2. A web 2.0 fogalmat Tim O'Really-nek
tulajdonítják(2004)
O'Really Media cég alapítója
Tim szerint „A Web 2.0 a computeripar
üzleti forradalma, amely az internetet egy
alkalmazási felületté tette és segített
megérteni az új platform adta
lehetőségeket.”
4. A web 2.0 (vagy webkettő) mindazon második
generációs internetes szolgáltatások
gyűjtőneve, amelyek a közösségre, és/vagy a
tartalommegosztásra épülnek
A felhasználók maguk készítik a tartalmat vagy
megosztják egymás információit
A szolgáltató csak magát a laza keretet adja
(valamint a kinézetet, a design-t), annak
feltöltéséről már a felhasználók maguk
gondoskodnak
5. Ezen új-generációs portálok egyaránt a felhasználók
kommunikációját-kapcsolatrendszerét veszik célba
Hazai portálok: www.iwiw.hu, www.freeblog.hu
Nemzetközi: www.facebook.com ,illetve
www.youtube.com
a "Web 2.0" kifejezés valami nagyon fontos dologra
mutat rá:
- A webhasználat új irányaira és ezekhez
kapcsolódó, megújított technikákra
A jelen tanulmány ezért a Web nagy korszakaiként
értelmezi a Web 2.0-t és társait(web 1.0; web 2.0; web
3.0)
6. 3-as szint:
leginkább web 2.0 központú vállalkozások és
alkalmazások, melyek csak az interneten léteznek.
A hagyományos emberi kommunikációjukat igen
erősen lecsökkentik és minden tevékenységüket
átteszik a web 2.0-s lehetőségekre
O’really szerint ilyenek:
eBay, Skype, Wikpedia, Del.icio.us, Google AdSense
7. 2-es szint:
olyan alkalmazások, melyek képesek internetes
kapcsolat nélkül is üzemelni, de teljes mértékben
csak a weben képesek üzemelni.
O’Really szerint ilyen pl: Flickr (fotómegosztó oldal)
8. 1-es szint:
Az alkalmazások alapvetően a saját gépen
üzemelnek, de képesek internetre is lépni
Példák: Google Docs, Apple iTunes
9. 0-ás szint:
Az alkalmazások ugyanúgy működnek nettel, mint
anélkül.
Példa: MapQuest, Yahoo!, Google Maps
10. Az olyan újabb generációs internet
technológiák, mint az Ajax, Adobe
Flash, Flex, Java, MS Silverlight és a Curl
kifejlesztették a böngésző-alapú alkalmazásokkal
javíthassák a felhasználói felületet.
Ezen technológiák megengedik, hogy nem az egész
böngészőt frissítsék fel, hanem csak annak egy
kisebb részét.
Szerver-oldali szoftverek, Kliens-oldali
szoftverek, XML és RSS
11. A gyakorlatban a web2.0-ás alkalmazások egy
létező szerverre épülnek
valójában sokkal többek, mint egy sima szoftver
Ezen webes alkalmazások a gyakorlatban sokkal
erősebb adatbázist és munkafolyamat-támogatást
igényelnek a hagyományos programokhoz
képest, mivel csak így tudnak teljes
eredményességgel működni.
12. A web 2.0 által nyújtott lehetőség, hogy a userek a
szerver oldali adatokkal dolgozzanak
Ez megtörténhet egyszerű HTML-oldalakba
ágyazott lekérdező-táblázatokon keresztül, VAGY:
működhet valamilyen script-nyelven is (pl:
JavaScript/Ajax)
Ezen technológiák egyszerre teszik lehetővé, hogy
a kliens-oldali számítógép csökkentse a szerverek
leterheltségét és megnövelje az alkalmazások
hatékonyságát.
13. A lényeg: a minél jobb áttekinthetőség és a minél
egyszerűbb kezelhetőség.
Ezt a közös hivatkozási alapot teremti meg az XML
formátum
A hordozhatóságot biztosító protokollok
mindegyike ismeri és támogatja az XML-protokollt
(Pl: RSS=Really Simple Syndication)
A fejlesztők ezen technológiákat a web 2.0
felhasználhatóságával és barátságosabbá tételének
fejlődésével úgy jelenítették meg, hogy a
hagyományos RSS-ikont lecserélték a Feeds-
ikonra.
14. A web 2.0 első része a RIA (Rich Internet
Application), vagyis a gazdag internetes alkalmazás.
Az ehhez kapcsolódó kifejezések a flash, az ajax.
A web 2.0 második része a SOA (Service Oriental
Architecture). A SOA jelentése: szolgáltatás-orientált
architektúra
Az ehhez kapcsolódó kifejezések a feed, rss, internetes
szolgáltatások és a már mindenki által hallott mush-
upok.
A mush-upok jóval gazdagabb funkciót tudnak
nyújtani, mint alkalmazások egyszerű gyűjteménye.
15. A web 2.0 harmadik része a közösségi web.
A webkettes alkalmazások egyre interaktívabbak a
végfelhasználókkal
A végfelhasználó nem egyszerűen csak
alkalmazás-felhasználó, hanem aktív résztvevő is.
17. Tartalommegosztás (sharing):
Egyes információkat, híreket, linkeket ajánlanak fel egymás
számára a userek. Az információ kiajánlása teljesen
jogszerű, de a tartalmak, illetve a filmek, zenék,, stb.
megosztása már kemény jogi problémákat vet fel
Blog (internetes napló):
Bárki szabadon megírhatja gondolatait, ötleteit, a vele
történteket. Ez a klasszikus blog. Ennek logikus
továbbfejlődése az, amikor az eddig passzivitásra
kárhoztatott olvasók már hozzá is szólnak az egyes
cikkekhez, illetve beírásokhoz
Címkefelhő (tag cloud):
Az adott oldalon előforduló, leggyakrabban használt linkek
gyors és érthető összefoglalása. Minél nagyobb egy
szöveg, annál fontosabb, illetve annál többször használják.