1. A nem verbális
kommunikációs formák
• Győri Krisztina
• EKTF
• Távoktatás

2. A nem verbális
kommunikációs formák
A verbális közléseket legtöbb esetben nonverbális
kommunikáció kíséri. Ez számos érzelem, hangulat,
indulat kifejezésére alkalmas.
Célja, hogy a verbális kommunikációt
• ismételje,
• helyettesítse,
• kiegészítse,
• hangsúlyozza,
• szabályozza.

3. A verbális, nonverbális
és a vokális csatorna
Ha számunkra ismeretlen emberrel találkozunk, kialakul
bennünk róla valamilyen vélemény:
• szimpatikusnak,
• tartózkodónak,
• hanyagnak,
• nagyképűnek találjuk.
A szóbeli információ adásvétele tudatos tevékenység, a
nonverbális megnyilvánulások kisebb részben tudatosak.
A szóbeli közlést kiegészíti az automatizált cselekvés,
melynek elnevezése, metakommunikáció.

4. A kódolás nem verbális formái
A jelnyelv – kódolási forma, amelyben
• szavakat,
• számokat helyettesítenek a gesztusok.
A nem verbális kommunikáció révén használhatunk nyelvi
emblémákat, amelyek ugyanazon kultúra tagjai között
létrejött egyezményes jelek sokasága.
Verbális formára közvetlenül áttehető például a siketek
nyelve. A szemléltető jelek segítségével a beszédet
közvetlenül illusztráljuk. Céljuk a verbális kifejezések
szemléltetése. Megjelenési formája a beszéd közbeni
mutogatás.

5. A nem verbális kommunikáció
főbb funkciói
• Testmozgás
• Testi jellemzők
• Érintkezéses viselkedés
• Kísérőnyelv
• Környezeti tényezők alkotják ezt a csoportot.

6. Ekman és Friesen
Ekman és Friesen a nem verbális viselkedés aktusait az alábbi
kategóriákba sorolta:
• ismétlés során egyszerűen követi a verbális közlést a nem verbális jelzés
• helyettesítés alkalmával a verbális közlést teljes egészében felváltja a nem
verbális közlés
• kiegészítés alkalmával elmélyíteni vagy módosítani lehet a közlendőt
• hangsúlyozáskor az érzelmeket és indulatokat illusztráljuk.
• szabályozás során a felek között nem verbális visszacsatolások történnek
• ellentmondás során a közléscsatornákból ellentétes üzenetet kap a befogadó
• érzelmeket elsősorban arckifejezéssel, de más testrésszel is demonstrálhatjuk
Kifejezhetjük alkalmazkodásunkat az adott helyzethez.

7. A nem verbális
kommunikáció elterjedtsége
• Mindennapi élet
• Diplomáciai, üzleti élet nem verbális jelzései:
etikett, protokoll
• Szülői kapcsolat
• Szakmák speciális jelzései
• Etnikumokra jellemző nem verbális jelzések
• Politika a televízióban, a videoklipek jelentéstana

8. Az arckifejezések, a mimika
A mimika, másképpen arcjáték, az érzelmek tükre, mely
szabályozható és hamisítható. Az öröm, a szomorúság, a
félelem, a harag, a düh, az indulat, az undor, unalom,
érdeklődés, együttérzés, sajnálkozás verbális közlés nélkül
is kiolvasható az arcokból. A mimika nagyrészt öröklött.
A mimikát az aktuálisan átélt, tudatosan vagy spontán ránk
törő érzelmeink, indulataink vezérlik. Az érzelmek
kifejezésében az arcon a szemnek, szemöldöknek és a
szájnak van kitüntetett szerepe. Ezen mozgások részben
akaratlagos kontroll alatt állnak, részben pedig kevésbé
tudatosak.

9. Az arckifejezések, a mimika
• A szemöldök összevonása, a száj elhúzása nemtetszést fejez ki.
• A nyelv kinyújtása általában csúfolódást, a tibetieknél
üdvözlést jelent.
• A száj eltakarásának gesztusa a megtévesztés vagy elhallgatás
szándékára utal.
• Az orr érintgetése, vakarása, piszkálása az eredeti mozdulatot
leplezi.
• Az archoz illesztett kézgesztusok többsége a hazugsággal,
őszintétlenséggel, elhallgatással, jobb esetben szorongással,
bizonytalansággal, tanácstalansággal függ össze.

10. A szem viselkedése
Szemünk a megismerési és a kommunikációs folyamatok
legfontosabb érző és közlő szerve, a visszajelzés fontos
eszköze mindennapi életünk során. A szem legtöbbször
árnyalja, kiegészíti, elmélyíti a verbális szöveg jelentését.
Más esetekben viszont ellentmond a nyelvi közlés
tartalmának.
Tekintet közben a közlő a befogadó irányába néz, miközben
információt küld vagy fogad. A szem a visszajelzés fontos
eszköze.

11. A szem viselkedése
A nézésnek vannak közös és egyedi vonásai egyaránt.
A társas kapcsolatok során az alábbiakat különböztetik meg:
• A hivatalos nézés során a két szempárra és a homlok középpontjára –
mintegy három-szöget alkotva – történik a nézés.
• A társasági nézés során a másik egyén szempára alá a száj irányáig
terjed a tekintetünk.
• A bizalmas nézés során a szemvonaltól a mellkasig, sőt a combtőig is
terjedhet a tekintet.
• Oldalpillantás – mosollyal párosulva – jelenthet érdeklődést, míg az
ajakbiggyesztés ellenséges és kritikus magatartást is jelenthet.

12. A tekintet ismérvei
A nézés, a tekintetkeresés motivált cselekvés. A másik félre
szegeződő tekintet utalhat feszült figyelemre, vagy a másik
fél szándékainak kifürkészésére. A nézés az
információszerzés és a visszajelzés módja.
Közléseink során a tekintet önálló életet él, és a mimika
részeként is értelmezhető.
A pupilla, az interakciók során az izgalom kifejezésének az
eszköze, mely az emberi akaratától független vegetatív
szabályozás alatt áll. Ez az egyetlen, közlési mód, amely
nem tanulható, nem fejleszthető.

13. A tekintet ismérvei
A tekintet igen fontos minden előadói tevékenység során.
Tanácsok a tekintetkommunikáció alkalmazásához:
• nyilvános fellépés esetén megszólalás előtt jártassuk körbe a
szemünket, próbáljunk meg egyenként és mindenkivel egyszerre
kapcsolatot teremteni,
• a pillantás iránya vízszintes irányú legyen, és balról jobbra tartson,
• az egyes tanulókkal ne tartson tovább a nézési idő 4–5 másodpercnél,
• keressen bátorításként olyan hallgatót, akinek pozitív reagálása
megnyugtatóan hat önre!

14. Cél
A nem verbális kommunikáció célja lehet az, hogy a verbális
kommunikációt ismételje, ellentmondjon annak,
helyettesítse, kiegészítse, hangsúlyozza vagy szabályozza.