2. • A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a
személyiséglélektan azon alapfogalmaival, fontosabb
elméleteivel, törvényszerűségeivel, amelyek az egészséges
testi-lelki fejlődés szempontjából kiemelt fontosságúak. Ismerjék
meg az egészség fogalmát, annak testi-lelki vonatkozásait, az
egészség megóvásának pszichológiai aspektusait, pszichológiai
vonatkozásait. Így váljanak képessé felismerni a tanulók és a
tanárok testi - lelki egészségét fenyegető tényezőket, a
hatékony és kevésbé hatékony megküzdési stratégiákat.
Rendelkezzenek olyan egészségnevelési alapismeretekkel,
amelyeket mind saját életükben, mind tanítványaik nevelésében
felhasználhatnak
3. • A személyiség fogalma, összetevői,
• A személyiség tipológiai megközelítése, a big five
• A fontosabb személyiséglélektani elméletek
(pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus
pszichológia, kognitív pszichológia stb.) ismertetése,
mit gondolnak ezek az irányzatok az egészséges
személyiségről, annak fejlődéséről
• Az egészséglélektan fogalma, tárgya, helye a
tudományok rendszerében, kapcsolata más
területekkel, a mentálhigiénével.
4. • A prevenció és az egészségpromóció fogalma, a prevenció
szintjei
• Az egészségmagatartás fogalma
• A stressz hatása a testi-lelki egészségre, megküzdési
stratégiák, coping mechanizmusok
• Az egészség nevelés területei: - lelki, testi, szociális szint
• Módszerek és lehetőségek az egészségnevelés területén az
egészséges életmódra nevelés korosztályspecifikus lehetőségei
• A mentálhigiéné- egészségpszichológia-egészségnevelés
intézményi háttere
5. Irodalom
• Buda Béla: A lélek egészsége. A
mentálhigiéné alapkérdései. Budapest,
Nemzeti Tk., 2003., p. 7-229.
• Carver, Charles S. - Scheier Michael F.:
Személyiségpszichológia. Budapest, Osiris
K., 1998., pp. 22-404.
• Kulcsár Zsuzsanna: Egészségpszichológia.
Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002., pp. 11-
211.
6. Ajánlott irodalom:
• Badura, B. - Kickbusch, I. (eds.): Health promotion research. Towards
a new social epidemology. WHO Regional Publications, European
series No.37. Coppenhagen, 1991.
• Buda Béla: Az iskolai nevelés - a lélek védelmében. Az iskolai
mentálhigiéné alapelvei. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003.
• Fudor, K.: Mental Health Promotion. Paradigms and practice.
Routledge. London, New York, [é. n.]
• Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Budapest,
Animula, 1997.
• Hatvani Andrea - Estefánné Varga Magdolna - Taskó Tünde:
Személyiséglélektani és szociálpszichológiai alapismeretek. Eger,
EKF, Líceum Kiadó, 2001.
• Sarafino, Edward P.: Helath psychology. Biopsychosocial interactions.
New York, John Willey, 1990.
7. • ALAPTERÜLETEK: • ALKALMAZOTT
o Általános lélektan TERÜLETEK:
o Szociálpszichológia o Klinikai pszichológia
o Személyiséglélektan o Pedagógiai pszichológia
o Fejlődéslélektan o Munkalélektan
o Egészségpszichológia
o stb.
8. Személyiséglélektan
• a pszichológiának az az ága, ami azt kutatja, hogy a
lelki folyamatok az egyes emberen belül hogyan
szerveződnek egy egységes egésszé, egy
személyiséggé.
o Foglalkozik azzal, hogy milyen törvényszerűségei vannak a
személyiség működésének.
o Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes
emberek között,
o és mi ezeknek a hasonlóságoknak és különbségeknek az
oka.
• Röviden a személyiséglélektan tárgya az emberi
személyiség.
9. Egészséglélektan
• A pszichológia speciális edukációs,
tudományos és gyakorlati hozzájárulása
o az egészség elősegítéséhez és fenntartásához,
o a betegség megelőzéséhez és kezeléséhez,
o az egészség és a betegség és a különböző
működési zavarok etiológiai és diagnosztikus
összefüggéseinek azonosításához
o valamint az egészségvédelem rendszeréhez.
(Matarozzo)
11. • a személyiség olyan tényezők, - különböző
testi és lelki tulajdonságok dinamikus és
egységes egésze -, amely az egyes embert
megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti
másoktól, és meghatározza a viselkedését és
gondolkodását.
12. • A személyiség kifejezés angolul personality,
németül Personalitat, franciául personalité
a latin persona szóból származik.
• A persona eredetileg azt az álarcot
jelentette, amit az ókori színházban a
színészek viseltek, később a szerepre, majd
magára a szerepet játszó színészre értették.
• A szó mai jelentését a felvilágosodás korában
szerezte.
13. • A személyiség a társadalmi fejlődés
eredménye.
• Minden személyiség egy meghatározott
szerepet tölt be a társadalom életében,
cselekvő részese annak.
• A személyiséget mindig befolyásolja kora
filozófiája, uralkodó eszmerendszere,
társadalmi – történelmi berendezkedése.
14. • A személyiséget nemcsak társas –társadalmi
tényezők befolyásolják, hanem a
veleszületett testi –lelki adottságok, az
öröklött tényezők is.
• A személyiséget jellemzi az éntudat.
• A személyiséget jellemzi az aktivitás.
• A személyiség egy önszabályozó, nyílt
rendszer.
16. Hippokratész –Galénosz vérmérsékleti
tipológiája
• Két és félezer évvel ezelőttről származik, és
Hippokratész nevéhez fűződik. Ezt ötszáz évvel
később Galénosz dolgozta át.
• Kiindulásnak az emberek vérmérsékletét, érzelmi
életének sajátosságait választották. Az emberek
vérmérsékleti különbségét szerintük az okozza,
hogy az egyes vérmérsékleti típusokra más-más
testnedv túlsúlya jellemző.
