IAN STEWART-VANN JOINES Bevezetés a korszerű tranzakcióanalizisbe

1. ATA-MA
Bevezet6s
akorszerfi
tranzakci6analfzisbe
Ebben a kiinyvben a
tranzakci6analizis (TA) elm6let6be6s
gyakorlatdba vezetjiik be az olvas6t.
Az anyagot oly m6don rendeztiik el,
hogy j6l kezelhet6legyen,
ak6r tanfolyamon ak6r fgy, hogy csak
a kiinyv alapj6n akarja elsajdtftani.
Ha el6sziir tal6lkozik a TA-val,
rrcm6[iiik, hogy 6rt6kelni fogia
fesztelen6sktizvetlen stflusdt.
Az elm6leti 6llfft6sokmegvildgitds6ra
b6s6gesenhozunk fel p6ld6kat.
Azok az olvas6k, akik
a TA 101-estanfolyam
h6tt6ranyagak6nt haszn6lj6k a
kiinyvet, annak teljes anyag6t
megtaldljdk benne.
Ez a kiinyv nemzetkiizi olvasmdny
6sazt rem6ljiik, hogy
olvas6tdbora is nemzetkiizi lesz.
Ezt tartottuk szemel6tt, amikor a
kiinyv nyelvezet6t6sa felhozott
p6ld6kat megvdlasztottuk.
ISBN 963854882 7
,illtl
tlltl
lilltttlt
il
il
il
ill
IAN STEWART
VANNJOINES
Bevezetds
akorszer
fitranzakcidanalizisbe
Grafit Kiad6

2. A mf eredeticime:
TAToday
A New Introduction to Transactional
Analvsis
NottinghamUfesSpace,19g7
@Ian Stewart,VannJoines
A magyarkiadilstszakmailag
lektoriilta:
dr. Valkai Zsuzsanna
dr. Miinnich Iviin
Eza kcinyvaX6niaKonyvkiad61994.6vikiadiisaalapjr{nk6sztilt.
@XdniaKonyvkiad6
rsBN963851701 I
@Grafit Krinyvkiad6
rsBN9638548827
A kcinyva Grafit Kcinyvkiad6
gondozrisdban
aX6niaKcinyvkiad6val
kcitdttszerz6d6s
alapjrin
jelenrmeg.
Grafit Krinyvkiad6Budapest,1998
Felel6skiad6: A GrafirKiaddigazgat6ja
Felel6sszerkeszt6:
ZentaiLdsz16
A borit6terv Sz6kely
Agnesmunkrija
Szed6s
6stcirdel6s:
Jaczina
Jiinos(KisEg6rKkt.)
K6sziilta Grafit PencilNyomdaiizemdben
Felel6s
vezet6:Korokp6ter
18,0A/5 iv teriedelemben
TARTALOMJEGYZEIK
El6sz6 ........'..9
I. r6sz - A TA BEVEZETfSE
1.. NIiaTA?.. ....'.'..13
ATAkulcsgondolatai. .'."...13
ATAfiloz6fidja
..... ........ '. 16
II. r6sz - A szEMELYrsfc Arp{zoulse: az 6n-dllapot-modell
2. Aa 6n-dllapot-rnodell
P6ldrikazin-rillapot-modell-v:iltilsokra
Azdn-iillapotokmeghatiiroziisa . . . .
V:nnak-e val6skiilonbs6gek az 6n-iillapotok koz<itt?
En-iillapotok6sa superego,ego6sid
Az 6n-iillapotok elnevezdsek6snem maguk a dolgok
A tf legyszerfi
sftett modell
3. As 6n-dllapotok funkcioruilis a,nc,l{zise
Alkalmazkod6
Gyermeki
6sSzabad
Gyermeki
Irrinvit6-Szabillvoz6
6sGondoskod6
Szi.il6i. .
Feln6tt
E6gi"-*ak.......:. ::.. :. : : : : ::. :: : :.
4. A tnd,soilrendfr stntkturdlis modell
M6sodrendristruktura: Sziil6i .
Miisodrendti struktlira : Feln6tt
Miisodrendristruktdra: Gvermeki
A struktdra dsa funkci6 megkiilonb<iztetdse . .
5. As dn-dllapotokfelisnerd,se . .
Viselked6stanidiagn6zis
Szociiilisdiagn6zis
T<irtdnetidiagn6zis
Fenomenol6giaidiagn6zis
Az dn-6llapot-diagn6zisa gyakorlatban
Avdgrehajt6dsaval6s 6n . . . .
6. Strukturdtlis patol6gia
Kontaminiici6
Exkhizi6
III. r6sz - KOMMUNIKIi,CI6: Tranzakci6k, sztr6kolg iddstrulcutdlds
32
33
34
5/
3B
40
40
43
4q
45
49
49
51
51
52
56
56
59
27
24
ZJ
26
,7
29
30
65
OJ
68
7I
74
77
77
7. Tranzakci6k .....
Kiegdszit6tranzakci6k .
Keresztezetttranzakci6k
Rejtetttranzakci6k . .
Tranzakcidk6snemverbiilisjelek . . .
Vrilasztdsok
lehet6s€ge
8. Sstr6kok
Inger-6hs6g
ISBN9638548827

3. Sztr6kok6sa viselked6s
meger6sft6se
Sztr6kokadiisa6skap6sa
Sztr6k-gazdiilkodeis.
Sztr6k-profil
:-_^ -" r^ "__'
On-sztr6k
Vannak-e,j6" 6s,,rossz"
sztr6kok?
79
80
82
B4
87
B9
97
9I
92
94
95
96
V. T6SZ _ HOGY A VILAG ILLESZKSI,JT;K S(,ITSI((,II I V UN|1' T,4:
Passzivitis
o Id6strukturdld,s
170
170
t/J
174
r69
r69
r/o
l/o
Visszavonulds
Ritusok 78. Afdlreistnerdsimatrix . . .' "
A fdlreisme16steriileter
AfdlreismerdstiPusai'......
A fdlreismer6ssiintjei (m6djai)
Iddtolt6s
Aktivitiisol<
.Iiitszmdk .
Intimitzis
176
177
177
179
782
182
183
184
184
787
190
19I
L92
t94
L99
201
203
205
207
208
221
22r
223
224
zz+
225
227
229
230
232
w" rdsz - sA.rAT
ffrrronrfNnTiiNK MEcfRrisA:sorskiinyvek
IO" A so,rskiinyv terrndstete is ered-ete
A sorskrinyvtermdszete6sdefinici6ja
A sorskonyveredete .
I 7^
^Hograndljiik
meg a sorskiinynet? . . . . .
cy6ztes,vesztesdsnem gy6ztessorskcinyvek
_S9r;k<;nyvafeln6ttdletben
. . . . . . . . . . . .
Mi6rt fontos a sorskcinywek
meg€rt6se?
Sorskonyv6sdlenit .
12. . Etetpozi?i6
; .,
Ete!pozicloka telnottkorban,azokd_keret
Szem6llsdgvriltozds6sazok6-keret
I 3. Sorslccinyr i iizenetek is sorslcdnyvi mo:trir.
Sorskcinyvi
iizenerek6sa gyermek6sziel6se
Asorskrinyviiizenetfajtiii . . . " . .
A sorskonyvi matrix .
1-4. Para;ncsokds d.iintdsek . . .
Atizenkdtparancs. . .
F,Fiscript ...:
Hogyankapcsol6dnaka drintdsek
a parancsokhoz?. . . . .
Antisorskonyv
15. 1 sorskiinyvifolyarnqt . . .
A hat sorskrjnyvifolyamat
.. ::
Afolyamar-remdkkombin6ci6i
. .. . .
A sorskonyvi folyamat eredete
Hogyanlehetkitorniasorskrjnyvifolyamat-mintdkb6l?
. . .. .... .
76. Eldirdsok ds a mini-sorslcdnyv
Lofl?n
figygJj.uk
meg az el6irds-magatandst?
Elsocteges_elor-rqs
. . .
916inisok-6sa lolyamat-sorsk<inyvtipusai
Utasitilsokdsdlethelyzet ...........
Az otmegenged6s . .
Az el6friliok eredete .
Amini-sorskrinyv ...
109
109
r72
115
I17
101
101
r.03
118
119
t22
134
134
I40
r40
r44
Af6lreismer6simatrixdiagram
.' . .'
A f6lreismer6simatrix haszndlata . '
VI. r6sz - SORSKONYVI HIEDELMEINK IGAZOIJSA:
Helyettesit6 6rzelmek 6s jeitszm{k
HeIv ett esitd 6 melmek ds ssetonok
Helvdttesit6sek6ssorskonyv ." " "
Helvettesit6drzelmek6sautentikus6rzelmek
ii;iffi;;ii6 €rzelmek, autentikus 6rzelmek 6sprobldmamegoldrls '
24. Miert i dtsxunk i titszmdikc:t?
Jrltszmdf
,zsetonoli
6ssorskrinyvi
kiegyenlitds
A sorskcinyvi
hiedelmek
meger6sit6se
125
125
725
728
27.
22. AhelyettesttSrends'zer...' """'271
Sorskonwihiedelmekdsdrzdsek """" zrL
n.fv"""'.iiO-"c"yilv6nuliisok " " 2r4
il;"r6'i;t".l3r.ir.. "" '276
nirEf"""tirOiendszerb6lval6kitor6s " " "218
Helyenesit6sdi....' -....
Zsetonok
23. Jtitsztntik 6si dtsxmaelemzds
Aj6tszm6kp6ldei. .
Trik6k .
A idtszmdk fokozatai .
Aj:itszmak6plete ..
A dreima-hiiromszcig '
Aj6tszmdktranzakcidanalizise . . .'
r47
r47
r51
151
151
153
153
156
r57
160
160
161
761
764
232
232
A negy mitosz

4. VII. r6sz - vAI,fozAS: A TA a gyakorlatban
26; Szersdddsek amegvdltoxtisro. . . .
Steiner,,ndgyelvdrdLsa"
Mi6rt haszn:iljuka szerz6ddseket?.
Hat6konyszerz6d6sk6szit6se
.. .. .
27. A vtiltoztis cdljai a TA-ban
Auton6mia
Hogy szabadd
ii,vii.ljunk
a sorskonyw6l
ProDtemamegoldas
.
A,,gy6gyul:is"szemponrjai
28...TA-terdpis....
On-terdpia
Mi sziiksdgvan a terdpidra?
ATA-terdpiajellegzetess6gei. . . . .
A TA hiirom iskolija
29. A TA o.s okto,,tdsbo:n 6s a sservezetekben
Ktildnbsdgekaz oktatdsi-szervez6si
6sa klinikai alkalmaziisok
kozdtt . . . . . . .
Szervezetialkalmazdsok
A TA az oktatiisban
3A. Hogranfejlfid.fltt aTA? . .
Eric Berne6sa TA eredete
Akorai 6vek . .
Az elrerjedds6vei . .
Nemzetkozimeger6sod6s
Jdtszmzlk,
szimbi6zis6sa referenciakeret ZJJ
235
Jiitszmiik6ssztr6kok
Berne,,hatel6nye" ... 236
n;atszmarr
lo"ii- "rrra-tiar;
.: . . :... . .. .. .. 237
25. Hogranbdnjunkajdtsxmdkkal? ... .....238
Elkell-enevezniinkaj6tszmeikat? ......238
Is.mer6sj6tszmdk.... ........23g
Elveavdlasztdsoklehet6sdgdvel
-.. ....24O
Anegativkiegyenlitds
elnemismerdse ...... . . . 242
Ajdtszma-sztr6kokhelyenesitdse.. ....243
rl6sz6
Ebben a kcinyvben a tranzakci6analizis (TA) elm6let6be 6s gyakorlatilba ve-
zetjiik be az olvas6t.
Az anyagot olyan m6don rendeztiik el, hogyj6l kezelhet6legyen, akdr tanfo-
lyamon, aliriicsak'a konyv alapjiin akarja elsajdtitani. Ha el6szrir tal:ilkozik a
TA-val, rem6ljiik, 6rt6kelni fogja fesztelen 6skiizvetlen stflusdt. Az elm6leti dllitdsok
megvil6gitri.srirab6s6gesenhoztunk fel p6ldiikat.
-
Az;k az olvas6k, akik a TA 101-es tanfolyam hdtt6ranyagak6nt haszniiljiik a
krinyvet, annak teljes anyaget megtaldljiik benne.
Ez a konyv nemzetk6zi olvasmdny 6s azt rem6ljiik, hogy olvas6tdbora is
nemzetkiizi lesz.Ezt tartottuk szem el6tt, amikor a konyv nyelvezet6t 6sa felhozott
p6ldiikat megviilasztottuk.
A gyc.karlatak
A TA m6dszer6nek elsajiitftdsasordn sok gyakorlat e1',r682€s6t
javasoljult az
olvas6nak. A tananyag minden r6sz6t kcizvetleniil kdveti egy odavonatkoz6 gyakor-
lat. Ugy gondotjuk,-hogyez a leghat6konyabb m6dja annak,hogy az olvas6k min6l
jobban elsajiitithassilkaz elmdletet.
-
A gyakorlatokat be6pitettiik a szovegbe'Minden gyakorlat a kapcsol6d6 elm6-
leti anyag utiin k<ivetkezik. Legcdkzerfrbbenigr hasmdlhatja fel a kdnyvet, ha min-
den grakorlatot akkor vdgezel, amikor soron kdvetkezik-
O Amikor ezzel a nyomdai jelz6ssel taldlkozol, egy gyakorlatot olvasol. V6-
gezd el azonnal, amikor riikeriil a sor. Azutdn t6rj 6t a kovetkez6 oktatiisi
ittyag.a. A gyakorlat v6g6t ugyanaz a jelz6s mutatja, amit az elej6n Littril. O
Javasoliuk,
hogyegyjegyzetfiizetbejegyezze
felagyakorlatokkalkapcsolatos
megjegyz6seit
6sa megolddsokat.
Ezsegits6g6re
leszabban,
hogyaT.A-t
a leghat6-
konyabbm6donsajdtftsael,tigy,hogysajdtr6sz6rehasznflja'
Mire lehet ds tnire nem lehet hasznrtlni a kiinyvet?
tudjaOnt ellitni.
A TA-terapeutiik
arrabiztatjiikklienseiket,
hogytanuljdkmegaTAalapelgon-
doldsait.
Ha valakiTA-terdpidba
akarl6pni,ebb6la konyvb6lmegtanulhatja
azt,
amiresztks6gevan.
HaazonbanTA-teriipidtvagyszolgilltatiisokatakarnffitani miisoknak,akkor
ezta konyvetcsaka TA legalapvet5bb
elm6letdnek
elsajiititiisdra
hasznrilhatja
fel.
z+/
247
248
z5u
253
253
254
254
255
257
FOGALMI SZ6fl{R
257
257
258
259
263
263
264
265
268
268
269
270
27L
273

5. Ezaz alapvet6tud:isnem el6gahhoz,hogyTA-szakemberkdnt
dolgozz6k,e c6lb6l
kiil<intanulmi{nyokatkell folytatni,gyakorlatitapasztalatokat
kell szerezni6sszu-
perwizi6ra
van sziik6g. V6giilvizsgritkell tenni aTA-thitelesit6szervekn6l.
Elrn6,leti tne gkii relit 6siink
Azitt kozciltanyagamaiTA-elmdlet:iltaliinosan
elfogadottf6vonulatiit adja.
Az ilyenjellegri szovegn6lnemlennehelyes,ha aTA-elm6letm6gvitiis r6szeir6lis
besziimoln:ink.A mai TA azonbannagyonkiikinbcizika 10 6wel ezel6tti TA-t61.
Vannaknag.yonfontosalapelveka TA f6 vonulatiiban,amelyekr6lEricBernenem
is hallott 1970-benbekcivetkezett
hallldig. Ekonyvmegiriisdniilazvolt azegyikf6
elgondoldsun(hogyezekkel
megismertessiik
azolvas6t.
Berne
kordnaknagyfjit6-
ja volt, 6srigy gondoljuk,nagyontetszene
nekiaza m6d,ahogyaTA-szakemberek
folytattrikrijitdsait.
Vanegykev6ss6
kfviinatosvdltoztatdsaTAgondolkoddsm6djriban,
amelymdr
a legkoriibbi iddszakbanmegkezd6dritt.
Ez annyitjelent, hogy trivializiiltrik a TA
eredeti6slegalapvet6bb
tanitdsait.
Berne azt akarta, hogy a TA mindenki szdmerael6rhet6legyen.Egyszerfi
szavakkalirta le gondolatait.J6lleheta szavakegyszeniekvoltak,
azriltalukkifeje-
zett gondolatokbonyolultak6sszrivev6nyesek.
A TAandpipszichol6gia
k6tesstetusziit6rteela60-as
dvekben
6segyes
szerz6k
a TA felszini egyszerfs6g6thaszniiltiikfel arra, hogy tulegyszenisitenformdban
adj:ik az olvas6koz<ins6g
el6.A TA m6g mindig nem gy6gyultki teljesenabb6l a
sdrtil6sb6l,amelyetazokbanaz6vekben
szenvedett
el.Annakellen6re,hogyazigazi
TA-szerz6k6s -szakemberek
rendkivtilkomoly munkdtvdgeztekaz elmrilt 6wized
sor;in,rigytrinik, hogya,,szakricsktinyv-pszicho16gi6t6l"
neh6zmegszabadulni.
Ekcinyvmegiriisdnail
azisc6lunkvolt,hogyeztahamisk6petkiigazftsuk.Arra
torekedtiink, hogy aTA-elm6leteteredetifinomsiig:iban
6sm6lys6g6ben
mutassuk
fel, an6lkiil, hogy fel kellene dldoznunkazt a nyelvi tisztasiigot6segyszerris6get,
amihezBerneannfra ragaszkodott.
Ezels6sorban
a TA-elmdlet
megalapozdsdra,
magdraaz6n-iillapot-modellrevonatkozik.Eredetimunkdj{banBerneujra esfjra
azt hangsflyozta,hogy az 6n iillapotoknakid6dimenzi6javan.A Sziil6i6sa Gyer-
meki egyardnta mrilt visszhangjai.
A Feln6ttazitt-6s-most-ra
adottreakci6,amely
az egydnteljes feln6tt er6forriisaitfelhaszndlja.Mindhdrom 6n-rillapotmagfban
foglaljaa gondolkodiist,
drzest6smagatartdst.
Oridsia ktilonbs6g
ektizotta n6zet
kozott, 6sak6s6bbi,trivializdlt vriltozatkozritt,melyszerint:A feln6tt6agondolko-
diis,a Gyermekidaz6rz6.s,
a Sziil6i6pedigamagatartiis.
Ebbena k<inyvben
visszat6riinkBerneeredetielk6pzel6s6hez
az 6n-6l7apot-
modellelkapcsolatosan
6skonzisztens
alapk6nthaszndljukazelmdletegy6bteriile-
teinekmegmagyar6zis6ra.
Esetek ds nevek
Ahol eset-illusztrdci6kat
alkalmaztunk,a megadottnevekkitaliiltak. Ha b6r-
melykapcsolat
felfedezhet5
egyval6sszemdly
nev6vel,
azav6letlenmrive.
10
[. r6sz
A TA BEVEZETESE

