1. WEB 2.0, AVAGY AMIRE AZ ÚJ VILÁGHÁLÓ
KÉPES
Tim O'Reilly - a fogalom megalkotója

2. TELEPÍTÉS NÉLKÜL FUTTATHATÓ
SZOFTVEREK, BÁRHONNAN ELÉRHETŐ
ONLINE DOKUMENTUMOK, INGYENES
TUDÁSTÁRAK, EGYRE GYARAPODÓ NETES
KÖZÖSSÉGEK - SORRA VESSZÜK, MI MINDENT
NYÚJT A NAPJAINKBAN MEGÚJULÓ VILÁGHÁLÓ
A FELHASZNÁLÓKNAK.
 Talán hallotta már a cikkünk témáját adó web 2.0 kifejezést,
talán nem, lényegtelen. Mielőtt nekiállnánk alaposabban
elmagyarázni, miről is van szó, hadd próbáljuk meg
egyszerűen lefesteni ön előtt, érzékeltetve, mit is tud az új
világháló a gyakorlatban. Képzelje el, hogy nem csak
elektronikus levelezését, hanem kedvenc internetes linkjeit,
határidőnaplóját, dokumentumait, fényképeit, videó- és
hangfájljait is bárhol, bármikor elérheti az interneten egy
azonosító és egy jelszó megadása után.
 A web böngészőben megnyíló virtuális munkaasztalon
minden úgy és ott lesz, ahogyan és ahol az utolsó
kijelentkezés előtt hagyta - nem számít, hogy otthoni vagy
munkahelyi számítógépén, egy barátjánál, egy netkávézóban,
vagy laptopján, kézi számítógépén, okos telefonján nézi-e
meg.

3.  Egy kattintás a szöveges dokumentumra, és a szintén a
böngészőben elinduló szövegszerkesztőben folytathatja rajta
a munkát. Kedvére böngészheti kedvenc weboldalait, és
vehet fel új linkeket a gyűjteménybe. Bejegyezhet egy
találkozót a naptárába, vagy módosíthatja annak időpontját.
Levelet vagy üzenetet küldhet ismerőseinek, miután kikereste
elérhetőségüket a címtárból.
 Mindezeket úgy teheti meg, hogy nem kell magával hurcolnia
dokumentumait floppy-n, CD-n, DVD-n vagy egy
winchesteren, és nem is kell telepítenie a kezelésükhöz
szükséges szoftvert. Fájljai ugyanis egy internetes szerveren
tárolódnak majd, az őket megnyitó alkalmazás pedig a
kiszolgáló szerveréről fut majd. Ön csak a böngészőablakból
vezérli az egész folyamatot - bárhol is van, bármilyen típusú
számítógép előtt is ül éppen.

4. BEDOBNI A KÖZÖSBE
 Wikipédia - ez is közösségi munka eredménye
 Sőt, nem csak saját dokumentumaihoz férhet hozzá:
mások is megoszthatják azokat önnel, mint ahogy ön
is elérhetővé teheti mások számára azt, ami kell.
"Megmutathatja" barátainak határidőnaplóját, ahogy
ők is, így közös programjaik ugyanott jelennek meg,
de szervezheti így a munkát kollégáival is, a neten
megosztva a közösen alakított dokumentumot.
Elérhetővé teheti barátai számára a közös
nyaraláson készült fényképeket, ahogyan ők is
sajátjaikat, így egy közös virtuális albumban
lapozgathatják őket.
 De nem csak ismerősökkel, munkatársakkal,
családtagokkal osztozkodhat, hanem ismeretlen
netezők millióival is. Hogy mire jó ez? Képzelje el,
hogy úgy választ éttermet, szállodát, vagy autót,
hogy elolvashatja vele kapcsolatban "ismeretlen
ismerősei" ajánlását - és ön is megoszthatja velük
tapasztalatait. Képzelje el, hogy úgy böngészi a
netet, hogy az önnel azonos érdeklődésű netezők
válogatják, pontozzák, minősítik a meglátogatott
oldalakat, elolvasott híreket - amelyeket átrágva ön is
minősíthet a többiek számára. Mindenki bedob
valamennyit a közösbe, és ki is vehet belőle.

5. MI AZ A WEB 2.0?
 Mindezek a lehetőségek részét képezik a web 2.0-nak, vagyis
a kialakulóban lévő "új világhálónak". Az viszont, hogy mit is
jelent ez a web 2.0, elég nehezen körbeírható: a körülbelül két
évvel ezelőtt megszületett, és azóta is vitatott tartalmú, de
bizonyos körökben igen divatos fogalom egyszerre jelöl újfajta
weboldalakat és szolgáltatásokat, a mögöttük álló
technológiát, és azokat az attitűdöket, módszereket, amelyek
mindehhez társulnak. Szülőatyja Tim O'Really, az O'Really
informatikai könyvkiadó gazdája, a világháló veteránja. A
vállalkozó még 2004-ben indította el az újfajta webes
platformok lehetőségeivel foglalkozó Web 2.0
konferenciasorozatot - amely az egész jelenség névadójává
vált. Meg persze jól is hangzik, és alaposan felértékelheti egy
weboldal vagy szolgáltatás értékét, ha rásütik a "webkettes"
címkét.