• Az egyes típusokat a négy alapelemmel (levegő, víz,
föld, tűz) is összekötötték. Így a következő négy
típust különböztethetjük meg:
17. • Szangvinikus vérmérséklet. Testnedve a vér,
eleme a levegő. Érzelmi reakcióik gyorsan, könnyen
keletkeznek, erősek, de hamar lecsillapodnak.
(szalmaláng-típus) Kedélyes, barátságos, közlékeny
emberek, árad belőlük az életkedv. Egészséges
arcszín, gyors mozgás és felfogás jellemzi őket.
• Kolerikus vérmérséklet: testnedve a sárga epe,
eleme a tűz. Érzelmi reakcióik könnyen felkeltődnek,
erősek, sokáig tartanak, így erős indulatai gyakran
elragadják. Határozott testtartás, nyílt tekintet,
sárgás arcbőr jellemzi őket. Egész megjelenésük
tetterőt fejez ki.
18. • Melankolikus vérmérséklet: Testnedve a fekete
epe, eleme a föld. Érzelmi reakcióik lassan és
nehezen keltődnek fel, tartósak és nagy erősségig
fokozódnak. Főleg a bánat, a szomorúság, a
levertség érzése tartós náluk. Nehezen döntenek
arckifejezésük gondterhelt, külsejük törékeny.
• Flegmatikus vérmérséklet: Testnedve a nyálka,
eleme a víz. Érzelmi reakcióik nehezen, lassan
jönnek létre, gyengék, és nem tartósak.
Kiegyensúlyozott, nyugodt, egykedvű emberek, fát
lehet vágni a hátukon” Tekintetük, megjelenésük
jellegtelen, kifejezéstelen.
19. Kretschmer alkati tipológiája
• Kretschmer meggyőződése szerint a
temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel
egymásnak. Ezt a megfelelést a vegetatív
idegrendszer a belső elválasztású mirigyek, és a
hormonok közvetítésével hozza létre.
• Így megkülönböztethetünk három testalkati típust,
amely három vérmérsékleti típussal és szélsőséges,
kórós esetben három pszichiátriai megbetegedéssel
köthetünk össze.
21. • A piknikus testalkatra rövid végtagok, zömök,
kerekded külső a jellemző. Keskeny váll, hordóalakú
törzs, korai kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus
ezeknél az embereknél.
• A ciklotim lelkialkatúak általában kedélyes, jólelkű,
társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak
a jelenben, a külső világban. Kedvelik az érzéki
örömöket, Vagy fürge, vállalkozó szellemű vidám és
mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes,
búskomorságra hajlamos emberek.
22. • Az aszténiás testalkatra hosszú, vékony végtagok,
henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a
jellemző. Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük
gyenge.
• A skizotím lelkialkatra a befelé fordulás, a
valóságidegen eszme és álomvilág a jellemző. A
többi embertől, a világtól akár sértődékenysége,
akár túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért
gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem
törődik másokkal, egoista.
23. • Az atletikus testalkatot hosszú végtagok, széles
izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik.
• A viszkozus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka
náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis
előfordul leginkább kirobbanó harag formájában
mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak.
Jellemzi a nagyfokú állhatatosság, hűséges, kitartó
barát, szerelmes.
24. Pavlov idegrendszeri tipológiája
• Pavlov szerint az idegrendszert a következő
tulajdonságok mentén lehet jellemezni:
o Az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy
gyengesége.
o A két ellentétes folyamat az izgalom és a gátlás
kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága.
o Az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. Mennyire
gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok.
• Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy
lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül
–Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy
figyelhető meg.
25. • élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott
gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így
gyorsan könnyen kiváltható de nem tartós
cselekvések, reakciók várhatóak.
• Féktelen típus. Erős gyorsan terjedő izgalmi
folyamatok és gyenge gátló folyamatok jellemzik így
a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan.
Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan
reagál, gyakori a környezettel való konfliktus,
alkalmazkodási nehézség.
26. • Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott
gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakció
cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt
kiegyensúlyozott élőlények (kutyák vagy emberek).
Idegrendszerük a stresszt jól tűri.
• Gyenge típus. Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott
izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik.
Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az
idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz
vezethet.
27. Jung tipológiája:
• A jungi tipológia két oldalról közelíti meg az emberi
típusok kérdését :
• Egyik oldalról Jung szerint az embereket hajtó nagy
számú motiváció dacára két alapvető pszichés
beállítódást, attitűdöt lehet megkülönböztetni az
extraverziót és az introverziót.
• Másik oldalról az embereket úgy is típusokba lehet
osztani, hogy megnézzük a négy pszichés funkció
közül, kinél melyik dominál.
28. Ezek a funkciók a követezőek:
• Gondolkodás: Az intellektuális megismerés,
logikai következtetés.
• Érzés. Szubjektív értékelés.
• Érzékelés: Érzékszervek segítségével
történő észlelés.
• Intuíció: A tudattalanul végbe menő észlelés,
a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok
észlelése.
30. Eysenck tipológiája
• Eysenck a tipológiáját gyakorlati megfigyelésekre
alapozta.
• 1947-ben 700 neurotikus katona vizsgált meg. A
vizsgálat alapján 39 személyiségjellemzőt talált,
amelyeket statisztikailag faktoranalízissel elemzett.
• A faktoranalízis egy olyan eljárás, amelynek
segítségével számos tulajdonság együtt járását
lehet vizsgálni, így számos jellemzőt, tulajdonságot
néhány csoportba –faktorba – rendezhetünk,
egyszerűsíthetünk.
31. Eysenck két – egymástól független
dimenziót talált:
• extraverzió - introverzió
• érzelmi stabilitás, labilitás
32. Extraverzió –introverzió
• Az extravertált ember társaságkedvelő, sok
barát veszi körül. Szereti az izgalmakat, a
kockázatot. Impulzív, hajlamos az
agresszióra.
• Az introvertált ember ezzel szemben
nyugodt, csendes, távolságtartó, kevés
barátja van. Szeret előretervezni, kerüli az
izgalmakat, a kalandot.