6. 1. fejezet
MI A TA?
,,A tranzakci6analizis szem6lyis69- 6s szisztematikus pszichoterdpiiis elm6let,
amely a szem6lyis6gfejl6d6s6vel 6sa szem6lyesviltoziissal foglalkozik."
Ez a TAdefinici6ja, amelyetaNemzetkiiziTranzakci6analitikusTdrsasdgfogal-
mazott meg. Val6jriban a TA manapsdg mrir enn6l j6val tdbbetjelenf a pszichol6giai
megkozelit6sek kozritt a tranzakci6analizis kiemelked6 elm6let6nek m61ys6g6t6s
alhalmazhat6sriginak szdlesskdlijdt illet6en.
A szem€Iyisdg
elmdletekdnta TA k6pet ad arr61,hogy az emberek pszichol6gia-
ilag hogyan strukturdl6dnak. Ennek drdek6ben a TA egy hdrom r6szb6l 6116,
6n-ril-
lapot-modellk6nt ismert modellt haszn:ilfel. Ugyanez a modell segit annak megdr-
tds6ben,hogy az emberek hogyan funkciondlnak - azaz hogyan fejezik ki szem6lyi-
s6giiket a magatartds eszkozeivel.
A TA ugyanakkor jelent egy kommunikdci6s elmdletet is. Ez kiterjeszthet6
olyan m6don, hogy a rendszerek6.s
szen ezetekelemzdsdnekm6dszer6.tadja.
ATAkinriljaa grermekifejl6ddselm4letdtis.Asorskonyukoncepci6megvildgit-
ja, hogy jelenlegi dletmintiiink hogyan gycikereztek a gyermekkorban. A sorskiinyv
keretein beliil a TA magyardzatot taldl arra, hogyan folytatjuk gyermekkori jritszmii-
inkat feln6tt korunkban, m6g akkor is, ha ezekkudarccal teli 6sfdjdalmas eredm€-
nyekhezvezetnek. Tehiit aTApszichopatol6giaielmdletetis biztosit sz{munkra.
A gyakorlati alkalmaziis teriilet6n a TA val6jriban egy eg6sz pszichoterilpiiis
rendszert ad. Alkalmazziik a kiilonboz6 pszichol6giai rendellenessdgek minden
fajt6jrinakgy6gyftrisdra,a mindennapi €lewezet6siprobldmdkt6l kezdve a komoly
pszich6zisig. Egy6ni-, csoport-, p6r- 6s csaliidterdpids m6dszereket egyardnt biz-
tos(t.
A teriipiiis teriileten kiviil a TA oktat6si c6lrais haszndlhat6. Segiti a tandrokat
6stanul6kat abban, hogy megmaradjanak a tiszta kommunikrici6 sftjdn 6s elkeriil-
jdk az improduktiv 6selterel6 szembesiil6seket.
A TA-nak kukinosen nagy haszndt
lehet venni a tandcsad6i munkilban.
A TA hasznoseszkrjza szervezdsndl6sa kommunikiicids k6szs6gekfejleszt6-
s6ben.valamint a szervezet-elemz6sben.
A TA egy6b alkalmaz6i kozott fel kell sorolnunk a szociillis munkdst, a ren-
d6rt, a fiatalkorriak brinriz6s6vel foglalkoz6kat, 6snem utols6sorban a lelki vezet6-
ket 6sa papokat.
A TA b:lrmely teriileten haszni{lhat6, ahol emberek kozotti meg6rtdsre van
sziiks6g,emberi kapcsolatokr6l6skommunikiici6rdi van sz6.
A TA kulcsgondolatai
Vann6hdny
olyan
fontos
kulcsgondolat,
amelyaTAalapjdt
kdpezi.
Segits6-
grikkel
megkrilcinbdztethe$tik
a TA-tbiirmely
mdspszichol6giai
rendszert6l.
A
kcivetkezd
fejezetekben
r6szletesen
megvizsgdljuk
6sp6ldrikkal
is illusztriiljuka
13

7. ATAMA
fentieket.Elciljrir6banazalapfogalmakkal
6sszakkifejez6sekkel
ismerretjiiKmegaz
olvas6t.
Az 6,n-dllap o t-tno d.ell
Mind kciziil legalapvet6bbaz6n-dllapot-modell.
Az 6n rillapotaz egymiishoz
kapcsol6d6viselked6sm6dok,6rz6sek6sgondolatokegyiittese.iz az a m6d, aho-
gyanszem6lyis6giink
egyr6sz6tegyadottid6pontbanmanifeszt:iljuk.
A modellhiirom killonboz66n-dllapotot
rajzolfel.
Ha az itt-6s-mosrtdrt6ntekreval6 reakci6imbanfeln6tt m6donviselkedem.
gondolkodom
6s6rzek,felhaszniilva
azadottszitu6ci6ban
igdnybe
vehet6er6forrd-
sokat, akkoraFeln6tt-6n-dllapotbanvagyok.
El6fordul, hogy olyan m6don viselkedem,gondolkodom6s6rzek,amellyel
valamelyik szi.il6mvagy sztil6figurdmmagarartiisiformiiit mintegy lekopirozom.
Ha ezt teszem,akkor a Sziil1i4n-dllapotbanvagyok.
Van,amikorvisszat6rekolyanmagatartdsi,
6rzds-
6sgondolkodiisformiikhoz,
amelyeketakkor haszndltam,amikor gyermekvoltam.Ilyenkor Gyermeki
6n-dtla-
potbanvagyok.
Tra nzs.kci6k, meger 6s{t6,sek, id.flstrukturdlds
Ha azembervalakivelkommunikiil, m6djribaniill viilasztani,hogy a rendel-
kez6srerfll6 hrirom dn-:illapotkriziil me$ikkel fordul azillet6hciz,akivisiont viilasza
sordnugyanilyenvdlasztilsel6tt rill.Eztakommunikiici6cser6t
n evezziktanzakci-
onaK.
Amikor az dn-dllapot-modellt
a tranzakci6-sorozatok
analizis6re
haszndliuk.
akkor az rigl.nevezettszabdlyos
tranzakci6-analizisr1l
beszdliink.A szabiilyosiz6t
annakklfejezdsdre
haszndljuk,
hogykimutassuk,
nemannyiraa TA eg6szEr6l
van
sz6,haneminkiibb annakegyikspeciriiis
iigazatilr6l.
Amikor te 6s6ntranzakci6ban
vagyrnk,6nelfogaddst
jelzekfel6d,te viszon-
zod ezt az elfogadiist.
TA nyelvenezt az elfogaddst
nevezziiksztr6knak.*Errea
sz_tr6kra
sziits6giik van az embereknek
fizikai 6spszichol6giai6rtelembenvett j6
kciz6rzetiikfenntartdsdhoz.
Amikor a tranzakci6 csoportokbanvagy p:irokbant<irt6nik,az id6t olyan
m6dokon hasznriljrik,hogy az osfielyozhat66selemezhet6
. Ez az id6strukrurdlds
elemz6se.
" Sztr6k. Az angol sz6 szdlesszemantikaiskdliit otel fel. tlrtelme a konkrit pozitiv fizikai 6rin-
tdst61,simogat:istrila legszdls6negatfvig(iitis) terjed; de magiibafoglalja ai elismerdsso66le
absz,traktformrijrit mind pozitlv, mind negativ 6rtelemben.-Aforaitaii nehdzsdgekmiatt a
toviibbiaktran a szoveg az eredeti angol sz6 magyarosanirt vriltozatriq a TA szikkifejez6sdt
haszniiljuk.
L4
MI ATA?
Sorslccinl'u
Felismerds, '/ijr o trtehnezds, szfunbi6zis
tev6kenys6ge.
* -'uri;u;6dja
annak, hogl l vitrigot sajdt sorskony*inkttql ilessziik, hogy
,r.i.f.titl. ngy.iit." t i"tiitt affiuka7"-[y bi'onyot 6lethely-zet
ritjdnhozz4nk6rke-
,Z i.i"""a.iakar.rztfdtreiiiiat""t , f6i nemismer6snek,
figyelmenkiviil hagyiis-
Helyettesttdsek (racket-ek)*, zsetonok 6s jdtsztruik
Kisgyermekk6nt
6szrekellett venntink, hogy a csaladunkban
bizonyos6rz6-
,"t"t t]iioguttut,
^a.om1
.,rir"on, elnyomtakl-Hogy megkapjuk.a.meger6sft6
;tr""g;rd",",1gy kln itut]tor"""t , hogy csaka csal6dunkban
engedilyezett6tz6-
* Az angol szaknyelva racket kifejez€st haszn6lja'
15

8. ATAMA
seket fo&iuk 6rezni. Ez az elhatiroz{s nem tudatosan alakul ki benniink. Amikor
miir sajeit sorsunk szdvegkcinlvdt jeitsszuk feln6tt dletiinkben, sokszor toviibbra is
lefedjiik autentikus 6rz6seinket azokkal, amelyeket gyermekkorunkban enged6-
lyeztek szdmunkra. Ezeket a helyettesit6 6rz6seket racket-6rz6seknek (racket fee-
lings) nevezziik.
Ha ilyet tapasztalunk ds elraktilrozzuk, ahelyett, hogy rogtrin kifejez6srejut-
tatniink, a TA azt mondja, hogy zsetontgfrjtiink.
A jiltszma a tranzakci6k ism6tl6dd sorozata, melyben mindk6t f6i v6giil is
racket-drz6seket tapasztal meg. A jftszma mindig tartalmaz vdratlan dtkapcsokisi
mozzanatot, amikor a jdt6kosok megtapasztaljdk" hogy valami vdratlan 6sk6nyel-
metlen dolog tort6nt. Az emberek fgy jdtsszrik ajdtszmiikat, hogy nincsenek annak
tudati{ban.
Autontitnia
Hogy 6letiinket teljes drtelemben 6ihessiik, feliil kell vizsgiilnunk a gyermek-
korban kigondolt strat6gi6kat. Amikor pedig rigy tal{ljuh hogy ezek a strat6gidk
mdr nem igazdn mrikcidnek megfelel6en, alkalmasabbakkal keil 6ket helyettesite-
niink. TA nyelven sz6lva, ki kell l6pniink a sorskonlvb6l 6segyfajta auton6midtkell
taldlnunk.
A TA rigy alakitotta ki eszkcizeit,hogy azok segits6k ezt a folyamatot. Kompo-
nensei atudatosstig,a spontaneitds,esazintimitdsravalo k6szs6g.Ez azt a kdpess6-
getjelenti, hogy az egy6n k6pes legyen arra, hogy sajdt probldmdit ijsszesfeln6tt
er6forr6sai moz g6sftds6valmegoldja.
A TA filoz6fi6ja
ATAbizonyos filoz6fiai alapfeltev6seken alapszik. Ezekemberekr5l, az6letr6l
6s a viiltoziis c6ljrir6l tett megdilapitrisok.
A TA filoz6fiai alaDt6telei a kovetkez6k:
Az emberekkel miiden rendbenvan. mindenki okd.
Mindenkinek megvana gondolkodd.sra
val6 kdpess6,ge.
Az embereksajdt magukhatdrozzdkmeg nnonv1,gzetiiket,6,s
ezaz ellutdrozds
megvdltoztathat6.
A fenti t6telekb6i kovetkezik a TA-gyakorlat kdt alapelve:
a szerz5dd,ses
m6dszer
6sa nyilt kommunikdcki.
Az etmberekke{, tnind,en rendherl vo:n, nr-imdenki akd
Ez a T,A.
legalapvet6bb feltev6se.
A kovetkez6t jeienti: Neked 6s nekem, rnindkett6nknek vannak 6rdemeinlq
drt6keink 6s emberi mdlt6sdgunk. Elfogadom rinmagamat, amilyen vagyok, 6selfo-
gadlak t6ged, amilyen te vagy. Ez inkribb l6nyegi, mint viselked6si megrillapitiis.
15
MIATA?
Id6nk6ntel6fordulhat,hogynemtetszik,amitcsindlsz'vagynemtudomelfo-
guani.
T;;"J
"zonban,
tt.-ilv?1ff"", mindig elfo-gadlak'Emberi
l6nyeged
tokdle-
i.*n."nEU"n va.,nnim, ietletenok6,bdravisillied6sed
visszatetsz6
lehet.
Nem6llokfelen"a it t"'".* dllszfelettem'Egyszinteny1Fy","F mint embe-
,.k. il6;;;kkor is,ha,Jj*ii.tlylnkvagvmriveitsdgiink kiilonbozik'Ezakkor
ir id ir""-k"ro;u.irot o-ii., fajtdjriakvagyvalliisriakvagyunk'
Mindenkinek tnegttoLna gond'olkod'dsra val6 kdpessdge
A srilyosagykrirosultakon
kiviil mindenkinekmegvan.agondolkoddsrava16
k6p.*6;;. Ereii'-i"a""-"gy.i emberfelel6ss6Se
annakeldont6se,hogy mit akar
az 6lett5l. Minden
"gy"t-EitU*
egyiitt fog 6fni azokkal a kovetkezm6nyekkel'
amelyekkel
d<int6se
j6r.
A iliintisi modell
rnk,veliink minden ok6' El6fordul, hogy
rik, azt a strat6gi:ltkcivetjiik,amelymel-
,zhat6
lesmegfelel6bb
utak-m6dok,
ame-
azt,hoff azellens6gesnek
trin6vil6gt6l
id6nk6nimegpr6biilunkugyanezeken
az
:gtessziik,ha=iz eredmenyekudarcot 6s
korunkbansemrudtakbennilnketrdk6'ny'
meghatdrozott
m6donfejl6dltrn' Term6-
t<rdnk.Nekiinkazonbanm6dunkband1lt'
rk ellene,vagyneisvegyiikrudomaisul'
elmondani.Kornyezetiinkrremkdnyszertthet
arra,hogybizonyosm6don 6rezziinkvagyviselkedjiink.Eletkoriilmdnyeinkvagy
mdsemberek
"rO,
.tyo*?ri gyakorottratriit<
rdnk' Al azonbanmindig a mi egy6ni
dont6siinkon
mrilil<,hogybefiSdot.rnk-.
"r.knek
apresszi6knak.
Felel6sekvagyrnk
5bbi alkalommalmegviiltoztathatjuk' Ez
6koraielhatdrozesainkra
is'Ha ezenkora
netleneredm6nythoz szdmunkrafeln6tt-
azeredetielhatirozlst,6s rij, megfelel6bb
dont6sekre
vriltoztassuk
Azemberektehiitk6pesek
avditozfsra.Avdltozrisokat
fgy drhetjtikel,hanem
csupdn
beldtjuk,ttosy uLgi viselked6si
mintdinkhelytelenek'hanemkomolyan
;idrdr";ti, higy ;'ioi.ui;;gv6ltoztatluk. A vrlltoziisokatpedigval6ssil6start6s-
sdtudjuktenni.
Sserz6ddses rn6dsser
HatevagyaTA-szakember6s6nvagyokakliens,akkorkozosfelel6ssd'get
vrillalunkaz6rt]hogyel6rjemavfltozdst, amit szeretn6k'
17

9. ATAMA
Nyflt kotntnunikd.citi
-
Erq Bernenagyonfontosnaktaldlta,hogya kliens,csakfgy,mint a szakem_
ber, mindeninformiici6val rendelkezzdk
arr6l,hogymi *egy udgb"kciz<is
munkii-
jukban. Ez abb6l a k6t alapfelt6telez6sb6l
kcivetkizik, hofi azimberek rendben
vannak,mindenok6,6shogymindenkitud gondolkodni.
-'
Egyesek
ebb6larra a-kavetkeztetdsrejutonak,
hogya TA felszinesgondolko-
ddst tiikroz. T6vednek.J6llehet a TA nyeive egyizerfl elm6letemdgii m6ly 6s
gondosan
fel6pitett.
II. r6sz
A SZEMETYISEG
ABRAZOTISA
Az 6n-6llapot-modell
18

10. 2. fqezet
AZEN-ALIJIPOT-MODELI
Gondoljvisszadletedelmrilt huszonn6gy
6rrijdra!
Voltak-eez id6 alatt olyan perce amikor rigy cselekedt6l,gondolkoztiil 6s
6reztdl,
mint amikorkisgyermekvoltiil?
Voltak-eolyan id6szako amikor rajtakaptadmagad,hogy rigy viselkedsz,
gondolkodol
6s6rzel,mint ahogyanhosszriiddvel ezel6tta sziileidt6l vagy mds,
szdmodra
szti{6-fi
gurdtjelent6 emberektdlmiisoltad?
Maisalkalmakkorviszont magatartiisod,gondolataid6s 6rz6seidkcizvetlen
itt-6s-most
reakci6kvoltak-earra,ami6ppenkciriilcittedtcirtdnt?Ilyen alkalmakkor
feln5ttkdntreagdltiil, olyan feln6ttk6nt, akiv6 mostanraviiltdl, 6s nem merij{t6l
vissza
gyermekkorodba.
I O Szdnjarramosteg'ykisid6t, hogyle rudjfrni legalibb egy-egypdlddt afenti
I viselkedds-,
gondolkodiis-
6s6rz6smintAkra
azelmrilthuszonn6gy
Srrib6l!O
fs mostbefejeztedels6gyakorlatoda
t az dn-dllapot-modellhasznLilatiiban.
Ndzziik,mit is csiniiltail?Megvizsgr{ltad
hiirom kiilonbciz6m6djrit a viliigban
val6l6tezdsnek.
Ezekmindegyikevrselkedeselg
gondolatok
6.s
6rz6.sekk6szlete.
Amikor rigy viselkedem,gondolkodom6s 6rzek, mint gyermekkoromban,
aJ*orGyermeki
dn-dllapotbanvagyok.
Amikorfgyviselkedem, gondolkodom6s6rzek,ahogyazt sziileimt6lliittam,
vagysziil6-figuriiimr6lmdsoltam,akkorSzill6i dn-dllapotban
vagrck
Esamikorolyan m6donviselkedem,gondolkodom6s6rzek,hogy eza korii-
lcittemtrirt6n6esem6nyekre
val6 krjzvetlenreakci6,melymeksordnfelhaszndlom
cisszes
feln6ttk6pess6gemet,
al<kor
Feln6tti.n-dllapotban
vagrck
A mindennapiTA-gyakorlatban
sokszor
egyszerfien
aztmondjuk: ,,Gyermeki-
benvagyolC'
vagy,,Sziil6i-ben
vagyok' vagy,,Feln6tt-ben
vagyok".
Harjsszetessziik
ahairom6n-iillapotot,megkapjukahiirom rdszb6l6116
dn-dl-
lapotszem€lyisdgmodellt,
amely a TA-elm6letkdzpontigondolata.Ezt hdrom egy-
mdssal
6rintkez6kcirsegitsdg6vel
ribnizoljaa TA.
Sziil6i 6n-dllapot (Parent)
viselked6se
gondolatok6s
6rz6sek,
amelyeket
sziil6k-
161
6ssziil6-figureikr6l
mdsolunk
Feln6tt 6n-dllapot (Adult)
viselked6sek,
gondolatok6s6rz6sek,amelyekkozvet-
lenreakci6kazitt-6s-mosr-ra
Gyermeki 6n-{llapot (Child)
viselked6sek,
gondolatok6s6rz6sek,amelyeka g'yer-
mekkoriakfjrajdtszdsai
2.1.dbra:Ekdrendfrstukrunilis diagrant;az6.n-dllapot-modell
21

