismertebb helyszíne a
nyugati fal, más néven a Siratófal. Maga a
fal egykor a második templom külső falának
része volt. Az eredeti templomot még
Salamon király építtette, amit i.e. 19-ben
Nagy Heródes átépíttetett és kibővíttetett. A
templom az ókori világ egyik
legcsodálatosabb építészeti remekműve volt,
amíg i.sz. 70-ben a rómaiak le nem
rombolták. A falhoz nem csak a zsidók,
bárki ellátogathat, de valamilyen fejfedőt
kell viselnie a tisztelet jeleként. Ma már a
világ minden tájáról jönnek ide zsidók, hogy
imádkozzanak, gyászoljanak vagy
örvendezzenek. A hívők személyes
hangvételű imádságot írnak egy kis papírra,
amit apróra összehajtva a fal repedéseibe
tömködnek, majd fejet hajtanak előtte. A
Siratófal remek helyszín arra, hogy
betekintést nyerjünk a zsidó kultúra
elképesztő sokszínűségébe. Az zsidó
emberek a legkülönbözőbb ruhákat viselik,
mégis összetartoznak.
6. A keresztény negyed főutcája a
Keresztút (Via Dolorosa), amin
Jézus cipelte a keresztjét a saját
megfeszítésére. Szerte a világból
érkeznek zarándokok, hogy
végigmenjenek ezen az úton
Jézus szenvedéseinek
tiszteletére. Az út Jeruzsálem
egyik legszentebb helyszínén, a
Szent Sír templomnál ér véget. A
Szent Sír templom az 5.
században épült, amikor
Jeruzsálem bizánci uralom alatt
állt, majd a 12. században a
keresztes lovagok átépítették. A
templom a Koponyák hegyén, a
Golgotán épült, ahol Krisztust
megfeszítették, majd eltemették.
Jeruzsálem óvárosát fal veszi
körbe, aminek tetején végig is
lehet sétálni.
7. Az óvárossal szemben található a világ egyik
legszentebb hegye, az Olajfák hegye. Sok
templom és szentély található azokon a helyeken,
amelyekről úgy tartják, fontos szerepet töltött be
Jézus életében, de a hegy nagy részét a világ
legnagyobb zsidó temetője foglalja el, amelynek
jelentősége nem csak történelmi. Világszerte sok
zsidó szeretné, ha itt temetnék el, mert úgy tartják
ez az a hely, ahol Jeruzsálem jövője és múltja
keresztezik egymást.
Az izraeli kormány a közelmúltban építette
fel azt az igencsak vitatható falat, amelyik
Izrael egyes részeit különíti el a palesztin
területektől. A fal állítólagos célja, hogy megvédje
Izraelt a terrortámadásoktól, de sokkal inkább a
megosztottság jelképévé vált. 730 km hosszú és
nagyon sok helyen benyúlik a palesztin
területekre, ezzel tovább szítva az ellentéteket.
8. Holt tenger
A Holt-tengerre mind az izraeliek,
mind a palesztinok igényt tartanak. A
420 méterrel a tengerszint alatt lévő
Holt-tenger a Föld legmélyebb pontja
és a világ egyik természeti csodája. A
vizében való megmártózás
kihagyhatatlan élmény, mivel extrém
magas sótartalma miatt sűrűbb
minden más tenger vizénél. Emiatt
nincsenek benne halak és bárkit
fenntart a felszínen.
9. Tel-Aviv – Jafó
A Földközi-tenger parján fekvő modern
város Izrael kereskedelmi, pénzügyi és
kulturális központja. Innen irányítják a
legtöbb ipari és mezőgazdasági szervezetet,
kereskedelmi intézményt, bankot; itt
működnek a fontosabb napilapok,
folyóiratok és kiadóvállalatok
szerkesztőségei. Tel-Avivot, az újkori
történelem első tisztán zsidó városát 1909ben alapították.
10. Jaffa
Tel-Aviv bár alig 100 éves történelemre tekinthet vissza,
az ókori kikötőváros, Jaffa - melynek peremén Tel-Aviv
kialakult - annál régibb kultúrával büszkélkedhet, sőt, a
világ egyik legősibb városának tekinthető (Kr. e. 7500ban már lakták). A régi kikötő, a bazár, a piacok, a
múzeumok és a városrész történelmi atmoszférája
valódi élményt jelentenek.
