Archívnet 2013/2

1. Belügyminisztérium, Szolgálati használatra!
II. főcsoportfőnökség
iktatószám: 50-1020/1969.
Tájékoztató az 1957. év óta felderítetlen emberölés, emberölés kísérlete, valamint a
jelentősebb rablás és kísérlete bűntetteiről1
Budapest, 1969. augusztus
Az emberölés és kísérlete, a jelentősebb rablás és kísérlete bűntettek eredményes felderítését
értékelve megállapítható, hogy 1957. év óta emberölés és kísérlete miatt 30, rablás és kísérlete
miatt 15 jelentősebb ügyben került sor a nyomozás megszüntetésére a tettes ismeretlen volta
miatt.
Az emberölések vonatkozásában néhány évre visszamenőleg 12 ügyben sikerült az addig
ismeretlen tettes kilétét utólag felderíteni.
Az utólagos felderítés sikerét a tervszerű, kitartó munka eredményezte.
Néhány esetben az is megmutatkozott, hogy megfelelő tájékozottság esetén más hatóság
területéről már korábban keletkezhettek volna jelzések.
A még felderítetlen és a következőkben ismertetett ügyek utólagos felderítése érdekében:
• elemezni kell az elkövetés időpontjában szabadlábon levő, de időközben elítélt
személyek esetleges kapcsolatának lehetőségét
• az eljárás alá kerülő személyek elszámoltatásánál, ellenőrzésénél figyelemmel kell
kísérni: a feltüntetett személyeket, az ellopott tárgyakat, a helyszínen hagyott
eszközöket, az azonos elkövetési módszereket, az elkövetés időpontjában a lakhely
vagy munkahely vagy egyéb okokból számításba jöhető kapcsolatokat,
• az adatgyűjtésnél kapcsolatok feltárása érdekében – a szükséges mértékig –
tájékoztatható és a felderítésbe bevonható az önkéntes rendőri és munkásőri állomány,
• az ismertté vált adatokról az illetékes rendőri szervet soron kívül tájékoztatni kell.
Emberölés:
– V. IBOLYA budapesti lakost 1957. március 23-án Győr-Sopron megyében a
Feketemetszés csatornában, az osztrák határ közelében halva találták. Halálát a fejére
mért nagyerejű ütés okozta. A sértett 1956. december 18-án disszidálási szándékkal
hagyta el budapesti lakhelyét. A nyomozást a tettes ismeretlen volta miatt szüntették
meg.
– B. ANDRÁS endrődi (Békés megyei) lakost 1958. január 1-jén – szilveszteri
mulatságot követően – a község kultúrházának folyosóján halva találták.
Megállapították, hogy nevezett bűncselekmény áldozata lett. A bűntett elkövetésével
alaposan gyanúsítható S. Vincét és Gy. Imrét terheltként felelősségre vonták. Azonban
az eljárást velük szemben, bizonyíték hiányában megszüntették.
– B. JÓZSEFNÉ tabi (Somogy megyei) lakost 1958. szeptember 23-án Siófok
közelében, a műúton eszméletlen állapotban találták.
Kórházba szállítását követően meghalt.
Megállapítást nyert, hogy halálát a fejét ért, tompa tárgytól származó nagy erejű ütés okozta.
1
A forrásnak csak az emberölésekre vonatkozó részét közöljük. Az elkövetési módok, sajátosságok tekintetében
ugyanis az emberölések markánsabb példákkal szolgálnak az utókornak.

2. A sértett a jelzett napon lakhelyéről férjével érkezett Siófokra, telkük megtekintése végett. A
vasútállomásról telkük felé haladva összevesztek, emiatt férje – a férj későbbi állítása szerint
– előre sietett. Mivel a felesége 10-15 múlva sem érte utol, visszafordult, hogy elébe menjen.
A feltalálás [!] helyén levő csoportosulás láttán szerzett tudomást arról, hogy feleségét
eszméletlen állapotban találták.
A bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható B. Józsefet és az úton ezidőben
motorkerékpárral közlekedő Bo. József ságvári lakost terheltként felelősségre vonták,
azonban velük szemben az eljárást bizonyíték hiányában megszüntették.
