Előadás az állati kommunikációról

1. Répatortát! – mondta a nyuszi a
medvének… vajon tényleg mondja
ezt a nyuszi a medvének?
Molnár Csaba
ELTE Etológia Tanszék

2. Mi a kommunikáció?
 az állati kommunikáció
etológiai értelemben…
várjál, mi az, hogy
etológia?
 az etológia az állatok
viselkedését vizsgálja…
várjál, de mi az, hogy
viselkedés?
 ezt senki sem tudja, legyen
viselkedés az, amivel az
etológia foglalkozik
 szóval a kommunikáció…

3. Ez a definíció most muszáj
 a kommunikáció során
 legalább két szereplő játszik
 az egyik módosítja a másik
viselkedését
 úgy, hogy az neki jó
 pill., mi az, hogy „jó”?
 egy kis evolúcióbiológiai
kitérő következik…

4. Evolúció
 már az ókori görögök is… na jó,
nem, de Darwin már igen
 élőlények tulajdonságai szerzettek
vagy örököltek
 az egyedek különbözőek
 bizonyos egyedeknek jobban bejön
az adott szitu
 ezek sikeresebbek lesznek
 több nőjük lesz, és több gyerekük
 a köv. generációban az ő genomjuk
elterjed

5. Evolúció – ja, tiefer
 talán érthető, hogy mindenki szaporodni akar
 azok a tulajdonságok terjednek, amik segítik
az egyed túlélését/szaporodását
 a viselkedés is tulajdonság

6. A kommunikáció vizsgálata
 Niko Tinbergen: 4 oksági
kérdés
 mechanizmus
 funkció
 ontogenezis
 filogenezis
 Minden viselkedést ezek
alapján vizsgálnak
 A kommunikációt is

7. Az általános mechanizmus
 2 szereplő: „adó” és „vevő”
 az adó meg akarja
változtatni a vevő
viselkedését
 ezért „jelet” küld felé
 egy „csatornán” keresztül
 a jelet a vevő veszi, erről
eszébe jut valami. Ez a
valami az „üzenet”
 az üzenet hatására
megváltozik a viselkedése

8. A kommunikáció funkciói
 Mit akarhat egy állat?
 Lássuk be, túl sok dolgot
nem:
 kajálni  táplálkozással
kapcsolatos komm.
 túlélni  vészkiáltások
 dugni  szexuális komm.
 kijönni a többiekkel 
szociális jelzések

9. A kommunikáció modalitása
 az érzékszervek
szerinti felosztás
 akusztikus komm.
 vizuális komm.
 olfaktórikus (de inkább
kémiai) komm.
 taktilis komm.

10. Mikor melyik?
 ez attól függ, hogy mit
akarunk kommunikálni,
és hogy hol élünk
 két fontos dolog:
 hatótávolság
 a jel időtartama
 ezek az adótól, a vevőtől
és a környezettől is
függenek

11. Vizuális kommunikáció
 a testfelület színei a
jelzések
 néha aktív fénykibocsátás
(biolumineszencia)
 hatótávolság: erdőben,
vízben csekély
 időtartam: rövid
 pl. szexuális státus
jelzése
 vagy a mérgezőségé

12. Kémiai kommunikáció
 nem csak szaglás
 feromonok is
 hatótávolság: lehet nagy
(érzékszervektől függ)
 időtartam: hosszú
 molylepkék 1
szagmolekulát is
érzékelnek

13. Taktilis kommunikáció
 a kommunikáló felek
érintkeznek
 ezért a hatótávolság
kicsi
 az időtartam is
 gyakran a szexuális
magatartás része

14. Akusztikus kommuikáció
 a jelzések: hangok
 a hatótávolság vízben
nagy (jobban terjed a
hang ott), akár 100 km is
lehet
 időtartam: rövid
 magas hangok jobban
szóródnak a levegőben,
mélyek távolabbra
jutnak
 hajnalban, alkonyatkor
terjed legjobban

15. A jelek evolúciója
 ritualizáció: már
meglévő
viselkedésminták
alakulnak jelekké
 miért?
 mert így egyszerűbb
 pl. kakas násztánca
 pl. elefántfóka-bikák
harca

16. Még egy kis jelevolúció
 Mindkét félnek az a jó, ha a
jelek egyértelműek
 Ezért evolúciós hajtóerő az
egyértelmű jelek kialakulására
 Bizonyos jelzések az állatok
hangulatát jelzik
 Nagy veszély, ha a hangulatot
félreértik
 Ezért az ellentétes hangulatok
jelzései is ellentétesek (Darwin:
antitézis-elv)
 Pl. agresszív – behódoló kutya

17. Na még egy kicsi
 Szexuális szelekció (mert mi más
lehet fontos?)
 Hölgyválasz: előnyös a machóbb
pasit választani
 Bizonyos jellegek jelzik a hím
minőségét
 A nőstények erre figyelnek
 A hímek ezért kénytelenek ezeket
a jellegeket nagyra növeszteni…
úgy értem, evolúciós léptékben
 Olyan nagyra, hogy az már gáz
 De akkor most miért?

18. Fisher vs. Zahavi
 Fisher: megszaladási
effektus
 Zahavi: hátrány-elv
 Mikor megbízható egy jel?
 A bácsi szerint akkor, ha
költséges
 És ezek a nagy farktollak
pl. tuti költségesek
 Energia kell a
növesztésükhöz
 És macerás viselni őket

19. Még Zahavi
 Ha képes a költséges
jelzést fenntartani,
valószínűleg egyébként
is tud valamit.
 Innen a „hátrány-elv”
név: a hímek hátrányos
helyzetbe hozzák
magukat
 Így derül ki a
minőségük

20. Vészkiáltások
 Cél: ragadozó elleni
védekezés
 Csoportosan élő prédaállatok
jeleznek
 Ezzel a jelző kockázatot vállal
 A saját túlélési esélyeit rontja
 Altruista viselkedés
 Rokonszelekció
 Mit mondanak a
vészkiáltások?

21. Cerkófok vészkiáltásai
 A fehérbarkójú cerkóf
Afrikában él
 3 fő ellenség: leopárd,
kígyó, sas
 3-féle vészkiátás
 Kísérlet: vészkiáltások
felvéve, később
visszajátszva
 Eredmény: „értelmesen”
reagálnak

22. Alex
 Irene Pepperberg
szürkepapagája
 Több, mint 20 éve tanítgatja
 Tud „beszélni”
 De nem ezért érdekes
 Képes tárgyakat
megkülönböztetni színük,
alakjuk, anyaguk alapján
 Képes számolni hatig
 Képes több/kevesebb
megkülönböztetést tenni

23. Kösz
 Molnár Csaba
 molcsa@gmail.com