SlideShare uma empresa Scribd logo
1 de 33
EDM WIRE CUT
PENGENALAN

 BAHAGIAN UTAMA

 SISTEM OPERASI

 ELEKTROD

 SISTEM KOD

  OFFSET JEJARI

PENGATURCARAAN

PENYELENGGARAAN

  E-PACK

 PM CONTROL

 PELARASAN

 KELEMAHAN

KELEBIHAN
PENGENALAN EDM WIRE CUT
   EDM (Electrical Discharge Machine) atau dikenali sebagai EDM wire cut
   Kemampuan adalah memotong logam pada ketepatan yang tinggi,
    ketebalan yang melebihi 250mm, masa yang cepat(secara keseeluruhan),
    pembuangan logam yang minima dan pemotongan yang bersudut.
   Proses yang menyingkirkan atau memotong logam dengan cara
    mengalirkan arus elektrik yang tinggi dari segi nilai dan frekuensi,
    melalui elektrod dan bahan kerja.
   Ia menghasilkan percikan elektrik (electric spark) atau nyahcas elektrik
    (electrical discharge) yang pantas menyebabkan logam melebur dan
    bahan kerja dapat disingkirkan.
   Elektrod yang digunakan dalam bentuk dawai halus dengan diameter
    tertentu.
   Pemilihan elektrod bergantung pada bahan logam yang akan dipotong,
    ketepatan yang dikehendaki dan masa pemotongan yang diperuntukkan.
   Bahan pada dawai ialah Loyang(brass) , kuprum (Copper) atau
    aluminium.
   Pemotongan berlaku dalam takungan cecair dielektrik (dielectric fluid).
   Mekanisma servo akan mengekalkan jarak lebih kurang 0.01mm hingga
    0.03mm antara bahankerja dengan elektrod supaya ia tidak bersentuh.
   Arus terus dengan voltan (V) yang rendah dan ampire (A) yang tinggi akan
    disalurkan ke elektrod dengan kadar frekuensi 20000 Hz, dan denyutan
    elektrik (electric impulse ) yang tinggi membolehkan spark terhasil pada ruang
    antara bahan kerja dengan elektrod melalui cecair elektrik maka logam akan
    cair pada laluan elektrod.
   Cecair elektrik juga berfungsi sebagai pembawa habuk dari bahan kerja dan
    menghilangkan haba yang disebabkan oleh spark.
   Pancutan nozzle dari atas dan bawah akan mengelakkan habuk melekat pada
    bahagian yang sedang dipotong, sekiranya tidak disingkirkan permukaan
    logam akan menjadi kasar dan tidak licin serta menggangu ketepatan logam.
KELEBIHAN
   Sebarang bahan kerja yang merupakan konduktor elektrik yang baik
    boleh dipotong dengan EDM wire cuttanpa mengira kekerasanya. Seperti
    keluli karbon rendah dan tinggi, SKD11 , Karbid, aluminium, kuprum
    dan berbagai lagi.
   Kerja pemotongan boleh dilakukan pada logam keadaan keras ( tidak
    perlu dilembutkan)
   Tiada tegasan oleh kerana elektrod tidak bersentuh dengan bahan kerja.
   Hasil pemotongan adalah licin dan tidak berserpih(burr-free)
   Bahagian kecil dan nipis boleh dimesin tanpa menyebabkan perubahan
    dimensi asas bahan kerja.
   Ketepatan pemotongan sehingga +/- 5 mikron.
   Second cut tidak perlu dilakukan kecuali bahan kerja yang memerlukan
    kehalusan tinggi
   Semua kerja dilakukan dalam keadaan automatic maka seornag operator
    boleh mengendalikan lebih dari 1 mesin.
   Bahan kerja yang lebih dari 200mm dapat dipotong bergantung pada saiz
    dan keupayaan mesin.
   Pepenjuru tajam, lubang diameter kecil pada logam tebal, lurah yang
    nipis ddapat dihasilkan.
   Pembuangan logam yang minima oleh kerana permukaan yang dihasilkan
    adalah licin.
KELEMAHAN
   masa pemotongan adalah panjang walaupon bahan kerja bersaiz kecil.
   Bahan kerja perlulah yang berunsur konduktor elektrik
   Bagi pemotongan bertingkat , lubang yang tidak tembus(lubang buta)
    atau lubang bertingkat(counterbore) tidak dapat dilakukan.
   Suapan dawai(elektrod ) yang berterusan merupakan satu pembaziran
    dari segi bahan dan pengeluaran.
   Pengerasan permukaan atau case hardening.
   Kos penyengaraan yang tinggi
   Memerlukan kemahiran yang tinggi apabila melibatkan potongan yang
    jitu sehingga 5mikron (0.005mm) atau kurang dari itu.
   Mudah karat kerana penggunaan bahan dielektrik adalah air paip maka
    komponen akan teroksid atau karat dengan mudah, ia perlu dibersihkan
    dengan asid cair, K200
   Kuantiti air yang banyak terjadi hasil dari pancutan nozzle yang tinggi
    maka tuas kawalan , sambungan paip dan bahagian yang terlibat dengan
    aliran elektrik akan mudah untuk bocor.
BAHAGIAN UTAMA
    KEPALA

  TANGKI KERJA


ALAT KAWALAN PANCUTAN


 UNIT KAWALAN

 TAKUNGAN CECAIR

 MEJA KERJA

TAKUNGAN RESIN

  PAKSI
KEPALA
   BAHAGIAN HADAPAN MESIN YANG TERLIBAT SECARA TERUS
    DALAM PEMOTONGAN
   ELEKTROD DISUAP KEBAHAGIAN INI SECARA AUTOMATIK ATAU
    MANUAL
   SILINDER PNEUMATIK DIGUNAKAN KETIKA SUAPAN
    AUTOMATIK
   MENARIK DAWAI DARI GELUNG UTAMA YANG TERDIRI DARI
    ROLLER DAN MOTOR ELEKTRIK
   HASIL PEMOTONGAN BERGANTUNG PADA KELAJUAN MOTOR
   SEKIRANYA TERLALU PERLAHAN, ELEKTROD AKAN KERAP
    PUTUS DAN HASIL PEMOTONGAN TIRUS PADA KADAR TIDAK
    SERAGAM
   SEKIRANYA TERLALU CEPAT, AKAN MENGGUNAKAN ELEKTROD
    YANG BANYAK DAN HASIL PEMOTONGAN TIDAK BERMUTU.
   TERDAPAT 3 BAHAGIAN PENTING , POWER FEED DIE(POWER
    FEEDER) , DIAMOND DIE GUIDE(DIAMOND WIRE GUIDE) DAN
    NOZEL ATAS.
   SELEPAS ITU ELEKTROD AKAN DIALIRKAN KEPADA LOWER WIRE
    GUIDE
KE
  PAL
        A
                          N
                     G IA
                 HA
            3 BA
ELEKTROD

NOZEL BAWAH




                            DIAMOND DIE GUIDE
                            (BHG DALAM)