33. Érzelmileg stabilitás – érzelmi labilitás
• Az érzelmileg stabil ember nyugodt,
kiegyensúlyozott, Nehéz felbosszantani, nem
aggodalmaskodik, nem szorong, érzelmi reakciói
lassúak, gyengék, hamar visszatérnek az
alapszintre.
• Az érzelmileg labilis ember ezzel szemben
aggodalmaskodó, szorongó, gyakran küzd
„pszichoszomatikus” panaszokkal. Érzelmi reakció
gyorsak, erősek, nehezen térnek vissza az
alapszintre. Tartós stressz hatására könnyen
kialakulnak náluk neurotikus tünetek.
34. Vonáselméletek - Allport
• A vonás: nem más, mint a pszichológiai
szerveződés, a személyiség alapvető
építőköve.
• A vonás „olyan viszonylag állandó struktúra,
amely integrált egységgé fogja össze az
egyébként egymáshoz nem hasonlító
ingereket és válaszokat”, vagyis a
viselkedéseket.
35. A vonás lehet:
• Közös vonás (általános vonás): Olyan vonások,
amelyek mentén az emberek összehasonlíthatóak.
Ezek a közös kultúra termékei, így az egyes
emberről keveset mondanak. Ilyen például a
büszkeség is.
• Személyes vonás (diszpozíció): A vonások egyénre
jellemző, egyedi elrendeződései, ezek az egyéni élet
termékei. Ennek oka, hogy a közös vonások minden
embernél más – más módon ágyazódnak be
egymás közé, másként viszonyulnak egymáshoz.
Például a büszkeség másként jellemez egy
zárkózott embert, mint egy nyitottabbat.
36. A személyes vonások:
• Uralkodó diszpozíciók: Ezekkel nem minden ember
rendelkezik. Mégis vannak olyanok, akik egyetlen olyan
vonással jellemezhetőek, amely a teljes viselkedésüket, életüket
meghatározza.
• Centrális diszpozíciók: Minden ember rendelkezik. 4 – 5 olyan
diszpozícióval, amely a viselkedés, az élet nagy területét
befolyásolja. Ilyen például barátságosság, vagy a rendszeretet.
• Másodlagos diszpozíciók: Minden emberre jellemző,
specifikus, az élet szűk területére vonatkozó, de viszonylag
állandó viselkedésmódok. Ezek nem annyira feltűnőek vagy
következetesek, mint az előző két típus. Ilyen például az
öltözködési stílus, vagy a modor stb
37. Big five
• Extraverzió – introverzió
• Barátságosság - barátságtalanság
• Lelkiismeretesség – felelőtlenség
• Emocionalitás
• Intellektus
38. Szűktartományú elméletek
• Ezeket az elméleteket azért nevezik szűktartományú
elméleteknek, mivel nem az emberi személyiség
egészét tipizálják, hanem csupán egy-egy
tulajdonság alapján próbálják meg az embereket
csoportosítani.
o Külső –belső kontroll dimenzió
o Mezőfüggőség- mezőfüggetlenség
o Kudarckerülés –sikerorientáltság
o Represszió -szenzitizáció
42. Tudatos és tudattalan
• A tudatos fogalmát Freud nagyjából a köznapi értelemben
használja, szerinte minden tudatos, amiről per pillanat
tudomásunk van.
• A tudatelőttes tartalmai pillanatnyilag nem tudatosak, de
könnyen a tudatosba emelhetőek, ez tulajdonképpen a normál
emlékezetnek feleltethető meg.
• A tudattalan tartalmai közvetlenül nem ismerhetőek meg, nem
hozzáférhetőek, mivel ezeket különböző pszichodinamikai
folyamatok védik. Kerülő úton pl. álmokban, elvétésekben
azonban megmutatkozhatnak, vagy a pszichoanalitikus terápia
révén a felszínre hozhatóak.
43. AZ ÖSZTÖNÉN
• Az ösztönén a legrégibb, öröklött, lelki tartomány.
• Tartalmazza az ösztönöket, így innen származik az összes
pszichés energia.
• Az ösztönén túlnyomó a tudattalanban van.
• Az id az örömelv a (Lustprinzip) alapján működik, azonnali
szükséglet kielégítésre törekszik.
• Az ösztönénnek két féle eszköze van: A reflextevékenység és
az elsődleges megmunkálás.
o A reflextevékenység nem más, mint velünk született automatikus
reakciók például tüsszentés, hunyorgás.
o Az elsődleges megmunkálás „bizonyos szükséglet kielégülését
szolgáló tárgy, vagy esemény mentális képzetének a kialakítását
és e képzet mentális megszállását jelenti
44. AZ ÉN
• Az én az ösztönénből fejlődik ki és feladata a
valósághoz való alkalmazkodás, az önfenntartás.
• Az én kapcsolatot tart a külvilággal.
• A valóságelv (Realitatprinzip) alapján működik
• Így állandó harcban áll az ösztönénnel, hiszen a
realitás követelményei miatt annak késztetéseit
késleltetheti, vagy akár vissza is utasíthatja.
• Eszköze az úgynevezett másodlagos megmunkálás,
• Az énnek tudatos és tudattalan részei is vannak.
45. A FELETTES ÉN
• A felettes én fejlődik ki utoljára.
• A szülői hatásokra alakul ki.
• Feladata, hogy a jó-rossz, helyes-helytelen kategóriáiban ítéljen.
• Mindig tökéletességre törekszik.
• Két alrendszere van:
o Énideál
o A lelkiismeret
• A szuperego célja egyrészt az id azon impulzusainak a gátlása,
amelyeket a társadalom leginkább rosszal, másrészt, hogy az
ént rávegye arra, hogy a reális célokat lelkiismereti céloknak
rendelje alá, harmadrészt, hogy tökéletességre törekedjen.
46. Személyiség dinamikája
• A személyiség rendelkezésére álló összes
ösztön adja a lelki energiák összességét. Az
összes energia az ösztönénből származik, a
másik két lelki tartomány az ösztönéntől
kapja az energiáját. Mivel az egy pillanatban
rendelkezésre álló energia mennyisége
korlátozott, így a három lelki tartomány
állandó harcban van egymással az energiáért
47. Két alapösztönkör:
• Az életösztön az erosz. Ez az ön és a fajfenntartás
ösztönköre. A rendelkezésére álló összes energia
mennyiséget nevezik libidónak A libidót a
közgondolkodás gyakran a szexuális energiával
azonosítja, de ezt Freud jóval tágabb értelemben
használja, az összes faj és létfenntartást szolgáló
ösztönre érti.