– dr. T. TIBOR nyíregyházi (Szabolcs-Szatmár megyei) lakost 1958. augusztus 12-én
lakásán több késszúrással megölték. A sértett ügyvéd volt, és többségében polgári
peres ügyekben látta el a védelmet. A cselekmény elkövetésével Cs. Aladár
nyíregyházi lakost gyanúsították, terheltként felelősségre vonták. A bíróság Cs.-t
bizonyíték hiányában felmentette. A nyomozás során felmerült egy feltehetően vasutas
egyenruhát viselő középkorú férfi, akit elkövetés előtt a helyszínen láttak, azonban
kilétét megállapítani nem sikerült.
– L. SÁNDOR jászberényi (Szolnok megye) lakost 1958. július 3-án a lakásán több
kalapácsütéssel megölték. Az ügyben M. L. Sándor jászberényi lakost, vádemelési
javaslattal az ügyészségnek átadták. M. L.-t a bíróság bizonyíték hiányában
felmentette.
– M. ERZSÉBET szentesi (Csongrád megye) lakost 1959. január 23-án a városban, nyílt
helyen, a fejére irányzott több késszúrással – melyek közül az egyik a koponyacsonton
is áthatolt – megölték.
Sértett terhes állapotban volt és az elkövetés indítóoka feltehetően ezzel összefüggésben van.
Motívum lehet még a közösülésre irányuló szándék. Az elkövetési eszközt, – mely
valószínűleg kétélű tőr volt – a tettes vagy tettesek magukkal vitték.
– V. MÁRIA hódmezővásárhelyi (Csongrád megye) lakost 1960. október 6-án este
Hódmezővásárhelyen, nyílt utcán a fejére mért több ütéssel megölték. Kézi táskáját –
szürke műanyag, zipzáras, mindkét fogantyúja más anyagból, javítva, az egyik
fogantyújáról a rézgomb hiányzik értékeivel, az általa vezetett italbolt aznapi 1200 Ft
bevételével együtt elrabolták.
Ezen kívül a táskában volt még:
Egy műanyag, drapp színű, szétnyitható levéltárca,
Egy műanyag, drapp színű pénztárca,
Egy műanyag, piros színű bőrtok, zsebkéssel és ollóval,
Egy műanyagból készült fésűtartó tükörrel, „Balatoni Emlék” felirattal,
Egy 023.391 számú pénztári elszámolás 1210 forintról, az üzletének és lakásának kulcsai,
Vígh Mária névre kiállított, DC-I 030315 számú személyi igazolvány,
Egy „Leningrád” töltőtoll és iron drapp színű tokban.
Az elkövetők a feltehetően henger alakú támadóeszközt magukkal vittek.
A helyszín környékén három ismeretlen, alábbi személyleírású férfit láttak.
1. Kb. 170 cm magas, erős testalkatú, kékes-szürke két részes munkásruhát és kék svájci
sapkát,
2. 165-170 cm magas, 20-25 éves, zömök testalkatú, barna hajú, kreol bőrű, sötét ruhát viselő,
3. Kb. 170-175 cm magas, 20-25 éves feltűnően kiálló pofacsontú, sovány beesett arcú férfit.
A két utóbbit együtt látták.

3. – T. JÓZSEF szandai (Nógrád megye) lakost 1960. évben a szandai erdőben
gombaszedés közben lőfegyverrel megölték. Szakértői megállapítás szerint a halált
okozó sérülést minden valószínűség szerint kisöbű céllövő puskával és lőszerrel
okozták. Az eljárás során a töltényhüvelyt és a lőmagot nem sikerült megtalálni.
– B. MIHÁLY Törtel (Pest megye) községi lakost 1960. december 18-án késő este,
amikor az egyik dűlőúton kerékpáron a lakása felé haladt, megtámadták, és tőrrel szúrt
sebet okozva, megölték.
A tettes az eszközt a helyszínen hagyta, melynek leírása a következő: teljes hossza 17 cm,
ebből az előköszörült penge nagysága 8 cm. A pengét gyakorlott, sokat köszörülő, de nem
köszörűs szakember élezte. Az élezés valószínűleg kézzel, vagy lábbal meghajtott köszörűn
történt.
A tőrön márka- vagy gyártmányjelzés nincs, kb. 15 évvel korábban gyári, illetve sorozat-
előállítás útján készült.
