Energetika 2006 elött és után BME

1. ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS
ENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS
2006 előtt és után
2006 előtt és után
Előadó:
Dr.Tóth Elek DLA egyetemi docens
BME. Magasépítési Tanszék

2. BME. MESTERKURZUS
Épületauditációs Ismeretek I.
BEVEZETÉS
ÉPÜLETFIZIKAI
HÁTTÉR

3. A hazai épületfizikai gondolkodás fejlődése
A hazai épületfizikai gondolkodás fejlődése
Rétegfelépítés
tervezése
Felület
tervezése
Épület határoló
szerkezetek
tervezése
Épület és gépészet
energiafogyasztásának
együttes tervezése
2006. (január) szeptember
szeptember
1992. július
1986. március

4. ALAPFOGALMAK
MSZ-04-140-2; 1991
(ismétlés ?)
ALAPFOGALMAK
MSZ-04-140-2; 1991
(ismétlés ?)

5. Hővezetés
Hővezetés
Hővezetés: az anyag jellemzője
Értelmezése: legyen az egységnyi élhosszúságú kocka,
két szemközti felülete között egységnyi a
hőmérsékletkülönbség (t2-t1)
A hővezetési tényező ekkor
az időegység alatt átjutó hő mennyisége
Mértékegysége: Jele:

6. Mitől függ a hővezetési tényező értéke?
Mitől függ a hővezetési tényező értéke?
Általában:
– Az anyag testsűrűségétől
– A pórusmérettől és póruselrendezéstől
– A nedvességtartalomtól
– A hőmérséklettől
Beépített feltételek között:
– Az építési, gyártási nedvességtől
– Az anyag ülepedésétől (roskadás, tömörödés)
– A használati nedvességtől
– Az elem-illesztések módjától
– A légáteresztéstől
Általában:
– Az anyag testsűrűségétől
– A pórusmérettől és póruselrendezéstől
– A nedvességtartalomtól
– A hőmérséklettől
Beépített feltételek között:
– Az építési, gyártási nedvességtől
– Az anyag ülepedésétől (roskadás, tömörödés)
– A használati nedvességtől
– Az elem-illesztések módjától
– A légáteresztéstől

7. A hővezetési tényező változása (példa)
A hővezetési tényező változása (példa)
A POLIFOAM hablemez
hővezetési tényezőjének
változása a testsűrűség,
és az alkalmazási
hőmérséklet
függvényében

8. A hővezetési tényezők használatos fajtái:
A hővezetési tényezők használatos fajtái:
A gyártó által közölt
(deklarált) hővezetési
tényező
• a hőmérséklet és nedvesség
adott referenciafeltételének
adataiból lett megállapítva
• egy meghatározott szintű
megbízhatóság jellemzi
• összhangban van a
normál körülmények között
várható üzemi élettartammal
A tervezési
hővezetési tényező
Az épületelemként felhasznált
(beépített) anyag vagy termék
speciális külső és belső
feltételek mellett mérhető
teljesítményjellemzője
MSZ EN ISO 10456
Figyelembe veszi például:
• a páratartalmat, nedvességet
• a hőmérsékleti hatásokat
• az anyagok öregedését

9. Hővezetési tényező
Hővezetési tényező
A különbség többször 1O % is lehet !
A különbség többször 1O % is lehet !
lt
e
r
v
e
z
é
s
i = ld
e
k
la
r
á
lt x
FT x Fm x Fa
két megfogalmazás
(hőmérséklet – páratartalom – öregedés)

10. A hővezetési tényező korrekciója:
A hővezetési tényező korrekciója:
Anyagfajta és beépítési mód szerinti korrekció κ
Polisztirol hab – ha rávakolnak vagy rábetonoznak 0,42
Perlitbeton (ρ≤400 kg/m3
) amelyre rábetonoznak 0,57
Bitumoperlit (ρ≤400 kg/m3
) amelyre rábetonoznak 0,51
Expanzit, amelyre rávakolnak 0,20
Polisztirol hab két réteg falazat között 0,10
Ásványgyapot két réteg falazat között 0,10
Ömlesztett perlit két réteg falazat között 0,38
Poliuretán (ρ=40 kg/m3
) kiszellőztetett légrétegben 0,25
Izofen kiszellőztetett légrétegben 0,25
NIKECELL kiszellőztetett légrétegben 0,50
Mérési adatok !

11. A hővezetési tényező korrekciója:
A hővezetési tényező korrekciója:
Beépítési feltételek szerinti korrekció κ
Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe
beépített hőszigetelés Rv < 0,8 109
m2
sPa/kg
0,35
Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe
beépített hőszigetelés 5 > Rv > 0,8 109
m2
sPa/kg
0,25
Külső falburkolat v. hidegtető alatt, külső levegővel érintkező légrétegbe
beépített hőszigetelés Rv > 5 109
m2
sPa/kg
0,10
Porózus felületű hőszigetelő réteg, melyre az építés vagy gyártás során
habarcsot hordanak fel, vagy betont öntenek
0,30
Higroszkópikus hőszigetelés vagy könnyűbeton, ha 80% feletti rel.
nedv.tartalmú helyiség levegőjével közvetlenül érintkezik
0,25
Higroszkópikus hőszigetelés vagy könnyűbeton, ha 80% feletti rel.
nedv.tartalmú helyiség levegőjétől párafékező, v. beton választja el
0,10
400 kg/m3
-nél könnyebb hőszigetelés, függőlegesen beépítve 0,20
400 kg/m3
-nél könnyebb táblás hőszigetelés, függőlegesen beépítve 0,15
Lapostetőbe épített 1 rtg. hőszigetelő tábla, tompa ütközéssel, natur 0,25
Lapostetőbe épített 1 rtg. hőszigetelő tábla, tompa ütközéssel, kasírozva 0,50

12. A hővezetési tényező korrekciója:
A hővezetési tényező korrekciója:
Külső hatásoknak való
kitettség szerinti
korrekció
Testsűrűség
kg/m3 κ
Vasbeton 2400 0,29
Beton 2200 0,31
Könnyűbeton 900 0,67
900-1200 0,55
1500-1800 0,41
Tégla
(tömör,vagy üreges)
1000 0,52
1000-1600 0,39
1600 0,22
Cementvakolat 1900 0,61
A „kitettség” fogalma:
•A csapadék közvetlenül éri
(külső oldalán nincs védő,
felületkezelő réteg)
•A talaj nedvessége
közvetlenül éri
(a vízszigetelés és a talaj
közötti rétegek)

13. Hőmérsékletmező és hőáram
Hőmérsékletmező és hőáram
A határolószerkezetek többnyire párhuzamos síklapokkal határoltak.
E lapok hőmérsékletei különböznek.
A hőáram a lapok síkjára merőlegesen, egy irányban áramlik
(egydimenziós).
A hőmérsékletek időben állandóak, a hőáram stacioner.
A hőáram:
• egyenesen arányos a hőmérsékletkülönbséggel,
• egyenesen arányos a hővezetési tényezővel, és
• fordítottan arányos a réteg vastagságával.
Egységnyi homlokfelületre
Egydimenziós hőmérsékletmező
homogén rétegek
egydimenziós
hőáram
STACIONER ÁLLAPOT !
A hőáram sűrűséget az ún. rétegtervi
hőátbocsátási tényező tükrözi {W/m2
}
(kiszámítását ld. a következő diákon!)
)
t
(t
*
d
λ
q 2
1 −
=
λ
{W/mK)
d {m}
t {K}