• A halálösztön, vagy más néven destrukciós ösztön
a Tanatos. A halálösztön célja a rombolás, ami
fordulhat önmagunk vagy a külvilág ellen is.
48. A pszichoszexuális fejlődés
• Freud szerint a neurotikus tünetek kialakulásában
különösen a kora gyermekkornak van nagy szerepe.
• Az egyes fejlődési szakaszok arról a testrészről
kapták a nevüket, amelyek az adott kor legfontosabb
örömforrását jelentik.
• Minden szakasznak megvan a maga problémája,
konfliktusa, melyet, ha nem sikerül megoldani fixáció
jön létre.
49. • Az orális szakasz
• Anális szakasz
• Fallikus szakasz
• Latencia vagy lappangás
• Genitális szakasz
50. A szorongás és az elhárító
mechanizmusok
• Freud a szorongás három formáját különbözteti
meg:
o A reális szorongás – ez nem más mint a valóság reális
veszélyei miatt érzett félelem.
o A neurotikus szorongás – ez az egonak attól való félelmét
jelenti, hogy az ösztönén törekvéseit nem tudja megfelelően
szabályozni.
o A morális szorongás – Ez akkor lép fel ha megszegjük, vagy
megakarjuk szegni a felettes én parancsait.
51. • A szorongást az ego két féle módon
próbálhatja meg kezelni:
o Racionális erőfeszítések segítségével próbálhat a
veszéllyel megküzdeni, ez leginkább a reális
szorongás esetén segít.
o Az elhárító mechanizmusok segítségével.
52. • Az elhárító mechanizmusok olyan „eljárások, vagy
taktikák, amelyeket az én fejleszt ki, hogy
könnyebben megküzdhessen a szorongással. Ha az
elhárítás jól működik akár a szorongás fellépését is
megakadályozhatja. Az elhárító mechanizmusoknak
két közös tulajdonságuk van (1) tudattalanul
működnek, (2) valamilyen módon eltorzítják,
átalakítják vagy meghamisítják a valóságot.”
53. Néhány fontosabb elhárító
mechanizmus:
• Az elfojtás. Az elfojtás elfelejtést, a kínos,
elfogadhatatlan tartalmaknak a tudattalanba
száműzését jelenti.
• Regresszió: A regresszió a fejlődés egy korábbi
fokára való visszacsúszást, visszaesést jelent.
• Meg nem történtté tevés (anulláció) A meg nem
történtté tevés lényege, hogy egy későbbi
cselekedettel, gesztussal vagy gondolattal
érvénytelenítünk, „visszacsinálunk” egy korábbi
cselekvést.
54. • Kivetítés (projekció). A kivetítés vagy más néven
projekció azt jelenti, hogy saját elfogadhatatlan
vágyainkat, gondolatainkat, kivetítjük, másoknak
tulajdonítjuk.
• Reakcióképzés. A reakcióképzés esetében az
elhárított indulattal ellentétes irányú szokást
alakítunk ki, ami a személyiségünkbe beépülve
személyiségjeggyé válhat.
• Szublimáció. A szublimáció azt jelenti, hogy egy
impulzust, egy késztetést átalakítunk valami
társadalmilag elfogadható impulzussá.
56. A klasszikus behaviorizmus
• A behaviorizmus angol eredetű szó, a behavior viselkedést
jelent.
• Kezdetét 1913-hoz kötik, amikor Watson „Hogyan látja a
behaviorista a pszichológiát?„ című cikke megjelent.
• Létrejöttében a korábbi pszichológiai irányzatokkal való
elégedetlenség játszotta a legnagyobb szerepet.
• A szervezet számukra fekete doboz, ami azon belül történik,
azzal nem érdemes foglalkozni. Ezért nem foglalkoztak a
személy belső állapotaival, mivel ezeket a viselkedés
tudományos igényű vizsgálata szempontjából nem tartották
fontosnak.
57. • A behavioristák szerint a pszichológia vizsgálata tárgyának
egyedül viselkedést kell tekinteni, hiszen ez az egyetlen, ami
objektíven vizsgálható.
• A klasszikus behaviorizmus fő fogalmai az inger és a válasz.
• A klasszikus behavioristák célja az volt, hogy olyan szintre
eljussanak, mikor egy a szervezetet ért ingerből egyértelműen
tudnak a válaszra következtetni, és viszont.
• Így a behavioristák az inger – organizmus – válasz formulában
gondoltak.
• Az organizmust olyan fekete doboznak tekintették, amely nem
alkalmas a tudományos vizsgálatra, amellyel nem kell
foglalkozni.
58. • A behaviorizmus kísérleti paradigmáiból
következik, hogy az állatokon végzett
kutatásaik eredményeit egy az egyben az
emberekre átvihetőnek gondolták.
• Fő kutatási területük a tanulás volt.
59. Neobehaviorizmus
• Az ötvenes évekre a behavioristák felismerték, hogy
hiába próbálkoznak az ingerek és a válaszok egy az
egybeni megfelelésének a keresésével.
• Ezért elkezdtek a különböző - általuk közbülső
változóknak nevezett - tényezőket feltételezni az
agyban, amelyek az ingerek és a válaszok között
közvetítenek.
• Ennek az irányzatnak a képviselője volt Hebb,
Osgood és Hull.
• Olyan kérdésekkel kezdtek el foglalkozni, mint a
látens tanulás, a kognitív térképek stb.
60. A kognitív pszichológia
• A kognitív pszichológia a behaviorizmus bölcsőjében
nevelkedett, és vált önálló irányzattá. Sokan a
behaviorizmus harmadik korszakának tekintik.
• A kognitív irányzat a megismerő folyamatok, a
megismerő tevékenység vizsgálatát helyezi kutatása
középpontjába.
