SlideShare uma empresa Scribd logo
1 de 59
Anorexia és bulimia .
Tisztelt Olvasó ' Az anorexia és bulimia betegségek az
evéssel vannak kapcsolatba.Az egyik túl sokat ,a másik pedig túl
keveset eszik.Ez a cikk tájékoztató jellegű.Beszélje meg az orvosával
'
Forrás:
http://bulimia.lap.hu/
http://anorexia.lap.hu/
Anorexia .
Az anorexia nervosa elnevezés valójában megtévesztő, mert szó szerint id
A téma cikkei
4/1 A táplálkozás magatartási zavarai
4/2 Az anorexia (anorexia nervosa)
4/3 A bulimia (bulimia nervosa)
4/4 Egyéb táplálkozási zavarok
Az anorexia nervosa szórványos leírásai - művészekről, böjtölő szerzetesekről - már évs
Kezdetben kizárólag a kórkép szervi hátterének vizsgálata állt előtérben, a tudomány ma
háttérre utaló adat, hogy az egypetéjű ikrek között a probléma együttes előfordulásának
Ön tudta?
Több divatház is harcot indított a súlyos anorexia ellen, és 18-as testtömeg index alatt ne
fellépni a modelleket.
Az anorexiás panaszok a serdülőkorral jelenhetnek meg, leggyakrabban 13-18 éves korba
vitathatatlan. Döntően napkainkban is csontsovány modelleket látni a kifutókon, továb
Az anorexia gyakran tudatosan megkezdett fogyókúrával indul, melyet az egyén "nem tu
szövetségek alakulnak, szinte fogyókúrajárvány tör ki. A lányok abban versengenek, ki tu
oldalakat.
A beteg elkezd válogatni az ételek között, és egyre több, általa károsnak vélt étel, ételcsop
megállítására tett erőfeszítéseik gyakran csak újabb feszültségek, konfliktusok forrásává
Anorexia: testi leépülés és lelki zavarok
Sissi és az anorexia
Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a táplálkozászavarok nemcsak a mai modellek b
XIX. század egyik legendás szépsége, Erzsébet királynő (Sissi) is hasonló tünetekkel küz
feletti testmagasságához mindössze 50 centis derékbőség párosult. Tüneteire legyen pél
udvarhölgye, Festetics Mária grófnő korabeli nyelvezetű levele, melyben mint mindig, ez
Őfelsége állapotáról "kolléganőjének", Ferenczy Idának:
"Ő felsége mondom neked uj néz ki - hogy az embernek fáj a szíve. Persze a "cura" is - de
rögeszmét hogy hízik. Hát érted hogy ilyen curával lehetetlen jól kinézni és hidd el - ha n
annyit - mint tészem - azt hiszem már éhen hált volna meg!! Keveset aludni - sokat járni
izzadni - nem enni - fürödni - inni - rémítő."
Ennek az életmódnak a hatására a testsúly gyorsan csökken, a betegség diagnosztizálása
elhízástól retteg. Jellemző a fokozódó szőrnövekedés, és a nők menstruációs ciklusainak
A testi leépülést egyéb, pszichés tünetek kísérik. Gyakran társul a folyamat depresszióva
orvoshoz kerülését, és nagyban nehezíti gyógyítását.
Jellemzően a betegeknek testkép zavaruk van, azaz akkor is kövérnek látják magukat, m
hashajtást, vízhajtást is végezhetnek. Az anorexias kórtörténet tünetei változhatnak az id
Mit lehet tenni anorexia esetén?
Az anorexia kezelése összetett, igen nehéz, hosszadalmas folyamat. Még ma is viszonylag
az intravénás tápláláson, életfunkciók monitorozásán túl már ekkor meg kell kezdeni az
(WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter)
Anorexia nervosa
Mi az anorexia nervosa?
Az anorexia nervosa egy evési zavar, melyre jellemző a kóros soványság (a
normál súly kevesebb, mint 85%-a), a torzult testséma érzékelés és az
(irreális) félelem az elhízástól.
Mi okozza az anorexia nervosát?
Az anorexia nervosa okát nem ismerjük. A betegség rendszerint normál
fogyókúrázási hajlammal kezdődik a kamaszkorban és lassan fokozódik
beteges soványsággá. A betegség kialakulásában öröklött és környezeti
tényezők egyaránt szerepet játszhatnak, ezeknek a gyerekeknek a családjában
gyakoribb a mentális betegség és a függőséget okozó anyagok használata
(alkohol, dohány, kábítószer). Ezek a gyermekek inkább szorongásokkal
küzdő, magukba forduló psychével rendelkeznek.
Az anorexia 95%-ban pubertáskorú lányokban fordul elő. Becslések szerint a
15-19 éves lányok kevesebb mint fél százaléka anorexiás. Az anorexia
nervosában szenvedő gyermekek olyannyira keveset esznek, hogy szervezetük
állandó hiányállapotban van, fáradékonyak, rossz közérzet gyötri őket,
felborul a menstruációs ciklusuk (akár el is maradhat a menstruáció:
amenorrhoe). A betegség korai felismerése és kezelése fontos az egyéb
betegségek kialakulásának megelőzése végett.
Milyen típusai vannak az anorexiának?
A kalóriák bevitelének csökkentésére két módszer kínálkozik (mindkettő
előfordulhat anorexiában):
• megszorítás: a gyermek egész egyszerűen nem hajlandó ételt magához
venni (különösen a szénhidrát- és zsírtartalmú ételeket)
• bulimia: a gyermek "rohamokban" nagy mennyiséget eszik, majd
hánytatja magát vagy nagy mennyiségű hashajtó segítségével szabadul
meg az elfogyasztott ételtől.
Mik az anorexia tünetei?
(Ezek a tünetek sok más betegség tünetei is lehetnek.)
• alacsony testsúly (a magassághoz és az életkorhoz viszonyítva kevesebb,
mint 85%-a a normálnak)
• túlzott félelem az elhízástól (még akkor is amikor a gyermek súlya
folyamatosan csökken)
• testsémazavar (a beteges soványság ellenére a gyermek túlsúlyosnak
ítéli magát)
• a gyermek a táblázatokban kimutatott minimum testsúly eléréséhez
szükséges hízást is visszautasítja
• a menstruációs ciklus elmaradása (egyéb ok nélkül)
• túlzott, erőltetett testmozgás
• az éhségérzet letagadása
• az étel előkészítésével való túlzott foglalatoskodás
• furcsa étkezési szokások
A következő szervi tünetek már a kóros soványság következményei:
• száraz bőr és nyálkahártyák>
• hasi fájdalom
• székrekedés
• fáradtság
• fokozott melegigény (a hideget rosszul tűri a gyermek)
• a bőr sárgás elszíneződése
Hogyan diagnosztizálják az anorexia nervosát:
A gyermek szülei, tanárai és barátai felvethetik a betegség gyanúját, amit
aztán pszichológus vagy pszichiáter a kórtörténet és feltáró beszélgetések
alapján megerősít. Gondos belgyógyászati vizsgálat azért szükséges, hogy az
esetleges szervi megbetegedéseket kizárjuk.
Az anorexia nervosa kezelése
A kezelés minden esetben egyénre szabott. Az első és legfontosabb feladat az
alultápláltság felszámolása, ha máshogy nem parenteralis (intravénás)
táplálással. Az általános állapot rendezése után pszichoterápia következik, és
ha az anorexiához más mentális zavar is társul (pl. depresszió), akkor
gyógyszeres kezelés. A kezelés folyamán a családnak, illetve a beteg közvetlen
közelében élőknek fontos szerep jut a beteg pszichés támogatásában.
Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, miért vagyok ily töré
Fókuszban a férfitest
"Ahogy
elkezdte
m a
testépíté
st,
borzaszt
ó nagy
változás
on
mentem
át: 58
kilóról
két-
három
hónap
alatt
ilyen 75
kilóra
fejlődte
m." -
nyilatko
zza egy
most
már száz
kiló
feletti
izomkol
osszus,
aki ha
belenéz
a
tükörbe,
még
mindig
elégedetl
en.
Anorexia
nervosa és
annak férfi
megfelelője
A főleg
fiatal nők
körében
előforduló
anorexia
nervosa
pszichés
kórkép:
testképzav
ar
-kövérnek
érzi magát,
jóllehet,
pont az
ellenkezője
-, mely
evészavarr
al, nagyon
kevés
kalória
bevitelével
társul.
Altruista
magatartás
sal,
aszketikus
ideálképpel
jellemezhet
ő, melyben
az egyén
fél. Fél a
közelségtől
,
melegségtő
l. Elutasítja
a testből
fakadó
minden
igényt.
Emellett
erős a
karcsúság
ideálképén
ek
kialakításá
ra tett
törekvése,
aminek
létrejöttébe
n nagy
szerepet
játszik a
médiából
sugárzó
manökenk
ép, a
kívánatosn
ak hirdetett
Barbie
baba-alkat
stb.. A
betegek
uralkodni
akarnak
saját testük
fölött,
amely
sajnos
sokszor túl
jól sikerül,
és halálos
kimenetell
el ér véget.
Ennek férfi
megfelelője
az inverz-
anorexia,
amely egy
időben tűnt
föl az
anorexia
nervosával.
Pontosan
ugyanúgy,
ahogy a 17-
24 éves
nőknél, a
hasonló
korú
férfiaknál
testképzav
ar - (túl
soványnak
ítéli magát
- és
evészavar
(extrém
ételpárosít
ás, túlzott
fehérjefogy
asztás)
képében
nyilvánul
meg.
Hangsúlyo
s szerepet
kap a
táplálkozás
és
testépítés.
Egész
életét izmai
gyarapításá
ra áldozza.
"Állandó
harc és
küzdelem"
Az inverz
anorexia
komoly,
életet
veszélyezte
tő
evészavar,
amely
állandó
evéssel és
jelentős
testtömeg
gyarapodás
sal
jellemezhet
ő. Főleg
fiatal, 17-
25 év
közötti
férfiaknál
fordul elő,
akik
elutasítják
az
életkorhoz,
testmagass
ághoz,
testalkatho
z, aktivitási
szinthez
tartozó
normál
testtömege
t.
Kifejezette
n félnek a
fogyástól,
soványságt
ól, állandó
gyengeségé
rzés,
szigorú
testépítő-
edzés,
testtömegr
e és
testalkatra
irányuló,
extrém
figyelem
jellemezi
őket.
Lássuk,
hogyan
fogalmaz
táplálkozás
áról egy
testépítő,
egy mai,
evészavarr
al küzdő
"Toldi
Miklós":
"Napi hat-
hétszer
eszem elég
nagy
mennyiség
et,
odafigyelek
rá, hogy
meglegyen
az elegendő
húsmennyi
ség,
minőségi
fehérje,
viszek még
be
táplálék-
kiegészítők
et is, de
azért nem
vetem meg
annyira a
"szemetebb
" kajákat
sem, mint
például a
pizzát.
Tulajdonké
ppen ez a
testsúly-
kilógramm
onként ez a
3-4 g
fehérjét
kell
ilyenkor
bevinni. Ez
azt jelenti,
hogy ha
mondjuk
90 kiló
vagyok,
ezért 320 g
fehérjét
kell
fogyasztan
om
összesen
hússal,
táplálék-
kiegészítőv
el,
mindennel
együtt. És
hát
borzasztó
sok
szénhidrát
ot. Ha már
nem viszek
be
megfelelő
mennyiség
et, akkor
már kezdek
lefogyni,
nem bírom
tartani
magam,
tehát ez
eléggé
nehézkes.
Ez egy
állandó
harc,
küzdelem.
Szálkásítás
időszakába
n
drasztikus
megvonás
van, ez azt
jelenti,
hogy ezeket
a szemét
kajákat
teljes
egészében
kitörlöm,
és nagyon
odafigyelek
a zsírra,
cukorra,
sóra. Ez azt
jelenti,
hogy csak a
nulla
százalék
zsírtartalm
ú
joghurtoka
t
fogyasztom
, és teljesen
kiiktatom a
sót az
étrendemb
ől. Ezzel el
lehet érni
azt, hogy
teljes
egészében
kemény
lediétázott
fizikumot
érjek el."-
árulja el
titkait a
hatalmas
testű fiatal
férfi.
Figyelj fel a
tünetekre!
Az inverz
anorexiát
számos
tünet
jellemzi,
amely
feltűnő
lehet a
környezet
(barátok,
rokonok,
ismerősök,
iskolatársa
k) számára
is. Az
alábbiak
tartoznak
ide:
 Nagy
mért
ékű
tests
úlynö
veke
dés.
 Kalór
iaszá
mlálá
s, az
élelm
iszere
k
tüzet
es
vizsg
álata
zsírta
rtalo
m,
energ
iatart
alom
szem
pontj
ából.
 Bizon
yos
étele
k
kiem
elt
fogya
sztás
a (pl.
tejföl,
csirk
emell
,
prote
in
shake
,
stb.).
 Sová
nyság
gyak
ori
hang
oztat
ása.
 Félel
em a
testi
gyen
geség
től.
 A
jóllak
ottsá
g
tagad
ása.
 Szigo
rú
teste
dzési
progr
am,
figyel
men
kívül
hagy
va az
időjá
rást,
fárad
tságo
t,
beteg
séget,
sérül
ést
stb.
 Barát
ok és
régi
progr
amok
eluta
sítása
.
 Által
ánoss
ágba
n a
viselk
edés
és
attitű
d
jelzi a
testtö
meg
növe
kedés
t és
ételk
ontro
llt,
amel
yek
mint
fő
tünet
ek
jelen
nek
meg.
 Táplá
lék-
kiegé
szítő
k
rends
zeres
fogya
sztás
a,
mely
ek
közöt
t
soksz
or
nem
mege
nged
ett,
egész
ségká
rosító
készít
mény
ek
(pl.
teszt
oszte
ron,
növe
kedés
i
horm
on
szár
mazé
kok)
is
szere
pelhe
tnek.
 Kond
iterm
i
vizsg
álódá
sok
 A
férfi
test
egy
mest
erség
es
kép,
egy
pszic
hikail
ag
ellen
álló
konst
rukci
ó,
mely
sértet
lensé
get
muta
t, de
ez
valój
ában
az
önért
ékelé
s
gyen
geség
ének
komp
enzác
iója.
(Alai
n M.
Klein
,
1993.
)
1996-
ban
Dr.
Fedo
r
Istvá
n
vezet
éséve
l az
egyik
vidék
i
testé
pítő
klub
tagjai
val
végez
tünk
vizsg
álatot
. Arra
keres
tük a
válas
zt,
hogy
milye
n
indítt
atásb
ól
kezdt
ék el
ezt a
sport
ágat
és
vajon
lehet-
e
párh
uzam
ot
találn
i a
testé
pítők
és az
anore
xia
nervo
sás
nők
pszic
hológ
iai
jelle
mzői
- a
testk
épzav
ar,
evész
avar,
alexit
hymi
a
(érzel
mi
kifeje
zőké
pessé
g
zavar
a) -
közöt
t.
A
felmé
résbe
n
szere
plő
szem
élyek
átlag
életk
ora
21 év,
átlag
testm
agass
ága
177
cm,
átlag
os
testtö
mege
a
testé
pítő
progr
am
elejé
n 64
kg, a
progr
am
akkor
i
állap
otába
n
79,8
kg
volt.
A
vizsg
álat
struk
turált
interj
úra,
nyílt
és
zárt
kérdé
sekre
,
illetv
e
saját
infor
mális
beszé
lgetés
ekre,
megfi
gyelé
sekre
táma
szkod
ott.
Az
ered
mény
ek azt
muta
tták,
hogy
a
sport
olók
86
száza
lékát
a
"min
él
nagy
obb
test"
kiala
kítás
a
motiv
álta.
82
száza
lékuk
vallot
ta
magá
t túl
sován
ynak
edzés
progr
amjá
nak
kezde
tén.
A
testé
pítők
80
száza
léka
volt
elége
detle
n a
testé
vel:
lábát
túl
véko
nyna
k,
derek
át túl
vasta
gnak
talált
a.
"Min
él
nagy
obb
szere
tnék
lenni:
100-
120
kg
leszál
kásít
va"-
hang
zott
sokak
válas
za.
Az
ered
mény
ekből
az is
kitűn
t,
hogy
mind
annyi
an
nagy
hang
súlyt
fektet
nek a
megf
elelő
táplál
kozás
ra,
80
száza
lékuk
külön
féle
táplál
ék-
kiegé
szítőt
is
alkal
maz,
a
súlyo
san
veszé
lyes
szter
oid
készít
mény
ek
haszn
álatát
mind
össze
egy
fő
vallot
ta be.
Har
madr
észt
azt
talált
uk,
hogy
a
vizsg
ált
szem
élyek
50
száza
léka
volt
opera
tív
gond
olkod
ású,
amire
az
utalt,
hogy
alig
vagy
egyál
talán
nem
haszn
áltak
meta
kom
muni
káció
s
eszkö
zöket
,
rövid
tőmo
ndato
kkal
fejezt
ék ki
magu
kat, a
szem
konta
ktust
nem
tartot
ták.
(Jam
es E.
Loeh
r ezt
a
tünet
együt
test
Clint
East
wood
szind
rómá
nak
nevez
te el.)
Az
anore
xiás
nőkre
jelle
mző
a
szim
bolik
us
gond
olkod
ás
teljes
hiány
a
(kogn
itiv-
affect
iv
zavar
) és
az
érzel
mi
állap
otnak
testi
érzés
ektől
való
elkül
önítő
-
képes
ség
hiány
a. A
testé
pítők
32
száza
lékán
ál
volt
ugya
nez
megfi
gyelh
ető.
 A
férfia
k
többs
ége
tehát
két
okból
építi
testét
:
egyré
szt
esztét
ikai
célbó
l, azt
szere
tnék
elérni
vele,
hogy
felfig
yelje
nek
rá a
nők,
másr
észt,
hogy
óriási
testü
k
pánc
élkén
t
védje
őket,
adjon
bizto
nság
ot és
ezzel
együt
t
hatal
mat.
Kétsé
gtele
n,
hogy
az
anore
xiás
nők
és a
rever
z-
anore
xiás
testé
pítők
nagy
része
közöt
t, ami
pszic
hés
jelle
mzői
ket
illeti,
szám
os
haso
nlósá
got
fedez
hetü
nk
föl.
"Ahogy elkezdtem a testépítést, borzasztó nagy változáson mentem át: 58 kilóról két-há
nyilatkozza egy most már száz kiló feletti izomkolosszus, aki ha belenéz a tükörbe, még
Anorexia nervosa és annak férfi megfelelője
A főleg fiatal nők körében előforduló anorexia nervosa pszichés kórkép: testképzavar -kö
mely evészavarral, nagyon kevés kalória bevitelével társul. Altruista magatartással, aszk
fél. Fél a közelségtől, melegségtől. Elutasítja a testből fakadó minden igényt. Emellett er
törekvése, aminek létrejöttében nagy szerepet játszik a médiából sugárzó manökenkép, a
betegek uralkodni akarnak saját testük fölött, amely sajnos sokszor túl jól sikerül, és hal
Ennek férfi megfelelője az inverz-anorexia, amely egy időben tűnt föl az anorexia nervos
nőknél, a hasonló korú férfiaknál testképzavar - (túl soványnak ítéli magát - és evészava
képében nyilvánul meg. Hangsúlyos szerepet kap a táplálkozás és testépítés. Egész életé
"Állandó harc és küzdelem"
Az inverz anorexia komoly, életet veszélyeztető evészavar, amely állandó evéssel és jelen
fiatal, 17-25 év közötti férfiaknál fordul elő, akik elutasítják az életkorhoz, testmagasságh
testtömeget. Kifejezetten félnek a fogyástól, soványságtól, állandó gyengeségérzés, szigo
irányuló, extrém figyelem jellemezi őket. Lássuk, hogyan fogalmaz táplálkozásáról egy te
Miklós":
"Napi hat-hétszer eszem elég nagy mennyiséget, odafigyelek rá, hogy meglegyen az elege
be táplálék-kiegészítőket is, de azért nem vetem meg annyira a "szemetebb" kajákat sem
testsúly-kilógrammonként ez a 3-4 g fehérjét kell ilyenkor bevinni. Ez azt jelenti, hogy h
fogyasztanom összesen hússal, táplálék-kiegészítővel, mindennel együtt. És hát borzaszt
megfelelő mennyiséget, akkor már kezdek lefogyni, nem bírom tartani magam, tehát ez
Szálkásítás időszakában drasztikus megvonás van, ez azt jelenti, hogy ezeket a szemét ka
odafigyelek a zsírra, cukorra, sóra. Ez azt jelenti, hogy csak a nulla százalék zsírtartalmú
az étrendemből. Ezzel el lehet érni azt, hogy teljes egészében kemény lediétázott fizikum
férfi.
Figyelj fel a tünetekre!
Az inverz anorexiát számos tünet jellemzi, amely feltűnő lehet a környezet (barátok, rok
alábbiak tartoznak ide:
 Nagymértékű testsúlynövekedés.
 Kalóriaszámlálás, az élelmiszerek tüzetes vizsgálata zsírtartalom, energiatartalom
 Bizonyos ételek kiemelt fogyasztása (pl. tejföl, csirkemell, protein shake, stb.).
 Soványság gyakori hangoztatása.
 Félelem a testi gyengeségtől.
 A jóllakottság tagadása.
 Szigorú testedzési program, figyelmen kívül hagyva az időjárást, fáradtságot, beteg
 Barátok és régi programok elutasítása.
 Általánosságban a viselkedés és attitűd jelzi a testtömeg növekedést és ételkontrol
 Táplálék-kiegészítők rendszeres fogyasztása, melyek között sokszor nem megenge
tesztoszteron, növekedési hormon származékok) is szerepelhetnek.
 Konditermi vizsgálódások
 A férfi test egy mesterséges kép, egy pszichikailag ellenálló konstrukció, mely sérte
gyengeségének kompenzációja. (Alain M. Klein, 1993.)
1996-ban Dr. Fedor István vezetésével az egyik vidéki testépítő klub tagjaival vége
milyen indíttatásból kezdték el ezt a sportágat és vajon lehet-e párhuzamot találni
pszichológiai jellemzői - a testképzavar, evészavar, alexithymia (érzelmi kifejezőké
A felmérésben szereplő személyek átlagéletkora 21 év, átlag testmagassága 177 cm
kg, a program akkori állapotában 79,8 kg volt. A vizsgálat strukturált interjúra, ny
beszélgetésekre, megfigyelésekre támaszkodott.
Az eredmények azt mutatták, hogy a sportolók 86 százalékát a "minél nagyobb tes
magát túl soványnak edzésprogramjának kezdetén. A testépítők 80 százaléka volt
túl vastagnak találta. "Minél nagyobb szeretnék lenni: 100-120 kg leszálkásítva"- h
Az eredményekből az is kitűnt, hogy mindannyian nagy hangsúlyt fektetnek a meg
táplálék-kiegészítőt is alkalmaz, a súlyosan veszélyes szteroid készítmények haszn
Harmadrészt azt találtuk, hogy a vizsgált személyek 50 százaléka volt operatív gon
nem használtak metakommunikációs eszközöket, rövid tőmondatokkal fejezték ki
E. Loehr ezt a tünetegyüttest Clint Eastwood szindrómának nevezte el.)
Az anorexiás nőkre jellemző a szimbolikus gondolkodás teljes hiánya (kognitiv-aff
való elkülönítő-képesség hiánya. A testépítők 32 százalékánál volt ugyanez megfig
 A férfiak többsége tehát két okból építi testét: egyrészt esztétikai célból, azt szeretn
másrészt, hogy óriási testük páncélként védje őket, adjon biztonságot és ezzel együ
a reverz- anorexiás testépítők nagy része között, ami pszichés jellemzőiket illeti, sz
Tóth Erika: Szépség-ideálok múltszázadtól máig avagy
szociokultúrális hatások az anorexia nervosában.
"Míg a század elején a töltott galambokért rajongott a világ, a húszas
években már a lapos mellűek jöttek divatba, hogy aztán 1950 tájékán átadják
a helyüket a telt idomú homokóráknak. Ma ismét a cingárság a sikk "
( Garfinkel, Garner,1992,106 o.).
Több szociálpszichológus szerint szociális tényezők játszanak fő szerepet az
anorexia nervosa kialakulásában. Elsősorban a sovány nőkkel kapcsolatos
pozitív értékelések különösen az elmúlt 50 évben jelentősen növekedtek, ami
valószínűleg egybeesik azzal, hogy az anorexia nervosás esetek is gyarapodtak.
"A mai társadalmak nőideálja egyrészt hangsúlyozza a pusztán reprodukcióra
korlátozott nőiség korlátai alól való kitörés fontosságát, egyszersmind jelzi a
társas térben való érvényesülés bizonytalanságát, törékenységét is. A
probléma súlyosságát jelzi, hogy az anorexiás zavarral küszködöknek az
egytizede a kóros soványság olyan fokára jut el, ami már az életét
veszélyezteti."(Csabai, Erős, 2000, 66. old.).
Még riasztóbb az a tény, hogy az anorexiával kapcsolatos kiadványok
megjelenése csak növelte az előfordulási gyakoriságot. Az American
Psychologist című folyóirat 1986-ban végzett tanulmányai alapján főleg
azoknál a fiatal nőknél nagyobb az anorexia előfordulási esélye, akik minél
többet tudnak a túlzott diétázás veszélyeiről és magáról a kórképről (Striegel-
Moore, Silberstein, Rodin, 1986).
Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy jelentős változást
történt az anorexiás manifesztációk között a betegség története folyamán, mig
a korabeli anorexiások többnyire az étel elutasitását testi okokra vezették
vissza, addig a mai társaikat a kövérségtől való félelem tölti el, nyilvánvalóan
"kövérség-fóbia"-ról beszélhetünk a mai társadamunkban, mely 60 évvel
ezelőtt szinte ismeretlen fogalom volt és egyáltalán nem jelent meg az
anorexia tünettanában. (Csabai és Erős, 2000).
A női ideálok változásairól képet kaphatunk a művészetek és a média
segítségével. Rubens XVII. századbeli telt nőalakjait Modigliani karcsú
hölgyei követték, s mindkét típus igen népszerű volt a maga idejében.
Ugyanígy a viktoriánus kor hölgyei sápadt arcukkal, törékeny és karcsú
testükkel képviselték a női szépséget. A századelőn a fiúszerű karcsúság
hódított. Az 1930-as évektől a "szexi" a divat" a női formák újradefiniálása
történt: anyaszimbólumból szex szimbólumba. A II. Világháború idején a náci
Németországban az új női ideált, az egészséget, kiváló fizikai kondíciót
sugalló, sportos, aktív, izmos, reproduktív értékes nő jelentette, röviden
fogalmazva, reprodukció a haza szolgálatában. Újabb változást jelentett
nemcsak az életben, de a divat és a női ideál terén a háború vége, ekkor a
tökéletes női testet a kissé telt, nagy mell és arányosan nagyobb csípő és az
egészen vékonyka derék jelentette. (A nők igyekeztek kihangsúlyozni a mell és
a csípő közötti különbséget, vagyis a minél kisebb derekat. A modern
evolúciós elméletek szerint a mell és a csípő közötti minél nagyobb különbség
titkon vagy nyíltan, szexuálisan vonzza a férfiak többségét, mivel a
reproduktív értékességre utaló jel.) Visszatért a fűzők időszaka, mely
szépséges Erzsébet királynénk, Sissi idején is hódított.
1950-es évektől kezdve új divatot és új szépség-ideált teremtett Marilyn
Monroe, Sophia Loren és Jayne Mansfield a filmek, képes újságok és a
televízió segítségével. A 60-as évektől drámai változást jelentett a divatmodell
Twiggy soványsága, aszexuálissága. Aszexualisságával és anorexiás testével
teremtett új szexideált. Hatására több fiatal lány vált anorexia nervosássá A
80-as években a széles váll és a kozmetikázott emlő volt jellemző a
divatmodellekre. Garner és Garfinkel (1982) az elmúlt 20 év playboyaiban a
Miss Amerikákat elemezve azt találta, hogy a győztesek egyre soványabbak. A
diétára, a különböző fogyókúrákra vonatkozó könyvek és újságcikkek száma
megsokszorozódott. A médiákra fogékony tömegeknek közvetített női ideál
tehát továbbra is a sovány, szinte választási lehetőség nélkül, a "másság" alig
megengedett. 90-es években jellemző a testépítő, leginkább önmagát szerető,
a férfiakat tárgyként használó, talán divatból leszbikus tendenciákat sejtető
Madonna.
Ma a női testet sok esetben arra használják, hogy árucikkeket adjanak el
vele, egyaránt láthatjuk a csont sovány modelleket a kifutókon vagy akár
éppen egy samponreklámokban, elsétálhatunk néhány játékbolt előtt,
ahonnan Barbie-babák mosolyognak ránk vagy megcsodálhatjuk
számítógépes játékaink közül Lara Croftot. Fokozatosan el kezdünk egy
irreális világban élni, ahol a női ideál rég elrugaszkodott a valóságtól. Sok
nőben főleg a fiatalabb generációban frusztráció érzését kelti az a tény, hogy a
valóságban még csak hasonlítani sem egyszerű e női alakokra. A test is tükrözi
a társadalmat. A modern társadalmakban a karcsúság-ideál aszkézist igényel.
A test a társadalmi sikeresség mértéke lesz, ezt segíti a testtel törődő
hivatások sokasága, a szépség-, fitness-ipar.
A modern fogyasztói társadalom szimultán módon elnyomja és stimulálja a
vágyakat a megnövekedett fogyasztás érdekében. A kultúraváltáshoz még egy
szempont: a nőknek egy generáció alatt kellett nagy változásokat elviselniük
szerepeikben és a teljesítményorientáció is belépett a hagyományos női
szerepek mellé. Vajon mit hoz a jövő?
Mindenesetre az tény, hogy a kor divatja meghatározza az ideális női alakot
és új tökéletes szépség-ideált teremt. Ezt igazolja Logue (1991) kísérlete, aki
összehasonlította az 50-es évek ideális nőalakját Jayne Mansfieldet a 90-es
évek női ideáljával Julia Robertssel. Julis Roberts sokkal soványabb, mint
Jayne Mansfield. Ezek a tökéletes alakok feltételezhetően erősen befolyásolják
a nők saját ideáljait, ami azt eredményezi, hogy a nők saját magukat az
ideálisnál kövérebbnek érzik (Logue,1991).
A fogyasztói társadalomban megfigyelhető, hogy a vágyhoz való viszony
fokozatosan ambivalensé vált. Egyidejűleg megjelenik a fogyasztás járványa, a
felhalmozás, a vásárlás, az élvezetek, és az evés iránti vágy, ezt még inkább
megrősitik a média és a reklámok segitségével, ugyanakkor ott van az
ellentmondó parancs, mely mértékletességre int, hogy legyünk karcsúak,
sportosak, igyekezzünk elnyomni vágyainkat, megjelenik a vonzás és a taszitás
dinamikája, mely konfliktusba sodorhatja az ént. A fogyasztói társadalomból
hozzánk érkező üzenet arra szólit fel, hogy a társadalom hasznos tagjának kell
lennünk, melyet csak úgy tehetünk meg, ha úgy próbáljuk kielégiteni
vágyainkat, ha elfojtjuk azokat, mintha sohasem léteztek volna. Lassan az a
szomorú kép alakul ki, hogy korunk kultúrája nem tud már mást felajánlani,
főleg a nők számára, mint a fogyokúra és a testmozgás kultuszát. (Csabai és
Erős, 2000).
Mindezek az adatok arra utalnak, hogy a szociokulturális megközelítés
inkább korrelációs természetű, nincs elegendő bizonyíték a kauzális
modellhez. A kultúrát az egyén pszichológiai tényezői és a család kontextusa
közvetíti. A környezeti tényezők szerepet játszanak az evészavarok
kialakulásában, de nem világos, hogy milyen mértékben patogének.
"Egyes klinikusok szerint az egész társadalomnak meg kellene változnia
ahhoz, hogy a nők elkerüljék az evészavarok veszélyeit. A ruhákat hirdető
reklámoknak például az átlagoshoz jobban közelítő testméretű és testalkatú
modelleket kellene mutatniuk ahelyett, hogy a legtöbb nő számára
elérhetetlen karcsúságot állítják eléjük példaként " ( Comer,2000, 378 o.).
A divatos fogyókúrák következményei
A fogyni vágyó emberek nagy része több divatdiétát is kipróbál, anélkül, hogy annak
hátrányaival tisztában lenne. Sok esetben a divatdiéták kitalálói nem szakemberek, és
alapelveik tudományosan nem megalapozottak. Többségükre jellemző az egyes tápanyagok
szélsőséges (kevesebb, illetve több) bevitele, ami komoly egészségi károsodást okozhat. Az
egyes divatdiéták széleskörű térhódítása elsősorban annak köszönhető, hogy ismert közéleti
emberekkel, sztárokkal reklámozzák, és ígérik a rövid időn belüli gyors fogyást. A látványos
eredmények hangsúlyozása mellett azonban a többségüknél nem hallani semmiféle hátrányról.
Az egyes makrotápanyagok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék) megfelelő mennyisége az
étrendben alapvető feltétele a szervezet egészséges működésének. Ha ez az egyensúly
megbillen, és főleg, ha ez az eltolódás hosszú időn át fennáll, súlyos egészségkárosodás
következhet be.
Milyen következményei lehetnek az egyes divatfogyókúráknak?
Szénhidrátszegény diéták (pl. Atkins-diéta) - mivel a szénhidrátok nélkülözhetetlenek az
izomműködéshez, a vegetatív idegrendszer működéséhez, ezért hiánya csökkenti a szellemi-
és fizikai teljesítőképességet, okozhat szédülést, fejfájást, depressziót is, vitamin- és ásványi
anyag-hiányhoz vezet. Az alacsony szénhidrátbevitellel együtt járó magas fehérje- és
zsírbevitel növeli számos betegség kialakulásának a kockázatát.
Pontdiéták (a tápanyagok pontértéket kapnak: a zsírok, és zsírdús ételek 1-2 pontot érnek,
míg a szénhidrátok akár több százat is, miközben a napi élelmiszerfogyasztás a 40 pontot nem
haladhatja meg) - az ilyen diéta emeli a koleszterinszintet, és növeli az érelmeszesedés
veszélyét.
Fehérje-diéták (megnövelt fehérjebevitel pl. Banting-diéta: 500-600 g. állati fehérje, 60-80 g.
kenyér és némi zsiradék) - egyhangú, és a sok állati fehérje egészségtelen, mert magas
húgysavszintet eredményez.
"Edd magad soványra" (pl. Cooley-féle diéta napi 750 kilokalóriás étrend) - Csak rövid távon
leszünk soványak, mert a csökkent energiafelvétellel a szervezet anyagcsere-csökkentéssel
reagál, ráadásul 10 nap múlva vitaminpótlásra van szükség.
Fehérjeszegény diéták (pl. a főleg zöldségekből álló Pitkin-féle diéta) - már rövid távon is
tápanyaghiányhoz vezet. Mivel a fehérjék a test alapvető építőkövei, a sejtek fő összetevői,
hiányuk következtében súlyos izomsorvadás, gyermekek esetében növekedési, fejlődési
zavarok léphetnek fel.
Rizsdiéta, krumplidiéta (csak rizs, ill. burgonya fogyasztását engedi) - egyhangú, vitamin- és
fehérjehiányos étrend.
Gyümölcsdiéták (alma-, ananász-, és szőlőkúra) - fehérjehiányhoz, valamint vitamin- és
ásványianyag-hiányokhoz vezet.
Tejkúra (napi 2 l tej fogyasztására alapul) - vas-, vitamin és rosthiányos állapotot okozhat.
A testkontroll által ajánlott program - az osztott étrendre és az ételtársításra vonatkozó
tanácsait a dietetikai tudományos vizsgálatok nem igazolták. A testkontrollhoz ajánlott étrendek
többsége fehérje-, vitamin-, és ásványi anyag-hiányhoz vezet.
Forrás: http://www.edestenyek.hu/
Bulimia.
Mi a bulimia?
A bulimia nervosa nevű, kényszeres zabálással járó betegségben
szenvedők 90%-a a nők közül kerül ki. A zavar lényege többnyire
falási rohamok és azt követően az ételtől való megszabadulás,
önhánytatás, hashajtók, beöntés, végbélkúp, vagy vizelethajtók
révén. Egyes bulimiások nem adják ki magukból az ételt, hanem a
zabálásos epizódokat másképpen, koplalással vagy kényszeres
tornázással kompenzálják. A legtöbb bulimiás férfi ez utóbbi
típushoz tartozik.
Bár a bulimiások is rettegnek az elhízástól, az anorexiásokkal ellentétben a
megjelenésük teljesen normális lehet. Legtöbbjük testsúlya normális,
némelyek kissé túlsúlyosak. A bulimiás nők gyakran teljesítménycentrikusak.
Jóllehet félnek az evéstől, mégis nagy mennyiségeket fogyasztanak el: néha
akár 20.000 kalóriát is egy alkalommal. Az általuk fogyasztott ételek
többnyire "vigasz-csemegék": magas kalóriatartalmú édességek, vagy lágy,