11. A TAMA
, Ezt.azegyszer( diagramot, amelyena korciknincsenekfeloszwa, ekirendit
sze.rkezeti
diagramnaknevezziik.A k6s6bbiekben
taliilkozni fogunk egy rdszlete-
z6bb,miisodrendri
diagrammal
is.
, A szemdlyis6gnekaz 6n-:illapotokfogalmilvalttirtdn6 leiriis:it stukturdlis
elemzdsneknevezziik.
P6lddk az 6n-6llapot-modell-vi{ltiisokra
-. .{u1" gul6javalggyrgndkiviil forgalmas
fton halad.pillanatr6lpilanatra meg-
figyeli a kciriikitte elhalad6tgbbj_jermfihelyzet6t6ssebess6g6i.
Fit;ii;, ritletio
1a![ta1 Aut6jdt annakmegfelel6envezeti,'amititt 6s.ort i.ugu f6.tit t"puirtut.
Feln1tt6n-
dllap
otdbanvan.
,22
AZ EN-ALIAPOT-MODELL
O Miel6tttovribbolvasniil,menjvisszaa Cye-n19$'Sziil6i 6sFeln6tt6n-6lla-
;"ffi;ii6;;;il ""
.r^,rri ituszonn6gv6rdt felt6rk6pez6
jesvzeteidhez'
Gyermeki
dn-dllaPot
"'"' "e;;;lj;;;kt"
azid6szakokra,amikor Gyermeki6n-allapotodban
vol-
tfl. i.Ji;,--ily"" er"aral"rtupiritutiat. s"gi*6gedre lehet,ha megpr6b6lod
amikorezlezajlott!
SrilIii dn-dllaPot
""-'"
dgy;;;;en am6donird lekapcsol6d6
6rzeseidet,
gondolaraidat,
maSa-
rartiisodat.
amikorS"iit6i il-;ll"ptodban voltdl. ltt rijra el is jStszhatoda
tdrtdnteket,
ha gondolod.
'"'*'s-;iil6i
;",iaoutot ui legkcinnyebben-rigy
kaphatsz,
hamegkdrdezed
iin-
rn"*"i"ii"rr,lli ismonaanyaiugyuiru
".luhol-a
fejedben?"
Deazislehet,hogy
ffiH;;'#i;'1;8il1 iil r,
^i[rr,
i,"sy, ziil6de, nagyndni
6-bdcsi6'esetl
eg voIt
tandrod6.
.*i..conaorav6grg,hogyazokbanazidSszakokban,amikorS-ziil6i-benvol-
t6l.masatart6roaut,
gor,'iolutaidat,
"r"6s"idet
val6diszirleidr6l.
esetleg
mds
;;'iikiliilili-a*ri"J. v"l6szinriteg konnyen 16fogsz
taliitni, hogvki is az.,
utii
-itia""
egyesalkalommal,,lekopirozol"'
Elk6pzelhet6, hogy azt fogod taldlni, hogy Feln6tt 6n-6llapotodban le tudsz
j"gy";i"{";;',^;;r"tiitrl.rflotatokat, de6ii6seketnem.A legtiibbsziirugyanis
azift-es-most
rraoruggur-riffiuau"t hai6konyanfoglalkozni'hogy ktizbennem
irp"r""f"rf. erz6sek"ei.
S;ff";;;";Uan a retn6tt 6n-6llapotbanis k6pesekva-
sarnk6rz6sekre-
""'Hfr;;.'**ejukmegkiilonbriztetni aFeln6n6saGyermekierz6.seket?A
Feln6tt
drzbsek
a kozvetlen
,rinia7"i-r-ili iegfeletT.6shelydnu.at6
fgslylkgzastjelentik.
Eml6kezziink
csakvisszal"""li"Jti-dri, amikor a *atit
",tiOit6vdgott'
frzelmi
z5

12. ATAMA
visszahatdsa
feler6sitette
reakci6it,
6silyen
m6don
segits696re
voltabaleset
elkerii-
l6s6ben.
Az 6n-6llapotok meghatdrozdsa
Eric Berne a kovetkez6kben definiiilta az 6n-dllapotot..Konzekvensirzd.s-ds
tapaszralati minta, amely k6zvetleniil kapcsol6dika megfelel6konzekvensmagatartd-
si m.intdzottsaghoz.
-
Ugyanilyen m6don el lehetne kdsziteniJane Feln6rt€sSziil6i 6n-dllaporainak
listaij:itis, 6sezekszint6n kovetkezetesendsszerarroz6egys6getalkotnrinair.
_Most pedig t6rjrink vissz.a.
Beme meghatiiroziisrirf ds olszpontositsuk figyel-
miinket a,,kozvetleniil kapcsol6d6,'kifeiez-6sre.
JA
AZ EN.ALIAPOT-MODELL
Berneaztmondja,hogyamikoregyadott6n-dllapototmeghat6roz6erz6sek-
*, * t"pur"i"lanal vagyokftapcsolatbin,akkorazokaia magatart{sokatis fogom
,"*"ii"-"f'et urt a ti"o,ryos 6n-dllapototmeghatfrozzdk.P6ldriul,amig Jane
"r-itf.ofaUOf
"lk6r6
gy"r-"kimLdkeit npownlja.ln'eg,kozbenugyanazta p:inikot
;;;;l;;t k;, arzii, 6s igyanolyanm|4onviselkedik.
ahogyanakkorviselkedett.
n,ri.g"r""ar"k kozvetlenfii
kap"csol6dnak
az.6rz6sekhez
6s a tapasztalathoz'
6s
ecviitiesen
ieltjlikki JaneGyermeki
6n-6llapot6t'
'"'"';;;;l;ilrp"i
,o"J"I iehiitm6dotadirra, hogyilyenfajtakapcsolatokat
hoz-
,unf.ll1[ ,"ugatartds,
tapasztalat
6s 6rz6sekkozott' Ha azt liitod' hogy olyan
"rrt.ntggZ-u"gututtatioi;dt
mutatok,amelyGyermeki6n-dllapotomra
jellemz6'
;kGer$g;A;i felt6telezhet6,
hogygyermekkori
tapasztalataimat
6s6rz6seimet
is
riirai6tszom.
Hapedigaztieitoa,
ho"gy;;"gudltoztattim
a magatartdsomat'.6s
elkez-
;'#;;;;i.;6t J'u i.t"t .t, amJgek Feln6rt6n-dllapotomat
jel-zik,-akk.r
bizo-
il;;l;t tapasztalataim
6s'6rz6seim
is az itt-6s-moitreagiil6feln5tt ember6i'
elrrlfo,.1i1el6'olyan
magarartAst
mutatok, amelyetsziileimr6l kopiroztam, akkor
rn.g-""Jft"iO,togyU"iiitt6l (jrajiitszomazokataz6rz6seket
6stapasztalatokat,
amelyeket
r6lukmdsoltam.
vannak-e val6s kiildnbs6gek az 6n-6llapotok kiiziitt?
azokatfelhasznillnunk:
.. --
lit n4l- az emberel<h:irom, egymdst6l vildgosan megkiili.bozterher6 ma-
gutrr;;-iir.irmuratnak-e,6s ezekmegfelelnek-ea hiirom dn-dllapotra vonatko26
definfci6nalc?
?5

13. ATAMA
-
(2) Azok a tapasztalatok6s6rz6sek,amelyekr6lazillet6 szem6lybesziimol,
megfelelnek-ea magatarrdsmint6knak
olyanm6don,ahogyanmi elvrirndnka mo-
dell alapjrin?
. .M1 miir tekint6lyesmennyis6gfirnegfigyeldsdll rendelkez6siinkre,
amelyek
mind a kdt k6rd6sreadand6 ,,igen"viilaszttrlmasztjrikalii. Ezenkutatiisokr6szle-
tes leirdsakiviil esika konyv drdekl6d6sikor6n.A bibliogrilfiai hivatkozdsokkci-
zott
.azonbanmegtaldlhat6k azok a mrivek, amelyekr6siletesenfogialkoznaka
t6mrival.
fn-dllapotok 6s a superego, ego 6s id
26
AZ EN-ALIAPOT-MODELL
Freudmodellje6saz6n-6llapot-modell
nemesv 6t"ryX!:1:9:l:9:,0" "t*
ismondanakellent egym6snak'
Egdszen
egyszertieia szem6lyis6g
dbr6zolisdnak
ki.ilonbdz6
m6djai.
Az 6n-rillapotok elnevez6sek 6s nem maguk a dolgok
lehet6s6gek
megit6l6se.
E konw szerz6ielkertlik, hogy rigy beszeljenekaz 6n-zillapotokr6l'mintha
^rot,:'alig#'
;"il?;J. l;;;6ttn"ti t"ii'ogv6nokugvanezt
tegv6k'
A t(legyszeriisitett modell
ben tanultdk a TA-t.
27

14. ATAMA
Mit mond nekiink ez a trilegyszerrisitett modell?
.
Pusztdnezt z{llftja:Amikor gondolkodom, Feln6tt-benvagyok, amikor 6rzdse_
im vannak,
Gyermeki-ben
,'"gyoi, 6samikor6n6kft6retJer
lii"i,]r.,
"
sziii6iben
vagyok.
Err6l van sz6! Nem csoda, hogy a
hogy ez a TA alapkove, dr;bbenten k"drd,
5n-dllapotombanvagyok, az itt_ 6smost_ra
rnnyi er6forriisommal reagdlok. Ez sokszor
Ilyenkor val6szinrileg,,gondolkod6,,_kdnt
kivilr6l figyelnd a magitartdsomat, val6_
odom.
rrisftemvdltozat ad nekiink n6h:iny egysze_
,k felismerdsdben. Amikor feh6ti_bin va_
rmeki,ben vagyok, grakran drzdseim van_
an itdleteket alkotok. Ezek a k6zenfekv6
ogy teljes leirdst adjanak az egyesin_dlla_
ulasztja megemlfteni, hogy iindr,
"*",
hetek dsirtEkrt6leteke, nf]lio,f,riof..'
-- ""
6sszes
jelenlegi feln6tti er6forrdsommal
zenisftett modellt. Kcinnyfiolvasmdnyok
:gteszi.Arr6l azonban, hogy mi is a TA
akcinyvben mostant6l kezdve mindvdgig
2B
3. Fejezet
AZ EN-ALLAPOTOK
FUNKCIONALIS ANALIZISE
A kcivetkez6k6t fejezetben az 6n-i{llapot-modellr6szletesebbv:iltozatiit dol-
gozzuk ki; szerkezetvagy funkci6 tekintet6ben vizsgriljuk az dn-dllapotokat.
A szerkezeti.modell azt mutatja, hogy mi van az egyes 6n-iillapotokban. A
funkciondlismodell sz6wiilasztja az 6n-iillapotokat abb6l a c6lb6l, hogy bemutassa,
hogr an haszniiljuk azokat.
Formiilisabb nyelven kifejezve a fenti elgondoldst: a strukturdlis 6n-iillapot-
modell az 6n-iillapotoktartalmdval foglalkozik, a funkcionflis modell pedig azok
foly amatdra koncentrdl.
SZERKEZET= ..MI" : TARTALOM.
FUNKCIO :,,HOGYAN" : vtOoSzrn.
Els6 liitiisra tal6n a funkcioni{lis modellt konnyebb megdrteni, ezdrt ezzel
kezdjiik. N6zzrik a 3.1 ribrrit!
Irdnyft6-Szab
AIyoz6
Sziil6i(Controlling
Parent)
Alkalmazkod6Gyermeki
(AdaptiveChild)
Gondoskod6
Sziil6i
(Nurturing Parent)
Feln6tt(Adutt)
SzabadGyermeki
(Free Child)
3.1.dbra:Az 6.n-dllapotok
funkciontilis
analizise
29

15. ATA MA
Alkalmazkod6 Gyermeki 6s Szabad Gyermeki
llapotomban vagyok. ponrosanrigy viselke_
yermekkoromban szoktam.
rbbr6sztalkalmazkodtam a sziil6k vagy szi,i_
hogy ha nem akarok bajt magamnak]lobb,
69 ha nem is nagyon sze.etem 6ket. Rmlkor
6sa legszivesebbenkiab:iltam volna vele.
m ezeket a magatartiism6dokat, amelyeket
sziileim elviiriisr{nak. Amikor fgy teizek,
akod6 Gyermekir6sz6benvasvok.
olyan iddszakok is, amikor Teilrizadtam a
mert nem volt kedvem el6venni a zsebl
annyira diihften, hogy :illand6an nevet
dacos es morcos voltam.
olyan volt, mintha a sziileim :illitotta szabd_
ntha egy bels6 hang azt mondanii: ,,Majd
omban ugyanezr a lflzad6 eligedetisdglr
hogynem tud riivenni a tiinydiomon lev5
m11diga gyermekkori szabiilyokra reagii_
Lakkoris azAlkalmazkod6 Gyirmeki 6ni6l_
st kiilcin €niillapot_felosztiisban iibriizoltiik
lnevez6sm6g a mai, modemebb forrdsok_
:n azonban ajelenlegi gyakorlatot folytat_
magatartdsformdk kcjz6soroliuk.
szakok,amikor a szril6i elvdrisokt6l telie_
:m alkalmazkodtam a sziil6k fel:illftoita
:n. Egyszenienazt tettem, amit 6n magam
rlt, sfrtarry mert szomorf voltam. amikor
rlciktem.Oriikig rudtam olvasni 6skirakds
,.ztetds6re,
hanem csakmagamnak.
30
EZ EN-EU-qPOTOI(
FUNI(CIONALIS
ANALLZISE
Positiv d.s nego:tiiv Alko.bnsl,kad6 Gyewneki
31

16. ATA MA
Pozitiv 6s negottv Szo,bo'd.Gyertneki
A SzabadGyermekimagararresok
szint6npozitiv (ok6)6snegativ(nemok6)
formdkra oszthat6k.Ha azt mondjuk, SzabadGyermeki-ben
vagyok,ezaztjelenti,
hogy olyan gyermekkoromb_6l
szilrmaz6magatartdsformdkat
veszekfel, amelyek
nincsenektekintettela szril6iszabiilyokra
6skorldtokra.Szdmomra,
a feln6ttsz6-
mdraezekegyes
esetben
produktivak6sigypozitivnak
nevezhet6k.
p6ldiiult6telez-
ziik fel, hogygyermekkorombanelhatdroztam,hogyszileimmel tcirt6n6alkalmaz-
o Gondolj issza az elmrilt huszonn6ny6riira! K6szitsfeljegyz6stazokr6laz
alkalmakr6l,amikorpozitiv Alkalmazkod6Gyermeki-ben
votiel.Milyenvolt a
magatartdsodilyenkor?Visszatudszeml6kezni,hogymilyen gyere-kkori
szi-
tuiici6t jiitszol fjra?
Csiniildv6gigugyaneztazokraazalkalmakra,amikornegativAlkalmaz-
kod6 Gyermeki,benvoltdl, amikor pozitiv SzabadGyermeki-ben6samikor
negativSzabad
Gyermeki-ben
volteil.Szakitsegypercnyiid6t, 6sjegyezd
fel
azcisszes
sz6t,ami csakeszedbe
jut apozitiv Alkalmazkod6Gyermekimaga-
tartdsleir:isdra.
-
Teddugy.
aneil: negativAlkalmazkod6Gyermeki,pozitiv Szabad3yer-
mekiesnegativSzabad
Gyermeki
esetdben.
O
Ir:inyit6-Szab6lyoz6 6s Gondoskod6 Sziil6i
Mds alkalmakkor a sziileim 6vtak is vigyiiztak *im. Anya dajlc{lt 6s Apa
lefekv6sel6tt mesdket
olvasott.Amikorelestem
6slehorzsoltam
a tdrdemet.
vaL-
32
AZ EN-ALI-APOTOK
FUNRCIONALIS
ANALLZISE
melyik sziii6mmegnyugtatott,kimosta6sbekotoztea sebemet.Amikor azt a fajta
magatartdst
jdtszomrijia, amit a sziileim akkor mutattak, amikor vigydztak r6m,
Gondo
sko
d6Sriil6i-ben vagYok.
A 3.1.6briin
ugyanfgy,minraGyermeki
esetdben,
eztkett6soszt6ssal
jeloljtik
az Sbrafels6k<ir6ben.
Pozitirt is nego:tiv lrdnylt6'szabdlyoz6 ds Gondoskodd SsiilSi
EgyesTA-szerz6k
a sziilSimindk6t r6sz6ttoviibbinegativ6sp-ozitiv
alcsopor-
tokra oiitidk. (Helyenk6ntitt is tal6lkozunkaz ok6 6snem ok6 kifejezdsetrkel.)
E
szerz6kszlrint pozinvtrdnytt6-Szabdlyoz6
Szrild'r-ben
vagyrnk, amikoramdsokhoz
intdzett utasit6iainkc6lja,hogymeg6vjuk,megv6djiik6ket, biztositsukj6l6tiiket.
Esy orvos p6lddul .api."n.riin"t i bltegdrei,,nigyja abba a dohrinyzrist!Art
O"nnek."
llyenkor fjrajritssza azra fajta utasitdst,amit kicsi kordban a sziileit6l
kapott:,,Nejr{rkriljazfton akocsikel6tt!"
-
A negitiv lrdnytt1-Szabdlyoz6
SzilI1iolyan magatartdsokatloglal magrilant
amelyekn-em
veszilitekintetbeamdsikembert.A munkahelyif5nok,aki.igykirilt rrl
ritkriin6j6re:,,MArmeginthibrizott!",annaka tanit6nak a hanghordozdsdt,maga-
tartdsdtj:itssza
rijra,aki hat6ves
kordbanugyanezttettevele.
Apozitiv Gondoskod6
SrilI6i olyanmagatartdsokat
jelent, amelyeka temoga-
tiisra szbrul6embeririinti igazi segit6k6szs6gb6l
fakadnak.A negattvGondoskod6
Sriilii aztjelenti, hogy itt a segits6ga miisik ember figyelmen kiviil hagyriYval
trirrdnik.PozitivGondoskod6
sziii6i magatartdsban
igy sz6lunk a tirsunkhoz:
,,Nincssziiks6ged
segits6gre?
Ha igen, akkorcsaksz6ljril!"Enneknegativmegfele-
iOleU".t
igy sz-6lunki mdsikhoz:
,,Na,add ide, majd 6n megcsiniilom!",
6s ezzel
kivessztiliimunkdtakez6bSl
6sbefejezziik
helyette.
A negativGondoskod6
Sziil6i-
rea ,,fojtogat6
anya"a leglobb
p6lda.
tartdsegyesalkalmaira!
Effperc gondolkoddsi
id6alattjegyezd
felazrisszes
sz6t,amelyeszedbe
jut apozitivIriinlt6-Szabrilyoz6
Sziil6i-vel
kapcsolatosan.
TeddmegugyaneztanegadvIrdnf t6-SzahAlyoz,6
Sziil6i,apozitiv Gon-
doskod6
Sziil6i6sa negativGondoskod6
Sziil6iesetdn
is! O
Feln6tt
A Feln6tt fnnkciondlis modellt :iltaliiban nem osztjuk fel. Azokat a magatarte-
sokat, amelyekkel az itt-6s'most szituiici6ra reagiilunk, felhaszniilva a rendelkez6-
siinkre iill6 osszeser6forr:ist, vdlogatds n6lkiil a Feln6tt-hoz soroljuk.
Ezzel dttekintettiik a funkciondlis modell teljess6g6t. A 3.1. rlbra rrividen
osszefoglalja az eg'lszet.

