Levelek Cseres Tibornak (1980–1985) Vissza a gyökerekhez. A termés begyűjtése. Archívnet 2013/3

1. 1980
a.
Benda Kálmán Cseres Tibornak
Budapest, 1980. január 6.
Kedves Barátom,
Személyesen ugyan még nem találkoztunk, mégis úgy gondolom, nem vagyunk ismeretlenek
egymásnak. 12-én, szombaton egy-másfélórányi beszélgetésre feljön hozzám Janics Kálmán,
a szlovákiai magyarokról szóló „A hazátlanság évei” című könyv szerzője. Néhány történész
barátom lesz még itt. Mivel legutóbbi könyvedben1
az 1940-es évek problémáit te is
konkrétan érintetted, talán nem volna érdektelen számodra a vele való találkozás. Ha igen,
nagyon örülnék, ha 12-én 1/2 4-re eljönnél hozzánk. […] Janics még szombaton este
visszautazik a Felvidékre.
Sokszor üdvözöllek Benda Kálmán
Budapest, 1980. január 6.
Kézirat.
1
A Parázna szobrok címűben.

2. b.
Solymos Ida Cseres Tibornak
Budapest, 1980. március 4.
Kedves Cseresék!
Jutott eszembe, hogy percek múlva kimennek a vidéki házba, és nem kérdeztem meg, hogy a
Nóra emlegette (legutóbb) erdélyi út esedékes-e és mikorra tervezi? Brassói rokonaink január
óta remélik −, ha szövegeiknek hinni lehet − érkezésemet: jeles műemlékek vannak ott.
Félretettem a Napjaink szept-i számát, benne Zöld László írt a szobrokról szépen és az Alföld
januáriját, ebben Márkus Béla, úgy rémlik ambivalensen − Ha nincs meg, rendelkezésére áll.
Ismét fölhajtottunk egy példányt, ebbe ajánlás kellene, illetve aláírás. A Fal-at2
visszakérném.
Írtam szerzőjének azért, hogy küldjön egy Golgheloghit az Orló utcába a következő
kiadásból. A bolti eladók mesélték, hogy a Nyitott könyv adása3
után ismét megrohamozták
őket. Megdöbbentett viszont, hogy valaki egy honvédségi könyvtárból kihozott egy példányt:
ropogós, vadonatúj példányt (januárban): eszerint odáig még nem hatolt el a hírverés. E hó
13-án voltam a három Balti államba menendő, de ápr. 3-ra halasztotta az Ibusz. Poncius
Pilátushoz és valamennyi szolgájához szaladgálok, hogy turista útlevelet kapjak, vagyis a
Nemzeti Bank ne utasítsa el jogos kérésemet valuta ügyben másodszor is: Köln-Hamburg-
Londonban ingyen fedelem van, és Londonban még hurcolnak is - ha odajutok. Ha lenne
ötletük e tárgykörben...!
Kolozsvárt is várnak (ott mindig), ha Nórának volna kedve, mehetnénk. Úgy hallottam, utas is
megkapja a valutát benzinre. Azért írok, mert félő, hogy a telefonban valamit kifelejtenék,
meg honvágyam is van Maguk után.
Ama reményben, hogy ez még csillapítható, kíván zsarnoki munkakedvet
Ida,4
Zoltán
Budapest, 1980. március 4.
Kézirat.
2
A Le mur, Jean Paul Sartre 1946-ban megjelent műve.
3
1979. november 2-án. 22.05-től ment az adás. A riporter Iszlai Zoltán író volt.
4
Solymos Ida (Pécs, 1922. dececember 8. – Bp., 1995.), költő, műfordító, kritikus.

3. c.
Cseres Tibornak
Warszawa/Varsó, 1980. május 3.
Kedves Tibor!
Szép ikerregényedet, amelyet l979. XI. l4-ikén voltál szíves nekünk dedikálva megküldeni −
hálásan köszönjük. Ma kaptuk meg. Örülünk, hogy így benéztél hozzánk amint elolvastuk,
valószínűleg ujfent jelentkezünk. Úgy látszik, szeptemberben Hajdúszoboszlón leszünk, majd
a hó végén, Pesten. Szeretnénk veled találkozni, ha éppen lehetséges lenne. Most adjuk a
kiadónak másik munkánkat. Az elsőt már leadtuk. Hanka asszony szociológus mivoltában
gyüjtötte a magyarországi menekültektől annakidején a leveleket, emlékiratokat, naplókat,
kérdésekre adott válaszokat. Most, úgy látszik végre − zöld fényt kapott a téma. Az ifjúságról
szóló anyagot leadtuk, a lengyel menekültekről szólót most adjuk le.5
Ígérik, hogy az ezévi
tervbe beveszik, dehát… Kiadói ígéret, tudod milyen… Szeretnénk megélni és viszonzásul
megküldeni neked. Az Európa kiadó is érdeklődéssel várja a nagy anyagot. 20–20 ív kb.
Őszinte barátságal köszöntünk, jó munkát kivánunk szeretettel
bátyád és Hanka
Warszawa/Varsó, 1980. május 3.
Gépirat.
5
KAPRONCZAY KÁROLY−SUTARSKI KONRÁD−BROS STANISLAWNÉ: Mi lengyelek c. műve 1998-ban jelent meg.
Más, azonos vagy hasonló tárgyú kötetről nincs tudomásunk.

