2. ELŐZMÉNYEK
V. Károly alatt a Spanyol Birodalom a fénykorát élte. Ezt a
gazdagságot örökölte II. Fülöp.
Fontos katonai győzelmek szárazföldön és tengeren.
Dinasztikus kapcsolat kialakítása Angliával nem sikerült,
ezért a két ország közötti ellentétek az 1580-as évek
közepén nyílt háborúval fenyegettek.
V. Sixtus pápa segítsége az angol protestantizmus ellen a
katolikus spanyoloknak.
3. A SPANYOL HADITERV
1584-ben II. Fülöp nekilátott a flotta megszervezésének.
Santa Cruz márkit teszik meg parancsnoknak. A haditerv
szerint a La Manche csatornán kell legyőzni az angol
flottát. A tengeri fölény segítségével hajókról, és
Németalföldről szárazföldi csapatokkal rohannák le a
szigetországot.
A hajóhad összeállítása lassan haladt.
1588-ban meghal Santa Cruz, helyére Medina Sidonia
herceg kerül az Armada élére.
1588 februárjában az angolok „elaltatása” végett Párma
hercege béketárgyalásokat folytat II. Fülöp megbízásából.
4. ANGOL HADITERVEK
Anglia I. Erzsébet uralkodása alatt vált igazán
tengerésznemzetté.
A kibontakozó atlanti kereskedelem révén egyre jobb és
megbízhatóbb hajók készültek.
Sir John Hawkyns, Matthew Baker, Sir Francis Drake és
Martin Frobisher a gyarmati kereskedelemben, a
spanyolok elleni portyákon és kalózkodásban szerzett
tapasztalataikat révén a korszak legjobb tengerészei,akik
bárhol és bármikor bevethetőek.
5. ÚJ HAJÓK ÉS TAKTIKA
Új haditengerészeti doktrína kialakulása ebben az
időszakban: gyors, jól manőverezhető és erős tüzérséggel
ellátott hajók lőtávolságon kívülről támadják pontos
lövésekkel az ellenséges hajók testét.
Az angol hadvezetés tisztában volt a szárazföldi
haderejének gyengeségével, ezért minden reményüket a
hajóikba vetették. Kevés volt a kifejezetten hadi célokra
épült hajó. A parancsnokok vonakodtak új taktikákat
alkalmazni.
Döntő érv az angol flotta számbeli fölénye és az,hogy I.
Erzsébet valódi tengerészekre bízta a vezetést, míg II.
Fülöp tengerészeti hadviselésben járatlan személyt bízott
meg a parancsnoklással.
6. AZ ARMADA KIHAJÓZIK
1588. május 11-én Lisszabon kikötőjéből kifut a spanyol
hajóhad, ami 130 különböző hajót tartalmaz.
Június 15-re sikerült elérni a Finisterre-fokot,majd június 19-én
La Coruna kikötőjébe ér a hajóhad. A horgonyzás előtt a
lemaradt hajókra vihar csapott le és szétszórta őket, így
továbbindulni csak a viharkárok kijavítása után volt lehetséges.
Július 20-án tartott gyűlést követően, 22-én indultak tovább a
hajóhadak a La Manche csatorna felé.
Az Armada indulásának hírére, az angol flotta Lord Howard
vezetésével elkezdett készülődni. A La Coruna-i veszteségek
hírére az angolok portyára indultak volna, de a szélcsend miatt
nem jutottak a spanyolok közelébe.
7. AZ ELSŐ ÖSSZETŰZÉSEK
Az Armada július 29-én érkezett meg egy vihart követően
a Lizard-fok közelébe,ami már Anglia partjait jelentette.
Július 31-én került sor az első összecsapásra. A
Plymouthból kihajózott angol hadihajók nem tudták áttörni
a spanyol hajók védelmét, de utóbbiak sem tudták
megcsáklyázni őket.
Hasonló döntetlenül záródó összetűzések voltak
augusztus 2-án,3-án és 4-én. Nyilvánvaló vált,hogy az
Armada nem tudja megtisztítani a tengert az angoloktól és
a Párma hercegével való egyesülés nem lehetséges a
sekély flandriai kikötők miatt.
Augusztus 6-án az Armada Calais kikötőjében horgonyzott
le. Az angolok követték őket és látván,hogy hajóikat tömör
alakzatban sorakoztatták fel gyújtóhajókat küldtek ellenünk
eredménytelenül.
8. A GRAVELINES-I CSATA
A partok közeléből a nyílt tengerre menekülő spanyol
hajókat az angol hajók amennyire csak lehetett
megközelítették,így minden sortűz eredményes volt.
Az Armada színe-java megsérült vagy használhatatlanná
vált az ütközetben.
Az angol hajókat csak jelentéktelen károk érték.
Párma hercege gyakorlatilag semmiben sem segített a
spanyoloknak. Teljesen kivonja magát az eseményekből.
9. MENEKÜLÉS A VERESÉGBŐL
A vereséget szenvedett spanyolok megtépázott hajóikkal
nem fordulhattak vissza a biztos halált jelentő La Manche
csatorna felé,ezért északnak vették az írányt.
Augusztus 10-t követően Medina Sidonia levelében
elrendeli az élelem és ivóvíz porciózását. Az angol flotta
Skóciáig üldözi ellenségét,hogy megakadályozza a
partraszállásukat.
A kegyetlen körülmények között több hajó eltűnt az út
során.
Ismerünk csodával határos módon hazajutott hajókról is.
10. HAZATÉRÉS
Az első túlélő hajók szeptember 21-én érkeztek meg a
hazai kikötőkbe.
Sok hajó süllyedő félben volt és rengeteg haldokló
hánykolódott rajtuk. Tombolt a legyengült és éhező
emberek között a tífusz és skorbut.
A királynak külön megbízottat kellett kineveznie a betegek
ápolására.
Összességében 30.000 emberből legalább 20.000 fő
veszett oda, 130 hajóból 65 tért vissza,de ezek már
semmire sem voltak használhatók a későbbiekben.