1. Emil Cioran roman filozofust olvasva, feljegyzeseit alapul
veve, elmondhatom, hogy Cioran, egesz eleten keresztul,
allandoan kitorni keszulo agreszivitassal kuzdott, amit o
maga ismer be a feljegyzeseiben, es azt is bevalja, hogy
agreszivitasat, az irasaiban elte ki. Ugy gondolom, hogy
Cioran, esszeiben, azert tudta olyan hitelesen megrajzolni,
Pal apostol es Luther karakteret, mert azok elfolytott
agreszivitasaiban, hiszterikussagaban, ontudatlanul
magara ismert, Palban es Lutherben onmaga jellemzeset
adta, ontudatlanul. Cioran, fiatal koraban, a roman
szelsojobb szervezet, a Vasgarda szimpatizansa volt, hogy
vegul erettebb koraban, szkeptikus filozofuskent valjon
vilaghiruve. Vajon a ket Cioran kozott, a vasgardista, es a
szkeptikus filozofus kozot, volt-e belso, lelki minosegi
kulonbseg, lenyegi valtozas? Ha azt veszem alapul, hogy
eletet az agreszivitassal valo kuzdelem hatarozta meg, - ezt
az az eset is bizonyitja, amikor a neves jezsuita
paleontologust, Pierre Teilhard de Chardint, a rosszrol
vallott nezete miatt, hogy csak akcidentalis a rossz a
vilagban, egyszeruen lehulyezte, ugyan ilyen esete, brassoi
kezdo filozofiatanar koraban is volt, ket ugyan olyan eset,
fiatal es erett korban, mondanom sem kell, hogy ezekm az
esetek a visszafolytott agreszivitas megnyilvanulasai -,
akkor azt kell mondanom, hogy a ket Cioran kozott nem
volt kulonbseg. Mivel a szelsojobbra jellemzo az
agreszivitas, Cioran agresziv lelkulete, konnyen tudott
azzal azonosulni, agreszivitasat, hatalmi torekveskent,
allitaskent, igenleskent kifejezve. Szkeptikus filozofuskent,
uralmi torekveset, agreszivitasat, mar tagadaskent fejezi
ki, tagadasaval hajtvan uralma ala az Europai Filozofiat,
de most mar sokkal sikeresebben. Mindket Ciorant az
uralomvagy jellemezte, csak ket kulonbozo formaban, es
mondanom sem kell, hogy az uralomvagy mogott,

2. agreszivitas munkal. Cioran, egy egesz eleten keresztul,
uralomvagyo, agresziv, hiszterikus, nyugtalan maradt
maradt, mint Pal apostol, akinek a maegterese, nem hozott
semmi belso valtozast, Cioranhoz hasonloan. Jung, lehet
azt irta volna Cioranrol, hogy nem jarta vegig az
individuacio utjat, es megmaradt, infantilis eretlennek.
Ezert nem ertek egyet Hamvas Belaval, hogy bevette
Ciorant, utolsokent, az Otezer ev bolcsessege cimu
kotetebe. Azt hiszem, hogy abba a kotetebe, csak azokat
kellett volna bevennie, akiknek az irasai tukrozik, hogy
vegigjartak az individuacio utjat, megvilagosodtak,
irasaik, a mely mag, a Belso En muve. Hamvas mivel ezt
nem vette alapul, okot arra a gyanumra, hogy O sem volt
megvilagosodott, nem jarta vegig az individuacio utjat. A
Nyugati Kulturara, alapvetoen jellemzo, az individuacio
elhanyagolasa, a Belso En teremto mivoltanak nem
ismerete. Nem csoda, hogy Nyugat, egy nehany kiveteltol
eltekintve, Eckhart mester, Jakob Bohme, gnosztikusok,
Jung, nem ismerte a Belso Ent, es a hozza vezeto
individuacios utat, amikor vallasossagat olyanok
hataroztak meg, akik maguk sem jartak vegig az
individuacio utjat, maguk sem talaltak meg a Belso Ent.
Harman voltak, Pal apostol, Luther Marton, Kalvin Janos,
( na meg hozzatennem negyediknek Szent Agostont ), akik
nem jartak vegig az individuacio utjat, - ami minden
hiteles misztika celja -, igy megmaradtak infantilis
agreszivnek, de ezzel meghataroztak Nyugat lelki eletet,
elterelven a figyelmet, minden lelki elet celjarol, az
onmagat megtalalt emberrol. Teljesen helytelen iranyba
tereltek Nyugat vallasossagat, kifele nezove tettek a
vallasossagot, igy lehetove tettek az anyagelvu, europai
civilizacio megjeleneset.