4. d.
Solymos Ida Cseres Tibornak
London, 1980. május 20.
Kedveseim,
Tibor alighanem csuklott néhányat, mert emlegettük nevezetes barátommal. Második hetemet
kezdtem itt, immár harmadik szállásomon, most a város közepén. Ilyen előkelő országhoz
még nem volt szerencsém. A szociális jólét magas. Az emigránsoknak itt nincs honvágya [!].
Múzeumok és vécék (makulátlanok!) ingyen. Ma a Brithishben még a múmiákat sem tudtam
megszámolni, nemhogy a sokezer tárgyat érdeme szerint megbámulni: még végig nézni sem a
termeket. A paloták és a dómok (tudjuk) mindenütt borzongatóak, vagy szívdobogtatóak, de
itt a köznép és a munkások házai, lakásai is meghaladják az esztétikailag is legjobb
rózsadombi átlagot. Szemét, koszos ablak, hulladék csak a néger negyedekben, ott sem
mindenütt. A civilizáltság, ipari és individuális olyan fokú, hogy szinte hallja-látja az ember a
lehanyatlás elkövetkező reccsenéseit.
A szabadság elképzelhetetlen dimenziói szinte zavarbahozóak: az infláció mértéke is. Ide csak
vendégül, vagy nagymódú turistaként szabad érkezni. Otthon bővebben beszámol majd
Solymos Ida
London, 1980. május 20.
Kézirat, képeslapon.

5. e.
Kovács Sándor Iván Cseres Tibornak
Budapest, 1980. július 8.
Kedves Tibor!
Rég tartozom Neked ezzel a levéllel, de mindig közbejött valami. Legutóbb fiam balesete
(bicikli, betonjátszótér-könyöktörés, kéthavi nehézgipsz). Amint már futólag mondtam (mert
akkor is rohantam): most − mivel addig terveztük és fizettük ki a sorozatot6
− nem tudunk
ismét nekifutni. De márciusban7
újra hozhatunk egy testes, alkalomhoz illő fejezetet vagy
esetleg kettőt.
Más írásaidat addig is szívesen vennénk, akár minden számban. Tisztelettel és szeretettel
üdvözöl, Zsombor vitéznek8
biztonságos nyári biciklizést kíván: Kovács Sándor Iván9
Budapest, 1980. július 8.
Gépirat, a Kortárs Szerkesztőségének céges levélpapírján.
6
Az Én, Kossuth Lajos. Levelek Turinból c. regényből sorozatként közölt részleteket a Kortárs c. folyóirat.
(Lásd. 1980. 16. szám)
7
Erre nem került sor, feltehetően azért, mert 1981-ben megjelent maga a regény.
8
Gergely Zsombor, Cseres Tibor unokája, aki nagyapjától kapta keresztnevét.
9
Kovács Sándor Iván (Esztár, 1937. február 22. −), irodalomtörténész, kritikus. 1971–1982 között a Kortárs c.
folyóirat felelős, majd főszerkesztője. 1983-tól 1990-ig a Népszabadságban közölt könyvismertetéseket.

6. f.
Dér Endre Cseres Tibornak
Szeged, 1980. november 3.
Kedves Tiborkám,
hálásan köszönjük parázna szobraidat, kölcsön kellett kérnünk előzőleg, hogy elolvashassuk...
Borzasztóan kellenek az ilyen remek könyvek: elrettentésül is, az újabb katasztrófákat
illetően! − Kemény idők előszele fúj, sajnos: régen rossz nekünk, ha nem emlékezünk. …
A régi baráti szeretettel és ragaszkodással ölelünk mindkettőtöket: Bandi
Kézirat.