11. Haifa
Szintén Földközi-tenger parti város, mely a
Kármel-hegy lankáiig nyúlik. A természeti
adottságokhoz igazodva három szinten
épült: az alsó szint, amely a tengertől
visszahódított területre épült, kikötő és
kereskedelmi központ. A középső szint
régebbi házakból álló lakónegyed: míg a
legfelső szinten a gyorsan fejlődő környék
fákkal szegélyezett utcái, parkjai és
fenyőerdői a lenti ipari területekre és a
fehér-homokos partra néznek. nem csak
Izrael, de az egész Közel-Kelet egyik
legszebb városának tartanak. Ez főleg
a Baha’i Kerteknek köszönhető, amik a
Carmel-hegy 19 teraszára épültek. Egy
remekkilátópontból beláthatjuk nem csak
a gyönyörű kerteket, de a tengerparti Haifa
legnagyobb részét is.
12. Tiberias és Galilea
A dicsőséges Galileai tenger, ahol a
parasztok és a kézművesek továbbra is, mint
a Bibliai időkben, folytatják mesterségüket,
a halászok kivetik hálójukat a Genezáreti tó
friss kék vizére, a természetes fürdők, Safed
és Rosh Pina városa a hegycsúcsokon, a
kibucföldek és természetvédelmi területek
mozaikja a sokféle vallási és archeológiai
látnivaló teszi az egyik legváltozatosabb és
legelragadóbb környékké. Nazareth, ahol az
Angyali Üdvözlet temploma található, a
Nyolc Boldogság hegye, Szent Péter háza, és
egy ősi zsinagóga és Tiberias, mint kiránduló
bázis a környéken található számtalan
kibbutz-szálló segítségével Galilea a
zarándoklat, nyaralás, fürdőzés és aktív
pihenés változatosságát kínálja.
13. Názáret
Názáret Izrael északi részén
található, izrael Galilea
tartományában. Lakosai főként
muzulmánok és keresztények.
Názaret északi részén FelsőNazaret található, ahol zsidók
laknak. A két városrésznek kb.
120 ezer lakosa van, de a két
városrész két külön
közigazgatással rendelkezik.
Názáret Jézus gyermekkorának
helyszíne, továbbá Máriának
Gábriel arkangyal ezen a helyen
jövendölte meg, hogy a Megváltó
meg fog születni.
Angyali Üdvözlet Palota
14. Hula Nemzeti Park
HULA (Huleh) völgye, Izrael legnagyobb
vízgyűjtő medencéje. Egy élettel teli láp és
mocsár-vidék.
Az ötvenes években részben lecsapolták, és
mezőgazdasági művelés alá vonták a területet.
Civil természetvédők kezdeményezésére
mintegy másfél évtizeddel később az eredeti
mocsár egy részén tájvédelmi körzet jött létre,
majd kilencvenes években újra elárasztásra
került az egykori láp-vidék, és létrejött a Hula
Nemzeti Park.
A nádas számos, csak erre a területre jellemző
madárfajt rejt. Kócsagok, gémek, zöldfejű de
szokatlanul széles csőrű (kanalas)vadkacsák,
magányosan gubbasztó fekete kormoránok,
széles szárnyaikkal csapkodó kárókatonák,
nagy magasságban hangtalanul köröző rétisas,
kis énekesmadarak ezrei. A nagyobb testű
állatok között említést érdemel még egy
ugyancsak erre a vidékre jellemző őshonos
bivaly, mely a mocsári környezetben
olyannyira otthonra talált, hogy az
évtizedekkel ezelőtt kihalásra ítélt faj,
egyedszáma ma ismét növekedésnek indult.
15. Ein Gedi
Nemzeti Park
Ein Gediben, amelynek jelentése
“kecskegida forrása”, előbb kirándulunk. A
természetvédelmi terület egyik útvonalát
szemlejük ki. Vízesés is van. Buja oázis az
egyébként meddő tájban, melynek
burjánzó trópusi és sivatagi élővilága
számára bő vizű források adják az életet
jelentő vizet. A települést szépsége miatt
említi a Biblia (Énekek Éneke: 1-14) és mert
itt lelt menedékre a Saul király elől
menekülő Dávid (l Sámuel 24).
A park központi részében
helyezkedik el a Nakhal David és a
Nakhal Arugot folyókhoz tartozó két
szurdok, melyeken több ösvény is
áthalad. A legrövidebb sétaút
körülbelül egy óra hosszat tart és a
csodálatos Shulanut Éngedi
vízesésnél ér véget.
