Tibet és Kína mongol uralom, a kínai trónt közel egy évszázadon keresztül birtokló Jüan-dinasztia (1278-1368) idején tartozott először azonos politikai egységhez, majd Tibet a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) idején került Peking formális irányítása alá. A 18. század végétől két császári helytartó (ambán) és a védelmükre kirendelt helyőrség képviselte a központi hatalmat Lhászában.

1. Tibet a világpolitikában
kormány vagy szervezet sem azonosult.
A tibetieknek nem volt más választá­
suk, mint hogy képviselőiket Pekingbe
küldjék tárgyalni. A felek 1951 májusá­
ban aláírták az ún. tizenhét pontos
egyezményt („A központi népi kor­
mány és a tibeti helyi kormányzat
egyezménye Tibet békés felszabadítá­
sának intézkedéseirőlquot;), amely Tibetet
Mítosz és valóság a K N K részeként kezeli. Augusztusban
a dalai láma elfogadta a megállapo­
dást, a kommunista vezetés pedig
garantálta, hogy nem változtatja meg a
T
ibet és Kína mongol uralom, a előkészítéséhez. A tervezett „népi de­
kínai trónt közel egy évszázadon mokratikusquot; átalakítás a hagyományos fennálló politikai és társadalmi viszo­
keresztül birtokló Jüan-dinasztia politikai, gazdasági és társadalmi viszo­ nyokat. Ősszel a Népi Felszabadító
(1278-1368) idején tartozott először nyok felszámolását jelentette. Mao a Hadsereg egységei minden ellenállás
azonos politikai egységhez, majd Tibet kezdetektől meg volt győződve arról, nélkül bevonultak a tibeti fővárosba.
a mandzsu Csing-dinasztia (1644-1911) hogy fegyveres erő alkalmazása nélkül 1951-1959 között a K K P fokozta a
idején került Peking formális irányítása a tibeti kérdés „rendezésequot; nem lesz politikai nyomást, de társadalmi támo­
alá. A 18. század végétől két császári lehetséges. Megtorló intézkedésektől gatottság hiányában nem sürgette a
helytartó (ambán) és a védelmükre ki­ nem kellett tartania, hiszen a szovjet szocialista átalakítás végrehajtását. Mao
rendelt helyőrség képviselte a központi tömb országai mellett a Tibettel hatá­ úgy vélte: a lakosság megnyerésére a
hatalmat Lhászában. ros India és Pakisztán, valamint a tér­ legmegfelelőbb módszer az életkörül­
A kínai közgondolkodásban tehát a ségben különleges érdekeltségekkel mények javítása, az infrastruktúra fej­
Mandzsu Birodalom idején alakult ki az rendelkező Nagy-Britannia (ld. Hong­ lesztése. A K K P és a hadsereg népsze­
a képzet, hogy Tibet Kína része. A szom­ kong) is szinte azonnal elismerte a rűségét pedig az „elmaradottquot; politikai,
szédjai által elismert „történelmiquot; ha­ KNK-t. társadalmi és gazdasági viszonyok, in­
tárokkal sosem rendelkező „politikaiquot; Pekingnek nem sikerült azonban tézmények átalakítása erősítheti.
és „etnikaiquot; Tibet fogalma azonban Tibet politikai és vallási vezetőjét, a A „szocialista újjáépítésquot; felgyorsí­
már ebben az időben különvált egy­ dalai lámát tárgyalásra bírni a „békés tásának első komolyabb kísérletére (és
mástól, mivel a mandzsuk a tibetiek ál­ felszabadításrólquot;, így 1950 októberé­ a Tibeti Autonóm Terület Előkészítő
tal lakott keleti területek egy részét, ben a kínai hadsereg két hét alatt el­ Bizottságának létrehozására) 1956-ban
Khamot, Szecsuan és Jünnan tarto­ foglalta Csamdót (Kham). A tibeti került sor. Válaszként zavargások tör­
mányhoz csatolták. A 19. században a kormány (Kasag) a nemzetközi közös­ tek ki Lhászában és főleg azokon a
nyugati hatalmak megjelenésével és a séghez fordult, ám céljaival egyetlen Szecsuanhoz tartozó területeken, ahol
mandzsu uralom hanyatlásával az a „demokratikus reformokquot; már ko­
ambán addig is korlátozott befolyása Történelmi találkozó: a pancsen láma, Mao Ce-tung rábban megkezdődtek. Júliusban
szimbolikussá vált. és a dalai láma Pekingben, 1954
nyugati jelentések szerint 400 ezres,
A Csing-dinasztia bukásától korabeli kínai források szerint 160
(1911) négy évtizeden át Tibet de ezres tüntetésekre került sor.