A láthatóan erősen használt állapotban lévő markolatot fémből, fiberből és marha talpbőr
szeletekből állították elő. A markolat végét alumíniumzáró öntvény alkotja, amibe süllyesztett
anyacsavarral rögzítették a nyelet. Az anyacsavart sárgarézből esztergálták.
A helyszínen barna svájci sapkát találtak, szürke színű olajfesték nyomokkal.
A svájci sapka nem a sértetté. A sapka belsejében azonosításra alkalmas gesztenyebarna színű
hajszálak voltak.
– DR. D. GEDEON
nyilvántartott aktív homoszexuális személyt 1961. október 10-én, Budapesten, a XII:
Németvölgyi út 20. III. 3. számú lakásán több késszúrással megölték.
A sérüléseket kétélű tőrrel okozták. A gyilkos eszközt az elkövető magával vitte.
A sértettől az alábbi tárgyakat vitték el:
Ismeretlen gyártmányú férfi karórát,
arany karikagyűrűt, amibe feltehetően „Lola 1922. V. 30.” volt bevésve,
1 db sötétszürke – majdnem fekete – színű, gyapjúszövetből készült hosszú, sima fazonú,
kétsoros, gombos átmeneti kabátot.
A kabát baloldalt szivarzsebbel volt ellátva, két oldalt bevágott zsebbel. A kabátot végig
fekete szaténnal bélelték. A jobboldali belső zsebhez „Készítette Duhány Lajos szabó, Bp. V.
Kígyó u. 4-6.” címke volt varrva,
1 darab 20 filléres nagyságú, „Omega” gyártmányú, aranyból készült női karórát, melynek
arany-sárga számlapján az órabeosztást ragasztott vonások jelzik. Az órabeosztást jelző
vonások közül több hiányzik. Az „Omega” márkajelzés a 12 óra jelzés alatt látható.
Egy ovál alakú, 12 mm hosszúságú, domború arany medált, amely Krisztus fejet ábrázol,
Egy tömör aranyból készült templomi füstölő formájú emblémát,
Egy kb. 15 mm hosszú és 8 mm szélességű topáz vagy borostyán, sárgaköves női
aranygyűrűt,
egy női karkötőt, mely kb. 10 mm széles, és 40 mm hosszú aranylemezekből áll. A lemezek
végei apró láncszemekkel vannak egymáshoz kapcsolva.
A tettes feltehetően homoszexuális, vagy azokkal kapcsolatot tartó, feltűnően magas, kb. 180
cm erős testalkatú férfi. A sértettnek vidéken is igen széleskörű kapcsolatai voltak.
– ÖZV. K. JÓZSEFNÉ sárpilisi (Tolna megye) lakost 1962. október 28-án éjszaka
lakásában több késszúrással megölték.
Az eszköz – amelyet a tettes magával vitt és feltehetően zsebkés, konyhakés, vagy tőr –
pengéje olyan hosszú volt, hogy az áldozat szívét átszúrta. A cselekmény indítóoka
ismeretlen.

4. A megállapítás szerint semmi nem hiányzott a lakásból.
– ÖZV. W. KÁROLYNÉ sopronbánfalvai (Győr-Sopron megye) lakost, 1963.
augusztus 17-20. között az általa egyedül lakott lakásában megfojtották.
A bűncselekmény indítéka ismeretlen.
– S. JÓZSEF budapesti lakost, a budapesti XIII. kerületi Szent István parkban, 1963.
július 29-én késő este – feltehetően – 1,5 cm széles és kb. 10 cm hosszúságú heggyel
és éllel bíró eszközzel (zsebkés, tőrkés, konyhakés stb.) mellbe szúrták. Kórházba
szállítás közben meghalt.
Az elkövetés eszközét a tettes magával vitte. Személy leírása: 175-180 cm magas, vékony
testalkatú szögletes, pirosarcú, vörösesszőke hajú, 20-30 év körüli férfi volt.
Hosszanti irányú, színes, széles – valószínűleg lila – csíkozású, kívül hordható sportinget,
világos-drapp, vagy szürke színű pantallót viselt.
