(Bűn, film, néző, rossz... film, bűn... és újra csak bűn... bűn, rossz... és film) Anyám elalvás előtt mindig azt mondta: „Fiacskám, ne nézz annyi filmet!” Most már tudom, igaza volt...

1. Pécsi Tudományegyetem
Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar
IKV0101-L – MAGYARORSZÁG KULTÚRÁJA A XXI. SZÁZAD ELEJÉN
Dr. Agárdi Péter egyetemi tanár
Bűn az élet... akkor miért éled?
(Bűn, film, néző, rossz... film, bűn... és újra csak bűn... bűn, rossz... és film)
Anyám elalvás előtt mindig azt mondta:
„Fiacskám, ne nézz annyi filmet!”
Most már tudom, igaza volt...
Ambrus Attila József
Informatikus könyvtáros – AL – 1. évfolyam. 2. félév
Pécs, 2008. április 13.

2. A XIX. század végén megjelent egy új és csodálatos műfaj: a film. A
kezdeti technikai nehézségek után hamar fellendült a filmgyártás. Kialakult a
filmes szakma első generációja, és meglátták a műfajban a szórakozás mellett
az előnyös üzleti vállalkozást is. Így hamarosan megindulhatott a tömegfilm-
gyártás. A mai modern tömegfilmek – eltérően a szűkebb közönségnek
készülő művészfilmektől vagy szerzői filmektől – általában üzleti
vállalkozásként születnek meg, többnyire rendkívül nagy tőkebefektetéssel,
melynek megtérülésén jól szervezett intézményi háttér, forgalmazók,
reklámcégek, moziláncok stb. dolgoznak.1 Szükség is van a profitra, hiszen a
filmek elkészítése manapság igen költséges. A finanszírozás megszervezése
és a források megszerzése pedig nehezen kivitelezhető. Hazánkban még
inkább... A 2004. évi II. filmtörvény2 utáni vitákban egymásnak feszültek a
filmiparos érdekek. A Magyar Mozgókép Közalapítvány „ugyanis már nem
képviseli teljes egészében a filmes szakmát, amely a rendszerváltozás óta
jócskán átalakult. Független gyártóműhelyek, terjesztők kezdtek dolgozni, a
filmiparban megjelent a magántőke, amely egyre meghatározóbb.”3 Ezért az
alapítványi finanszírozási pályázatok megszigorodtak. Ennek az ügynek az
sem tett jót, hogy az Állami Számvevőszék 1998/2002 közötti vizsgálódásakor
kiderült, hogy „1998 és 2001 között a támogatások felhasználását a
minisztérium nem ellenőrizte. Az MMK a működési költségek felhasználásáról
nem nyújtott be részletes elszámolást, amit a minisztérium szintén nem
észrevételezett.”4
Emellett az „alternatív filmes műhelyek megjelenése, a nemzetközi
koprodukciók arányának növekedése vagy (később) a kereskedelmi televíziók
1
Sulinet Filmlexikon: http://www.sulinet.hu/media/tomegfilm.htm (2008.04.13.)
2
A joganyag letölthető word formátumban: http://www.mmka.hu/xml/dispatch2.xslt?userhomedir=/x&object-
id=75350523-c9fb-44f2-a825-da6ac182f61d címről, vagy kikereshető a Complex Webjogtárból:
http://kozugy.kerszov.hu/jr/sf/startfrnp.html címen. Lásd még az Oktatási és Kulturális Minisztérium
összefoglalóját a 2004 áprilisában hatályba lépett filmtörvény eredményeiről:
http://www.magyarorszag.hu/ShowBinary/repo/root/mohu/hirkozpont/hatteranyagok/filmtorveny (2008.04.13.)
3
Zsidai Péter: A szakma öntörvényűen működőképes. Kritika, 2005/9. sz., 10. o. Lásd még M. László Ferenc:
Sok bába közt. A nemzeti filmvagyon sorsa. Magyar Narancs 2007. március 1., 10-12. o.
4
Uott., 11. o.