6.  A koncepció lényege, hogy a
felhasználó nem csak nézegetni
való weboldalakat kap, hanem
sokoldalúan használható
eszközöket. Ezek az eszközök
akár egyes szoftverek funkcióit is
átvehetik, és arra is alkalmasak,
hogy használójuk másokkal is
megossza tevékenysége
eredményét, sőt, egész
közösségek profitáljanak ebből.
Talán ezt már nem olyan egyszerű
elképzelni, itt az ideje hát, hogy
lássunk egy-két konkrét példát.

7. A "SZÜLETÉSNAP" NÉPSZERŰ CÍMKE
(FLICKR)
 A web 2.0 két "zászlóshajója" a
del.icio.us és Flickr. Előbbi egy online
linktár: a felhasználók kedvük szerint
állíthatják össze kedvenc webes
"könyvjelzőik" listáját, amelyet a
rendszer tárol számukra. Minden
egyes linkhez rövid leírást, és ami
még fontosabb, címkét (angolul taget)
lehet fűzni. A leírás egyértelmű: a link
"tulajdonosát" emlékezteti arra, mit is
tárolt el tulajdonképpen, a címkézés
már kicsit bonyolultabb.

8. A KÖZÖSSÉG MAGÁNAK VÁLOGAT
 Egy linkre tetszőleges számú címkét lehet aggatni, amelyek
leírják és kategóriákba sorolhatóvá teszik azt. A Techbázis
linkjéhez például hozzá lehet fűzni a "számítógép", "internet",
"mobiltelefon" vagy "vírusok" címkét is; de a "híroldal", "portál"
címkék is jól jellemzik, vagy - lévén a del.icio.us angol nyelvű,
nemzetközi szájt - megkaphatja a "Hungarian" vagy "magyar"
címkét is. A rendszer begyűjti az összes ilyen címkét, és nem
is kell, hogy minden felhasználó minden weboldalhoz minden
lehetséges jelölés hozzáadjon, hiszen ezeket a szájt
összesíti, így aztán ezen kulcsszavak - a linkekről szóló
metaadatok - szerint is kereshetővé válik a közösség által
összedobott adatbázis.
 A Flickr is hasonlóan működik: az online fotótárba feltöltött
képeket tulajdonosuk el is zárhatja az idegen szemek elől, de
ami még vonzóbb lehetőség, felcímkézve maga is közzéteheti
őket. A rendszerben ezek után címkék alapján lehet nézegetni
a fotókat szinte a végtelenségig - de lehet van közös
"gyűjtőkbe" (pool) is irányítani a feltöltött képeket, ahol a
megadott téma iránt érdeklődők könnyebben rátalálnak.

9. AZ ÖTLET NEM ÚJ
 E két web szájt példája is jól mutatja, hogy miért fontos
a fejlesztők számára a web kettővel kapcsolatos
hírverés: már mindketten a Yahoo, az egyik
legnagyobb internetes vállalat portfóliójába tartoznak...
A "nagyok" ugyanis felfigyeltek az "új világhálóban"
rejlő lehetőségekre, és le is csapnak az ígéretes
szolgáltatásokat nyújtó oldalakra. Egyesek szerint a
web 2.0 éppen ezért egy hasonló "buborék", mint ami
a kilencvenes évek második felében kezdett el
felfúvódni az informatikai világában. Akkoriban
bármilyen internetes vállalkozásra képesek voltak
irdatlan összegeket - akár dollármilliókat - áldozni a
befektetők.
 Amikor viszont rájöttek, hogy ezek a befektetések soha
nem hozzák meg a tőlük remélt profitot, akkor - 2000
elején - a dotcom-buborék kipukkant, és internetes
vállalkozások ezrei mentek csődbe, de a nagy cégek
lendülete is megtorpant. A túlélők között azonban
voltak olyanok is, amelyek már akkor felvonultatták a
web 2.0 ismertetőjegyeit - vagyis azt, hogy jól
használható eszközöket adtak a felhasználók kezébe.
http://www.origo.hu/techbazis/internet/20060318webket
to.html