krémes ételek, például fagylalt, torták és sütemények. A bulimiásra bárhol
rátörhet a falási roham, napi legalább két alkalommal, de inkább többször.
A zabálást sokszor önmaga meghánytatása vagy az ételtől más úton való
szabadulás követi. Egy bulimiás akár napi húsz,vagy annál is több hashajtót is
beszedhet egy nap. Mások az evést koplalással, szigorú diétával vagy
kényszeres tornázással kompenzálják. Az anorexiához hasonlóan a bulimia is
pusztítást visz véghez a szervezetben: legsúlyosabb formájában a hajtatás
maradandó szívkárosodáshoz vezethet.
A bulimia általában a késői kamaszkorban jelentkezik, 18-20 éves korban, de
korábban vagy később is kezdődhet. Az anorexiásokkal ellentétben a
bulimiások nem tagadják az étellel kapcsolatos problémáikat, és
szégyenkeznek a falási-purgálási ciklus miatt. Érzik, hogy nem tartják kézben
a problémát. A bulimiások gyakran impulzív személyiségek és hajlamosabbak
az addiktívitásra, mint az anorexiások.
A bulímia esetén szinte bizonyosan számolhatunk genetikus hajlamosító
tényezővel, valamint biokémiai összetevővel. A kutatások azt mutatják, hogy a
bulimiásoknak sokszor abnormális a szerotonin-szintjük.
Sok bulimiás történetében találunk anorexiás vagy elhízásos előzményt.
Előfordul, hogy egyidejűleg major depresszióban, szorongásos betegségben,
szociális fóbiában vagy pánikbetegségben szenvednek. Más addiktív
magatartásforma, azaz drog- vagy alkoholfogyasztás, szintén jellemző lehet.
Tünetek
- Megtisztulás (purgálás: az elfogyasztott ételtől való erőltetett
megszabadulás) és kényszeres evések ismétlődő epizódjai, melyek a
személyben azt az érzést keltik, hogy nem ura önmagának. A zabálásokat
gyakran a testsúly kontrollálására tett erőfeszítések követik, önhánytatás,
hashajtók és vizelethajtók használata, időszakos koplalások és kimerítő torna.
- Rögeszmés félelem a kövérségtől.
- Önvád, bűntudat és szégyenérzet
Kezelés
Az orvos vért vesz, hogy megállapítsa, fennáll-e kiszáradás, illetve nem borult-
e fel az elektrolitok és más fontos tápanyagok egyensúlya a szervezetben a
vizelethajtás, hashajtás és önhánytatás eredményeképpen, fogszuvasodás
vagy erózió a visszaöklendezett gyomorsav nyomán Ellőrizni kell ezen túl,
hogy nem áll-e fenn alacsony vérnyomás, székrekedés, megduzzadt
nyirokmirigyek, és hormonális elváltozások.
A bulímiások járóbetegként kezelhetőek, többnyire kognitív viselkedésterápia
és gyógyszeres kezelés kombinációjával. Az antidepresszánsok, például a
fluoxetin, imipramin, és trazodon, segíthetnek csökkenteni az étvágyat és
ritkítani a falásrohamokat és az azt követő purgálást. A pszichoterápia során a
beteg figyelemmel kíséri evési szokásait és igyekszik tudatosítani magában
tüneteit és kóros szokásait. A terápia ezenkívül igyekszik korrigálni a beteg
torzult attitűdjeit a kalóriákkal, testsúllyal és testképével kapcsolatban. Az
ilyesfajta kezelés a felszín alatt meghúzódó depressziót is enyhíti.
A csoportos terápia lehetőséget ad az evési problémák megosztására
másokkal, az elszigetelés-érzést enyhítendő. A családterápia szintén segíthet a
vacsoraasztalnál elkerülhetlenül felmerülő, tehetetlenséget és haragot kiváltó
konfliktusok feloldásában.
Tekintve, hogy sok túlevésben szenvedő betegen csak a súlyprobléma látszik,
sokan közülük fogyókúrás tréningekre járnak mentálhigiénés intézmények
helyett. Evési zavaraikat háziorvosuk gyakran csak általános egészségügyi
kérdésként közelíti meg. Megint mások olyan önsegélyező szervezeteknél
keresnek segítséget, mint az Anonim Túlevők Egyesülete.
A bulimia valójában mintegy háromszor gyakoribb jelenség, mint a koráb
és jóval nehezebb is felismerni a bajt.
A téma cikkei
4/1 A táplálkozás magatartási zavarai
4/2 Az anorexia (anorexia nervosa)
4/3 A bulimia (bulimia nervosa)
4/4 Egyéb táplálkozási zavarok
A bulimia az anorexiához hasonlóan gyakran diagnosztizált táplálkozási zavar, amelyek
ellentétben itt vezető tünet a több-kevesebb rendszerességgel, de minimum heti gyakori
kalóriamennyiségek elfogyasztására kerülhet sor. A bulimiás falásrohamok néha éjszaka
Ezeket a "zabálásokat" szinte törvényszerűen lelkiismeretfurdalás, önvádlások követik, m
magának a falásrohamnak is többnyire szorongásoldó célja van.
Cikkünk a hirdetés után folytat
Ezen érzések öngyógyító levezetését célozza, hogy a betegek hánytatással, hashajtással ig
megszabadulni a fokozódó szorongástól. A folyamat hosszabb távon a beteg önértékelésé
Mi figyelmeztethet a bulimiára?
Ellentétben az anorexiásokkal, a betegek testsúlya nem feltétlenül jelzi a bajt, ez megneh
hányások által feljutott gyomorsav által tönkrement nyelőcső és/vagy fogak, továbbá a p
impulzuskontroll zavara (alkohol és/vagy droghasználat, öngyilkossági kísérlet, stb), vag
Létezik a bulimiának egy átmenetinek nevezhető formája, ez az úgynevezett túlevéses za
súlycsökkentő technikákkal, de mivel túlevési epizódok jellemzőek, így ezek az egyének á
(Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter)
Túry Ferenc: A bulimia – modern szenvedély?
Túry Ferenc
Kapcsolódó
· Adatok: K
· Írta: Túry
A legolv
A lelki eredetű kóros soványságot jelentő
anorexia nervosa régi és jól ismert formája a táplálkozási
magatartás (=evés) zavarainak. A bulimia nervosa (rövid nevén
bulimia) ezzel szemben fiatal kórképnek számít, hiszen csak két
évtizede vált hivatalos betegségegységgé – korábban az anorexia
tüneteinek tartották a bulimiás jelenségeket: a falási rohamokat,
önhánytatást.
A bulimia fogalmának megjelenése az ókorba vezet. A szó maga a görög
boüsz=ökör (illetve nagyító képző), valamint a limosz=étvágy szóból
származik, tehát ökörétvágyat, farkaséhséget jelent. Ha a történelmi
előzményekre gondolunk, nem tarthatjuk igazi bulimiának az ókori rómaiak
lakomáit, amelyek során gyakran önhánytatással szabadultak meg a
hatalmas mennyiségű ételtől, hogy aztán újabb hedonisztikus zabálások
következzenek. Ez a jelenség azonban lényegileg különbözik a bulimiások
betegesen titkolt, kényszerszerű tüneteitől.
A bulimiát sokáig pusztán tünetként említették, különböző testi és lelki
zavarok jelének vélték. Az igazi betegséggé válás 1979-re tehető, amikor
Russell angol professzor önálló kórképként írta le; ezt követően megjelent a
pszichiátriai diagnosztikai kézikönyvekben is.
A bulimia gyakran anorexiához társul: a túlságosan sovány betegnek
bulimiás tünetei is vannak. Ezt felfoghatjuk az anorexia egyik altípusának,
és fordítva: a bulimia egyik formájának is. A ma érvényes
betegségosztályozási rendszerek az anorexiát tekintik főbb kategóriának és
az anorexia bulimás altípusáról szólnak akkor, ha a kóros soványság
önhánytatással és túlevési epizódokkal is jár.
A bulimia kritériumai
A bulimiára jellemzőek:
• Túlevési epizódok kontrollvesztés érzésével.
• Önhánytatás, hashajtózás vagy egyéb súlycsökkentő manőverek.
• Kellően gyakoriak legyenek ezek a tünetek (legalább heti kétszer
jelentkezzenek).
• Az önértékelés zavara.
Elkülönítenek egy átmenetinek tartható kórformát: ez az úgynevezett
túlevéses zavar, vagy kényszerevés, amely nem jár a bulimiára jellemző
súlycsökkentő manőverekkel, de túlevési epizódok észlelhetők. Ezek az
egyének általában túlsúlyosak, kövérek. E zavar tehát valamilyen átmeneti
forma a bulimia és a kövérség, elhízás között.
A bulimiának vannak rosszindulatú formái is. Az egyik az úgynevezett
multiszimptomatikus (más néven: multiimpulzív, vagyis a belső impulzusok
kontrollálásának többféle zavarával jellemezhető), azaz többféle tünettel
járó bulimia. Jellemzői: alkoholizálás, drogfogyasztás, önsebző, önsértő
viselkedések, szexuális gátlástalanság, bolti lopás, azaz kleptománia. Ezek a
betegek általában depressziósak vagy indulatosan viselkednek.
Gyakoriság
Fiatal, 18-35 év közötti nők között az evészavarok 1-4%-ban fordulnak elő. A
bulimia mintegy háromszor gyakoribb, mint a korábban „egyedüli”
evészavarként elfogadott anorexia. Az elterjedtségre jellemző, hogy az
evészavarok válogatnak aszerint, milyen társadalmi rétegekben jelennek
meg. Ahogyan ezt a jelenséget korábban jelölték, az evészavarok a ”3W”
betegségei. Ez a rövidítés a fehér nyugati nőket jelenti (angolul: white
Western women), s arra utal, hogy az evészavarok általában a nyugati
kultúrákban fordulnak elő, fehérek között jóval gyakoribbak és nőkre
jellemző betegségek. A nők általában 10-50-szer gyakrabban lesznek az
evészavarok szenvedői, mint a férfiak. Az utóbbi években azonban egyre
több vizsgálat igazolja, hogy az evészavarok már nem csupán a nyugati
országokban jellemzőek, terjednek Kelet-Európában is (így hazánkban),
fekete bőrűek között, vagy férfiakban, de alacsonyabb társadalmi rétegek
tagjaiban is.
A gyakoriságra vonatkozó felmérések nehézségére utal, hogy az evészavarok
gyakran rejtettek. Sokszor találkoztunk olyan bulimiás betegekkel, akik
évekig, akár egy-két évtizedig is titokban folytatták túlevési és önhánytatási
rohamaikat, melyekről a közvetlen családtagoknak sem volt tudomásuk.
Tünetek
Amint a betegség kritériumai között láttuk, a bulimia alaptünetei a
falásrohamok (melyekre a kontrollvesztés érzése jellemző), a
testsúlycsökkentő manipulációk (önhánytatás, hashajtók és vizelethajtók
túlzott használata, koplalás, testedzés), a testképzavar okozta állandó
aggodalmaskodás a testsúly és az alak miatt, és az önértékelés zavara.
A bulimia minden tápláltsági állapotban megjelenhet, soványakban,
kövérekben egyaránt. Gyakran anorexiával kezdődik, de ha nem így, a zavar
általában akkor is az anorexiához lényegében hasonló evéskorlátozási
kísérletek hátterében alakul ki. A diétázási próbálkozásokat a túlevések és a
kompenzáló viselkedések törik meg, melyek intenzív bűntudat forrásai.
Mindemellett a bulimiás epizódok feszültség-csökkentést szolgálnak.
A karcsúság eltúlzott jelentősége miatt korlátozott evés a bulimia központi
jellegzetessége. Minden bulimiás beteg kontrollálni próbálja testsúlyát
diétázás és a magas energiatartalmú ételek elkerülésének segítségével,
legalábbis a betegség elején. Az étellel kapcsolatos gondolatok igen sok időt
rabolnak el. A túlevés és a hányás egymás váltja, a túlevések jelentkezése
után a betegek hamar megtanulják a kompenzáló viselkedéseket. Sok beteg
örül és megkönnyebbül, amikor felfedezi, hogy bármennyit ehet hízás
nélkül. Az ujjakkal történő önhánytatás után könnyen elsajátítják a
hasizomzat összeszorításával provokált hányást.
A betegek kezdetben titokban esznek, így a ciklusok akár éveken át is rejtve
maradhatnak a családtagok előtt. Máskor a betegek nyilvánvaló jeleket
hagynak (például hányadékkal teli zacskók), mintegy provokálva a zavar
felfedezését.
A túlevések naponta többször is felléphetnek, rövid ideig tartanak (például
negyedóráig). A testsúlycsökkentő manipulációk néha extrém mértékűek,
naponta 10-20 önhánytatás is előfordul (akár igen kevés étel fogyasztása
után is). A fogak belső felszínén a gyomorsav hatására durva zománchiány
alakulhat ki, ezért a rejtett bulimia felismerésében a fogorvosok szerepe
jelentős. A hányások vagy a vizelethajtó-használat miatti kálium- és egyéb
ionvesztés életveszélyes szívritmuszavarok vagy görcsös rosszullétek forrása
lehet.
A bulimiás epizódok gyakran tervezettek, ételeket tárol a beteg, hogy
megfelelő időben zavartalanul elfogyaszthassa. Ehhez alkalmas ételeket
választ ki, amelyeket könnyű lenyelni és kihányni. Ezek típusosan zsíros
vagy szénhidrátdús ételek, amelyeket egyébként megtagad magától a beteg.
Az étel mennyisége 30-szorosa is lehet egy normális étkezés során
elfogyasztottnak, de a megemésztett mennyiség változó. A betegek
értékelése is különböző, sokszor kisebb mennyiségű evést is falásrohamként
élnek át. A szubjektív falásroham tehát más, mint az objektív.
A betegek gyorsan esznek, perceken belül “lenyomják” magukba az ételt. A
krónikus formákban viszont lassúbb lehet az evés, különösen, ha nem áll
fenn a felfedezés veszélye. A folyadékfogyasztás változó lehet, néha jelentős,
ami a hányást könnyíti meg, szinte gyomormosás-szerűen.
A bulimiás epizódokat különböző tényezők válthatják ki: feszültség,
szorongás, unalom, alkohol- vagy drogfogyasztás, fáradtság. Ritkán ismerik
be a betegek, hogy az éhezés vezetett falásrohamhoz, jóllehet sokan már egy
napja nem vettek magukhoz táplálékot.
Az éhséget étvágycsökkentőkkel vagy más stimulánsokkal próbálják
csökkenteni. Elkerülik azokat a helyzeteket, amelyekben ételek csábításának
vannak kitéve. Ez az elkerülő magatartás izolációhoz vezethet. A fokozott
testi aktivitás jellemző tünet: a falásokat sok esetben élénk testedzés követi.
A hánytatók, hashajtók, vízhajtók használata is gyakori. A túlevés miatt
megveti önmagát a beteg, de a kompenzáló viselkedések, valamint a hízás
elmaradása megkönnyebbülést hoznak számára. A pszichés állapotra a
szorongás, a feszültség, a depresszió jellemző. Az önvádlások, s az
öngyilkossági gondolatok (sőt: kísérletek) gyakoriak.
A bulimiás falásrohamok néha éjszaka, szinte félálomszerűen,
„transzállapotban” jelentkeznek.
A fentieken túlmenően pszichológiai szempontból hangsúlyozzák,
hogy az éhség fölötti kontroll csökkenésének következményéről van szó.
Más kontrollzavar is előfordulhat a falásrohamok mellett:
szenvedélybetegségek, alkohol- és drogfogyasztás, kleptománia. A bulimiás
tünetek gyakran a szenvedélybetegségek jellegzetességeit követik. Erre utal
az a tény is, hogy a betegek megpróbálnak ellenállni evési késztetésüknek.
A falásrohamok kiváltó oka nem kizárólag éhségérzés, hanem
szorongásoldó értékük is van. Így a depressziós tünetek nem csupán
társulnak a bulimiával, hanem szoros kapcsolatban vannak vele. A betegek
felfedezik, hogy az evés a szorongás csökkentését is szolgálhatja, így az
éhségen kívül kudarcélmények, stressz, unalom stb. is kiválthatja a táplálék
utáni sóvárgást. Ugyanígy szorongáscsökkentő szerepük van a
hashajtásoknak, az önhánytatásoknak. Ezekhez a másodlagos viselkedési
mechanizmusokhoz némi élettani és pszichológiai érettség is szükséges –
ezért jelentkezik későbbi életkorban a bulimia, mint az anorexia (az előbbi
általában 16-25 éves korban, az utóbbi pedig 13-18 éves korban indul). A
betegség tartama átlagosan 4-5 év.
A bulimia kapcsán gyakran találkozunk szexuális zavarokkal, izolációval, s
főleg a férfiak között homoszexualitással. Nem ritka, hogy a bulimia
kialakulásának közvetlen kiváltó tényezője valamilyen szexuális kudarc,
feszültség, rossz élmény. A beteg kórelőzményében szexuális vagy testi
bántalmazás szerepelhet. A szexualitás és a táplálkozás alapvető ösztönei
közötti kapcsolat régi megfigyelés. Míg az anorexia a szexualitás
elutasításával jár, a pubertás után kezdődő bulimia az erős szexuális
ösztönkésztetésekkel mintegy párhuzamosan jelentkezik.
Testi szövődmények
Az evészavarok szövődményei nagyjából 3 csoportba oszthatók. Az első
csoportba a koplalás, majd diétázás következményei tartoznak. A
szövődmények másik csokra a falásrohamokkal kapcsolatos, ez az
emésztőrendszer felső részét károsítja elsősorban. A harmadik csoportba a
testsúlycsökkentő viselkedések következményei tartoznak. Ezek között meg
lehet említeni például a testsúly csökkentésére szedett gyógyszereket,
amelyek önmagukban is toxikus hatásúak lehetnek. Ezek a szövődmények
természetesen egymással is kombinálódhatnak. Az evészavarban szenvedők
egyharmadánál orvosi kezelést igénylő betegség is fennáll.
Az evészavarok következményei a gyomor-bélrendszert érintik a
legközvetlenebb módon. A falásroham következtében a gyomor
átszakadhat: ez azonnali sebészi beavatkozást igénylő komplikáció. A
bulimiások ismétlődő hányásai általában a nyelőcső gyulladásához,
szűkületéhez, vérzéséhez vezethetnek. Ezek szintén okozhatnak életveszélyt.
A rendszeres hashajtózás véres hasmenéshez, fehérje-vesztéshez vezethet.
Nem ritka a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, ez halálos is lehet. Itt kell
megemlíteni, hogy bár nem súlyos, de a testképzavarral küzdő beteg
számára kellemetlen tünet a kétoldali fültőmirigy megduzzadása, ez a
hányások gyakoriságával párhuzamosan jelentkező tünet.
A szív-érrendszeri szövődmények is jelenthetnek életveszélyt, leginkább az
ionvesztések következtében fellépő szívritmuszavar miatt.
Mi okozza a bulimiát?
Az evészavarok az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek közé
tartoznak, ez azt jelenti, hogy a lelki és testi tényezők szorosan
összefonódnak. A pszichoszomatikus betegségek magyarázataiban az utóbbi
2-3 évtizedben a komplex megközelítések terjedtek el, amelyek a biológiai, a
pszichológiai és a társadalmi-kulturális tényezőknek egyaránt szerepet
tulajdonítanak. Az egyetlen okot feltételező magyarázatok nem képesek a
kórképek sokszínűségét kielégítően értelmezni. Ezekre az elméletekre az
jellemző, hogy szoros ok-okozati összefüggést tételeznek fel, egyetlen hibás
láncszemre gondolnak.
A komplex modellek a betegségek kialakulásában hajlamosító, kiváltó és
betegségfenntartó tényezőket különítenek el.
A hajlamosító tényezők lehetnek egyéniek, családiak, vagy kulturális-
társadalmi jellemzők. Egyéni kockázatot jelent az, ha a táplálkozás
szabályozása labilis. Ugyanilyen jelentőségű az evészavar előtti túlsúlyosság,
elhízás, vagy idült belgyógyászati betegség (például cukorbetegség).
Bizonyos személyiségvonások is a hajlamosító tényezők közé tartoznak. Az
evészavarokra hajlamos betegek általában érzelmileg instabilak. Már
említettük férfiak esetében a homoszexualitást, amely fokozott kockázatot
jelent (ennek egyik oka lehet, hogy számukra a vonzó külső fontosabb, mint
a heteroszexuálisok számára).
Az önértékelés már a gyermekkor óta alacsony lehet. Gyakran fordul elő
diétázás. A gyermekkorban átélt negatív élmények is elősegítik az alacsony
önértékelést: a szülői konfliktus, túlzott kritika, a gondoskodás
elhanyagolása vagy éppen túlzó volta, vagy a fizikai bántalmazás, esetleg
szexuális zaklatás. Ez utóbbi gyakori az evészavarokban: általában a betegek
egyharmadára-negyedére vonatkozik. Meg kell említeni azt is, hogy az
általános népességben is a nők 9%-ában fordul elő szexuális visszaélés.
Ezeknek a traumáknak a feldolgozása a kezelés központi kérdésévé válhat.
Családi kockázatot jelent a kulturális minták (például: karcsúságideál)
családon belüli felnagyítása, a családban előfordult evészavar vagy más
pszichiátriai betegség, továbbá az önállóság kialakulását nehezítő családi
kapcsolatok is.
A társadalmi-kulturális kockázati tényezők között a nemekre, a korra,
társadalmi rétegekre és foglalkozási csoportokra jellemző különbségeket, a
karcsúságideál hatását, a mai világra érvényes teljesítménykényszert,
továbbá a gyakori szereptúlterheléseket említhetjük.
A kiváltó tényezők például különböző stresszorok lehetnek, amelyek
diétázáshoz, fogyáshoz vezetnek. A diéta és a bizonytalanságérzés
evészavart indíthat el más kockázati tényezővel is rendelkező egyénekben. A
diétázást elősegítheti mások megjegyzése is, vagy például az, hogy az egyén
saját magát kövérnek érzi. A diétázás mindig megelőzi a bulimiát. Ha az
anorexia és bulimia egyszerre fordul elő, az anorexia sokkal valószínűbben
előzi meg a bulimiát. Ez is a diétázás fontos szerepére utal a bulimia
kialakulásában. Az evés korlátozása fokozza az evési késztetést normális
étvágy esetében: ez a diétázók dilemmája. Ebből az a terápiás javaslat is
következik, hogy a bulimiások egyenek rendszeresen koplalás nélkül.
A kiváltó tényezők közé sorolható a depresszió, s a nem megfelelő
stresszleküzdő készségek. A megterhelő életesemények is kiváltó szerepet
játszanak, különösen késői betegségkezdet esetén.
A betegségfenntartó tényezők között említendők az éhezés és az
alultápláltság biológiai hatásai, amelyek a gondolkodást és az érzelmi
állapotot egyaránt érintik. Ebbe a csoportba tartoznak a szociális készségek
elvesztésétől a hivatásbeli nehézségeken át az izolációig és depresszióig
egyéb tényezők is.
A betegségnek általában valamilyen előnye is van. Ha például valaki hosszú
ideig tartó krónikus betegségtől szenved, azt mentesítik mindennapos
kötelezettségei alól; ha munkája van, táppénzre mehet, ha iskolába jár, nem
kell tanulnia. Ha a betegség előnyeit és hátrányait elemezzük, ezeket a
furcsa előnyöket mindig számba kell vennünk.
A betegség fenntartásában pszichológiai, kapcsolati, kulturális tényezőknek
egyaránt lehet szerepük. Az evészavarok tünetei pozitív visszacsatolást
jelenthetnek a családban is, így stabilizáló szerepük lehet, elterelve a
figyelmet más problematikus területről.
A hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezőkre való felosztáson túl tekintsük
át a biológiai, pszichológiai és társadalmi-kulturális területeken végzett
kutatások eredményeit. A táplálkozás biológiai szabályozása rendkívül
bonyolult. Szerepük van idegi központoknak, például a hipotalamusz
különböző területeinek, továbbá a különböző ingerületátvivő anyagoknak (a
szerotonin például a telítettségérzést fokozza, a táplálékfelvételt csökkenti).
Fontos szabályozó mechanizmus a vércukorszint és a test zsírtartalmának
stabilizálása. Az előző az alapja a táplálékfelvétel glükosztatikus
modelljének, az utóbbi pedig a liposztatikus modellnek. Mindössze néhány
éve azonosították azt a polipeptid láncot, amely a hipotalamusznak jelzi a
szervezet zsírtartalmát: ez a leptin. A leptin a zsírsejtekben képződik,
mennyisége tehát a szervezetben tárolt zsírtartalomtól függ. A magas
leptinszint csökkenti az étvágyat és a táplálékfelvételt, fokozza az
energialeadást. Ez számít ma a legújabb kutatási iránynak a biológiai
szabályozást tekintve – ne feledjük azonban, hogy jóval sokrétűbb területről
van szó.
Az endorfinok („endogén morfinok”) a szervezetben termelődnek s az
ópiumszármazékokra emlékeztető hatással rendelkeznek, és elsősorban a
táplálék élvezeti értékét befolyásolják.
Mindezek a megfigyelések fenntartásokkal értékelendők, sok eltérés
ugyanis az alultápláltság következménye. Néha nehéz megmondani, mi volt
előbb. Az evészavarokat kísérő biokémiai eltérések nagyon gyakran ilyen
jellegűek.
Bár a helyzet nem olyan egyszerű, hogy a vázolt megfigyelések gyógyszeres
beavatkozások lehetőségét is megteremtik, a kutatások előrehaladásával
feltehetően erre is sor kerülhet.
A pszichológiai tényezők között a pszichodinamikus modellek a tudattalan
tényezők szerepét emelik ki. Ide tartoznak a szexualitás problémái. A
szexualitás feszültségeire utal az is, hogy ez a betegség klasszikusan a
pubertás és a pubertás utáni időszak betegsége.
A személyiségfejlődésnek a Freud által leírt úgynevezett ödipális fázisában
(erre az jellemző, hogy a gyermek szoros érzelmi kapcsolatban áll ellenkező
nemű szülőjével) gyakran megjelenik a féltékenység, a rivalizálás, versengés
érzése. Ez a szülőkre és a testvérekre vonatkozhat. A gyermek gyakran
rivalizál a szeretetért és az intim közelségért.
Az evészavarok hátterében álló tudattalan tényezők között meg kell említeni
az agresszivitást is. Ez bulimiásokban általában az impulzuskontroll
zavaraiban nyilvánul meg. Az agressziót a bulimiás saját maga ellen is
fordíthatja, s a következményes tünetek az önsebzés, hányás és így tovább.
A gyermekkori élmények jelentősége nagy. A korai etetési minták befolyást
gyakorolnak az egyén étkezési szokásaira, teltségi mechanizmusainak
fejlődésére, az étellel kapcsolatos szimbolikus kifejeződésekre, például az
önállóság fejlődésére is (kényszerítik-e az evésre, sürgetik-e). Az, hogy az
ételhez különböző érzelmek és különböző asszociációk társulnak, egyáltalán
nem meglepő. Ha valakit gyermekkorában rendszeresen kényszerítettek az
evésre, akkor az evés megtagadása lázadást is jelent.
Ezek a pszichodinamikus elképzelések különbözőképpen értelmezik az
evészavarok jelentését. Ezeknek az értelmezéseknek egy-egy beteg
történetének a megértésében fontos szerepük lehet; ugyanakkor nem
általánosíthatók. Ilyen jelentései lehetnek az evészavaroknak többek között:
védekezés a mohósággal szemben, az orális megtermékenyülés fantáziájával
szemben, mérgezéstől való félelem, dac a szülőkkel szemben, az önállósodás
kudarca, a serdülőkor utáni időszak megnövekedett szexuális késztetései
miatti visszalépés a fejlődésben, és így tovább.
Az evészavarok viselkedéslélektani, tanulási modelljei az evészavarokat
tanult viselkedésnek fogják fel, amelyet pozitív megerősítők, azaz jutalmak
tartanak fenn: a karcsúságot például a környezet reakciói megerősítik.
Ennek a fordítottja a negatív megerősítés: ilyen az, ha a kövér egyént
rosszalló megjegyzésekkel illetik. A bulimiára vonatkozó legfontosabb
viselkedéslélektani elképzelés az, hogy az önhánytatás és hashajtózás
lényegében szorongáscsökkentő tünet. Ez hasonló ahhoz a jelenséghez,
hogy a kényszerbetegek a kényszercselekedeteikkel csökkentik a
szorongásukat.
Ezek a tanulási mechanizmuson alapuló modellek főleg a kiváltó tényezőkre
és a fenntartó hatásokra koncentrálnak. Hiányosságuk, hogy az egyéni
különbségekre nem adnak kellő magyarázatot. Lényegesek azonban az
evészavarok megismerésében és a hatékony kezelési eljárások
kidolgozásában.
A családműködéssel kapcsolatos megfigyelések lényeges hozzájárulást
jelentenek az evészavarok megértéséhez. Sokan megfigyelték az
evészavarokban szenvedők családjának néhány jellegzetességét. A családi
kapcsolatokra vonatkoztatva azt figyelték meg, hogy az evészavaros betegek
családjában merevebbek a szabályok, kevésbé világosak a családon belüli
határok, kerülik a nyílt megbeszéléseket és vitákat. A szülőknek problémáik
vannak a szülői kontroll és a kornak megfelelő önállóság egyensúlyának a
megtalálásában. A szülők között gyakran alapvető különbség van a
gyermeknevelést illetően. Mindezeket azonban nem úgy kell értékelni, hogy
valami rossz a családban. A családi tényezők jelentősége inkább a betegség
árnyalásában van, nem oki szerep. Ennek az elméletnek a legfontosabb
haszna abban van, hogy a családterápia igen előnyös. A kutatásnak és a
terápiának nem arra kell koncentrálnia, hogy mi a rossz, hanem arra,
hogyan képesek a családtagok megküzdeni a nehéz helyzetekkel.
A társadalmi-kulturális tényezőkre vonatkozó elképzeléseket az utóbbi két
évtizedben kezdték kidolgozni. Milyen megfigyelések utalnak a társadalmi
és kulturális hatások szerepére?
1. Az evészavarok különböző kultúrákban különböző gyakorisággal
fordul-nak elő, leggyakrabban a fejlett nyugati országokban. A
bevándorlók körében gyakoribbak, mint azok eredeti hazájában (bár e
tekintetben módszerbeli kételyeink lehetnek). A gyors társadalmi
változásokon keresztülmenő országokban is egyre gyakoribbak. A
kóros evési attitűdök és tünetek valószínűleg a „nyugatiasodás”
hatásaihoz társulnak.
2. Az adatok az evészavarok gyakoriságának növekedéséről
tanúskodnak.
3. Az evészavarok ritkák a férfiak között; a nemi különbséget indokló
egyértelmű biológiai magyarázat hiányzik.
4. Nem lehet kizárólag biológiai okokkal magyarázni a jellegzetes
kormegoszlást sem: az evészavarok legtöbbször a serdülő- és
ifjúkorban jelentkeznek.
5. Etnikai különbségek is vannak: a színesbőrűek között ritkák az
evészavarok. Ez azonban kapcsolatban lehet a domináns társadalom
megkülönböztető attitűdjével is, például az egészségügyi
szolgáltatások elérhetősége különbözhet a fehérek és feketék között.
6. Különbség van a szociális osztályok tekintetében is: az evészavarok a
felső és a középosztály betegségei.
7. Bizonyos társadalmi csoportokban és foglalkozásokban (modellek,
táncosok, egyes sportágak képviselői: tornászok, hosszútávfutók,
zsokék) nagy a soványság irányába mutató nyomás. A karcsúságideál
által uralt területen nagy az evészavarok kockázata.
8. Fontos érv, hogy egyértelmű biológiai folyamat, esemény nem
ragadható meg, mely az evészavarok elsődleges oka volna; ezeket
inkább hajlamosító és betegségfenntartó jelentőségűeknek
tekinthetjük.
Ma a női testet árucikkek reklámozására is használják. Emellett a test a
társadalmi sikeresség kifejezőjévé is vált, ezt segíti a külső megjelenéssel
foglalkozó szakmák sokasága, a szépség- és a fitness-ipar. A fogyasztói
társadalom egyszerre serkenti és elnyomja a vágyakat a fogyasztás
növelésének az érdekében. Lényeges szempont továbbá az étel
elértéktelenedése. Az étel, mely szentség és az élet jelképe volt, egyre
értéktelenebb, pazarolható tömegcikké vált.
Az evészavarok szimbolikus jelentését felerősíti a tömegkommunikáció. A
karcsúságideál terjesztésében ennek a hatásnak a szerepe nem vitatható. Ez
a modellhatás, mintaadás az öngyilkosságokra emlékeztet. Ismert, hogy az
öngyilkosság ábrázolása a médiumokban ahhoz vezet, hogy
megszaporodnak az öngyilkosságok. Ez különösen azokra a fiatalokra
jellemző, akik számára a modellhatás kifejezett. Ezt a jelenséget az
öngyilkosságkutatásban egyébként Goethe: Az ifjú Werther szenvedései
című könyvének alapján Werther-jelenségnek hívjuk.
Az evészavarok feminista elképzelései azzal foglalkoznak, hogy a nőknek
nagy szerepváltozásokat kellett elviselniük rövid idő alatt. Szerepkonfliktus
alakult ki, és a hagyományos női szerepekhez teljesítményorientáció is
társult. A nők megítélésében a külső sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a
férfiakéban. Az utóbbi évtizedekben a nők bizonytalansága megnőtt,
ugyanakkor felerősödött törekvésük a tökéletességre, és a testkontroll
önértékelésük biztosításának alapeleme lett.
Az evészavarokban vannak betegségmodelljei is, azaz egyes pszichiátriai
betegségek rokonainak vélik őket bizonyos megfigyelések alapján. Az egyik
ilyen elképzelés a depresszió-elmélet. Közismert ugyanis, hogy
evészavarokban sok depressziós tünet lelhető fel. Az evés zavarai és a
hangulat zavarai tehát sok ponton kapcsolódnak egymáshoz. Az