1

3. bekapcsolódása a finanszírozásba”5 mind-mind átalakította az eladható film és
egyben a mozi fogalmát. A szakma óhatatlanul a populáris igényeket
vette/veszi célba. Ez nem feltétlenül rossz, hiszen elképzelhető, hogy csak így
lehet megmenteni a hazai filmeket, ugyanis, „miközben fokozatosan csökken a
hazai mozik látogatóinak száma, egyre többen néznek magyar filmet”.6
A tömegfilmek máig legnépszerűbb műfaja a bűnügyi film illetve annak
számos típusa, a gengszterfilm, a kémfilm, a nyomozós krimi és a thriller.
Fritz Lang „M, egy város keresi a gyilkost”7 című, 1931-ben készült
remekműve 117 percen át borzolja a nézők idegeit. Alfred Hitchcock „Psycho”8
című 1960-as filmje majd’ 30 évvel később teszi ez ismét. 1980-ban
megszületett Bob Rafelson „A postás mindig kétszer csenget”9 című
alapműve, melyben a két főszereplő (Jessica Lang, Jack Nicholson) játéka
filmtörténelmet írt. 2007-ben Martin Scorsese az Oscar-gálán tarolt „A tégla”
című bűnügyi thrillerjével, ami ráadásul nem is eredeti ötleten alapult, hiszen a
2002/2003-as hongkongi Wai Keung Lau és Siu Fai Mak által rendezett
nagyszerű „Szigorúan piszkos ügyek” 10 című trilógia gyengén lebutított
(amerikanizált) változata.
Bűnügyi- és akciófilm terén természetesen említhetünk hazai példákat,
úgy mint Tóth Endre „5 óra 40”11 című 1939-es filmje, vagy Bácskai Lauró
5
Erőss Gábor: A magyar film emancipációja. In: A 2000 c. folyóirat kultúrafinanszírozási különszáma
2004/tavasz, 25. o.
6
Grunwalsky Ferenc – Szomjas György – Varsányi Gyula: Senki ne gondolja, hogy ez most egy buli. Kritika,
2007/3. sz., 5. o.
7
A filmben az ártatlan képű gyerekgyilkos után együtt nyomoz a rendőrség és az alvilág. Ez a film a lélektani
krimik egyik első előfutára.
8
Egy félreeső motelben gyilkosság történik, a szimpatikus tulajdonosról kiderül, hogy súlyos pszichopata. A
film a thriller-műfaj iskolateremtő darabja.
9
Ki ne emlékezne az országúti csavargóra, Frankra, aki beleszeret egy útmenti fogadó tulajdonosnőjébe. A
kedves, szemrevaló hölgy természetesen férjnél van. A klasszikus szerelmi háromszög megannyi problémát
vet fel. A legnagyobb probléma, hogy a férj nagyon jó egészségnek örvend, és nem szándékozik ideje korán
távozni a túlvilágra. Persze, a szándék néha kevés...
10
A trilógia a klasszikus „csiki-csukira” épül. Az első részben Yan, még mielőtt végezne a Rendőrakadémián,
besúgó lesz a Triádban. Ming alig volt 18 éves, mikor a Triád főnökének megbízásából zsaru lett. Minget
azonban azzal bízzák meg, buktassa le főnökét... A második rész az első rész cselekményének előzményeit
bontja ki: azt az időszakot, amikor a fiatal Yan beépül a Triádba, Ming pedig a rendőrséghez. Az álgengszter
Yan és az álrendőr Ming több mint egy évtizedet nyomon követő történetének harmadik részében
megtudhatjuk, mi történik Minggel, miután megölte Yant.
11
A történet Párizsban játszódik, ahol az egykori dúsgazdag, világhíres énekesnőt, Eleonórát lakásán megfojtva
találják. A gyanú eleinte titkárára terelődik. Ám csakhamar kiderül, hogy túl sok férfinak állt érdekében a díva
gyors távozása a földi létből.