 POWER FEEDER (BHG DALAM)
TANGKI KERJA
   TAKUNGAN DIMANA PROSES PEMOTONGAN BERLAKU
   PARAS AIR BERGANTUNG PADA KETINGGIAN DAN KETEBALAN
    BAHAN KERJA
   TERDAPAT 2 SENSOR MENGAWAL PARAS AIR PADA BAHAGIAN
    MEJA DAN KEPALA
   PARAS PERTAMA SEHINGGA PARAS MEJA KERJA
   PARAS KEDUA SEHINGGA MENUTUPI BAHAN KERJA
TA
  NG
     K   IK
              ER
                JA
ALAT KAWALAN PANCUTAN

   MENENTUKAN KADAR ALIRAN PANCUTAN PADA UPPER NOZZEL
    DAN LOWER NOZZLE
   PADA PEMOTONGAN YANG MELIBATKAN SEKALI POTONG IANYA
    DIBUKA PENUH BAGI MENDAPATKAN PANCUTAN MAKSIMUM
   BAGI MELIBATKAN LEBIH DARI SATU PEMOTONGAN IA PERLU
    DIKAWAL DENGAN KADAR YANG DITETAPKAN DALAM JADUAL
    BAGI LOGAM NIPIS (0.5mm SEHINGGA 2mm)
ALAT KAWALAN PANCUTAN
UNIT KAWALAN
   MERUPAKAN BAHAGIAN
    KAWALAN KESELURUHAN
    DAN KEGUNAAN ADALAH
    LEBIH KEPADA
    PENGENDALIAN DAN
    PENGATURCARAAN




                          UNIT KAWALAN DAN MEMPROGRAM
TAKUNGAN CECAIR
 MERUPAKAN TAKUNGAN UTAMA
 KANDUNGAN SEBANYAK 1400 LITER AIR
  PAIP.
 AIR MASUK AKAN DITAPIS TERLEBIH
  DAHULU DARIPADA BENDASING SEPERTI
  HABUK LOGAM DAN SEBAGAINYA.
 TERDAPAT 2 TANGKI IAITU TANGKI BERSIH
  DAN TANGKI AIR KOTOR.
 AIR YANG MASUK SEMULA KE TANGKI
  KERJA ADALAH DARI TANGKI AIR BERSIH
MEJA KERJA
   SAIZ MEJA KERJA BAGI
    MELAKUKAN
    PEMOTONGAN ADALAH
    SEHINGGA 500mm X
    400mm X 280mm




                           MEJA KERJA
PAKSI
   BAGI MODEL CX20 TERDAPAT PAKSI X,Y,U,V DAN Z
   BAGI PAKSI X,Y DAN Z MERUPAKAN PAKSI UTAMA
    BAGI PEMOTONGAN 2D
   PAKSU U DAN V ADALAH PEMOTONGAN YANG
    BERSUDUT DAN IA MAMPU MEMOTONG SEHINGGA
    23 DARJAH
   BAGI PEMOTONGAN YANG MELEBIHI 5 DARJAH
    SAIZ LUBANG PANCUTAN BAGI NOZL ATAS DAN
    BAWAH PERLU DITUKAR DARI 4mm KEPADA 8mm.
SISTEM OPERASI MESIN

  MEKANISME SERVO


   CECAIR DIELEKTRIK


     ELEKTROD



   UNIT KAWALAN MESIN
MEKANISME SERVO
   MEKANISME SERVO ADALAH UNTUK MENGAWAL ARUS
    ELEKTRIK BAGI PEMOTONGAN, KADAR SUAPAN DAWAI
    PEMOTONGAN DAN MENGAWAL KELAJUAN PERGERAKKAN
    DAWAI.
   IA AKAN MENGEKALKAN JARAK 0.01mm HINGGA 0.03mm
    DIANTARA BAHAN KERJA DENGAN ELEKTROD.
   BAHAN KERJA DAN ELEKTROD TIDAK BOLEH BERSENTUHAN
    KERANA INI AKAN MENYEBABKAN ARKA TERBENTUKDAN
    ELEKTROD PUTUS.
   IA JUGA BERFUNGSI UNTUK MENGGERAKKAN DAWAI
    PEMOTONG KE BAHAN KERJA , MENGESAN JARAK DAWAI
    DENGAN BAHAN KERJA DAN MENGURANGKAN SERTA
    MENINGKATKAN KELAJUAN MOTOR AGAR JARAK ARKA DAPAT
    DIKEKALKAN.
   KAWALAN JARAK ARKA YANG SESUAI MERUPAKAN FAKTOR
    KEBERKESANAN KERJA PEMOTONGAN.
CECAIR DIELEKTRIK
   CECAIR DIELEKTRIK ADALAH AIR BIASA YANG DIALIRKAN
    MELALUI ION EXCHANGE RESIN, IA MENUKAR ION-ION YANG
    TERDAPAT DALAM AIR.
   10LITER RESIN MENULINKAN 1400LITER AIR PAIP. IA AKAN
    LEBIH BANYAK DIGUNAKAN SEKIRANYA BAHAN KERJA ADALAH
    DARI TUNGSTEN KARBID.
   AIR YANG MELALUI PROSES INI MERUPAKAN INSULATOR YANG
    BAIK
   MANAKALA AIR YANG TIDAK DIPROSES MERUPAKAN
    KONDUKTOR ELEKTRIK YANG BAIK TETAPI TIDAK SESUAI
    DALAM KERJA PEMOTONGAN WIRE CUT KERANA IA AKAN
    MENGHASILKAN MUTU KERJA YANG KURANG BAIK , ELEKTROD
    KERAP PUTUS DAN PENGGUNAAN ELEKTROD BERLEBIHAN
   RESIN ADALAH SEPERTI BIJIAN PASIR DAN KOS BAGI SETIAP
    LITER ADALAH TINGGI.
   TUAS YANG MENGAWAL ALIRAN DIELETRIK KE TABUNG RESIN
    PERLU DIBUKA APABILA NILAI LR(LIQUID RESISTIVITY)
    MENCAPAI 30. APABILA IA MENURUN ANTARA 23-24 MAKA TUAS
    AKAN DITUTUP SEMULA. INI BAGI MEMANJANGKAN HAYAT
    PENGGUNAAN RESIN TERSEBUT.
FUNGSI CECAIR DIELEKTRIK
   MEMBOLEHKAN PERCIKAN TERHASIL ANTARA BAHAN KERJA
    DENGAN ELEKTROD
   SEBAGAI INSULATOR ANTARA DAWAI PEMOTONG DENGAN
    BAHAN KERJA.
   MENGALIRKAN KELUAR CEBISAN LOGAM YANG DIPOTONG DAN
    DAWAI PEMOTONG YANG PUTUS.
   BERTINDAK SEBAGAI BAHAN PENYEJUK BAGI DAWAI
    PEMOTONG DAN BAHAN KERJA SEMASA PEMOTONGAN
   DAWAI PEMOTONG AKAN BERGERAK BERTERUSAN SUPAYA
    DAWAI BARU BERADA DALAM KAWASAN SPARK. DENGAN ITU
    PENGHAKISAN DAWAI TIDAK MENJEJASKAN KETEPATAN
    PEMOTONGAN.
   KADAR KEHAUSAN ELEKTROD DAN KADAR PEMOTONGAN
    BAHAN KERJA BERGANTUNG KEPADA FAKTOR SEPERTI
    KONDUKTOR HABA SERTA ELEKTRIK, TAHAP LEBUR BAHAN
    KERJA , KANDUNGAN KARBON DAN SEBAGAINYA.
UNIT KAWALAN MESIN
   TERBAHAGI KEPADA 3 PANEL KAWALAN