14. 1) A hővezetési ellenállás meghatározása:
1) A hővezetési ellenállás meghatározása:
Egydimenziós hőmérsékletmező
homogén rétegek
egydimenziós
hőáram
STACIONER ÁLLAPOT !
A réteg jellemzője a
(hő)vezetési ellenállás:
Több réteg esetén az egyes rétegek ellenállásai
összegződnek (az Ohm törvény analógiájára)
SR = S j
j
d
λ
λ
d
R = {m2
K/
W}

15. 2) A hőátadás
2) A hőátadás
Nyugalomban lévő levegő nincs hőátadó képesség!
A külső térelhatároló szerkezetek felületei mentén mozog
a levegő (gravitáció, szélhatás) kialakul a hőátadás.
Nagyobb légmozgás nagyobb átadott hőmennyiség
Hőátadási tényező:
azt mutatja, hogy mennyi hő adódik át a szerkezet és a levegő
között
– egységnyi hőmérsékletkülönbség hatására,
– egységnyi idő alatt,
– a szerkezet egységnyi felületére vonatkoztatva
(EU)Jele: he
,i {W/m2K}
Régi jel: αe
,i
Index:
• „e” – külső oldal
• „i” - belső oldal

16. A hőátadási tényező tervezési értékei
A hőátadási tényező tervezési értékei
A szerkezet megnevezése és térbeli,
ill. hőáramhoz viszonyított helyzete
W/m2
K
he hi
Külső fal és nyílászáró 24 8
Belső fal és nyílászáró 8 8
Lapostető és felülvilágító 24 10
Felfelé hülő (padlás) belső födém 12 10
Lefelé hűlő (pince) belső födém 8 6
Árkád feletti födém 20 6
Élek, sarkok, hőhidak, illetve a szerkezet változó tömege
esetén ezek az értékek korrigálandók!

17. A szerkezet eredő hőátbocsátási ellenállása
hőátbocsátási ellenállása:
A szerkezet eredő hőátbocsátási ellenállása
hőátbocsátási ellenállása:
e
n
j
j j
j
i
j
i
ö
h
d
h
R
R
R
1
1
R
1
e +
∑
+
=
+
+
=
=
=
∑ λ
A szerkezet hőátbocsátási tényezője
hőátbocsátási tényezője:
A szerkezet hőátbocsátási tényezője
hőátbocsátási tényezője:
}
/
{
1 2
K
m
W
R
U
ö
=
A hőátbocsátási tényező ismeretében a
hőáram számítható.
Az épületből távozó összes hőáram
(transzmissziós hőveszteség) a határoló
homogén szerkezet felületén keresztül:
Q=Aj*U*(ti-te)

18. A hőmérsékleteloszlás
hőmérsékleteloszlás vizsgálata
A hőmérsékleteloszlás
hőmérsékleteloszlás vizsgálata
A keresztmetszetben kialakuló hőmérsékleteloszlás ismerete állagvédelmi szempontból
állagvédelmi szempontból
szükséges
(páralecsapódás a belső felületen, a kapillárisokban, a szerkezet belsejében, fagyhatár).
A hőmérsékleteloszlás meghatározásának elve:
• a hőáram bármely, a homlokfelülettel párhuzamos síkban ugyanakkora,
vagyis minden rétegen, továbbá
a belső és a külső felületen is ugyanaz az a hőáram halad át
• ugyanakkora áram „áthajtásához” annál nagyobb hőmérsékletkülönbség kell,
minél nagyobb az áramút adott szakaszának az ellenállása.
• az egy szakaszra jutó hőmérsékletkülönbség (Δtj)
úgy aránylik a teljes (ti - te) hőmérsékletkülönbséghez, mint ahogyan
a szakasz ellenállása (Rj) aránylik a teljes hőátbocsátási ellenálláshoz (Rö)
egydimenziós
hőáram
ti te
Ri Re
SRj

19. Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál
Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál
te
ti
d1
hőáram iránya
he hi
λ1
A réteghőmérsékletek
meghatározásához első lépésként
a (ti-te) hőmérséklet-különbséget
fel kell osztani a hővezetési és
hőátadási ellenállások arányában
(ti-te)

20. Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál
Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál
te
ti
Ri
Rj
Re
d1
hőáram iránya
ΣR
he hi
λ1
Ezt követőleg az ellenállások
arányának megfelelően kijelölhető a
réteghatárok hőmérséklete
Végül megrajzolható a hőfokesési görbe
Egy homogén anyagú rétegben a hőmérsékleteloszlás
egyenes mentén változik.
A felületek mentén a hőmérséklet a felülettel érintkező
igen vékony határ-rétegben változik. Ezt csak egy ívvel
jelezzük, ennek a felületet ábrázoló vonal az érintője.

21. Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál
Hőfokesési görbe szerkesztése – egyrétegű falazatnál
te
ti
Ri
Rj
Re
d1
hőáram iránya
ΣR
he hi
λ1
A hőmérsékleti skálán bejelölhető a
0°C hőmérséklethez tartozó szint
0 º
C
A hőfokesési görbe és a 0º
C hőmérséklet
vonala kijelöli azt a pontot a szerkezeten
belül, ameddig átfagyás veszély áll fenn.

22. Többrétegű szerkezet hőfokesési görbéjének szerkesztése
Többrétegű szerkezet hőfokesési görbéjének szerkesztése
ö
j
e
i
j
R
R
t
t
t
=
−
∆
)
(

23. Többrétegű szerkezetek jellegzetes hőfokesési görbéi
Többrétegű szerkezetek jellegzetes hőfokesési görbéi
A felületeknél a hőmérséklet-
különbség annál kisebb, minél
nagyobb a teljes szerkezet
hőátbocsátási ellenállása
A valóságban időben változó
folyamatok szempontjából fontos,
hogy a szerkezet mennyi hőt tárol -
ez nagyban függ a rétegsorrendtől !
-15ºC -15ºC
+/-0ºC +/-0ºC
+20ºC +20ºC
(t
(t
átlag>+15
átlag>+15
º
ºC)
C)
(t átlag<-
(t átlag<-
5
5º
ºC)
C)

24. Többdimenziós hőáramok és hőmérsékletmezők
Többdimenziós hőáramok és hőmérsékletmezők
• a szerkezetek geometriai formája
geometriai formája
• a szerkezetek anyagának inhomogén felépítése
anyagának inhomogén felépítése, és
• a felületi hőátadási tényező
felületi hőátadási tényező változása miatt
többdimenziós hőáramok és többdimenziós hőmérsékletmezők alakulnak ki,
ennek hatását a méretezés során figyelembe kell venni:
MÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ
VALÓS ADATOKKAL
KÖZELÍTŐ VONALMENTI
HŐÁTADÁSI TÉNYEZŐKKEL
(példatárak, hőhídkatalógusok)
Pl.:szabvány M.1.7. – 10.táblázat
Pl.:szabvány M.1.7. – 10.táblázat
(Szabatos számítás: véges differenciákkal, vagy véges elemek módszerén alapuló
számítógépes eljárások segítségével lehetséges)

25. Tájékoztató adatok vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre 1.
(M.1.7. - 10. táblázat)
A szerkezet-csatlakozás fajtája 1 csatlakozó él (L) 2 csatlakozó él (T)
A hőhíd fajtája Vonalmenti hőátbocsátási tényező (W/mK)
Nyílászárók kerülete mentén általában 0,15 ---
Nyílászárók kerülete mentén, ha a tokszerkezet
a hőszigetelő réteg síkjában van
0 ---
Falazott szerkezet sarokél 0,10 ---
Külső oldalán hőszigetelt szerkezet sarokéle 0,15 ---
Falazott szerkezet külső és belső fal csatl. 0,06 0,12
Külső oldalán hőszigetelt szerkezet külső és
belső fal csatlakozása
0,03 0,06
Falazott szerkezet födém és külső fal
csatlakozása (hőszigetelt koszorú)
0,15 0,30
Külső oldalán hőszigetelt külső fal és födém
csatlakozása
0,03 0,06
Párkány, attika csatlakozás 0,20 ---
Erkélylemez, loggia, pofafal csatlakozása 0,25 0,50