2

4. István „A Hamis Izabella”12 című 1968-as alkotása, vagy Dobray György „Az
áldozat”13 című 1980-as rendezése, vagy Novák Erik 39. filmszemlés filmje a
„Zuhanórepülés”,14 mely akciójeleneteiben már vetekszik a külföldi nagy
stúdiók filmjeivel... és még sorolhatnánk tovább.
Persze, az említett filmek15 között eltelt időben számos más alkotás is
született a műfajban, de itt hely és idő hiányában nem térhetünk ki rájuk.
Az idő bizonyított: a műfaj életben maradt, és régóta virul. Olyannyira,
hogy a világ filmtermésének nagy része már a bűnre alapozódik. Valljuk be, a
bűn része mindennapjainknak, így természetes, hogy a filmes szakmában is
előkelő helyet kap. Ráadásul nagyon is kifizetődő.
Az emberek manapság már nem meglepődni járnak – mint a film
(h)őskorában – a moziba – ha ugyan még járnak –, hanem borzongani és
kemény, brutális akciójeleneteket látni. Nem elég a televízióból, rádióból,
újságból áradó erőszak. Nem bizony. A kedves jegyvevő Dolby Surround-ban
szeretne „élvez(ked)ni” és közben „örülni”, hogy lám-lám, másnak még
rosszabb, kegyetlenebb az élete, mint neki, aki tátott szájjal meredve a
vászonra, pislantás nélkül gyűri magába a popkornt kólával áztatva.
A bűn fertőz, ápol... s jól betakar. Így van ez a mozival is. Az itthonival is,
nem csak a „hollivudival” Mióta változott valami, azóta alig változott valami.
Igaz, nem kell lelkesen tapsolnunk a filmhíradóban látható elvtárs kitűnő
munkavégzését bemutató képsorokra, és nem kell székünkben lábunkkal
ütemet verve „menetelnünk” a szovjet felszabadítókkal Sztálin-pajtás zászlaja
alatt, mégis keserű a szánk íze: nincs kontroll.16
12
A filmben Végh Márta tanárnő a tanítványát keresi egy elhagyott villában, amikor rábukkan a főbérlő
holttestére. Hamarosan kiderül, hogy az asszonyt a Hamis Izabella nevű bélyeg miatt gyilkolták meg.
13
A filmben a többszörös kéjgyilkos után nyomozó rendőrtiszt arra a felismerésre jut, hogy csak a következő
potenciális áldozat megtalálása vezethet a gyilkos nyomára. Megkeresi nyugdíjas kollégáját, aki a
viktimológia elméletével foglalkozik.
14
Theo kiszabadul a börtönből, és hazaérkezve beleszeret az egyetlen abszolút tabunak számító lányba, és
innentől nincs megállás... Lásd még Libor Anita riportját a rendezővel:
http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php?ulink=715 (2008.04.13.)
15
A filmek tartalmi leírásához a http://port.hu/ (2007.04.13.) moziportál adatbázisát használtuk.
16
Itt nem feltétlenül Antal Nimród 2003-as (Kontroll) díjnyertes filmjére gondolunk. Mert ez esetben ki kellene
mondanunk, Kontroll igenis van... és az kicsit ellentmondás lenne a főszöveghez képest. Mert miről szól a
film?: Egy kegyetlen gyilkológép garázdálkodik a Metróban, aki utasokat lök a metró elé, és a metróvezetőség
embereiről, akik számára csak egyetlen fontos szempont létezik: az utasok metróba vetett hite. Egy időről-
időre feltűnő különös alakról, a Gyalogkakukkról, akinek kedvenc szórakozása, hogy magára haragítja az
3

5. Megfordult a világ... és mi most éppen fejjel lefelé lógunk... csak fejre ne
essünk. Úgy tűnik, semmi sem szabhat határt a semminek. Maximum nem
megyünk be a moziba, és akkor nem „etethetnek meg” bennünket akármivel.
S lám a mozi akkor végképpen kihal... mint a dinoszauruszok... egyszerre és
nagyon.
Tény: a bűnügyi filmek (ezerféle alműfajjal) kellenek... csak hát jó lenne
valami tanulság is.