        1.   MEKANISME SERVO –UNIT KAWALAN UNTUK
             MENSERETKAN JARAK PEMOTONGAN ANTARA
             BAHAN KERJA DENGAN ELEKTROD.
        2.   MACHINE CONTROL UNIT – UNIT KAWALAN MESIN
             DALAM PENGATURCARAAN.
        3.   MANUAL DATA INPUT – UNIT KAWALAN UNTUK
             PERGERAKKAN SECARA MANUAL.
ELEKTROD
   BAHAN DAWAI PEMOTONGAN (ELEKTROD) ADALAH LOYANG,
    KUPRUM, TUNGSTEN ATAU ZINK DENGAN DIAMETER 0.05mm
    HINGGA 0.3mm.
   BAGI MESIN MITSUBISHI CX20 DIAMETER ELEKTROD YANG
    DIGUNAKAN ADALAH ANTARA 0.2mm, 0.25mm DAN 0.3mm
   MANAKALA BAGI MODEL EX20 SAIZ ELEKTROD YANG
    DIGUNAKAN ANTARA 0.07mm HINGGA 0.2mm.
   ELEKTROD YANG BAIK TERDIRI DARIPADA SIFAT
                1.KONDUKTOR ELEKTRIK YANG
                 BAIK.
                2. TAKAT LEBUR YANG TINGGI
                3. BERTEGASAN TINGGI
                4. KONDUKTOR HABA YANG BAIK
MENGESET KETIRUSAN PADA ELEKTROD
   SETELAH ELEKTROD DISEJAJARKAN, KEMUDIAN ELEKTROD
    DIGESETKAN KETIRUSAN BAGI TUJUAN PEMOTONGAN
    BERSUDUT.
   INI ADALAH BERTUJUAN BAGI MENYEMAK PAKSI U DAN V PADA
    KEDUDUKAN YANG BETUL.
   SUDUT UJIAN ADALAH 5 DARJAH PADA KETINGGIAN 100mm.
    PASTIKAN KETINGGIAN DISELARASKAN TERLEBIH DAHULU
    BAGI MENDAPATKAN KETINGGIAN SEBENAR MENGGUNAKAN
    (BLOCK GAUGE).
   HASIL YANG DIDAPATI BERADA PADA LINGKUNGAN SUDUT 4.098
    HINGGA 5.002 DARJAH. INI MASIH BOLEH DITERIMA KERANA
    RALAT YANG RENDAH.
   SEMASA PEMOTONGAN TIRUS NILAI Z1 HINGGA Z5 DISETKAN
    DENGAN BETUL.
SISTEM KOD
   KOD M


   KOD G


   KOD F


   KOD L


   KOD A


   KOD K


   KOD Z
KOD M
   M00 – PROGRAM BERHENTI
   M01 – PROGRAM BERHENTI (PILIHAN)
   M02 – TAMAT PROGRAM
   M20 – PEMASANGAN ELEKTROD SECARA
    AUTOMATIK
   M21 – PEMOTONGAN ELEKTROD
   M78 – PENGISIAN AIR
   M80 – PANCUTAN DIMULAKAN
   M82 – ELEKTROD DIGERAKKAN
   M84 – PEMESINAN DIMULAKAN
   M90 – KAWALAN SESUAIAN DIHIDUPKAN
   M101 – LITAR POWER MASTER DIMATIKAN
   M102 – LITAR POWER MASTER DIHIDUPKAN
   M103 – LITAR POWER MASTER DIHIDUPKAN (SEMI
    AUTO)
KOD G
   G00 – GERAK CEPAT ANTARAA 2 TITIK TANPA
    PEMOTONGAN
   G01 – PERGERAKKAN PEMOTONGAN LINAR ANTARA
    2 TITIK.
   G02 – PEMOTONGAN MEMBULAT IKUT ARAH JAM
   G03 – PEMOTONGAN MEMBULAT IKUT LAWAN JAM
   G04 – BERHNETI SEBENTAR (DWELL)
   G22 – MEMANGGIL SUB-PROGRAM
   G23 – TAMAT SUB-PROGRAM
   G40 – OFFSET ELEKTROD DIBATALKAN
   G41- ELEKTROD OFFSET KIRI
   G42- ELEKTROD OFFSET KANAN
   G90 – ARAHAN DALAM NILAI MUTLAK (ABSOLUTE)
   G91 – ARAHAN DALAM NILAI INCREMENTAL
   G92 – SISTEM KOORDINAT BAHAN KERJA
KOD F
 FA – FEEDERRATE ADDRESS(NILAI SUAPAN
  DINYATAKAN)
 FC – CUTTING FEEDERATE (NILAI SUAPAN
  SEBENAR.
KOD L
 ANGKA AWAL PADA SESUATU PROGRAM
 CONTOH : L10 – PROGRAM NOMBOR 10
KOD A
 A_ - PEMOTONGAN BERSUDUT
 DENGAN MENYATAKAN NILAI A10.0 MAKA
  PEMOTONGAN DENGAN SUDUT
  KECONDONGAN 10 DARJAH AKAN
  DIHASILKAN.
 A0 – MEMBATALKAN NILAI SUDUT
  KCONDONGAN YANG TELAH DIMASUKKAN
  TERLEBIH DAHULU
KOD K
 NILAI PUTARAN DALAM DARJAH BAGI
  PROGRAM YANG TELAH DIMASUKKAN
 K180.0 BERMAKSUD PUTARAN SEBANYAK
  180 DARJAH AKAN DILAKUKAN
 IA PUTARAN SUDUT DARI KEDUDUKAN
  ASAL
KOD Z
 NILAI Z DIGUNAKAN DALAM PEMOTONGAN
  TIRUS
 TERDIRI DARIPADA Z1,Z2,Z3,Z4 DAN Z5IA
  ADALAH UKURAN KETINGGIAN

Mais conteúdo relacionado

Mais procurados

kawalan berangka berkomputer CNC
kawalan berangka berkomputer CNCkawalan berangka berkomputer CNC
kawalan berangka berkomputer CNC
Asrap Sanusi
 
Report mesin larik
Report mesin larikReport mesin larik
Report mesin larik
Asyraf Iqbal
 
