A Booz-Allen-Hamilton által az amerikai kormányzatra kidolgozott projekt tervezési és döntési metodológia, amit kicsit egyszerűsítettem, és talán használhatóbbá tettem.

3. Költség számítás
Költség struktúra
A projekt során felmerülő költségeket az alábbi egységes költségstruktúra alapján terveztük. A
költség struktúra 4 fő pont alatt jelenik meg:
 (Projekt)menedzsment költségek
 Tervezés
 Akvizíció
 Operáció
Az első pont alatt a teljes projekt során felmerülő összes menedzsment költség megjelenik. Ide
tartoznak a projektben résztvevő közigazgatási (nem vállalkozói módon) szereplők béren felül
jelentkező projekt juttatásai, valamint a projekt sikeréhez köthető motivációs juttatás a sikerdíj is.
A teljes projekt életciklus során felmerülő költségek az M-TAO (Menedzsment, Tervezés,
Akvizíció, Operáció) a megfelelő életciklushoz kapcsolódóan jeleníthetők meg.
Amennyiben ez alapján történik a projekt költségeinek tervezése, elszámolása, úgy egységes projekt
kontrolling vezethető be a Szolgáltatás-fejlesztéseknél.
K1 Projektmenedzsment költségek K2 Tervezés
K1.1 Irányítás, koordináció K2.1 Projekt tervezés és indulás

4. K1.2 Módszertan kidolgozása, bevezetése K2.1.1 Projekt megvalósíthatóság
K1.3 Követelménykezelés K2.1.2 Projekt Business Case
K1.4 Terjedelem ( követelmény ) menedzsment K2.1.3 Részletes Projektterv
K1.5 Kockázatkezelés K2.1.4 Kick-off
K1.6 Változáskezelés K2.2 Követelményelemzés
K1.7 Beszerzés támogatás K2.3 Tanulmányok készítése
K1.8 Partnermenedzsment K2.3.1 Biztonsági tanulmány készítés
K1.9 Adminisztráció, riportolás K2.3.2
Elérhetőség, rendelkezésre állás
tanulmány
K1.10 Kommunikáció K2.3.3 Adat architektúra tanulmány
K1.11 Átadás-átvétel K2.3.4 Szolgáltatás architektúra tanulmány
K1.12 Egyéb költségek K2.3.5 Hálózat architektúra tanulmány
K1.12.1 Eszközök K2.4 Proof-of-concept
K1.12.2 Utazás K2.5 Tervezés
K1.13 Béren kívüli juttatások K2.5.1 Stratégia tervezés
K1.14 Sikerdíj K2.5.2 Szolgáltatás tervezés
K2.5.3 Folyamat (BPR) tervezés
K2.5.4 Architektúra tervezés
K2.5.5 Rendszer tervezés
K2.5.6 Tesztelés és kiértékelés tervezés
K2.5.7 Megoldás / eszközök tervezés
K2.5.8 Megvalósítás tervezés
K2.5.9 Üzemeltetés tervezés
K2.6 Egyéb költségek
K2.6.1 Eszközök
K2.6.2 Utazás
K3 Akvizíció K4 Operáció ( üzemeltetés, karbantartás )
K3.1 Beszerzés K4.1 Hardver
K3.1.1 Tendereztetés K4.1.1 Karbantartás, szervizelés
K3.1.2 Termék és szolgáltatás beszerzés K4.1.2 Upgrade
K3.1.2.1 Hardver K4.1.3
Csere ( életciklusnak megfelelően,
tervezetten )
K3.1.2.2 Szoftver K4.2 Szoftver
K3.1.2.3 Tanácsadás K4.2.1 Karbantartás, javítás
K3.1.2.4 Szolgáltatás K4.2.2 Upgrade
K3.1.3 Átvétel K4.2.3 Licensz költségek
K3.2 Megvalósítás K4.3 Támogatás (karbantartás és üzemeltetés)
K3.2.1 Fejlesztés, fejlesztéstámogatás K4.3.1 Operáció
K3.2.2 Rendszer integráció K4.3.2 Biztonság
K3.2.3 Konverzió K4.3.3 Helpdesk
K3.2.3.1 Adat K4.3.4 Technikai
K3.2.3.2 Folyamat K4.4 Folyamatos továbbképzés
K3.2.3.3 Szolgáltatás K4.5 Egyéb üzemeltetés és karbantartás
K3.2.4 Tesztelés és kiértékelés K4.6 Kommunikáció
K3.3 Bevezetés K4.6.1 Adat kommunikáció
K3.3.1 Kiterjesztés K4.6.2 Hang kommunikáció
K3.3.2 Képzés K4.7 Egyéb költségek
K3.4 Egyéb K4.7.1
Eszköz bérlés / fogyóeszközök
utánpótlása
K3.4.1 Utazás K4.7.2 Épület bérlés / Fenntartási költségek
K4.7.3 Katasztrófavédelem (disaster recovery)
K4.7.4 Utazási költségek
A kategorizálás a PMI.org ajánlása és az amerikai költség struktúra alapján készült.
Nyilván egy business case költségbecslésénél nem kell ilyen részletezettséggel számolni, bővel elég
a legfelső kategóriák szintjén meghatározni a költségeket.