A filmek egy része bemutatja a nézőnek a bűn kialakulását. Nyomon
követhetjük a szereplők sorsát, amiből kiderülhet, hogy teljesen hétköznapi
emberként hogyan juthatunk el odáig, hogy a barátnőnket egyszerűen csak
fogjuk, és kidobjuk az ablakon (Salamon András: Zsötem,17 1992).
Előfordul, hogy a főszereplő azért követ el bűnt, hogy a körülötte zajló
értelmetlen élet megalázottságából kitörjön (Szomjas György: Könnyű vér, 18
1989) vagy a rendszerváltozás utáni társadalmi és gazdasági „sokk”-ban a
könnyebb „boldogulást” válassza, mint Mundruczó Kornél első filmjének
szereplője (Nincsen nekem vágyam semmi,19 1999), hiszen „Esztétikai és
erkölcsi szabadság csak ott van, ahol választhatunk. A kilencvenes évek
káoszát nem mi választottuk, ránk méretett”.20 A bűn megjelenése a hirtelen
változások után az „Életben” (is) egyértelmű lett és ez a „vásznakat” sem
kerülhette el. A rozsdás rendszer – mely a bűnt (főleg a sajátját) eltitkolta –,
megadta magát, és utat nyitott az erőszakos ábrázolásnak, mely a tömegeket
leköthette, s azok legalább nem a rendszer addigi bűneire figyeltek.
ellenőröket, hogy azok heves izgalmak közepette üldözni kezdjék a folyosókon, a peronokon, a mozgólépcsőn
és a sínek között.
17
Anita beleszeret Laciba, a nagydumás vidéki csirkefogóba, aki közben Szilviát is „kábítja”. A két lányt Laci
Bécsbe csábítja, ahol olcsón eladja őket egy peep-showban. A kapott pénzből filléres helyeken „nagyvilági”
életet élnek, míg Szilvi meg nem unja, és úgy dönt „lelép” a többiektől.
18
Margó és Ildi aktmodellek a Képzőművészeti Főiskolán, különben pedig az utcán dolgoznak. Margó fiúja
váratlanul kiszabadul a börtönből, és mindenhová követi a két lányt. Eközben pedig folyton szól a német
nyelvű Danubius...
19
Brunó élete a mai Magyarországon zajlik, ezen belül is megosztva egy falu és Budapest között. Egy fiatal
srácról van szó, aki hétvégenként sárkányrepülőzik a falujában, hétközben pedig Budapesten él, hogy ott
homoszexuális prostituáltként keresse meg a kenyerét.
20
Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized. A magyar rendszerváltás filmjei. Metropolis, 2002/3-4. sz., 12. o.
4

6. Az „új integritás legfeljebb a bűnben újjászületve építhető fel. Filmek sora
(Egy teljes nap21 [Grunwalsky Ferenc, 1988], Céllövölde22 [Sopsits
Árpád,1990], Árnyék a havon23 [Janisch Attila, 1991], Woyzeck24 [Szász János,
1993], Gyerekgyilkosságok25 [Szabó Ildikó, 1993], Könnyű vér17 [Szomjas
György, 1989], Kicsi, de nagyon erős26 [Grunwalsky Ferenc, 1989] és majd tíz
évvel később a Visszatérés27 [Grunwalsky Ferenc, 1998]) mutatja meg, ha
tisztességes eszközökkel nem teremthető meg az önbecsülés, a bűnbeesés
sem túl nagy ár ahhoz, hogy személyiségnek, szabad embernek érezhessük
magunkat: „ha kell, embert is ölök”.”28
21
Józsi egész nap az utcán taxizik. Sokszor felhívja Évát, aki viszont egész nap otthon van, és nincs más dolga,
mint hogy szép legyen, és Józsit várja. Ezen a napon Gáspár többször üzen Józsinak rádiótelefonon,
emlékezteti, hogy lejárt a kölcsön határideje. Józsi azzal a hatvanezerrel tartozik Gáspárnak, amivel elkezdte a
taxizást. Hiába próbál pénzt szerezni, nem kínálkozik semmilyen lehetőség, hogy vissza tudja adni a
kölcsönt...