Gerudi & mesin gerudi
Gerudi & mesin gerudiGerudi & mesin gerudi
Gerudi & mesin gerudi
ahhafizi2
 
Pengenalan mesin larik
Pengenalan mesin larikPengenalan mesin larik
Pengenalan mesin larik
090080
 
Perancangan dan pengurusan bengkel
Perancangan dan pengurusan bengkelPerancangan dan pengurusan bengkel
Perancangan dan pengurusan bengkel
mrqiff12
 
Cutting fluid
Cutting fluidCutting fluid
Cutting fluid
maslina
 
Bab 2 alat alat tangan
Bab 2 alat   alat tanganBab 2 alat   alat tangan
Bab 2 alat alat tangan
hasnul73
 

Mais procurados (20)

Power point mesin mencanai
Power point mesin mencanaiPower point mesin mencanai
Power point mesin mencanai
 
Mesin gerudi
Mesin gerudiMesin gerudi
Mesin gerudi
 
kawalan berangka berkomputer CNC
kawalan berangka berkomputer CNCkawalan berangka berkomputer CNC
kawalan berangka berkomputer CNC
 
Milling machine
Milling machineMilling machine
Milling machine
 
Report mesin larik
Report mesin larikReport mesin larik
Report mesin larik
 
Gerudi & mesin gerudi
Gerudi & mesin gerudiGerudi & mesin gerudi
Gerudi & mesin gerudi
 
Numerical control
Numerical control Numerical control
Numerical control
 
Mesin larik
Mesin larikMesin larik
Mesin larik
 
Milling operations
Milling operationsMilling operations
Milling operations
 
Topik 8 kerja menggegas
Topik 8 kerja menggegasTopik 8 kerja menggegas
Topik 8 kerja menggegas
 
Pengenalan mesin larik
Pengenalan mesin larikPengenalan mesin larik
Pengenalan mesin larik
 
Perancangan dan pengurusan bengkel
Perancangan dan pengurusan bengkelPerancangan dan pengurusan bengkel
Perancangan dan pengurusan bengkel
 
MESIN CANAI.pptx
MESIN CANAI.pptxMESIN CANAI.pptx
MESIN CANAI.pptx
 
Sistem Padan dan Had
Sistem Padan dan HadSistem Padan dan Had
Sistem Padan dan Had
 
Cutting fluid
Cutting fluidCutting fluid
Cutting fluid
 
Topik 7 gergaji kuasa
Topik 7 gergaji kuasaTopik 7 gergaji kuasa
Topik 7 gergaji kuasa
 
Workshop technology-milling machine
Workshop technology-milling machineWorkshop technology-milling machine
Workshop technology-milling machine
 
Bab 2 alat alat tangan
Bab 2 alat   alat tanganBab 2 alat   alat tangan
Bab 2 alat alat tangan
 
Presentation
PresentationPresentation
Presentation
 
Kimpalan Arka
Kimpalan ArkaKimpalan Arka
Kimpalan Arka
 

Semelhante a Edm wire cut presentation

D059235657
D059235657D059235657
D059235657
mocoz
 
Pertemuan 8
Pertemuan 8Pertemuan 8
Pertemuan 8
mocoz
 
Soldering presentation
Soldering presentationSoldering presentation
Soldering presentation
Encik Mirul
 
Las busur listrik elektroda terbungkus
Las busur listrik elektroda terbungkusLas busur listrik elektroda terbungkus
Las busur listrik elektroda terbungkus
nur cholis
 
las listrik Electrode welding, Teknik Industri, Randy Suwandy
las listrik Electrode welding, Teknik Industri, Randy Suwandylas listrik Electrode welding, Teknik Industri, Randy Suwandy
las listrik Electrode welding, Teknik Industri, Randy Suwandy
randy suwandy
 

Semelhante a Edm wire cut presentation (20)

Tig welding
Tig weldingTig welding
Tig welding
 
soft starter insallation & maintenance
soft starter insallation & maintenance  soft starter insallation & maintenance
soft starter insallation & maintenance
 
fdokumen.com_las-listrik-smaw.ppt
fdokumen.com_las-listrik-smaw.pptfdokumen.com_las-listrik-smaw.ppt
fdokumen.com_las-listrik-smaw.ppt
 
D059235657
D059235657D059235657
D059235657
 
Pertemuan 8
Pertemuan 8Pertemuan 8
Pertemuan 8
 
Modul-03 Pengelasan SMAW.pptx
Modul-03 Pengelasan SMAW.pptxModul-03 Pengelasan SMAW.pptx
Modul-03 Pengelasan SMAW.pptx
 
Soldering presentation
Soldering presentationSoldering presentation
Soldering presentation
 
Proses Khusus, Pengerjaan Dingin, Pembentukan dengan Listrik dan Pelapisan Logam
Proses Khusus, Pengerjaan Dingin, Pembentukan dengan Listrik dan Pelapisan LogamProses Khusus, Pengerjaan Dingin, Pembentukan dengan Listrik dan Pelapisan Logam
Proses Khusus, Pengerjaan Dingin, Pembentukan dengan Listrik dan Pelapisan Logam
 
Wiring
WiringWiring
Wiring
 
Wiring
WiringWiring
Wiring
 
Modul 2
Modul 2Modul 2
Modul 2
 
128 222-1-pb
128 222-1-pb128 222-1-pb
128 222-1-pb
 
417010236-KOMPONEN-ASAS-ELEKTRONIK-ppt.ppt
417010236-KOMPONEN-ASAS-ELEKTRONIK-ppt.ppt417010236-KOMPONEN-ASAS-ELEKTRONIK-ppt.ppt
417010236-KOMPONEN-ASAS-ELEKTRONIK-ppt.ppt
 
A PPT ASAS PEMASANGAN FASA TUNGGAL
A PPT ASAS PEMASANGAN FASA TUNGGALA PPT ASAS PEMASANGAN FASA TUNGGAL
A PPT ASAS PEMASANGAN FASA TUNGGAL
 
Las busur listrik elektroda terbungkus
Las busur listrik elektroda terbungkusLas busur listrik elektroda terbungkus
Las busur listrik elektroda terbungkus
 
Elektrik
ElektrikElektrik
Elektrik
 
Las smaw ok
Las smaw  okLas smaw  ok
Las smaw ok
 
las listrik Electrode welding, Teknik Industri, Randy Suwandy
las listrik Electrode welding, Teknik Industri, Randy Suwandylas listrik Electrode welding, Teknik Industri, Randy Suwandy
las listrik Electrode welding, Teknik Industri, Randy Suwandy
 
SISTEM PENGGERAK WESEL.pptx
SISTEM PENGGERAK WESEL.pptxSISTEM PENGGERAK WESEL.pptx
SISTEM PENGGERAK WESEL.pptx
 
PRINSIP TEKNOLOGI ELEKTRIK_GROUP 4: KOMPONEN ASAS DALAM LITAR ELEKTRIK(PERINT...
PRINSIP TEKNOLOGI ELEKTRIK_GROUP 4: KOMPONEN ASAS DALAM LITAR ELEKTRIK(PERINT...PRINSIP TEKNOLOGI ELEKTRIK_GROUP 4: KOMPONEN ASAS DALAM LITAR ELEKTRIK(PERINT...
PRINSIP TEKNOLOGI ELEKTRIK_GROUP 4: KOMPONEN ASAS DALAM LITAR ELEKTRIK(PERINT...
 