5. Költségszámítás
A költségszámítás legfelső szintű kategória bontásban a következő táblázatban látható. Az akvizíció
mint az előző táblázatból is látható, tartalmazza a beszerzés és a megvalósítás és bevezetés összes
költségét.
Költségek 2009 2010 2011 2012
Projektmenedzsment 28 800 000
Tervezés 14 400 000
Akvizíció 238 400 000 20 000 000 50 000 000 100 000 000
Operáció 19 200 000 100 000 000 110 000 000 120 000 000
Összesen 300 800 000 120 000 000 160 000 000 220 000 000
Ami a következő becslésekből származik:
Projekt feladat Erőforrás
Beszerzési
Költség
Emberhó
összesen külső belső
Összesen 78 42 36
Projekt menedzsment 16 12 4
Tervezés 10 6 4
Akvizíció 32 16 16 200,000,000 Ft
Operáció előkészítés 20 8 12
Az emberhónap becslések azon alapulnak, hogy itt viszonylag egyszerű funkcióról van szó
( gyakorlatilag a folyamat egy szekvencia, kevés a szereplő, az összes adat a címváltozási adatlap ),
ezért az akvizíció során szükséges fejlesztés egyszerű, a teljes környezetbe integrációval teljes
teszteléssel is mindösszesen 32 emberhónap ami alig 2,7 emberév. A beszerzési költség értéke azon
alapul, hogy a becsülhető adatbázis méret elhanyagolható, viszont lehet, hogy fejlesztői
környezetet, illetve az alkalmazás kiszolgálói környezetet bővíteni kell. Ezekre alaposan felül
becsültük a várható beszerzési költséget.
Valamint a következő becslésekkel éltünk:
 tanácsadói nap 120,000Ft
 tanácsadói hónap 2,400,000Ft
 közigazgatási havibér bruttó költség 450,000Ft
Költség-haszon számítás

6. A költség-haszon számítást a lehető legegyszerűbb módon az végeztük:
 eredmény (adott évre) = haszon (adott évre) – költség (adott évre)
 kumulatív eredmény (adott évre ) = eredmény ( adott évre ) + kumulatív eredmény ( előző
évre )