22
A régi céllövöldét kénytelen eladni a tulajdonos. Fia, Feri búcsúzóul lőhet még egyet. Néhány évvel később
ugyanez a fiú egy rendőrnyomozóval szemben ül. A féltve őrzött puskával lelőtte az apját. A holttestet
elrejtette az ágyneműtartóban, majd az anya segítségével elásta, de a bűntény napvilágra került. Ferit
letartóztatták. A nyomozó szeretné megérteni a gyilkosság indítóokait, megismerni a fiú személyiségét,
viszonyát a családhoz, a világhoz. Feri azonban nem ad tisztességes válaszokat. Apjáról azért elmond egy-két
történetet.
23
„Soha nem gondolsz a bűnnel, és egyszerre csak ott állsz előtte, és ő megérint téged” – mondta a rendező
filmje kapcsán. Hőse, az anyagi gondokkal küszködő elvált, fiatal férfi kiúttalan helyzetben szánja el magát
olyan cselekedetre, mely egyértelműen lopásnak minősül, s közben véletlenül meg is öl valakit. Barátnőjével
útjaik elválnak, volt felesége viszont pár napra rá bízza gyereküket. Így lányával együtt bujkál üldözőik elől. A
film erről az állandó menekülésről szól és a férfi küzdelméről önmagával...
24
Woyzeck, a váltóőr a sínek között álló bódéban tölti napjait. Az Orvos kísérletnek veti alá: állandóan borsót
kell ennie. Woyzeck feladatai közé tartozik az állomásfőnök, a Kapitány borotválása, aki hangszórókon
keresztül ellenőrzi és irányítja őt. Woyzeck élettársa és közös gyerekük anyja Mari. A Rendőr a kocsmában
szemet vet a fiatalasszonyra. Woyzeck érzi, hogy megcsalják, ezért nem megy többé haza. A Kapitány és az
Orvos is célozgatnak arra, hogy a felesége hűtlen lett hozzá. Woyzeck Mariért indul, hogy a sötét, hideg
vízparton helyreállítsa a világ rendjét...
25
Balogh Zsolt 12 éves, nagyon magányos kisfiú. Nagymamájával él kettesben, akit Bizsunak hívnak. Az idős
hölgy hajdan híres primadonna volt, ma ágyhoz kötötten, lesötétített szobája négy fala között, a külvilágot
teljesen kizárva él. Bizsu alkoholista, nagyobb mennyiségű ital szükséges ahhoz, hogy egyik napot a másikig
kibírja. Unokáján kívül nem érintkezik senkivel. Budapest egyik legelhagyatottabb helyén élnek, egy magas
bérházban, a Duna-parton. Zsolt mamája lelépett, disszidált, havonta egy-egy szerény összegű csekk jelzi,
hogy még él valahol. A fiú mindig egyedül bolyong, titkos helyei vannak a Duna különböző pontjain.
26
Bogár Pált betörés gyanúja miatt egyéves vizsgálati fogság után – bizonyítékok hiányában – elengedik. A férfi
látszólag elfogadja a társadalom deklarált normáit, kemény fizikai munkát vállal egy gyárban. Szabadidejében
azonban ismét lakásbetöréseket hajt végre, körültekintően, nyom nélkül. A szerzett pénzt, aranyat húgának és
családjának adja. Bár mindig egyedül dolgozik, sofőrnek magával viszi gyámoltalan sógorát. Bogár életelve:
nekik is joguk van jól élni, s ezt munkából lehetetlen biztosítani. A vetélytárs banda azonban a sógort
kihasználva csapdába csalja Bogárt...
27
A főhős, Bogár tízévi távollét után visszatér, végignéz a kerten, és azt mondja: „Itt minden megváltozott”. És
valóban. Ami pedig még nem, az ezután fog megváltozni. A film az 1989-es Kicsi, de nagyon erős folytatása.
A 30. Magyar Filmszemle egyik legemlékezetesebb, s egyben legkeményebb alkotása.
