1. DISKURZUS 2.0
Az élőszó metamorfózisa a 21. században,
különös tekintettel az oktatásra
Károlyi Renáta – Bakó Béla
Információs Társadalom. XII/ 3., 92-103.oldal
http://www.infonia.hu/infotars/arch_2012_3.html

2. Hipotézisek
 A digitalizáció korában szükség van-e az emberek
közötti üzenet-visszacsatolás típusú kommunikációra?
 Melyek ennek a megjelenési módjai az internet
világában?
 Szükség van-e az ismeretek megszerzéséhez az emberi
kommunikációra a 21. század hajnalán?
 A globális világháló digitalizált világában milyen szerep
jut az élőszónak az emberek közti interakcióban?

3. Iskola és oktatás reformja
tudás alapú társadalom megteremtése
IKT eszközök segítségével.
Élőszó jelentőségének csökkenése és okai.
A negatív hatások hordozói:
 a mediatizáció,
 a 21.század kultúrájához való viszony,
 globalizációs ártalmak,
 az irodalom hattyúdala vagy
 az oktatás és tudomány gondjai.

4. A két véglet
„Sokan vélik úgy, hogy az új kommunikációs formák valamilyen
oknál fogva felmentést adnak az igényes és helyes
fogalmazásmód, valamint a helyesírás szabályai alól. Ez a
szemlélet a magyar nyelv halálos ítélete” (Smitt 2010).
„Az emberiség történetében most először van lehetőségünk
arra, hogy egyszerre embertársaink millióival
kommunikáljunk, és megvitassuk a nemzet problémáit és
ügyeit” (Pogonyi 2006).
Mit érdemes megőrizni és mit kell átformálni az internet
korának
diskurzus formáiban?

5. Egyén és diskurzus
Kommunikáció Dialógus
A diskurzusok az emberi megismerés legérzékenyebb
visszacsatolási mechanizmusai. Megteremtik a folyamatos
minőségellenőrzés lehetőségét és értékelik azt az új
tudást, amivel a régi gyarapodott.
Oktatás és nevelés
Gondolkodás
Az emberi gondolkodás fejlődése az egyén
gondolatvilága nélkül nem hordozza magában az újítást.

6. Közösség és diskurzus
Társadalom
Tudástárs. Információs társ. Polgári társ.
DIALÓGUS TÁRSADALMA (?)
(kommunikáló, problémamegoldó, gondolkodó, fejlődő)
Az alapok gyengébbek, a produktumokon (tudás, információ)van a
hangsúly.
Tudásunk nagy része a társadalmi egyetértésen és bizalmon múlik.
Hétköznapi ismereteink főként közlésekből állnak, tudományos tudásunk
pedig egészen.
Megvitatás = ahhoz, hogy valamit elfogadjunk, közösségi
mechanizmusok szükségesek.
Olyan, emberek által létrehozott értékek, melyek áthatják és befolyásolják
egy közösség életét.
Adott társadalom és tudományos közélet függ az adott kortól és tértől,

7. A diskurzus szerepe az
oktatásban
A tudatosan oktatási módszerként alkalmazott diskurzus
kevesebb szerepet kap
Kritikusan gondolkodó, önálló véleményüket képviselni
tudó, meggyőző kommunikációra képes, figyelmes,
megértő felnőttek képzése egy EREDMÉNYES
TÁRSADALOM érdekében.
Különbségek és hasonlóságok felismerése
Közösségi tevékenység(értelmi fejlődés elősegítése-
Piaget)
Brainstorming irányzat
Problémák sokoldalú vizsgálata
Felszínre kerül a megértés vagy annak hiánya
Kollektív ismeretszerzés, mely fejleszti a
kifejezőképességet
Megfelelő nyelvi tudatosság kialakítása

8. Értelmiség 2.0
Szubjektív fogalom, mely nem ragadható ki az
adott kor szellemének, kultúrájának
kontextusából
Értelmiségi = magas intellektuális
képességű/tanult/jó és gyors
felfogóképességű/művelt
Gondolkodás alkotó jellege=kreativitás
Emlékezés
Internet= személytelenség+véleménynyilvánítás
szabadsága diskurzus
társadalma(?)

9. A diskurzus társadalma
Tudásközlés és közvetítés új lehetőségei
Lexikális ismeretek helyett készségeket, gondolkodási
képességeket igényel
Új kérdéseket feltenni
Posztindusztriális társadalmak magas IQ+ képzelet,
motiváció, bátorság,energia, vállalkozóképesség,
érzelmi intelligencia, kommunikációs tudás,
improvizáció képesség, alkalmazkodás, köznapi
bölcsesség = „kiművelt fők” (Palánkai 2007)
Tudás alapú társadalmak igénye => az oktatásból minél
több önállóan gondolkodni tudó ember kerüljön ki.
DISKURZUS a legjobb módszer erre!

10. Köszönöm a figyelmet!