Último

Bab 7 - Perilaku Ekonomi dan Kesejahteraan Sosial.pptx
Bab 7 - Perilaku Ekonomi dan Kesejahteraan Sosial.pptxBab 7 - Perilaku Ekonomi dan Kesejahteraan Sosial.pptx
Bab 7 - Perilaku Ekonomi dan Kesejahteraan Sosial.pptx
ssuser35630b
 
Contoh PPT Seminar Proposal Teknik Informatika.pptx
Contoh PPT Seminar Proposal Teknik Informatika.pptxContoh PPT Seminar Proposal Teknik Informatika.pptx
Contoh PPT Seminar Proposal Teknik Informatika.pptx
IvvatulAini
 
HAK DAN KEWAJIBAN WARGA NEGARA ppkn i.ppt
HAK DAN KEWAJIBAN WARGA NEGARA ppkn i.pptHAK DAN KEWAJIBAN WARGA NEGARA ppkn i.ppt
HAK DAN KEWAJIBAN WARGA NEGARA ppkn i.ppt
nabilafarahdiba95
 

Último (20)

Regresi Linear Kelompok 1 XI-10 revisi (1).pptx
Regresi Linear Kelompok 1 XI-10 revisi (1).pptxRegresi Linear Kelompok 1 XI-10 revisi (1).pptx
Regresi Linear Kelompok 1 XI-10 revisi (1).pptx
 
Stoikiometri kelas 10 kurikulum Merdeka.ppt
Stoikiometri kelas 10 kurikulum Merdeka.pptStoikiometri kelas 10 kurikulum Merdeka.ppt
Stoikiometri kelas 10 kurikulum Merdeka.ppt
 
Aksi Nyata Disiplin Positif Keyakinan Kelas untuk SMK
Aksi Nyata Disiplin Positif Keyakinan Kelas untuk SMKAksi Nyata Disiplin Positif Keyakinan Kelas untuk SMK
Aksi Nyata Disiplin Positif Keyakinan Kelas untuk SMK
 
power point bahasa indonesia "Karya Ilmiah"
power point bahasa indonesia "Karya Ilmiah"power point bahasa indonesia "Karya Ilmiah"
power point bahasa indonesia "Karya Ilmiah"
 
Bab 7 - Perilaku Ekonomi dan Kesejahteraan Sosial.pptx
Bab 7 - Perilaku Ekonomi dan Kesejahteraan Sosial.pptxBab 7 - Perilaku Ekonomi dan Kesejahteraan Sosial.pptx
Bab 7 - Perilaku Ekonomi dan Kesejahteraan Sosial.pptx
 
E-modul Materi Ekosistem untuk kelas X SMA
E-modul Materi Ekosistem untuk kelas X SMAE-modul Materi Ekosistem untuk kelas X SMA
E-modul Materi Ekosistem untuk kelas X SMA
 
DAFTAR PPPK GURU KABUPATEN PURWOREJO TAHUN 2024
DAFTAR PPPK GURU KABUPATEN PURWOREJO TAHUN 2024DAFTAR PPPK GURU KABUPATEN PURWOREJO TAHUN 2024
DAFTAR PPPK GURU KABUPATEN PURWOREJO TAHUN 2024
 
SOAL PUBLIC SPEAKING UNTUK PEMULA PG & ESSAY
SOAL PUBLIC SPEAKING UNTUK PEMULA PG & ESSAYSOAL PUBLIC SPEAKING UNTUK PEMULA PG & ESSAY
SOAL PUBLIC SPEAKING UNTUK PEMULA PG & ESSAY
 
Contoh PPT Seminar Proposal Teknik Informatika.pptx
Contoh PPT Seminar Proposal Teknik Informatika.pptxContoh PPT Seminar Proposal Teknik Informatika.pptx
Contoh PPT Seminar Proposal Teknik Informatika.pptx
 
Pendidikan-Bahasa-Indonesia-di-SD MODUL 3 .pptx
Pendidikan-Bahasa-Indonesia-di-SD MODUL 3 .pptxPendidikan-Bahasa-Indonesia-di-SD MODUL 3 .pptx
Pendidikan-Bahasa-Indonesia-di-SD MODUL 3 .pptx
 
HAK DAN KEWAJIBAN WARGA NEGARA ppkn i.ppt
HAK DAN KEWAJIBAN WARGA NEGARA ppkn i.pptHAK DAN KEWAJIBAN WARGA NEGARA ppkn i.ppt
HAK DAN KEWAJIBAN WARGA NEGARA ppkn i.ppt
 
PELAKSANAAN + Link2 Materi BimTek _PTK 007 Rev-5 Thn 2023 (PENGADAAN) & Perhi...
PELAKSANAAN + Link2 Materi BimTek _PTK 007 Rev-5 Thn 2023 (PENGADAAN) & Perhi...PELAKSANAAN + Link2 Materi BimTek _PTK 007 Rev-5 Thn 2023 (PENGADAAN) & Perhi...
PELAKSANAAN + Link2 Materi BimTek _PTK 007 Rev-5 Thn 2023 (PENGADAAN) & Perhi...
 
Modul Projek - Batik Ecoprint - Fase B.pdf
Modul Projek  - Batik Ecoprint - Fase B.pdfModul Projek  - Batik Ecoprint - Fase B.pdf
Modul Projek - Batik Ecoprint - Fase B.pdf
 
LATAR BELAKANG JURNAL DIALOGIS REFLEKTIF.ppt
LATAR BELAKANG JURNAL DIALOGIS REFLEKTIF.pptLATAR BELAKANG JURNAL DIALOGIS REFLEKTIF.ppt
LATAR BELAKANG JURNAL DIALOGIS REFLEKTIF.ppt
 
Tim Yang Lolos Pendanaan Hibah Kepedulian pada Masyarakat UI 2024
Tim Yang Lolos Pendanaan Hibah Kepedulian pada Masyarakat  UI 2024Tim Yang Lolos Pendanaan Hibah Kepedulian pada Masyarakat  UI 2024
Tim Yang Lolos Pendanaan Hibah Kepedulian pada Masyarakat UI 2024
 
OPTIMALISASI KOMUNITAS BELAJAR DI SEKOLAH.pptx
OPTIMALISASI KOMUNITAS BELAJAR DI SEKOLAH.pptxOPTIMALISASI KOMUNITAS BELAJAR DI SEKOLAH.pptx
OPTIMALISASI KOMUNITAS BELAJAR DI SEKOLAH.pptx
 