28
Schubert Gusztáv: Szociohorror, reálfantasztikum. Élet és Irodalom, 2002. március 29., 20. o. Lásd még
Adorján Tímea: A magyar filmművészet 1990 és 2004 között. Tudásmenedzsment, 2005/1. sz. (április) 118-
133. o. http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php?ulink=715 (2008.04.13.)
5

7. A bűn a véletlennek is köszönhető olykor (Fekete Ibolya: Bolse Vita,29
1996)... no meg a rendszerváltásnak is (András Ferenc: Törvénytelen, 30 1994).
Az egyre jobban leszakadó értelmiségnek „sírva vígadó” tükörképet tartó
vígjátéki bűnbak-iroda (Bacsó Péter: Balekok és banditák,31 1996) már csak
keserű hab az olvadozó tortán. A bűn vígjátéki megközelítése legalább
eredeti. A bulvár mozi azonban nem érheti be ennyivel, és nem is állhat meg.
Robog a bűn útján, mint egy fékevesztett kamion (Erdőss Pál: Gyilkos kedv,32
1996).
A filmek készítői általában sorban elbuknak azon, hogy választ adjanak
arra, hogy miből lesz a bűn. A néző a film végére bedarálja a vödör tartalmát,
ugyanúgy, ahogy őt darálta be a film. Úgy tűnik, egálban vannak...
Megismétlem: csak az a baj, hogy nincs tanulság.
A naiv bűn megjelenítése manapság már nem vonzza be a nézőket a
mozikba. Ők már túllépték a naiv korszakot. Akció kell (a filmben is, nem csak
a bevásárlóközpontban). Igazi akció... persze, csúnya beszéd, lövöldözés,
robbanás, kemény szex: ez is mind-mind kellék. Az sem számít, hogy egy óra
múlva már nehéz lenne felidéznünk a film tartalmát. Arra bezzeg emlékszünk,
„hogyan szakadt le az ürge feje”.
Miért?
Csak.
Mi már csak ilyenek vagyunk, nem is érezzük jól magunkat, ha nem
nyúznak meg valakit elevenen. Esetleg talán mi magunk is eljátszadozunk a
gondolattal, hogy mi lenne, ha... hm... fogorvosként a főnökünk, szomszédunk,
vetélytársunk vagy felebarátunk feleségét... (ne tessék rosszra gondolni)
29
1989 nyarán megnyílt országunk nyugati határa, és ezzel Kelet-Európa bűnözői is tölcséren kicsoroghattak a
vágyott létbe. A kalandorok, csempészek és bűnbandák elől menekülők is elindulhattak. A filmben szereplő
vándorlók Budapesten találkoznak, és sorsuk összeforr egy pillanatra. Azt hiszik, ez a vágyott „szabadság”.
30
A rendszerváltás után az ügyeskedők, szélhámosok hiénaként vetették magukat a kárpótlási jegyek
tulajdonosaira. A megváltozott „új világba” csöppen bele a film szerencsétlen főhőse.
31
A kilátástalan értelmiségi nehéz helyzetbe kerül, így nem marad más választása, meg kell nyitnia a Dr. Bűnbak
Irodát, és abból fog élni, hogy hivatásos bűnbak lesz, aki elviszi a balhét... pénzért.
32
Az iskolából hazafelé tartó kislányt kamionosok felkapnak a kocsijukba, magukkal viszik, megerőszakolják és
fogva tartják. Az édesanya az események mögött férje kétes üzleti ügyeit sejti. Az apa előtt a keresés során
feltárul egy erkölcseiben és társadalmi tartásában megroppant, értékvesztett ország tragédiája...
6

8. ...szóval ha eljátszadozhatnánk a „Kiválasztott” szájában egy orvosi
csípőfogóval... szeret, nem szeret... szeret, nem szeret...
... és máris eljutottunk a horror műfajához. Ami aztán a valódi, mocskos
bűn bemutatása.
Igencsak meglepődnénk a XIX. század végi mozinézőkön – akik
akkoriban halálra rémültek a kamerába vágtató gőzmozdony látványától –,
hogy mit szólnának a mai mozihoz.