öngyilkossági kísérletek előfordulása bulimiában igen gyakori: a betegek
20-30%-ában figyelhető meg. A depresszió igen gyakran társul
evészavarokhoz, illetve jelenik meg valamikor az élet folyamán azokban a
betegekben, akik az evés zavaraiban is szenvedtek. Továbbá a depresszió és
az evészavarok közötti kapcsolat egyik fő érve a depresszióellenes
gyógyszerek (antidepresszívumok) hatékonysága bulimiában.
A szenvedélybetegségekkel való rokonságra utal, hogy a bulimia tünetei jól
megfelelnek a szenvedélybetegségek tüneteinek: a falásroham, az ehhez
társuló kontroll-vesztettség-érzés, illetve a súlycsökkentő
viselkedésformákkal történő visszaélés jellegzetesen szenvedélyszerű tünet,
gondoljunk csak az alkoholisták tüneteire. A túlevés mellett bulimában
gyakran nem a falásroham, hanem a katartikus érzésekkel járó önhánytatás
okoz örömszerzést, ez pedig a hányáshoz való kóros hozzászokásnak,
addikciónak felelhet meg. A szenvedélybetegségekre emlékeztető sajátosság
evészavarokban a mozgásos hiperaktivitás és a tökéletességre törekvés
(perfekcionizmus) is.
Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete
A bulimia kialakulásának okai - Karcsúság mindenáron?
bulimia, étkezési zavar
"Este ismét hatalmába keríti a hasznavehetetlenség érzése. A konyhába rohan,
kinyitja a kenyér-kosarat és a hűtőszekrényt, majd teletömi magát. Egy
eszelős éhségroham alkalmával megeszik négy vajas zsemlét, hozzá sonkát
vagy sajtot, egy teljes üveg uborkát, ezek után egy fél tortát, fél liter
gyümölcsjoghurtot, majd két pohár vaníliapuding következik és ráadásnak
egy tábla csokoládé. Csak ekkor hagy alább a roham a tévé előtt ülve egy
zacskó burgonyachips kíséretében. A nyugalom azonban nem tart sokáig. Az
önutálat és főleg az elhízástól való félelem ösztönzi arra, hogy az ujját ledugja
a torkán és mindent kihányjon. Némileg megnyugodva, hogy a roham
legalább a külsőjén nem hagy semmi nyomot, aludni tér"
Ijesztően hangzik, igaz? Pedig a bulimiában szenvedő betegeknél szinte
mindennap így zajlik. A bulimia zavart étkezési szokás, hátterében pszichikai
okokból betegesen növelt éhségérzet áll. Legtöbbször a 15-30 év közötti fiatal
nőket érinti. A legnagyobb éhség közepette a páciensek óriási mennnyiségű,
legtöbbször nagy kalóriaértékű táplálékot vesznek magukhoz, amelyet aztán a
hízástól való félelmükben akaratlagosan kihánynak. Közülük soknak a
pszichoterápia nyújthat segítséget, néha olyan gyógyszerekkel kiegészítve,
melyek az agy megváltozott szerotonin-anyagcseréjét újra rendbe hozzák.
SZÉPSÉGIDEÁLOK ÁRNYÉKÁBAN
A bulimia legfőbb oka elsősorban társadalmunk szépségideáljában keresendő.
Karcsúnál karcsúbb szépségek kápráztatnak el a tévé képernyőjén keresztül,
vagy pillantanak ránk az újságok divathasábjairól. Nem csoda, hogy a
fegyelmezett étkezés elsősorban a nők szemében a pozitív önértékelésért folyó
küzdelem legfőbb színtere. Közben szinte előreprogramozott, hogy elvesztik
önuralmukat, s bekerülnek az evési kényszer ördögi körébe. Mint ahogy a
pszichikai betegségek esetében gyakorta előfordul, a betegek itt is szégyellik
magukat. Olykor évtizedeken át titokban tartják betegségüket.
BULÉMIÁS TÜNETEK
A bulémiások szakadatlanul csak az evésre, s ezzel egyidejűleg a
kalóriafelvétel elkerülésére gondolnak. Ebben két tényező játszik szerepet,
melyek egyben az érintettek lelki szükségleteit jelentik. A roham menekülés az
egyedüllét, a stressz, az elnyomottságérzés, az unalom, a belső űr, a düh és a
szomorúság elől. A mohó zabálások azt az igényt elégítik ki, hogy az ember
magával jót tegyen, s közben gondolatait elterelje lelki nyomorúságáról. A
bulémiás betegek rendszerint csúnyának tartják magukat és kisebbségi
érzésben szenvednek. Közülük az átlagosnál többen, még gyermekkorban
szexuális zaklatások áldozatai lettek. Számukra lehetetlen belenyugodni abba,
hogy az evés terén olykor-olykor kirúgjanak a hámból. A táplálékot újra ki kell
adni! A bulimia, ellen-tétben az anorexiával (kóros lesoványodás) nem
közvetlenül életveszélyes, azonban a szervezetet érintő súlyos
mellékhatásokkal járhat. A szervezet ionháztartása felborul az állandó hányás
és hasmenés miatt, ami szívritmuszavarhoz, sőt még szívmegálláshoz is
vezethet.
VAN RÁ MEGOLDÁS?
Mint más hasonló jellegű betegségeknél, például alkoholizmus vagy
rendszeres drogfogyasztás, a bulimia esetében is felvetődik a kérdés: hogyan
kompenzáljuk a mértéktelen táplálékfogyasztást? Milyen életkörülmények
kényszerítenek az efféle magatartásra? Mi a helyzet az emberi kapcsolatok, a
hivatás, az életben betöltött szerep terén? Mennyire fogadják el önmagukat a
betegek?
A viselkedésterápia - leegyszerűsítve - azon alapszik, hogy erre a betegségre
általában rászokik az ember, következésképpen aktív módon újra le is szokhat
róla. Egyénileg vagy csoportosan ilyenkor azt gyakoroltatják, hogy a feltálalt
ételeket hogyan lehet élvezettel elfogyasztani. Mindenféle megbánás és
hányás nélkül. A fontosabb technikák közé tartozik az is, hogy a többnyire
már elvesztett éhség- és jóllakottságérzetet trenírozni kell. Ezenkívül meg kell
szüntetni azokat a helyzeteket, amelyekben a rohamok felléphetnek, vagy
ilyenkor evés nélkül kell kitartani, és más megajándékozó módszert kell
kifejleszteni (például masszázs, szauna...)
Gyógyszerek is segíthetnek, legalábbis átmenetileg. Felmérések alapján az
úgynevezett modern antidepresszánsok az éhségrohamok 60-70 százalékát
enyhítették, vagy teljesen megszüntették.
Természetes segítség: Kitűnő feszültségoldó, hangulatjavító az orbáncfű, a
kava-kava, a citromfű és levendula. Az utóbbiakkal illóolajos fürdőket,
masszázst is végezhetünk. Az akupunktúra segíthet mérsékelni a kóros evési
rohamokat, a kineziológia pedig megtanít oldani a stresszt. Feltétlen
ügyeljünk a vitamin- és ásványianyag-pótlásra, mert ezzel is erősítjük az
idegrendszert.
A túlterhelt, esetleg gyulladt gyomrot nyugtassuk, regeneráljuk a következő
teakeverékkel: orbáncfű, hársfa, édesgyökér, gyömbér
ÉRDEKES
Már a gazdag rómaiak jártasak voltak abban, hogy a nagy lakmározások
alkalmával élvezettel teletömték magukat, ezt követően pedig egy libatoll
segítségével gondoskodtak a megkönnyebbülésről. Ezzel szemben a bulémiás
emberek szenvednek a titkolózástól és úgy érzik, cselekedeteik rabjaivá váltak,
az evés is lelkiismeret-furdalást, önmegvetést okoz.
A depresszió és az evészavarok
Túry Ferenc dr.
Megyei Kórház, I. Pszichiátriai Osztály, Miskolc
A hangulati élet zavarai széles spektrumot ölelnek fel, amely-lyel sok más
pszichiátriai zavar is érintkezik. Több adat utal arra, hogy a táplálkozási
magatartás zavarai (anorexia és bulimia nervosa) is sok tekintetben
találkoznak a depresszióval. Depresszióban szokványos tünet az evés
megváltozása, s evészavarokban gyakori a depresszió. A bonyolult kapcsolatra
tünettani, genetikai, biokémiai, farmakológiai érvek egyaránt utalnak.
Gyakorlati szempontból a leglényegesebb az antidepresszívumok
hatékonysága bulimiában, amely a depresszió fennállásától független.
Anorexiában a társuló depresszió indokolhatja az antidepresszívumok
alkalmazását. Az adatok alapján a depresszió és az evészavarok között nem
direkt kapcsolat tételezhetô fel, azaz az evészavarok nem tekinthetôk
egyszerűen depresszió-ekvivalensnek, hanem többtényezôs
meghatározottságról, korrelációs viszonyról van szó, amely az evészavarokban
szenvedô betegek egy altípusában kifejezettebb lehet.
A pszichiátriában a spektrum-szemlélet mindinkább terjed. Korábban a
kategoriális megközelítés néha merev határait tekintették útmutatónak,
manapság a dimenzionális elképzelés dívik. Az egymással rokonítható
kórképek spektrumának megismerése gyakorlati fontosságú: a szorongásos
kórképek terápiájában a szorongásoldó gyógyszerek és pszichoterápiás
eljárások, az affektív zavarokéban az antidepresszívumok jönnek számításba,
és így tovább.
Az utóbbi két évtizedben a táplálkozási magatartás zavarai, azaz az
evészavarok (amelyek két fô formája az anorexia nervosa és a bulimia
nervosa) a pszichiátriai gyakorlat egyik kiemelt területévé váltak. Ezt a
morbiditási adatokon kívül az anorexia nervosa súlyossága indokolja.
A 18-35 éves nôk 1-4%-a szenved evészavarokban, s ez fôleg a fejlett
civilizációkra jellemzô - hazánkból is hasonló adatok ismertek. A bulimia
nervosa nagyjából 2-3-szor gyakoribb, mint a régebben jóval közkeletűbb
anorexia nervosa. Ez utóbbi súlyosságára utal az, hogy a tíz éven belüli
mortalitás ano-rexia nervosában 8%.
Az evészavarok pszichoszomatikus betegségek, amelyekre szintén jellemzô a
kategóriák rokonsága, kontinuuma, azaz a spektrum-szemlélet itt is hasznos.
A következôkben az evészavarok két klasszikus formáját - az azonos
spektrumba tartozásnak megfelelôen - egyszerre tárgyaljuk.
Az evési zavarokat sok elmélet tárgyalja: a pszichoanalitikus, kognitív,
családdinamikai, vagy biológiai elméletek érdemelnek említést a
legfontosabbak között, de egyes betegség-modellek is születtek, amelyek egy
ismert kórkép(csoport) altípusának tekintik az evészavarokat. Ilyen az
evészavarok kényszerbetegség-, szenvedélybetegség elmélete, valamint
disszociációs elmélete.
A jelen dolgozat a depresszió-elméletet tárgyalja. Ezek az elméletek nem
tekinthetôk univerzális érvényűeknek, hanem a betegek egy alcsoportjára
jellemzô szelektív modellekrôl van szó. Bár óvnunk kell a túlzott
általánosítástól, célszerű e modellekre is gondolnunk, mert a terápiás
teendôket erôsen meghatározhatják.
Ma a leginkább elfogadott etiopatogenetikai elképzelés komplex és
többdimenziós, amelyet biopszichoszociális elméletnek is hívnak, s ez
különbözô tényezôk kölcsönhatását hangsúlyozza, rendszerszemléleten és
cirkuláris oksági viszonyokon alapul. A hagyományos lineáris oksági modellek
egysíkúak (ilyenek a fentebb említett szelektív modellek), nem tudják a
kórképek minden lényeges sajátosságát magyarázni.
Az evés megváltozása depresszióban
A fogyás gyakori, néha nagymértékű. A gastrointestinalis rendszer tünetei is
elôtérben lehetnek (székrekedés, émelygés stb.). Nem ritka, s például a téli
(szezonális) depresszióra jellemzô, hogy súlynövekedést észlelünk (erre utal a
bánatzsír" kifejezés is). A depresszió és az evészavarok kapcsolatára utaló�
adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze.
Depressziós tünetek evészavarokban
A depresszió tünetei olyan gyakoriak evészavarokban, hogy bulimia
nervosában például a kórkép korábbi kritériumai között szerepelt is a
depressziós hangulat és önvádlás a falási epizód után. Anorexia nervosában a
malnutritio okozta általános testi gyengeség is hozzájárul a depressziós
tünetekhez, buli-mia nervosában a sok hányás miatti hypokalaemia lehet
hasonló hatású.
Az általában titkolt evészavar (ez fôleg bulimia nervosára igaz)
következményes izolációhoz vezet, ami szintén oka lehet a depressziós
hangulatnak. A mai pszichiátria egyik kihívása éppen a rejtett zavarok
felkutatása (ilyen a bulimia nervosa, a kényszerbetegség, a szociális fóbia
stb.).
A különbözô pszichodiagnosztikai teszt-eredmények is depresszióról
tanúskodnak. A leggyakrabban használt Hamilton-féle depresszió-becslô
skálán az anorexia nervosában szenvedôk 40%-a, a bulimia nervosások 23%-a
volt legalább mérsékelten depressziós.
A modern pszichiátriai diagnosztikus rendszereknek (DSM-III, DSM-IV: az
Egyesült Államokban érvényes diagnosztikai és statisztikai manuálé III. és IV.
kiadása) megfelelô depresszió-kritériumok alapján megállapított depresszió
az evés-zavar fennállása idején anorexia nervosában 54-55%-ban fordult elô
egyidejűleg, míg bulimia nervosában ez a komorbiditás 24-79% közötti a
különbözô vizsgálatok szerint. Ez igen fontos adat: eszerint az evészavarban
szenvedôk mintegy fele egyidejűleg depressziós is!
Öngyilkossági szándék, illetve kísérlet
Az öngyilkossági szándék fennállása a depresszió egyik legfontosabb tünete. A
magas hazai öngyilkossági mortalitás mögött valószínűleg a depresszió
aluldiagnoszkált volta is szerepet játszik. Több klinikai elemzés igazolta, hogy
evészavarokban az öngyilkossági kísérletek elôfordulása magas, bulimia
nervosában 20-37% közötti adatokat közöltek.
Az anorexia nervosa magas mortalitása mögött is a fokozott öngyilkossági
kockázat az egyik ok az interkurrens betegségek mellett. Öngyilkossági
kísérletre gyakran a bulimiás falási epizód után kerül sor, amikor az
önvádlások kínzókká válnak.
Depresszió a kórelôzményben
Az evészavar melletti depresszió-gyakoriságon kívül figyelembe veendô adat
az is, hogy a kórelôzményben milyen arányban találunk depressziót. A
depresszió élethossziglani prevalenciája anorexia nervosában 10-54%, bulimia
nervosá-ban 24-78%, míg a kevert változatban (bulimarexia - az evési
zavarban szenvedô betegek nagyjából harmadára jellemzô ez a forma) 40-
88% ez az adat. Ezek az arányok az elôzôekhez hasonlóan igen magasak, és a
kétféle kórképnyaláb közötti lényeges kapcsolatra utalnak. A depresszió
kialakulását általában a betegek felében megelôzi az evészavar.
Itt említendôk az egyéb komorbiditás-adatok is. Egyes vizsgálatok szerint a
szorongásos kórképek legalább olyan gyakoriak evészavarokban, mint a
depresszió. Ezek között is a kényszerbetegség és a szociális fóbia társul a
leggyakrabban anorexia nervosához vagy bulimia nervosához. Magas az
alkoholizmussal, öndestruktív viselkedésekkel, s az impulzus-kontroll egyéb
zavaraival való komorbiditás is. Ha figyelembe vesszük, hogy mindezek a
kórképek részben az affektív spektrummal is kapcsolatban vannak, ezeket is
értelmezhetjük depressziós vonásnak.
Van olyan elképzelés is, amely szerint a depresszió következménye a
kényszertüneteknek. Ezek a sokirányú kereszt-kapcsolatok, komorbiditások a
különbözô kórkép-spektrumok átfedéseire utalnak. A gyakorlat
szempontjából viszont fontos kérdésekrôl van szó, mert nem vegytiszta"�
betegek érkeznek, hanem mindenféle társulásokra számíthatunk, s ezek
értékelése terápiás jelentôségű, a beteg érdekét szolgálja - tehát az orvos
kötelessége ismerni ezt a problémakört.
Depresszió a betegek családjában
Anorexia nervosások anyjánál 58%-ban találtak affektív zavart. Bulimia
nervosás betegek rokonai között is magasabb a depresszió-prevalencia, de az
adatok kissé ellentmondóak. Nagy populációt felölelô ikervizsgálatok alapján
a bulimia nervosa és a major depresszió közötti genetikai korreláció kö-
zepesnek bizonyult.
A genetikai tényezôk mellett felmerül annak a lehetôsége is, hogy a serdülô
gyermek számára a szülô depressziója komoly stressz-tényezô, amely fokozza
a pszichoszomatikus zavarok kialakulása iránti fogékonyságot, s ha egyéb
kockázati tényezô is jelen van, akkor evészavar léphet fel.
A fentiek fordítottját vizsgálva: affektív betegek rokonai között az evészavar-
gyakoriság nem volt magasabb. Mindenesetre a genetikai tényezôk
figyelemreméltóak. Ezt alátámasztandó: anorexia nervosában egypetéjű ikrek
között a konkordancia 50-55%, bulimia nervosában 20% körüli.
Szezonális ingadozások
A szezonális (általában téli) depresszió az utóbbi másfél évtizedben
jelentkezett a pszichiátriai palettán. Több olyan beszámoló is napvilágot
látott, amely szerint a bulimia nervosa tünetei néha szezonális ingadozásokkal
jelentkeznek. Egyes szerzôk ennek alapján a szezonális bulimia" nevet�
javasolták és a téli depresszióban szokásos, fényszegény állapot elleni
küzdelmet jelentô fényterápiát javasolták. A bulimia nervosa tünetei gyakran
korrelálnak a szezonális változásokkal.
Az is érdekes, hogy a bulimia nervosában jellegzetes szénhidrát-sóvárgás a téli
depresszió egyik fô tünete. Valószínű, hogy bulimia nervosában van egy
szezonális ingadozásokkal jellemezhetô alcsoport.
A táplálék pszichobiológiai hatásáról érdemes megemlíteni azt a kísérleti
eredményt, amely szerint a szezonális affektív zavarban szenvedôk
szénhidrátfogyasztás után aktiváló hatást észleltek, míg egészségesek szedatív
hatásról számoltak be.
Biokémiai vizsgálatok eredményei
Igen sok vizsgálat történt e területen. A neuroendokrin rendszer változásai a
súlyhiány és/vagy éhezés következményeinek tekinthetôk, oki szerep nem volt
igazolható. Néhány fontosabb adat: a dexametazon szuppressziós tesztben
(DST) nonszuppresszió észlelhetô az anorexia nervosások 90%-ában, bulimia
nervosások 47-67%-ában, s a major depressziósok 40-50%-ában. A TRH-ra
adott TSH-válasz anorexia nervosában csökkent, bulimia nervosában nem,
depresszióban pedig 25%-ban. A TRH-ra adott növekedési hormon (GH)
válasz evészavarokban nô, depresszióban normális vagy szintén nô.
A neurotranszmitterek tekintetében a szerotonin-hipotézis említendô. Az
utóbbi években igen elôtérbe került a szerotonin szerepe különbözô
pszichiátriai zavarokban, közéjük tartozik a depresszió, valamint az
evészavarok is. A szerotonin hangulatszabályzó szerepe mellett a
táplálékfelvételt gátolja. Ezzel összhangban van, hogy anorexia nervosában
fokozott, buli-mia nervosában csökkent szerotonin-aktivitásra utaló
eredményeket kaptak. Nem kizárólagos azonban a szerepe (ha így lenne,
könnyű dolgunk lenne a terápiában). A táplálék-preferenciát is befolyásolja:
szerotonerg hatásra a szénhidrátfogyasztás csökken, a fehérjefogyasztás
fokozódik. A szerotonin-hatást más neurotranszmitterek is befolyásolják. A
feltételezések szerint a centrális szerotonin-funkció a telítettségi válaszért, a
centrális dopaminerg aktivitás a hedonikus válaszért felelôs.
Mindemellett a noradrenerg rendszer is jelenthet kapcsolatot a depresszió és
az evészavarok között. A szorongásban és a depresszióban régóta felmerült a
szerepe. Az alfa-adrenerg hatás hyperphagiát, a béta-adrenerg agonisták
táplálkozási gátlást okoznak.
Az endorfinok szerepét húzza alá az evészavarban szenvedôk hiperaktivitása is
(például hosszútávfutás), amely endorfin-felszabadulással jár, így öngyógyító
szerepe lehet, mert a szorongást és depressziót csökkenti.
Antidepresszívumok hatékonysága bulimiában
A depresszió és az evészavarok rokonságára utaló egyik legfontosabb érv az
antidepresszívumok hatékonysága bulimiában. Anorexia nervosában igazán
meggyôzô célzott hatásuk nincs. Akkor természetesen adnunk kell ôket, ha
egyidejű depresszió is fennáll, amely - mint fentebb láttuk - meglehetôsen
gyakori. Bulimia nervosában viszont a bulimiás tünetekre vonatkozó célzott
hatás is észlelhetô; ha nincs jelen depresszió, a falásrohamok és
önhánytatások akkor is csökkennek.
Sok gyógyszer jó hatását igazolták, a legmeggyôzôbb multicentrikus
tanulmány fluoxetinnel készült, amely azt igazolta, hogy a depresszióban
szokványos 20 mg-os napi dózis helyett bulimia nervosában 60 mg-os adag
hatékonyabb.
A bulimia nervosában ezért az antidepresszív farmakoterápia az elsô választás
teendôi közé tartozik, ezen belül is elsôsorban a szerotonerg szereket
ajánlhatjuk, de a MAO-gátlók és a klasszikus triciklusos szerek is hasznosak.
Lényegbevágó gyakorlati tudnivaló azonban, hogy ezzel az evészavarok
kezelése nincs elintézve. A gyógyszerek hosszú távú hatékonyságáról kevés
adat szól, és a gyógyszerek általában nem szüntetik meg teljesen a
falásrohamokat és egyéb bulimiás tüneteket, hanem (sokszor jelentôsen)
csökkentik azokat. Részleges responderségrôl van szó, a teljes tünet-
absztinencia ritka a gyógyszerek hatására. Elengedhetetlen ezért a
pszichoterápia az evészavarokban: a leggyakoribb hiba (mondhatnánk:
műhiba) az szokott lenni, hogy tekintettel a gyógyszerek hatására, velük
letudottnak vélik a kezelést és heteket várnak a javulásra igen szembeszökô
pszichológiai diszfunkciók fennállása esetén is.
Evészavarokban leggyakrabban a családterápia, valamint a pszichodinamikus
és kognitív-viselkedésterápiás megközelítések célszerűek (néha más
módszerek is, például disszociatív típusú bulimia nervosa esetén
hipnoterápia).
A tárgyalt témakörökön kívül még vannak adatok az affektív zavarok és az
evészavarok közötti kapcsolatok illusztrálására, például alvásvizsgálatok
eredményei, vagy hasonló kognitív sajátosságok, szociokulturális közvetítô
tényezôk. Ezek gyakorlati szempontból kevésbé jelentôsek.
Megbeszélés
Az adatok alapján a depresszió és az evészavarok között nincs direkt, kauzális
kapcsolat. Az evészavarok tehát nem tekinthetôk egyszerűen depresszió-
ekvivalensnek, hanem többtényezôs meghatározottságról, korrelációs
viszonyról van szó. A depresszió-modell szelektív teória, amely e heterogén és
sokszínű betegségcsoport egy altípusában segítheti az adekvát terápia
megtervezését.
A bulímia a fejben játszódik
Az anorexia és a bulímia a nyugati jólléti
társadalom betegsége (3W: western white women). Hátterében a
hibás testkép, a reklámokban szereplő tökéletes alak utáni
sóvárgás, az étel pazarolható tömegcikké válása áll. Oka azonban
ennél mélyebben keresendő: a bulímia a fejben játszódik.
A bulímia fogalmának megjelenése az ókorba vezet. A szó maga a görög
boüsz=ökör (illetve nagyító képző), valamint a limosz=étvágy szóból
származik, tehát ökörétvágyat, farkaséhséget jelent. Ha a történelmi
előzményekre gondolunk, nem tarthatjuk igazi bulimiának az ókori rómaiak
lakomáit, amelyek során gyakran önhánytatással szabadultak meg a hatalmas
mennyiségű ételtől, hogy aztán újabb hedonisztikus zabálások következzenek.
Érthető, hogy nem jólléti társadalmakban ez a betegség nem létezik.
A bulímia szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége.
Férfiakban elvétve fordul elő. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan
nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női
populáció 3%-a, Amerikában valamivel magasabb (5-10%). Súlyosabb
formájánál, a multi-impulzív bulimia nervosa esetében az étkezési
rendellenességek mellett gyakori az alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és
önagresszió (pl. a csuklóerek felvágása), lopás és promiszkuitás.
Mi a bulímia?
A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg
rövid idő alatt (15 perc) igen nagy mennyiségű étel - jellemzően magas
szénhidráttartamúak - elfogyasztására képes, olyan ételek, amit egyébként
megtagadna magától. Ez törvényszerűen elhízáshoz vezetne, amit elkerülendő
a beteg önmagát hánytatja - akár naponta 10-20 alkalommal - , hashajtókkal
vagy eltúlzott fizikai aktivitással él.
A bulímiás falásrohamok néha éjszaka, szinte félálomszerűen,
„transzállapotban” jelentkeznek. Gyakran tervezettek, ételeket tárol a beteg,
hogy megfelelő időben zavartalanul elfogyaszthassa. Ehhez alkalmas ételeket
választ ki, amelyeket könnyű lenyelni és kihányni. Ezek típusosan zsíros vagy
szénhidrátdús ételek, amelyeket egyébként megtagad magától a beteg. Az étel
mennyisége 30-szorosa is lehet egy normális étkezés során elfogyasztottnak,
de a megemésztett mennyiség - a hányások miatt - változó.
Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig
tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség
súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken, a
kényszer eluralkodik a beteg kaotikussá váló életén. Minél erősebb a
kalóriamegvonás, a szervezet annál erősebb éhségi rohamokkal válaszol.
Minél gyakoribbak az éhségi rohamok és a hánytatások, a szervezet
éhségközpontja annál pontatlanabbul működik, és az éhségi rohamok
elviselhetetlenné válnak. A testsúly alig csökken, de az étkezési szokások
annál rendezetlenebbé válnak.
A betegség előrehaladtával az érintett képes az ételmaradékot kiszedni a
szeméttartóból vagy akár lopni, hogy kényszerét enyhíthesse. Viselkedésüket
többnyire visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta. Gyomorfájás
és menstruációs zavar is jelentkezhet a bulímia által kiváltott krónikus stressz
következményeként.
Káros az egészségre!
Az evészavarok következményei a gyomor-bélrendszert érintik. A falásroham
következtében a gyomor átszakadhat. A rendszeres hashajtózás véres
hasmenéshez, fehérje-vesztéshez vezethet. Nem ritka a heveny hasnyálmirigy-
gyulladás és a a kétoldali fültőmirigy megduzzadása sem. A szív-érrendszeri
szövődmények is jelenthetnek életveszélyt, leginkább az ionvesztések
következtében fellépő szívritmuszavar miatt.
A bulímia a fejben játszódik
Az evészavarok igazából nem az ételről szólnak, ezek a betegségek sokkal
inkább a fejben játszódnak le. Leggyakoribb oka, hogy a beteg téves képet
alkot önmagáról és testéről. A reklámokban látható tökéletes alakú hölgyek
alakjára való erős vágyakozás viszont, inkább csak elindítója a folyamatnak.
Az önértékelési zavar az elsődleges oka a bulímiának, melyben a beteg
önmaga elviselésére képtelen. Olykor a táplálkozási rendellenesség elindítója
az unalom, depresszió vagy harag, különösen akkor, ha a beteg magányos.
A bulímiás tagadja a törődés, a szeretet iránti vágyát, s mintegy "elvágja"
magát saját érzelmi életétől. Nagyon szenved a gyengéd érzelmek önmagára
kényszerített hiányától. Bizonytalan és ugyanakkor lobbanékony. Feszült
állapotban kényszerevéssel és nagy tömegű élelmiszer "agresszív"
bekebelezésével nyugtatja és jutalmazza magát, utána pedig bűntudat,
szégyenérzet és önmegvetés gyötri fegyelmezetlensége miatt. Büntetésül arra
kényszeríti magát, hogy mindent kihányjon. Minthogy az elfogyasztott étel
nem emésztődik meg, a bulímiások a hatalmas ételmennyiségek elfogyasztása
ellenére is többnyire normálsúlyúak.
Sokan eredeztetik gyerekkori traumák, szeretett személy/személyek
elvesztésében. Az újabb traumától való félelmében a bulímiás az elszenvedett
hiány vagy elviselt sérelem miatti haragját önmaga ellen fordítja.
De eredhet a korai szülő-gyermek kapcsolat emlékeiből. Több
táplálkozászavaros beteg családjában nem lehetett kellemes körülmények
között jóllakni, hanem az evés dicsérettel vagy büntetéssel kapcsolódott össze.
"Jó" gyerek megeszi amit elé tesznek, a "rosszak" nem kapnak semmit, ha a
levessel nem végeztek.
Ha a kisgyermek etetése, elhalmozása édességekkel a szeretetteljes törődést
igyekszik pótolni, és nem a valós tápanyagszükségletet elégíti ki, akkor ez a
gyermekkori magatartás rögzülhet, és majd felnőttként is a lelkileg nehezen
viselhető élethelyzetekben mindig étellel, nassolással fogja "kárpótolni"
magát. A folyamatosan túletetett gyereket édesanyja megfosztja az éhség
átélésének élményétől, akinek így nincs alkalma saját testéből érkező jelek
felismerésének, interpretálásának gyakorlására és a hatékony önszabályozás
megtanulására.
Az evészavarok feminista elképzelései azzal foglalkoznak, hogy a nőknek nagy
szerepváltozásokat kellett elviselniük rövid idő alatt. Szerepkonfliktus alakult
ki, és a hagyományos női szerepekhez teljesítményorientáció is társult. A nők
megítélésében a külső sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a férfiakéban. Az
utóbbi évtizedekben a nők bizonytalansága megnőtt, ugyanakkor felerősödött
törekvésük a tökéletességre, és a testkontroll önértékelésük biztosításának
alapeleme lett. (mi nem így gondoljuk!)
Honnan ismerjük fel?
A betegek kezdetben titokban esznek, így a ciklusok akár éveken át is rejtve
maradhatnak a családtagok előtt.
Gyakran és sokat esznek, mégsem túlsúlyosak, sok folyadékot fogyasztanak,
amivel növelik a telítettségérzést és könnyítik a gyomor kiürítését. Evés után
közvetlenül eltűnnek a mosdóba és kipirulva, könnyes vagy kipirosodott
szemmel jönnek vissza.
A bulímiások elkerülik azokat a helyzeteket, amelyekben ételek csábításának
vannak kitéve. Elkerülő magatartásuk izolációhoz vezethet. A fokozott testi
aktivitás jellemző tünet: a falásokat sok esetben élénk testedzés követi.
A hányás következtében a szájba kerülő gyomorsav tönkreteszi a fogzománcot
és a fogínyt, ezért a gyakran fogorvos az, aki a leghamaraabb észreveszi a
betegséget. A gyakori hányás másik nagy veszélye a nagy vízveszteség, ami
kiszáradáshoz és ennek következményeképp igen kellemetlen vese és húgyúti
fertőzésekhez, valamint a káliumegyensúly felborulásához vezet, ami
szívritmuszavarokat idézhet elő.
Mit tehetünk?
A bulímia mögött meghúzódó személyiség- és önértékelési zavarok, továbbá a
depresszió öngyilkosság elkövetésére késztetheti a beteget. Sohase mondjunk
olyat a betegnek, hogy a gyógyulása "csak akarat kérdése", meg "jobb lenne,
ha összeszedné magát", stb. Ezek a súlyos kritikai megjegyzések ugyanis csak
fokozzák az önértékelési zavart és a depressziót, ami a beteg állapotát
súlyosbíthatja. Kezelését bízzuk szakorvosra, a beteggel szemben viselkedjünk
empátiával.
A bulímia tényének és formájának megállapítása szakember számára egyszerű
beszélgetés folyamán kiderül. A mögöttes személyiségzavarok gyógyítása
azonban kitartó és nagy rutint igénylő pszichoterápiával lehetséges.
Emellett különböző támadáspontú hangulatjavító gyógyszerek alkalmazása
szükségessé válhat. Súlyos tünetekkel járó állapotban kórházi kezelés
szükséges: nagyfokú testi leromlás, igen sok hányás és emiatti gyengeség
esetén, vagy akkor, ha öngyilkossági veszély áll fenn.
A beteg spontán gyógyulásra hajlamos. Az esetek döntő többsége a kezelés
hatására meggyógyul.
Elsődleges feladatunk, ha családunkban vagy baráti körünkben bulímiást
gyanítunk, hogy beszéljünk az érintettel, hogy ha ez nem történt még meg,
tudatosítsa problémáját erről értesítsük a szülőket, ha mi vagyunk a szülők,
vigyük el vagy vegyük rá gyermekünket, hogy forduljon szakemberhez.
A bulímiát biológiai (gyógyszeres) kezeléssel és pszichoterápiával (legtöbbször
a kettő együttesével) kezelik. Ezek kiegészítője a táplálkozási rehabilitáció is.
Ennek célja a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres étkezési szokások
kialakítása, a megfelelő energiabevitel.
-meno@meno.ro-
A cikk megírásához forrásként a www.hazikaptika.hu vonatkozó írásait és
Túry Ferenc: "Bulímia - modern szenvedély" c. tanulmánysorozatát
használtuk fel.