7. g.
Kunszabó Ferenc Cseres Tibornak
Érd, 1980. november 27.
Kedves Tibor!
Genfben jártam, az egyetemen tartottam előadásokat: s közben kiderült, hogy a Parázna
szobrokból az ott élő magyarok körében egyetlen példány sincs. Hétfőn jöttem haza, kedden
bementem Pestre, de már a második kiadásból sem találtam. Kérlek, ha lehetséges, küldj
nekem egy példányt, vagy jelöld meg, hogy miképpen juthatnék hozzá. Küldheted egyenesen
Genfbe is […] de akkor értesíts engem, légy szíves, hogy elküldted.
A küldés annél is inkább érdekes lehet számodra is, mert a Genfben élő kritikus, Holdimann
Éva esetleg kritikát ír róla valamelyik németnyelvű lapba.10
Engem a genfi egyetem, a
mostani előadásaim alapján, jövő ősztől számítva egy évre ki fog kérni hivatalosan, de hát ez
soká lesz.
Egyebek iránt kívánok neked további jó munkát, s jó egészséget, Tieiddel egyetemben. Üdv.
Kunszabó F.11
Érd, 1980. november 27.
Kézirat.
10
Neue Zürcher Zeitung, 1986. április 4. 42.
11
Kunszabó Ferenc (Nyírpazony, 1932. február 6. − Bp., 2008. február 10.), író, szociográfus. Szakérettségi után
orosz szakon tanári diplomát szerzett 1955-ben. 1957 és 1962 között a forradalom alatti tevékenységéért
börtönben ül. 1967-től az Agrárgazdasági Kutatóintézetben szociológus, 1976-tól az OSZK főmunkatársa.

9. h.
Dr. Gosztonyi Péter Cseres Tibornak
Bern, 1980. december 18.
Kedves Cseres úr,
olvastam a Kritikában interjúját.12
Örülök, hogy megemlítette Pálffyt13
és Malétert,14
aki 25
évvel ezelőtt parancsnokom volt. Gondolom, érdeklik mellékelt írásaim,15
melyeket baráti
üdvözlettel küldök,
Gosztonyi Péter 16
Kézirat.
12
Kritika, 1980. 12. szám, 3–4. Földes Anna beszélgetett Cseres Tiborral a Parázna szobrok c. műről.
13
Pálffy (Oesterreicher) György (Temesvár, 1909. szeptember 16. – Bp., 1949. szeptember 24.), katonatiszt,
altábornagy. 1949-ben koholt vádak alapján kivégezték.
14
Maléter Pál (Eperjes, 1917. szeptember 4. – Bp., 1958. június 15.) 1956-ban a Nagy Imre kormány
honvédelmi minisztere. Koholt vádak alapján elítélték és kivégezték.
15
Cseres Tibor minden II. világháborúról szóló írást igyekezett megszerezni, felhasználni. Nem tudjuk, hogy
ebben az esetben mely Gosztonyi-írásokról lehetett szó.
16
Gosztonyi Péter (Gosztony, 1931.december 2. – Bern, 1999. március 30.), történész. 1956 decemberében
elmenekült az országból, Svájcban telepedett le. Jelentős műveit a 20. századi magyar történelem
közérdeklődésre számot tartó eseményeiről írta.

10. i.
Pete György Cseres Tibornak
Budapest, 1980. december 30.
Kedves Tibor bátyám!
Ígéretemhez híven itt küldöm Kunszabó Széchenyi-jének eddig megjelent fejezeteit.
Érdeklődésed a szerző Úrnak is igen jólesett. A hátralévő fejezetekből is természetesen
küldeni fogunk Neked, még négy fejezet – a legfontosabbak – van hátra: jövő év májusáig tart
a közlés.
Ne vedd zokon, hogy egy kéréssel is zaklatlak. Jövő februárban ér véget Simonffy András
Kompország katonái c. kollázsregényének közlése: – a könyv júniusban jön ki majd a
Magvetőnél. Többek javaslatára úgy gondoljuk, esetleg kellene a könyvről, illetve a könyv
kapcsán a kiugrás, ki nem ugrás, katonai ellenállás, stb. problémakörében egy kis ankétot
szervezni, amelynek anyagát részben, vagy egészben közölnénk. Mi úgy gondoljuk, hogy a
történész Juhász Gyula, Kiss András mellett Téged, esetleg Nemeskürthyt kérnénk meg egy
beszélgetésre. Kérlek, gondolkozz el ezen, s legközelebbi találkozásunkkor beszéljünk erről,
vagy ha gondolod, levélben jelezd, hogy vállalkozol-e erre a feladatra. Mi nagyon szeretnénk,
ha igent mondanál!
Legközelebbi találkozásig Boldog Újesztendőt is kívánva, tisztelettel üdvözöl Pete János17
Budapest, 1980. december 30.
Kézirat, az Életünk Szerkesztőségének céges levélpapírján.
17
Pete György (Bp., 1944. február 20. –), kritikus, szerkesztő. 1977-től az Életünk c. folyóirat főszerkesztője.

11. j.
Pál József Cseres Tibornak
Budapest, 1980. december 31.
Kedves Tibor,
köszönöm nagyon kedves, baráti soraidat. Kicsi táborunk – a régi FOK18
szövetkezetiek –
sokszor emlegetnek, s néhány napja, éppen Erdei Ferenc emlékünnepsége idején. S nagyon
figyelünk azóta minden írásodra.
Boldog újévet kíván, régi barátsággal köszönt Pál József
Budapest, 1980. december 31.
Kézirat
18
Földművesszövetkezetek Országos Központja.