Ha a brutalitás olyan erővel tört volna be akkoriban a filmes szakmába,
mint amilyen szintre máig elért, biztos, hogy most nem kellene a filmről
beszélgetnünk, hiszen mára az már csak „vakvágány lenne” a fényképezés
történetében.
Mi történt hát velünk? Immunisak lettünk a mocsokra?
Igen.!?
Jöhet még rosszabb?
Bizony... kopogtat.
Felhasznált és ajánlott irodalom
· A film krónikája. Officina Nova, Budapest, 1995.
· Adorján Tímea: A magyar filmművészet 1990 és 2004 között. Tudásmenedzsment, 2005/1. sz. (április)
118-133. o.
· Balázs Béla: A film szelleme. Új Palatinus Könyvesház, Budapest, 2005.
· Balázs Béla: A film. Gondolat Kiadó, Budapest, 1961.
· Balogh Gyöngyi – Báthory Erzsébet – Fazekas Eszter – Keleti Éva – Prekop Gabriella: Hungarian Film –
Magyar film – A short history from the beginning until today – A magyar film rövid története a kezdetektől
napjainkig. Hungarian Film Institute, Budapest, 1999.
· Barotányi Zoltán – Bori Erzsébet – Turcsányi Sándor: 303 magyar film amit látnod kell, mielőtt meghalsz.
Gabó Kiadó, Budapest, 2007.
· Bazin, André: Mi a film? – Esszék, tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest, 2002.
· Berkes Ildikó – Nemes Károly: A bűnügyi film. Uránusz Kiadó, Budapest, 2001.
· Bíró Yvette: A hetedik művészet – A film formanyelve – A film drámaisága. Osiris Kiadó, Budapest, 2007.
· Bordwell, David –Thompson, Kristin: A film története. Új Palatinus-Könyvesház Kft., Budapest, 2007.
· Channel 42 Media Studio: Filmlexikon (CD-ROM). Cyberstone, Budapest, 200?.
· Dániel Ferenc: Cédával álmodni jó – Kritika. Filmvilág, 1990/8. sz., 56-59. o.
· Ebert, Roger: Száz híres film – The Great Movies. Európa Kiadó, Budapest, 2006.
· Erőss Gábor: A magyar film emancipációja. A 2000 c. folyóirat kultúrafinanszírozási különszáma
2004/tavasz, 25-40. o.
· Gabor, Gelencser: 25 Hungarian film weeks : 1965-1994. Könyvjelző Kiadó, Budapest, 1994.
· Gregor, Ulrich – Patalas, Enno: A film világtörténete. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1966.
· Grunwalsky Ferenc – Szomjas György – Varsányi Gyula: Senki ne gondolja, hogy ez most egy buli.
Kritika, 2007/3. sz., 5-7. o.
· Hammer Ferenc: Bűn a moziban = Filmvilág, 1997/05. sz., 34-35. o.
· Homoródy József (szerk.): A magyar film húsz éve (1945-1965). Magvető Kiadó, Budapest, 1965.
· Honffy Pál: Filmelemzés a magyar órán. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975.
· Juhász István: Kincses magyar filmtár: 1931-1944 – Az eredeti forgatókönyvből 1931és 1944 között
létrejött hazai mozgóképekről. Kráter Kiadó, Pomáz, 2007.
7

9. · Kelecsényi László: A magyar hangosfilm hét évtizede: 1931-2000 – Hyppolittól Werckmeisterig. Palatinus
Kiadó, Budapest, 2003.
· Kenedi János (szerk.): Írók a moziban. Magvető Kiadó, Budapest, 1971.
· -lee-loo-: Nincsen nekem vágyam semmi. Csapnivaló – filmmagazin, 2000/22. sz. (október), 19. o.
· Löwensohn Enikő: Filmévkönyv 2007. – A magyar film 2006-ban. Magyar Nemzeti Filmarchívum,
Budapest, 2007.