– F. LÁSZLÓ tiszasülyi lakost 1964. március 27-én 20 óra tájban Tiszasüly és
Besenyszög (Szolnok megye) közötti műúton eszméletlen állapotban találták. F. a
kórházba szállítás közben sérülésébe belehalt.
Fején több ütésből eredő sebet találtak. A halál oka koponyacsonttörés és agyrázkódás.
– L. FERENC balatonszepezdi (Veszprém megye) lakost 1964. november 15-én 2 óra
40 perckor a balatonszepezdi vasútállomás mellett húzódó 71. számú műúton holtan
találták.
A sértett fején elől és hátul ütéstől eredő, repesztett sérülések voltak, melyek a
koponyacsontot betörték. Mindez a sértett halált okozta.
Nevezett kerékpárját az út szélén egy kőrakáshoz támasztva találták meg, melynek
kormányán egy szatyor lógott. A sértettől semmit nem vittek el.
– K. JÓZSEF budapesti lakost 1966. augusztus 21-én 20 óra tájban a Népligetben, a
Mutatványos térről kivezető sétányon szíven szúrva találták.
Az elkövetés eszközét – mely feltehetően 1.5 cm széles, egyélű kés – az ismeretlen tettes
magával vitte. A sértett rendszeres alkoholfogyasztó, nőtlen személy volt. Értéktárgyai nem
hiányoztak.
A helyszín környékén két ismeretlen férfit láttak.
1. 20-22 éves, 160-165 cm magas, sötét nadrágot és fehér inget viselt,
2. 50 év körüli, 170-175 cm magas, sovány, beesett, gyomorbetegségre utalóan sápadt arcú
férfi, aki erősen viselt[es] sötétkék ruhát, szürke ellenzős sapkát hordott.
– E. HENRICH solti (Bács-Kiskun megye) lakost 1966. december 9-én lakásán
megfojtották. Sértett egyedül élt, gyakran voltak nővendégei. A helyszínt az odaérkező
rokonok megváltoztatták, rendet csináltak. Az adatok szerint a lakásból semmi sem
hiányzott.
– K. GÁBORNÉ, Budapest, V. ker. Balaton u. 25. sz. VII. emeleti lakost, – aki egyedül
élő fodrász kisiparos – 1967. december 17-én 20.30 és 21 óra között a lakásán
ismeretlen tettes megölte.
Az elkövetés módja: a sértett fején több tompa tárgytól eredő roncsolt sérülés, mellkasi részén
– szívtájon – és nyaki részen két-két szúrt sérülés, mely sértett ruházatát – hálóing, pulóver –
nem érintette, valamint nyelvcsonttörés.

5. Az elkövetés eszköze összetört cserépváza és egy nehéz ólomkristály tál, mely a helyszínen
maradt, valamint egy egyélű szúróeszköz (kés). Utóbbit az elkövető magával vitte.
A sértettől ismeretlen mennyiségű aranyékszert vittek el. Azok közül az alábbi tárgyak
felismerhetők:
o „Omega” gyártmányú nő arany karóra, 2 forintos nagyságú, szürke számlappal,
rajta arabs-számok. Az óra hátlapján belül 626, 634, 645 javítási számok. Az első
két szám a javítás évét, a harmadik a hónapot jelenti.
o „Doxa” gyártmányú, férfi arany karóra, (ún. pesti tokos, kb. 1960-as kiadású), fehér
számlappal, kis másodperc-mutatóval,
o egy pár briliáns csavaros fülbevaló, kb. 5 filléres nagyságú, 3 körben apró kövekkel
díszített, a függőszáron egy briliáns kő látható,
o két darab női brill gyűrű, középen lencsényi nagyságú bordószínű rubint kő,
mellette két oldalt kisebb brillkő látható. Az egyik gyűrű kövei kisebbek
o egy db. férfi pecsétgyűrű, téglalap alakú felszínén nyomtatott KG monogram
látható. A betűk egymás mellett helyezkednek el,
o Egy darab gyémánt brosstű, melynek nagysága 5-ször 3.5 domború, perecszerűen
fonott, benne féllencsényi nagyságú gyémánt kövekkel,
o egy kb. 8-10 grammos arany nyaklánc, a láncon kb. 4-szer 3-as nagyságú arany
kereszt, ami már alakított. A kereszt metszéspontján lencsényi nagyságú briliáns
kő,
o egy pár vízcsepp alakú arany fülbevaló, kb. 4 cm hosszú. Felső részénél piros vagy
lilás színű kő, míg a középtájon kb. 2 cm nagyságú fekete betétben egy briliáns kő
helyezkedik el,
o egy kb. 25-30 cm hosszú, 1 cm széles arany férfi zsebóra lánc,
o két darab arany karikagyűrű, kb. 8 mm széles, régi típusú, 13-16 gramm súlyú,
arany karikagyűrű. Az egyik feltűnően nagyméretű ujjra, a másik női kézre való.
