“Webkonyvtaros”, ami jol hangzik es sokretu foglalkozast jelent. A nyilt forraskod tisztazasa: szoftverfejlesztesi mod, sok szalon futo folyamat, osszetett fejlesztogarda. Visszajelzest, azonnali javitast tesz lehetove, direkt a fejlesztokkel lehet kommunikalni. Ez jobb minoseget, nagyobb rugalmassagot, ugyanakkor alacsonyabb koltsegeket jelent. Ugyanakkor (es ez nagyon is fontos) megszunteti a szolgaltatotol fuggest is.

1. Nyílt forráskódú, ingyenes
könyvtári szoftverek
Takács Dániel (webkönyvtáros)
Moholy­Nagy Művészeti Egyetem Könyvtára
Kaposvár, 2007. október 30.

2. Mi az, hogy „nyílt forráskód”?
szoftver­fejlesztési módszer, amely
egyesíti a megosztott és egyidejű
●
ellenőrzés és a munkafolyamat
átláthatóságának előnyeit
jobb minőséget,
●
nagyobb rugalmasságot,
●
alacsonyabb költséget,
●
valamint a szolgáltatóktól való függés
●
megszüntetését jelenti

3. Nyílt = ingyenes?
Free Software: szabad szoftver (nem
ingyenes!)
jogosultság:
a futtatáshoz,
●
a működés vizsgálatához és az igényekhez
●
való igazításához,
a nonprofit célból történő másoláshoz,
●
a fejlesztéshez, ennek megosztásához a
●
nyilvánossággal (GNU)
ekvivalens a nyílt forráskód kifejezéssel

4. Most akkor ez jó?
nyílt forráskódú szoftver = csökkentett költség +
nagyobb rugalmasság
a nyílt forráskód előnyei a nyílt forráskód hátrányai
­ közösségi támogatás ­ a projektek sokszor és könnyen
­ szinte mindig ingyenes halnak el, fagynak le
­ nincs a szolgáltatóhoz való ­ sokszor platformfüggők
kötöttség ­ a kereskedelmi alternatívák
­ módosítható, flexibilis nagyobb szolgáltatási környezettel
rendelkeznek
­ a kiegészítők (dokumentációk,
kezelési útmutatók) soha nem
teljesek, vagy egyáltalán nincsenek

5. A NyF szoftverek evolúciója
Ötlet - Szükség Próbálkozások
Béta / Prototípus
Stagnálás - Eltűnés
Közösség alapítása
a projekthez
Verziók Kiadások
Evolúció - Stabilitás

6. Mi közünk van nekünk ehhez?
Könyvtári alkalmazások területei:
asztali alkalmazások (operációs rendszer,
●
egyéb szoftverek)
webes alkalmazások (tartalomkezelő
●
rendszer)
integrált alkalmazások (IKR – OPAC,
●
repozitórium)

7. Integrált könyvtári rendszerek
új igények – OPAC­manifesztó (nyitás a
közösségek felé)
önálló fejlesztésű IKR­ek, OPAC­ok,
repozitóriumkezelők
legnevesebbek: Koha, Evergeen,
Scriblio, D­Space, Greenstone

8. Koha – a nagyágyú
komplett IKR
●
platformfüggetlen
●
abszolút testre szabható megjelenés
●
leginkább az OPAC lehetőségei miatt
●
szeretik
inkább a kisebb max. száz könyvtárból álló
●
rendszerekhez

9. Az élő példa
http://koha.org/

10. Evergreen – a klasszikus
2005 óta fejlesztik
●
listázható katalógus
●
beépített helyesírás­ellenőrző
●
keresési tippek (l. Google)
●
plusz tartalom (borító, recenzió stb.) hozzáadása
●
több 100 könyvtárból álló rendszerek kiépítésére
●
alkalmas (szerver­kliens felépítéssel) – az első
rendszer 252 könyvtárral indult (2006. november,
Georgia Public Library Service) – 44 alrendszer,
8.8 millió tétel, 1.6 millió felhasználó

11. Scriblio (leánykori név: WPOPAC)
blogmotorra épült – WordPress – így már a
●
megjelenésekor nagyobb volt a
felhasználótábora, mint az összes többinek
együttvéve
nem igazi IKR, inkább csak OPAC, így nem
●
helyettesít, hanem kiegészít
a katalógust ötvözi a WP interaktivitásával
●
és flexibilitásával (megjelenítés, pluginek,
testreszabhatóság)

12. Repozitóriumok
elektronikus dokumentumszolgáltatás
●
(felső)oktatás, önkormányzatok
●
dokumentumok tárolása, kezelése,
●
hozzáférése, szolgáltatása

13. D­Space
itthon a DEENK használja
●
2000­ben kezdte a HP Labs és az M.I.T.
●
fejleszteni
megosztott (közös) munka támogatására is
●
alkalmas (l. CMS­ek)
finoman hangolható hozzáférési szintek
●

14. Rajtunk múlik!
Ingyenesek, így bárki bármikor
●
kipróbálhatja, csak idő és vas kell hozzá
Szabadon lehet módosítgatni őket
●
Ingyenesen rendelkezésre áll a
●
dokumentációjuk és a használói közösség
tudása, tapasztalata
CSAK AKARNI KELL!!!
●

15. Köszönöm a figyelmet!
elérhetőségek:
email/gtalk: daniel.takacs@gmail.com
blog: http://ek.klog.hu