· M. László Ferenc: Sok bába közt. A nemzeti filmvagyon sorsa. Magyar Narancs 2007. március 1., 10-12. o.
· Mátyás Győző: Új és közönségfilm és magyar. Kritika, 2005/3. sz., 20-22. o.
· May, Renato: A film formanyelve. Magyar Filmtud. Int. És Filmarchívum, Budapest, 1961.
· Mihalcsik Zsófia et al.: Kiürült agóra – A rendszerváltás filmjei. Kerekasztal-beszélgetés. Filmvilág,
2002/1. sz. 16-21. o.
· Molnár Gál Péter: A bájos gyermekgyilkos. Élet és Irodalom 2004. július 12.
· Nádori Péter: Idegen Lucifer. Filmvilág, 1997/6. sz., 54-55. o.
Nemes Károly: Miért jók a magyar filmek? – Tanulmányok. Magvető Kiadó, Budapest, 1968.
·
· Nemeskürty István: A film ma. Gondolat Kiadó, Budapest, 1971.
· Schubert Gusztáv: Filmgyári lazac. Filmvilág, 1997/5. sz., 36-37. o.
· Schubert Gusztáv: Rejtőzködő évtized. A magyar rendszerváltás filmjei. Metropolis, 2002/3-4. sz., 10-22. o.
· Schubert Gusztáv: Szociohorror, reálfantasztikum. Élet és Irodalom, 2002. március 29., 15. és 20. o.
· Szabó Gábor: Filmes könyv – Hogyan kommunikál a film?. Ab Ovo Kiadó, Budapest, 2002.
· Varga Balázs: Nagy motívumok igézetében. Beszélő, 1998/12. szám
· Varga Balázs: Városnézés – A kortárs magyar film Budapestje. Budapesti Negyed (Város és a mozi –
tematikus szám), 2001/1. sz.
· Veress József: A magyar film története. Anno Kiadó, Budapest, 2006.
· Zsidai Péter: A szakma öntörvényűen működőképes. Kritika, 2005/9. sz., 9-12. o.
· Zsugán István: Szubjektív magyar filmtörténet, 1964-1994. Osiris-Századvég Kiadó, Budapest, 1994.
Internetes források – (2008.04.13.)
· Alfred Hitchcock’s Psycho – screenplay: http://www.paradiselost.org/psycho.html
· Cain James: A postás mindig kétszer csenget. Legeza Ilona könyvismertetője.
http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li0271
· Czeller Péter: Szigorúan piszkos ügyek. Moziplusz filmkritika. 2005. november 11.,
http://moziplussz.hu/kritika.php?id=799
· Filmtörvény – Magyarország.hu:
http://www.magyarorszag.hu/ShowBinary/repo/root/mohu/hirkozpont/hatteranyagok/filmtorveny
· Gyöngyösi Zoltán: M – egy város keresi a gyilkost (1931). Filmkalauz-blog
http://filmkalauz.freeblog.hu/archives/2008/01/21/M_-_Egy_varos_keresi_a_gyilkost_1931/
· Jure Miku: Zrcaljena podoba. Ogledalo in filmska slika. Nova revija in Kinoteka. (Fordította: Potoczki
Klára) 1997. In: Filmkultúra
http://www.filmkultura.hu/1999/articles/essays/tukor.hu.html#lang
· Magyar Mozgókép Közalapítvány:
http://www.mmka.hu/xml/dispatch2.xslt?userhomedir=/x&object-id=75350523-c9fb-44f2-a825-da6ac182f61d
· Psycho (1960). IMDB filmkatalógus.
http://www.imdb.com/title/tt0054215/
· Sulinet Filmlexikon
http://www.sulinet.hu/media/tomegfilm.htm
· Tudásmenedzsment
http://www.feek.pte.hu/tudasmenedzsment/index.php?ulink=715
· Web jogtár
http://kozugy.kerszov.hu/jr/sf/startfrnp.html
· Zuhanórepülés Hivatalos weboldal
http://www.zuhanorepules.hu/
·
A filmek tartalmi leírásához a http://port.hu/ moziportál adatbázisát használtuk.
8