facto független államként létezett. 1959 elejére az amerikai támoga­
Bár egyetlen ország sem ismerte el tással szerveződő tibeti ellenállási
önálló államiságát, a tibetiek a köz­ mozgalom jelentős erővé vált.
ponti kínai kormány beleszólása nél­
kül, önállóan irányították bel- és kül­
Tibeti felkelés, 1959
ügyeiket, sőt honvédelmükről is ma­
guk gondoskodtak. Ez az állapot 1959. március 10-én felkelés robbant
1949-ig állt fenn, amikor a Mao Ce- ki, mert Lhászában elterjedt a hír: a
tung vezette kommunisták megsze­ kínaiak tőrbe akarják csalni a dalai lá­
rezték a hatalmat Kína egész területe mát. Kultúrestre hívják a hadsereg fő­
fölött, és megalakult a Kínai Nép­ hadiszállására, ahol le akarják tartóz­
köztársaság (KNK). tatni. Délben a tüntetők már „Függet­
lenséget Tibetnek!quot; és „Kínaiak el in­
Tibet státusa, 1940-1959 nen!quot; táblákkal vonultak fel Lhásza
utcáin, han kínaiakat és együttműkö­
1949. október l-jét követően a Kínai dő tibeti hivatalnokokat támadtak
Kommunista Párt (KKP) azonnal ne­ meg, a kínai hadsereg egyik tibeti
kilátott Tibet „felszabadításánakquot; tisztjét halálra kövezték. A pekingi vé­
11

2. zetés kivárt, a hadsereg egységei nem meneti menedéket találjanak Észak- ból, a testvéri segítségnyújtás jegyében,
kaptak tűzparancsot. Indiában. Magyarország is kivette a részét: 1956-
Március 17-én a dalai láma elhagy­ Az 1959. márciusi tibeti felkelés ban került sor négy Csepel teherautó
ta Lhászát. Távozása tovább fokozta brutális kínai elfojtását követően az első tibeti próbaútjára.)
az indulatokat és az elkeseredést. indiai-kínai viszony látványosan meg­ 1959-re azonban már megjelentek
20-án a kínai hadsereg ellentámadást romlott. A z indiai közvélemény elítélte az első repedések Moszkva és Peking
indított, és napokon belül szinte telje­ a kínai lépéseket és szolidaritásáról szövetségében. A tibeti kérdés önmagá­
sen felszámolta a tibeti ellenállást. A biztosította a tibetieket. A dalai láma ban ugyan nem játszott szerepet a két
brutális fellépésnek tibetiek tízezrei április 18-i nyilatkozata után, amelyben kommunista nagyhatalom viszonyának
estek áldozatul - mindez a „demokra­ Tibet függetlenségéért emelt szót, és megromlásában, a kínai-indiai viszony
tikus reformokquot; védelme érdekében megköszönte az indiai kormánynak a feszültté válása azonban tovább rontotta
történt. menedéket, a kínai propaganda is a szovjet-kínai kapcsolatokat. Moszkva
Március 28-án Csou En-laj kínai hangnemet váltott. Kína-ellenességgel, súlyos hibának nevezte a kínai-indiai
miniszterelnök bejelentette a tibeti Kína belügyeibe történő beavatkozás­ határkonfliktust, és semleges álláspon­
kormányzat feloszlatását, Tibet irányí­ sal vádolta Indiát. A z indiai sajtó vi­ tot foglalt el.
tása a Tibeti Autonóm Terület Előké­ szont Kína elfogadhatatlan brutalitását A Szovjetunió megfontolásai között
szítő Bizottsága kezébe került. Ennek ostorozta. Májusra a két ország közötti ekkor első helyen az enyhülési folyamat
vezetésével a „második számú vallási - máig is rendezetlen - területi kérdé­ állt. Hruscsov az USA-ban tett látoga­
vezetőtquot;, a pancsen lámát bízták meg. sek is terítékre kerültek. 1962-ben a tását (1959) követően, a K N K megala­
(Peking mindvégig kihasználta a dalai két ország konfliktusa súlyos határhá­ kulásának 10. évfordulóján rendezett
láma és a pancsen láma közötti nézet­ borúhoz vezetett. pekingi ünnepségen 40 perces beszédé­
eltéréseket. Utóbbi a K N K megalaku­ ben a kommunista Kína sikereinek ér­
lásától támogatta az új rendszert.) tékelése mellett hosszasan ecsetelte
A kínai-szovjet viszony
1959. március 31-én a dalai láma ta­ Camp David szellemét, ill. az enyhülés
nácsadói kíséretében elhagyta Tibetet, Amikor a kínai csapatok bevonultak fontosságát. A kínai vezetés furcsállta a
és a határtól kétszáz kilométerre fek­ Tibetbe, a Szovjetunió légiereje segí­ semleges álláspontot, Mao pedig a
vő, észak-indiai Dharamszalában tele­ tett a kínai fegyverzet, valamint a hadi­ szovjet vezető kijelentéseit egyenesen a
pedett le. A következő hónapokban anyag-utánpótlás szállításában, a terü­ kínai forradalom megcsúfolásának és a
tibetiek ezrei követték. let elfoglalását követően közreműkö­ személye elleni támadásnak tekintette.