o Egy darab női arany pecsétgyűrű. Téglalap alakú felszínén írott név kezdőbetűi
láthatók, a betűk ismeretlenek,
o Egy darab Soliter gyűrű,2
borsónyi nagyságú foglalatából kiemelkedő briliáns
kővel,
o Egy kb. 20 cm. hosszú arany karkötő, bilincs rendszerű, szögletes szemekkel, két
szélén vörös, középen sárga aranyból. A karkötő egyik végén, a második vagy
harmadik szem felső részén horpadás látható,
o Egy darab kisujjnyi vastagságú, fonott rendszerű arany karkötő, melyen kb. 2 cm
távolságra kis láncon szív, lóhere és állati figurák helyezkednek el.
– B. FERENC Nemesvita (Veszprém megye) cigánytelepi lakost 1968. április 21-én 22
órakor lakásának üvegablakán keresztül agyonlő[t]ték. A sértett az ágyában aludt, a
szobában petróleumlámpa égett, jól világított.
A helyszínen talált lövedék és hüvely alapján megállapították, hogy az 7,62-es dobtáras
géppisztolyból származik.
Az elkövető a lakásba nem hatolt be.
A bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható B. Jánost – az áldozat unokatestvérét
terheltként felelősségre vonták az eljárást azonban bizonyíték hiányában megszüntették.
– P. ETELKA üllői lakost (Pest megye) 1968. május 4-én a csúcshegyi erdőben, hiányos
öltözetben gallyakkal letakarva holtan találták. A sértett öt esetben volt büntetve
2
Köves eljegyzési gyűrű.

6. közveszélyes munkakerülés, üzletszerű kéjelgés miatt.3
A börtönből 1968. február 28-
án szabadult.
A sértett 1968. április 3-án tűnt el lakásáról. Ez az időpont azonos lehet a bűncselekmény
napjával. Az orvosszakértői vélemény szerint a halál oka tarkólövés, melynek nyoma alapján
a fegyver TT 7,62 vagy 7,65 kaliberű lehetett, azonban a 6,35-ös sem zárható ki.
A nyomozás adatai szerint hiányzik a sértett tulajdonát képező:
o egy darab fekete, 25-ször 15-ször 8 [cm] méretű, műbőrből készült retikül, elöl kis
zsebekkel. A retikül elöl fém patentzáros, ugyanilyen vállra akasztható fogóval
felszerelve, szíj nélkül,
o egy drapp színű, fémkeretes, egy rekeszes pénztárca,
o egy bordó színű, 30-s[z]or 40 [cm] nagyságú szalmaszatyor, ugyanolyan színű
fülekkel,
o egy „UMF” gyártmányú, régi fém típusú karóra, fekete fonott műanyagszíjjal,
o A sértett személyi igazolványa.
– H. ILONA egyedül élő, nyugdíjas, pannonhalmai (Győr megyei) lakost, 1968. július
12-re virradó éjszaka saját lakásán ismeretlen tettes megölte.
Az elkövetés módja: a sértett fején több roncsolt, valamint a nemi szervben közösüléstől
származó sérülés. A nemi szervből vett váladék kenet alapján a vizsgálat ondót mutatott ki.
Az elkövetést minden valószínűség szerint szexuális indíték motiválta.
Az elkövetés eszköze: egy tűzhely 22 dkg súlyú öntött vaslába, amit a tettes a helyszínen
hagyott.
A bűntett elkövetésével alaposan gyanúsítható S. Lászlót terheltként felelősségre vonták,
azonban az eljárást vele szemben bizonyíték hiányában megszüntették.