17. AT,4 MA
Ha meg akarom mondarri, hogy melyik funkcioniilis 6n-illlapot-rdszedethasz-
ndlod, a magataftesodbdl kell megft6inern. Pontosanemiatt ezeket a funkcioniilis
alosztdlyokat nevezhetjiik viselkedds-leirdsoknak
is.
Egogrammdk
- -
Vajgl a szem6lyisdgiinkbenmilyen fontossdgrihell'et foglalnak el ezek a
funkcionillis 6n-:illapot-r6szek?
Jack Dusayintuitiv m6dsiert d6lgozottld ennek
kimutatdsiira.M6dszerdtegogrammainak
nevezi.
Az egogramma
elk6szit6sihez
el6szor
is egyvrzszintes
vonalatkellhriznunk.
Ezt cit r6szreosztvacimkdzziikmeg az rit funkcion:llis6n-r{llapotbet(jeleivel.Az
Ir:lnflt6-szabdlyoz6 sziil6i tehdt ISzlesz,a szabadGyermekiszcy 6sigy toviibb.
3.2.dbra
Dusayelgondol6sa
az,hogyazegyes
fekv6n6gyszogek
f<il6
fiigg6leges
oszlo-
pokatemelj,tink.
Az oszlopmagassdga
aztmutatja,tiog.ypdtaad
re ir'ilyei m6rt6k-
benhaszniilodazt a bizonyosfunkcioniilisr6szt.
. . _ nglatiulha aIegtcibb
id6t aFeln6m-ben
tciltrjd6salegkevesebbet
a Gondosko-
d6 Szril6iben,akcivetkez6k6ppen
dbriizolhatod:
3.3.dbra
-
Mostpedigfolytassuk6srajzoljukmegamdsikhiirom oszlopotis.Mindegyik-
1ek a ma_gassiiga
nikrcizzeaz illet6 6n-rillipotra forditott relativ id6tartamot. A
kovetkez6k6ppen
n6zki egymegrajzoltegogramm(ezp6rdriula szeru6sajritja):
.fa
Az 4N-ALI.LPOTOK
FUNKCIONALIS
ANAL{ZISE
3.5.dbra
a tobbi csoporttaggal,
GSz 3.4.dbro
I
Pozitiv
l
I
Negativ
C Ldssneki 6srajzold meg a saj;it egogrammddat!
Ha csoportban dolgozol, gondolataidat oszd meg
mikcizben rijzolsz. Gyorsan6sintuitiv mddon dolgozz!
35

18. ATA MA
Az rillsnd.6 stig hipo td*ise
tDVanvalami,amit esetleg
megakarsz
vdltoztatniazegogrammeidon?
Ha igen,l6ssuk,melyikoszlopor
kell magasabbrieirelned,hogyel6rd
ezt a vAltoz{st?
. Gondoijki legal:ibbot rij magatartdsform:it,
amelyekkelgyakoroihatsz,
hogyaztabizonyos
6n-iillapot-r6siedet
noverd!Fiatiiro"a
"t
*iii.aun;h;gy,
kcivetkez6
h6tengyakorolnifogodezeket!
. -
Azuiqn rajzaldmeg rhjraaz egogrammiidatl
Ha lehetsdges,
k6rj meg
valakit, aki T6gedj6l ismer,hogy 6 ii kdszftsen
"gy "gogru--r{t.
rlrmd_
szeresen
ne druldel neki,hogymilyenviiltoz6stakar?l riefrral6sitani.
vuin.,
ez azujegogramma
igazofaleazdiland6sdg
hipot6zis6tfO-
4" fejezet
E NNESODR-END{I
STNUKTUR]ILISMODELL
Az el6z6 fejezetfunkcioniilis modellj6ben az6n-iillapotokaI aszerintrrdlasztot-
tuk sz6t,hogy hogyan mutatkoznakmeg a magatartisban - tehiit a mfikodds m6dja
szerint. Most a miisod fokit strukrur dlismodell kovetkezik - azt vizsgriljuk meg, ho gy
mi van az 6n-iillapotokb al - tartalom szennt-
Megsziilet6sem piilanatzit6l megtapasztalom a kciriilottern lerrd vilaigot. A
megszerzetttapasztaltokat elraktdrozom az eml6kezetemben
Vajon az 6leti.inkbentapasztaltaknak minden pillanati{t meg5rizztik valahol
az emldi<ezeriinkben? Meg'uan-e a k6pessdgiink arra, hogy mindegyiket el6hivjuk?
Senki sem tudja biztosan. Az sem vili.gos, hogy az elraktdrozz{spontosan hogyan is
trirt6nik. a""ytt biztosan tudunk, hogy mindenki meg6riz eml6keket a mriltjrir6l.
Ezekkoziil n6hdnyat eg6szenkonnyed6n visszaemelhetiinka tudatossdgszintj6re.
Miisokat nehezebb fetfedni. A kora gyermekkor emldkei pedig val6szinrileg csak
dlmainkban 6sfantrlzidnkban t6rnek vissza hazzink.
Minden ember tapasztalatok megsziimliilhatatlan sokasdgiit halmozza fel em-
l6kezet6bengondolatokr6l, 6rz6sekr6l6smagatartisokr6l. A miisodrendri struktu-
rdlis modell cdlja ezeknek az eml6keknek az 6n-iillapotokon beliil tiirt6n6 hasznos
osztdlyozd,so
Ha j6nak ldtod, ugy is gondolhatsz a milsodfokri strukturdlis modellre, mint
egyfajta kartotdkoz6 rendszerre. K6pzeljiink el p6ldr{ul egy iizletembert, aki eg€sz
nip 6s mindennap a legkiilcinbciz6ub falta papirmunkilkkal foglalkozik: bejov6 es
kimen6 levelek, sz6ml:ik, anyagelszdmoldsokstb. Ezeketa papirokat a napi munka
v6gezt6velnem hajig6lja el e8y szemeteszsdkba,
hanem gondosan6ssziszternatiltu-
san elteszikartot6koz6 rendszerdbe.
Nyilvdnval6, hogy mi6rt teszi ezt. A kartot6l<oz6 rendszer segits6g6vel fgy
n:Ldiarendentianyagait, hogy az az iizleti munkdjdnak haszndra van. T6telezziik fel
pdlieiul, hogy m6rleget kell kdszitenie. Egyszeriienoda kell mennie a ,,szdmliik"
ielirattal ellitott kartokdk-sorhoz, 6s ott, sorrendben lerakva megtaldl minden,
szfmar a sziik6ges anyagor.
Pontosan ug'yanezen a m6don, a TA-szakember a mdsodfokri strukturailis
modellt haszndlja fel arra, hogy egy szem6ly gondolati, drzdsi 6s magatartesbeli
eml6keit kartot6kba sorolia olyan m6don, hogy azhasznosithat6 legyen a szem6lyi-
s69struktur6lis analizisenkeresztiil tort6n6 meg6rt6sdre.
A mdsodfokri strukturiilis modellt a 4.7. 6bra mutatja be' Hogyan is mrikcidik
mint kartotdk-rendszer?
Gyermekkorunkban mindannyian kapunk iizeneteket sziileinkt6l. Minden
egye, iizen"tr6l bizonyos m6don gondolkodunk 6s bizonyos fantrlziiikat friziink
hozzijuk. Vannak drzdseinh amelyeket megtapasztalunk az iizenettel kapcsolato-
san, 6sel kell dontentink, hogy mit fogunk csin{lni az iizenet ,,k6zhezv6tele"utdn.
Ezenfeliil lehets6ges, hogy sziileink megokoljrik, mi6rt is olyan fontos az iizenet'
Ilyen m6don olyan 6rz6seket fejezhetnek ki, amelyek egy b,urkolt iizenetet tesznek
hozz| a nvf]tan kife iezetthez.
37

19. ATA MA
A m:isodrendristrukturdlismodellbenasziil6kt5lvagysztil6-figur:ikt6lkaport
uzeneteka sz: kartot6kbanraktdroz6dnakel.Amiver
-"g;.tlj,ik,;rn"ni.r",
r,ogy
rr'.i6rrfontosak az rizenete:k,azt az Fs_ban
raktdrozzuk"ef.d iitt",
""gy
burkolt
r,'onatkozdsok
pediga Gy:-banvannak.
Az tizenettell<apcsoratos
sajiitgondorataink
azFz-ben
taldlhat6k.
Sziil6i (Szr)
!zrl]9 a Gyermeki-ben
(Mdgikus
Sztil6)
Feln6ttaGyermeki-ben
(Kispro-
fesszor)
Gyermekia Gyermeki-ben(Szo_
matikusGyermeki)
Gvermeki
(Gyz)
4.1. ribra:Ivlisodrend(strukturdlis
modell
Az azelgondolds,
amit arr6l arakrnrnk
ki, hogymi lesz,haaziizenetet
kdvet_
jiik vagynemkrivetiiik'a szr-nekvdrikr6sz6vZ.
Azokaz6rz6sek,
amelyeket
elgon-
dol:isaink.
eredm6nyek6nteqltinh a cy, _t"n ora[,"t6r., ?r-i.lij a'oiitriiit *.0r,
amit tenni fogunk,azFr-b6lion.
Akovetkez6
r6szekben'behat6bban
szemiigyr.evessziik
amodell,,kartot6kren_
Cez6dobozait".
l!fidsodrendii struktrira: Sziil 6i (Szz)
Annyitmdr tudunk,hogya szril6idn_-rillapot
jelentia gondolatoi<,
6rz6sek
6s
ragarartdsokteljessordt,amelyeketsziit6kr6tEssiila_fid.?k ;i;;;;il;. i;;
;trukturdlis modellben a sziil6i rartalma,isy J.nniarhiiJ, il;;.]ili6; eredetri
3ondolatok,
6rz6sek
6smagatartdsot
"mtetivo*al.
l8
A MASODRENDTSTNUTCTUNALIS
MODEI,L
Formrilisnyelven azt mondjuk, hogy ezek sziJll6i
introjekci6k.Ha valamit
introjektdlunk,ai olyan,mintha lenyeln6nkeg6szben,
ahelyett,hogymegrdgnank
tolt6sek
eml€kei.
A mdsodfokri
strukturiilismodellbenel6szriraszerintosztjukfel a Sziil6i-t,
'onAil
ltAnEt
Megjegyezztik,
hogyazeg6szSziil6i6n-rillapototSz2-vei
jeldljiik ezena diag-
ramon.
A kiionbriz6TA-szerz6k
kiilonboz6m6donjelolt6ka Szz-n
beliiliSz,F6sGy
alosztiilyokat.
Mi k<ivetkezetesen
Sz:-nak,Fs-nak6sGy:-naknevezziikazokat.
Ssiilfli a Ssiil6i-ben (Sss)
Felndtt a SziilSi-ben (Fil
valahaigazvolt.
Gyenneki s Ssiilfi-ben (Gys)
Anydnak,Apdnak6sa Tanft6nakis, mindegyikiiknekvolt Gyermeki6n-:llia-
pota.AmikorasajdtSziil6i--beintrojektriltam
6ket,azintrojekci6nak
rdsze
volt az
39

20. ATA MA
6 Gyermeki-jiikkelkapcsolatos6szrer6sem.
A r6luk felharmozott
eml6keken
keresz-
trilkapcsolatba
ke^ilhetek
az6cye.mekr*
iirer"ink+ e;"d"1;;;ift;i 6,masarar_
tdsaikkar'
Megtapasztar'ato-
.inmugu*ut,
"rt-t,r#iiir.r. ""gy,ti;ilok, -ir,,
ur,
a sziil6 terte, amikor kicsi volram.
Mdsodrendfi struktrira: Feln6tt
A Feln6tt-em tarralma irgy rlefinidlhat., mint azok a gondoratok, €rzdsek6s
magatartdsok,
amelveket
azitt--6s-most-ru
"L1'r.ugararr.grii"",iriio"t
.n, urti.,,p_
likrilja'hogvaFern6tt
azakartot6kgy,1j,6-d;;r,
ui-,"rb".,"raiorffi i"ro ."uga
ldsokdsaprobl6rnamego
ld:isok
azo?;;;; ;;;t;lt;;il;dkffi ietn6ttk6nt
arendelkezdsemre
eillnak.
rszon
uta.zol.
A melletted
rill6emberolyan
:m kieselaz ajt6n.Azitt_6s_most
feltrima_
te is visszalcikdrisd
6t, igy visszanyered
; kcizepen.
z egym:isfajta
problimamegoldrisi
m6d_
rgyvalamiszdmodrafontosElveszett.
iiltaiiibannemosztjukfelaFelndtet.Az
agramon.
M{sodrendfi sruktrira: Gyermeki
Az egydnneksaiiit gyermekkoriib6lszdrmaz6 felhalmozotttapaszralaraita
Gyermeki
dn-dllapot
tartut-a"ut.erzet Z.,,a"n"jafirf..
+o
A MASODRENDUSTRUTTUR,ITIS MADELI,
Az emldkeknek ezeket a milli6it szdmtalan kiilonboz6 m6don lehet osztdlyoz-
ni. Egynyilv6nval6 m6dja azosztiilyozdsnakaz 6letkor szerinti csoportositds.Egyes
TA-szerzdk,pl. Fanita Englishezt tett6k.
ivl6g gyakrabban, a struktur:ilis Gyermeki €n-:illapotot kiilcinbciz6 m6don
osztjuk fel, amelyet a 4.1. dbra mutat. Ezt altovetkez6k6ppen magyardzzuk: Amikor
gyermekvoltam, mdr voltak SziilSi, Feln6tt 6s Gyermeki 6n-:illapotaim.
Minden gyereknek vannak alapvet6 sziiks6gletei 6s kivdnsiigai (Gyermeki)"
Vannak fantiiziij 6selk6pzel6seiarr6l, hogy ezekethogyan lehet legiobban megsze-
rezni (Sziil6i). Es minden gyermek rendelkezik intuitiv probl6mamegold6 k6pes-
c6ooel (FelnAtt)
Ennekjelzds6rea Gyermeki 6n-;illapototjelz6 nagyobb korrin behilrajzoltunk
Sziil6i, Feln6tt 6sGyermeki 6n-6llapotoliatjelz6 kriroket.
A Gyermeki 6n-6llapotnak ezt a hdrom belsd felosztdsdt konvencioniilisan
Sz1-nek,Fr-nek 6s Gyr-nek nevezziik. Az eg6.szGyermeki 6n-i{llapotnak a mdsod-
rendri strukturdlis modellen beliil a Gvzelnevez6stadtuk.
Sziil6i a Gyermeki-ben {SzJ
Minden gyermek mdr rriszonylag koriin megtanulja 6iet6ben, hogy vannak
olyan szabdlyok, ameiyeket k<ivetni kell. Ezeket a szabiilyokat pedig Anya 6s Apa
iririk e16.
-
A feln6ttekkel ellent6tben a kisgyermekekneknincs rd k6pess6ge,hogy meg-
magyar{zza a szabdlyokat €sellen6rizze, hogy vajon van-e drtelme kcivetni azokat.
Egyszerrien annyit tud, hogy a szabiilyokat kovetni kell. De gyakran egyriltaliin
sernmi hajland6szigotsem 6rez a kovetdsiikre. Igy mddot taliil arra, hogy engedel-
mess6grer6mitse vagy csiibitsasajiit mag6t.
,,Hanem mondom el esti imdimat, az ordcigel6jorra pokolb6l €seivisz."
,,tr-Ia
nem eszemmeg mind a'vacsordt,a mama orokre elmegy, 6ssoha nem jon
vissza."
,,Haj6 leszek,mindenki szeretnifog-"
Ebben a miigikus formdban raktdrozzaik ei a gyerekek a sztil6kt6l 6rkez6
iizenetek saj;it viiltozat:it. It4ivel ezek az impresszi6k a gyermek fant,iziak6pei a
szril6i iizenetekjelent6s6velkapcsolatosan,a modellben a gyermek Sziil6i 6n-rilla-
potdnak tartalmak6nt csoportositottuk azokat. K6s5bb,feln6ttk6nt, visszamehetek
a Gyermeki-be, 6s el6kereshetem ezeket a miigikus iizeneteket, amelyek a Szril6i-t
alkotjeika Gyermekim-ben,Szr.
A sziil6nek ez a fantiizia-viiltozata gyakran sokkalta fenyeget6bb, mint maga
a sziil6. M6g akkor is, ha a sziil6k nagyon szeretik 6s d6delgetik gyermekiiket,
lehets6ges,hogy a gyermek rigy 6rz6keli, hogy ilyenfajta destruktiv iizeneteket
krizveritenek fe16:
,,Bdrcsakmeghaln:ill"
..Sohasemmit nem szabaddlvezned!"
,,Nemszabadgondolkodnod!"
Az ilyenfajta nyerses69visszaaddsiraaz Szr-nek kiilcintrrizS ijeszt6 g(n5meve-
ket adtak a koriibbi TA-szerz6k. Ilyenek voltak p6ldiiul a Boszork6ny Szill6i, az
Emberev6 Sziil6i 6sa Diszn6 Sziil6i.
47