• Főkérdésük az, hogy az egyén hogyan strukturálja,
hogyan képezi le tapasztalatait, hogyan integrálja,
rendszerezi a világról, a valóságról szerzett tudását,
hogyan gondolkodik, milyen sémákat használ.
61. Walter Mischel kognitív
személyiségelmélete
• Walter Mischel a kognitív változók öt osztályát veszi
figyelembe.
• Ezek a személyiség részét képezik és a külvilági
tapasztalatokból (tanulás) származnak. Mischel
szerint ezek a változók átveszik a vonások szerepét
a személyiség meghatározásában. A kognitív
változók a viselkedés alakítása során
kölcsönhatásba lépnek meghatározott helyzetekkel,
így határozzák meg a konkrét viselkedést.
62. Ezek a kognitív változók a következők:
• A személyiség kompetenciái, azok a készségeink
és problémamegoldó stratégiáink, amelyek
segítségével a világot értelmezzük és befolyásoljuk.
A kompetenciáink fejezik ki arra a kérdésre a
választ, hogy mire is vagyunk képesek.
• A kódolási stratégiák és személyes konstrukciók,
amik nem mások, mint a világ az ember által
létrehozott egyedi értelmezései. Ezek határozzák
meg, hogy milyennek látjuk a helyzetet, a világot,
hogyan szelektáljuk a rendelkezésre álló
információt, hogyan csoportosítjuk, kódoljuk az
eseményeket.
63. • A személy elvárásai, ami annak az elővételezése, hogy egy
eseményt milyen másik esemény fog követni, mi fog történni
utána.
• Szubjektív érték, ez az a cél amit az egyén a viselkedésével el
akar érni. A dolgok szubjektív értéke ösztönzi cselekedetekre az
egyént. Különböző emberek különböző értéket tulajdoníthatnak
viselkedés ugyanolyan eredménynek is.
• Önszabályozó rendszerek és tervek. Ide céljaink terveink
tartoznak. Hogyan érhetjük el a céljainkat, milyen viselkedéses
szabályokat, normákat fogadunk el, mennyire vagyunk képesek
reális terveket kidolgozni
65. • A humanisztikus pszichológiát válasznak tekinthetjük mind a
pszichoanalízis, mind a behaviorizmus emberképére.
• A humanisztikusok úgy gondolják, az ember autonóm, szabad
döntésre, önmegvalósításra, önfejlődésre képes lény.
• A humanisztikus pszichológia egyik forrása az egzisztencialista
filozófia volt, amit Sarte és Camus neve fémjelez. Szerintük az
ember magányos lény. Az ember felelős a saját döntéseiért, és
nem az isten, vagy külső társadalmi erők határozzák meg
ezeket a döntéseket. Az ember 100 %-ig szabad, de 100 %-ig
felelős is a döntéseiért, és ezért érzi magányosnak magát.
66. 1962-ben a Humanisztikus
Pszichológiai Társaság
• Az érdeklődés középpontjába az élményeket átélő embert kell
állítani, annak szubjektív világképével együtt.
• Az ember kreatív és önmegvalósításra képes lény.
• Amikor a tudományos kutatás számára problémát keresünk,
annak jelentéstelisége, az ember szempontjából való
fontossága lényegesebb, mint az, hogy mennyire könnyű az
adott problémát objektíven kutatni..
• A személyiség méltósága a legfőbb érték, amit a
pszichológusoknak mindig figyelembe kell venniük
67. Rogers selfelmélet”
• Az „énkép” vagy self. A self struktúra nem más, mint
az a kép, amit saját jellemzőiről, kapcsolatairól alkot
az egyén. Ez egy szervezett képet jelent
önmagunkról, tulajdonképpen azon érzések,
attitűdök, értékek, gondolatok szervezett mintázatát,
amelyek az egyénre vonatkoznak.
• Az énideál. Az énideál az arról alkotott képe az
embernek, amilyen lenni szeretne.
• Az organizmus. Az organizmus a teljes egyént
jelenti. Az organizmus alapvető célja az
önmegvalósítás.
68. • A viselkedés meghatározásában mind a self, mind
az organizmus, mind az énideál szerepet játszik. Ha
az organizmus tapasztalatai alátámasztják az
énképet, és a self és az én-ideál összhangban van,
akkor kongruenciáról beszélünk. Ha a tapasztalat
és az észlelt énkép eltér egymástól, az össze nem
illés, az inkongruencia állapota lép fel, ami belső
feszültséghez, alkalmazkodási zökkenőkhöz vezet.
69. • Az egyén a viselkedése megváltoztatásával a tapasztalatait
változtatja meg, és így énképét megőrizheti.
• Az egyén módosítja az énképet az új tapasztalatok fényében.
• Ha a tapasztalatok túlságosan fenyegetik, veszélyeztetik az
énkép egészét, a tapasztalatokat kizárhatjuk a tudatunkból, ez a
freudi elfojtáshoz hasonló jelenség.
• Ha az össze nem illő viselkedést az egyén nem tudatosítja,
akkor szorongás lép fel, ami az énkép sértetlenségét elősegítő
elhárító mechanizmusokat léptet működésbe. Ezek az elhárító
mechanizmusok többé-kevésbé megfeleltethetőek a freudi
modell elhárító mechanizmusainak.
70. Maslow
• szükségleti hierarchia.
• A piramis csúcsán az önmegvalósítás áll. Az
önmegvalósító embert Maslow szerint az jellemzi,
hogy a
o valóságot gyakorlatiasan észleli
o jól tűri a bizonytalanságot
o önmagát és másokat is elfogadja olyannak amilyenek
o kreatív
o törődik az emberiséggel
o mélyen átéli az élet alapélményeit
o erős és kielégítő kapcsolatot tart fenn más emberekkel.
71. • Az önmegvalósítás tünékeny pillanatait
Maslow csúcsélménynek nevezi – ezt
számos ember átéli. Ez egy olyan pillanat,
olyan élmény, amelyet boldogság és
kielégültség jellemez. „ A tökély és a cél
elérésének egy időleges, nem mások ellen
irányuló és nem éncentrikus állapota.”