CAPACITY BUILDING Materi Saat di Lokakarya 7
CAPACITY BUILDING Materi Saat di Lokakarya 7CAPACITY BUILDING Materi Saat di Lokakarya 7
CAPACITY BUILDING Materi Saat di Lokakarya 7
 
MODUL PENDIDIKAN PANCASILA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA.pdf
MODUL PENDIDIKAN PANCASILA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA.pdfMODUL PENDIDIKAN PANCASILA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA.pdf
MODUL PENDIDIKAN PANCASILA KELAS 6 KURIKULUM MERDEKA.pdf
 
7.PPT TENTANG TUGAS Keseimbangan-AD-AS .pptx
7.PPT TENTANG TUGAS Keseimbangan-AD-AS .pptx7.PPT TENTANG TUGAS Keseimbangan-AD-AS .pptx
7.PPT TENTANG TUGAS Keseimbangan-AD-AS .pptx
 
Sesi 1_PPT Ruang Kolaborasi Modul 1.3 _ ke 1_PGP Angkatan 10.pptx
Sesi 1_PPT Ruang Kolaborasi Modul 1.3 _ ke 1_PGP Angkatan 10.pptxSesi 1_PPT Ruang Kolaborasi Modul 1.3 _ ke 1_PGP Angkatan 10.pptx
Sesi 1_PPT Ruang Kolaborasi Modul 1.3 _ ke 1_PGP Angkatan 10.pptx
 