26. Tájékoztató adatok vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre 2.
Tájékoztató adatok vonalmenti hőátbocsátási tényezőkre 2.
Egyéb hőhidaknál figyelembe vehető vonalmenti hőátbocsátási tényezők:
Ha a külső szerkezet
eredeti rétegterve
10 cm-nél keskenyebb sávon
szakad meg Ul = 0,25 Ue
re
d
e
ti
10 cm-nél szélesebb sávon
szakad meg Ul = 0,50 Ue
re
d
e
ti
Tömör határoló szerkezeti egység átlagos felületi hőmérsékletének
meghatározásához, a hőhidak hatását is figyelembe vevő,
eredő hőátbocsátási tényező számítása:
A
U
l
U
A
U j j
l
j
A
∑ ∗
+
∗
∗
=
ξ
UA = eredő hőátbocsátási tényező
A = a határoló szerkezet felülete
ξ = korrekciós tényező
U = a falszerkezet hőátbocsátási tényezője
lj = a vonalmenti hőhidak hossza
Ul = a vonalmenti hőhidak hőátbocsátási tényezője

27. A hőátbocsátási tényező korrekciója
a szerkezet felülettömege függvényében:
A hőátbocsátási tényező korrekciója
a szerkezet felülettömege függvényében:
A ξ korrekciós tényező
(csak a felületi hőmérsékletek számításához)
A szerkezet felülettömege: kg/m2 <100 100-300 300-500 500-700 >700
Külső fal, lapostető, árkád 1,35 1,20 1,00 0,90 0,85
Kéthéjú szellőztetett hidegtető,
árnyékolt és átszellőztetett külső fal
1,20 1,10 0,90 0,85 0,80
Padlás alatti födém 1,05 0,95 0,80 0,75 0,70
Fűtetlen helyiséggel, vagy földdel
érintkező falak
0,80 0,70 0,60 0,55 0,50
Fűtetlen pincével, vagy földdel
érintkező padló
0,70 0,60 0,50 0,45 0,40
(kA)U = (A*ξ*k+Σlj*kij) )/A

28. A hőátadást akadályozó bútorok,
képek, stb. hatásának figyelembe
vétele további 30-50%-os
csökkentő szorzóval lehetséges !
Éleknél és sarkoknál figyelembe veendő hőátadási tényezők
többdimenziós hőmérsékletmező számításoknál
Éleknél és sarkoknál figyelembe veendő hőátadási tényezők
többdimenziós hőmérsékletmező számításoknál
A hőátadási tényezők szabványos tervezési alapértékei az alábbi összefüggések szerint csökkentendők:
Vízszintes élek mentén hl = 0,30 (hi1 + hi2)
Függőleges élek mentén hl = 0,35 (hi1 + hi2)
h1 = az 1. falfelület hőátadási tényezője
h2 = a 2. falfelület hőátadási tényezője
hl = a fenti számított hőátadási tényező
A szerkezet megnevezése és térbeli, ill.
hőáramhoz viszonyított helyzete
W/m2
K
he hi
Külső fal és nyílászáró 24 8
Belső fal és nyílászáró 8 8
Lapostető és felülvilágító 24 10
Felfelé hülő (padlás) belső födém 12 10
Lefelé hűlő (pince) belső födém 8 6
Árkád feletti födém 20 6

29. Talajjal érintkező padlószerkezetek hőszigetelése
Talajjal érintkező padlószerkezetek hőszigetelése
Talajjal érintkező padlószerkezetek hőszigetelése
Talajjal érintkező padlószerkezetek hőszigetelése
1 m
Z
Z (m) > 1,0 0,51 – 1,0 0,21 – 0,50 (- 0,3) - 0,20
R (m2
K/W) 1,3 1,0 0,7 0,4
1
m
Z
(?)
A szabvány megfogalmazása szerint: „Z” a padló alsó szintje és a terepszint magasságkülönbsége.
A „padló alsó szintje” annak a padlórétegnek a legalsó síkja, melynek lértéke kisebb, mint a talaj l -ja.
TALAJ TALAJ
Talajon fekvő padló Talajon fekvő padló
MSZ-04-140-2; 1991. - M.2.3. - 28. táblázat

30. A padló körvonal hosszegységére vonatkoztatott
A padló körvonal hosszegységére vonatkoztatott
kőátbocsátási tényező - Ul {W/mK}
kőátbocsátási tényező - Ul {W/mK}

31. ENERGETIKAI EGYSÉGKÉNT VALÓ MÉRETEZÉS AZ
MSZ-04-140-2;1991. szerint
A Szabvány az épületet energetikai egységnek tekinti.
Főbb követelmények:
• a külső határolószerkezetek állagvédelmének
állagvédelmének biztosítása
• az épületben élő és dolgozó emberek egészségvédelmének
egészségvédelmének biztosítása
• a teljes épület hővédelmi teljesítményének
hővédelmi teljesítményének igazolása
A) Az állagvédelmi ellenőrzés
A) Az állagvédelmi ellenőrzés
A szerkezeten belüli, és a felületeken kialakuló nedvességviszonyok
nedvességviszonyokat kell vizsgálni, a helyiségek
rendeltetésének megfelelő légállapotok (hőmérséklet és relatív páratartalom) figyelembe vételével.
A vizsgálatot minden helyiség minden szerkezetére el kell végezni.
B) Az egészségvédelem biztosítása
B) Az egészségvédelem biztosítása
A téli és nyári hőérzethez kapcsolódó
hőérzethez kapcsolódó követelmények kielégítését jelenti.
Igazolásuk az emberi tartózkodás céljára szolgáló helyiségek eseten szükséges.
C) A hővédelmi teljesítmény igazolása
C) A hővédelmi teljesítmény igazolása
A teljes épületre vonatkozó (annak lehűlő felületeit és fűtött térfogatát figyelembe vevő)
energetikai
energetikai követelmény kielégítését jelenti.
Igazolásuk a teljes fűtési idényben rendszeresen fűtött épületek esetében szükséges, ha az
elsődleges rendeltetésű helyiségek előírt belső hőmérséklete 18 fok, vagy annál magasabb.