dött a szállítási útvonalak kiépítésében,
a szovjet hírszerzés pedig az ellenállók Tibet és a hidegháború
A kínai-indiai viszony
mozgásáról szállított információt Pe­
Az 1950-es évek elején Kína és India kingnek. (Tibet szocialista átalakításá- Az U S A - miközben mindvégig el-
szoros, már-már baráti viszonyt ismerte, hogy Tibet Kína része
A Dialektika Buddhista Iskola az indiai Dharamszalában. A tibeti
alakított ki egymással. Nehru emigráció központja sok ezer menekült tibetinek vált otthonává. Az - az 1950-1960-as években ak­
eleinte elutasította a Washing­ épületen Tibet önállóságát követelő felirat tívan támogatta a tibeti gerillák
tonnal és Londonnal való mozgalmát, az 1980-as évek vé­
együttműködést a tibeti ellen­ ge óta pedig az emberi jogok
állás támogatásában. 1954 áp­ tibeti megsértésére hivatkozva
rilisában az India és Kína tibeti igyekszik nyomást gyakorolni
területe közötti kereskedelmi Pekingre.
és közlekedési egyezményben A K N K megalakulása Tibet
Újdelhi formálisan elismerte kérdését a hidegháborús poli­
Peking Tibet feletti fennható­ tika kontextusába helyezte.
ságát. Amikor 1956-1957-ben Tibet helyzetének kérdése te­
a dalai láma nem kívánt Indiá­ hát a szembenállás egy kevéssé
ból hazatérni, Nehru arról ismert, ám annál fontosabb
igyekezett meggyőzni, hogy a konfliktusává vált. A helyzetet
tizenhét pontos egyezményben bonyolította, hogy 1950 októ­
garantált autonómia alapján berében, alig két héttel a Népi
működjön együtt a kínaiakkal. Felszabadító Hadsereg tibeti
A fokozódó kínai jelenlét mi­ bevonulását követően, az
att aggódó indiai vezetés Észak-Koreát támogató kínai
1956-ban azonban hozzájárult, „önkéntesekquot; százezrei lépték
hogy a C I A Tibetet támogató át a kínai-koreai határt. Az
akciói során az ország légterét amerikai vezetés a koreai há­
is használhassa, sőt azt is eltűr­ borúban vállalta a közvetlen
te, hogy a tibeti gerillák át- fegyveres konfliktust a kínai
12

3. erőkkel, Tibetért azonban nem volt len politikai üzenetet is közvetített. A
hajlandó erre. Ehelyett a tibeti ellen­ kampány elindításában és támogatásá­
állás támogatását választotta. ban központi szerep jutott az U S A -
Így 1951-ben Washington arra buz­ nak. A dalai láma tanácsadói javaslatát
dította a dalai lámát, hogy a tizenhét elfogadva, Tibet ügyét nem geopoliti­
pontos egyezményt nyilvánítsa érvény­ kai kérdésként vetette fel, hanem az
telennek és vonuljon száműzetésbe. Ám USA törvényhozásának a szabadságért
a fiatal tibeti vezető Lhászában ma­ és az emberi jogokért való elkötelezett­
radt, így az U S A egyelőre nem állít­ ségére, apellált. A z első látványos sikert
hatta csatasorba a kommunizmus ellen 1987-ben érte el, amikor beszédet
folytatott hadjáratában. Az 1956-os csam- mondhatott a kongresszus emberjogi
dói zavargások idején a C I A azonnal bizottságában (ahol kétszer is használ­
felvette a kapcsolatot a felkelés vezetői­ ta „a tibeti nép ellen elkövetett holo-
vel, és 1957-től megkezdte a gerillák kausztquot; kifejezést), és a törvényhozás
kiképzését és fegyverrel történő ellátá­ mindkét háza határozatban ítélte el a
sát. Dokumentumokkal igazolható, hogy tibetiek emberi jogainak megsértését.