 NPV, ROI azonnal számolható szükség esetén.
Évek 2 009 2 010 2 011 2 012
Megtakarítás 427 269 475 1 424 231 584 2 848 463 169
Költség 300 800 000 120 000 000 160 000 000 220 000 000
Kumulált eredmény -300 800 000 307 269 475 1 264 231 584 2 628 463 169
Ezzel az egyszerű számítással is látható, hogy a projekt a 2. évben már megtérül. Az értékelést
tekintve ez még hamarabb történik. A megtérülést a diszkontálás is csak kicsit módosítja felfele a, a
magas haszon miatt.
Lesznek olyanok, akik vitatják a számításnál a konkrét számok megjelenítését, azok figyelmébe
ajánljuk, hogy tanulmányozzák az USA közigazgatási tervezésének metodológiáját, amelynek egy
egyszerűsített a business case szintjén lényeges döntéseket előkészíteni tudó eljárását alkalmaztuk.
A számok a költség soron felül, a megtakarítások soron alul lettek tervezve. Direkt nem
kerekítettünk, ugyanis ennél a számításnál nem a projekt költség kereteinek a meghatározása a cél,
hanem a projekt várható gazdaságossága alapján a döntéshozatal előkészítése. Kimutattuk, hogy a
projekt a 2. év végére legkésőbb megtérül! Minden pontosabb számítás csak rövidebb megtérülést
eredményezne!
Kockázatok értékelése
A projekt részletesebb tervezése során a kockázatok részletesen értékelendők. A business case ezen
fázisában még nem lehet analitikusan megtenni, ezért csak a főbb kezelési módokat érintettük.
A kockázatkezelés főbb szempontjai:
Kockázat kategória Kockázat leírása Kezelés módja
R1 Projekt környezet kockázat
R1.1 Finanszírozási
kockázatok
Forráshiány miatt csökkentett
erőforrások
A projektmenedzsment terjedelem
kezelésével kell reális célokat rendelni a
rendelkezésre álló erőforrások alapján: a
legegyszerűbb módja a scope
csökkentése. Itt roppant egyszerű
funkcióról van szó, nem túl magas
akvizíciós költséggel és időtartammal.
Ezért alacsony a valószínűsége, hogy
finanszírozási kockázat lépne fel.
R1.2 Stratégiai
megfelelőség
A projekt céljai nem teljesítik a
stratégiai célokat.
Folyamatosan monitorozni kell a
terjedelem kezelés során, hogy
teljesülnek-e a stratégiai célok
R1.3 Szervezeti kultúra Szervezeti kultúrából adódó
kockázat (nem értik meg a
szükséges változtatást)
Az operáció bevezetése részben kell ezt
kezelni.

7. R1.4 Résztvevők, érintettek A résztvevők érdekei sérülnek,
ezért a projektet nem
támogatják
Meg kell találni a résztvevőkkel közös
érdekeket, valamint megfelelő
támogatás szükséges a megrendelő
részéről, ami akár a érdeksérülést is
felvállalja
R1.5 Gazdasági környezeti
kockázatok
Makrogazdasági kockázatok
(infláció, kamatláb változás)
projektköltségvetésre gyakorolt
hatása
A részletes projekt költségvetés
tervezésnél a diszkontálásnál a jelenleg
várható értékekkel kell számolni. Az
infláció kezelése nem elterjedt (a
vállalkozások nem tudják érvényesíteni
a közigazgatásban)
R1.6 Politikai környezeti
kockázatok
Horizontális prioritások
teljesülésének elmaradása
(esélyegyenlőség, nemek
közötti egyenlőség,
fenntarthatóság,
környezetvédelem)
A projekt tervezésénél az
ÉRTÉKTEREMTÉS elvárásai között
kell, hogy szerepeljenek ezek a
követelmények, a projekt nem érhet el
ezek nélkül sikert.
Változásoktól való félelem
gátolja a teljeskörű bevezetést
Meg kell ismertetni a projektet a
döntéshozókkal. Ez a projekt
kommunikáció feladata.
R1.7 Folyamat
megfelelőség
A jelenlegi folyamatok ad-hoc
módon alakultak ki, egységes
folyamatok nincsenek.
Egységes folyamatot kell kialakítani. A
projekt tervezésnél kell elvégezni a
folyamatok szabványosítását, illetve
ellenőrizni a jogszabályi megfelelőséget
R1.8 Jogi megfelelőség Jogszabályokból eredő
kockázatok (pl. Adatvédelmi
törvény)
Az adatvédelmi törvénynek megfelelő
folyamatokat kell kialakítani.
A funkció annyira egyszerű, hogy a
tervezés során ez a kockázat
eliminálható.
Jogszabályi környezet
változásából adódó kockázatok
A projektmenedzsment terjedelem
kezelésének feladata ezt kezelni. A
projekt első évében elkészül a teljesen
integrált élethelyzet és jogi tudásbázis.
Ezután már a jogszabályi változtatások
is a megfelelő hatások elemzésével
végezhetők!
Nem megfelelő adatvédelem A projekt tervezésénél az egyik
legalapvetőbb szemponta megfelelő
adatvédelem. A feladatok és a hozzájuk
szükséges adatok elemzése pontos
elemzési lehetőséget biztosít, az
adatvédelmi szempontok
érvényesítésére
R1.9 Portfólió
menedzsment
Kapcsolódó projekt döntések
hatásának kockázata
A kapcsolódó projektek
projektmenedzsmentjével
együttműködve kell a kapcsolódó
hatásokat és kockázataikat kezelni
R1.1
0
Kapcsolódó projektek
kockázata
kapcsolódó projektekben rejlő
kockázatok
A kapcsolódó projektekben rejlő
kockázatok elemzése a kockázatkezelés
feladata.
R2 Projektmenedzsment kockázat
R2.1 Irányítás Projektmenedzsment
kompetencia hiánya
Beszállítótól kell beszerezni a megfelelő
kompetenciát.
A projektmenedzsment terület
nem kapja meg a szükséges
hatásköröket
A projektben szükséges a megfelelő
támogatás megszerzése. Ez a projekt
szponzorának a feladata.