10.  Ilyen például az Amazon.com webáruház, amely eredetileg
csak könyveket forgalmazott, ma viszont már szinte mindent.
A cég a vásárlók értékítéletét és visszajelzéseit katalógusa
részévé téve segíti az árukészletben való eligazodást;
adatbáziság pedig úgy építették fel, hogy egy adott könyv
(vagy más termék) vásárlója azt is látja, mit vettek meg
mások, akik ugyanazt választották ki, mint ő. Szintén az
ezredforduló nagy válságának túlélője az eBay internetes
aukciósház, ahol bárki szinte bármit árverésre bocsáthat, a
termékekre pedig online lehet licitálni. Ez is egy jól működő,
jól használható webes szolgáltatás, amelyet felhasználói
töltenek meg tartalommal.
 Talán ez volt túlélésük egyik záloga: ezek a cégek nem csak
eladni akartak valamit a netezőknek, vagyis rájuk tukmálni
árujukat vagy szolgáltatásukat, mint a legtöbb befuccsolt
vállalkozás - így például az egyik legnagyobb bukta, a
kisállat-kereskedéssel foglalkozó pets.com -, hanem
kibontakozási lehetőséget adtak nekik. Napjainkban pedig
kis, egy-két fős netes vállalkozások tucatjai igyekszenek az
újfajta szolgáltatásokkal megnyerni maguknak az
internetezőket - és esetleg felkelteni a befektetők figyelmét.

11.  A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes
szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre
épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy
megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi
szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél
biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a
szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat
maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy
véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak
egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az
interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja
miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne
valamilyen közösség.
 Általában a Web 2.0-hoz kötött fogalom a tartalommegosztás
(sharing), azaz bármilyen információ elérhetővé tétele vagy
ajánlása egymás számára. Ellentétben a hírek, linkek
megosztásával, fájlok megosztása (zenék, filmek) jogi kérdéseket
vet föl.
 A tartalom létrehozását a böngészőn belül, külön programok
igénybevétele nélkül végzik, ehhez általában az AJaX technológia
segítségével létrehozott, esetleg Java vagy Flash alapú, fejlett
felhasználói felület áll rendelkezésre.
 Legújabban a webes keretrendszerek programozási felületét (API)
is megnyitják, így a felhasználók maguk is írhatnak az adott
szolgáltatás adataira épülő programokat, honlapokat (nyitott API).
 A tartalmat létrehozó felhasználók számának nagyságrendi
növekedése az alkotás, a fogyasztás, a véleménynyilvánítás és a
kommunikáció demokratizálásához, valamint a világról szerezhető
ismeretek minőségi változásához vezet.

12. osztályozási rendszerekben az osztályozni kívánt dolgokat fő
kategóriákra osztják, ezeket kategóriákra, és így tovább. Minden dolog
egyszerre csak egy kategóriában lehet (ilyen például a könyvtári
Egyetemes tizedes osztályozás: egy könyv nem lehet egyszerre a Vallás
és a Filozófia kategóriában, mert minden kategóriához más
könyvespolcok vannak rendelve). Ez a kategorizálás feltételezi, hogy van
egy, a témához nagyon jól értő szakember, aki a legjobb kategóriába
teszi az adott dolgot. A címkézés esetén a felhasználó a dologhoz
hozzárendel egy vagy több címkét, ez bárkinek, bármilyen (akár egy
másik címkének ellentmondó) címke fölrakását lehetővé teszi ugyanarra
a dologra. A szakértők hozzáértését felváltja a tömegek bölcsessége.
 Olyan területeken, ahol sok amatőr alkotó van, megváltozik a profik
szerepe, igénybe vehetik a sok, egyenként szerényebb képességekkel
rendelkező amatőr erőforrásait is. (Például újságírók hagyatkozhatnak
amatőr bloggerek véleményére és információira, szakcsillagászok
igénybe vehetik amatőrcsillagászok megfigyeléseit. A SETI@Home
projekt pedig a számítógép-felhasználók gépidejét veszi igénybe
számítások elvégzéséhez, miközben azokat nem használják.)
 Megnő a társadalmi mobilitás. Egy tehetséges ember számára hasonló
eszközök és terjesztési csatornák állnak rendelkezésre, mint a profiknak.
 A marketing is újraértékelődik, a kevés fajta, de nagy mennyiségben
eladható termék (a slágertermékek) uralmát felváltja a hosszú farok
uralma, a nagyon sokféle, egyenként nagyon kis mennyiségben fogyó,
rétegszükségletet kielégítő (de ezeken a piacokon jól eladható) termékek
piaca.
 A web 2.0 kifejezést Tim O'Reillynek, az O'Reilly Media cég alapítójának
tulajdonítják, 2004-ből, ám valójában Dale Dougherty és Craig Line
említette először a kifejezést egy közös előadásukban. O'Reilly
egyébként eredetileg nem generációváltással kapcsolatos értelemben
használta a kifejezést, hanem az internetes gazdaság Dotkomlufi utáni
újraéledését értette alatta. [1]