73. Fogalmak:
• Egészségpszichológia: A pszichológia speciális
edukációs, tudományos és gyakorlati hozzájárulása
az egészség elősegítéséhez és fenntartásához, a
betegség megelőzéséhez és kezeléséhez, az
egészség és a betegség és a különbözőműködési
zavarok etiológiai és diagnosztikus
összefüggéseinek azonosításához valamint az
egészségvédelem rendszeréhez. (Matarozzo)
74. • Egészségfejlesztés: egészséges
magatartásra törekvés
• Egészségnevelés: ugyanez a nevelés
oldaláról: ahhoz szükséges ismeretek,
készségek,életmód, hogy a gyermek
egészséges maradjon – aktív, saját sorsa
felett kontrollt gyakorló ember
75. • Mentálhigiéné: lelki egészségvédelem,
egészségmegőrzés
o Testi-lelki –szociális harmóniára törekvés
76. Az egészségpszichológia létrejöttének
okai (Gentry):
• Biomedikális modell kudarca
• Életminőséggel való fokozott foglalkozás
• A hangsúly a fertőző betegségekről a
krónikusbetegségekre tolódik át
• Viselkedéstudományok fejlődése
• Egészséggondozás emelkedő költségei
• Első konferencia:1983
77. Egészségpszichológia célja:
• Egészség és betegség értelmezése, kurrens
pszichológiai ismeretekkel való integrálása
• Egészséggel és betegséggel kapcsolatos
pszichológiai oktatás és szolgáltatás
fejlesztése
• A közvélemény, a pszichológiai és a
biomedikális társaságok tájékoztatása az
eredményekről
78. Egészségpszichológia emberképe
• Az XX. sz.első fele: passzív, responder
típusú emberképe – klasszikus
behaviorizmus
• 50-es évek: interaktív modell (közbülső
változók) – neobehaviorizmus
• 70-es évek: intraaktív modell (ember aktív,a
coping és az aktív kontroll kutatása)
79. A prevenció és az egészségpromóció
fogalma, a prevenció szintjei
80. Prevenció
• Az elsődleges prevenció:
o Aspecifikus módszerek. Ezek az általános
egészség fenntartását, a megbetegítő
tényezőknek való ellenállást tűzik ki céljuknak.
o Specifikus módszerek. Ezek a különböző
specifikus betegségek például depresszió
megelőzését tűzik ki céljuknak.
• Másodlagos prevenció
• Harmadlagos prevenció
81. Egészségpromóció
• Gordon 1950: egészséggrádiens:
o az egészség és a betegség nem egymást kizáró,
hanem komplementer fogalmak.
o Azok a tényezők, amelyek felelősek a betegség
kialakulásáért, függetlenek lehetnek a
betegségért felelős tényezőktől. Egészség nem
egyenlő betegség hiányával
o Aktív cselekvés saját egészségünk védelmében
• Egészségtudatos magatartás
83. • Egészségorientáltság a
betegségközpontúsággal szemben
• Viselkedéses rizikófaktorok vizsgálata-
betegségek és halálokok jelentős aránya
visszavezethető viselkedéses tényezőkre:
viselkedés módosítása hosszútávon az
egészség alakulását módosíthatja
84. Életmódbeli kockázati tényezők:
• Dohányzás
• alkohol
• Drog
• Nem megfelelő táplálkozás
• Kevés fizikai aktivitás
• Közlekedési biztonság elhanyagolása
• Stb.
85. Egészségvédő viselkedés
• Minden olyan viselkedés, amit a személy
azzal a céllal végez, hogy védje, elősegítse,
vagy fenntartsa az egészségét, függetlenül
azáltal észlelt egészségi állapottól és attól,
hogy az adott viselkedés objektíven
hatékony-e? (Harris, Guten)
86. Egészség viselkedés és
szociokulturális háttér:
• Alacsonyabb szocioökonómiai státuszú emberek:
o Rosszabb várható élettartam
o Több egészségkárosító magatartás
• USA:
o Kisebb születési súly
o Nagyobb csecsemő és gyerekhalandóság
o Több krónikus felnőttkori betegség
o Több 65 év alatti haláleset
o Több korlátozott aktivitású nap
87. Oka:
• Rosszabb egészségszokások
• Attitűdbeli különbségek: kevésbé hisz
abban,hogy aktívan tehetne valamit
• Külső kontrollosság
• Kevesebb ismeret a kockázati tényezőkről
• Magyar férfiak 64%-a éri meg a 65 évet
88. Életkori kockázati tényezők:
• Magzati kor:
o anya egészségviselkedése a meghatározó –intrauterin
ártalmak
• Csecsemő és kisgyerek:
o baleseti kockázat,
o egészségszokások kialakításának kezdetei
• Serdülőkor:
o sok kockázati viselkedés ekkor kezdődik,
o balesetek,
o Szociális kiscsoportok hatása
89. Nemi különbségek:
• Nőknek nagyobb a várható élettartalma
o Nemi hormonok védő szerepe a menopauzáig
o Fiúknál
nagyobb a csecsemőhalandóság
Fiúknál több baleset,
kockázati viselkedés,
veszélyesebb munkahelyek,
veszélyesebb szabadidő tevékenységek
90. Egészséghiedelem modell
• Észlelt hajlam – mennyire gondolja, hogy hajlamos
az adott betegségre
• Milyen előnyt vár az adott viselkedéstől - ár/haszon
• Mennyire vannak akcióra késztető jelzések – belső
vagy külső környezet jelzései –fenyegetettség
• Észlelt akadályok –pl mellékhatások, költségek
• Demográfiai és pszichoszociális tényezők
91. Védekezési motiváció modell
• Az a szándék, hogy valamilyen egészségvédő
viselkedést folytassunk.