– M. GYULA táborfalvai (Pest megyei) lakost saját lakásán ismeretlen tettesek tompa
tárggyal leütötték, majd megfojtották.
Az elkövetők a lakást átkutatták és onnan az alábbi tárgyakat vitték el:
o a sértett ujjáról lehúzott, régi mintájú, 6 mm széles, 8-9 gramm súlyú karikagyűrűt,
o egy szovjet gyártmányú, „Slava” típusú férfi karórát,
o egy VT4
gyártmányú, „Strand” típusú tranzisztoros táskarádiót. Sorozata: B 3100.
Gysz.: 00179. Hátsó borítólapja fekete, elöl krémszínű,
o egy VT gyártmány „Weekend” típusú tranzi[sz]toros táskarádiót. Jele: BR. Gysz.:
06974.
o egy csehszlovák gyártmányú, alig használt sportszatyrot. Hosszúsága: 46,
magassága: 28, szélessége 16 cm. Színe: világos-piros és 3 cm nagyságú középkék
kockás. A kockákon fél cm szélességben három fehér csík fut vízszintesen és
függőlegesen. Két fogantyúja fehér műanyag vagy műbőr. Felül a két fül között
hosszúságának megfelelően cipzárral zárható.
o egy szovjet gyártmányú „Alpiniszt” tranzi[sz]toros táskarádió,
o egy használt, durvaszövésű, középnagyságú egérszürke takaró
o több, szovjet gyártmányú férfi és női karóra,
o egy négerbarna középnagyságú női orkánkabát.
A sértettről köztudott volt, hogy élénk üzleti tevékenységet folytatott, nagyobb összegű
bankbetéttel rendelkezett. Idős kora ellenére számos nőismerőse volt, akikkel viszonyt
folytatott.
3
Üzletszerű kéjelgésről részletesebben lásd TÓTH ESZTER ZSÓFIA: Prostitúció a ’70-es évek Budapestjén.
ArchívNet. 11. évf. 6. szám. http://archivnet.hu/hetkoznapok/prostitucio_a_70es_evek_budapestjen.html
4
Videoton.

7. A helyi hatóságok elöl bujkáló, vagy más megyékből, illetve Budapestről érkező
prostituáltnak is szállást biztosított.
Emberölés kísérlete
– M. MAGDOLNA ravazdi (Győr-Sopron megye) lakost 1957. március 19-én a
községhez tartozó hegyen FÉG puskával állon lőtték.
A nyomozást a tettes ismeretlen volta miatt megszüntették.
– P. ISTVÁN Tatabánya, Körtényes-pusztai lakost (Komárom-megye) 1957. március
26-án délután a Tatabánya és Szár közötti lévő erdőben éles tárggyal – balta, fokos –
hátulról fejbe verték. Szakértői vélemény szerint a sérülés létrejöhetett oly módon is,
hogy a sértett vala[m]ilyen kiálló éles tárgynak esett. A sértett elmondása alapján a
feltételezett bűncselekmény elkövetőjeként R. Ferenc tatabányai lakost elkövetőként
felelősségre vonták. Az eljárást vele szemben azonban bizonyíték hiányában
megszüntették.
– K. JÓZSEF r. törm-t5
1957. március 2-án Budapesten, az amerikai követség előtt
teljesített szolgálata közben több személy fegyverrel szolgálati helyének elhagyására
kényszerítette, majd nyakszirten lőtték.
A nyomozást a tettes ismeretlen volta miat[t] megszüntették.
– Á. RUDOLF r. szkv-t6
a Budapest XX. (Soroksár) „Molnár Sziget”-i gyümölcsösben,
1962. június 21-én este szolgálata teljesítése közben az igazolásra felszólított
ismeretlen férfi TT gyártmányú pisztollyal hasba lőtte. A támadó a sértettel együtt
szolgálatot teljesítő Balogh László önkéntes rendőrre is rálőtt, azonban a lövés célt
tévesztett.
A helyszínen azonosításra alkalmas töltényhüvelyt találtak, ami jelenleg is rendelkezésre áll.