8. R2.2 Terjedelem (scope)
kockázat (méret,
változás)
Projekt scope növekedése,
vagy lecsökkentése
A növekedés maximum a projekt
tartalék, vagy addigi megtakarítások
terhére történhet, amennyiben azt
meghaladó, azonnal eszkalálni kell.
Csökkenés esetén akkor szükséges
lépéseket tenni, amennyiben az elvárt
eredmények (értékek) kerülnek
veszélybe.
A projekt komplexitásából,
terjedelméből adódó
kockázatok
Egységes terjedelem (követelmény) és
kockázatkezelést kell alkalmazni,
megfelelő erőforrásokkal.
Fejlesztés során változó
követelmények, részcélok
A terjedelem kezelés változáskezelése a
felelős a megfelelő változáskezelésért.
R2.3 Erőforrások
akvizíciója /
allokációja
Emberi erőforrás hiánya
közigazgatási oldalon
Beszállítótól kell beszerezni a megfelelő
erőforrást
Beszállítói erőforrások hiánya A projekt során a szükséges
erőforrásokat a belső erőforrásokból
biztosítani kell.
Projekt humánerőforrás
kockázatai
A projekt tervezésnél kell számolni
ezekkel a kockázatokkal. A projekt
megfelelő dokumentálásával
csökkenthetőek a HR kockázatok
R2.4 Idő tényezők Megoldás kialakításának
elhúzódása
A projektmenedzsment feladata kezelni.
Kapcsolódó projektek nem
tudnak lépést tartani
A projektterv, ütemezéssel kell kezelni,
illetve ha mérföldkövek nem tarthatók,
akkor eszkalálni kell a döntéshozóknak.
Irreális határidők A projekt részletes tervezésénél kell
ezeket kezelni.
Elhúzódó döntési,
véleményezési folyamat
A projekt vállalt határidejeit ezzel kell
majd korrigálni.
Közbeszerzési eljárások
elhúzódásából eredő kockázat
Ezzel kalkulálni kell a projekt
tervezésénél, valamint olyan kiírást kell
készíteni, ami egyértelművé teszi a
közbeszerzést
R2.5 Kommunikáció Felhasználói érdektelenség A projekt kommunikációjának egyik
feladata (külső kommunikáció) hogy a
megfelelő képzési projektek számára a
megfelelő tartalmat elkészítse. Alapvető
feladat a felhasználók képzése,
érdeklődésének felkeltése. Erre forrást
kell allokálni.
R2.6 Költség Hibás beruházási költség
becslés
A beruházási költségbecsléseket
megfelelően kell megalapozni.
Amennyiben mégis hiba történik, a hiba
felismerésekor azonnal eszkalálni kell.
Hibás életciklus költség becslés ua. mint a fenti.
R2.7 Kockázat (kezelés) Nem megfelelő
kockázatkezelés
projektek legfontosabb eleme a
kockázatkezelés. A teljes
projektmenedzsmentnek az elsődleges
szempontja a projekttervezésnél,
végrehajtásnál a felismert kockázatok
hatásainak minimalizálása.
R2.8 Minőség Egységes monitoring nem
létezik jelenleg elvárás nem
létezik.
A projekt elvárt, és vállalt
indikátorainak mérésére elsődleges
feladat a projekt során a KPI-ok
meghatározása és folyamatos mérése.