32. ENERGETIKAI EGYSÉGKÉNT VALÓ MÉRETEZÉS AZ
MSZ-04-140-2;1991. szerint
A hőhidak hatását
hőhidak hatását figyelembe kell
venni:
Az állagvédelmi ellenőrzés során
Az állagvédelmi ellenőrzés során
A legkedvezőtlenebb belső felületi hőmérséklet meghatározásakor
Az egészségvédelem biztosítása során
Az egészségvédelem biztosítása során
A hőérzet ellenőrzésénél a helyiségek átlagos belső felületi hőmérsékletének meghatározásánál
A hővédelmi teljesítmény (energetikai követelmény) igazolása
A hővédelmi teljesítmény (energetikai követelmény) igazolása
Az átlagos hőátbocsátási tényező meghatározásakor

33. A jelenleg érvényes hazai hőtechnikai szabályozás
Az egységnyi térfogatra jutó fajlagos hőáram követelménye
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2
0,10
0,20
0,30
0,40
0,50
0,60
0,70
0,80
0,90
FOLYAMATOS HASZNÁLATÚ
ÉPÜLETEK
Qm
f
=0,6 * (ΣA)/V
+ 0,1
SZAKASZOS
HASZNÁLATÚ
ÉPÜLETEK
Qm
f
=0,65 * (ΣA)/V
+ 0,1
Egységnyi
térfogatra
jutó
fajlagos
hőáram
Q
Q
m
m
{W/m
3
K)
Az épülethatároló szerkezetek (belső) összfelülete Σ
ΣA
A (m2
)
A fűtött épülettérfogat (fűtött levegő térfogata) V
V (m3
)
V ~ 500 m3
V ~ 500 – 2.000 m3
V ~ 2.000 – 10.000 m3

34. A 2006-ig érvényes hazai hőtechnikai szabályozás
Épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezője
Az épülethatároló szerkezetek (belső) összfelülete Σ
ΣA
A (m2
)
A fűtött épülettérfogat (fűtött levegő térfogata) V
V (m3
)
0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1,0 1,1 1,2
0,70
0,75
0,80
0,85
0,90
0,95
1,00
1,05
1,10
U
Um
m {W/m2
K)
V ~ 500 m3
V ~ 500 – 2.000 m3
V ~ 2.000 – 10.000 m3
0,65
1,15
Szakaszos használatú épületek
Umf = 0,65 + 0,1 * (V/
Umf = 0,65 + 0,1 * (V/Σ
ΣA)
A)
Folyamatos használatú épületek
Umf = 0,60 + 0,1 * (V/
Umf = 0,60 + 0,1 * (V/Σ
ΣA)
A)
Pl:
Alapterület:
10x10 m
Belmagasság:
3,0 m
ΣA =
120+100=220
m2
V = 100x3=300
m3
ΣA/V = 0,733
Um=0,7
Um=0,7
4
4

35. A 2006-ig érvényes hazai hőtechnikai szabályozás
Épülethatároló szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezője
Pl:
Alapterület:
10x10 m
Belmagasság:
3,0 m
ΣA =
120+100=220
m2
V = 100x3=300
m3
ΣA/V = 0,733
Ute
tő = 0,4
W/m2
K
U = 0,7
0,5
0,55
0,6
0,65
0,7
0,75
0,8
0,85
0,9
0,95
1
5% 15% 25% 35% 45%
tető(0,3)
tető(0,4)
tető(0,5)
Um=0,7
Um=0,7
4
4
Homlokzati nyílászáró
felület aránya
U
Um
m {W/m
{W/m2
2
K}
K}

36. Energetikai méretezés – az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között
- Vonalmenti veszteségek a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között
- Szellőzési hőigény a belső és külső tér, valamint a különböző épületzónák között
- Sugárzási (szoláris) hőnyereség
- Belső hőnyereségek, a hőforrások hasznosítható részének figyelembe vétele
- Az épületgépészeti rendszerek teljesítménye
(a fűtési rendszerbe bevezetett energia, és a hőfejlesztés, hőelosztás, hőleadás,
valamint a fűtési rendszer szabályozási veszteségeinek figyelembe vétele)
Célja:
-A lakóépület (vagy egy része) hőigényének meghatározása
-Az érvényben lévő követelmények megítélésének ellenőrzése
-A tervezett épületek energetikai optimalizálása
-Energiatakarékossági intézkedések hatásának értékelése
-A jövőbeli energiaigények előrejelzése
MSZ EN 832. Épületek hőtechnikai viselkedése. A fűtési energiaigény számítása. Lakóépületek.
Egyéb
szabványok
NÉMETORSZÁGBAN:
DIN EN 832 és DIN 4108-6. Épületek hőtechnikai viselkedése-
EnEv – Energia takarékossági rendelet
AUSZTRIÁBAN:
ÖNORM EN 832 / ÖNORM 8110-1. illetve ÖNORM B 8110-6.
Hővédelemmel szemben támasztott követelmények és
épületek/épületrészek hővédelmének deklarálása

37. Az MSZ EN 832 szerinti energetikai modell
Az MSZ EN 832 szerinti energetikai modell
Visszanyert energia Technikai veszteségek
(EN 832. Thermal Performance of Buildings – Calculation of Energy Use for Heating – Residental
Buildings)

38. Egy családiház jellegzetes
Egy családiház jellegzetes
hőveszteségei
hőveszteségei
=Lüftungsverluste (35%)
=Transmissionsverluste (65%)
Boden 7%
Dach 10%
Wand 32%
Fenster 16%

39. (10%
)
(16%
)
(7%)
(32%
)
(35%
)

40. Egy társasház jellegzetes hőveszteségei
Egy társasház jellegzetes hőveszteségei
16
10
32
7

41. Az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség
- Transzmissziós hőveszteség
- Vonalmenti veszteségek
- Szellőzési hőigény
- Sugárzási hőnyereség
- Belső hőterhelés
-Az épületgépészeti rendszerek
teljesítménye
a hőátbocsátással a határoló szerkezeteken át
távozó energiaáramok összege:
)
(
*
* e
i
j
tr t
t
U
A
Q −
= ∑
A = a homlokzati egységek felületei
Uj = a (nem vonalmenti) hőhidak hatását is figyelembe vevő
hőátbocsátási tényezők
ti és te a mértékadó belső és külső léghőmérsékletek
- A tárolt hő változása

42. Az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség
- Vonalmenti veszteségek
Vonalmenti veszteségek
- Szellőzési hőigény
- Sugárzási hőnyereség
- Belső hőterhelés
-Az épületgépészeti rendszerek
teljesítménye
a csatlakozási élek, hőhidak mentén fellépő többlet
veszteségek:
l = a csatlakozó élek, hőhidak hossza
ψ = a vonalmenti hőátbocsátási tényezők
ti és te a mértékadó belső és külső léghőmérsékletek
)
(
*
* e
i
l t
t
l
Q −
Ψ
= ∑
- A tárolt hő változása

43. Infravörös kamerás fényképezés (hőfényképezés)
Infravörös kamerás fényképezés (hőfényképezés)
Infrarot-Kamera
Aufnahmeelektronik
A thermográfia a felületi hőeloszlás
optikai megjelenítését jelenti.
Az infravörös módszeren alapuló eljárás alapja:
• minden anyag
hőtartalma következtében
az abszolút nulla fok (-273 °C) felett
elektromágneses sugárzás formájában
energiát bocsát ki.
Az infravörös sugárzás a spektrum láthatatlan
tartományában van, 0,75 és 100 mikron között.
Az infravörös thermográfia
a láthatatlan hőenergia
látható képként való megjelenítése.
A nyers hőképeken
a melegebb területek világosabbak,
a hidegebbek területek sötétebbek.