21. ATAMA
. .
A gyelTek csapong6_fant|zrilja azonban nemcsak negativ lehet, hanem pozi
tiv is. ASztil6i a Gyermeki-ben a Ttind6rkereszranydval, a;6 riinddnel ts a Mikulis
ip6y{
is osszekapcsol6dhat.Ez6rt mi a ,,[adgrkui sziii6i" terminusr haszndljuk az
Szl idfejezds6re.
Berne elekrr6ddnak nevezte az Sz1_et.
Ez az elnevez6s arra a m6dra vonatko_
zik, ahogyan a gyermgf, majdnem kompulziv m6don, reagdl a jutalomnak 6sbtin_
tetdsnek ezekre a mdgikus k6peire.
Felndtt a Gyemneki-ben vagy a ,,Kis professzor', (FJ
Feln6tt 6letemben m6g mindig visszatudok menni a Gyermeki 6n-dllapotom-
ba, hogy el6rjem azt az inruitiv k6piss6get 6skreativitiist,
".rrit
u, er-uen tartok.
Gyenneki a Gyertneki-ben (Gy)
Feln6tt koriiban Jean eml6kezetdben elraktdrozva brijik meg ez ajelenet. Ha
el6hivja az emldket, el6szor a Fern6tt-tel fog taliilkozni h"i6;.; c'y;;;iu e,r-al"_
potilban (fon1ve1 olvas). Azutiin hirtelen atiit<fit<a cy1-be, a t<oraili cyermet<i-le
a. Gyermeki-n behil, ahogyan rijra {t6li a macskakarmol:lst6l val6 r6'mriletet 6s
fiijdalmat.
42
a la,,isoonnvo
t srnurtunaLlsMoDELL
Azonbeliikvan egym6gkoriibbiGyermeki'6sezigy Tgfl
t,9"1!P--AmikormegraJ-
zoliukamodelldiagramjai,eziiiltaidbannemmutatjukki tet:": tT"Jt^Y1€ggel' Ezt
"r"iiiffi;;;6t* :;;;t';' [d<inosen'
fr3.
lelapeuta
vasv'tartsd'szem
el6tt'A
teiiipiasorrin
ugyanis
Cy";"i.li?""f, i"gf.tlonboz6bb6leikorainkellv6gigkrivetni
"
nuifixrl
orr_t osszerakjuk
azokkala k6p-ekkel,.amelyeket
a Feln5tt-r61.ds
a Gyer-
meki_r6t
alkottunk,
"kk"l;;;6Jrk
u ,iti"r m:isodrendristrukrurdlisdiagramot'
amelYet
a 4.1.{bra mutat'
A strukt(ra 6s a funkci6 megkiiliinbtiztet6se
Hogy hat6konyan tudjuk alkal
^3!i "len-dllapot-modellt'
vil{gosan lii'tnunk
kell a struktriru e, u f,-t iJ'tti"Oi.i ftifO"Uteget. Osszekever6siikkomolyprobl6mdt
ritidtni 6s meg6rteni' Egyetlen egyszerri
an kiikinbs6get tett a struktunllis 6s funk-
LtosnaktalSltla' Sok mai szerz6 megkfs6rli'
leit, mint p6lddul a kompresszort vagy a
ciondlis vagy leir6 szempontb6l vesszrik
r hriti 6sfftia haizat,hogyin viszi a leveg6t
Lsznfliisiival stb' Ez tulajdonkeppen annak
mfikodik egYadott id6Pontban'"
re a struknlia 6s a funlci6 kozotti kiilonb-
il6gszab6lYoz6ra'
nthetjiik, ilYen m6don :
STRUKTURA :,,MI'' : TARTALOM.
rur.]xCro
:,,HocYaN"
= MoDSZER'
Mi6rt olyanfontosalcorrektkiilcinbsdgt6tel?
Ha emberektOzOit]i"**il.i* rlzsgilu,nk, a funkciondlismod.elltkell hasz-
niilnunk. Asrntkrurdlis;H;;;;kk;rhain:ilhat6, amikor aztvizsg6ljuk,hogymi
megyv6gbevalakinbeliil'
Haugyanezt
sruroi"i ny"t""n.fgiezz.gk
ki: ATA-munkainterperszoncilis
aspek-
,urauui , ?.inkcion6lis
-oaJlirogr"ftozik
Az inrrapszichikus
teriiletet viszont a
si.ut turefs modellsegits6gdvel
kell vizsgi{lni'

22. ATA MA
-
Epbgna krinyvbena III. r6sz,a Kommunikici6, majdnemteljeseg6sz6ben
a
funkci6val foglalkozik.A IV. rdszazonban,a sorskcinyve-kr6t
sz6l6leirls f6k6nt a
strukturdlisvonatkozdsokat
vizsgdlja.
A kovetkez6fejezetbenismertetjiikEricBernen6gy6n-6llapot-diagnosztizd-
idsim6dszerdt6sazttisszekapcsoljuk
astruktrira-funkcil6
megkiilSnbcizte"t6ssel.
A strwktrtrc ds o..;fu.nle
ci6 kiixiitti lccpcsolot
K6zenfekv6
felt6telezned,
frogyo_lv1n{4ra
tesri6szle16seket
tapasztalok
meg,
amelyeka szomatikus
Gyermeki,
cyr deriniciojahoz
illenek.Lehet,irogyfgyrsvan.
Deazisleh-ets6ges,
hogyardmiiletesemberev6rragy
boszorkinykdpel"e
teleir uete,
amelyet hdromdveskoromban dpitettemfel magimnak, 6selrakt:iroztamaz sz1
6n-:illapotba.
. -
Azk lehetsdges,
hogyaztjiitszgpfjg, ahogyan
apdmszokottcisszegcirnyedni
€selvorciscidn!qTikgr gycrmekkoriitranfenyegiiettn& 6reztemag:it.U? igy van,
akkor a sajritsziil6i dn-dllapotom
r6sz6be
l6pekbe, ami a GyermJkia sziil6i_ben
(Gys).
_ s6t azis megtcirtdnhet,
hogy tehets6ges
szinl,szvagyok,
6sazeg6sz
jere.erer
tudatosan
rendezem-megvalamilyen
feln6itc6lra,amir6iiem6gnem"tudsz.
Hafgy
van,akkorval6s-zinrilegbels6
kapcsoliisokatv6gzek
aFeln6ttGzj 6sKisprofesszor-i
(Fr) tartalmamkcizcitt.
-
osszefoglalva:
amikorrdm n6zelvagyhallgatsz
engem,megtuclodfigyelnia
funkci6t. A srruktririira azonban csakkiiviikeztei i t.rdsr.
44
5. fejezet ,
ez f NU.AUAPOTOK FELISMERESE
Eric Berne n6gy lehets6gesm6dj:it sorolta fel az 6n-dllapotok felismerds6nek.
A kovetkez6k6ppen nevezte el 6ket:
Viselkeddst ani diagn6zis
Szocidlisdiogn6rk
Titrt4,neti diagn6ris
Fenomenol6giai diagnSzis.
Berne azt rartotra a leghat6konyabbnak, ha egyszerre tobh^etis felhaszndlunk
, f.nti-Barr.rek k<iziil. TJljes diagn6zis esetdnmind a n6gyet fel kellhaszndlni, a
iJ:u""*ft sorrendben. e negy kd"ziitavi-selked6stani diagn6zis a legfontosabb' A
tt;rrett
"z6
hdrommal mintha e'nnekaz els6nek az eredm6ny6t ellen6rizn6nk'
Viselked6stani diagxr6zis
A viselked6stanidiagn6zis sordna magatartiismegfigyel6s6veld.llapitjdkmeg,
hogy azegy6n melyik 6n-illapotban van' Akovetkez5ket Litjuk 6s halljuk:
szavakat,
hanglejtd.seket,
mozdulatokat,
testhelYzeteket,
arckifejezd.seket.
Az egyln funkciondlis dn-iillapotiit
kijziil t<ibbet is megfigyeliink. Vannak va.
mdssal konzisztensek? Tegynk fel p6ldd
sz6kemen.Testemminden r6szea koz6pvr
Mindk6t talpam a padl6n van. Ezekb6la tr
iod, hogy magatartdsom Feln6tt.
'
,qiio*ri pillanwa azr liitod, hogy tekintetem nyflt, arc-izmaim.lazeik. Ahogy
besz6lni kezdei<, hangomnak egyenlJies a lejt6se. Az arckifejezfs 6-9-
a hangsrily
arra utal, hogy Feln6tt 6n-dllapotomban
artiis alapiiin alkotott it6letet.
6 cinmagiiban.Lehet, hogy amint ott iilok,
atom meg. Ha leirod a szavaimat,Feln6tt-
0ost azt lrttod, hogy ldbaim elmozdultak'
dalra hajtottam. Ujjaim a szdk karfriidn
:tekjelz6sei most rigy tiinik, arra utalnak,
lent6tben val6szinrileg az Alkalmazkodd
Gyermeki-ben rragyok.
45

23. ATA MA
Vrrnnak-e at egyes d.n-dllrrpatoknak d1lolnd"6j eltegzetess6gei?
A T4-16l s2616
konyvek hagyom6nyosan
listiikat krizolneka viselkeddstani
diagn6zisndlalkalmazand6.
rilland6_jellegzetess6gekr6l.
A fenyeget6
ujjat pl. az
Irdnyt6- Szabrilyoz6sziil6i-hez.soroljiik. e nyafo96 hangazafuaTmazt<"oao'cyer-
meki jellegzetessdge.,A
,,Halih6",,,csa6"kidltdsokpediga Szabad
Gyermeki-hez
tartoznak,dsigy toviibb.
Irt azonban,ha az_
6n-rillapot-modell
fundament6lis
term6szet6t
figyelembe
vess
ziik, el6vigyiizatossz{got
kell tandsitanunk.
- .. . fb!e1 a konS,vben
nem adunkjegyz6ketaz ,,iilland6
jegyekr6l,,.
Helyette
felk6rtink,hogypr6b:ildmega sajdtoditTelvr{zolnl.
?v:ry fW,lagr.iyn-agjrt,
6s
j6 szell6senrajzotjrd
hatftigg6teges
osztopot.
A
tegersotore ird fel: Jelle-gzetess6gek,
a tdbbi dtdt pedig iz egogrumm,iknail
haszndltjelekkei li{sd el (ISz, GSz,F, SzGy,AGy).
A legels6 oszlopba egyrniis ald frd fei a k<ivetkez6ket:
Szavak
Hanglejtdsek
AZ EN-ALIAPOTOK T'ELISMERES
E
Mozdulatok
Testhe$rzetek
Arckifejezdsek.
Mindegyik szo al6h:jzz egy egyenesvonalat a hat oszlopon v€gig. Az
egylk q szavakra, a miisik a hangsrilyokra szolgdl stb.
Esmost minden egyesoszlopban tciltsdki asajritmagatartdsi jellegzetes-
s6geidet.
Vegyuk p6ldriul az hdnyrt6-Szab{Iyoz6 Sziil6i oszlopot! Ide azokat a
magatartesijellegzetess6geket
irod be, amelyeket akkor mutatsz, amikor szii-
leid mrisokat kontrollil6 vagy szab:ilyoz6 magatartdsdt utdnozod. Gondolj
olyan helyzetekre,amikor i{ltaldban azIrdnlt6-Szab|Iyozo Sziil6i 6n-iillapot-
ban vagy. Lehet, hogy olyankor van igy, amikor munkahell beosztottaiddal
vagy. Ha sziii6 vagy, azoha a magatartdsokra gondolj, amelyeket akkor mu-
tatsz,amikor megmondod, hogy mit kell tenniiik gyermekeidnek.
A szerz| a kcivetkez6kbenn6hrlny p6lddt hoz arra, amit 6 ir be saj6t
mag6nakaz ISz cimsz6alatt.
Szavalc:Ne tedd! Hagyd abba! Tedd ezt! Tess6k,igy van! Most j6! Ez
rossz!Ezt kellene tenned! Ezt kell tenned!
Hanghordozris:m6ly, zeng6, hatdrozott.
Mozdulatok:Jobbkezemmel a leveg6becsapkodok.Hegyesszogben
egy-
mdshoztdmasztoma k6t kezemet.A nyakamon hilnrl osszeku-icsolom
a kezemet.
Testhelyzetek:
Er6sen hdtrahajolok a sz6l<ben.Fejemet hdtravetem 6s
lefel6n6zek.
Arckifejezdselc:
A sziij sarkai enyh6n lefeld gorbiilnek. A szemoldokcimet
felhrizom.
Lehet, hogy a fentiek kriziil egyesjellegzetess6gekr{d is illenek. Most
pedig az a legfontosabb,hogy cisszeiillitsda sajaitlistildat. Kezdj neld!
Csakazt ird fel amit az emberekldthatnak d,s
hallhatnak. Ne drtelmezz!
P6lddul az arcldfejezdsekcimsz6niil csak azt tintesd fel, amit az emberek az
arcodon liitnak. Ne irj be olyan szavakat, mint leereszked6,g6gosstb.... Ezek
mdr 6rtelmezdseklenn6nek.A}ogy ri{m ndzel 6sa hangomat hallod, lehet, azt-
6rzed, hogy cink6nyesked6 vagyok. Az onk6nyesked6 magatartds azonban
nem olyasvalami, amit megfigyelsz. Ez m.J.r6rtelmez6s, amit gondolatban
vdgzelel. Gyakorold,hogy mindig tudatosan figyelj meg dolgokat! Ha azutdn
6rtelmezeda megfigyeleseidet,l6gy tudatdban, hogy ez az 6rtelmez6sa meg-
figye16st6l
kiildnboz6 6skiilonr{116
dolog.
Ha kitoltritted az Ir:inyit6-Szab6lyoz6 Sziil6i oszlopot, menj v6gig a
tribbi oszloponhasonl6k-dppen!
A Gcndoskod6 Sziil6i-n6l azckat a r:ragatartd-
sokat frd fel, amelyeket akkor mutatsz, ha sziileid ilyenfajta magatartesdt
utdnzod. Ha magad is sziil6 vagy, akkor lehet, hogy Te is hasonl6k6ppen
teszel, amikor a gyerekeidre wgydzol.
Az Alkalmazkod6 Gyermeki-n6l azokat a magatartdsokat vedd fel, ame-
lyeket akkor mutatsz, amikor djrajiitszod gyermekkori, szabdlykrivet6, utasi-
tiisokat teljesit6 magatartdsaidat. Igy viselkedsz, amikor hozzdidomuisz a
tdrsasdghoz,
ha a f6nrikriddel besz6lszstb.
A SzabadGyermeki-n61gondolj arra, amikor nemr6giben rigy viseiked-
t6i, mint a gyermek, aki egykor voltiil, olyan gyermek, aki nem alkalmazkodik
+o 47

24. ATAMA
6snem rsl6zad, csak teszi, ami kedvdre van. Lehet, hogy nemrdgiben feliilt6l
a hullilmvasritra, 6s sikitotrril 6s eltakartad a szemed, amikor a lejt6re siklott.
Amikor egyszer a kcizelmfltban orvosi kivizsg:iliisra ment6l, remegtdl 6selfor-
ditottad a fejed, amikor a n6v6r bevezerre a tft, hogy v6rt vegyen.
Emldkezz, hogy a Sziil6i 6sa Gyermeki funkcionrilis felosztdsai nemcsak
pozitiv, hanem negativ m6don is elv6gezhet6k. Vannak-e olyan magatarti{s-
m6djaid, amikor p6ldriul valakit a negativ lrdnyit6-szabrilyoz6 Sziil6i-b6l Ie-
torkolsz? Ha sziil6 vagy, elSfordul-e, hogy elnyomod a gyermekeider? Ha igy
van, hogyan ldtnak 6s hallanak 6k t6ged a negativ Gondoskod6 Sziil6i-ben?
Amikor a f6nokriddel beszdlsz,el6fordul-e, hogyszinte ldbujjhegyenkozelited
meg, s kozben magadban azt kiviinod, biircsak lenne legaliibb 100 km tiivol-
siigra? Ha igy van, hogyan liihed 6shallaniid <inmagadatvideofilmen a nega-
tiv Alkalmazkod6 Gyermeki-ben?
A Feln6tt oszlopban olyan magatartdsokat tiintess fel, amelyeket akkor
mutatsz, amikor az itt-6s-most Feln6tt 6nedetalakitod. Ezlehet pdldiiul olvan
helyzet, amikor a munkahelyeden informilci6t cserdlszegykoll6gr{ddal.Vagy
lehet, hogy az iizletben vdsiirolod meg, amit felfrtiil a bev:isrlrl6 listddra.
Lehet, hogy mdr olvastad ezr a kcinyvet, 6stanultiil az 6n-dllapotokr6l. Eml6-
kezz, hogy a Feln6tt 6n-dllapot az it-6s-most 6rzdshez6s gondolkoddshoz
kapcsol6dik. Ezdrt a Feln6tt magatartdsok is magukba foglalharnak 6rze-
lemkifejez6st, ha a kifejezett 6rz6sek az itt-ds-most szitudci6ra megfelel6
reakci6k.
Tartsuk meg a Szabad Gyermeki oszlopokat azokra a magatartdsokra,
amikor rigy viselkedsz, mintha sponrdn gyermek volndi, 6s nem spontiin fel-
n5tt. O
Ndha, amikor a magatart:isijelzdseimre figyelsz,tobb kdrd6stkell feltenned,
amelyek segitenek megitdlni, hogy egy bizonyos magarartdsforrna melyik 6n-:illa-
pot kifejez6je. Tdtelezziik fel, hogy azr liitod, hogy brigyadtan, lankadtan iilcik.
Arcomat a kezembe temewe el6rehajolok. sziim sarka lefel6 g<irbiil.M6lyeket s6-
hajtok, 6sa szemem megtelik konnyel.
t6sdg, hogy rijrajdtszom magam 6sszomorfnak tiinrik fel, hogy ilyen m6don mani-
pul iiljam a kciriil<ittem lev6ket.
Magatart;isijeiz6seimnek aldtiimaszti{siiralehet, hogy k6rd6seketakarszfel-
tenni arr6l, irogy miis emberek hogyan viszonyuln akhozzdm. Kdrd6seket tehetsz fel
az 6lettort6netemmel kapcsolatosan, ds arr6l, hogy rnilyenek voltak a sziileim.
Feltiirhatod, mi az, amit rijra meg tudok tapasztalni a gyermekkoromb6l.
O Ha most megndzziik Berne hdrom miisik diagn6zism6dszer6t,haszniiljuk
fel arra, hogy v6gigellenlrizziJk az <inmagunkr6l kdszrilt magatartdsi list:ir.
vdltoztassuk meg 6seg6szitsiihki iistdnkat azrijonnan megtanultak szerint.o
AZ EN-ALLAP
OTOK FELISMERES
E
Szocidlis diagndzis
Sziil6imegkozelit6semenvilltoztatni.
r rigy trint, hogy valaki a Gyermeklje-
:gyeket mutatott a miisik ember, ame-
ermeki-re mutatnak?
ikor rigy trint, hogy rralaki a Gyermekr-
egyeketmutatott a mesik ember, ame-
ermeki-re mutatnak?
zab6lyoz6 Sziil6i-vel vagy a Gondosko-
d6 sziil6i-vei vdlrortad ki? Ha igyvan, n6zd :it a magatartdsi jegyekr6l kdsziilt
listddat, dsvi{laszdki azt, ahogyan az illet6 szem{ly t6ged lftott 6s hallott a
Sziil6i-ben.
Hogyan vdltoztathatod meg sajdt magatartdsodat oiyan mddon, hogy
az.zalm{s- ln-rillapotb6l tortdn6 reakci6ra kdsztesd 6ket?
V6gezd el u"gyanezta gyakorlatot arra-az alkalomra, amikor rigy ttnt'
hogy valiki Feln6tt-b61, Sziil6i-b6l reagiiLlriid. o
Tiirt6neti diagn6zis
49