3. C. G. Jung szerint, a kultura szerepe abban all, hogy
elvezesse az egyent onmaga belso kozpotjahoz. Ugyan igy,
a nemzet kulturanak is, az kellene, hogy legyen a szerepe,
hogy az egyen, altala, megtalalja, onon belso kozpontjat.
Azt hiszem, hogy ehez a nemzeti kulturahoz, a
politikumnak, a partoknak, a szelsojobbos nemzet
hozongesnek semmi koze. A spiritualis nemzeti kultura,
amely elvezet onon kozpontodhoz, az igazi kozossegeket
alkotja meg, a politikai nemzet, a politikum, a politikai
partok azok, az elobbivel ellentetben, csak zavaros feju
tomegeket kepeznek, ezek az alapjai. Ha spiritualis
nemzeti kultura az identitas, akkor a politikai nemzet, a
tomegalapu partok, it beleertve a szelsojobbot is, a nemzeti
identitashianyt jelentik. Ezek alapjan, sem Gyurcsanynak,
sem Orbannak, sem a M.I.E.P.-nek, semmi koze sincs a
nemzethez, az egesz politikum olcso szinjatek.
Mindig csak azt figyeld, milyen nagy a csend benned,
milyen vegtelen, es az elmed, minden kulso gyakorlat
nelkul, megnyugszik.
Az igazi misztikahoz nincs szukseg misztikara, vagyis arra,
hogy misztikus tanok, elofeltevesek alapjan legyunk
misztikusak, erjuk el onmagunkat, ami minden misztika
lenyege. A misztikus tanok, epp a Belso En megtalalasat,

4. onmagad elereset tehetik lehetetlenne. Misztikussa, a
misztikakat meghalado misztika reven kell lenni,
elofeltevesek nelkul indulj el a sajat belso ismeretlenedben.
Csak a csend teszi lehetove, hogy kulonbseget tudjunk
tenni, a sajat gondolataink, es a Lathatatlanbol felmerulo
gondolatok kozott. Helytelenek azon aszketikus
gyakorlatok, amelyek, teljesen meg akarjak szuntetni a
gondolkodas kepesseget, - a gondolkodas is lehet, a
Lathatatlan ezkoze, jelenletenek az erzelkeltetesere. A
csendben szuletett gondolaton is megcsillanhat az Isteni
szikra, mint a tenger hullamain szikrazo napfeny, - ugye
be gyonyoruek a szikrazo hullamok ?! Ugyan ilyen
gyonyoruek lehetnek, a csndben fodrozo, hullamzo
gondolatokon, az Isteni szikrak. A tenger szepseget, a
hullamok, es a rajta szikrazo fennyek adjak, melyek
nincsenek ellentetben, a tenger csendes melysegevel, sot
kiegeszitik egymast. A benned levo csend, mint a tenger
melysege, nincs ellentetben, a csend szulte gondolataiddal,
mely Isteni fenyeket tukroz. De ahogy a tenger nem akarja
vegleges formaba onteni a hullamait, nem kapaszkodik
gorcsosen a hullamaiba, es ugy tunik, hogy a melyseget
nem is erdekli a felszin, ugy a csendben, te se kapaszkodj a
gondolat hullamaidba, engedd szabadon gondolataidat,
akarmilyen Isteni fenyt tukrozzenek is, es figyeld a
gondolataid mogott levo csendes belso melysegedet,
figyeld, mintha annak a belso csendnek, semmi koze nem
lenne, a felszin Isteni szikrakat tukrozo gondolataidhoz, -
mint ahogy a tenger melysege is kozombos a felszin csillogo
hullamai irant - , es mindig a sajat melysegeidben fogsz
maradni, vagyis egyesulsz onmagaddal.