Mais conteúdo relacionado

Destaque

大学生アンケート0722
大学生アンケート0722大学生アンケート0722
大学生アンケート0722koji iinuma
 
Seo rankings report for excelcontractor.com sept 2010
Seo rankings report for excelcontractor.com   sept 2010Seo rankings report for excelcontractor.com   sept 2010
Seo rankings report for excelcontractor.com sept 2010NetSolutions Group LLC
 
Schwab Foundation
Schwab FoundationSchwab Foundation
Schwab FoundationKev Scarr
 
Cancer de piele .
Cancer de piele .Cancer de piele .
Cancer de piele .karesz57
 
3 know more_about_rational_performance_tester_8-1-snehamoy_k
3 know more_about_rational_performance_tester_8-1-snehamoy_k3 know more_about_rational_performance_tester_8-1-snehamoy_k
3 know more_about_rational_performance_tester_8-1-snehamoy_kIBM
 
1 qm keynote-kamala_p
1 qm keynote-kamala_p1 qm keynote-kamala_p
1 qm keynote-kamala_pIBM
 
Thornapple financial center & money concepts
Thornapple financial center & money conceptsThornapple financial center & money concepts
Thornapple financial center & money conceptsDramatic Design
 
East india securities rating advisory wc
East india securities rating advisory wcEast india securities rating advisory wc
East india securities rating advisory wcChirag Majithia
 
Perfecting the Conversion Process to Get More Leads
Perfecting the Conversion Process to Get More LeadsPerfecting the Conversion Process to Get More Leads
Perfecting the Conversion Process to Get More LeadsSPROUT Content
 
DMSRetail Coaching
DMSRetail CoachingDMSRetail Coaching
DMSRetail Coachingparmaks
 
Resolucion 71 susp. spc
Resolucion 71 susp. spcResolucion 71 susp. spc
Resolucion 71 susp. spcUTTA OSPAT
 
Programa video tutorial
Programa video tutorialPrograma video tutorial
Programa video tutorialUPBC
 
методология планирования меню американской национальной программы школьных об...
методология планирования меню американской национальной программы школьных об...методология планирования меню американской национальной программы школьных об...
методология планирования меню американской национальной программы школьных об...Sokirianskiy&Lazerson School
 
200901011453050 網咖時代與親子關係
200901011453050 網咖時代與親子關係200901011453050 網咖時代與親子關係
200901011453050 網咖時代與親子關係Kuo-Yi Chen
 

Destaque (20)

大学生アンケート0722
大学生アンケート0722大学生アンケート0722
大学生アンケート0722
 
владимир 2010
владимир 2010владимир 2010
владимир 2010
 
Lucas thankful
Lucas thankfulLucas thankful
Lucas thankful
 
Carson thankful
Carson thankfulCarson thankful
Carson thankful
 
1 -nhapmon
1  -nhapmon1  -nhapmon
1 -nhapmon
 
Seo rankings report for excelcontractor.com sept 2010
Seo rankings report for excelcontractor.com   sept 2010Seo rankings report for excelcontractor.com   sept 2010
Seo rankings report for excelcontractor.com sept 2010
 
Identity theft godwin oyedokun
Identity theft   godwin oyedokunIdentity theft   godwin oyedokun
Identity theft godwin oyedokun
 
Schwab Foundation
Schwab FoundationSchwab Foundation
Schwab Foundation
 
G1 G4
G1 G4G1 G4
G1 G4
 
Cancer de piele .
Cancer de piele .Cancer de piele .
Cancer de piele .
 
3 know more_about_rational_performance_tester_8-1-snehamoy_k
3 know more_about_rational_performance_tester_8-1-snehamoy_k3 know more_about_rational_performance_tester_8-1-snehamoy_k
3 know more_about_rational_performance_tester_8-1-snehamoy_k
 
1 qm keynote-kamala_p
1 qm keynote-kamala_p1 qm keynote-kamala_p
1 qm keynote-kamala_p
 
Thornapple financial center & money concepts
Thornapple financial center & money conceptsThornapple financial center & money concepts
Thornapple financial center & money concepts
 
East india securities rating advisory wc
East india securities rating advisory wcEast india securities rating advisory wc
East india securities rating advisory wc
 
Perfecting the Conversion Process to Get More Leads
Perfecting the Conversion Process to Get More LeadsPerfecting the Conversion Process to Get More Leads
Perfecting the Conversion Process to Get More Leads
 
DMSRetail Coaching
DMSRetail CoachingDMSRetail Coaching
DMSRetail Coaching
 
Resolucion 71 susp. spc
Resolucion 71 susp. spcResolucion 71 susp. spc
Resolucion 71 susp. spc
 
Programa video tutorial
Programa video tutorialPrograma video tutorial
Programa video tutorial
 
методология планирования меню американской национальной программы школьных об...
методология планирования меню американской национальной программы школьных об...методология планирования меню американской национальной программы школьных об...
методология планирования меню американской национальной программы школьных об...
 
