1. Szent István Egyetem
Egészségtudományi és Környezetegészségügyi Intézet
A szépasszony-völgy nevének és
kialakulásának története
Tantárgyfelelős: Bagi Mihály és Zsirmik Tibor
Túraszervezés gyakorlat tantárgyhoz
Készítette: Bor Erika
Egészségügyi szervező szak II. évfolyam levelező

2. A szépasszony-völgy nevének és kialakulásának története
TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezető néhány gondolatban ........................................................................................... 3
II. A szépasszony-völgy nevének keletkezéséről ................................................................. 4
III. A szépasszony-völgy borospincéi .................................................................................. 5
IV. A szépasszony-völgy ma ................................................................................................ 7
V. Zárógondolatok a Szépasszony-völgy nevének és kialakulásának történetéről .............. 8
VI. Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 9
VII. Mellékletek (fotók) ...................................................................................................... 10
2

3. A szépasszony-völgy nevének és kialakulásának története
Azért választottam előadásom témájául a Szépasszony-völgy nevének és keletkezésének
bemutatását, mert nemrégiben volt szerencsém eltöltenem a családommal pár kellemes órát a
csodálatos Egerben. Sajnos idő hiánya miatt nem sikerült meglátogatnom a völgyet, és a
borospincék világát, de gyakorlatom során most lehetőségem lesz minderre.
Előadásom első részében be szeretném mutatni a Szépasszony-völgy nevének
keletkezéséről szóló feltételezéseket.
A második részben ismertetem a helyi borospincék jellegzetességeit és ízletes borait.
Végezetül a Szépasszony-völgy napjainkban témában is megosztok a hallgatósággal pár
gondolatot.
Remélem, hogy tudok néhány érdekességgel szolgálni előadásom során.
Békéscsaba, 2010. szeptember 28.
3

4. II. A szépasszony-völgy nevének keletkezéséről
,,A földön út vonul, és az út hossza az álma
mindenkinek.” /Jack Kerouac/
Eger központjától kb. fél kilométer távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy – a
levéltári dokumentumok alapján – első neve: Koháry völgye volt.
Ezt a területet 1772–1774 között Koháry-völgyként emlegették. A név eredetének
származása: A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger
vára és a város köré szoros gyűrűt alakítottak ki. A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf
Koháry István, a zömében hajdúkból álló úgynevezett ,,sáncot”.
Majd a 19. században megjelent a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés,
melynek első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. A Szépasszony-völgy
nevének keletkezése egészen szélsőséges végletek között mozog. Jelenlegi adatok szerint
azonban nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete.
Bakó Ferenc ,,Egri borospincék” című írásában a következő sorok olvashatók: ,,A
Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusznak megfelelő alak, a szerelem
istennője.”
A néprajzkutatók szerint a ,,Szépasszony” valamilyen természetfölötti lényt: tündért,
lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelenített meg, és az író ezzel a névvel
hízelgett az ártó szellemeknek.
Az egri földműves lakosság körében sok hagyomány él a földrajzi név eredetéről.
Némelyek szerint egy szépasszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része. Mások
tudomása szerint egy híres asszony árusította itteni pincéjében a jó egri borokat. Más forrás
4

5. szerint a völgy oldalán állt egy úri villa, melyben egy katonatiszt kikapós úriasszonya élt, és
innen ered a Szépasszony-völgy elnevezés.
Számtalan költő, mint például Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály írt Egerről és a jó
borairól, de Márai Sándor is csodálatosan megírta – a helyi újság felkérésére – az egri pincék
életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és
tüzességét.
III. A szépasszony-völgy borospincéi
Az egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét
vágjanak bele. Különösen sokat találhatunk belőle a híres Szépasszony-völgyben, ahol a
szőlősgazdák vágatták pincéjüket, melyekben átlagosan 10 C fok körüli a hőmérséklet.
18. században már megindult a bel-, és külkereskedelem. A termelők a pincékben
borméréssel foglalkoztak. Az italt szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem
,,nyeletre”, vagy ,,szívásra”. A gazda 50 krajcárt, később 10 fillért (1920 után) kért egy nyelet
borért. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. A termelőknek ez a
bormérése még a 19. század végén is szokásban volt.
Egy egri szólás szerint: ,,Gazdáé a pince, asszonyé a pénz”. Érdekességként
megemlíteném, hogy a pince tulajdonosok között meghonosodott szép szokás az úgynevezett
bandázás.
Kölcsönösen egymás pincéit meglátogatva, és egymás borait megízlelve két napig is
eltartott a vigasság. Ilyenkor az ,,asszonynépnek” nem volt szabad a pincébe lemenni, csupán
a kosárba bepakolni a jóízű házi kolbászt, szalonnát és kenyeret, majd a pincéhez ment és
lekiáltott az ajtón: ,,Elé vagy-e párom?” – de nem ment be. A férj a pince mélyéről
visszakiáltott, hogy elé. És víg kedéllyel, kissé ingatag léptekkel fölment a kosárért, mely
tartalmának elfogyasztása után folytatta az iszogatást. Az elhunytak emlékére az első pohár
bort a pince földjére öntötték. [1]
5

