Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai hasznosulás Magyarországon. 1990-2010. Tényeken alapuló (evidence based) szemlélet a felsőoktatásban. „Adatalapú döntéshozatal és stratégia-alkotás a felsőoktatásban Típus: Tudományos-közéleti-társadalmi megjelenés a projektben elért tudományos eredmények elterjesztésének céljával Alprojekt: 5.4.3 Tanulás/tanítás kutatása és fejlesztése a felnőtt- és felsőoktatásban Megjelenés: Educatio - 2011. február 2. Résztvevő: Halász Gábor, előadó

1. Felsőoktatás-kutatás és szakpolitikai
hasznosulás Magyarországon
1990-2010.
Tényeken alapuló (evidence based)
szemlélet a felsőoktatásban
„Adatalapú döntéshozatal és stratégia-
alkotás a felsőoktatásban” - Educatio -
2011. február 24.
Halász Gábor
ELTE PPK - OFI

2. Kutatás és szakpolitika
• A kapcsolatuk több mint két évtizede
az oktatáskutatás egyik központi kérdése
– „Az oktatáskutatás szörnyű rosszhíre”
(Carl Kaestle , 1993)
– Nem lineáris és sokféle mechanizmus
(Carol Weiss modelljei - 1979)
– A közvetítő szervezetek
– A „tényeken alapuló megközelítés”
– Az oktatáskutatás uniós üggyé válása

3. Oktatáskutatás Magyarországon
• Oktatáskutatás - felsőoktatás-kutatás
• Alapelvek
– Hármas kapcsolódás
– Kutatás („akadémia”)
– Szakpolitika („kormány”)
– Gyakorlat („felhasználók”)
– Kettős cél
1. A szakpolitika tudáshátterének biztosítása
2. Az intézményi szintű innováció és fejlesztés támogatása
• Az oktatáskutatás stratégiai fejlesztése és irányítása

4. Köszönöm a
figyelmüket!

5. A hármas kritika
 - a kutatások színvonala nem felel
meg az akadémiai standardoknak
 - az eredményeket az
oktatáspolitika nem tudja
használni
 - azokkal az iskolai gyakorlat nem
tud mit kezdeni

6. Carol Weiss modelljei
Weiss, Carol H. (1979)
The many meanings of
research utilisation,
Public Administration
Review, 39:5, pp 426-431

7. Stratégiai irányítás
• Ágazati innovációs stratégia
(http://tamop311.ofi.hu/szakmai-program/8-piller/8-1)
• Nemzeti oktatáskutatási program
(erős felsőoktatási komponensekkel)
• Intézmények
– Kormányzati K+F intézmények
– Felsőoktatási intézményekben működő szakmai műhelyek
– Magán K+F és tanácsadó intézmények
• Egy stratégiai elem: a r
endszeres adatfelvételek
• Szakmai kommunikáció, nyilvánosság

8. Hogyan lehet pozícionálni
egy kormányzati K+F
intézetet?
Tudományos
kutatás
Intézmények
Kormány
világa

9. A kormányzati K+F intézet
pozícionálása
• Tudományos kutatás felé: A tevékenysége
feleljen meg a tudományos normáknak
• Kormány felé: Bármit csinál, az legyen
releváns a szakpolitika számára
• Intézményi gyakorlat felé: A tevékenysége
közvetlenül támogassa az intézményi szintű
gyakorlat fejlődését (beleértve a vezetést)

10. Lehetséges rendszeres
felsőoktatási adatfelvételek

11. Az adatfelvételek erdeményeinek
felhasználása

12. A tényeken alapuló megközelítés
(evidence based approach)
• Az egészségügyben szigorú norma lett – az oktatás
kezd behatolni
• Tényekre épülő…
– szakpolitika
– fejlesztő beavatkozások
– intézményi menedzsment
• Szigorú és „lazább” értelmezés
– Tények hierarchiája élén a randomizált
kontrollált kísérleti módszerrel
– Adatok megkövetelése, tényekre való hivatkozás

13. Új fejlemények
• Az egyéneket nyomon
követő adatbázisok
(pl. tanulmányi eredmények)
• Komplex, sokféle felhasználót
szolgáló lekérdezési rendszerek
• Intelligens személyes
adatvédelmi megoldások
• A kutatás és a döntéshozatal
közötti határvonalak elmosódása

14. Közvetítő szervezetek
(brokerage agencies)
• Az evidenciák gyűjtése,
feldolgozás és hozzáférhetővé
tétele specializált intézményeket
igényel
• Ilyen pl. az amerikai
„What works
clearinghouse”