200901011453050 網咖時代與親子關係
200901011453050 網咖時代與親子關係200901011453050 網咖時代與親子關係
200901011453050 網咖時代與親子關係
 

Semelhante a Anorexia ;s bulimi

Természetesen egészséges! DXN információk.
Természetesen egészséges! DXN információk.Természetesen egészséges! DXN információk.
Természetesen egészséges! DXN információk.DXN ganoderma kávé
 
DXN - Természetesen egészséges!
DXN  - Természetesen egészséges!DXN  - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!DXN ganoderma kávé
 
7.2 modul - Székrekedés kezelése
7.2 modul - Székrekedés kezelése7.2 modul - Székrekedés kezelése
7.2 modul - Székrekedés kezeléseKarel Van Isacker
 
A betegségek 7 fő oka és azok természetes kezelése.
A betegségek 7 fő oka és azok természetes kezelése.A betegségek 7 fő oka és azok természetes kezelése.
A betegségek 7 fő oka és azok természetes kezelése.Online munkák, befektetések.
 
A tested vízért kiált - Nem beteg vagy, hanem szomjas!!!
A tested vízért kiált - Nem beteg vagy, hanem szomjas!!!A tested vízért kiált - Nem beteg vagy, hanem szomjas!!!
A tested vízért kiált - Nem beteg vagy, hanem szomjas!!!Balogh László Imre
 
Nem lesz többé mumus a betegségem 1.rész CUKORBETEGSÉG
Nem lesz többé mumus a betegségem 1.rész CUKORBETEGSÉGNem lesz többé mumus a betegségem 1.rész CUKORBETEGSÉG
Nem lesz többé mumus a betegségem 1.rész CUKORBETEGSÉGInke Moksa Elixír
 
depresszánsok és stimulánsok
depresszánsok és stimulánsokdepresszánsok és stimulánsok
depresszánsok és stimulánsokJozsef Racz
 
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.Zoltán Szűcs
 
Mi is az az elsavasodás
Mi is az az elsavasodásMi is az az elsavasodás
Mi is az az elsavasodásgabozz58
 
Természetesen egészséges!
Természetesen egészséges!Természetesen egészséges!
Természetesen egészséges!DXN
 
Egészség természetesen - DXN
Egészség természetesen - DXNEgészség természetesen - DXN
Egészség természetesen - DXNAnett Biró
 
DXN - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!DXN - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!DXN ganoderma kávé
 
Dr. Naszódy Péter: Gondolatok a meddőségről, az endokrinológus szerepe a medd...
Dr. Naszódy Péter: Gondolatok a meddőségről, az endokrinológus szerepe a medd...Dr. Naszódy Péter: Gondolatok a meddőségről, az endokrinológus szerepe a medd...
Dr. Naszódy Péter: Gondolatok a meddőségről, az endokrinológus szerepe a medd...PCOS Szívügy Alapítvány
 
Egy beteg személyes tapasztalatai az orvosi kannabisz kezelésről avagy egy or...
Egy beteg személyes tapasztalatai az orvosi kannabisz kezelésről avagy egy or...Egy beteg személyes tapasztalatai az orvosi kannabisz kezelésről avagy egy or...
Egy beteg személyes tapasztalatai az orvosi kannabisz kezelésről avagy egy or...Ferenc Karacsony
 
Wellness By Oriflame
Wellness By OriflameWellness By Oriflame
Wellness By OriflameOri Feri
 
A serdülőkori katatónia kezelése elektrokonvulzív terápiával
A serdülőkori katatónia kezelése elektrokonvulzív terápiávalA serdülőkori katatónia kezelése elektrokonvulzív terápiával
A serdülőkori katatónia kezelése elektrokonvulzív terápiávalgyipszeged
 

Semelhante a Anorexia ;s bulimi (20)

Természetesen egészséges! DXN információk.
Természetesen egészséges! DXN információk.Természetesen egészséges! DXN információk.
Természetesen egészséges! DXN információk.
 
DXN - Természetesen egészséges!
DXN  - Természetesen egészséges!DXN  - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!
 
Egészség természetesen
Egészség természetesenEgészség természetesen
Egészség természetesen
 
Harcosoketrendje
HarcosoketrendjeHarcosoketrendje
Harcosoketrendje
 
7.2 modul - Székrekedés kezelése
7.2 modul - Székrekedés kezelése7.2 modul - Székrekedés kezelése
7.2 modul - Székrekedés kezelése
 
A betegségek 7 fő oka és azok természetes kezelése.
A betegségek 7 fő oka és azok természetes kezelése.A betegségek 7 fő oka és azok természetes kezelése.
A betegségek 7 fő oka és azok természetes kezelése.
 
A tested vízért kiált - Nem beteg vagy, hanem szomjas!!!
A tested vízért kiált - Nem beteg vagy, hanem szomjas!!!A tested vízért kiált - Nem beteg vagy, hanem szomjas!!!
A tested vízért kiált - Nem beteg vagy, hanem szomjas!!!
 
Termekofflineuj
TermekofflineujTermekofflineuj
Termekofflineuj
 
Nem lesz többé mumus a betegségem 1.rész CUKORBETEGSÉG
Nem lesz többé mumus a betegségem 1.rész CUKORBETEGSÉGNem lesz többé mumus a betegségem 1.rész CUKORBETEGSÉG
Nem lesz többé mumus a betegségem 1.rész CUKORBETEGSÉG
 
depresszánsok és stimulánsok
depresszánsok és stimulánsokdepresszánsok és stimulánsok
depresszánsok és stimulánsok
 
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
Fájdalmas kérdés. - Az emésztőszervi fájdalom fantoma.
 
Mi is az az elsavasodás
Mi is az az elsavasodásMi is az az elsavasodás
Mi is az az elsavasodás
 
Természetesen egészséges!
Természetesen egészséges!Természetesen egészséges!
Természetesen egészséges!
 
Egészség természetesen - DXN
Egészség természetesen - DXNEgészség természetesen - DXN
Egészség természetesen - DXN
 
Fantom a hasban
Fantom a hasbanFantom a hasban
Fantom a hasban
 
DXN - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!DXN - Természetesen egészséges!
DXN - Természetesen egészséges!
 
Dr. Naszódy Péter: Gondolatok a meddőségről, az endokrinológus szerepe a medd...
Dr. Naszódy Péter: Gondolatok a meddőségről, az endokrinológus szerepe a medd...Dr. Naszódy Péter: Gondolatok a meddőségről, az endokrinológus szerepe a medd...
Dr. Naszódy Péter: Gondolatok a meddőségről, az endokrinológus szerepe a medd...
 
Egy beteg személyes tapasztalatai az orvosi kannabisz kezelésről avagy egy or...
Egy beteg személyes tapasztalatai az orvosi kannabisz kezelésről avagy egy or...Egy beteg személyes tapasztalatai az orvosi kannabisz kezelésről avagy egy or...
Egy beteg személyes tapasztalatai az orvosi kannabisz kezelésről avagy egy or...
 
Wellness By Oriflame
Wellness By OriflameWellness By Oriflame
Wellness By Oriflame
 
A serdülőkori katatónia kezelése elektrokonvulzív terápiával
A serdülőkori katatónia kezelése elektrokonvulzív terápiávalA serdülőkori katatónia kezelése elektrokonvulzív terápiával
A serdülőkori katatónia kezelése elektrokonvulzív terápiával
 

Mais de karesz57

Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01
Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01
Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01karesz57
 
Hegyközcsatári temetők – 2010 november
Hegyközcsatári  temetők – 2010 novemberHegyközcsatári  temetők – 2010 november
Hegyközcsatári temetők – 2010 novemberkaresz57
 
A táplálkozás .
A táplálkozás .A táplálkozás .
A táplálkozás .karesz57
 
Egészséges táplálkozás .
Egészséges   táplálkozás .Egészséges   táplálkozás .
Egészséges táplálkozás .karesz57
 
Anatomia Omului.
Anatomia  Omului.Anatomia  Omului.
Anatomia Omului.karesz57
 
Saját Web rádió készitése .
Saját Web rádió készitése .Saját Web rádió készitése .
Saját Web rádió készitése .karesz57
 
Iuliu Bodola .
Iuliu  Bodola .Iuliu  Bodola .
Iuliu Bodola .karesz57
 
Olaszi Temető
Olaszi TemetőOlaszi Temető
Olaszi Temetőkaresz57
 
A talpmasszázsról röviden.
A talpmasszázsról röviden.A talpmasszázsról röviden.
A talpmasszázsról röviden.karesz57
 
Az új influenza virus- A/H1N1 .
Az  új  influenza  virus- A/H1N1 .Az  új  influenza  virus- A/H1N1 .
Az új influenza virus- A/H1N1 .karesz57
 
Szép város Kolozsvár
Szép  város  KolozsvárSzép  város  Kolozsvár
Szép város Kolozsvárkaresz57
 
Fogyókúra
FogyókúraFogyókúra
Fogyókúrakaresz57
 
Greşeli medicale
Greşeli medicaleGreşeli medicale
Greşeli medicalekaresz57
 
Bodola Gyula.
Bodola  Gyula.Bodola  Gyula.
Bodola Gyula.karesz57
 
Betegségek ABC szerint .
Betegségek  ABC  szerint .Betegségek  ABC  szerint .
Betegségek ABC szerint .karesz57
 
Húsvét .
Húsvét .Húsvét .
Húsvét .karesz57
 
1943–1944-es magyar labdarúgó-bajnoks...
1943–1944-es magyar labdarúgó-bajnoks...1943–1944-es magyar labdarúgó-bajnoks...
1943–1944-es magyar labdarúgó-bajnoks...karesz57
 
A rák betegségek '
A  rák betegségek 'A  rák betegségek '
A rák betegségek 'karesz57
 

Mais de karesz57 (20)

Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01
Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01
Jóbarát IV.évf 158.szám 1970-10-01
 
Hegyközcsatári temetők – 2010 november
Hegyközcsatári  temetők – 2010 novemberHegyközcsatári  temetők – 2010 november
Hegyközcsatári temetők – 2010 november
 
A táplálkozás .
A táplálkozás .A táplálkozás .
A táplálkozás .
 
A/H1N1
A/H1N1A/H1N1
A/H1N1
 
Egészséges táplálkozás .
Egészséges   táplálkozás .Egészséges   táplálkozás .
Egészséges táplálkozás .
 
Anatomia Omului.
Anatomia  Omului.Anatomia  Omului.
Anatomia Omului.
 
Saját Web rádió készitése .
Saját Web rádió készitése .Saját Web rádió készitése .
Saját Web rádió készitése .
 
Iuliu Bodola .
Iuliu  Bodola .Iuliu  Bodola .
Iuliu Bodola .
 
Olaszi Temető
Olaszi TemetőOlaszi Temető
Olaszi Temető
 
A talpmasszázsról röviden.
A talpmasszázsról röviden.A talpmasszázsról röviden.
A talpmasszázsról röviden.
 
Az új influenza virus- A/H1N1 .
Az  új  influenza  virus- A/H1N1 .Az  új  influenza  virus- A/H1N1 .
Az új influenza virus- A/H1N1 .
 
Szép város Kolozsvár
Szép  város  KolozsvárSzép  város  Kolozsvár
Szép város Kolozsvár
 
Fogyókúra
FogyókúraFogyókúra
Fogyókúra
 
Greşeli medicale
Greşeli medicaleGreşeli medicale
Greşeli medicale
 
Bodola Gyula.
Bodola  Gyula.Bodola  Gyula.
Bodola Gyula.
 
Betegségek ABC szerint .
Betegségek  ABC  szerint .Betegségek  ABC  szerint .
Betegségek ABC szerint .
 
Húsvét .
Húsvét .Húsvét .
Húsvét .
 
1943–1944-es magyar labdarúgó-bajnoks...
1943–1944-es magyar labdarúgó-bajnoks...1943–1944-es magyar labdarúgó-bajnoks...
1943–1944-es magyar labdarúgó-bajnoks...
 
A rák betegségek '
A  rák betegségek 'A  rák betegségek '
A rák betegségek '
 
A rák.
A  rák.A  rák.
A rák.
 