ezek a fegyveresek vezető szerepet ját­ A beszédet követően halálos áldozato­
szottak az 1959-es felkelés kirobbantásá­ kat követelő tüntetésekre került sor
Hegyi utakra tervezett Csepel teherautók a
ban. Ekkor átmenetileg az amerikaiak Lhászában. Decemberben a Reagan­
Ihászai Potala-palota lábánál próbaúton, 1956
elvi álláspontja is megváltozott, hiszen adminisztráció törvénybe iktatta, hogy
Tibetről mint kínai fennhatóság alatt ál­ előzően nem volt közvetlen kapcsolat. a tibetiekkel való bánásmód figyelem­
ló önálló országról kezdtek beszélni. Ezt követően kétszer, 1982-ben és mel kísérése az U S A Kína-politikájá­
A Johnson-adminisztráció az 1960- 1984-ben került sor Peking és a „tibeti nak fontos eleme.
as évek közepén csökkentette a tibeti emigráns kormányquot; képviselőinek tit­ 1988-ban a dalai láma az Európai
gerilláknak nyújtott támogatást. A kos tárgyalására. Miután az emigráns Parlamentben tartott beszédet, amely­
Nixon-Kissinger-vezetés pedig az U S A tibeti vezetés felismerte, hogy a függet­ ben - az 1984-es titkos pekingi tárgya­
európai és ázsiai politikájának össze­ lenség elérése irreális cél, a Teng által lásokon képviselt tibeti álláspontot
kapcsolásával Kínát a Szovjetunióval meghirdetett „egy ország - két rend­ megismételve - nem fogadta el a Kína
szemben ellensúlyként, a vietnami há­ szerquot; elv alapján politikai autonómiái által kínált korlátozott autonómiát, de
borúban pedig közvetítőként akarta kért. Peking azzal utasította el a felve­ a nyilvánosság előtt először jelentette
felhasználni, ezért a Pekinghez való tést, hogy Tibet nem hasonlítható ki, hogy a teljes függetlenségnél keve­
közeledés mellett döntött. Kissinger össze sem Tajvannal, sem Hongkong­ sebbel is beéri. A beszéd megerősítette
1971-es pekingi látogatását követően gal, mivel a terület Kína integráns ré­ a dalai lámáról mint kompromisszu­
az U S A leállította a tibeti ellenállás sze. A tárgyalások végül eredmény nél­ mos megoldást kereső politikusról al­
közvetlen támogatását, és a hivatalos kül zárultak. kotott képet. A Tibetért folytatott
szóhasználatból is kikerült az „auto­ A kudarcot követően a dalai láma kampány nemzetközi sikerét jelzi, hogy
nóm országraquot; történő hivatkozás. A z új eszközt alkalmazott. Nemzetközi 1989-ben a dalai lámát Nobel-béke­
1970-es évek közepétől Tibet nem volt kampányt indított, amely a nyugati díjjal tüntették ki. A nemzetközivé
többé tényező a hidegháborús szem­ világban azonnal széles körű támoga­ duzzadt mozgalom (amelynek során
benállásban. tásra talált. Míg korábban csak vallási 1987-ben létrejött a Free Tibet Cam-
vezetőként jelent meg, ezúttal közvet- paign [Szabad Tibet Mozgalom], 1988-
A nemzetközi kampány szerepe ban pedig az International
A kulturális forradalom nem kímélte a tibeti kolostorokat: a nyugat-tibeti Campaign For Tibet
Caparong kolostorának romjai istállóként szolgáltak
1978 után a kulturális for­ [Nemzetközi Mozgalom
radalommal leszámolni kí­ Tibetért] nevű szervezet) a
vánó Teng Hsziao-ping a tibetiek nemzeti érzését és
Tibeti Autonóm Területen a külföldi támogatásról al­
(1965) a kultúra és vallás kotott illúzióit erősítette
újjáélesztését, a megma­ ugyan, ám a Tibetben élők
radt kolostorok újranyitá- helyzetét nem javította.