Edm wire cut presentation

  • 2. PENGENALAN BAHAGIAN UTAMA SISTEM OPERASI ELEKTROD SISTEM KOD OFFSET JEJARI PENGATURCARAAN PENYELENGGARAAN E-PACK PM CONTROL PELARASAN KELEMAHAN KELEBIHAN
  • 3. PENGENALAN EDM WIRE CUT  EDM (Electrical Discharge Machine) atau dikenali sebagai EDM wire cut  Kemampuan adalah memotong logam pada ketepatan yang tinggi, ketebalan yang melebihi 250mm, masa yang cepat(secara keseeluruhan), pembuangan logam yang minima dan pemotongan yang bersudut.  Proses yang menyingkirkan atau memotong logam dengan cara mengalirkan arus elektrik yang tinggi dari segi nilai dan frekuensi, melalui elektrod dan bahan kerja.  Ia menghasilkan percikan elektrik (electric spark) atau nyahcas elektrik (electrical discharge) yang pantas menyebabkan logam melebur dan bahan kerja dapat disingkirkan.  Elektrod yang digunakan dalam bentuk dawai halus dengan diameter tertentu.  Pemilihan elektrod bergantung pada bahan logam yang akan dipotong, ketepatan yang dikehendaki dan masa pemotongan yang diperuntukkan.  Bahan pada dawai ialah Loyang(brass) , kuprum (Copper) atau aluminium.  Pemotongan berlaku dalam takungan cecair dielektrik (dielectric fluid).  Mekanisma servo akan mengekalkan jarak lebih kurang 0.01mm hingga 0.03mm antara bahankerja dengan elektrod supaya ia tidak bersentuh.
  • 4. Arus terus dengan voltan (V) yang rendah dan ampire (A) yang tinggi akan disalurkan ke elektrod dengan kadar frekuensi 20000 Hz, dan denyutan elektrik (electric impulse ) yang tinggi membolehkan spark terhasil pada ruang antara bahan kerja dengan elektrod melalui cecair elektrik maka logam akan cair pada laluan elektrod.  Cecair elektrik juga berfungsi sebagai pembawa habuk dari bahan kerja dan menghilangkan haba yang disebabkan oleh spark.  Pancutan nozzle dari atas dan bawah akan mengelakkan habuk melekat pada bahagian yang sedang dipotong, sekiranya tidak disingkirkan permukaan logam akan menjadi kasar dan tidak licin serta menggangu ketepatan logam.
  • 5. KELEBIHAN  Sebarang bahan kerja yang merupakan konduktor elektrik yang baik boleh dipotong dengan EDM wire cuttanpa mengira kekerasanya. Seperti keluli karbon rendah dan tinggi, SKD11 , Karbid, aluminium, kuprum dan berbagai lagi.  Kerja pemotongan boleh dilakukan pada logam keadaan keras ( tidak perlu dilembutkan)  Tiada tegasan oleh kerana elektrod tidak bersentuh dengan bahan kerja.  Hasil pemotongan adalah licin dan tidak berserpih(burr-free)  Bahagian kecil dan nipis boleh dimesin tanpa menyebabkan perubahan dimensi asas bahan kerja.  Ketepatan pemotongan sehingga +/- 5 mikron.  Second cut tidak perlu dilakukan kecuali bahan kerja yang memerlukan kehalusan tinggi  Semua kerja dilakukan dalam keadaan automatic maka seornag operator boleh mengendalikan lebih dari 1 mesin.  Bahan kerja yang lebih dari 200mm dapat dipotong bergantung pada saiz dan keupayaan mesin.  Pepenjuru tajam, lubang diameter kecil pada logam tebal, lurah yang nipis ddapat dihasilkan.  Pembuangan logam yang minima oleh kerana permukaan yang dihasilkan adalah licin.
  • 6. KELEMAHAN  masa pemotongan adalah panjang walaupon bahan kerja bersaiz kecil.  Bahan kerja perlulah yang berunsur konduktor elektrik  Bagi pemotongan bertingkat , lubang yang tidak tembus(lubang buta) atau lubang bertingkat(counterbore) tidak dapat dilakukan.  Suapan dawai(elektrod ) yang berterusan merupakan satu pembaziran dari segi bahan dan pengeluaran.  Pengerasan permukaan atau case hardening.  Kos penyengaraan yang tinggi  Memerlukan kemahiran yang tinggi apabila melibatkan potongan yang jitu sehingga 5mikron (0.005mm) atau kurang dari itu.  Mudah karat kerana penggunaan bahan dielektrik adalah air paip maka komponen akan teroksid atau karat dengan mudah, ia perlu dibersihkan dengan asid cair, K200  Kuantiti air yang banyak terjadi hasil dari pancutan nozzle yang tinggi maka tuas kawalan , sambungan paip dan bahagian yang terlibat dengan aliran elektrik akan mudah untuk bocor.
  • 7. BAHAGIAN UTAMA KEPALA TANGKI KERJA ALAT KAWALAN PANCUTAN UNIT KAWALAN TAKUNGAN CECAIR MEJA KERJA TAKUNGAN RESIN PAKSI
  • 8. KEPALA  BAHAGIAN HADAPAN MESIN YANG TERLIBAT SECARA TERUS DALAM PEMOTONGAN  ELEKTROD DISUAP KEBAHAGIAN INI SECARA AUTOMATIK ATAU MANUAL  SILINDER PNEUMATIK DIGUNAKAN KETIKA SUAPAN AUTOMATIK  MENARIK DAWAI DARI GELUNG UTAMA YANG TERDIRI DARI ROLLER DAN MOTOR ELEKTRIK  HASIL PEMOTONGAN BERGANTUNG PADA KELAJUAN MOTOR  SEKIRANYA TERLALU PERLAHAN, ELEKTROD AKAN KERAP PUTUS DAN HASIL PEMOTONGAN TIRUS PADA KADAR TIDAK SERAGAM  SEKIRANYA TERLALU CEPAT, AKAN MENGGUNAKAN ELEKTROD YANG BANYAK DAN HASIL PEMOTONGAN TIDAK BERMUTU.  TERDAPAT 3 BAHAGIAN PENTING , POWER FEED DIE(POWER FEEDER) , DIAMOND DIE GUIDE(DIAMOND WIRE GUIDE) DAN NOZEL ATAS.  SELEPAS ITU ELEKTROD AKAN DIALIRKAN KEPADA LOWER WIRE GUIDE
  • 9. KE PAL A N G IA HA 3 BA
  • 10. ELEKTROD NOZEL BAWAH DIAMOND DIE GUIDE (BHG DALAM) POWER FEEDER (BHG DALAM)
  • 11. TANGKI KERJA  TAKUNGAN DIMANA PROSES PEMOTONGAN BERLAKU  PARAS AIR BERGANTUNG PADA KETINGGIAN DAN KETEBALAN BAHAN KERJA  TERDAPAT 2 SENSOR MENGAWAL PARAS AIR PADA BAHAGIAN MEJA DAN KEPALA  PARAS PERTAMA SEHINGGA PARAS MEJA KERJA  PARAS KEDUA SEHINGGA MENUTUPI BAHAN KERJA
  • 12. TA NG K IK ER JA
  • 13. ALAT KAWALAN PANCUTAN  MENENTUKAN KADAR ALIRAN PANCUTAN PADA UPPER NOZZEL DAN LOWER NOZZLE  PADA PEMOTONGAN YANG MELIBATKAN SEKALI POTONG IANYA DIBUKA PENUH BAGI MENDAPATKAN PANCUTAN MAKSIMUM  BAGI MELIBATKAN LEBIH DARI SATU PEMOTONGAN IA PERLU DIKAWAL DENGAN KADAR YANG DITETAPKAN DALAM JADUAL BAGI LOGAM NIPIS (0.5mm SEHINGGA 2mm)
  • 15. UNIT KAWALAN  MERUPAKAN BAHAGIAN KAWALAN KESELURUHAN DAN KEGUNAAN ADALAH LEBIH KEPADA PENGENDALIAN DAN PENGATURCARAAN UNIT KAWALAN DAN MEMPROGRAM
  • 16. TAKUNGAN CECAIR  MERUPAKAN TAKUNGAN UTAMA  KANDUNGAN SEBANYAK 1400 LITER AIR PAIP.  AIR MASUK AKAN DITAPIS TERLEBIH DAHULU DARIPADA BENDASING SEPERTI HABUK LOGAM DAN SEBAGAINYA.  TERDAPAT 2 TANGKI IAITU TANGKI BERSIH DAN TANGKI AIR KOTOR.  AIR YANG MASUK SEMULA KE TANGKI KERJA ADALAH DARI TANGKI AIR BERSIH