Anorexia ;s bulimi

  • 1. Anorexia és bulimia . Tisztelt Olvasó ' Az anorexia és bulimia betegségek az evéssel vannak kapcsolatba.Az egyik túl sokat ,a másik pedig túl keveset eszik.Ez a cikk tájékoztató jellegű.Beszélje meg az orvosával ' Forrás: http://bulimia.lap.hu/ http://anorexia.lap.hu/ Anorexia . Az anorexia nervosa elnevezés valójában megtévesztő, mert szó szerint id A téma cikkei 4/1 A táplálkozás magatartási zavarai 4/2 Az anorexia (anorexia nervosa) 4/3 A bulimia (bulimia nervosa) 4/4 Egyéb táplálkozási zavarok Az anorexia nervosa szórványos leírásai - művészekről, böjtölő szerzetesekről - már évs Kezdetben kizárólag a kórkép szervi hátterének vizsgálata állt előtérben, a tudomány ma háttérre utaló adat, hogy az egypetéjű ikrek között a probléma együttes előfordulásának Ön tudta? Több divatház is harcot indított a súlyos anorexia ellen, és 18-as testtömeg index alatt ne fellépni a modelleket. Az anorexiás panaszok a serdülőkorral jelenhetnek meg, leggyakrabban 13-18 éves korba vitathatatlan. Döntően napkainkban is csontsovány modelleket látni a kifutókon, továb Az anorexia gyakran tudatosan megkezdett fogyókúrával indul, melyet az egyén "nem tu szövetségek alakulnak, szinte fogyókúrajárvány tör ki. A lányok abban versengenek, ki tu oldalakat. A beteg elkezd válogatni az ételek között, és egyre több, általa károsnak vélt étel, ételcsop megállítására tett erőfeszítéseik gyakran csak újabb feszültségek, konfliktusok forrásává Anorexia: testi leépülés és lelki zavarok
  • 2. Sissi és az anorexia Érdekességképpen jegyezzük meg, hogy a táplálkozászavarok nemcsak a mai modellek b XIX. század egyik legendás szépsége, Erzsébet királynő (Sissi) is hasonló tünetekkel küz feletti testmagasságához mindössze 50 centis derékbőség párosult. Tüneteire legyen pél udvarhölgye, Festetics Mária grófnő korabeli nyelvezetű levele, melyben mint mindig, ez Őfelsége állapotáról "kolléganőjének", Ferenczy Idának: "Ő felsége mondom neked uj néz ki - hogy az embernek fáj a szíve. Persze a "cura" is - de rögeszmét hogy hízik. Hát érted hogy ilyen curával lehetetlen jól kinézni és hidd el - ha n annyit - mint tészem - azt hiszem már éhen hált volna meg!! Keveset aludni - sokat járni izzadni - nem enni - fürödni - inni - rémítő." Ennek az életmódnak a hatására a testsúly gyorsan csökken, a betegség diagnosztizálása elhízástól retteg. Jellemző a fokozódó szőrnövekedés, és a nők menstruációs ciklusainak A testi leépülést egyéb, pszichés tünetek kísérik. Gyakran társul a folyamat depresszióva orvoshoz kerülését, és nagyban nehezíti gyógyítását. Jellemzően a betegeknek testkép zavaruk van, azaz akkor is kövérnek látják magukat, m hashajtást, vízhajtást is végezhetnek. Az anorexias kórtörténet tünetei változhatnak az id Mit lehet tenni anorexia esetén? Az anorexia kezelése összetett, igen nehéz, hosszadalmas folyamat. Még ma is viszonylag az intravénás tápláláson, életfunkciók monitorozásán túl már ekkor meg kell kezdeni az (WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter) Anorexia nervosa Mi az anorexia nervosa? Az anorexia nervosa egy evési zavar, melyre jellemző a kóros soványság (a normál súly kevesebb, mint 85%-a), a torzult testséma érzékelés és az (irreális) félelem az elhízástól. Mi okozza az anorexia nervosát? Az anorexia nervosa okát nem ismerjük. A betegség rendszerint normál fogyókúrázási hajlammal kezdődik a kamaszkorban és lassan fokozódik beteges soványsággá. A betegség kialakulásában öröklött és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak, ezeknek a gyerekeknek a családjában gyakoribb a mentális betegség és a függőséget okozó anyagok használata (alkohol, dohány, kábítószer). Ezek a gyermekek inkább szorongásokkal küzdő, magukba forduló psychével rendelkeznek.
  • 3. Az anorexia 95%-ban pubertáskorú lányokban fordul elő. Becslések szerint a 15-19 éves lányok kevesebb mint fél százaléka anorexiás. Az anorexia nervosában szenvedő gyermekek olyannyira keveset esznek, hogy szervezetük állandó hiányállapotban van, fáradékonyak, rossz közérzet gyötri őket, felborul a menstruációs ciklusuk (akár el is maradhat a menstruáció: amenorrhoe). A betegség korai felismerése és kezelése fontos az egyéb betegségek kialakulásának megelőzése végett. Milyen típusai vannak az anorexiának? A kalóriák bevitelének csökkentésére két módszer kínálkozik (mindkettő előfordulhat anorexiában): • megszorítás: a gyermek egész egyszerűen nem hajlandó ételt magához venni (különösen a szénhidrát- és zsírtartalmú ételeket) • bulimia: a gyermek "rohamokban" nagy mennyiséget eszik, majd hánytatja magát vagy nagy mennyiségű hashajtó segítségével szabadul meg az elfogyasztott ételtől. Mik az anorexia tünetei? (Ezek a tünetek sok más betegség tünetei is lehetnek.) • alacsony testsúly (a magassághoz és az életkorhoz viszonyítva kevesebb, mint 85%-a a normálnak) • túlzott félelem az elhízástól (még akkor is amikor a gyermek súlya folyamatosan csökken) • testsémazavar (a beteges soványság ellenére a gyermek túlsúlyosnak ítéli magát) • a gyermek a táblázatokban kimutatott minimum testsúly eléréséhez szükséges hízást is visszautasítja • a menstruációs ciklus elmaradása (egyéb ok nélkül) • túlzott, erőltetett testmozgás • az éhségérzet letagadása • az étel előkészítésével való túlzott foglalatoskodás • furcsa étkezési szokások A következő szervi tünetek már a kóros soványság következményei: • száraz bőr és nyálkahártyák> • hasi fájdalom • székrekedés • fáradtság • fokozott melegigény (a hideget rosszul tűri a gyermek) • a bőr sárgás elszíneződése
  • 4. Hogyan diagnosztizálják az anorexia nervosát: A gyermek szülei, tanárai és barátai felvethetik a betegség gyanúját, amit aztán pszichológus vagy pszichiáter a kórtörténet és feltáró beszélgetések alapján megerősít. Gondos belgyógyászati vizsgálat azért szükséges, hogy az esetleges szervi megbetegedéseket kizárjuk. Az anorexia nervosa kezelése A kezelés minden esetben egyénre szabott. Az első és legfontosabb feladat az alultápláltság felszámolása, ha máshogy nem parenteralis (intravénás) táplálással. Az általános állapot rendezése után pszichoterápia következik, és ha az anorexiához más mentális zavar is társul (pl. depresszió), akkor gyógyszeres kezelés. A kezelés folyamán a családnak, illetve a beteg közvetlen közelében élőknek fontos szerep jut a beteg pszichés támogatásában. Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, miért vagyok ily töré Fókuszban a férfitest
  • 5. "Ahogy elkezdte m a testépíté st, borzaszt ó nagy változás on mentem át: 58 kilóról két- három hónap alatt ilyen 75 kilóra fejlődte m." - nyilatko zza egy most már száz kiló feletti izomkol osszus, aki ha belenéz a tükörbe, még mindig elégedetl en. Anorexia nervosa és annak férfi megfelelője A főleg fiatal nők körében előforduló anorexia nervosa pszichés kórkép:
  • 6. testképzav ar -kövérnek érzi magát, jóllehet, pont az ellenkezője -, mely evészavarr al, nagyon kevés kalória bevitelével társul. Altruista magatartás sal, aszketikus ideálképpel jellemezhet ő, melyben az egyén fél. Fél a közelségtől , melegségtő l. Elutasítja a testből fakadó minden igényt. Emellett erős a karcsúság ideálképén ek kialakításá ra tett törekvése, aminek létrejöttébe n nagy szerepet játszik a médiából
  • 7. sugárzó manökenk ép, a kívánatosn ak hirdetett Barbie baba-alkat stb.. A betegek uralkodni akarnak saját testük fölött, amely sajnos sokszor túl jól sikerül, és halálos kimenetell el ér véget. Ennek férfi megfelelője az inverz- anorexia, amely egy időben tűnt föl az anorexia nervosával. Pontosan ugyanúgy, ahogy a 17- 24 éves nőknél, a hasonló korú férfiaknál testképzav ar - (túl soványnak ítéli magát - és evészavar (extrém ételpárosít
  • 8. ás, túlzott fehérjefogy asztás) képében nyilvánul meg. Hangsúlyo s szerepet kap a táplálkozás és testépítés. Egész életét izmai gyarapításá ra áldozza. "Állandó harc és küzdelem" Az inverz anorexia komoly, életet veszélyezte tő evészavar, amely állandó evéssel és jelentős testtömeg gyarapodás sal jellemezhet ő. Főleg fiatal, 17- 25 év közötti férfiaknál fordul elő, akik elutasítják az
  • 9. életkorhoz, testmagass ághoz, testalkatho z, aktivitási szinthez tartozó normál testtömege t. Kifejezette n félnek a fogyástól, soványságt ól, állandó gyengeségé rzés, szigorú testépítő- edzés, testtömegr e és testalkatra irányuló, extrém figyelem jellemezi őket. Lássuk, hogyan fogalmaz táplálkozás áról egy testépítő, egy mai, evészavarr al küzdő "Toldi Miklós": "Napi hat- hétszer eszem elég nagy mennyiség et,
  • 10. odafigyelek rá, hogy meglegyen az elegendő húsmennyi ség, minőségi fehérje, viszek még be táplálék- kiegészítők et is, de azért nem vetem meg annyira a "szemetebb " kajákat sem, mint például a pizzát. Tulajdonké ppen ez a testsúly- kilógramm onként ez a 3-4 g fehérjét kell ilyenkor bevinni. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk 90 kiló vagyok, ezért 320 g fehérjét kell fogyasztan om összesen hússal, táplálék- kiegészítőv
  • 11. el, mindennel együtt. És hát borzasztó sok szénhidrát ot. Ha már nem viszek be megfelelő mennyiség et, akkor már kezdek lefogyni, nem bírom tartani magam, tehát ez eléggé nehézkes. Ez egy állandó harc, küzdelem. Szálkásítás időszakába n drasztikus megvonás van, ez azt jelenti, hogy ezeket a szemét kajákat teljes egészében kitörlöm, és nagyon odafigyelek a zsírra, cukorra, sóra. Ez azt jelenti, hogy csak a
  • 12. nulla százalék zsírtartalm ú joghurtoka t fogyasztom , és teljesen kiiktatom a sót az étrendemb ől. Ezzel el lehet érni azt, hogy teljes egészében kemény lediétázott fizikumot érjek el."- árulja el titkait a hatalmas testű fiatal férfi. Figyelj fel a tünetekre! Az inverz anorexiát számos tünet jellemzi, amely feltűnő lehet a környezet (barátok, rokonok, ismerősök, iskolatársa k) számára is. Az alábbiak tartoznak
  • 13. ide:  Nagy mért ékű tests úlynö veke dés.  Kalór iaszá mlálá s, az élelm iszere k tüzet es vizsg álata zsírta rtalo m, energ iatart alom szem pontj ából.  Bizon yos étele k kiem elt fogya sztás a (pl. tejföl, csirk emell , prote in shake
  • 14. , stb.).  Sová nyság gyak ori hang oztat ása.  Félel em a testi gyen geség től.  A jóllak ottsá g tagad ása.  Szigo rú teste dzési progr am, figyel men kívül hagy va az időjá rást, fárad tságo t, beteg séget, sérül ést stb.  Barát ok és régi
  • 15. progr amok eluta sítása .  Által ánoss ágba n a viselk edés és attitű d jelzi a testtö meg növe kedés t és ételk ontro llt, amel yek mint fő tünet ek jelen nek meg.  Táplá lék- kiegé szítő k rends zeres fogya sztás a, mely ek közöt
  • 18. n vezet éséve l az egyik vidék i testé pítő klub tagjai val végez tünk vizsg álatot . Arra keres tük a válas zt, hogy milye n indítt atásb ól kezdt ék el ezt a sport ágat és vajon lehet- e párh uzam ot találn i a testé pítők és az anore
  • 25. fejezt ék ki magu kat, a szem konta ktust nem tartot ták. (Jam es E. Loeh r ezt a tünet együt test Clint East wood szind rómá nak nevez te el.) Az anore xiás nőkre jelle mző a szim bolik us gond olkod ás teljes hiány a (kogn itiv- affect
  • 28. anore xiás testé pítők nagy része közöt t, ami pszic hés jelle mzői ket illeti, szám os haso nlósá got fedez hetü nk föl. "Ahogy elkezdtem a testépítést, borzasztó nagy változáson mentem át: 58 kilóról két-há nyilatkozza egy most már száz kiló feletti izomkolosszus, aki ha belenéz a tükörbe, még Anorexia nervosa és annak férfi megfelelője A főleg fiatal nők körében előforduló anorexia nervosa pszichés kórkép: testképzavar -kö mely evészavarral, nagyon kevés kalória bevitelével társul. Altruista magatartással, aszk fél. Fél a közelségtől, melegségtől. Elutasítja a testből fakadó minden igényt. Emellett er törekvése, aminek létrejöttében nagy szerepet játszik a médiából sugárzó manökenkép, a betegek uralkodni akarnak saját testük fölött, amely sajnos sokszor túl jól sikerül, és hal Ennek férfi megfelelője az inverz-anorexia, amely egy időben tűnt föl az anorexia nervos nőknél, a hasonló korú férfiaknál testképzavar - (túl soványnak ítéli magát - és evészava képében nyilvánul meg. Hangsúlyos szerepet kap a táplálkozás és testépítés. Egész életé "Állandó harc és küzdelem" Az inverz anorexia komoly, életet veszélyeztető evészavar, amely állandó evéssel és jelen fiatal, 17-25 év közötti férfiaknál fordul elő, akik elutasítják az életkorhoz, testmagasságh testtömeget. Kifejezetten félnek a fogyástól, soványságtól, állandó gyengeségérzés, szigo
  • 29. irányuló, extrém figyelem jellemezi őket. Lássuk, hogyan fogalmaz táplálkozásáról egy te Miklós": "Napi hat-hétszer eszem elég nagy mennyiséget, odafigyelek rá, hogy meglegyen az elege be táplálék-kiegészítőket is, de azért nem vetem meg annyira a "szemetebb" kajákat sem testsúly-kilógrammonként ez a 3-4 g fehérjét kell ilyenkor bevinni. Ez azt jelenti, hogy h fogyasztanom összesen hússal, táplálék-kiegészítővel, mindennel együtt. És hát borzaszt megfelelő mennyiséget, akkor már kezdek lefogyni, nem bírom tartani magam, tehát ez Szálkásítás időszakában drasztikus megvonás van, ez azt jelenti, hogy ezeket a szemét ka odafigyelek a zsírra, cukorra, sóra. Ez azt jelenti, hogy csak a nulla százalék zsírtartalmú az étrendemből. Ezzel el lehet érni azt, hogy teljes egészében kemény lediétázott fizikum férfi. Figyelj fel a tünetekre! Az inverz anorexiát számos tünet jellemzi, amely feltűnő lehet a környezet (barátok, rok alábbiak tartoznak ide:  Nagymértékű testsúlynövekedés.  Kalóriaszámlálás, az élelmiszerek tüzetes vizsgálata zsírtartalom, energiatartalom  Bizonyos ételek kiemelt fogyasztása (pl. tejföl, csirkemell, protein shake, stb.).  Soványság gyakori hangoztatása.  Félelem a testi gyengeségtől.  A jóllakottság tagadása.  Szigorú testedzési program, figyelmen kívül hagyva az időjárást, fáradtságot, beteg  Barátok és régi programok elutasítása.  Általánosságban a viselkedés és attitűd jelzi a testtömeg növekedést és ételkontrol  Táplálék-kiegészítők rendszeres fogyasztása, melyek között sokszor nem megenge tesztoszteron, növekedési hormon származékok) is szerepelhetnek.  Konditermi vizsgálódások  A férfi test egy mesterséges kép, egy pszichikailag ellenálló konstrukció, mely sérte gyengeségének kompenzációja. (Alain M. Klein, 1993.) 1996-ban Dr. Fedor István vezetésével az egyik vidéki testépítő klub tagjaival vége milyen indíttatásból kezdték el ezt a sportágat és vajon lehet-e párhuzamot találni pszichológiai jellemzői - a testképzavar, evészavar, alexithymia (érzelmi kifejezőké A felmérésben szereplő személyek átlagéletkora 21 év, átlag testmagassága 177 cm kg, a program akkori állapotában 79,8 kg volt. A vizsgálat strukturált interjúra, ny beszélgetésekre, megfigyelésekre támaszkodott. Az eredmények azt mutatták, hogy a sportolók 86 százalékát a "minél nagyobb tes
  • 30. magát túl soványnak edzésprogramjának kezdetén. A testépítők 80 százaléka volt túl vastagnak találta. "Minél nagyobb szeretnék lenni: 100-120 kg leszálkásítva"- h Az eredményekből az is kitűnt, hogy mindannyian nagy hangsúlyt fektetnek a meg táplálék-kiegészítőt is alkalmaz, a súlyosan veszélyes szteroid készítmények haszn Harmadrészt azt találtuk, hogy a vizsgált személyek 50 százaléka volt operatív gon nem használtak metakommunikációs eszközöket, rövid tőmondatokkal fejezték ki E. Loehr ezt a tünetegyüttest Clint Eastwood szindrómának nevezte el.) Az anorexiás nőkre jellemző a szimbolikus gondolkodás teljes hiánya (kognitiv-aff való elkülönítő-képesség hiánya. A testépítők 32 százalékánál volt ugyanez megfig  A férfiak többsége tehát két okból építi testét: egyrészt esztétikai célból, azt szeretn másrészt, hogy óriási testük páncélként védje őket, adjon biztonságot és ezzel együ a reverz- anorexiás testépítők nagy része között, ami pszichés jellemzőiket illeti, sz Tóth Erika: Szépség-ideálok múltszázadtól máig avagy szociokultúrális hatások az anorexia nervosában. "Míg a század elején a töltott galambokért rajongott a világ, a húszas években már a lapos mellűek jöttek divatba, hogy aztán 1950 tájékán átadják a helyüket a telt idomú homokóráknak. Ma ismét a cingárság a sikk " ( Garfinkel, Garner,1992,106 o.). Több szociálpszichológus szerint szociális tényezők játszanak fő szerepet az anorexia nervosa kialakulásában. Elsősorban a sovány nőkkel kapcsolatos pozitív értékelések különösen az elmúlt 50 évben jelentősen növekedtek, ami valószínűleg egybeesik azzal, hogy az anorexia nervosás esetek is gyarapodtak. "A mai társadalmak nőideálja egyrészt hangsúlyozza a pusztán reprodukcióra korlátozott nőiség korlátai alól való kitörés fontosságát, egyszersmind jelzi a társas térben való érvényesülés bizonytalanságát, törékenységét is. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az anorexiás zavarral küszködöknek az egytizede a kóros soványság olyan fokára jut el, ami már az életét veszélyezteti."(Csabai, Erős, 2000, 66. old.). Még riasztóbb az a tény, hogy az anorexiával kapcsolatos kiadványok megjelenése csak növelte az előfordulási gyakoriságot. Az American Psychologist című folyóirat 1986-ban végzett tanulmányai alapján főleg azoknál a fiatal nőknél nagyobb az anorexia előfordulási esélye, akik minél többet tudnak a túlzott diétázás veszélyeiről és magáról a kórképről (Striegel- Moore, Silberstein, Rodin, 1986). Azonban nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy jelentős változást történt az anorexiás manifesztációk között a betegség története folyamán, mig a korabeli anorexiások többnyire az étel elutasitását testi okokra vezették vissza, addig a mai társaikat a kövérségtől való félelem tölti el, nyilvánvalóan "kövérség-fóbia"-ról beszélhetünk a mai társadamunkban, mely 60 évvel ezelőtt szinte ismeretlen fogalom volt és egyáltalán nem jelent meg az anorexia tünettanában. (Csabai és Erős, 2000). A női ideálok változásairól képet kaphatunk a művészetek és a média segítségével. Rubens XVII. századbeli telt nőalakjait Modigliani karcsú
  • 31. hölgyei követték, s mindkét típus igen népszerű volt a maga idejében. Ugyanígy a viktoriánus kor hölgyei sápadt arcukkal, törékeny és karcsú testükkel képviselték a női szépséget. A századelőn a fiúszerű karcsúság hódított. Az 1930-as évektől a "szexi" a divat" a női formák újradefiniálása történt: anyaszimbólumból szex szimbólumba. A II. Világháború idején a náci Németországban az új női ideált, az egészséget, kiváló fizikai kondíciót sugalló, sportos, aktív, izmos, reproduktív értékes nő jelentette, röviden fogalmazva, reprodukció a haza szolgálatában. Újabb változást jelentett nemcsak az életben, de a divat és a női ideál terén a háború vége, ekkor a tökéletes női testet a kissé telt, nagy mell és arányosan nagyobb csípő és az egészen vékonyka derék jelentette. (A nők igyekeztek kihangsúlyozni a mell és a csípő közötti különbséget, vagyis a minél kisebb derekat. A modern evolúciós elméletek szerint a mell és a csípő közötti minél nagyobb különbség titkon vagy nyíltan, szexuálisan vonzza a férfiak többségét, mivel a reproduktív értékességre utaló jel.) Visszatért a fűzők időszaka, mely szépséges Erzsébet királynénk, Sissi idején is hódított. 1950-es évektől kezdve új divatot és új szépség-ideált teremtett Marilyn Monroe, Sophia Loren és Jayne Mansfield a filmek, képes újságok és a televízió segítségével. A 60-as évektől drámai változást jelentett a divatmodell Twiggy soványsága, aszexuálissága. Aszexualisságával és anorexiás testével teremtett új szexideált. Hatására több fiatal lány vált anorexia nervosássá A 80-as években a széles váll és a kozmetikázott emlő volt jellemző a divatmodellekre. Garner és Garfinkel (1982) az elmúlt 20 év playboyaiban a Miss Amerikákat elemezve azt találta, hogy a győztesek egyre soványabbak. A diétára, a különböző fogyókúrákra vonatkozó könyvek és újságcikkek száma megsokszorozódott. A médiákra fogékony tömegeknek közvetített női ideál tehát továbbra is a sovány, szinte választási lehetőség nélkül, a "másság" alig megengedett. 90-es években jellemző a testépítő, leginkább önmagát szerető, a férfiakat tárgyként használó, talán divatból leszbikus tendenciákat sejtető Madonna. Ma a női testet sok esetben arra használják, hogy árucikkeket adjanak el vele, egyaránt láthatjuk a csont sovány modelleket a kifutókon vagy akár éppen egy samponreklámokban, elsétálhatunk néhány játékbolt előtt, ahonnan Barbie-babák mosolyognak ránk vagy megcsodálhatjuk számítógépes játékaink közül Lara Croftot. Fokozatosan el kezdünk egy irreális világban élni, ahol a női ideál rég elrugaszkodott a valóságtól. Sok nőben főleg a fiatalabb generációban frusztráció érzését kelti az a tény, hogy a valóságban még csak hasonlítani sem egyszerű e női alakokra. A test is tükrözi a társadalmat. A modern társadalmakban a karcsúság-ideál aszkézist igényel. A test a társadalmi sikeresség mértéke lesz, ezt segíti a testtel törődő hivatások sokasága, a szépség-, fitness-ipar. A modern fogyasztói társadalom szimultán módon elnyomja és stimulálja a vágyakat a megnövekedett fogyasztás érdekében. A kultúraváltáshoz még egy szempont: a nőknek egy generáció alatt kellett nagy változásokat elviselniük szerepeikben és a teljesítményorientáció is belépett a hagyományos női
  • 32. szerepek mellé. Vajon mit hoz a jövő? Mindenesetre az tény, hogy a kor divatja meghatározza az ideális női alakot és új tökéletes szépség-ideált teremt. Ezt igazolja Logue (1991) kísérlete, aki összehasonlította az 50-es évek ideális nőalakját Jayne Mansfieldet a 90-es évek női ideáljával Julia Robertssel. Julis Roberts sokkal soványabb, mint Jayne Mansfield. Ezek a tökéletes alakok feltételezhetően erősen befolyásolják a nők saját ideáljait, ami azt eredményezi, hogy a nők saját magukat az ideálisnál kövérebbnek érzik (Logue,1991). A fogyasztói társadalomban megfigyelhető, hogy a vágyhoz való viszony fokozatosan ambivalensé vált. Egyidejűleg megjelenik a fogyasztás járványa, a felhalmozás, a vásárlás, az élvezetek, és az evés iránti vágy, ezt még inkább megrősitik a média és a reklámok segitségével, ugyanakkor ott van az ellentmondó parancs, mely mértékletességre int, hogy legyünk karcsúak, sportosak, igyekezzünk elnyomni vágyainkat, megjelenik a vonzás és a taszitás dinamikája, mely konfliktusba sodorhatja az ént. A fogyasztói társadalomból hozzánk érkező üzenet arra szólit fel, hogy a társadalom hasznos tagjának kell lennünk, melyet csak úgy tehetünk meg, ha úgy próbáljuk kielégiteni vágyainkat, ha elfojtjuk azokat, mintha sohasem léteztek volna. Lassan az a szomorú kép alakul ki, hogy korunk kultúrája nem tud már mást felajánlani, főleg a nők számára, mint a fogyokúra és a testmozgás kultuszát. (Csabai és Erős, 2000). Mindezek az adatok arra utalnak, hogy a szociokulturális megközelítés inkább korrelációs természetű, nincs elegendő bizonyíték a kauzális modellhez. A kultúrát az egyén pszichológiai tényezői és a család kontextusa közvetíti. A környezeti tényezők szerepet játszanak az evészavarok kialakulásában, de nem világos, hogy milyen mértékben patogének. "Egyes klinikusok szerint az egész társadalomnak meg kellene változnia ahhoz, hogy a nők elkerüljék az evészavarok veszélyeit. A ruhákat hirdető reklámoknak például az átlagoshoz jobban közelítő testméretű és testalkatú modelleket kellene mutatniuk ahelyett, hogy a legtöbb nő számára elérhetetlen karcsúságot állítják eléjük példaként " ( Comer,2000, 378 o.). A divatos fogyókúrák következményei A fogyni vágyó emberek nagy része több divatdiétát is kipróbál, anélkül, hogy annak hátrányaival tisztában lenne. Sok esetben a divatdiéták kitalálói nem szakemberek, és alapelveik tudományosan nem megalapozottak. Többségükre jellemző az egyes tápanyagok szélsőséges (kevesebb, illetve több) bevitele, ami komoly egészségi károsodást okozhat. Az egyes divatdiéták széleskörű térhódítása elsősorban annak köszönhető, hogy ismert közéleti emberekkel, sztárokkal reklámozzák, és ígérik a rövid időn belüli gyors fogyást. A látványos eredmények hangsúlyozása mellett azonban a többségüknél nem hallani semmiféle hátrányról. Az egyes makrotápanyagok (szénhidrátok, zsírok, fehérjék) megfelelő mennyisége az étrendben alapvető feltétele a szervezet egészséges működésének. Ha ez az egyensúly megbillen, és főleg, ha ez az eltolódás hosszú időn át fennáll, súlyos egészségkárosodás következhet be.
  • 33. Milyen következményei lehetnek az egyes divatfogyókúráknak? Szénhidrátszegény diéták (pl. Atkins-diéta) - mivel a szénhidrátok nélkülözhetetlenek az izomműködéshez, a vegetatív idegrendszer működéséhez, ezért hiánya csökkenti a szellemi- és fizikai teljesítőképességet, okozhat szédülést, fejfájást, depressziót is, vitamin- és ásványi anyag-hiányhoz vezet. Az alacsony szénhidrátbevitellel együtt járó magas fehérje- és zsírbevitel növeli számos betegség kialakulásának a kockázatát. Pontdiéták (a tápanyagok pontértéket kapnak: a zsírok, és zsírdús ételek 1-2 pontot érnek, míg a szénhidrátok akár több százat is, miközben a napi élelmiszerfogyasztás a 40 pontot nem haladhatja meg) - az ilyen diéta emeli a koleszterinszintet, és növeli az érelmeszesedés veszélyét. Fehérje-diéták (megnövelt fehérjebevitel pl. Banting-diéta: 500-600 g. állati fehérje, 60-80 g. kenyér és némi zsiradék) - egyhangú, és a sok állati fehérje egészségtelen, mert magas húgysavszintet eredményez. "Edd magad soványra" (pl. Cooley-féle diéta napi 750 kilokalóriás étrend) - Csak rövid távon leszünk soványak, mert a csökkent energiafelvétellel a szervezet anyagcsere-csökkentéssel reagál, ráadásul 10 nap múlva vitaminpótlásra van szükség. Fehérjeszegény diéták (pl. a főleg zöldségekből álló Pitkin-féle diéta) - már rövid távon is tápanyaghiányhoz vezet. Mivel a fehérjék a test alapvető építőkövei, a sejtek fő összetevői, hiányuk következtében súlyos izomsorvadás, gyermekek esetében növekedési, fejlődési zavarok léphetnek fel. Rizsdiéta, krumplidiéta (csak rizs, ill. burgonya fogyasztását engedi) - egyhangú, vitamin- és fehérjehiányos étrend. Gyümölcsdiéták (alma-, ananász-, és szőlőkúra) - fehérjehiányhoz, valamint vitamin- és ásványianyag-hiányokhoz vezet. Tejkúra (napi 2 l tej fogyasztására alapul) - vas-, vitamin és rosthiányos állapotot okozhat. A testkontroll által ajánlott program - az osztott étrendre és az ételtársításra vonatkozó
  • 34. tanácsait a dietetikai tudományos vizsgálatok nem igazolták. A testkontrollhoz ajánlott étrendek többsége fehérje-, vitamin-, és ásványi anyag-hiányhoz vezet. Forrás: http://www.edestenyek.hu/ Bulimia. Mi a bulimia? A bulimia nervosa nevű, kényszeres zabálással járó betegségben szenvedők 90%-a a nők közül kerül ki. A zavar lényege többnyire falási rohamok és azt követően az ételtől való megszabadulás, önhánytatás, hashajtók, beöntés, végbélkúp, vagy vizelethajtók révén. Egyes bulimiások nem adják ki magukból az ételt, hanem a zabálásos epizódokat másképpen, koplalással vagy kényszeres tornázással kompenzálják. A legtöbb bulimiás férfi ez utóbbi típushoz tartozik. Bár a bulimiások is rettegnek az elhízástól, az anorexiásokkal ellentétben a megjelenésük teljesen normális lehet. Legtöbbjük testsúlya normális, némelyek kissé túlsúlyosak. A bulimiás nők gyakran teljesítménycentrikusak. Jóllehet félnek az evéstől, mégis nagy mennyiségeket fogyasztanak el: néha akár 20.000 kalóriát is egy alkalommal. Az általuk fogyasztott ételek többnyire "vigasz-csemegék": magas kalóriatartalmú édességek, vagy lágy, krémes ételek, például fagylalt, torták és sütemények. A bulimiásra bárhol rátörhet a falási roham, napi legalább két alkalommal, de inkább többször. A zabálást sokszor önmaga meghánytatása vagy az ételtől más úton való szabadulás követi. Egy bulimiás akár napi húsz,vagy annál is több hashajtót is beszedhet egy nap. Mások az evést koplalással, szigorú diétával vagy kényszeres tornázással kompenzálják. Az anorexiához hasonlóan a bulimia is pusztítást visz véghez a szervezetben: legsúlyosabb formájában a hajtatás maradandó szívkárosodáshoz vezethet. A bulimia általában a késői kamaszkorban jelentkezik, 18-20 éves korban, de korábban vagy később is kezdődhet. Az anorexiásokkal ellentétben a bulimiások nem tagadják az étellel kapcsolatos problémáikat, és szégyenkeznek a falási-purgálási ciklus miatt. Érzik, hogy nem tartják kézben a problémát. A bulimiások gyakran impulzív személyiségek és hajlamosabbak az addiktívitásra, mint az anorexiások.