44. Lakóház infravörös kamerás hőfényképe
Lakóház infravörös kamerás hőfényképe

45. CSALÁDI
HÁZ

46. Vonalmenti hőhidak 1. Épületsarok
Vonalmenti hőhidak 1. Épületsarok
Hőfénykép
Hőfénykép

48. Hőfényképek
Hőfényképek

49. Fénykép iránya
Fénykép iránya
Vonalmenti hőhidak 2.Erkélylemezek
Vonalmenti hőhidak 2.Erkélylemezek

50. Erdreich
Betondecke
zweischalige W and
Fényképfelvétel
Fényképfelvétel
Vonalmenti hőhidak 3.Födémszélek
Vonalmenti hőhidak 3.Födémszélek

51. PASSZÍVHÁZ

52. PASSZÍVHÁZ

53. HŐSZIGETELT PADLÁSFÖDÉM

54. SAROK
HŐHÍD

55. A filtráció hőmérsékletcsökkentő hatása
A filtráció hőmérsékletcsökkentő hatása
=Lüftungsverluste (35%)
=Transmissionsverluste (65%)
Boden 7%
Dach 10%
Wand 32%
Fenster 16%

56. Jellegzetes
filtrációs helyek
Jellegzetes
filtrációs helyek
Tetőlezárás (eresz)

57. Jellegzetes
filtrációs
helyek
Jellegzetes
filtrációs
helyek
Ablakbeépítés
Szárny-tok
kapcsolat
Tok
beépítés

58. Korszerű tok- és szárnyhőhíd megszakítású aluminium ablak
metszeti hőtérképe, kettős hőszigetelő üvegezéssel
Korszerű tok- és szárnyhőhíd megszakítású aluminium ablak
metszeti hőtérképe, kettős hőszigetelő üvegezéssel

59. Gépész/elektromos áttörések
Jellegzetes
filtrációs helyek
Jellegzetes
filtrációs helyek

60. Padló aljzatok
Jellegzetes
filtrációs helyek
Jellegzetes
filtrációs helyek

61. Az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség
- Vonalmenti veszteségek
- Szellőzési hőigény
- Szellőzési hőigény
- Sugárzási hőnyereség
- Belső hőterhelés
-Az épületgépészeti rendszerek
teljesítménye
a szellőző levegő által a helyiségből eltávolított
energiaáram:
L= a szellőző levegő térfogatárama
p = a levegő sűrűsége
C = a levegő fajhője
ti és te a mértékadó belső és külső léghőmérsékletek
)
(
*
*
* e
i
szellőz t
t
c
p
L
Q −
=
- A tárolt hő változása

62. Az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség
- Vonalmenti veszteségek
- Szellőzési hőigény
- Sugárzási hőnyereség
Sugárzási hőnyereség
- Belső hőterhelés
-Az épületgépészeti rendszerek
teljesítménye
a sugárzást átbocsátó szerkezeteken át a
helyiségbe jutó energiaáram :
Ai= a transzparens szerkezetek felülete
I = a sugárzás intenzitása
N = a naptényező
N
I
A
Q i
sugárzás *
*
∑
=
- A tárolt hő változása

63. Transzparens test energiamérlege
A külső felületre érkező napsugárzás egy része
visszaverődik. (rl)
Egy másik részt a test átereszt, ez változatlan
hullámhosszúságú sugárzás formájában a
helyiségbe jut (tl)
A külső felületre érkező sugárzás egy része
elnyelődik, ettől a szerkezet felmelegszik.
Miután többnyire kis tömegű és igen vékony
rétegről van szó, a felmelegedés gyors és
gyakorlatilag a teljes keresztmetszetben
(vastagságban) egyenletes (tl)
Az üveg áteresztési tényezője a hullámhossz függvényében változik:
a hosszúhullámú infrasugárzás az üvegen nem tud áthatolni.
A felmelegedett szerkezetről annak mindkét oldalán
hõátadással hő jut a külső, illetve a belső levegőbe.
A felmelegedett szerkezet mindkét felülete bocsát ki
hosszúhullámú infrasugárzást is a környezet, illetve
a helyiség felé. (hlV)

64. A NAPTÉNYEZŐ (N) FOGALMA
Egyszerűsített eljárás az áteresztő szerkezetek energiamérlegének számításához.
Alapja: két áteresztő szerkezeten át a helyiségbe jutó hőmennyiségek aránya
gyakorlatilag állandó, akármilyen szög alatt is esik a napsugárzás a felületükre.
A választott etalonszerkezet, a 3 mm vastag, egyrétegű, közönséges ablaküveg.
Különböző beesési szögek mellett (ami egyben különböző tájolásokat, naptári és napi
időpontokat is jelent!) részletes vizsgálatokkal meghatározták, hogy az etalonszerke-
zeten át mennyi hő jut a helyiségbe.
Ezek az adatok táblázatos formában feldolgozva rendelkezésünkre állnak.
(Angol betűszó alapján IS
R
G jelöléssel.)
Egy új transzparens szerkezet esetén, elegendő egyetlen beesési szög mellett
megmérni, hogy a rajta keresztül a helyiségbe bejutó hőmennyiség hogyan aránylik
az etalonszerkezeten át - azonos feltételek mellett - bejutó hőmennyiséghez.
Ez az arányszám a naptényező (N).

65. A NAPTÉNYEZŐ ALKALMAZÁSA A
SZÁMÍTÁSOKBAN
A naptényező ismeretében az áteresztő szerkezet egységnyi felületén át a
helyiségbe jutó energiaáram kiszámítható:
q = IS
R
G *N {W/m2 }
ahol
N - a naptényező,
IS
R
G
- az etalonszerkezeten át bejutó energiaáram.
A naptényező nevezetlen szám, értéke 0 és 1 között van.
A naptényező tartalmazza:
a szerkezet által áteresztett sugárzást, és
az elnyelt energiából
hőátadás és saját sugárzás révén a helyiségbe jutó energiaáramot is - tehát
a hőnyereség minden formájára együttesen - jellemző.

66. Társított szerkezetek és üvegezések
naptényezője (N)
Függ a társított szerkezet helyétől.
A külső árnyékoló naptényezője kisebb
(az elnyelt sugárzástól felmelegedett szerkezet a külső levegőt melegíti)

67. Tipus Árnyé-
kolás
nélkül
Belső velencei redőny/45o
vizszintes vagy belső függöny/
Külső velencei
redőny /45o
vizszintes/
Külső árnyékoló
zsalu /17o
vizszintes/
Külső
ponyvanapernyő
világos közép sötét világos közép v.
sötét
közép sötét világos közép v.
sötét
Normál üveg 1,0 0,56 0,65 0,73 0,15 0,13 0,22 0,15 0,20 0,25
Tábla üveg 6 mm vastag 0,94 0,56 0,65 0,74 0,14 0,12 0,21 0,14 0,19 0,24
Abszor-
bens üveg
40-48% absz. 0,80 0,56 0,62 0,72 0,12 0,11 0,18 0,12 0,16 0,20
48-56% " 0,73 0,53 0,59 0,62 0,11 0,10 0,10 0,11 0,15 0,1
56-70% " 0,62 0,51 0,54 0,56 0,10 0,10 0,14 0,10 0,12 0,16
Kettős
üvegezés
Normál üveg 0,90 0,54 0,61 0,67 0,14 0,12 0,20 0,14 0,18 0,22
Tábla üveg 6 mm vastag 0,80 0,52 0,59 0,65 0,12 0,11 0,18 0,12 0,16 0,20
Kívül 48-56%
abszorpciójú, belül
normál üveg
0,52 0,36 0,39 0,43 0,10 0,10 0,11 0,10 0,10 0,13
Kívül 48-56%
abszorpciójú, belül tábla
üveg
0,50 0,36 0,39 0,43 0,10 0,10 0,11 0,10 0,10 0,12
Hármas
üvegezés
Normál üveg 0,83 0,48 0,56 0,64 0,12 0,11 0,18 0,12 0,16 0,20
Tábla üveg 0,69 0,47 0,52 0,57 0,10 0,10 0,15 0,10 0,14 0,17
A NAPTÉNYEZŐ (N) ÉRTÉKEI

68. Az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség
- Vonalmenti veszteségek
- Szellőzési hőigény
- Sugárzási hőnyereség
Sugárzási hőnyereség
- Belső hőterhelés
-Az épületgépészeti rendszerek
teljesítménye
a sugárzást átbocsátó szerkezeteken át a
helyiségbe jutó energiaáram :
Ai= a transzparens szerkezetek felülete
I = a sugárzás intenzitása
N = a naptényező
N
I
A
Q i
sugárzás *
*
∑
=
- A tárolt hő változása