  • 17. MEJA KERJA  SAIZ MEJA KERJA BAGI MELAKUKAN PEMOTONGAN ADALAH SEHINGGA 500mm X 400mm X 280mm MEJA KERJA
  • 18. PAKSI  BAGI MODEL CX20 TERDAPAT PAKSI X,Y,U,V DAN Z  BAGI PAKSI X,Y DAN Z MERUPAKAN PAKSI UTAMA BAGI PEMOTONGAN 2D  PAKSU U DAN V ADALAH PEMOTONGAN YANG BERSUDUT DAN IA MAMPU MEMOTONG SEHINGGA 23 DARJAH  BAGI PEMOTONGAN YANG MELEBIHI 5 DARJAH SAIZ LUBANG PANCUTAN BAGI NOZL ATAS DAN BAWAH PERLU DITUKAR DARI 4mm KEPADA 8mm.
  • 19. SISTEM OPERASI MESIN MEKANISME SERVO CECAIR DIELEKTRIK ELEKTROD UNIT KAWALAN MESIN
  • 20. MEKANISME SERVO  MEKANISME SERVO ADALAH UNTUK MENGAWAL ARUS ELEKTRIK BAGI PEMOTONGAN, KADAR SUAPAN DAWAI PEMOTONGAN DAN MENGAWAL KELAJUAN PERGERAKKAN DAWAI.  IA AKAN MENGEKALKAN JARAK 0.01mm HINGGA 0.03mm DIANTARA BAHAN KERJA DENGAN ELEKTROD.  BAHAN KERJA DAN ELEKTROD TIDAK BOLEH BERSENTUHAN KERANA INI AKAN MENYEBABKAN ARKA TERBENTUKDAN ELEKTROD PUTUS.  IA JUGA BERFUNGSI UNTUK MENGGERAKKAN DAWAI PEMOTONG KE BAHAN KERJA , MENGESAN JARAK DAWAI DENGAN BAHAN KERJA DAN MENGURANGKAN SERTA MENINGKATKAN KELAJUAN MOTOR AGAR JARAK ARKA DAPAT DIKEKALKAN.  KAWALAN JARAK ARKA YANG SESUAI MERUPAKAN FAKTOR KEBERKESANAN KERJA PEMOTONGAN.
  • 21. CECAIR DIELEKTRIK  CECAIR DIELEKTRIK ADALAH AIR BIASA YANG DIALIRKAN MELALUI ION EXCHANGE RESIN, IA MENUKAR ION-ION YANG TERDAPAT DALAM AIR.  10LITER RESIN MENULINKAN 1400LITER AIR PAIP. IA AKAN LEBIH BANYAK DIGUNAKAN SEKIRANYA BAHAN KERJA ADALAH DARI TUNGSTEN KARBID.  AIR YANG MELALUI PROSES INI MERUPAKAN INSULATOR YANG BAIK  MANAKALA AIR YANG TIDAK DIPROSES MERUPAKAN KONDUKTOR ELEKTRIK YANG BAIK TETAPI TIDAK SESUAI DALAM KERJA PEMOTONGAN WIRE CUT KERANA IA AKAN MENGHASILKAN MUTU KERJA YANG KURANG BAIK , ELEKTROD KERAP PUTUS DAN PENGGUNAAN ELEKTROD BERLEBIHAN  RESIN ADALAH SEPERTI BIJIAN PASIR DAN KOS BAGI SETIAP LITER ADALAH TINGGI.  TUAS YANG MENGAWAL ALIRAN DIELETRIK KE TABUNG RESIN PERLU DIBUKA APABILA NILAI LR(LIQUID RESISTIVITY) MENCAPAI 30. APABILA IA MENURUN ANTARA 23-24 MAKA TUAS AKAN DITUTUP SEMULA. INI BAGI MEMANJANGKAN HAYAT PENGGUNAAN RESIN TERSEBUT.
  • 22. FUNGSI CECAIR DIELEKTRIK  MEMBOLEHKAN PERCIKAN TERHASIL ANTARA BAHAN KERJA DENGAN ELEKTROD  SEBAGAI INSULATOR ANTARA DAWAI PEMOTONG DENGAN BAHAN KERJA.  MENGALIRKAN KELUAR CEBISAN LOGAM YANG DIPOTONG DAN DAWAI PEMOTONG YANG PUTUS.  BERTINDAK SEBAGAI BAHAN PENYEJUK BAGI DAWAI PEMOTONG DAN BAHAN KERJA SEMASA PEMOTONGAN  DAWAI PEMOTONG AKAN BERGERAK BERTERUSAN SUPAYA DAWAI BARU BERADA DALAM KAWASAN SPARK. DENGAN ITU PENGHAKISAN DAWAI TIDAK MENJEJASKAN KETEPATAN PEMOTONGAN.  KADAR KEHAUSAN ELEKTROD DAN KADAR PEMOTONGAN BAHAN KERJA BERGANTUNG KEPADA FAKTOR SEPERTI KONDUKTOR HABA SERTA ELEKTRIK, TAHAP LEBUR BAHAN KERJA , KANDUNGAN KARBON DAN SEBAGAINYA.
  • 23. UNIT KAWALAN MESIN  TERBAHAGI KEPADA 3 PANEL KAWALAN 1. MEKANISME SERVO –UNIT KAWALAN UNTUK MENSERETKAN JARAK PEMOTONGAN ANTARA BAHAN KERJA DENGAN ELEKTROD. 2. MACHINE CONTROL UNIT – UNIT KAWALAN MESIN DALAM PENGATURCARAAN. 3. MANUAL DATA INPUT – UNIT KAWALAN UNTUK PERGERAKKAN SECARA MANUAL.
  • 24. ELEKTROD  BAHAN DAWAI PEMOTONGAN (ELEKTROD) ADALAH LOYANG, KUPRUM, TUNGSTEN ATAU ZINK DENGAN DIAMETER 0.05mm HINGGA 0.3mm.  BAGI MESIN MITSUBISHI CX20 DIAMETER ELEKTROD YANG DIGUNAKAN ADALAH ANTARA 0.2mm, 0.25mm DAN 0.3mm  MANAKALA BAGI MODEL EX20 SAIZ ELEKTROD YANG DIGUNAKAN ANTARA 0.07mm HINGGA 0.2mm.  ELEKTROD YANG BAIK TERDIRI DARIPADA SIFAT 1.KONDUKTOR ELEKTRIK YANG BAIK. 2. TAKAT LEBUR YANG TINGGI 3. BERTEGASAN TINGGI 4. KONDUKTOR HABA YANG BAIK
  • 25. MENGESET KETIRUSAN PADA ELEKTROD  SETELAH ELEKTROD DISEJAJARKAN, KEMUDIAN ELEKTROD DIGESETKAN KETIRUSAN BAGI TUJUAN PEMOTONGAN BERSUDUT.  INI ADALAH BERTUJUAN BAGI MENYEMAK PAKSI U DAN V PADA KEDUDUKAN YANG BETUL.  SUDUT UJIAN ADALAH 5 DARJAH PADA KETINGGIAN 100mm. PASTIKAN KETINGGIAN DISELARASKAN TERLEBIH DAHULU BAGI MENDAPATKAN KETINGGIAN SEBENAR MENGGUNAKAN (BLOCK GAUGE).  HASIL YANG DIDAPATI BERADA PADA LINGKUNGAN SUDUT 4.098 HINGGA 5.002 DARJAH. INI MASIH BOLEH DITERIMA KERANA RALAT YANG RENDAH.  SEMASA PEMOTONGAN TIRUS NILAI Z1 HINGGA Z5 DISETKAN DENGAN BETUL.
  • 26. SISTEM KOD KOD M KOD G KOD F KOD L KOD A KOD K KOD Z
  • 27. KOD M  M00 – PROGRAM BERHENTI  M01 – PROGRAM BERHENTI (PILIHAN)  M02 – TAMAT PROGRAM  M20 – PEMASANGAN ELEKTROD SECARA AUTOMATIK  M21 – PEMOTONGAN ELEKTROD  M78 – PENGISIAN AIR  M80 – PANCUTAN DIMULAKAN  M82 – ELEKTROD DIGERAKKAN  M84 – PEMESINAN DIMULAKAN  M90 – KAWALAN SESUAIAN DIHIDUPKAN  M101 – LITAR POWER MASTER DIMATIKAN  M102 – LITAR POWER MASTER DIHIDUPKAN  M103 – LITAR POWER MASTER DIHIDUPKAN (SEMI AUTO)
  • 28. KOD G  G00 – GERAK CEPAT ANTARAA 2 TITIK TANPA PEMOTONGAN  G01 – PERGERAKKAN PEMOTONGAN LINAR ANTARA 2 TITIK.  G02 – PEMOTONGAN MEMBULAT IKUT ARAH JAM  G03 – PEMOTONGAN MEMBULAT IKUT LAWAN JAM  G04 – BERHNETI SEBENTAR (DWELL)  G22 – MEMANGGIL SUB-PROGRAM  G23 – TAMAT SUB-PROGRAM  G40 – OFFSET ELEKTROD DIBATALKAN  G41- ELEKTROD OFFSET KIRI  G42- ELEKTROD OFFSET KANAN  G90 – ARAHAN DALAM NILAI MUTLAK (ABSOLUTE)  G91 – ARAHAN DALAM NILAI INCREMENTAL  G92 – SISTEM KOORDINAT BAHAN KERJA
  • 29. KOD F  FA – FEEDERRATE ADDRESS(NILAI SUAPAN DINYATAKAN)  FC – CUTTING FEEDERATE (NILAI SUAPAN SEBENAR.
  • 30. KOD L  ANGKA AWAL PADA SESUATU PROGRAM  CONTOH : L10 – PROGRAM NOMBOR 10
  • 31. KOD A  A_ - PEMOTONGAN BERSUDUT  DENGAN MENYATAKAN NILAI A10.0 MAKA PEMOTONGAN DENGAN SUDUT KECONDONGAN 10 DARJAH AKAN DIHASILKAN.  A0 – MEMBATALKAN NILAI SUDUT KCONDONGAN YANG TELAH DIMASUKKAN TERLEBIH DAHULU
  • 32. KOD K  NILAI PUTARAN DALAM DARJAH BAGI PROGRAM YANG TELAH DIMASUKKAN  K180.0 BERMAKSUD PUTARAN SEBANYAK 180 DARJAH AKAN DILAKUKAN  IA PUTARAN SUDUT DARI KEDUDUKAN ASAL
  • 33. KOD Z  NILAI Z DIGUNAKAN DALAM PEMOTONGAN TIRUS  TERDIRI DARIPADA Z1,Z2,Z3,Z4 DAN Z5IA ADALAH UKURAN KETINGGIAN