  • 35. A bulímia esetén szinte bizonyosan számolhatunk genetikus hajlamosító tényezővel, valamint biokémiai összetevővel. A kutatások azt mutatják, hogy a bulimiásoknak sokszor abnormális a szerotonin-szintjük. Sok bulimiás történetében találunk anorexiás vagy elhízásos előzményt. Előfordul, hogy egyidejűleg major depresszióban, szorongásos betegségben, szociális fóbiában vagy pánikbetegségben szenvednek. Más addiktív magatartásforma, azaz drog- vagy alkoholfogyasztás, szintén jellemző lehet. Tünetek - Megtisztulás (purgálás: az elfogyasztott ételtől való erőltetett megszabadulás) és kényszeres evések ismétlődő epizódjai, melyek a személyben azt az érzést keltik, hogy nem ura önmagának. A zabálásokat gyakran a testsúly kontrollálására tett erőfeszítések követik, önhánytatás, hashajtók és vizelethajtók használata, időszakos koplalások és kimerítő torna. - Rögeszmés félelem a kövérségtől. - Önvád, bűntudat és szégyenérzet Kezelés Az orvos vért vesz, hogy megállapítsa, fennáll-e kiszáradás, illetve nem borult- e fel az elektrolitok és más fontos tápanyagok egyensúlya a szervezetben a vizelethajtás, hashajtás és önhánytatás eredményeképpen, fogszuvasodás vagy erózió a visszaöklendezett gyomorsav nyomán Ellőrizni kell ezen túl, hogy nem áll-e fenn alacsony vérnyomás, székrekedés, megduzzadt nyirokmirigyek, és hormonális elváltozások. A bulímiások járóbetegként kezelhetőek, többnyire kognitív viselkedésterápia és gyógyszeres kezelés kombinációjával. Az antidepresszánsok, például a fluoxetin, imipramin, és trazodon, segíthetnek csökkenteni az étvágyat és ritkítani a falásrohamokat és az azt követő purgálást. A pszichoterápia során a beteg figyelemmel kíséri evési szokásait és igyekszik tudatosítani magában tüneteit és kóros szokásait. A terápia ezenkívül igyekszik korrigálni a beteg torzult attitűdjeit a kalóriákkal, testsúllyal és testképével kapcsolatban. Az ilyesfajta kezelés a felszín alatt meghúzódó depressziót is enyhíti. A csoportos terápia lehetőséget ad az evési problémák megosztására másokkal, az elszigetelés-érzést enyhítendő. A családterápia szintén segíthet a vacsoraasztalnál elkerülhetlenül felmerülő, tehetetlenséget és haragot kiváltó konfliktusok feloldásában. Tekintve, hogy sok túlevésben szenvedő betegen csak a súlyprobléma látszik, sokan közülük fogyókúrás tréningekre járnak mentálhigiénés intézmények
  • 36. helyett. Evési zavaraikat háziorvosuk gyakran csak általános egészségügyi kérdésként közelíti meg. Megint mások olyan önsegélyező szervezeteknél keresnek segítséget, mint az Anonim Túlevők Egyesülete. A bulimia valójában mintegy háromszor gyakoribb jelenség, mint a koráb és jóval nehezebb is felismerni a bajt. A téma cikkei 4/1 A táplálkozás magatartási zavarai 4/2 Az anorexia (anorexia nervosa) 4/3 A bulimia (bulimia nervosa) 4/4 Egyéb táplálkozási zavarok A bulimia az anorexiához hasonlóan gyakran diagnosztizált táplálkozási zavar, amelyek ellentétben itt vezető tünet a több-kevesebb rendszerességgel, de minimum heti gyakori kalóriamennyiségek elfogyasztására kerülhet sor. A bulimiás falásrohamok néha éjszaka Ezeket a "zabálásokat" szinte törvényszerűen lelkiismeretfurdalás, önvádlások követik, m magának a falásrohamnak is többnyire szorongásoldó célja van. Cikkünk a hirdetés után folytat Ezen érzések öngyógyító levezetését célozza, hogy a betegek hánytatással, hashajtással ig megszabadulni a fokozódó szorongástól. A folyamat hosszabb távon a beteg önértékelésé Mi figyelmeztethet a bulimiára? Ellentétben az anorexiásokkal, a betegek testsúlya nem feltétlenül jelzi a bajt, ez megneh hányások által feljutott gyomorsav által tönkrement nyelőcső és/vagy fogak, továbbá a p impulzuskontroll zavara (alkohol és/vagy droghasználat, öngyilkossági kísérlet, stb), vag Létezik a bulimiának egy átmenetinek nevezhető formája, ez az úgynevezett túlevéses za súlycsökkentő technikákkal, de mivel túlevési epizódok jellemzőek, így ezek az egyének á (Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter) Túry Ferenc: A bulimia – modern szenvedély? Túry Ferenc Kapcsolódó · Adatok: K · Írta: Túry A legolv
  • 37. A lelki eredetű kóros soványságot jelentő anorexia nervosa régi és jól ismert formája a táplálkozási magatartás (=evés) zavarainak. A bulimia nervosa (rövid nevén bulimia) ezzel szemben fiatal kórképnek számít, hiszen csak két évtizede vált hivatalos betegségegységgé – korábban az anorexia tüneteinek tartották a bulimiás jelenségeket: a falási rohamokat, önhánytatást. A bulimia fogalmának megjelenése az ókorba vezet. A szó maga a görög boüsz=ökör (illetve nagyító képző), valamint a limosz=étvágy szóból származik, tehát ökörétvágyat, farkaséhséget jelent. Ha a történelmi előzményekre gondolunk, nem tarthatjuk igazi bulimiának az ókori rómaiak lakomáit, amelyek során gyakran önhánytatással szabadultak meg a hatalmas mennyiségű ételtől, hogy aztán újabb hedonisztikus zabálások következzenek. Ez a jelenség azonban lényegileg különbözik a bulimiások betegesen titkolt, kényszerszerű tüneteitől. A bulimiát sokáig pusztán tünetként említették, különböző testi és lelki zavarok jelének vélték. Az igazi betegséggé válás 1979-re tehető, amikor Russell angol professzor önálló kórképként írta le; ezt követően megjelent a pszichiátriai diagnosztikai kézikönyvekben is. A bulimia gyakran anorexiához társul: a túlságosan sovány betegnek bulimiás tünetei is vannak. Ezt felfoghatjuk az anorexia egyik altípusának, és fordítva: a bulimia egyik formájának is. A ma érvényes betegségosztályozási rendszerek az anorexiát tekintik főbb kategóriának és az anorexia bulimás altípusáról szólnak akkor, ha a kóros soványság önhánytatással és túlevési epizódokkal is jár. A bulimia kritériumai A bulimiára jellemzőek: • Túlevési epizódok kontrollvesztés érzésével. • Önhánytatás, hashajtózás vagy egyéb súlycsökkentő manőverek. • Kellően gyakoriak legyenek ezek a tünetek (legalább heti kétszer jelentkezzenek). • Az önértékelés zavara. Elkülönítenek egy átmenetinek tartható kórformát: ez az úgynevezett túlevéses zavar, vagy kényszerevés, amely nem jár a bulimiára jellemző súlycsökkentő manőverekkel, de túlevési epizódok észlelhetők. Ezek az
  • 38. egyének általában túlsúlyosak, kövérek. E zavar tehát valamilyen átmeneti forma a bulimia és a kövérség, elhízás között. A bulimiának vannak rosszindulatú formái is. Az egyik az úgynevezett multiszimptomatikus (más néven: multiimpulzív, vagyis a belső impulzusok kontrollálásának többféle zavarával jellemezhető), azaz többféle tünettel járó bulimia. Jellemzői: alkoholizálás, drogfogyasztás, önsebző, önsértő viselkedések, szexuális gátlástalanság, bolti lopás, azaz kleptománia. Ezek a betegek általában depressziósak vagy indulatosan viselkednek. Gyakoriság Fiatal, 18-35 év közötti nők között az evészavarok 1-4%-ban fordulnak elő. A bulimia mintegy háromszor gyakoribb, mint a korábban „egyedüli” evészavarként elfogadott anorexia. Az elterjedtségre jellemző, hogy az evészavarok válogatnak aszerint, milyen társadalmi rétegekben jelennek meg. Ahogyan ezt a jelenséget korábban jelölték, az evészavarok a ”3W” betegségei. Ez a rövidítés a fehér nyugati nőket jelenti (angolul: white Western women), s arra utal, hogy az evészavarok általában a nyugati kultúrákban fordulnak elő, fehérek között jóval gyakoribbak és nőkre jellemző betegségek. A nők általában 10-50-szer gyakrabban lesznek az evészavarok szenvedői, mint a férfiak. Az utóbbi években azonban egyre több vizsgálat igazolja, hogy az evészavarok már nem csupán a nyugati országokban jellemzőek, terjednek Kelet-Európában is (így hazánkban), fekete bőrűek között, vagy férfiakban, de alacsonyabb társadalmi rétegek tagjaiban is. A gyakoriságra vonatkozó felmérések nehézségére utal, hogy az evészavarok gyakran rejtettek. Sokszor találkoztunk olyan bulimiás betegekkel, akik évekig, akár egy-két évtizedig is titokban folytatták túlevési és önhánytatási rohamaikat, melyekről a közvetlen családtagoknak sem volt tudomásuk. Tünetek Amint a betegség kritériumai között láttuk, a bulimia alaptünetei a falásrohamok (melyekre a kontrollvesztés érzése jellemző), a testsúlycsökkentő manipulációk (önhánytatás, hashajtók és vizelethajtók túlzott használata, koplalás, testedzés), a testképzavar okozta állandó aggodalmaskodás a testsúly és az alak miatt, és az önértékelés zavara. A bulimia minden tápláltsági állapotban megjelenhet, soványakban, kövérekben egyaránt. Gyakran anorexiával kezdődik, de ha nem így, a zavar általában akkor is az anorexiához lényegében hasonló evéskorlátozási kísérletek hátterében alakul ki. A diétázási próbálkozásokat a túlevések és a kompenzáló viselkedések törik meg, melyek intenzív bűntudat forrásai.
  • 39. Mindemellett a bulimiás epizódok feszültség-csökkentést szolgálnak. A karcsúság eltúlzott jelentősége miatt korlátozott evés a bulimia központi jellegzetessége. Minden bulimiás beteg kontrollálni próbálja testsúlyát diétázás és a magas energiatartalmú ételek elkerülésének segítségével, legalábbis a betegség elején. Az étellel kapcsolatos gondolatok igen sok időt rabolnak el. A túlevés és a hányás egymás váltja, a túlevések jelentkezése után a betegek hamar megtanulják a kompenzáló viselkedéseket. Sok beteg örül és megkönnyebbül, amikor felfedezi, hogy bármennyit ehet hízás nélkül. Az ujjakkal történő önhánytatás után könnyen elsajátítják a hasizomzat összeszorításával provokált hányást. A betegek kezdetben titokban esznek, így a ciklusok akár éveken át is rejtve maradhatnak a családtagok előtt. Máskor a betegek nyilvánvaló jeleket hagynak (például hányadékkal teli zacskók), mintegy provokálva a zavar felfedezését. A túlevések naponta többször is felléphetnek, rövid ideig tartanak (például negyedóráig). A testsúlycsökkentő manipulációk néha extrém mértékűek, naponta 10-20 önhánytatás is előfordul (akár igen kevés étel fogyasztása után is). A fogak belső felszínén a gyomorsav hatására durva zománchiány alakulhat ki, ezért a rejtett bulimia felismerésében a fogorvosok szerepe jelentős. A hányások vagy a vizelethajtó-használat miatti kálium- és egyéb ionvesztés életveszélyes szívritmuszavarok vagy görcsös rosszullétek forrása lehet. A bulimiás epizódok gyakran tervezettek, ételeket tárol a beteg, hogy megfelelő időben zavartalanul elfogyaszthassa. Ehhez alkalmas ételeket választ ki, amelyeket könnyű lenyelni és kihányni. Ezek típusosan zsíros vagy szénhidrátdús ételek, amelyeket egyébként megtagad magától a beteg. Az étel mennyisége 30-szorosa is lehet egy normális étkezés során elfogyasztottnak, de a megemésztett mennyiség változó. A betegek értékelése is különböző, sokszor kisebb mennyiségű evést is falásrohamként élnek át. A szubjektív falásroham tehát más, mint az objektív. A betegek gyorsan esznek, perceken belül “lenyomják” magukba az ételt. A krónikus formákban viszont lassúbb lehet az evés, különösen, ha nem áll fenn a felfedezés veszélye. A folyadékfogyasztás változó lehet, néha jelentős, ami a hányást könnyíti meg, szinte gyomormosás-szerűen. A bulimiás epizódokat különböző tényezők válthatják ki: feszültség, szorongás, unalom, alkohol- vagy drogfogyasztás, fáradtság. Ritkán ismerik be a betegek, hogy az éhezés vezetett falásrohamhoz, jóllehet sokan már egy napja nem vettek magukhoz táplálékot.
  • 40. Az éhséget étvágycsökkentőkkel vagy más stimulánsokkal próbálják csökkenteni. Elkerülik azokat a helyzeteket, amelyekben ételek csábításának vannak kitéve. Ez az elkerülő magatartás izolációhoz vezethet. A fokozott testi aktivitás jellemző tünet: a falásokat sok esetben élénk testedzés követi. A hánytatók, hashajtók, vízhajtók használata is gyakori. A túlevés miatt megveti önmagát a beteg, de a kompenzáló viselkedések, valamint a hízás elmaradása megkönnyebbülést hoznak számára. A pszichés állapotra a szorongás, a feszültség, a depresszió jellemző. Az önvádlások, s az öngyilkossági gondolatok (sőt: kísérletek) gyakoriak. A bulimiás falásrohamok néha éjszaka, szinte félálomszerűen, „transzállapotban” jelentkeznek. A fentieken túlmenően pszichológiai szempontból hangsúlyozzák, hogy az éhség fölötti kontroll csökkenésének következményéről van szó. Más kontrollzavar is előfordulhat a falásrohamok mellett: szenvedélybetegségek, alkohol- és drogfogyasztás, kleptománia. A bulimiás tünetek gyakran a szenvedélybetegségek jellegzetességeit követik. Erre utal az a tény is, hogy a betegek megpróbálnak ellenállni evési késztetésüknek. A falásrohamok kiváltó oka nem kizárólag éhségérzés, hanem szorongásoldó értékük is van. Így a depressziós tünetek nem csupán társulnak a bulimiával, hanem szoros kapcsolatban vannak vele. A betegek felfedezik, hogy az evés a szorongás csökkentését is szolgálhatja, így az éhségen kívül kudarcélmények, stressz, unalom stb. is kiválthatja a táplálék utáni sóvárgást. Ugyanígy szorongáscsökkentő szerepük van a hashajtásoknak, az önhánytatásoknak. Ezekhez a másodlagos viselkedési mechanizmusokhoz némi élettani és pszichológiai érettség is szükséges – ezért jelentkezik későbbi életkorban a bulimia, mint az anorexia (az előbbi általában 16-25 éves korban, az utóbbi pedig 13-18 éves korban indul). A betegség tartama átlagosan 4-5 év. A bulimia kapcsán gyakran találkozunk szexuális zavarokkal, izolációval, s főleg a férfiak között homoszexualitással. Nem ritka, hogy a bulimia kialakulásának közvetlen kiváltó tényezője valamilyen szexuális kudarc, feszültség, rossz élmény. A beteg kórelőzményében szexuális vagy testi bántalmazás szerepelhet. A szexualitás és a táplálkozás alapvető ösztönei közötti kapcsolat régi megfigyelés. Míg az anorexia a szexualitás elutasításával jár, a pubertás után kezdődő bulimia az erős szexuális ösztönkésztetésekkel mintegy párhuzamosan jelentkezik. Testi szövődmények
  • 41. Az evészavarok szövődményei nagyjából 3 csoportba oszthatók. Az első csoportba a koplalás, majd diétázás következményei tartoznak. A szövődmények másik csokra a falásrohamokkal kapcsolatos, ez az emésztőrendszer felső részét károsítja elsősorban. A harmadik csoportba a testsúlycsökkentő viselkedések következményei tartoznak. Ezek között meg lehet említeni például a testsúly csökkentésére szedett gyógyszereket, amelyek önmagukban is toxikus hatásúak lehetnek. Ezek a szövődmények természetesen egymással is kombinálódhatnak. Az evészavarban szenvedők egyharmadánál orvosi kezelést igénylő betegség is fennáll. Az evészavarok következményei a gyomor-bélrendszert érintik a legközvetlenebb módon. A falásroham következtében a gyomor átszakadhat: ez azonnali sebészi beavatkozást igénylő komplikáció. A bulimiások ismétlődő hányásai általában a nyelőcső gyulladásához, szűkületéhez, vérzéséhez vezethetnek. Ezek szintén okozhatnak életveszélyt. A rendszeres hashajtózás véres hasmenéshez, fehérje-vesztéshez vezethet. Nem ritka a heveny hasnyálmirigy-gyulladás, ez halálos is lehet. Itt kell megemlíteni, hogy bár nem súlyos, de a testképzavarral küzdő beteg számára kellemetlen tünet a kétoldali fültőmirigy megduzzadása, ez a hányások gyakoriságával párhuzamosan jelentkező tünet. A szív-érrendszeri szövődmények is jelenthetnek életveszélyt, leginkább az ionvesztések következtében fellépő szívritmuszavar miatt. Mi okozza a bulimiát? Az evészavarok az úgynevezett pszichoszomatikus betegségek közé tartoznak, ez azt jelenti, hogy a lelki és testi tényezők szorosan összefonódnak. A pszichoszomatikus betegségek magyarázataiban az utóbbi 2-3 évtizedben a komplex megközelítések terjedtek el, amelyek a biológiai, a pszichológiai és a társadalmi-kulturális tényezőknek egyaránt szerepet tulajdonítanak. Az egyetlen okot feltételező magyarázatok nem képesek a kórképek sokszínűségét kielégítően értelmezni. Ezekre az elméletekre az jellemző, hogy szoros ok-okozati összefüggést tételeznek fel, egyetlen hibás láncszemre gondolnak. A komplex modellek a betegségek kialakulásában hajlamosító, kiváltó és betegségfenntartó tényezőket különítenek el. A hajlamosító tényezők lehetnek egyéniek, családiak, vagy kulturális- társadalmi jellemzők. Egyéni kockázatot jelent az, ha a táplálkozás szabályozása labilis. Ugyanilyen jelentőségű az evészavar előtti túlsúlyosság, elhízás, vagy idült belgyógyászati betegség (például cukorbetegség).
  • 42. Bizonyos személyiségvonások is a hajlamosító tényezők közé tartoznak. Az evészavarokra hajlamos betegek általában érzelmileg instabilak. Már említettük férfiak esetében a homoszexualitást, amely fokozott kockázatot jelent (ennek egyik oka lehet, hogy számukra a vonzó külső fontosabb, mint a heteroszexuálisok számára). Az önértékelés már a gyermekkor óta alacsony lehet. Gyakran fordul elő diétázás. A gyermekkorban átélt negatív élmények is elősegítik az alacsony önértékelést: a szülői konfliktus, túlzott kritika, a gondoskodás elhanyagolása vagy éppen túlzó volta, vagy a fizikai bántalmazás, esetleg szexuális zaklatás. Ez utóbbi gyakori az evészavarokban: általában a betegek egyharmadára-negyedére vonatkozik. Meg kell említeni azt is, hogy az általános népességben is a nők 9%-ában fordul elő szexuális visszaélés. Ezeknek a traumáknak a feldolgozása a kezelés központi kérdésévé válhat. Családi kockázatot jelent a kulturális minták (például: karcsúságideál) családon belüli felnagyítása, a családban előfordult evészavar vagy más pszichiátriai betegség, továbbá az önállóság kialakulását nehezítő családi kapcsolatok is. A társadalmi-kulturális kockázati tényezők között a nemekre, a korra, társadalmi rétegekre és foglalkozási csoportokra jellemző különbségeket, a karcsúságideál hatását, a mai világra érvényes teljesítménykényszert, továbbá a gyakori szereptúlterheléseket említhetjük. A kiváltó tényezők például különböző stresszorok lehetnek, amelyek diétázáshoz, fogyáshoz vezetnek. A diéta és a bizonytalanságérzés evészavart indíthat el más kockázati tényezővel is rendelkező egyénekben. A diétázást elősegítheti mások megjegyzése is, vagy például az, hogy az egyén saját magát kövérnek érzi. A diétázás mindig megelőzi a bulimiát. Ha az anorexia és bulimia egyszerre fordul elő, az anorexia sokkal valószínűbben előzi meg a bulimiát. Ez is a diétázás fontos szerepére utal a bulimia kialakulásában. Az evés korlátozása fokozza az evési késztetést normális étvágy esetében: ez a diétázók dilemmája. Ebből az a terápiás javaslat is következik, hogy a bulimiások egyenek rendszeresen koplalás nélkül. A kiváltó tényezők közé sorolható a depresszió, s a nem megfelelő stresszleküzdő készségek. A megterhelő életesemények is kiváltó szerepet játszanak, különösen késői betegségkezdet esetén. A betegségfenntartó tényezők között említendők az éhezés és az alultápláltság biológiai hatásai, amelyek a gondolkodást és az érzelmi állapotot egyaránt érintik. Ebbe a csoportba tartoznak a szociális készségek elvesztésétől a hivatásbeli nehézségeken át az izolációig és depresszióig egyéb tényezők is.
  • 43. A betegségnek általában valamilyen előnye is van. Ha például valaki hosszú ideig tartó krónikus betegségtől szenved, azt mentesítik mindennapos kötelezettségei alól; ha munkája van, táppénzre mehet, ha iskolába jár, nem kell tanulnia. Ha a betegség előnyeit és hátrányait elemezzük, ezeket a furcsa előnyöket mindig számba kell vennünk. A betegség fenntartásában pszichológiai, kapcsolati, kulturális tényezőknek egyaránt lehet szerepük. Az evészavarok tünetei pozitív visszacsatolást jelenthetnek a családban is, így stabilizáló szerepük lehet, elterelve a figyelmet más problematikus területről. A hajlamosító, kiváltó és fenntartó tényezőkre való felosztáson túl tekintsük át a biológiai, pszichológiai és társadalmi-kulturális területeken végzett kutatások eredményeit. A táplálkozás biológiai szabályozása rendkívül bonyolult. Szerepük van idegi központoknak, például a hipotalamusz különböző területeinek, továbbá a különböző ingerületátvivő anyagoknak (a szerotonin például a telítettségérzést fokozza, a táplálékfelvételt csökkenti). Fontos szabályozó mechanizmus a vércukorszint és a test zsírtartalmának stabilizálása. Az előző az alapja a táplálékfelvétel glükosztatikus modelljének, az utóbbi pedig a liposztatikus modellnek. Mindössze néhány éve azonosították azt a polipeptid láncot, amely a hipotalamusznak jelzi a szervezet zsírtartalmát: ez a leptin. A leptin a zsírsejtekben képződik, mennyisége tehát a szervezetben tárolt zsírtartalomtól függ. A magas leptinszint csökkenti az étvágyat és a táplálékfelvételt, fokozza az energialeadást. Ez számít ma a legújabb kutatási iránynak a biológiai szabályozást tekintve – ne feledjük azonban, hogy jóval sokrétűbb területről van szó. Az endorfinok („endogén morfinok”) a szervezetben termelődnek s az ópiumszármazékokra emlékeztető hatással rendelkeznek, és elsősorban a táplálék élvezeti értékét befolyásolják. Mindezek a megfigyelések fenntartásokkal értékelendők, sok eltérés ugyanis az alultápláltság következménye. Néha nehéz megmondani, mi volt előbb. Az evészavarokat kísérő biokémiai eltérések nagyon gyakran ilyen jellegűek. Bár a helyzet nem olyan egyszerű, hogy a vázolt megfigyelések gyógyszeres beavatkozások lehetőségét is megteremtik, a kutatások előrehaladásával feltehetően erre is sor kerülhet. A pszichológiai tényezők között a pszichodinamikus modellek a tudattalan tényezők szerepét emelik ki. Ide tartoznak a szexualitás problémái. A
  • 44. szexualitás feszültségeire utal az is, hogy ez a betegség klasszikusan a pubertás és a pubertás utáni időszak betegsége. A személyiségfejlődésnek a Freud által leírt úgynevezett ödipális fázisában (erre az jellemző, hogy a gyermek szoros érzelmi kapcsolatban áll ellenkező nemű szülőjével) gyakran megjelenik a féltékenység, a rivalizálás, versengés érzése. Ez a szülőkre és a testvérekre vonatkozhat. A gyermek gyakran rivalizál a szeretetért és az intim közelségért. Az evészavarok hátterében álló tudattalan tényezők között meg kell említeni az agresszivitást is. Ez bulimiásokban általában az impulzuskontroll zavaraiban nyilvánul meg. Az agressziót a bulimiás saját maga ellen is fordíthatja, s a következményes tünetek az önsebzés, hányás és így tovább. A gyermekkori élmények jelentősége nagy. A korai etetési minták befolyást gyakorolnak az egyén étkezési szokásaira, teltségi mechanizmusainak fejlődésére, az étellel kapcsolatos szimbolikus kifejeződésekre, például az önállóság fejlődésére is (kényszerítik-e az evésre, sürgetik-e). Az, hogy az ételhez különböző érzelmek és különböző asszociációk társulnak, egyáltalán nem meglepő. Ha valakit gyermekkorában rendszeresen kényszerítettek az evésre, akkor az evés megtagadása lázadást is jelent. Ezek a pszichodinamikus elképzelések különbözőképpen értelmezik az evészavarok jelentését. Ezeknek az értelmezéseknek egy-egy beteg történetének a megértésében fontos szerepük lehet; ugyanakkor nem általánosíthatók. Ilyen jelentései lehetnek az evészavaroknak többek között: védekezés a mohósággal szemben, az orális megtermékenyülés fantáziájával szemben, mérgezéstől való félelem, dac a szülőkkel szemben, az önállósodás kudarca, a serdülőkor utáni időszak megnövekedett szexuális késztetései miatti visszalépés a fejlődésben, és így tovább. Az evészavarok viselkedéslélektani, tanulási modelljei az evészavarokat tanult viselkedésnek fogják fel, amelyet pozitív megerősítők, azaz jutalmak tartanak fenn: a karcsúságot például a környezet reakciói megerősítik. Ennek a fordítottja a negatív megerősítés: ilyen az, ha a kövér egyént rosszalló megjegyzésekkel illetik. A bulimiára vonatkozó legfontosabb viselkedéslélektani elképzelés az, hogy az önhánytatás és hashajtózás lényegében szorongáscsökkentő tünet. Ez hasonló ahhoz a jelenséghez, hogy a kényszerbetegek a kényszercselekedeteikkel csökkentik a szorongásukat. Ezek a tanulási mechanizmuson alapuló modellek főleg a kiváltó tényezőkre és a fenntartó hatásokra koncentrálnak. Hiányosságuk, hogy az egyéni különbségekre nem adnak kellő magyarázatot. Lényegesek azonban az evészavarok megismerésében és a hatékony kezelési eljárások
  • 45. kidolgozásában. A családműködéssel kapcsolatos megfigyelések lényeges hozzájárulást jelentenek az evészavarok megértéséhez. Sokan megfigyelték az evészavarokban szenvedők családjának néhány jellegzetességét. A családi kapcsolatokra vonatkoztatva azt figyelték meg, hogy az evészavaros betegek családjában merevebbek a szabályok, kevésbé világosak a családon belüli határok, kerülik a nyílt megbeszéléseket és vitákat. A szülőknek problémáik vannak a szülői kontroll és a kornak megfelelő önállóság egyensúlyának a megtalálásában. A szülők között gyakran alapvető különbség van a gyermeknevelést illetően. Mindezeket azonban nem úgy kell értékelni, hogy valami rossz a családban. A családi tényezők jelentősége inkább a betegség árnyalásában van, nem oki szerep. Ennek az elméletnek a legfontosabb haszna abban van, hogy a családterápia igen előnyös. A kutatásnak és a terápiának nem arra kell koncentrálnia, hogy mi a rossz, hanem arra, hogyan képesek a családtagok megküzdeni a nehéz helyzetekkel. A társadalmi-kulturális tényezőkre vonatkozó elképzeléseket az utóbbi két évtizedben kezdték kidolgozni. Milyen megfigyelések utalnak a társadalmi és kulturális hatások szerepére? 1. Az evészavarok különböző kultúrákban különböző gyakorisággal fordul-nak elő, leggyakrabban a fejlett nyugati országokban. A bevándorlók körében gyakoribbak, mint azok eredeti hazájában (bár e tekintetben módszerbeli kételyeink lehetnek). A gyors társadalmi változásokon keresztülmenő országokban is egyre gyakoribbak. A kóros evési attitűdök és tünetek valószínűleg a „nyugatiasodás” hatásaihoz társulnak. 2. Az adatok az evészavarok gyakoriságának növekedéséről tanúskodnak. 3. Az evészavarok ritkák a férfiak között; a nemi különbséget indokló egyértelmű biológiai magyarázat hiányzik. 4. Nem lehet kizárólag biológiai okokkal magyarázni a jellegzetes kormegoszlást sem: az evészavarok legtöbbször a serdülő- és ifjúkorban jelentkeznek. 5. Etnikai különbségek is vannak: a színesbőrűek között ritkák az evészavarok. Ez azonban kapcsolatban lehet a domináns társadalom megkülönböztető attitűdjével is, például az egészségügyi szolgáltatások elérhetősége különbözhet a fehérek és feketék között. 6. Különbség van a szociális osztályok tekintetében is: az evészavarok a felső és a középosztály betegségei. 7. Bizonyos társadalmi csoportokban és foglalkozásokban (modellek, táncosok, egyes sportágak képviselői: tornászok, hosszútávfutók, zsokék) nagy a soványság irányába mutató nyomás. A karcsúságideál által uralt területen nagy az evészavarok kockázata.
  • 46. 8. Fontos érv, hogy egyértelmű biológiai folyamat, esemény nem ragadható meg, mely az evészavarok elsődleges oka volna; ezeket inkább hajlamosító és betegségfenntartó jelentőségűeknek tekinthetjük. Ma a női testet árucikkek reklámozására is használják. Emellett a test a társadalmi sikeresség kifejezőjévé is vált, ezt segíti a külső megjelenéssel foglalkozó szakmák sokasága, a szépség- és a fitness-ipar. A fogyasztói társadalom egyszerre serkenti és elnyomja a vágyakat a fogyasztás növelésének az érdekében. Lényeges szempont továbbá az étel elértéktelenedése. Az étel, mely szentség és az élet jelképe volt, egyre értéktelenebb, pazarolható tömegcikké vált. Az evészavarok szimbolikus jelentését felerősíti a tömegkommunikáció. A karcsúságideál terjesztésében ennek a hatásnak a szerepe nem vitatható. Ez a modellhatás, mintaadás az öngyilkosságokra emlékeztet. Ismert, hogy az öngyilkosság ábrázolása a médiumokban ahhoz vezet, hogy megszaporodnak az öngyilkosságok. Ez különösen azokra a fiatalokra jellemző, akik számára a modellhatás kifejezett. Ezt a jelenséget az öngyilkosságkutatásban egyébként Goethe: Az ifjú Werther szenvedései című könyvének alapján Werther-jelenségnek hívjuk. Az evészavarok feminista elképzelései azzal foglalkoznak, hogy a nőknek nagy szerepváltozásokat kellett elviselniük rövid idő alatt. Szerepkonfliktus alakult ki, és a hagyományos női szerepekhez teljesítményorientáció is társult. A nők megítélésében a külső sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a férfiakéban. Az utóbbi évtizedekben a nők bizonytalansága megnőtt, ugyanakkor felerősödött törekvésük a tökéletességre, és a testkontroll önértékelésük biztosításának alapeleme lett. Az evészavarokban vannak betegségmodelljei is, azaz egyes pszichiátriai betegségek rokonainak vélik őket bizonyos megfigyelések alapján. Az egyik ilyen elképzelés a depresszió-elmélet. Közismert ugyanis, hogy evészavarokban sok depressziós tünet lelhető fel. Az evés zavarai és a hangulat zavarai tehát sok ponton kapcsolódnak egymáshoz. Az öngyilkossági kísérletek előfordulása bulimiában igen gyakori: a betegek 20-30%-ában figyelhető meg. A depresszió igen gyakran társul evészavarokhoz, illetve jelenik meg valamikor az élet folyamán azokban a betegekben, akik az evés zavaraiban is szenvedtek. Továbbá a depresszió és az evészavarok közötti kapcsolat egyik fő érve a depresszióellenes gyógyszerek (antidepresszívumok) hatékonysága bulimiában. A szenvedélybetegségekkel való rokonságra utal, hogy a bulimia tünetei jól megfelelnek a szenvedélybetegségek tüneteinek: a falásroham, az ehhez társuló kontroll-vesztettség-érzés, illetve a súlycsökkentő