69. Az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség
- Vonalmenti veszteségek
- Szellőzési hőigény
- Sugárzási hőnyereség
- Belső hőterhelés
- Belső hőterhelés
-Az épületgépészeti rendszerek
teljesítménye
a nem fűtési célú forrásokból (pl. világítás,
háztartási gépek, emberek) származó energiaáram:
b
Q
- A tárolt hő változása

70. Az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség
- Vonalmenti veszteségek
- Szellőzési hőigény
- Sugárzási hőnyereség
- Belső hőterhelés
-Az épületgépészeti rendszerek
Az épületgépészeti rendszerek
teljesítménye
teljesítménye
fűtés, légtechnika, stb…:
G
Q
- A tárolt hő változása

71. Az épületek energiamérlege
Összetevői:
- Transzmissziós hőveszteség
- Vonalmenti veszteségek
- Szellőzési hőigény
- Sugárzási hőnyereség
- Belső hőterhelés
-Az épületgépészeti rendszerek
teljesítménye
Az időben változó hatások miatt a határoló
szerkezetek által éppen elnyelt, vagy azokból
éppen felszabaduló energiaáram:
j
Q
∆
- A tárolt hő változása
- A tárolt hő változása

72. Primer energia – Fűtő energia – Fűtési hőszükséglet
Nyersanyag termelése
Nyersanyag szállítása
Energia előállítása
Q
QP
P PRIMER
PRIMER
ENERGIA
ENERGIA
Q
QE
E FŰTŐ ENERGIA
FŰTŐ ENERGIA
Q
QH
H FŰTÉSI
FŰTÉSI
HŐ-
HŐ-
SZÜKSÉGLET
SZÜKSÉGLET
HŐ-
HŐ-
VESZTESÉG
VESZTESÉG
Az energiaszükséglet szintjeinek összefüggései:
QH = QT + QS
Z – η(QS + QR) FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET
FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET
QT = Qtr + Ql = (ΣUj * Aj + ΣUi * li)*(Δt) (hőáteresztés hőhidakkal)
Qs
z = szellőzési hőveszteség
Qs = szoláris hőnyereség
QR = belső hőforrásokból nyer hő
η = a hőnyereség hatásfoka

73. Primer energia – Fűtő energia – Fűtési hőszükséglet
Nyersanyag termelése
Nyersanyag szállítása
Energia előállítása
Q
QP
P PRIMER
PRIMER
ENERGIA
ENERGIA
Q
QE
E FŰTŐ ENERGIA
FŰTŐ ENERGIA
Q
QH
H FŰTÉSI
FŰTÉSI
HŐ-
HŐ-
SZÜKSÉGLET
SZÜKSÉGLET
HŐ-
HŐ-
VESZTESÉG
VESZTESÉG
Az energiaszükséglet szintjeinek összefüggései:
Q
QH
H = QT + QS
Z – η(QS + QR) FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET
FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET
QE = QH / ηa FŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLET
FŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLET
ηa = a fűtési rendszer éves hatásfoka

74. Primer energia – Fűtő energia – Fűtési hőszükséglet
Nyersanyag termelése
Nyersanyag szállítása
Energia előállítása
Q
QP
P PRIMER
PRIMER
ENERGIA
ENERGIA
Q
QE
E FŰTŐ ENERGIA
FŰTŐ ENERGIA
Q
QH
H FŰTÉSI
FŰTÉSI
HŐ-
HŐ-
SZÜKSÉGLET
SZÜKSÉGLET
HŐ-
HŐ-
VESZTESÉG
VESZTESÉG
Az energiaszükséglet szintjeinek összefüggései:
Q
QH
H = QT + QS
Z – η*(QS + QR) FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET
FŰTÉSI HŐSZÜKSÉGLET
Q
QE
E = QH / ηa FŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLET
FŰTŐ ENERGIA SZÜKSÉGLET
Q
QP
P = (QE + QW
W )*eP PRIMER ENERGIA SZÜKSÉGLET
PRIMER ENERGIA SZÜKSÉGLET
QW
W = a melegvíz ellátáshoz szükséges energia
eP = a teljes létesítményre vonatkozó ráfordítási szám

76. 7/2006.(V.24.) TNM rendelet
7/2006.(V.24.) TNM rendelet
az épületek energetikai jellemzőinek
meghatározásáról
Az Európai Parlament és a
Tanács 2002/91/EK irányelvének
hazai alkalmazásához

77. A rendelet célja:
• az épületek energiateljesítményének javítása
– Költséghatékonyság szem előtt tartása
– Az épületekkel szemben meghatározható energiateljesítmény
betarttatása
• e teljesítmények megfelelő tanúsításának szabályozása
– Németországban: „ENERGIEPASS”
– Magyarországon „Energia Tanúsítvány” (ET)
A rendelet hatálya kiterjed:
• Új, illetve nagyobb mértékű felújításra kerülő épületekre, ha az építési
engedély iránti kérelmet (2006. január 1. után adják be)
• Mindazon épületekre, melyeket (2007. január 1-jét követően) építenek,
eladnak, bérbeadnak
• A huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épület(rész)re,
illetve annak tervezésére, amelyben az előírt légállapot biztosítására
energiát használnak.
• Alkalmazandó: a 2006.09.01. után
2006.09.01. után induló engedélyezési eljárásoknál
engedélyezési eljárásoknál!

78. Vannak-e kivételek?
• Műemléki, városképi védettség
• Istentisztelet, vallásos tevékenység épületei (hitéleti célra használt épületek)
• 150 légm3
-nél kisebb fűtött épület térfogat
(50 m2-nél kevesebb hasznos alapterület, ill. évente 4 hónapnál rövidebb használat)
• Ideiglenes (max. 3 év) használatú épületek
(felvonulási épületek, és a max. 2 évi használatra tervezett épületek)
• Sátorszerű építmények
• Földalatti létesítmények (felület 70%-a 1 m földdel takart)
• Üvegházak (télikertek nem!!) – szaporítás, termesztés, árusítás
• Állattartási, és egyéb nem lakás célú mezőgazdasági épület
• Ipari épület – ha a technológiai hőnyereség nagyobb, mint 20 W/m3,
vagy a fűtési idényben több mint 20-szoros légcsere szükséges, vagy alakul ki.
• Bármilyen épület, ha X.15. és IV.15. között kevesebb, mint 20-szoros légcsere szükséges
• Ha az épületben telepített fűtőberendezés nem üzemel
• A sajátos építményfajtákra

79. Általános követelmények:
• Az épületek összesített energetikai jellemzője
• Az épületek fajlagos hőveszteség tényezője, valamint
• A határoló szerkezetek hőátbocsátási tényezője
együttesen, és külön-külön sem haladhatják meg a külön
rendeletben meghatározott mértéket
A számítás a tervező döntése szerint:
• Részletes, vagy egyszerűsített módszerrel végezhető
• E módszerekkel egyenértékű, a nemzetközi gyakorlatban elfogadott
számítógépes szimulációval végezhető
• A számítást az épület egészére kell elvégezni
• A számítás az egyes zónákra vagy helyiségekre vonatkozó
számítások összegzésével is elvégezhető
• Toldaléképületnél a tervező dönt, hogy csak a toldalékra, vagy az egész épületre
igazolja a teljesülést - kimaradt