sát határozta el. Növelték
a káderek között a tibetiek
Kína: gazdaságfejlesztés
arányát, megindult Tibet
gazdasági fejlesztése, az A K K P - válaszul a külső
életszínvonal emelése. és belső nyomásra - hatá­
A dalai láma és a kínai rozottabban lépett fel az
hatóságok között a reform elégedetlenkedőkkel szem­
és nyitás politikáját meg- ben. 1989 tavaszán, a jú-
13

4. TIBET A 20. SZÁZADBAN
A történelmi Tibet vitatott határa
Közös kínai-tibeti ellenőrzési terület
(1912-1950 között, nem hivatalos)
A kínai Népi Felszabadító Hadsereg
bevonulása Csamdoba, 1950. október
A kínai Népi Felszabadító Hadsereg
bevonulása Tibetbe, 1951 ősz
A Tibeti Autonóm Terület 1965 óta
Kínai tartományok területe
Mai országhatár, tartományhatár
Jünnan Mai kínai tartománynevek MIANMAR
Ü-CANGj Történeti tartománynevek
A 2006-ban átadott vasútvonal
(BURMA)
A dalai láma béke érdekében kifejtett tevékeny­
nius 4-i Tienanmen téri vérengzést köszönhetően ők lettek a fejlődés fő ségét Nobel-békedíjjal jutalmazták 1989-ben
megelőzően, Tibetben rendkívüli álla­ haszonélvezői. A betelepültek és a
potot rendeltek el, amely több mint egy helyi tibeti lakosság közötti szociális és életmódot vonzónak találó fiatal nem­
évig volt érvényben. A zavargásokból a életszínvonalbeli különbségek újabb zedékek felnövekedése az integráció
pekingi keményvonalasok azt a követ­ feszültségek forrásaivá váltak. erősödése felé mutat.
keztetést vonták le, hogy a nagyobb val­ A kínai fejlesztési program az el­ Nemzetközi jogi szempontból Tibet
lásszabadság tovább erősítené a tibeti múlt másfél évtizedben látványos ered­ helyzete változatlan: a világ egyetlen
nacionalizmust, ezért fokozták a kínai ményeket produkált (támogatják a kormányának sincs szándékában a Kí­
katonai jelenlétet és korlátozták a tibeti tibeti kultúrát, újranyitják a kolostoro­ nával fenntartott viszonyát Tibet füg­
nyelvhasználatot, a vallás gyakorlását. kat - a turizmus fejlesztése érdekében getlen államként való elismerésével ve­
Az 1990-es években Kína folytatta a is). A z infrastrukturális beruházások, szélyeztetni. A két hatalmas ország,
gazdaságfejlesztés programját. A z új köztük a 2006-ban átadott Csing- Kína és India között fekvő, történelmi
gazdasági lehetőségek és a központi tá­ haj-Tibet vasútvonal, jelentősen meg­ határokkal nem rendelkező Tibet szá­
mogatásokból való részesedés remé­ könnyítik a Tibet és Kína belső terüle­ mára a függetlenség elnyerése a közel­
nyében han nemzetiségű (kínai) és huj tei közötti kommunikációt. Hivatalos jövőben sem lehet reális cél. A Free
(kínai muszlim) kereskedők, beruhá­ kínai adatok szerint 2006 és 2010 kö­ Tibet mozgalom és más nyugati szerve­
zók és munkások tízezrei telepedtek le zött a központi kormány 77,8 milliárd zetek tevékenysége alig több a valós ti­
Lhászában és más tibeti városokban. jüant (mintegy 10 milliárd dollárt) kí­ beti helyzetről mit sem tudó emberek­
Nyelvtudásuknak és az ország belső te­ ván 180 tibeti nagyberuházásra fordí­ nek egy divatos ügy érdekében folyta­
rületeivel fenntartott kapcsolataiknak tani. A gazdasági függőség és a kínai tott akcióinál, amelyek elsősorban mé­
diaesemények, Tibet nemzetközi elis­
mertségére semmiféle pozitív hatásuk
A kínai politika látványos infrastrukturális beruházásai javítják a tibetiek életminőségét, egyben
erősítik a Kína és Tibet közötti gazdasági függőséget, az integráció folyamatát. A világ nincs. A közhangulatot meglovagolva
legmagasabban vezetett vasútvonala: a Csinghaj-Tibet vasút és a múltban elkövetett kínai kegyet­
lenkedésekre hivatkozva a Nyugat, el­
sősorban az U S A fékezni próbálja az
egyre nagyobb politikai befolyásra
szert tevő, gazdaságilag (és egyre
inkább katonailag is) megállíthatatlan­
nak tűnő K N K - t . Kézenfekvőnek lát­
szik, hogy az évtized talán legfonto­
sabb kínai nemzeti ügye, a 2008-as
pekingi olimpia előtt a Nyugat elérke­
zettnek látta az időt a Tibet-kérdés fel­
melegítésére, a nemzetközi közvéle­
mény mozgósítására, az egyre maga­
biztosabbá váló kínai vezetés defenzí­
vába kényszerítésére.
VÁMOS PÉTER