  • 47. viselkedésformákkal történő visszaélés jellegzetesen szenvedélyszerű tünet, gondoljunk csak az alkoholisták tüneteire. A túlevés mellett bulimában gyakran nem a falásroham, hanem a katartikus érzésekkel járó önhánytatás okoz örömszerzést, ez pedig a hányáshoz való kóros hozzászokásnak, addikciónak felelhet meg. A szenvedélybetegségekre emlékeztető sajátosság evészavarokban a mozgásos hiperaktivitás és a tökéletességre törekvés (perfekcionizmus) is. Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete A bulimia kialakulásának okai - Karcsúság mindenáron? bulimia, étkezési zavar "Este ismét hatalmába keríti a hasznavehetetlenség érzése. A konyhába rohan, kinyitja a kenyér-kosarat és a hűtőszekrényt, majd teletömi magát. Egy eszelős éhségroham alkalmával megeszik négy vajas zsemlét, hozzá sonkát vagy sajtot, egy teljes üveg uborkát, ezek után egy fél tortát, fél liter gyümölcsjoghurtot, majd két pohár vaníliapuding következik és ráadásnak egy tábla csokoládé. Csak ekkor hagy alább a roham a tévé előtt ülve egy zacskó burgonyachips kíséretében. A nyugalom azonban nem tart sokáig. Az önutálat és főleg az elhízástól való félelem ösztönzi arra, hogy az ujját ledugja a torkán és mindent kihányjon. Némileg megnyugodva, hogy a roham legalább a külsőjén nem hagy semmi nyomot, aludni tér" Ijesztően hangzik, igaz? Pedig a bulimiában szenvedő betegeknél szinte mindennap így zajlik. A bulimia zavart étkezési szokás, hátterében pszichikai okokból betegesen növelt éhségérzet áll. Legtöbbször a 15-30 év közötti fiatal nőket érinti. A legnagyobb éhség közepette a páciensek óriási mennnyiségű, legtöbbször nagy kalóriaértékű táplálékot vesznek magukhoz, amelyet aztán a hízástól való félelmükben akaratlagosan kihánynak. Közülük soknak a pszichoterápia nyújthat segítséget, néha olyan gyógyszerekkel kiegészítve, melyek az agy megváltozott szerotonin-anyagcseréjét újra rendbe hozzák. SZÉPSÉGIDEÁLOK ÁRNYÉKÁBAN A bulimia legfőbb oka elsősorban társadalmunk szépségideáljában keresendő. Karcsúnál karcsúbb szépségek kápráztatnak el a tévé képernyőjén keresztül, vagy pillantanak ránk az újságok divathasábjairól. Nem csoda, hogy a fegyelmezett étkezés elsősorban a nők szemében a pozitív önértékelésért folyó küzdelem legfőbb színtere. Közben szinte előreprogramozott, hogy elvesztik önuralmukat, s bekerülnek az evési kényszer ördögi körébe. Mint ahogy a
  • 48. pszichikai betegségek esetében gyakorta előfordul, a betegek itt is szégyellik magukat. Olykor évtizedeken át titokban tartják betegségüket. BULÉMIÁS TÜNETEK A bulémiások szakadatlanul csak az evésre, s ezzel egyidejűleg a kalóriafelvétel elkerülésére gondolnak. Ebben két tényező játszik szerepet, melyek egyben az érintettek lelki szükségleteit jelentik. A roham menekülés az egyedüllét, a stressz, az elnyomottságérzés, az unalom, a belső űr, a düh és a szomorúság elől. A mohó zabálások azt az igényt elégítik ki, hogy az ember magával jót tegyen, s közben gondolatait elterelje lelki nyomorúságáról. A bulémiás betegek rendszerint csúnyának tartják magukat és kisebbségi érzésben szenvednek. Közülük az átlagosnál többen, még gyermekkorban szexuális zaklatások áldozatai lettek. Számukra lehetetlen belenyugodni abba, hogy az evés terén olykor-olykor kirúgjanak a hámból. A táplálékot újra ki kell adni! A bulimia, ellen-tétben az anorexiával (kóros lesoványodás) nem közvetlenül életveszélyes, azonban a szervezetet érintő súlyos mellékhatásokkal járhat. A szervezet ionháztartása felborul az állandó hányás és hasmenés miatt, ami szívritmuszavarhoz, sőt még szívmegálláshoz is vezethet. VAN RÁ MEGOLDÁS? Mint más hasonló jellegű betegségeknél, például alkoholizmus vagy rendszeres drogfogyasztás, a bulimia esetében is felvetődik a kérdés: hogyan kompenzáljuk a mértéktelen táplálékfogyasztást? Milyen életkörülmények kényszerítenek az efféle magatartásra? Mi a helyzet az emberi kapcsolatok, a hivatás, az életben betöltött szerep terén? Mennyire fogadják el önmagukat a betegek? A viselkedésterápia - leegyszerűsítve - azon alapszik, hogy erre a betegségre általában rászokik az ember, következésképpen aktív módon újra le is szokhat róla. Egyénileg vagy csoportosan ilyenkor azt gyakoroltatják, hogy a feltálalt ételeket hogyan lehet élvezettel elfogyasztani. Mindenféle megbánás és hányás nélkül. A fontosabb technikák közé tartozik az is, hogy a többnyire már elvesztett éhség- és jóllakottságérzetet trenírozni kell. Ezenkívül meg kell szüntetni azokat a helyzeteket, amelyekben a rohamok felléphetnek, vagy ilyenkor evés nélkül kell kitartani, és más megajándékozó módszert kell kifejleszteni (például masszázs, szauna...) Gyógyszerek is segíthetnek, legalábbis átmenetileg. Felmérések alapján az úgynevezett modern antidepresszánsok az éhségrohamok 60-70 százalékát enyhítették, vagy teljesen megszüntették. Természetes segítség: Kitűnő feszültségoldó, hangulatjavító az orbáncfű, a kava-kava, a citromfű és levendula. Az utóbbiakkal illóolajos fürdőket,
  • 49. masszázst is végezhetünk. Az akupunktúra segíthet mérsékelni a kóros evési rohamokat, a kineziológia pedig megtanít oldani a stresszt. Feltétlen ügyeljünk a vitamin- és ásványianyag-pótlásra, mert ezzel is erősítjük az idegrendszert. A túlterhelt, esetleg gyulladt gyomrot nyugtassuk, regeneráljuk a következő teakeverékkel: orbáncfű, hársfa, édesgyökér, gyömbér ÉRDEKES Már a gazdag rómaiak jártasak voltak abban, hogy a nagy lakmározások alkalmával élvezettel teletömték magukat, ezt követően pedig egy libatoll segítségével gondoskodtak a megkönnyebbülésről. Ezzel szemben a bulémiás emberek szenvednek a titkolózástól és úgy érzik, cselekedeteik rabjaivá váltak, az evés is lelkiismeret-furdalást, önmegvetést okoz. A depresszió és az evészavarok Túry Ferenc dr. Megyei Kórház, I. Pszichiátriai Osztály, Miskolc A hangulati élet zavarai széles spektrumot ölelnek fel, amely-lyel sok más pszichiátriai zavar is érintkezik. Több adat utal arra, hogy a táplálkozási magatartás zavarai (anorexia és bulimia nervosa) is sok tekintetben találkoznak a depresszióval. Depresszióban szokványos tünet az evés megváltozása, s evészavarokban gyakori a depresszió. A bonyolult kapcsolatra tünettani, genetikai, biokémiai, farmakológiai érvek egyaránt utalnak. Gyakorlati szempontból a leglényegesebb az antidepresszívumok hatékonysága bulimiában, amely a depresszió fennállásától független. Anorexiában a társuló depresszió indokolhatja az antidepresszívumok alkalmazását. Az adatok alapján a depresszió és az evészavarok között nem direkt kapcsolat tételezhetô fel, azaz az evészavarok nem tekinthetôk egyszerűen depresszió-ekvivalensnek, hanem többtényezôs meghatározottságról, korrelációs viszonyról van szó, amely az evészavarokban szenvedô betegek egy altípusában kifejezettebb lehet. A pszichiátriában a spektrum-szemlélet mindinkább terjed. Korábban a kategoriális megközelítés néha merev határait tekintették útmutatónak, manapság a dimenzionális elképzelés dívik. Az egymással rokonítható kórképek spektrumának megismerése gyakorlati fontosságú: a szorongásos kórképek terápiájában a szorongásoldó gyógyszerek és pszichoterápiás eljárások, az affektív zavarokéban az antidepresszívumok jönnek számításba, és így tovább.
  • 50. Az utóbbi két évtizedben a táplálkozási magatartás zavarai, azaz az evészavarok (amelyek két fô formája az anorexia nervosa és a bulimia nervosa) a pszichiátriai gyakorlat egyik kiemelt területévé váltak. Ezt a morbiditási adatokon kívül az anorexia nervosa súlyossága indokolja. A 18-35 éves nôk 1-4%-a szenved evészavarokban, s ez fôleg a fejlett civilizációkra jellemzô - hazánkból is hasonló adatok ismertek. A bulimia nervosa nagyjából 2-3-szor gyakoribb, mint a régebben jóval közkeletűbb anorexia nervosa. Ez utóbbi súlyosságára utal az, hogy a tíz éven belüli mortalitás ano-rexia nervosában 8%. Az evészavarok pszichoszomatikus betegségek, amelyekre szintén jellemzô a kategóriák rokonsága, kontinuuma, azaz a spektrum-szemlélet itt is hasznos. A következôkben az evészavarok két klasszikus formáját - az azonos spektrumba tartozásnak megfelelôen - egyszerre tárgyaljuk. Az evési zavarokat sok elmélet tárgyalja: a pszichoanalitikus, kognitív, családdinamikai, vagy biológiai elméletek érdemelnek említést a legfontosabbak között, de egyes betegség-modellek is születtek, amelyek egy ismert kórkép(csoport) altípusának tekintik az evészavarokat. Ilyen az evészavarok kényszerbetegség-, szenvedélybetegség elmélete, valamint disszociációs elmélete. A jelen dolgozat a depresszió-elméletet tárgyalja. Ezek az elméletek nem tekinthetôk univerzális érvényűeknek, hanem a betegek egy alcsoportjára jellemzô szelektív modellekrôl van szó. Bár óvnunk kell a túlzott általánosítástól, célszerű e modellekre is gondolnunk, mert a terápiás teendôket erôsen meghatározhatják. Ma a leginkább elfogadott etiopatogenetikai elképzelés komplex és többdimenziós, amelyet biopszichoszociális elméletnek is hívnak, s ez különbözô tényezôk kölcsönhatását hangsúlyozza, rendszerszemléleten és cirkuláris oksági viszonyokon alapul. A hagyományos lineáris oksági modellek egysíkúak (ilyenek a fentebb említett szelektív modellek), nem tudják a kórképek minden lényeges sajátosságát magyarázni. Az evés megváltozása depresszióban A fogyás gyakori, néha nagymértékű. A gastrointestinalis rendszer tünetei is elôtérben lehetnek (székrekedés, émelygés stb.). Nem ritka, s például a téli (szezonális) depresszióra jellemzô, hogy súlynövekedést észlelünk (erre utal a bánatzsír" kifejezés is). A depresszió és az evészavarok kapcsolatára utaló� adatokat az 1. táblázatban foglaltuk össze.
  • 51. Depressziós tünetek evészavarokban A depresszió tünetei olyan gyakoriak evészavarokban, hogy bulimia nervosában például a kórkép korábbi kritériumai között szerepelt is a depressziós hangulat és önvádlás a falási epizód után. Anorexia nervosában a malnutritio okozta általános testi gyengeség is hozzájárul a depressziós tünetekhez, buli-mia nervosában a sok hányás miatti hypokalaemia lehet hasonló hatású. Az általában titkolt evészavar (ez fôleg bulimia nervosára igaz) következményes izolációhoz vezet, ami szintén oka lehet a depressziós hangulatnak. A mai pszichiátria egyik kihívása éppen a rejtett zavarok felkutatása (ilyen a bulimia nervosa, a kényszerbetegség, a szociális fóbia stb.). A különbözô pszichodiagnosztikai teszt-eredmények is depresszióról tanúskodnak. A leggyakrabban használt Hamilton-féle depresszió-becslô skálán az anorexia nervosában szenvedôk 40%-a, a bulimia nervosások 23%-a volt legalább mérsékelten depressziós. A modern pszichiátriai diagnosztikus rendszereknek (DSM-III, DSM-IV: az Egyesült Államokban érvényes diagnosztikai és statisztikai manuálé III. és IV. kiadása) megfelelô depresszió-kritériumok alapján megállapított depresszió az evés-zavar fennállása idején anorexia nervosában 54-55%-ban fordult elô egyidejűleg, míg bulimia nervosában ez a komorbiditás 24-79% közötti a különbözô vizsgálatok szerint. Ez igen fontos adat: eszerint az evészavarban szenvedôk mintegy fele egyidejűleg depressziós is! Öngyilkossági szándék, illetve kísérlet Az öngyilkossági szándék fennállása a depresszió egyik legfontosabb tünete. A magas hazai öngyilkossági mortalitás mögött valószínűleg a depresszió aluldiagnoszkált volta is szerepet játszik. Több klinikai elemzés igazolta, hogy evészavarokban az öngyilkossági kísérletek elôfordulása magas, bulimia nervosában 20-37% közötti adatokat közöltek. Az anorexia nervosa magas mortalitása mögött is a fokozott öngyilkossági kockázat az egyik ok az interkurrens betegségek mellett. Öngyilkossági kísérletre gyakran a bulimiás falási epizód után kerül sor, amikor az önvádlások kínzókká válnak. Depresszió a kórelôzményben Az evészavar melletti depresszió-gyakoriságon kívül figyelembe veendô adat az is, hogy a kórelôzményben milyen arányban találunk depressziót. A depresszió élethossziglani prevalenciája anorexia nervosában 10-54%, bulimia nervosá-ban 24-78%, míg a kevert változatban (bulimarexia - az evési
  • 52. zavarban szenvedô betegek nagyjából harmadára jellemzô ez a forma) 40- 88% ez az adat. Ezek az arányok az elôzôekhez hasonlóan igen magasak, és a kétféle kórképnyaláb közötti lényeges kapcsolatra utalnak. A depresszió kialakulását általában a betegek felében megelôzi az evészavar. Itt említendôk az egyéb komorbiditás-adatok is. Egyes vizsgálatok szerint a szorongásos kórképek legalább olyan gyakoriak evészavarokban, mint a depresszió. Ezek között is a kényszerbetegség és a szociális fóbia társul a leggyakrabban anorexia nervosához vagy bulimia nervosához. Magas az alkoholizmussal, öndestruktív viselkedésekkel, s az impulzus-kontroll egyéb zavaraival való komorbiditás is. Ha figyelembe vesszük, hogy mindezek a kórképek részben az affektív spektrummal is kapcsolatban vannak, ezeket is értelmezhetjük depressziós vonásnak. Van olyan elképzelés is, amely szerint a depresszió következménye a kényszertüneteknek. Ezek a sokirányú kereszt-kapcsolatok, komorbiditások a különbözô kórkép-spektrumok átfedéseire utalnak. A gyakorlat szempontjából viszont fontos kérdésekrôl van szó, mert nem vegytiszta"� betegek érkeznek, hanem mindenféle társulásokra számíthatunk, s ezek értékelése terápiás jelentôségű, a beteg érdekét szolgálja - tehát az orvos kötelessége ismerni ezt a problémakört. Depresszió a betegek családjában Anorexia nervosások anyjánál 58%-ban találtak affektív zavart. Bulimia nervosás betegek rokonai között is magasabb a depresszió-prevalencia, de az adatok kissé ellentmondóak. Nagy populációt felölelô ikervizsgálatok alapján a bulimia nervosa és a major depresszió közötti genetikai korreláció kö- zepesnek bizonyult. A genetikai tényezôk mellett felmerül annak a lehetôsége is, hogy a serdülô gyermek számára a szülô depressziója komoly stressz-tényezô, amely fokozza a pszichoszomatikus zavarok kialakulása iránti fogékonyságot, s ha egyéb kockázati tényezô is jelen van, akkor evészavar léphet fel. A fentiek fordítottját vizsgálva: affektív betegek rokonai között az evészavar- gyakoriság nem volt magasabb. Mindenesetre a genetikai tényezôk figyelemreméltóak. Ezt alátámasztandó: anorexia nervosában egypetéjű ikrek között a konkordancia 50-55%, bulimia nervosában 20% körüli. Szezonális ingadozások A szezonális (általában téli) depresszió az utóbbi másfél évtizedben jelentkezett a pszichiátriai palettán. Több olyan beszámoló is napvilágot látott, amely szerint a bulimia nervosa tünetei néha szezonális ingadozásokkal jelentkeznek. Egyes szerzôk ennek alapján a szezonális bulimia" nevet� javasolták és a téli depresszióban szokásos, fényszegény állapot elleni
  • 53. küzdelmet jelentô fényterápiát javasolták. A bulimia nervosa tünetei gyakran korrelálnak a szezonális változásokkal. Az is érdekes, hogy a bulimia nervosában jellegzetes szénhidrát-sóvárgás a téli depresszió egyik fô tünete. Valószínű, hogy bulimia nervosában van egy szezonális ingadozásokkal jellemezhetô alcsoport. A táplálék pszichobiológiai hatásáról érdemes megemlíteni azt a kísérleti eredményt, amely szerint a szezonális affektív zavarban szenvedôk szénhidrátfogyasztás után aktiváló hatást észleltek, míg egészségesek szedatív hatásról számoltak be. Biokémiai vizsgálatok eredményei Igen sok vizsgálat történt e területen. A neuroendokrin rendszer változásai a súlyhiány és/vagy éhezés következményeinek tekinthetôk, oki szerep nem volt igazolható. Néhány fontosabb adat: a dexametazon szuppressziós tesztben (DST) nonszuppresszió észlelhetô az anorexia nervosások 90%-ában, bulimia nervosások 47-67%-ában, s a major depressziósok 40-50%-ában. A TRH-ra adott TSH-válasz anorexia nervosában csökkent, bulimia nervosában nem, depresszióban pedig 25%-ban. A TRH-ra adott növekedési hormon (GH) válasz evészavarokban nô, depresszióban normális vagy szintén nô. A neurotranszmitterek tekintetében a szerotonin-hipotézis említendô. Az utóbbi években igen elôtérbe került a szerotonin szerepe különbözô pszichiátriai zavarokban, közéjük tartozik a depresszió, valamint az evészavarok is. A szerotonin hangulatszabályzó szerepe mellett a táplálékfelvételt gátolja. Ezzel összhangban van, hogy anorexia nervosában fokozott, buli-mia nervosában csökkent szerotonin-aktivitásra utaló eredményeket kaptak. Nem kizárólagos azonban a szerepe (ha így lenne, könnyű dolgunk lenne a terápiában). A táplálék-preferenciát is befolyásolja: szerotonerg hatásra a szénhidrátfogyasztás csökken, a fehérjefogyasztás fokozódik. A szerotonin-hatást más neurotranszmitterek is befolyásolják. A feltételezések szerint a centrális szerotonin-funkció a telítettségi válaszért, a centrális dopaminerg aktivitás a hedonikus válaszért felelôs. Mindemellett a noradrenerg rendszer is jelenthet kapcsolatot a depresszió és az evészavarok között. A szorongásban és a depresszióban régóta felmerült a szerepe. Az alfa-adrenerg hatás hyperphagiát, a béta-adrenerg agonisták táplálkozási gátlást okoznak. Az endorfinok szerepét húzza alá az evészavarban szenvedôk hiperaktivitása is (például hosszútávfutás), amely endorfin-felszabadulással jár, így öngyógyító szerepe lehet, mert a szorongást és depressziót csökkenti.
  • 54. Antidepresszívumok hatékonysága bulimiában A depresszió és az evészavarok rokonságára utaló egyik legfontosabb érv az antidepresszívumok hatékonysága bulimiában. Anorexia nervosában igazán meggyôzô célzott hatásuk nincs. Akkor természetesen adnunk kell ôket, ha egyidejű depresszió is fennáll, amely - mint fentebb láttuk - meglehetôsen gyakori. Bulimia nervosában viszont a bulimiás tünetekre vonatkozó célzott hatás is észlelhetô; ha nincs jelen depresszió, a falásrohamok és önhánytatások akkor is csökkennek. Sok gyógyszer jó hatását igazolták, a legmeggyôzôbb multicentrikus tanulmány fluoxetinnel készült, amely azt igazolta, hogy a depresszióban szokványos 20 mg-os napi dózis helyett bulimia nervosában 60 mg-os adag hatékonyabb. A bulimia nervosában ezért az antidepresszív farmakoterápia az elsô választás teendôi közé tartozik, ezen belül is elsôsorban a szerotonerg szereket ajánlhatjuk, de a MAO-gátlók és a klasszikus triciklusos szerek is hasznosak. Lényegbevágó gyakorlati tudnivaló azonban, hogy ezzel az evészavarok kezelése nincs elintézve. A gyógyszerek hosszú távú hatékonyságáról kevés adat szól, és a gyógyszerek általában nem szüntetik meg teljesen a falásrohamokat és egyéb bulimiás tüneteket, hanem (sokszor jelentôsen) csökkentik azokat. Részleges responderségrôl van szó, a teljes tünet- absztinencia ritka a gyógyszerek hatására. Elengedhetetlen ezért a pszichoterápia az evészavarokban: a leggyakoribb hiba (mondhatnánk: műhiba) az szokott lenni, hogy tekintettel a gyógyszerek hatására, velük letudottnak vélik a kezelést és heteket várnak a javulásra igen szembeszökô pszichológiai diszfunkciók fennállása esetén is. Evészavarokban leggyakrabban a családterápia, valamint a pszichodinamikus és kognitív-viselkedésterápiás megközelítések célszerűek (néha más módszerek is, például disszociatív típusú bulimia nervosa esetén hipnoterápia). A tárgyalt témakörökön kívül még vannak adatok az affektív zavarok és az evészavarok közötti kapcsolatok illusztrálására, például alvásvizsgálatok eredményei, vagy hasonló kognitív sajátosságok, szociokulturális közvetítô tényezôk. Ezek gyakorlati szempontból kevésbé jelentôsek. Megbeszélés Az adatok alapján a depresszió és az evészavarok között nincs direkt, kauzális kapcsolat. Az evészavarok tehát nem tekinthetôk egyszerűen depresszió- ekvivalensnek, hanem többtényezôs meghatározottságról, korrelációs viszonyról van szó. A depresszió-modell szelektív teória, amely e heterogén és
  • 55. sokszínű betegségcsoport egy altípusában segítheti az adekvát terápia megtervezését. A bulímia a fejben játszódik Az anorexia és a bulímia a nyugati jólléti társadalom betegsége (3W: western white women). Hátterében a hibás testkép, a reklámokban szereplő tökéletes alak utáni sóvárgás, az étel pazarolható tömegcikké válása áll. Oka azonban ennél mélyebben keresendő: a bulímia a fejben játszódik. A bulímia fogalmának megjelenése az ókorba vezet. A szó maga a görög boüsz=ökör (illetve nagyító képző), valamint a limosz=étvágy szóból származik, tehát ökörétvágyat, farkaséhséget jelent. Ha a történelmi előzményekre gondolunk, nem tarthatjuk igazi bulimiának az ókori rómaiak lakomáit, amelyek során gyakran önhánytatással szabadultak meg a hatalmas mennyiségű ételtől, hogy aztán újabb hedonisztikus zabálások következzenek. Érthető, hogy nem jólléti társadalmakban ez a betegség nem létezik. A bulímia szinte kizárólag tizenéves lányok vagy fiatal nők betegsége. Férfiakban elvétve fordul elő. Gyakorisága a sok rejtett eset miatt pontosan nem ítélhető meg. A felismert esetek gyakorisága a 18 és 25 év közötti női populáció 3%-a, Amerikában valamivel magasabb (5-10%). Súlyosabb formájánál, a multi-impulzív bulimia nervosa esetében az étkezési rendellenességek mellett gyakori az alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és önagresszió (pl. a csuklóerek felvágása), lopás és promiszkuitás. Mi a bulímia? A bulímia falási rohamokkal járó kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt (15 perc) igen nagy mennyiségű étel - jellemzően magas szénhidráttartamúak - elfogyasztására képes, olyan ételek, amit egyébként megtagadna magától. Ez törvényszerűen elhízáshoz vezetne, amit elkerülendő a beteg önmagát hánytatja - akár naponta 10-20 alkalommal - , hashajtókkal vagy eltúlzott fizikai aktivitással él. A bulímiás falásrohamok néha éjszaka, szinte félálomszerűen, „transzállapotban” jelentkeznek. Gyakran tervezettek, ételeket tárol a beteg,
  • 56. hogy megfelelő időben zavartalanul elfogyaszthassa. Ehhez alkalmas ételeket választ ki, amelyeket könnyű lenyelni és kihányni. Ezek típusosan zsíros vagy szénhidrátdús ételek, amelyeket egyébként megtagad magától a beteg. Az étel mennyisége 30-szorosa is lehet egy normális étkezés során elfogyasztottnak, de a megemésztett mennyiség - a hányások miatt - változó. Hányás után a beteg ismét szenved, az evési kényszernek csupán néhány óráig tud ellenállni, majd ismételten étkezik, és önmagát hánytatja. A betegség súlyosbodásával az étkezések és hányások között eltelt idő egyre csökken, a kényszer eluralkodik a beteg kaotikussá váló életén. Minél erősebb a kalóriamegvonás, a szervezet annál erősebb éhségi rohamokkal válaszol. Minél gyakoribbak az éhségi rohamok és a hánytatások, a szervezet éhségközpontja annál pontatlanabbul működik, és az éhségi rohamok elviselhetetlenné válnak. A testsúly alig csökken, de az étkezési szokások annál rendezetlenebbé válnak. A betegség előrehaladtával az érintett képes az ételmaradékot kiszedni a szeméttartóból vagy akár lopni, hogy kényszerét enyhíthesse. Viselkedésüket többnyire visszataszítónak tartják, és szégyellik magukat miatta. Gyomorfájás és menstruációs zavar is jelentkezhet a bulímia által kiváltott krónikus stressz következményeként. Káros az egészségre! Az evészavarok következményei a gyomor-bélrendszert érintik. A falásroham következtében a gyomor átszakadhat. A rendszeres hashajtózás véres hasmenéshez, fehérje-vesztéshez vezethet. Nem ritka a heveny hasnyálmirigy- gyulladás és a a kétoldali fültőmirigy megduzzadása sem. A szív-érrendszeri szövődmények is jelenthetnek életveszélyt, leginkább az ionvesztések következtében fellépő szívritmuszavar miatt. A bulímia a fejben játszódik
  • 57. Az evészavarok igazából nem az ételről szólnak, ezek a betegségek sokkal inkább a fejben játszódnak le. Leggyakoribb oka, hogy a beteg téves képet alkot önmagáról és testéről. A reklámokban látható tökéletes alakú hölgyek alakjára való erős vágyakozás viszont, inkább csak elindítója a folyamatnak. Az önértékelési zavar az elsődleges oka a bulímiának, melyben a beteg önmaga elviselésére képtelen. Olykor a táplálkozási rendellenesség elindítója az unalom, depresszió vagy harag, különösen akkor, ha a beteg magányos. A bulímiás tagadja a törődés, a szeretet iránti vágyát, s mintegy "elvágja" magát saját érzelmi életétől. Nagyon szenved a gyengéd érzelmek önmagára kényszerített hiányától. Bizonytalan és ugyanakkor lobbanékony. Feszült állapotban kényszerevéssel és nagy tömegű élelmiszer "agresszív" bekebelezésével nyugtatja és jutalmazza magát, utána pedig bűntudat, szégyenérzet és önmegvetés gyötri fegyelmezetlensége miatt. Büntetésül arra kényszeríti magát, hogy mindent kihányjon. Minthogy az elfogyasztott étel nem emésztődik meg, a bulímiások a hatalmas ételmennyiségek elfogyasztása ellenére is többnyire normálsúlyúak. Sokan eredeztetik gyerekkori traumák, szeretett személy/személyek elvesztésében. Az újabb traumától való félelmében a bulímiás az elszenvedett hiány vagy elviselt sérelem miatti haragját önmaga ellen fordítja. De eredhet a korai szülő-gyermek kapcsolat emlékeiből. Több táplálkozászavaros beteg családjában nem lehetett kellemes körülmények között jóllakni, hanem az evés dicsérettel vagy büntetéssel kapcsolódott össze. "Jó" gyerek megeszi amit elé tesznek, a "rosszak" nem kapnak semmit, ha a levessel nem végeztek. Ha a kisgyermek etetése, elhalmozása édességekkel a szeretetteljes törődést igyekszik pótolni, és nem a valós tápanyagszükségletet elégíti ki, akkor ez a gyermekkori magatartás rögzülhet, és majd felnőttként is a lelkileg nehezen viselhető élethelyzetekben mindig étellel, nassolással fogja "kárpótolni" magát. A folyamatosan túletetett gyereket édesanyja megfosztja az éhség átélésének élményétől, akinek így nincs alkalma saját testéből érkező jelek felismerésének, interpretálásának gyakorlására és a hatékony önszabályozás megtanulására. Az evészavarok feminista elképzelései azzal foglalkoznak, hogy a nőknek nagy szerepváltozásokat kellett elviselniük rövid idő alatt. Szerepkonfliktus alakult
  • 58. ki, és a hagyományos női szerepekhez teljesítményorientáció is társult. A nők megítélésében a külső sokkal nagyobb szerepet játszik, mint a férfiakéban. Az utóbbi évtizedekben a nők bizonytalansága megnőtt, ugyanakkor felerősödött törekvésük a tökéletességre, és a testkontroll önértékelésük biztosításának alapeleme lett. (mi nem így gondoljuk!) Honnan ismerjük fel? A betegek kezdetben titokban esznek, így a ciklusok akár éveken át is rejtve maradhatnak a családtagok előtt. Gyakran és sokat esznek, mégsem túlsúlyosak, sok folyadékot fogyasztanak, amivel növelik a telítettségérzést és könnyítik a gyomor kiürítését. Evés után közvetlenül eltűnnek a mosdóba és kipirulva, könnyes vagy kipirosodott szemmel jönnek vissza. A bulímiások elkerülik azokat a helyzeteket, amelyekben ételek csábításának vannak kitéve. Elkerülő magatartásuk izolációhoz vezethet. A fokozott testi aktivitás jellemző tünet: a falásokat sok esetben élénk testedzés követi. A hányás következtében a szájba kerülő gyomorsav tönkreteszi a fogzománcot és a fogínyt, ezért a gyakran fogorvos az, aki a leghamaraabb észreveszi a betegséget. A gyakori hányás másik nagy veszélye a nagy vízveszteség, ami kiszáradáshoz és ennek következményeképp igen kellemetlen vese és húgyúti fertőzésekhez, valamint a káliumegyensúly felborulásához vezet, ami szívritmuszavarokat idézhet elő. Mit tehetünk? A bulímia mögött meghúzódó személyiség- és önértékelési zavarok, továbbá a depresszió öngyilkosság elkövetésére késztetheti a beteget. Sohase mondjunk olyat a betegnek, hogy a gyógyulása "csak akarat kérdése", meg "jobb lenne, ha összeszedné magát", stb. Ezek a súlyos kritikai megjegyzések ugyanis csak fokozzák az önértékelési zavart és a depressziót, ami a beteg állapotát súlyosbíthatja. Kezelését bízzuk szakorvosra, a beteggel szemben viselkedjünk
  • 59. empátiával. A bulímia tényének és formájának megállapítása szakember számára egyszerű beszélgetés folyamán kiderül. A mögöttes személyiségzavarok gyógyítása azonban kitartó és nagy rutint igénylő pszichoterápiával lehetséges. Emellett különböző támadáspontú hangulatjavító gyógyszerek alkalmazása szükségessé válhat. Súlyos tünetekkel járó állapotban kórházi kezelés szükséges: nagyfokú testi leromlás, igen sok hányás és emiatti gyengeség esetén, vagy akkor, ha öngyilkossági veszély áll fenn. A beteg spontán gyógyulásra hajlamos. Az esetek döntő többsége a kezelés hatására meggyógyul. Elsődleges feladatunk, ha családunkban vagy baráti körünkben bulímiást gyanítunk, hogy beszéljünk az érintettel, hogy ha ez nem történt még meg, tudatosítsa problémáját erről értesítsük a szülőket, ha mi vagyunk a szülők, vigyük el vagy vegyük rá gyermekünket, hogy forduljon szakemberhez. A bulímiát biológiai (gyógyszeres) kezeléssel és pszichoterápiával (legtöbbször a kettő együttesével) kezelik. Ezek kiegészítője a táplálkozási rehabilitáció is. Ennek célja a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres étkezési szokások kialakítása, a megfelelő energiabevitel. -meno@meno.ro- A cikk megírásához forrásként a www.hazikaptika.hu vonatkozó írásait és Túry Ferenc: "Bulímia - modern szenvedély" c. tanulmánysorozatát használtuk fel.