1.
A tehetséggondozás
gyakorlata
Szakmai alapok 4.

2.
A tehetséggondozás gyakorlata
 A mindennapi tevékenységbe épített tudatos és sokoldalú
fejlesztés a képességek maximális fejlődésének ad
lehetőséget.
 Lényege, hogy az életkor szerint elvárt szokásos
lehetőségek feletti tevékenységhez, tapasztalatok,
élmények- és tudás önálló és/vagy társas megszerzésének
lehetőségéhez juttatja az egyéneket teljesítményelvárás
nélkül.
 Ez a tehetséggondozási forma
hangsúlyos a kisgyerekek
ellátásában, de lényegében a
tehetségbarát társadalom egyik
alapját képezi.

3.
A tehetséggondozás gyakorlata
 Egy-egy tudományos, művészeti, sport vagy egyéb
tevékenység kiemelt művelése mindenki számára fontos, és
lehetőséget ad egy-egy területen a tehetségek megjelenésére.
 A specializálódás csak a tizenéves kortól elvárt, de a korai
kezdés egy-egy területen nagy előnyt jelent az alkotó
tehetség számára, és vannak területek, ahol kifejezetten
szükséges is a képességek korai fejlődéséhez.

4.
A tehetséggondozás gyakorlata
 Tehetségvizsgálatra akkor van szükség, ha
tehetségprogramok indulnak, vagy a tehetségekkel
kapcsolatos valamilyen döntéshez, fejlesztési tervhez van
szükség információkra.
 Az erős és gyenge pontok, az érdeklődés és képességek
megfigyelése azonban már egészen kicsi kortól kezdve
minden gyerek esetében szükséges.

5.
A tehetséggondozás gyakorlata
 Egyéni és csoportos konzultáció a családdal, szakemberekkel,
a tehetségekkel folyamatos segítség a fejlődésben. A
tehetséggondozás csapatmunka, tehát a szakembereknek
érdemes rendszeresen konzultálni.

6.
A tehetséggondozás gyakorlata
 A mentorrendszer az egyik legrégibb és leghatékonyabb
tehetséggondozási forma. Egész életén át támogatást kaphat
a tehetséges egyén az elkötelezett mentortól, aki a tehetség
fejlődésében utakat nyit.
 A mentor és mentorált egymásra találásának támogatása a
mentorrendszer feladata. Csak az összeillő, kölcsönös
bizalmon alapuló kapcsolat lehet hatékony.

7.
A tehetséggondozás gyakorlata
 A tehetségeseket támogatók, és a tehetségesek számára
egyaránt rendelkezésre kell, hogy álljanak különböző, a
fejlődést majd az alkotást elősegítő pályázati lehetőségek,
anyagi támogatás, szponzorok.
 Az anyagi háttér biztosítása esetén a megvalósításra
fordulhatnak az energiák.

8.
A tehetséggondozás gyakorlata
 A tizenéves kortól kezdve kerülnek előtérbe az alkotó
teljesítmények.
 Sok tehetség számára jelent együttműködési tapasztalatot,
megmutatkozási alkalmat, ha rendszeresen részt vehet
versenyeken, valamint fellépésekre, illetve egyéb
megjelenésre van lehetőség.

9.
A tehetséggondozás gyakorlata
 A tehetségesek belső iránytűvel rendelkeznek, területük
megtalálja őket.
 Az alkotó tevékenységnek megfelelő foglalkozás megtalálása,
a karrier kialakítása azonban már adott társadalmi keretek
felépítését teszi szükségessé.
 A fiatal és felnőtt tehetségek
számára fontos háttér a
pályatanácsadás és karrierépítés.

10.
A tehetséggondozás gyakorlata
 A tehetséggondozás sok résztvevős tevékenység. A
szemléletek és érdekek gyakran eltérőek.
 Akár a tehetség és a tehetséggondozó vagy tehetséggondozó
rendszer, akár az intézményeken belül vagy között, sokféle
konfliktus keletkezhet a folyamatok során.
 A konfliktuskezelés módjait és terepeit előre érdemes
felépíteni.
 Ez is a tehetséggondozás része, mert
bár a fejlődésben a konfliktusok
természetesek, a megoldás módja
azonban lényegesen különböző
következményekhez vezethet.

11.
A tehetséggondozás gyakorlata
 A tehetségesek különlegessége sok zavart okozhat. Ezért a
tehetséggondozás hátterében ott kell legyen a tehetséghez
értő terápiás ellátás.
 Ennek formái rendkívül sokfélék, akár egyéni, akár
csoportos, pszichoterápiás vagy művészeti és egyéb, a
zavarokat kezelni képes közeg megfelelő lehet.

12.
Szakmai alapok a
tehetséggondozáshoz
Gyarmathy Éva (2012) Szakmai alapok a nemzeti
tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez.
In Szerk. H. Nagy Anna (2012) Szakmai ajánlások a nemzeti
tehetséggondozás továbbfejlesztéséhez. Magyar Géniusz
Program, 6-10.