• 3 faktora:
o Sérülékenység
o Észlelt súlyosság
o Válaszhatékonyság
• A védekezési motiváció intenzitását a három faktor
szorzata határozza meg –ha bármelyik faktor értéke
0, a motiváció is 0 lesz
92. Rogers:
• a faktorok nem összeszorzódnak,hanem
összeadódnak az adott kiértékelési
folyamaton belül
o Fenyegetés= sérülékenység+ súlyosság -jutalmak
o Megküzdés= válaszhatékonyság +
énhatékonyság- költségek
• A kettő viszont a a végső értékelésnél
összeszorzódik
93. • Későbbi kutatások bebizonyították a
viselkedési szándék valóban pozitívan
korrelál
o az énhatékonysággal,
o válaszhatékonyságal,
o sérülékenységgel,
o Súlyossággal.
94. Szakaszmodellek
• Elővigyázatosság - elfogadási
folyamatmodellje (Weinstein)
o Nincs tudatában a problémának
o Nem érdekli a probléma
o Döntés a cselekvés mellett (vagy ellen)
o Döntés a konkrét cselekvésről
o Cselekvés
o fenntartás
96. Konfliktuselméleti modell – a
hiedelemmodell módosítása
• Beteg = aktív (racionális vagy irracionális)
döntéshozó.
• Döntés 5 fázis:
o Jelen viselkedés megkérdőjelezése
o Alternatív megoldások keresése
o Mérlegelésük, döntés valami mellett
o Elköteleződés a döntés mellett, vállalni a konfrontációt miatta
a környezettel
o Teljes elköteleződés
• A folyamat bármelyik lépcsőnél elakadhat
97. A stressz szerepe a döntésben –döntési
konfliktus
• 3 faktor befolyásolja:
o Kockázat,
o remény,
o Időnyomás
• Kombinációik 5 megküzdési stratégát adnak:
98. • Konfliktus átélés hiánya, nem észleli
viselkedése kockázatait,marad az eredeti
viselkedésnél
• Saját életmódját kockázatosnak ítéli, de talál
olyan alternatívát ami ezt csökkenti és
amihez alkalmazkodni tud –nincs konfliktus
átélés, jelentős viselkedés módosulás –
átalakító önkontroll
99. • Defenzív elhárítás: sajátviselkedését
kockázatosnak ítéli,de úgy érzi nem tud olyasmit
csinálni,ami használna, nincs remény,, stressz
fokozódik –halogatás,tagadás, felelősség elhárítása
• Hipervigilancia: súlyos kockázatot észlel,úgy érzi
nincs elég idő a megoldáshoz,nagy stressz,
kapkodó megoldás keresés –olyan alternatíva
elfogadása ami pillanatnyi enyhülést ígér
• Vigilancia: súlyos kockázat, de úgy véli idővel lesz
megoldás, stressz nem túl erős,nagy esély a
racionális döntésre
100. „Egészségvédő” személyiség
• Szívósság
o Elkötelezett – hisz saját cselekvése
fontosságában
o Kontroll - személyes felelősség és hatékonyság
érzése
o Kihívás
• Koherencia
101. A stressz hatása a testi-lelki egészségre,
megküzdési stratégiák, coping
mechanizmusok
102. Stressz
• Ember és környezete kölcsönhatásában
újszerű magatartást igénylő helyzet.
• Típusai:
o Eustressz
o distressz
• Szűkebb értelemben: pszichikai, fizikai
jólétünket veszélyeztető esemény
103. Adaptációs szindróma
• Selye: nem specifikus károsító hatásokra a
szervezet az un. Adaptációs szindrómával
reagál.
• 3 szakasza:
o Alarm vagy vészreakció
o Ellenállás
o kimerülés
108. Stresszreakciók
• Szorongás
• Harag
• Agresszió
• Fásultság, depresszió – tanult tehetetlenség
(Seligmann)
• Kognitív károsodások:
o Összpontosítás
o Logika
o Elterelhetőség
• Fiziológiai vészreakció – Cannon-féle vészreakció
109. Coping mechanizmusok
• Probléma központú
o Meghatározni a problémát
o Alternatív megoldások kitalálása
o Ezek mérlegelése
o Választás
o Kivitelezés
• Érzelemközpontú megküzdés
o Átértékelés
o támogatáskeresés
110. • Tartós stressz - pszichés problémák – testi problémák –
pszichoszomatika
• 1970-es évek csak 7 betegséget tekintettek pszichés alapúnak:
o Asztma
o Colitis
o Gyomorfekély
o Magas vérnyomás
o Reumatid artitis
o Anorexia nervosa
o Pajzsmirigy túlműködés
• Ma jóval többet tekintenek pszichoszomatikusnak
112. Pszichoanalitikusok:
• Bizonyos betegséghez bizonyos személyiség
társul (ma már nem elfogadott):
o Asztma: szorongó, bizonytalan, rosszul
alkalmazkodó, kényszeresen kötelességtudó
o Ekcéma: önbüntető, frusztrált, szeretetéhes
113. • A típus: szív és érrendszeri betegségek –agresszív,
nyugtalan, teljesítményorientált, versengésre hajló,
ellenséges, türelmetlen
• B típus: nyugodt,kiegyensúlyozott
• C típus: daganatos betegségek – tehetetlenség,
szorongó, túlzott alkalmazkodás, elfojtás,saját
érdekek háttérbe szorítása
• D típus: koszorúér betegségek – elnyomott negatív
érzelmek, szociális kapcsolatok kerülése,
aggodalom, düh – szociális gátlás + negatív
affektivitás
114. • Coping: • Savoring:
• Negatív állapotok és • Folyamatos állapot ami
problémák kezelése azokat az erőfeszítéseket és
• Stresszkezelés kompetenciákat jelenti
o Érett énvédő amelyek a szubjektív jólét
mechanizmusok növekedésére és a pozitív
o Reaktív alkalmazkodás élményállapot létrehozására
irányul
o Megbocsátás
o Hálaadás
o Optimizmus
o Apró örömök
o Pozitív cselekedetek
116. • Testi- lelki – szellemi harmóniára nevelés
• Embert olyan fejlettségi szintre juttatni, hogy maga akarjon minél
egészségesebb lenni, megszerzett egészséget megőrizni
• Függ:
o adott tanuló életkorától
o Egészségi állapotától
• Konkrét területei:
o Táplálkozás
o Testápolás
o Testedzés
o Családi élet
o Mentális élet
117. 6-10 évesek
• Felmérés (megfigyelés) –tisztaság,
viselkedéskultúra –tükrözi anyagi, lélektani, szociális
helyzetet
• Személyes elbeszélgetés –család szociális
viszonyai
• Szoktatás – családból hozott jó szokások
megőrzése, hiányzóak kialakítása
• Mintakövetés – egyik gyerek a másik számára
• Egyéni és közös alkotó munka –művészi
nevelés,közös tevékenység a szociális harmóniáért
118. 10-14 évesek
• Ld. Előzőek
• Megfigyelni fejlődést, stagnálást, társakhoz való
viszonyát, visszafejlődést
• Egyéni elbeszélgetés- közvetett indirekt módszerek
hasznosabbak, élethelyzethez kötni
• Szoktatás helyett racionális meggyőzés
• Mintakövetés – általában ő választja a példaképet
• Egyéni és közös alkotómunka –tudatos önépítés,
egyéni érdeklődés
119. 14-18 évesek
• Megfigyelés
• Egyéni beszélgetés –nagy igény rá
• Szoktatás helyett egzakt tudományos
feltárás, intellektuális felismerés, meggyőzés
• Minta – felnőtt, kortárs, sztárok, történelmi
hősök
121. • Laikus intézmények
o Család
o Szomszédok
o Közösségi kapuőrök
o Önsegítő csoportok
• Professzionális intézmények
o Egészségügyi intézmények
o Szociálpolitika intézményei
o Oktatási-nevelési intézmények
122. Család
• Információ rendszerezése, gyűjtése
értelmezése
• Visszajelentő, útmutató
• Életfilozófia, identitás forrása
• Referencia és kontrollcsoport
• Gyakorlati segítség
• Pihenés, regeneráció
123. Önsegítő csoport
• Támogat
• Érték közös tevékenység
• önkéntes
• Laikusok
• Sem egyéb laikus sem professzionális
segítók nem használnak
124. Az iskola
• A pedagógusoktól a mai társadalom elvárja:
o Személyiségformáló, fejlesztő funkció, betöltését.
o oktató ismeretátadó funkciót
o a családi szocializáció hiányosságait reszocializáló, korrigáló
funkció
o zavarfelismerő, diagnosztikai funkció
o családdal kapcsolattartó, rekreációs, családgondozó funkció
o a gyermek személyiségfejlődési, magatartási problémát
helyreigazító „pszichoterapeutai” funkció betöltését is.
125. Az iskolai mentálhigiéné lehetőségei (Buda):
• A mentálhigiénés oktatás. Ez felvilágosítást jelent, ami
önmagában kevéssé hatékony.
• Mentálhigiénés prevenció. Ide például olyan programok
tartoznak, amelyek felkészítik a gyermeket arra, hogy ellen
tudjon állni a csábításoknak, mondjuk olyan esetekben, ha
droggal kínálják stb..
• Korrektív programok. Ezek a korrekciót célozzák. Ilyenek
például azok a programok amelyek a kommunikációs
készségeket fejlesztik magyaróra keretein belül, vagy a saját
testtel, annak lehetőségeivel, képességeivel való bánást
testnevelés óra során stb..
126. • Önértékelés fejlesztése. Ezek általában kreatív vagy
mozgásfejlesztő programok stb..
• Önsegítés, kortárs segítők. A kortárssegítők olyan
speciálisan kiképzett tanulók, akik képesek a
társaiknak valamilyen problémájuk megoldásában
segíteni. A felnőtt segítőkkel szembeni előnyük,
hogy a hozzáfordulóknak nagyobb az
önhatékonyság, az autonómiaérzetük, inkább érzik
úgy, hogy szabad akaratukból kértek segítséget,,
mint azok, akik felnőtt segítőkhöz fordulnak.
127. • Tanári személyiség erősítése, védelme. Ide az
esetmegbeszélés, a , a szupervízió módszerei tartoznak.
• Iskolai szervezeti konzultáció és szervezetfejlesztés. Ezek a
módszerek az iskola egész kollektívájának a fejlesztését
célozzák.
• Szülőkapcsolatok befolyásolása. A szülőkkel való szoros
kapcsolattartás segíthet a gyermekek mentálhigiénés
problémáinak felismerésében, a mélyebb okok feltárásában, és
a korrekcióban is.
• Nyitás a közösség az adott ökoszisztéma felé. Például
ünnepségek, vagy ismeretterjesztő előadások stb.
megrendezésével. Így az iskola az adott közösség
mentálhigiénés centrummává válhat.
129. Fogalma:
• A fáradtság vagy frusztráció állapotaként definiálja,
ami akkor jön létre, ha valamilyen célnak,
életmódnak, kapcsolatnak való teljes elköteleződés
nem hozza meg az elvárt eredményt (Freudenberg).
• A kiégést az empátiás kapacitás kimerülése. A
beleérző képesség csökkenése vezet érzelmi
kimerüléshez (Kulcsár).
130. Tünetei:
• Fizikai tünetek, mint a krónikus fáradtság érzése, és a
pszichoszomatikus tünetek, mint például fejfájás, emésztési
zavar, alvászavar.
• Érzelmi tünetek. Ide tartozik a depresszió, a szorongás, a
félelem, a reménytelenségérzés, kudarcélmény,
tehetetlenségérzés, és a munkába vetett hit elvesztése.
• Attitűdbeli tünetek. Ez negatív cinikus hozzáállást jelent a
munkához, kollégákhoz.
• A munka morál romlása. Például a késések számának
növekedése, a határidők be nem tartása stb
• A kiégés tüneteire gyorsuló spirál a jellemző.
131. Megoldási lehetőségek:
• feladás, pálya módosítás.
• szakmán belül új állás keresése
• szakmán belül de adminisztratív munkakörbe
elhelyezkedés
• továbbtanulás,
• a személyiség erejének növelésével aktív
megküzdési technikák:
o szakmai támasz keresése
o más aktivitásokba, mint például hobbyk bekapcsolódás
o egészségesebb életstílust kialakítása