80. Az összesített energetikai jellemző:
Az épület rendeltetés-szerű használatának feltételeit biztosító
épületgépészeti rendszerek primer energiahordozóban kifejezett
éves fogyasztása egységnyi fűtött alapterületre vonatkoztatva.
A fajlagos hőveszteség tényező:
– a transzmissziós hőáramok és
– a (fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló) sugárzási hőnyereség
hasznosított hányadának összege
– egységnyi külső-belső hőmérsékletkülönbségre, és
– egységnyi fűtött térfogatra vetítve

81. Az épületek energiateljesítményére vonatkozó
számításának a következőket kell figyelembe vennie:
• Az épület hőtani jellemzőit
• A fűtés, melegvízellátás jellemzőit, a berendezések hőszigetelési jellemzőivel együtt
• A légkondícionáló berendezés jellemzőit
• A szellőztetés jellemzőit
• A beépített világítóberendezéseket
• Az épületek elhelyezését, tájolását, az éghajlati körülményeket
• A napsütés elleni védelmet
• A passzív napenergia hasznosító rendszereket
• A természetes szellőzést
• A beltéri klimatikus körülményeket, belső klíma működtetését
• Az aktív napenergia-rendszereket
• A megújuló (alternatív) energiaforrásokon alapuló fűtési és villamosenergia
rendszereket
• Az épület által termelt elektromos áramot (nap, szél, stb…)
• A táv- vagy tömbfűtési és hűtési rendszerek jellemzőit
• A természetes világítást

82. Követelmények és méretezési adatok (tervezet)
1. A határoló szerkezetek egyes elemeire vonatkozó rétegtervi
hőátbocsátási tényezők nem haladhatják meg az alábbi értékeket:
Határoló-szerkezet Rétegtervi hőátbocsátási
tényező nehéz W/m2
K
könnyű
Külső fal 0,45 (0,5) (0,7) (0,35)
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,5 (0,7) (0,40)
Talajjal érintkező fal 0 és –1 m között 0,45 (0,5) (0,45)
Lapostető 0,25 (0,4) (0,20)
Padlásfödém 0,30 (0,25)
Fűtött tetőtér határolása 0,25 (0,4) (0,20)
Alsó zárófödém árkád felett 0,25 (0,25)
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,5 (1,0) (0,50)
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m
széles sávban
(a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású
hőszigeteléssel helyettesíthető)
0,5 (0,50)
Szomszédos fűtött épületek falai között 1,5 (1,50)
Ajtók, kapuk Ld. külön táblázatban
Megjegyzés: a táblázati minimum követelmények teljesítése csak kisebb bővítések esetén
elegendő, minden más esetben a fajlagos hőveszteség tényezőre és az összesített
energetikai jellemzőre vonatkozó követelményeket is ki kell elégíteni!

83. Követelmények és méretezési adatok (tervezet)
1. b
A határoló szerkezetek egyes nyílászáróira vonatkozó rétegtervi
hőátbocsátási tényezők nem haladhatják meg az alábbi értékeket:
Határoló-szerkezet (ajtó-ablak) Rétegtervi
hőátbocsátási
tényező W/m2
K
Homlokzati üvegezett nyílászáró, tetősík-ablak (fa és PVC) 1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (alumínium) 2,00
Homlokzati üvegezett nyílászáró 0,5 m2-ig 2,50
Tetősík ablak 1,70
Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00
Homlokzati és fűtött és fűtetlen terek közötti üvegezetlen ajtó 1,80
Tetőfelülvilágító 2,50
A nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói, stb. hatását is
tartalmazó hőátbocsátási tényezőt kell figyelembe venni.
A követelményérték határolószerkezetek esetében „rétegtervi hőátbocsátási tényező”, amin az adott
épülethatároló szerkezet átlagos hőátbocsátási tényezője értendő: ha tehát a szerkezet, vagy annak
egy része több anyagból összetett (pl. váz- vagy rögzítőelemekkel megszakított hőszigetelés, pontszerű
hőhidak…), akkor ezek hatását is tartalmazza.

84. 2) Az épület
fajlagos hőveszteség-tényezőjére vonatkozó követelmény:
A/V ≤ 0,3
A/V ≤ 0,3
q = 0,2
q W/m3K
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3
∑
+
= )
/
(
*
38
,
0
086
,
0 V
A
q
A/V ≥ 1,3
A/V ≥ 1,3
q = 0,58
q = 0,58
A/V
A transzmissziós hőáramok és a sugárzási hőnyereség hasznosított
hányadának összege
egységnyi külső-belső hőmérsékletkülönbségre, és egységnyi
fűtött térfogatra vetítve
A = az épülethatároló szerkezetek összfelülete
V = a fűtött épülettérfogat (fűtött légtérfogat)
V
AU
V
lk
AU
q m
l ∑
=
∑
+
∑
=

85. Az átlagos hőátbocsátási
tényező követelményértékei

86. A fajlagos hőveszteség-tényező számítása
egyszerűsített
egyszerűsített módszerrel 1.
A fajlagos hőveszteség-tényező számítása
egyszerűsített
egyszerűsített módszerrel 1.
1) Az épület határoló felületei hőveszteségtényezőjének számítása: A*UR
ahol UR = U * (1+κ)
2) Fűtetlen, kevéssé fűtött (tx) terek felőli falaknál az AU értékek módosítandók:
szorzó: (ti-tx)/(ti-te) - t= fűtési idényre vonatkozó átlagértékek arányszám:
pincefödém: 0,5, padlásfödém: 0,9
3) Az épület egyes határoló felületei (talajjal érintkezés, lábazat) többdimenziós
hőáramainak figyelembe vétele vonalmenti hőveszteségtényezők-kel: Lψ
4) A határoló szerkezetek csomópontjai (hőhidak) többdimenziós hőramainak
figyelembe vétele vonalmenti hőveszteségtényezők-kel: Lψ

87. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező

88. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező
Besorolás a pozitív falsarkok, a falazatokba beépített acél vagy vasbeton
pillérek, a homlokzatsíkból kinyúló falak, a nyílászárókerületek, a
csatlakozó födémek, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hosszának
fajlagos mennyisége alapján.

89. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező

90. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező
Besorolás az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és
felépítmény-szegélyek hosszának fajlagos mennyisége alapján (a
tetőfödém kerülete a külső falaknál figyelembe véve).

91. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező

92. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező
Besorolás a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a
nyílászárókerületek hosszának, valamint a térd- és oromfalak és a tető
csatlakozási hosszának fajlagos mennyisége alapján (a födém kerülete
a külső falaknál figyelembe véve).

93. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező

94. A hőhidak hatását figyelembe vevő korrekciós tényező
A födém kerülete a külső falaknál figyelembe véve

96. A fajlagos hőveszteség-tényező számítása
egyszerűsített
egyszerűsített módszerrel 2.
A fajlagos hőveszteség-tényező számítása
egyszerűsített
egyszerűsített módszerrel 2.
5) Az egyszerűsített eljárás eredményeként kiszámítandó a fajlagos hőveszteség-
tényező a következő összefüggés szerint:
V
U
A
AU
V
l
AU
q
kfal
∑ ∑ ∆
+
=
Ψ
∑
+
∑
=
)
72
(
1
∑ ∑
+
−
Ψ
+
= sid
sd Q
Q
l
AU
V
q
A) Sugárzási hőnyereség elhanyagolásával
B) Sugárzási hőnyereség figyelembe vételével

97. A nyári túlmelegedés
nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 1.
A nyári túlmelegedés
nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 1.
1) A sugárzási hőnyereség számítása:
Egyszerűsített
Egyszerűsített eljárásban:
(a sugárzási nyereségtényező
sugárzási nyereségtényező számértékében az esetleges mobil árnyékoló
szerkezet is figyelembe vehető)
Részletes
Részletes számítási eljárásban:
•Tájolásonként ellenőrizendő az üvegezett felületek benapozása
•Ha a direkt sugárzás júniusban < napi 4 óra - az északi tájolásra
megadott értékkel kell számolni
•Ha a direkt sugárzás júniusban > napi 4 óra - akkor
∑
= g
A
Q Ü
SUGNYÁR
150
g
IA
Q ű
SUGNYÁR
=

98. A nyári túlmelegedés
nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 2.
A nyári túlmelegedés
nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése 2.
2) Számítandó a belső és külső hőmérséklet napi átlagos különbsége a
következők szerint:
V
n
lk
AU
Q
Q
t
nyár
l
b
SUGNYÁR
bn
35
,
0
+
∑
+
∑
+
=
∆
3) A nyári túlmelegedés kockázatának szempontjából az épület gépi hűtés nélkül
elfogadható, ha ∆
∆ t
tb
n
b
n ≤
≤ 3 K
3 K nehéz épületszerkezeteknél
nehéz épületszerkezeteknél
∆
∆ t
tb
n
b
n ≤
≤ 2 K
2 K könnyű épületszerkezeteknél
könnyű épületszerkezeteknél
A belső forrásokból származó hőáramok Qb fajlagos értékének figyelembe
vétele táblázati adatokkal történhet:
pl: lakó- és szállás jellegű épületeknél a szabvány szerinti normatív belső
hőnyereség: 5 W/m2
A légcsereszám nn
y
á
r értéke gépi szellőzésnél a tervezési érték, természetes
szellőzésnél táblázati értékkel vehető figyelembe:
Légcsereszám tervezési értékei nyáron,
természetes szellőztetéssel
Nyitható nyílások
egy homlokzaton több homlokzaton
Éjszakai szellőztetés nem lehetséges 5 8
lehetséges 7 10

99. 3) Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó
követelmény (2006. január végi aktuális állapot):
EP (kWh/m2
a)
A/V
A/V ≤ 0,3
A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3
A/V ≥ 1,3
EP = 110
EP = 110
V
A
EP 120
74 +
=
EP = 230
EP = 230
Az épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött
alapterületre vonatkoztatott,
primer energiahordozóban kifejezett éves
fogyasztása
Lakó- és szállás jellegű épületek követelményei
(nem tartalmaz világítási energiaigényt)

100. 3) Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó
követelmény (2006. január végi aktuális állapot):
EP (kWh/m2
a)
A/V
A/V ≤ 0,3
A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3
A/V ≥ 1,3
EP = 132
EP = 132
V
A
EP 128
6
,
93 +
=
EP = 260
EP = 260
IRODA épületek követelményei (világítási energiaigényt is beleértve)
Az épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött
alapterületre vonatkoztatott,
primer energiahordozóban kifejezett éves
fogyasztása
94

101. 3) Az épület összesített energetikai jellemzőjére vonatkozó
követelmény (2006. január végi aktuális állapot):
EP (kWh/m2
a)
A/V
A/V ≤ 0,3
A/V ≤ 0,3 0,3 ≤ A/V ≤ 1,3
0,3 ≤ A/V ≤ 1,3 A/V ≥ 1,3
A/V ≥ 1,3
EP = 90
EP = 90
V
A
EP 164
8
,
40 +
=
EP = 254
EP = 254
OKTATÁSI épületek követelményei (világítási energiaigényt is beleértve)
Az épületgépészeti rendszerek egységnyi fűtött
alapterületre vonatkoztatott,
primer energiahordozóban kifejezett éves
fogyasztása

102. Az összesített energetikai jellemző
összesített energetikai jellemző meghatározása 1.
Egyszerűsített módszer
Egyszerűsített módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztás
fűtési energiafogyasztás
meghatározására:
1) A sugárzási hőnyereség számítása ∑
= g
A
Q Ü
SUG 50
QF = VH{ q + 0,35n(1-ηr)}δ – ZFANqb (kWh/a)
2) A fűtés nettó energiafogyasztásának számítása
(A belső hőnyereséget táblázati adatokkal kell figyelembe venni)
A NETTÓ FŰTÉSI ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA
ahol:
H = az éves hőfokhíd (72 000 hK/a)
q = a fajlagos hőveszteség tényező (W/m3
K)
n = légcsereszám
ηr = a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka
σ = a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező
ZF = a fűtési idény hossza (4 400 h/a);
AN = nettó fűtött szintterület
qb = a belső hőterhelés fajlagos értéke (W/m2
)

103. Az összesített energetikai jellemző
összesített energetikai jellemző meghatározása 2.
Részletes módszer
Részletes módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztás
fűtési energiafogyasztás
meghatározására:
1) A sugárzási hőnyereség számítása
Ha a direkt sugárzás az üvegezést XI. és III. hónapban
legalább 4 órán át éri, akkor:
2) Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség számítása
A belső hőterhelés fajlagos értékét és a sugárzási nyereséget táblázati adatokkal kell figyelembe venni
A NETTÓ FŰTÉSI ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA
∑
= g
IA
Q Ü
SD
Egyébként az északi tájolásra megadott sugárzással kell számolni
2
35
,
0
)
1
(
+
−
+
Ψ
∑
+
∑
+
+
=
∆
nV
l
AU
q
A
Q
Q
t
r
b
N
sid
sd
b
η
Az egyensúlyi hőmérsékletkülönbség ismeretében táblázatból meghatározható a fűtési idény hossza és
az (órafokban kifejezett) fűtési hőfokhíd.
A fűtési hőfokhíd pontosabb értéke számítással:
2
)
8
(
162
)
8
(
2912
72000 −
∆
−
−
∆
−
= b
b t
t
DH

104. Az összesített energetikai jellemző
összesített energetikai jellemző meghatározása 3.
Részletes módszer
Részletes módszer alkalmazása a fűtési energiafogyasztás
fűtési energiafogyasztás
meghatározására:
3) A fűtés nettó energiafogyasztásának számítása
A NETTÓ FŰTÉSI ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA
ahol:
H = az éves hőfokhíd (72 000 hK/a)
q = a fajlagos hőveszteség tényező (W/m3
K)
n = légcsereszám
ηr = a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka
σ = a szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező
ZF = a fűtési idény hossza (4 400 h/a);
AN = nettó fűtött szintterület
qb = a belső hőterhelés fajlagos értéke (W/m2
)
QF = VH{q+0,35n(1-ηr)}σ -ZFANqb

105. Az összesített energetikai jellemző
összesített energetikai jellemző meghatározása 4.
4) A fűtés primer energiafogyasztásának számítása
A PRIMER ENERGIAFOGYASZTÁS MEGHATÁROZÁSA
)
( gf
g
f
f
F
fütés P
E
E
Q
E +
=
η
ahol
Ef – a fűtési rendszer energiahordozójának primer energiatartalma,
η f – a fűtési rendszer összhatásfoka (mellékletben megadott tervezési adat),
Pg
f – a fűtési rendszer átlagos villamos teljesítményigénye,
Eg – a villamos energia primer energiatartalma.

106. 230
110
260
132
254
90
0
50
100
150
200
250
300
0 0,3 1,3 1,5
A/V
lakóház
iroda
oktatási
Ep (kWh/m2
a)
ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐK ÖSSZEHASONLÍTÁSA
ÖSSZESÍTETT ENERGETIKAI JELLEMZŐK ÖSSZEHASONLÍTÁSA