25. ATA MA
P6lddul lehet, hogy csoportbanliitlak t6ged, amint elgondolkoz6 arckifejez6s.
sel, osszehdzott szemolddkkel el6rehajolsz.Kezeddel eltakarod a szemedet.Hal-
lom, amint azt mondod: ,,Zavarbanvagyok. Nem tudok gondolkodni." Magatartd'
sodat tekinwe fgy it6lem meg, hogy az Alkalmazkod6 Gyermeki-ben vagy.
A torteneti diagn6zisndl ezt k6rdezhetem meg t6led: ,,Gyermekkorodban
ho-
gyan drezted magad, amikor valaki arra k6rt, hogy gondolkodjiil?" Vagy mondha'
iom esetleg ezt: ,,szdmomra olyan vagy, mintha ktiriilbeliil most lennel hat6ves.
Van valami, ami a gyermekkorodra eml6keztet?" Ils lehet, hogy erre el6j<inegy
eml6k: ,,Apdm mindig azzal gyottirt, hogy olvassak fel konyveket, 6s amikor nem
tudtam helyesen kiejteni a szavakat, kinevetett. Ez6rt inkribb megi:itszottam a hii-
rnind pedig szociLlis jellegzetessdgekkel bizonyitani tudom, hogy az lrdnyit6-Sza-
btilyozd SziilSi €n-dllapotodban vagy. Megmaradndl ebben a helyzetben egypilla-
narra? - k4rdezhetn4m, hory ttirtdneti szempontb1l ellen6rizzem megdllapittiso-
mat ,,Vajon nem [iLt-e ugyanilyen m6don az egyik sziilSd, amikor k6zolte veled,
hogy hogyan is iillnak a dolgok val6jdban?" E szavakat hallva lehetsdges, hogy
nevetdsbe tdrsz ki, 6s ezt vdlaszolod: ,,Igen, ez megint a Papa."
Amit elmondasz teh6.t, azzal ijra tudom eliendrizni a magataftAsod. alapjdn
tett megdllapitiisaimat. Amikor aztlAtom,hogy az adott magatart{sform{id az 6n
v6lemdnyem szerint az Alkalmazkod6 Gyermeki dn-iillapotodhoz illenek, ezt az
elgondoldsomat meger6sitett6l< szavaid, amelyek azt igazoltAk, hogy a sziil6i et'6-
szakrapontosan ezen am6donreagdltill gyermekkorodban. Amikorpedigmagatar-
t:isod a Sziil6i jellegzetessdgeket mutatta, arr6l szdmohAlbe, hogy val6jriban egyik
szril6d magatart:isiit miisoltad.
O Most pedig ndzd 6t :fjra a sajiir magatafiesijellegzetessdgeidrSl kdszrilt
listiiclat, ds a tcjrtdneti diagn6zis felhaszndldsdval eTlen6rizdaz eryes 6.n-'i1l,a-
potokra jellem z6 jellegzetessdgeket.
Ahogy az lrdnlt6-Szab6lyoz6 Szli.l6i6s a Gondoskod6 Sziil6i magarar-
tiisi jegyeket vizsgiilod, pr6brild meg eital:ilni, hogy pontosan mellk szril6
vagy sziil6-figura magatartdsiit miisolod az adott magatartiisformiival. Melyek
azok a kopirozott gondolkoz{si 6.s6rz6.sformiik, amelyek a magatartdsformd-
kat kis6rik?
Az Alkalmazkod6 Gyermeki 6s SzabadGyermeki 6n-dllapotokndl em16-
kezz issza olyan gyermekkori 6lethelyzetekre, amikor pontosan ilyen mddon
viselkedt6l. Hiiny 6vesvoltril? Mit gondolrdl 6smit 6rezt6labban az id6ben?
A Feln6tt dn-dllapotniil azt ellen6rizd, hogy a list:iba vett magataneisfor-
mdk nem megem6sztetlen gyermekkorivagysziil6i magarartrisformilkfjraj6t-
szdsai-e.
Lehetsdges, hogy vizsgiilatod eredmdnyek6nt egyes magatart{si jegyek
iitkeriilnek egy maisik oszlopba. Pdlddul megtrirtdnhet, hogy azok a jellegze-
tessdgek, amelyeket el6szcir Feln6tt-nek tartotteil, m6giscsak inkAbb az Alkal-
mazkod6 Gyermeki-hez sorolanddk. O
AZ EN-ALI}POTOKFEI/SMEREST1
Fenomenol6giai diagn6zis
rsztalom
amfltat, 6snemcsup{neml6k-
,menol6giai6rt6kel6scsakakkorjelenik
alni azeg6sz
6n-6llapotot
teljesintenzt'
urulniil, 6selkezden6lkiabiilni: "Ez
nem
,edu p'arnft,ahogyanapiidatszeretted
OgiuidiagnO'istkEiziten6nka Gyermeki
yan 6rtelembenhaszndlta'amely elt6r a
Lgy^'6ztume8,hogy mi6rt tett,igy'Ezert
nt"6rtelemben
kell haszn6lnunk'
Az 6n-6llapot-diagn6zis a gyakorlatban
k mincl a n6gy formdjdt haszniilne{nk'A
Itlen,6s ez6i-a lehetSlegjobbm6dszert
dsi vagykommunikiici6str6ninggelkap"-
mdsokliil val6 mindennapikapcsolataink
:iisidiagn6zisrakell tiimaszkodnrrnk'Ezr
rt6sidiign6zis m6g a TA-teriipidbanis az
lk felismer6senek'
ak,hacsaknemvagybenneeg6szbiz-
tos,hogya miisikszemdly
tudni akarrdla'
51

26. ATAMA aziN-aLnep
oroxrnLtsunnis
n
o TaldJjunk
hiirommiisikpdlddtarra,hogyvalakineka vegrehajtd
erejeegy
bizonyos
6n-dllapotban
van,mfg egyett6l kiilonb<iz6
6n-dllapotottaPasztal
megval6s6n-jek6nt.
Tudsz esetleghasonl6 pdlddt felhozni a saj:it, mrilt heti tapasz-
talataidb6l?
O
A v6grehajtd 6$ a val6s 6n
Inkongruittis
bels6tapasztalat:1161.
D6 mi tort6nik akkor, ha az egy6nk6s6bbritkapcsolval6s 6n-j6ben egy mdsik
pasztal.
Szaknyelven ezt rigy fejezzilk ki, hogy ilyen eserekbenmagatartesa inkongru-
itcistmutat.
Feln6tt-r6la Gyermeki-re.
Az inkongruitdsok felismer6se a legfontosabb k6szs6g egyike, amelyet a TA
haszniil6jiinak Ll kell sajrititania. Erre a tdmdra akkor fogunk visszat6rni, amikor a
7. fejezetbena tranzakci6kat vessziikszemiigi,re.
53

27. ATA MA
fJerne energiaeltndlete
Eric Berne kialakitott egy elmdletet arra, hogy mi tcirtdnik, amikor a v6gre-
hajt6 er6t 6s val6s 6n-tink 6szlel6s6t :iwissziik egyrk 6n-rfllapotb6l a mrisikbi. e
konyv korldtain krviil esik elm6let6nek r6szleresmegtdrgyaliia. E fejezetben viiz-
latosan ismertetjiik, 6s aki r6szletesebbismeretekrevdgyik, megtalilja a hivatko-
ziisok listiij:in.
Berne Freudot kovetre abban, hogy felt6telezte a pszichikus energia, akatexk
16tez6s6t.
Elk6pzel6seszerint ez az energiahiirom formiiban 16tezik:
kotcitt,kotetlen
6s szabad. Az ,,aktiv katexis" kiegdsz(t6 kifejez6s6t a kritetlen 6s szabad katexis
osszess696nek
kifejez6sire haszn6ljuk.
A katexis hdrom formdja kcizotti kiilonbs6g illusztr6lilsdra Beme a ,,majom a
fdn"metafordthasznillta.-Amikoramajomegymagas 6gon.fil,potencidlisenergilja
rran- olyan energia, amely felszabadulna, ha a majom leesnei fcildre. Ez a poten-
ciiilis energia a kotcitt katexissal anal6g.
Ha a majom azutiin leesik azigr6l, a potenciiilisenergiakinenkusenergiak6nt
szabadul fel. Ez a kcitetlenkatexis term6szet6tillusztr6lia.
A majom azonban 616organizmus. fs ez6rtnem poryan le egyszerriena f6r6r,
hanemmegpr6bdlhat ugrani. Berne dllitiisa szerint az energidnak ez az akaratlagos
haszndlata a szabadkatexisselanal6g.
_ Minden egyes 6n-dllaporot ligy k6pzeliink el, hogy hatdra van. A szabad
katexis pedig kcinnyeddn mozog az eg'yes6n-dllapotok krizritt a hatdrokon keresz-
tiil. Ezenkrvtil minden egyes6n-rlllapot ranalmaz egybizonyosmennyis6grienergi-
dt, amely a hatiirain beli.il tal:ilhato. Ha ez az eneigia egyadott piliana"tban nem
haszndl6dik fel, akkor a kototr katexisnek felel meg. Amikor piaig a bennl6vd
energiiit felhaszndljuk, a kcircirtkatexis iitalakul kcitetlen katexiss€.
Pdldriul, amikor elkezdtem a munkahelyi megbeszdldsemer,aktivan hasznzil-
tam azt az energiat, amely a Feln6tt 6n-iillapotomban taliilhat6. Az ebben az 6lla-
potban l6v6 katexis krjtetlen volt. Amikor a figyelmemet a feladatra cisszpontositot-
iam, szabadkatexist vittem dt a Feln6tt-embe.
A pdldabeli jeienet sordn felhaszndlhattam volnc a Sziil6i 6n-rillapotomon beli.i{
taldlhat6 energia egy r6sz6t. p6lddul rijrajdtszhattam volna amagam si6rn6raaszil6j
it6leteket azz,alkapcsolarosan, hogy val6ban hatdkonyan dolg6zom-e. Ezt azonban
nem tettem. Igy a sziilSi dn-iillapotom hatirdn beliili katexis kcitott maradt.
Berne-nek azvolt a hipot6zise, hogy egy 6n-dllapotakkorvesziiit av6grehajt6
er6t, amikor abban a kcitetlen 6s szabad karexis (akdv katexis) egyiirtese ely adott
pillanatban a legnagyobb. Aval6s 6n-k6nt megtapaszralt 6n-rillap-otlesz az,imelfk
egy adott pillanatban a legnagyobb mennyis6gri szabad katexisjel rendelkezik.
-
A munkamegbesz6l6semkezdetdn a v6grehajt6 er6m a Feln6tt-ben volt 6s a
Feln6tt-et tapaszraltam meg val6s 6n-emk6nt is. Ebb6l arra kcivetkezrerhetiink,
hogy a legmagasabb aktiv katexisem 6sa legmagasabb szabadkatexisem a Feln6tt-
ben volt.
Amikor elkezdtem unatkozni, akkor iitvittem nimi szabad katexist a Gyer-
ineki-be. Ezt addig csindltam, amig az 6n-i{llapot nem tarralmazott magasabb iza-
had katexist, mint akdr a Feln6tt-em, akdr a stiil6i-m. Ezena Donron eikezdtem a
Gyermeki-t val6s 6n-emk6nt megtapasztalni.A v6grehajt6 er6f azonban a Feln6tt-
ben tartottam, ezzer azt mutarva, iogy az aktiv kitexiiem legnagyobb r6sze m6g
mindig a Feln6tt 6n-illlapotban van.
54 55

28. STRUI(TURI{L
ISPATOI,OGIA
Lithat6,ahol mincla Sziil6i,mind pedig a Gyermeki
6. fejezet
sTRUKrUnArrs
PATOrocra
Eddigazt t€teleztri,k
fel,.h9w azegyiken-dlrapot
vi*igosanmeghr'cinboztet-
hetSa m:isiktdl.Aztis fertettiik,trogya""""gy6"ek
terizdsrikizerini*o?ogrru,nur.u,
6n-:illapotok
krizcitt.
Demi tcirt6nik,
hak6tdn-dllapot
rartalmacisszekeveredik?
Vagyhavalakinem
tud egy dn-.iillapotba
b9- vagy bel6le kikertirni? Eric e".n" .ri;'k?i probl6mrit
kontamiruici6nak6sexklwi6iarc nevezte.
R kett6 egytittpediga,,strukturtilispato_
I6gia"cimsz6
alattszerepel
Kontamindci6
Id5nk6ntel6fordul,hogy Gyermeki
vagySziil6i6n-rillapotaim
tartalmdrosz-
szet6vesztem
a Feln6tt6n
.riilapot
tartatmr{#ar.
Amikor ez trirt6nik,azt rnondjuk,
hogy Feln6
tt-em kontamindl6
clott.
b) Gyermeki c) Kett6s
kontamindci6 kontamindci6
6. 1. tibra : Kontaminiici6
55
Abr
dn kexds kontamindcio
lefediaFeln6ttegY16sz6t
a) Szril6i
kontaminilci6
Sziitdi kanto:mindci6
sziil6ikontaminiici6ban
akkorvagyok,ha a szil6i szlogeneket
osszet6vesz-
,.*
"
t tn6,, realitdssai.Ezektanult trledetmet, amelyekett6nyk6nt fogunk fel'
Berneezt el6tt1letnek
nevezte.
P6ldilul:
.Minden sk6t[osv6nY."
,,An6gereklust6k."
..Afeh6remberelt
kizsdkmdnyol6k."
,,Az
61et
szornYf."
,,Az
emberekben
nemlehetmegbizni."
,
,,Haels6renemsikeriilvalami,rijra6srijramegkellpr6bflni'"
Harigygondolom,
hogyazilyenfajta
kiielentdsek
aval6sfgotfejezikki' akkor
kontamineci6ban
vagYok.
"-'---n-it
ot p6ldduivalaki egyesszdmharmadik szem6lybenbesz6ldnmagdr6l,
"ufOrri",i,
ttodlimondand6ja
riiir kontamineil6_dott
tartalmatkozol,ezpedigSziil6i
t onr.*i"a.lo] Ha valaki a kovetkez6k6ppen
besz6lonmagilr6l: ,'Az embernekki
kelltartania,br4rmi
jtijjon,nemgondoiod?
ft .t"nt szabad
itgCryi'hogyaz6rz6sei
J.lf"rrat rajrad."N"Sy; val6siinrisdge,ho' ?z.illet6
sziileit6ltanultaezt a k6t
*"rJeri. f"'frets6g"r,"irogysziilei is iigy gonaottak, hogy a val6siigr6l tesznek
megdllapit{sokat.
Gyertneki kantamiruicid
Amikor Gyermekikontamindci6b
an vagyok,feln6tt gondolko.diisoma
t gyer-
mekkorb6lsziimaz6hiedelmekfelh6zikbe.Ezekolyantdnykdntfelfogott fantzizi-
af.,-"-.iy"t"i kiilonb<iz66rz6sek
viiltanakki. Megtort6nik,hogy eppentdvoz6ban
"-oii'oilu'gy
ijrszejovetelr5l,
amikorazthallom,hogyvalaki nevet,mid6nkil6pek az
ujt"*. ndio.aul, hogyezt hallvdnaztmondommagamban:,,Kinevetnek
a hdtam
jritszomrijra,amikor, tal6n igazdnmeg
valamibajvan,6smindenkitudjarajtam
kemmegmondani."
'ez egyrijrajdtsz{s.
A kontamindci6ban
a
ln6tti val6shelYzettel.
szamegyek
a szobdba
kifiirk6szni,hogy-a
venddgek
val6banrajtamnevettek-e.
Ha Sszint6n
nemmelvdlaszolnak,
akkor ki
tudok"mozdulni
a kontaminrici6b6l.
Ha igy teszek,
el tudomvdlasztani
jelen hely-
zetemf'eh6tt 6rt6ke16s6t
azidej6tmriit Gyermekivikigk6pt6l' Esakkorri{6bredhe-
*t urru,hogy a szobiiban
-".idt
emberekegyviccennevettek,amelyneksemmi
lnjzenemvoji hozz1m.Lehets6ges,
hogyvisszaeml6kezem
gyermekkorjgyotrelme-
imre,demostmdramrilt eml6keik6nt
teszem
helyreazokat'
^- -'nn"gto.t6nhet
azonban
azis,hogyazokazemberekval6b,an
rajtamnevettek.
ilyenkorigy johetekki akontaminiici6b6l,haarragondolok:,,Es
akl<or
mi van?Ha
nevetniak"arnak
rajtam,aza7'5 dolguk.Enakkoris rendtrenrragyok'"
57