5. Egyedul kozelitsd meg onmagad, elofeltevesek nelkul, es a
vallasi oselmenyben lesz reszed, amiben a profetak, Jezus
reszesultek. Kozvetlenul fogod erezni a Lathatatlan,
megnyugtato szilardsagat.
A csend nelkuli messianizmus, tomegorulethez,
diktaturahoz vezet: kommunizmus.
A nemzethez valo tartozast, csak a csend reven lehet
megelni a maga kello melysegeben. A tomegre alapozott
politikai mozgalmaknak semmi kozuk a nemzethez, mert a
tomegnek nics identitasa, mivel nem ismeri a csendet.
A csend nelkuli nemzetszeretet, nacionalizmus,
diktaturahoz, tomegorulethez, agreszivitashoz vezet.
Ennek jo peldai: Hitler, es a pesti szelsojobb
randalirozasa.
Az Erdelyi Unitarius Egyhaznak nincs misztikaja. Ha
nincs is, de legalabb, a csendnek, mint a vallas elo
forrasanak, mint a kozvetlen Isteni jelenlet forrasanak,
kellene szerepelnie az unitariusok eleteben, - sajnos, ok
ennek sem hodolnak. A misztika nelkuli egyhaz, a csend
nelkuli vallasossag, olyan, mint a gyoker nelkuli fa, epp az
hianyzik ami kellene, hogy eltesse. Ramakrisnan mondta:
„ Misztika nelkul nem letezik vallas. „

6. A csend nelkuli alkotas, csak fabrikalas, mivel hianyzik, a
csak, a csendben megtalalhato es jelenlevo Belso En.
A Jo a josag, csak a teljes kozvetlensegben
megtapasztalhato, kizarja a kozvetitoket a kulsot Mi lehet
a legnagyobb Jo, josag ? A Lathatatlan Let kozvetlen
megtapasztalasa, kulso nelkul. Ezek szerint, az aszkezis,
ellentete a Jonak, a josagnak, mivel a kulsore, kozvetitokre
epul, kulso gyakorlatokra, mint pl. a yoga. A legnagyobb
Jo, a Lathatatlan, epp a lathatatlansaga reven tud jelen
lenni, jo lenni, megtapasztalhatova valni, a lathato, mindig
csak kozvetito.
Platon, az okori gorog filozofus azt tanitotta, hogy aki
olyat tanit, aki nem melto a tanitasra, onmagat karositja
szellemileg. En azt mondom, aki olyannal all le vitazni, aki
nem melto ra, onmagat karositja lelkileg, szellemileg.
Tudom jol, hogy a blog nem csak kozles, hanem parbeszed
is. Annak ellenere, hogy a blog parbeszed, vitaforum, nem
szabad barkivel leallni vitazni, mert az ember onmagat
karositja szellemileg. Azokkal sem latom erdemlegesnek a
vitat, akik a mennyisegi hozzaszollok, szeretnek
hozzaszollasrekordokat vadaszni, mert ahol a mennyiseg
dominal, ott nem tartalmas a hozzaszollas.
Az igazi elhivatottsag, csak akkor szuletik meg, amikor
elertel onmagadhoz, megtalaltad Belso Enedet, addig, csak
azt teszed amit lattal, majmolsz.

7. Ne majmold se Keletet, se Nyugatot, kozepre szegezd a
tekinteted, onon belso kozpontodra, vagyis Belso Enedre.
A Krisztus kep nem az egyhazakban van, hanem, a te sajat
Belso Enedben.
A szomj, mely kulso dolgokra iranyul, ennek legtipikusabb
peldaja a tenyleges alkoholszomj, lenyegeben onmagad
Belso Kozpontjanak, Enjenek a szomja.
Szent Agoston volt az elso egzisztencialista filozofus, ezt
bizonyitja a Vallomasok. Vele kezdodok az az
onmarcangolo vivodas, hiszterukus eleterzes, mely egyes
egzisztencialistakat jellemez.
A gog annak a jele, hogy meg nem jutottal el a Belso
Enedhez.
Nagy Attila, Kökös