A támadó kb. 175 cm magas, 40-45 év körüli, kövér testalkatú, barna hajú, pirospozsgás,
kerekarcú férfi volt. Ruházata: sötét színű svájcisapka, világoskék ing, barna zakó,
zöldesszürke nadrág. (Feltehető, hogy szürkéskék színű, kopott, használt munkásruha).
Nyakában – vállon átvetve – kb. 2 cm-es szíjon barna színű aktatáska lógott.
– ÖZV. SZ. ISTVÁNNÉ szigethalmi (Pest megyei) lakost, 1962. szeptember 21-én
éjszaka a lakásán, ahol egyedül lakott alvás közben kemény 6-szor 4 cm-es szögletes –
feltehetően baltával vagy csákánnyal – eszközzel fejbe verték. Az elkövető a
bedeszkázott ablakot kifeszítve jutott a lakásba. Az elkövetés eszközét magával vitte.
Behatoláskor a kutyát agyonütötte. A sértett elmondása szerint a lakásból nem
hiányzik semmi.
A cselekmény indítóoka nem volt megállapítható.
– DR. S. ENDRÉNÉ budapesti lakost, a Bp., V. Egyetem tér 5. sz. alatt levő, általa
vezetett dohányboltban, 1963. július 6-án délután egy kisméretű (magánháztartásban
használatos) húsvágó bárddal fejbe verték. A traszológiai vizsgálat szerint a bárdot
favágáshoz használták.
A támadó 18-20 éves, 170-175 cm magas, sovány termetű, ovális, napbarnított arcú,
sötétszőke hajú férfi volt. Ruházata: világos színű, kívül hordható, felgyűrt ujjú ing, szürkés
színű, valószínűleg „farmer” nadrág, fekete hegyes orrú félcipő. „Iskolatársai részére” történő
zsilettpenge vásárlás ürügyén jelent meg a dohányboltban, 50 db-ot kiválasztott, majd azzal
5
rendőr törzsőrmester.
6
rendőr szakaszvezető.

8. távozott, hogy pénzért megy. Tíz-tizenöt perc múlva ismételten megjelent, és amikor S.-né
megfordult, hogy a polcról levegye a zsilettpengét tartalmazó dobozt, akkor ütötte fejbe a
tettes. Az eszközt egy aktatáskából vette elő, ami első megjelenésekor is nála volt. A táskát
menekülésekor magával vitte.
– K. MIHÁLY hódmezővásárhelyi (Csongrád megye) lakos, 1963. augusztus 10-én
házvásárlás céljából lakóhelyéről Makóra utazott, és magával vitt 50 000 Ft-ot. A
vonaton egy egymáshoz tartozó férfi és nő megismerkedett vele. Makóra érkezve
lecsalták a Maros folyó partjára és ott nagyon erős házipálinkát itattak vele, amitől
bódult állapotba került. A házvásárlás céljából nála levő 50 000 Ft-ot elrabolták, K.
Mihályt pedig a folyóba lökték. A sértett elmondása szerint: a férfi 30-40 év körüli,
165-170 cm magas, vöröses színű esőkabátot, szürke nadrágot, barna színű szandált és
ellenzős sportsapkát viselt. A nő: kb. 25 éves, sovány testalkatú, rövidre vágott
szőkésbarna hajú, a hajában hátul hajlított fésű volt. Barna ruhát, piros színű blúzt és
barna kézitáskát viselt.
A sértett 1964. április 4-én önakasztással öngyilkos lett.
– B. JÓZSEF 1965. július 17-én a hajnali órákban, amint szegedi lakásából kilépett, a
kapu alatt ismeretlen tettes konyhakéssel szívtájon szúrta.
A támadó kb. 40 éves, 165-170 cm magas, sovány termetű, szürke ruhás, dús hajú, ittas
állapotú, züllött külsejű férfi volt.
Az eszköz 29 cm hosszú fanyelű konyhakés, a helyszínen maradt. A szakértői vizsgálat
szerint a konyhakést disznóöléshez használták.
[…]
Jelzet: MNL OL XIX–B–14 ORFK 324. doboz. – Magyar Nemzeti Levéltár Országos
Levéltára, Az államigazgatás felsőbb szervei, Belügyminisztérium, Országos
Rendőrfőkapitányság. – A dokumentum aláírás, dátum nélküli, az utolsó bekezdés egy rablás
leírása.