29. ATAMA
Az is lehet, hogy azon a napon nem 6llok k6szen a kontamin{ci6b61val6
kimozduldsra. Ebben az esetben,ha kdrddsemrea szobdbaniil6k ezt v6laszoljdk:
,,Dehogyis rajtad nevettiink", magamban azt gondolom, ha igy van, akkor hirlba
viilaszoljiik 6rdekl6d6semre:,,Dehogyis,nem rajtad nevetti.ink";magambanpedig
azt gondolom: ,,Fogadnimerndk, hogy nem mondanak igazatt"
Berne helyenkern a delizi6 sz6t haszndlta az olyanfajta hiedelem leiriisiira,
amely a Gyermeki kontaminiici6b6l szdrmazik. Ilyen tipikus dehizi6kpdldriul:
,,Nem vagyokj6 m6rtanb6l, nyelwanb6l, nyelvekb6l stb."
,,Engemsenki sem szeret."
,,Valamibaj van velem."
..Kovdrneksziilettem."
,,Egyszerriennem tudok leszokni a dohainyziisr6l!"
Amikor a Gyermeki kontaminiici6 tartalma a korribbi gyermekkorb6l jon, a
delizi6 valdszinrileg mdg bizarabb. Ez kiilonosen val6szinfi, hogy ha az egydn
gyermekkora tele volt traumatikus esem6nyekkel.
,,Megtudom cilni az embereketa pusztamegjelen6semmel."
,,Haholtan esem ossze,Mama szeretnifog engem."
,,Kozmikussugarakkal pr6brilnak meggyilkolni engem."
Kett6s kontanlind.ci6
Kett6s kontaminrici6 akkor tortdnik, ha az egyln egy Sziil6i szlogent jiitszik
ijra, azt Gyermeki hiedelemmel elfogadja, 6s mindkett6t ijsszet6veszti a val6sdg-
gal: P6lddul:
(Sz) Az emberekben nem lehet bizni; 6s
(Gy) Soha nem bizhatok senkiben.VAGY
(Sz) Fiam, el6g ha lStlak, nem kell, hogy halljalak; 6s
(Gy) Hogy el6rejussaka viliigban, n)'ugton kell maradnom.
Egyesmodern TA-szerz6kminden kontaminilci6t kett6snek it6lnek meg.Szri'
mukra a kett6s kontamin6ci6 tartalma azokb6l az idej6tmrilt, torzult hiedelmekb6l
:ill, amelyeket egy egy6n cinmagilr6l, miisokr6l 6savildgr6l tart. TA nyelven kifejez-
ve, ezek a,,sorskdnlntihiedelmek".
O Vegyrink egy iv papirt 6s irjuk fel a tetej6re: ,,fn az a fajta ember vagyok,
aki..." Ezuteln szinj arra kdt percet, hogy az risszesdltalad elk6pzelhet5m6-
don befejezd a mondatot.
A k6t perc elteltdvel kicsit lazits, l6legezz m6lyeket, ds n6zz kririil a
szobdban. Segitsd onmagadat a Feln6tt 6n-iillapotiiba irgy, hogy egyenesen
rilsz a sz€ken. Mindkdt lSbadat helyezd szil;irdan a talajra. N6zd rit, amit irtril.
A mondat minden egyes befejez6si m6djrir6l pr6b:ild megiillapitani, hogy az
vajon a valdsiigra vonatkoz6 megiillapftiis-e vagy Gyermeki kontaminiici6.
Ha rigy gondolod, hogy az onmagadr6l tett megdllapftdsok bdrmelyike
Gyermeki kontaminiici6b6l szdrmazik, gondold v6gig, hogy mi is a val6s
helyzet. Ezutdn hdzd ki a Gyermeki-kontaminiil6don szavakar,6sird behe-
lyettiik az 6rv6nyes Feln6tt-et. P6ldriul,ha eredetileg ezt irtad: ,,Enaz a fajta
ember vagyok, aki senkivel nem tud sz6t 6rteni", akkor lehets6ges,hogyezt
STRU
KTURALI
SPATOL6GIA
kihrizva
aztkell beirnod: ,,Intelligens6skonnyenbariitkoz6vagyok'j6l kjo-
v<ik
azemberekkel."
'^--vi;;;fld
6t minden' Gyermeki-kontamindlt
megillapit6sodatezen a
! K6tpercnyiid6 alatt ird le azokat,a
:, sztileidt6i6ssziil6-figureidt6l
hail-
lyezkedjFeln5tt6n-6llaPotod-ba
! Nez'd
n taliilsz-ekoztiik olyat, amelya valo-
rntaminiici6.Ha tigy 6rzed' hogy van
megfelel6en
6t akarszalakitani'hrizd
lul isetlegkihrizhatodakovetkez6t:
..Havalami
els6renemsikeriil, rijra 6srijra pr6b6|kozz61|'';
6sbeirhatod
helyette ezt: -,.---w^-. ^A-^A-oa-
""" "
-U, u"frt"i els6renemsikeriil,csindldmdskdppen'rigyhogymilsodszo'-
ramiii biztosan
sikeriiljbn!"
Ezagyakorlathasznos
6sj6sz6rakoz6s'
Szabadid6benis
csindlhatod'
O
b) I(izzirt Feln6tt
6.2. dbra: Exkltizi6
Sz
Exkhizi6 (hizi{rfs)
Berneszerintel6fordul, hogy az ember egy vag:ytobb dn-6llapotot |<:26r.Ezt
uklirihnak
nev
ezr.
e a'u l-'
6i1"'' ei'ai
^"tu
tfrk' i" *itt'izi6Iehet6s6
gei
t' Adiag-
ramokon
eztfgy dbrdzortut'logyaitt'i""ft a l<zirr 6n-6llapotot
jelz6kort' 6s
akija-fo16je
vonalakat hriztunk'
)
58
a) KizrlrtSztil6i c) Kizi{rt Gyermeki
s9

30. ATA I44
Az,akazemberek, akik a Sz,ildi-t zdrjdkki, nem 6inek,,el6recsomagold' szab6-
lyokkal. Ehelyett minden egyes dlethelyzetre maguk alkotjrik meg a szabdlyokat.
Remel<til hasznrilj:ik a Kis Professzor intuici6jdt annak megiillapit6sdra, hogy mi
tcirt6nik kciriil<ittiik. Az ilyen emberekre mondjrik, hogy gdtldstalanok. Ezekb6l
lesznek a sikeres politikusok, viillalkoz6k vagy maffiavez6rek.
Ha aFeln6tt-et zdrom ki, akkor mintegy lekapcsolom a val6siig megft6l6s6nek
feln6tt kdpess6g6t.Helyette 6lland6an egybels6 Sziil6i-Gyermekidial6gust hallok.
Az ezt kovet6 cselekedeteim, 6rz6seim dsgondolataim ezt az 6lland6 harcot fogjdk
ttikrozni. Mivel a val6siig megit6l6s6re adott Feln6tt er6imet nem haszndlom fel,
gondolataim 6s cselekedeteimbizarr6 viilhatnak, m6g az is lehets6ges,hogy pszi-
chotikusnak diagnosztiziilnak.
Ha valaki a Gyermekt-t zdrja ki, az a sajilt gyermekkordnak felhalmoz6dott
eml6keit rekeszfi ki. Ha megk6rdezik t61e: ,,Milyen volt a gyerekkorod?" - ezt
viilaszolja: ,,Nemtudom, semmire nem em161szem."
Amikor feln6ttk6nt 6rz6seket
fejeziink ki, gyakran vagyrnk Gyermeki 6n-iillapotunkb an. Ezdrt azt az egy6nt, aki
a Gyermeki-jdt kiz:irja, gyakran it6lik hidegfejfinek, szdraz embernek.
Ha a h6rom 6n-6llapot koziil kett6 kiz6r6dik, az egyetlen mrikrjd6 6n-rillapotot
dlland6nakvagy kizdr6nak nevezziik. A 6.3. ilbra mutatja a h:iromfdle lehet6s6get:
az 6l1and6 6n-rlllapotokat er6sebben meghrizott korrel jeloittik.
AIIand6 SriilSi-vel rendelkez6 egy6n a villgot csak 6s kiziir6lag szi.il6i szabd-
lyok sorilt alkalmazva it6li meg. Ha p61d6u1
megk6rdezziik t6le: ,,Mit gondolsz,
hogyan kellene kialakftani ezt a tervet?" - azt fo&iavdlaszolni: ,,Nos,rigy gondolom,
ez egyj6 terv. Tartsunk ki mellette." Arra a k6rd6sre: ,,Hogyvagy?", igy viilaszol:
,,Azt gondolom, hogy manapsig az embernek meg kell 6riznie a nyugalmdt."
STRU
KTURALIS
PATOI'OGIA
egykev6s
Sziil6i-vel.
-
I i,
aJ ldlranoo lKlzaroj
bzulol
b) fuland6 (kizdr6)
Feln6tt
. i rr
cJ Auanoo [Klzaro_,
Gyermeki
60
6.3.dbra:Alland6 (l<tzAr6)
6n-iillapotok
61

31. III. r6,sz
KOMMUNIIAICIO
Tranzakci6k,
sztr6kok,
id6struktureilds

32. 7. fejezet ,
TRANZAI(CIOK
A szobiidbani.ilsz6s ezt a kcinyvetolvasod.lin beldpek is azt mondom:
,,Hell6."
Mirete feln6zveigy v:ilaszolszl.
,,Szia."
Ez egyegyszerfr
tranzakci6.
A tranzakci6akkorval6sulmeg,haegyikszem6ly
felajdnl amiisiknakegyfajta
kommunikrici6t
6sazreagiilrii. Szaknyelven
kifejezve,akommunikiici6megkezd6-
sdtingernek
nevezziik.A rd t<irt6n6reagiiliispediga vdlasz.A tranzakci6ttehdt a
nanzakciondlis
inger 6sa tranzakcion:ilis
vdlaszegyiines6veldefinirilhatjuk.Berne
atranzakci6kat
a tdrsas6rintkez6salapegys6geinek
nevezte.
Temeg6n toviibbfolytathatjukbesz6lget6stinket.
A te Hellod-ravdlaszolha-
tokk6rddssel
is,pl.: ,,J6napodvoit?" Amire te valahogyanviilaszolhatsz.igy most
egytranzakci6sLinc jrin 16tre.Mindegyik viilasz a krivetkez6reagdliisstimulusa
lesz.
Azemberekk<izcitti
kommunikiici6mindig igy,atranzakci6sldncolatformdjS-
bantortdnik.
Atranzakci6anolizisbenaz4n-iillapot-modellthaszniiljuk
annakmegmagyar|-
ziis:ira,
hogymi is tort6nik a kommunikdci6nakebbena folyamatdban.
Kieg6sz(t6 tranzakci6k
Megkdrdezem
t6led:,,Hdny6ravan?"igy viilaszolsz:
,,Egy6ra."Ezzelitt-6s-
mostinformiici6tviiltottunk. Szavainka Feln6tt6n-aillapotb6l
jonnek. Hanghordo-
ziisunk6stestijeleink megerSsitikaFeln6tt6n-iillapotot.
7.1.dbra:Feln6tt- Feln6ttkiegdszit6
tranzakci6k
55

33. ATAMlA
A 7.1. i{bra ezt a Feln6tt-Feln6tt tranzakci6t mutarja. A nyilak a kommunikii-
ci6k irrinydt .jelzik. Formflis nyelven ezek a nllak vekt:orktintismeretesek. Az I
betrijel az ingert, a V betrijel pedig a vdlasztjelenti.
Amikor informdci6t kdrtem t6led, Feln6tt dn-i{llapotombanvoltam. Ezt azzal
jelezziik, hogy az I vektort az.SzFGydiagram F r6sz6r6linditluk. Kommunikdci6mat
a te Feln6tt-ednek szdntam. Lgyaz 6n Feln6tt-emb6l kiindul6 vektor a te diagramo-
don beltil a Feln6tt-re ireinyul.
T6nyszer( v:llaszodban te is a Feln6tt fel6l indultril el, 6s azt vdrtad, hogy a
t6led kapott informiici6t a Feln6tt-ben fogadjam. Ezt mutatja, hogy a Vvekror a re
Feln5tt-edet jelz6 kcirt6l az eny6mbe t6rvissza.
Fenti p6ldiiban egy kieg4.szitdtanzakci1val taliilkozunk. Ezt a kovetkez6k6p-
pen definidlhatjuk:
A kiegd,szit6tranzakciSndl a tanzakci6t jelz6 vektorok pdrhuzamosak 6sa meg-
c6,Izott4n-dllapot az, amely vdlaszt ad. Vizsgiiljuk meg, hogy a fenti definfci6 hogyan
illik a pdld:iban emlitett Feln6tt-Feln6tt tranzakci6ra. Mivel a kieg6szitd nanzakci6
vektorai mindig piirhuzamosak a diagramon, gyakran pdrhuzamos tranzakci1nak is
nerrezik.
A7.2. Sbrarndsfajtakieg6szft6 tranzakcidt mutat. Ez alkalommal a Sziil6i 6s
Gyermeki dn-iillapotok kapcsol6diis:lt Lirjuk.
Az rizlewezet6 feln6z, ahogy a tiszMsel6 bejrin az ajt6n 10 perc k6s6ssel.
Sziil6i 6n-dllapotba helyezkedve aziizletvezet6remordul azalkalmazottra: ,,Sz6val
rijra elk6sett! Ez igy nem megy tov:ibb!" Elgy:ivulva 6s Gyermekiben elpirulva az
alkalmazott fgy dadog: ,,Sajniilom,mindent meg fogok tenni, hogy ez ne tijrrdnjen
meg rijra."
Ezzel a Sziil6i r:imorduldssal az izlewezet6 sziitrd6ka az, hogy a beoszrottja
Gyermeki-ben hallja meg az ingert. igy az I vekror az 6 Sz:d.llikiti6b6l indul 6s a
beosztott Gyermeki krire fel6 halad. Es val6ban, az alkalmazott dt is megy a Gysl-
Ti./,NZAKCI6K
meki-be.
Elmormolt-menteget6z6se
Sziil6i-j6bener6siti meg az iizlewezet6t' Ezt
ilil
tffi.,tt.,,;x'at
;t#X7l;lil: isbeleiuikakie
g6s
zit6tran
zakci
6de
rinici
6jzib
a
O Akieg6szit6
tranzakciokkdt
milsiklehci6'sege
a Sziil6i-Sziil5i
6sa Gyerme-
ki-Gvermeki.
X"'o1 no"a e'"t+ofj :gV
tranzakciondlis
diagramotmindker
esetiibrezol6sdra'
Gonooiii oliu" i'oi;"get' amelyazegyes
esetekben
inger-
k6"r?;';l.trk6nt alkalmazhat6'
o
Afunkcionalismodellhaszndlatdvalr6szletesebbtranzakci6analizistkapha-
: ,,HfiIf'n aztdnelfdradtam'
J6lenne'ha
t kor okkal)
:
"Term6szetesen'
szivem'"
' szcy-t6t a 6s" t"te halad esa-vilasz [a
f<iuel d3' t6f szGy-be
jon vissza(7'3'
ribra).
A kommunikdci6 elsS sxobdlYrl
cselv6r{s teljesit6sdvel
jellemezhet6'Ha
"arnitort'
nJfi' r'etnOtt-uOt
foBsz
v6laszol-
vezet6 il;;;;t a beosztottjdt'GYermeki
'anzakcr6ksordb6ldllhat' Ha igy van' az'
.,t'ogyt'i;-i el6remegl6solhat6
tort6nil<'
66
7.2. dbra: Sz -+ Gy, Gy -+ Sz kieg6szit6tranzakci6 7.3. dbra:SzGy-+ GSz,GSz + SzGykieg6szit5 tranzakci6k
67

34. TRANZAKCIOK
ATAMA
Uzletvezet1:,,Azt
elhiszem, hogy sajndlja! Ez a harmadik eserezen a h6ten."
Beosztott (grcngehangon): ,,Mondtam, hogy nagyon sajniilom, f6ncik. De sem-
mik6ppen nem tudtam el6bb j6nni, nagy volt a forgalom."
Uzletvezet6:,,Legaftlbb ezzelamarhas:iggal ne jrijjon nekem, kordbban kellett
volna elindulnia..."
Az ilyenfajta sz6vdltiis szinte a v6gtelens6gig mehet tovilbb, eg6szen addig,
mig a tranzakci6kkifogynaka g6zb6l,vagyvalami mdst csiniilnak. Tulajdonkdppen
ez formalizSl6dik a kommunikdci6 els6szabdlydban:
Egdszenaddig, amtg a tranzakci6kkieg4,szit1ek maradnok, a kommunikdci6 a
vdgtelens6gigf olytat6 dlut.
Figyeljiik meg, hogy nem azt mondjuk: ,,folytat6dik", hanem azr: ,,folytat6d-
hat". Nyilv:inval6an minden besz6lgetds a v6g6re 6r egy bizonyos id6 utiin. De
eg6szen addig, amig a tranzakci6k kieg6szit6ek maradnah a kommunikiici6 folya-
mat6ban nincs semmi, ami megakadAlyozni az inger 6sa vdlasz tijretlen folyamatait.
O Kdszitsiink
egyk6pzeletbeli
besz6lget6st,
amelyegyFeln6trFeln6tt
kiegd-
szit6tranzakci6s
l:incb6l611,
Tegyukmegugyanezr
Sz-Gy,
Sz-Sz,
Gy-Gy
tran-
zakci6kesetdn.
Vigyfzzunk arra,hogymindegyikilleszkedjdk
a kommunikii-
ci6els6szab;ilyrihoz.
Ha csoportban
dolgozunk,alakitsunkp{rokat 6sszerepjdtdkban
adjuk
el6 azegyestipusri tranzakci6kat.Figyeljiik meg,hogymennyiideig tudnak
megmaradni
egypiirhuzamos
tranzakci6s
ldncolatban.
O
Keresztezett tranzakci6k
Megk€rdezem t6led: ,,Mennyt az id6?" Erre te felugrasz, elv<irosddsz6s r:im
ilvriltesz: ,,Id6,id6! Ne az id6r6i k6rdez6skridjon!IIegint elk6settlMit gondol, mi a
fen6t csiniil?"
Ez nem az a Feln6tt vdlasz, amit Feln6tt kdrddsemmel akartam kiviiltani.
Ehelyett te dtment6l egy m6rges Sziil6i rillapotba. Szidalmaz6szavaiddalarra indi-
tottiil engem, hogy kimozduljak a Feln6ttem-b6l 6s i{tmenjek Gyermekibe. Sz6vril-
tiisunk tranzakciondlis diagramja a 7.4.-esdbriin liithat6.
Ez a keres.ztezetttranzakci6 egy pdldrlja. Az6rt nevezziik igy, mert az ilyen
tipusri tranzakci6 diagramjaindi a vektorok:iltal6ban keresztezik eg1'rniist.
A,,keresztezett"sz6 az ilyenfajta gondolarcser6hezkapcsol6d66rzdsleirdsiira
is alkalmas. Amikor te kereszrezed a tranzakci6nkatazzal,hogyriim orditasz, akkor
rigy 6rzem, mintha keresztiilv{gtad rrolna a kommunikeici6 folyamatdt.
Formiilisan a keresztezett tranzakci6 olyan, amelyben a ffanzakciondlk vekto-
rok nem pdrhuzamosak, vagr amelyikben a megallzott dn-dllapot nent dz, amelyik
vdgilI reagdl.
Fussunk irjra v6gig az izletvezetd 6s a k6s6n 6rkez6beosztott kozotrijelelte-
ten. A tiszMsel6 bejon 6s az iizlewezet6 sziil6i-leg rdmordul. Elligyulis 6smente-
get6z6s helyett azonban.a tisztyisel6 nlugodtan a f6nok szem6ben6z. Higgadtan
vdlaszol: ,,Hallom,hogy On m6rges. Meg is 6rtem, hogy igy 6rez.I(6rem,niondja el,
mit kivi{n, mit tegyek."
od
lGv
.-__-,
7.4. dbra:F + F, Sz -+ Gykeresztezett tranzakci6
rr€tegy F-F reakci6val' Ezt iiithatjuk a 7 5'
3resztiilvd&ia azt a kommunikdci6s folya-
viirt.
ellt kell haszn6lnunk, hogy 6szrevegyiik'
iul:
, 6n aztfunelfdradtam' Igazdn megmasszt-
)
7.5.dbra:Sz+ Gy,F -+ Fkeresztezetttranzakci6
69