6. A közbeszéd Szépasszony-völgyön sokszor csak a völgy legmélyét érti. A több mint 150
pincének közel harmada található ott. Itt folyik a vendéglátás, a domboldal pincéiben pedig a
munka.
Utunk során a Dísz térnél megállva láthatjuk a Szépasszony szőlőt, és bort tartó
bronzalakját, nem messze tőle pedig Bacchus lovagolja meg a hordót. Éttermek, csárdák s a
vendéglők között nótázó cigányzenészek kísérhetnek utunkon. A családi, termelői
borkimérések egyre inkább professzionális vendéglátóhelyekké alakultak át. [2]
A következő borfajtákkal ismerkedhet meg az arra látogató:
Egri Olaszrizling: üde zamatú, markáns savú, kesernyés, fehér száraz bor.
Egri Leányka: kellemes, szőlővirágra emlékeztető illatú, zamatos, kissé lágy, tüzes
fehérbor.
Egri Muskotály: a friss muskotályszőlő illatát és zamatát magában hordozó ízletes, félédes
fehérbor.
Egri Chardonnay: az üde, friss, reduktív, gyümölcsös borok mellett újabban
megtalálhatóak a barrique (új, kiégetett tölgyfahordó) erjesztésű-érlelésű borok is.
Egri Kékfrankos: élénkvörös, diszkrét gyümölcsillatú vörösbor.
Egri Cabernet Sauvignon: mélyrubin színű, intenzív gyümölcsillattal bíró, gazdag zamatú
száraz vörösbor.
Egri Bikavér: élénk, rubinszínű, gyümölcs illatú, savaiban férfiasságot mutató, bársonyos
harmóniájú száraz vörösbor. Az Egri Bikavér szabályzata szerint előállításához legalább
három, a Hegyközség rendtartásában engedélyezett szőlőfajta szükséges. [3]
6

7. IV. A szépasszony-völgy ma
Az esztétikus utcabútorok, a kellemes zöldterületek, a kiváló szalonnasütő helyek, és a
szabadidős rendezvények növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen
fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére.
A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszíne a szabadtéri színpad.
Turisztikai szemmel nézve mindenféleképpen megér egy városlátogatást Heves megye
egyik legszebb városa és a Szépasszony-völgye.
7

8. Zárógondolatok a Szépasszony-völgy nevének és kialakulásának
történetéről
Előadásommal
megpróbáltam
bővíteni
ismereteinket
a
Szépasszony-völgyről.
Megtudhattunk pár információt a hely keletkezéséről, az itteni borospincék világáról, s a
vidék híres és ízletes borairól.
Befejezésül egy idézettel szeretném zárni a Szépasszony-völgyéről tartott előadásomat:
,,Turista az, aki útra kel azért, mert foglalkozásának egyformasága, gondjainak sokasága
közepett álmaiban feltűnik előtte egy olyan szebb világ, melyben zöldebb a fű, kékebb az ég,
magasabbak a hegyek, szebbek, vagy különösebbek a házak, barátságosabbak az emberek; s
aki az álomkép eredetijét fáradságtól vissza nem riadva keresi, s mert hiszen e földön élünk,
talán soha meg nem találja, de azért jó kedvét el nem veszíti, hiszen örömét éppen ez a keresés
teszi.”
/Eötvös Lóránd/
8

9. Irodalomjegyzék
Írta, szerkesztette: Csörnök Mariann. Eger és környéke. Well - Press Kiadó, Miskolc, 2007. p.
104–105 [2]
http://www.belfoldiutazas.hu/magyar/latnivalo/eger/szepasszony-volgy-313010 [3]
http://szepasszonyvolgy.info/index.php?page=szepasszonyvolgy-tortenete [1]
9

10. Mellékletek
10

11. 1
számú melléklet: Egri vár
2 számú melléklet: Eger madártávlatból
11