13. JELLEMZŐI
 Tim O'Reilly szerint a Web 2.0-s tartalmak, alkalmazások, illetve
szolgáltatások jellemzői:
 A web mint platform Cél olyan alkalmazások fejlesztése, melyek webes
felület segítségével képesek a normál asztali alkalmazások teljesítményét
nyújtani (például ilyen a web szövegszerkesztője, a Google Docs). De ide
tartoznak azok a Gadgetek és Widgetek is, melyekkel a felhasználó
munkaasztalszerűvé varázsolhatja az általa gyakran látogatott oldalakat,
illetve közös felületről kezelheti, menedzselheti hálózati alkalmazásait. Az
adat mint hajtóerő A felhasználó birtokolja az információt, saját maga
szerkesztheti azt, és közzé is teheti. Adatvezérelt rendszerek. Részvételen
alapuló tervezés Az eseményeket a felhasználó irányítja, az ő aktív
közreműködésével jönnek létre az oldalak tartalmai. Komponensalapú
fejlesztés Az alkalmazások akár több fejlesztő által írt modulból állhatnak
össze. Laza szervezeti struktúra A tartalom és szolgáltatás közzététele teszi
lehetővé (Creative Commons, „Some rights reserved”, Open Source Culture).
A webes szoftverek folyamatosan fejleszthetők, az új tulajdonságokról pedig
azonnali visszajelzést kaphatunk a felhasználóktól – ezek a szoftverek a
véget nem érő fejlesztési stádium miatt állandó béta verziónak nevezhetők
(perpetual beta).
http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0

14. ÚJGENERÁCIÓS WEBHELYEK, ÚJSZERŰ
SZOLGÁLTATÁSOKKAL
 Mi a Web 2.0 ? Számos újfajta technika elterjedése
következtében kialakulóban vannak olyan újszerű
Tárhely kiválasztása, melyek gyökeresen
megváltoztathatják a weboldalakról alkotott képünket.
A Fontos keresők fejlesztőit komolyan foglalkoztatják
ezek az újfajta oldalak: valószínű, hogy a Web2.0-re
jellemző megoldások fontossága is egyre nő a
keresőoptimalizálás szempontjából is.
 Webhelyek feletti tartalomforrások
 A Web 1.0-val ellentétben a hangsúly inkább azon
van, egy adott adathalmazt, tartalmat milyen módon
dolgozza fel, csoportosítja, jeleníti meg egy adott
webhely. A feldolgozott tartalom eredete egyre
kevésbé fontos, megszűnik annak röghöz kötöttsége,
mert nemcsak az eredeti webhely tervezői szerinti
formában érhető el, hanem szabadon felhasználató
más oldalak által is. Ehhez le kell bontani mind a jogi,
mind a technikai akadályokat. Előbbit a liberális
licenszfeltételekkel (Creative Commons, vagy GNU
licenszek), utóbbit a különböző programozási nyelvek
által elérhető hozzáférés lehetőségével, ún. API-kkal,
vagy RSS abrakok felhasználásával lehet elérni. A
tartalom relatíve egyszerű átvételére jó példa a
http://www.lexipda.de/ , ami a Wikipédia tartalmát
jeleníti meg leegyszerűsített, PDA-kra optimalizált
formában, az API-k felhasználására pedig a
GoogleHejesírás, ami a Google kereső adatbázisát
használja fel helyesírási kérdések "eldöntésére".

15. A WEB 2.0 TECHNOLÓGIAI MEGOLDÁSAI
 Az eredeti, HTML-re épülő Web (Web 1.0) olyan
interfésznek tekinthető, amely az emberi felhasználók és a
szervereken tárolt információk közötti jobb kapcsolódást
tette lehetővé, a Web 2.0 lényege azonban, hogy az
internetet a számítógépek számára is kihasználhatóvá
tegye, és ezen keresztül mind az ember-ember, mind az
ember-számítógép közötti együttműködést a korábbiaknál
jóval magasabb szintekre emeli. Az új terminológiák ugyan
egyik napról a másikra, szinte a semmiből bukkantak elő,
az azokat megalapozó technológiák viszont hosszú és
folyamatos fejlődés eredményeként jöttek létre: részben
ugyanazok, melyek az internethasználat korábbi
szakaszában már megjelentek, és készítették elő a
változásokat. A Web 2.0 valójában nem, vagy csak nagyon
kevés, radikálisan új technológiához kötődik, inkább a
meglévő technológiák használatának újragondolása vagy
újszerű alkalmazása figyelhető meg a háttérben. Ilyen
módon számtalan olyan új – vagy kevésbé új, de új formát
kapott – technikai megoldás jelent meg az elmúlt években,
ami a Web átalakulását elősegíti. Ezek a megoldások a 4.
ábra által mutatott 4 fő rétegbe szerveződnek, és ennek
megfelelően e fejezet is ebben a szerkezetben tárgyalja a
különböző technológiai megoldásokat.