9. R2.9 Beszerzés A beszerzés folyamata
elhúzódik.
A beszerzési politikát körültekintően
kell kidolgozni.
Nyilvánvalóan számolni kell a
szükséges közbeszerzések
lebonyolításának időtartamával.
Kevés beszállító Részletes tervezéssel az akvizíció
költségei megfelelően kezelhető.
R2.1
0
Motiváció Nem megfelelő a projekt
résztvevőinek motivációja
A projektfeladata, hogy a sikerhez
köthető moti-vációs rendszert alakítson
ki. Nyilván a közigazgatási
környezetnek megfelelően.
R3 Projekt életciklus kockázat
Nem megfelelő módszertanok,
technológiák alkalmazása
A tervezés, a metodológia kialakítása
során törekedni kell az iparilag elterjedt,
jól bevált, elterjedt szabványok
használatára.
R3.1 Projekt tervezés és
indulás
Kellő mennyiségű információ
hiánya a döntések
meghozatalához
A szükséges információkat a projekt
tervezése, elemzése során be kell
szerezni, elő kell állítani.
R2.2 Elemzés
(követelmény, domén,
adatstruktúrák …)
A célkitűzések nem világosak a
Megrendelőnek.
Az elemzés feladata a célkitűzések
pontosítása, és elfogadtatása a
megrendelővel.
Nem kellő mértékű a valós
igények felmérése
A valós igényeket fel kell mérni.
Pontatlan, hiányos
követelmények ill. specifikáció
Egységes követelménykezelést kell
megvalósítani. A
követelményelemzésnek pontos és
harmonizált követelményrendszert kell
felállítania.
R2.3 Tervezés Infrastrukturális kockázatok A projektben szükséges technológiák,
infrastrukturális elemek egyesével
rendelkezésre állnak, megfelelően
kiforrottak, de egységesen integráltan
nincs rá kész termék. Ezért a komplett
megoldást a Proof-of-Concept
alprojektben kell elkészíteni, már
meglévő elemek integrációjával és
továbbfejlesztésével. Az így keletkező
megoldásnak alkalmasnak kell lennie a
teljes folyamat támogatására, nem teljes
részletességben kidolgozva, az összes
infrastukturális kockázat kezelésére.
R2.4 Megvalósítás technikai, műszaki kockázatok Az architektúrális követelményeket
proof-of-concept projektben kell
"bizonyítani".
A belső felhasználók nem
kellően nyitottak a fejlesztésre.
Meg kell szerezni a támogatásuk - belső
kommunikáció, motiváció
megteremtésével.
R2.5 Tesztelés Tesztelés nem kellő
terjedelemben történik
A teszteléshez mai korszerű, lehetőleg
automatizált módszereket kell
alkalmazni. A tervezést a korszerű -
tesztelésre tervezés alapján kell
készíteni. Többszintű tesztelésre van
szükség : unit, modul, integrációs,
felhasználói, teljesítmény, biztonsági
teszteket kell készíteni.
R2.6 Bevezetés és
kiterjesztés
Projekt elfogadottságának
kockázata (nem érzik
kellőképpen fontosnak)
A bevezetést meg kell előznie a
megfelelő belső kommunikációnak, ami
a kellő elfogadottságot megteremti.

10. Bevezetés nem teljes körű Megfelelő ügyfél támogatást kell
biztosítani.
Szervezetek
együttműködésének hiánya
Megfelelő szintű vezetői projekt
támogatással ez elkerülhető.
A célcsoport nem kellően
fogékony az innovációra
Oktatással, képzéssel kell ezt elkerülni.
R2.7 Bevezetés utáni
kockázatok
Nem valós igényekre épülő
szolgáltatások bevezetése
Az elemzés, és tervezés során
ellenőrizni kell a valós szolgáltatási
igényeket
Ügyfelek felkészítésének
elmaradása, attitűd váltás
Az operáció mellett hangsúlyt kell
helyezni az ügyféltámogatásnak.
Ügyfélszolgálati munkatársak
felkészítésének elmaradása
ua. mint a fenti.
Egységes monitoring nem
létezik jelenleg
A projekt a folyamatokra a monitoring
szolgáltatásokat elkészíti
R4 Projekt támogatás
kockázat
Nem megfelelő a támogatás A projekt szponzorának kell ezt kezelnie
R4.1 Integráció a működő
üzleti funkciókhoz
Interoperábilis adatkapcsolatok
hiánya
A tervezésnél az összes integrációs
interfészt az interoperabilitás
nemzetközileg elfogadott módján kell
tervezni.