35. A A MA
^",,,_^!":r^!!yrua
hangon,szemolditkd,t
dsszevonva,
haragosan):,,Hiilyevagy?Azt
nlszeo,nogyneketl."
pontmasszirozdsra
vanid6m?,,
Ilt
ig"g BobGy-szinger6resz-Gyviilasztadott.Az els6rendri
modelrrren
a
tranzakci6pdrhuzamosnak
irinhet.Valahogy
mdgisazazerzesmt, hog1,
t ...rrr._
zert.A keresztezdd6s
term6szet6r
a 2.6. ibra ta?jaret.Juneaz rszr8i 6snema
GSz-b6l
jott vissza.
Bob-otAGy-j6ben
szdlitja
-.j
e,
".*
szcyjti.n.
-^ -'
7.6. dbra: SzGy__+
GSz,ISz + AGy keresztezetttranzakci6
,4 katnrmumifuicid rnds od,ik sxo.hdlv a
nesetreeredeti Feln6tt informdci6k6r6semb6l arra az id6re elfeledkezem.
a Kommuntkaci6 masodik szabdlya igy szol:
Amikor egr tranzakci(,kere;71ez.Ltt,.igr kommunikdci6s tor6,skiivetkezik be,6.s
i:^"y^6::lilyf::"s mindkett6jttk'n_drrilpototlerrvdrtsaiak:
i;s,;k";munikd_
ctoI otytathat6 legren.
,.-,
Lehetsdges,
hogyakommunikiici6s
t<ir6s
csakenyhdn
6rezhetd.
A miisikv6g-
let az, hogy a kdt emberdrihcingve
lcirohana szobrib6i,b;;;;;;;;fitui e, ,ot u
uenrbesz6lnek
tcibbet
eg.yniissa'i.
E' Bernekalkuldcidjaszerintelm6letilegz2lehets6ges
varidci6javanakeresz-
tezeft rranzakci6nak.szerencs6reezek koitil csak keft6 fo.d;i;16 ;,*bben a
70
TRANZAKCIOK
gyakorlatban. Ezek akkorjelenetkeznek, amikor egy F-F ingert vagy egy Gy-Szvagy
rel kapcsolatban.
tottiitok? O
Rejtett tranzakci6k
A rejtett n'anzakci6kban u8-yanazon id6ben k6t iizenetet kiildnnk. 6"
"f:rt
ezek koziil nyflt vagy t<irsadalmi szintfr iizenet, a mdsik pedig rejtett vagy pszichol6-
giai szintfr i.Jrzenet.
Leggyakrabban a tdrsadalmi szintri tartalom Feln6tt-Feln6tt. A pszichol6giai
szintf iizenetek 61ta16ban
vagy Sziil6i-Gyermeki,vagy Gyermekj-Sziil6i-ek.
Fdrj: ,,Mit csindltiil az ingemmel?"
Feles
6.9:,,Afi6kodba tettem."
Ha egyszerfen a leirt szavakatiddzziik, azt kell mondanunk, hogy ez egy F-F
kieg6szit6 tranzakci6. Ez tiirsadalmi szinten igy is van. Most azonban fussunk rajta
rijra v6gig, hangok, hanghordozdsok 6svizuiilis k6pek segiF6g6vel.
Ferj (durvdn, ereszked1hanglejt4,ssel,
feszillt arcizmokkal, szem6ld6kdt 6ssze-
rdncolva): ,,Mit csiniiltill az ingemmel?"
Feludg (remeg6 hangon, e,melked6hanglejtessel,el6rees6vdlokkal d.s
fejjel fel-
hizott szemdldoke
al6l ndzki):,,Betettem a szekr6nybe."
A pszichol6giai szint pdrhuzamos SzGy-GySzgondoiatcsere. Ha szavakba
iintjiik az ez.ena szinten elhangzott iizeneteket, ezt kapjuk:
FdrT:,,Oroktisen <isszekevereda dolgaimat. "
Feles6,g:,,Orciktisen
igazs:igtalanul bf rillgatsz engem."
Eztal .7. iibrrin mufatott tranzakciondlis diagrammal szeml6ltetjiik' A t{rsa-
dal6i szintri ingert 6sreakci6t folyamatos nyillal ribrrizoljuk, 6sIt 6sVt elnevez6ssel
illetjtik. A nagyitott nyilakpedig a pszicho16giai szintri ingert 6sreakci6t jelcilik Io 6s
Vo-veljelezve.
77

36. ATAMA
7.7. dbra: tdrsadalmi szint: F -+ F, F + F;
pszichol6giai szint: Sz -+ Gy, Gy -+ Sz.KettSsrejtett tranzakci6
Az ilyenfajta rejtett tranzakci6t, amelyben az F-F tdrsadalmi iizener elfedi a
pszichol6giai szint( gondolatcser6t az Sz 6s a Gy koz<itt (ritkr{bban Gy-Gy vagy
Sz-Sz kozcitt), kett1zdtt vagy duplafenekfi.tranzakci6nak nevezziik.
E Berne egy miisik fajta rejtett tranzakci6tfpust is felrajzolt 6s ezt szdgletet
be.zdr6 (angular) tranzakci6naknevezte. Enn6l egytrirsadalmi szintri ingerrel iz6li
talak meg Feln6tt-h6l-Feln6tt-be. Titkos iizenetem azonban az 6n Felndttem-b6l a
IpiF
72
7.8. dbra: Szcigletetbezdr6 rejtett tranzakcid
TRANZAKCIOK
Vev
6 (daco
san):,,Me
gveszem.
"
e Z.g.6br6nlithat6 Lanzakcioni{lisdiagrammutatjaaz IrIo vektorokszrig6t,
A ka tntnunikdcid hrrr mrrdik szab dly a
E.Berne,,harmadikszabdlya"igysz6l:
,,Areitetttranzakci6vkelked4.sbelikime-
netel1t
a pszichol6giai
6snema tdrsatl'almi
szinthatdrozzameg'"
Beine fgy irla: ,,meghatirozza"6snem ,,meghati{r.ozhatja".
Arra utal, hogy
amikorur .-I"t"k k6t t/ittt"tt kommunikdlnak,amival6jdbantort6nik,az mindig
bel6lekovetkez6magatart{st.
c Gyakorolda marslak6siigor.
tdindig16gytudatiibana pszichol6giai
6s a
trirsidalmiszintnek.Ellen6rizdBerneelk6pzel6s6t.
Igazavolt-evajon, ami-
kor azt gondolta,hogya viselked6s
ldmenetele
mindig a pszichol6giai
szin-
ten d6l el?o
Tranzakci6k 6s nem verb:ilis jelek
A rejtett tranzakci6ban
a tiirsadalmiszintli iizeneteta szavakadjdk meg'
Ahhoz,hogy Mars-lak6k6ntgondolkodjrlla pszichol6giaiszinten,megtell figyel-
nedunemiierbrilis
jelzdseket.
Ilyenekp6lddulahanghordoziis,.gesztusok,
testhely-
zetek6sarckifejez6sek.
Vannakezekndl
kev6sb6
kifejezettjelz6sek,
a l6gz6sben,
az

37. ATAMA
izomfesziilts6gben,
apulzusszdmban,
apupillatdguldsdban,
az izzad,6sfok{ban,
6s
fgytovribb.
Pszicholdgiaiszinrriiizenetekretitkosiizenerekk6nt
urarnak.Val6jdbanegy6l_
taliin nem.titkosak,ha tudjuk, hogymit keresstink.
Hirr;;;;;;.rJli'.n'.il ru u
nemverbiilisjelzdsek,
amelyekolvishat6k.
o Pr6brild ezt ki. Tartsd rneg ezeketa szavakata f6rj 6s felesdgkdzort.
Gondoldel,hiinyfdletranzakci6ttudszldtrehozniktilcinf6i.;*;;;;b'dffier.
alkalmaziisiival.
. . . .csoportban
jdtszdel a f6rj-feles6g
rranzakci6t
ktilonf6lenem verbdlis
jelekkel.O
V:ilasztdsok lehetds6ge
y rossz rinm-agilban.Ha egy simiin foly6 6s
ot akarunk fenntartani, aklor tranzai<ci6_
razt taliilod, hogy a kommuniklci6d vala_
vizsgiild meg_,
hogy vajon re 6s 6 gyakran
a igy van,
-akkor
dcintsd el, hogy i.i.;on i6
{radozik, hogy simdn foly6 k-ommunikrici6i vigy;n
"el"d.
vag;pldig u ,r;rreaoa
:ppenmost telepedertIe.ndrad,hogy hozzikera;en
"npi?'algliii"r,i",
,.;"a
r,et6hez,
amfgmlgisszakrivddat.er;rib"n ,;"toekben j6l jrihet,ha a folyamator
6lbeszakitod,
sziind6koltan
keresztezett
tiu*"f..iOLL"l.
A vdlasztasok
c' cikk.ben StephenKarpmannaztaz elgondol:ist
fejri ki, hogy
dlasztdsunkszerinrolyan m6don'taprr"ttit'r.ir"rr;d;;;"""h;gy",
"t
*"r.. L"-
A
TRANZAKCIOK
hets6gesrij tipusri tranzakci6l<atvdlasztanunk az6rt, hogy kitorjiink a megszokott,
kdnyelmetlenn6v6lt, Iezdrt eszmecsere-alakzatokb6l.
A munkahely6n Mary 6lland6an menteget6zik, rragyigazolja magiit. F6noke
ennek az elrendez6ddsnek a miisik oldalrin 6llva folyamatosan birillgatja Maryt 6s
magyarilzza neki, hogy mik6nt kellene a dolgoknak lennie.
Fdnitk:,,zt tudja, hogy ezt a jelent{st egy kisebb formdtumd papirra kellett
volna imia!"
Mary: ,,Sajr6lom, az 6n hibaim."
F6nok: ,,Na,nem baj, val6szinrileg nem is tudott mdst tenni. Pedig felirtam
magiinak, hogy mit csiniiljon."
"
Mary:,,"6n mindig megpr6brilom elolvasni az On feljegyz6seit, de 6szint6n
sz6lvaaz ut6bbi id6ben annyira elfoglalt voltam."
a kett6t.
N6gy feltdtelt szatr,amelynek teljesiilnie kell, hogy ez a strat6gia mfikcidjcin-
Az egikvagt mindk6.td,n-dllapoLnak
id1legesen
meg keIIvdltoznia.
A tranzakci6nak keresztezettnekkell lennie.
A tdrgmak meg kell vdltoznio.
Az el6zd tdmciteI lcellfelejteni"
tlgy trinik, hogy ezek kciziil a felt6telek kozil az els6 6s a m:isodik a legfon-
tosabb. A kijvetkez6 kett6t viilaszthat6 extri{knak gondoljuk, bdr iiltaidban alkal-
mazhat6k"
F6nbk:,,Igazin kisebb papirra is irhatta volna ezt ajelent6st."
Ma4r Qdtdkosan lenthan szdk6,r6l',a szinyegre fekszilg ldbdvaL ds karjdval a
Ievegdben-kipdl6dzik):,,6h, csak nem azt akarja mondani, hogy megint rosszul
csindltam? Egydltakin mi a fendt akar t5lem, f6nok?"
F1nijk (nevet6,sben
tdr ki).
Mary dtkapcsol a Szabad Gyermeki.idt6kra az Alkalmazkod6 Gyermeki mente-
get6z6sekhelyett. A f6nok pedig elfogadja Mary meghivilsdt a SzabadGyermeki-be.
A SzabadGyermeki keresztez6ddscsak egyviilasztiisi lehet6s6g.Lehetsdges
az is,hogy Mary el6szor egy konvencioniilisabb Feln6tt keresztez6d6stpr6bdl ki.
A/Iary fteruzdt dsjegtzetfizetet vesz): ,,K6rem, akkor most diktrilja Ie nekem,
hogy milyen m6retfi papiron 6hajtja ezeket ajelenteseket a jciv6ben."
Ha bdrmikor (tgy 6rzed, hogy a k6nyelmetlen tranzakci6k sordba ziirtak be,
akkor megvan a lehet6s6ged, hogy keresztezz,6laz ot funkciondlis 6ndllapotod
bzirmelyik6r6l. Ugyanakkor meg is cdlozhatod az ot r6sz biirmelyik6t a mdsik
szem6lyben.Karpmann m6g azt isjavasolia, hogyhaszndlhatunknegativ 6spozitiv
6n-iillapot-felosztdsokategyardnt. Mary azt is vdlaszthatja, hogy f6ntik6nek nega-
tiv Irrinlt6-Sz abSlyoz6 Sziil6i szidalmazilsira negatfv lrdnyit6-Szabalyoz6 Sztil6i-
b6l reagiil.
Fdnok:,,Kisebbm6retfi papirt kellett voina haszn6lnia."
75

38. ATAMA
elyben rigy drezted, hogy be vagy z6wa
tzamos ftanzakci6s hril6ba valakivel. Ez
ci<i.De az is lehet, hogy egy krizelebbi
:cionrilis modell hasznrilitriiat lokalizril_
rb6l re 6s a mzisik egy6n jcittetek.
rdgy,olyan m-6$ot,amelyeket 6n_:lllapori
Lnzakci6ke folyamiinak keresztez6s6re.
retsdgesheresztez6st, m6g akkor is, ha
mazhat6.
:uiici6ban,pr6b6ld ki viilasztdsilehet6_
t.
8. fejezet
SZTR6KOK
esetben?
Hogyha olyan vagy, mint a legtobb ember, akkor bizonyara meglep6dn6l
azon, hJg1,szomsz6doJvrilaszn6lkiil hagpa meqiegyz6sedet.Val6szinrileg meg-
tZra6""e"d onmagadt6l, vajon mi tort6ntetett. Sziiks6giink van a sztr6kokra ds
deprivdltnak 6rezziik magunkat, ha nem kapjuk meg azokat'
Inger-6hs6g
E. Berle bizonyos fajta dhsdgeketirtle,amelyeltetmildannyian megtapaszta-
lunk. Ezekegyike a fizikrilis 6smentdlis ingernek a sziila6glete. Berne ezt inger-dh-
Az, hogy Berne rr:ilasztdsa
a sztr6k (,,stroke")sz6raesett, az 6rint6snek erre a
gyermeki sztil<sdglet6revonatkozik. Feln6ttk6nt - mondja - m6g mindig vdgyrnk a
iizikai kontaktusra. Ugyanakkor megtanuljuk, hogy az elismerds miis formiiit he-
lyettesitsiikbe a fizikai 6rint6shely6re.Egymosoly, egyb6h vagy ellenkez6leg,egy
szigoru tekintet, vagy egy s6rt6s- mind azt mutatjdk nekiink, hogy a l6tezdsunket
eliimert6k. Berne a7 elismer6s-6hs6g
kifejez6s6t haszn{lta a miisok Sltal tort6n6
tudomdsulvdteliink sziila6glet6nekIeirdsdra.
A sztrdkok fa.itdi
Tobbf6le
sztr6kot
krilonbriztetrink
meg.
Ezek
lehetnek:
77

39. ATAAIA
verbdlis
ak vag/ nemverbdlis
ak,
pozitfuakvagr ne
gattvak,
feltd,teles
ekd.s
feltdtelndlkijliek.
Verbdlis 6s nentverbdlis sztrikak
oxitiv ds nego:tiv sstrdkok
^
A pozittvsztrilcaz, amelyetkellemesen
6lmegaz,akikapja. Anegartv
sztr6ko-
tr frijdalmaskdntrapaszraljukmeg. Nyir6 pdldti;kban te 6ia szorisz6dpozitiv
tr6kokat viiltottatok mind verbdlis-,
mind nemverbdris6nelemben.
SZTRAKAK
viseiked6seknek,ameiyekafelszinen-onbiintet6k'Tektiinnek'Ezzelazelgondoli{s-
salakkorfogunkfjra t"r'fft"'"i'-"*iito' ujattzmail"iJt tot'fto"y'eket tdrgyaljuk
Feltdteles 6s feltdtel ndlkiili szfr"<ikok
Afeltt.teles
szttrikahhozkapcsol6dik'hogymit csin6lsz'Afeltdte|'tdtkiilisztrfk
arravonatkozik,amivagy'
Pozitfufeltdteles;
,,J6munkdtv6gezt6l'"
';"",i;"';,';;i;i;ai['iiii'brv""J6;losvlt-119v"
Nezattv
feltiter"t "r'1"*ititzif<
n99m a zoknid'"
';,
:;ttr' f ,t'r
"t
nakiitt:"GY6Iollek'"
Lindegyik6re
- apozitiv felt6telesre
6sa
i et i f"ftet"f tt6tkiilit"' Minden egyes
Sztr6kok 6s a viselked6s rneger6sit6se
nektrinnek'
"'t '"otganuk
arra' hogyan s"ahadulha-
izt ugy t?it'tjiL;tg' hi megvriltoztatjuk
79