utolsó figyelmeztetésem a szent prófétához

1. Harmadik és egyben utolsó levelem Nagy Attila Pulihoz, a magát
hívatlanul székelyföldi erkölcsi szócsőnek kinevező, kirúgott papból
lett, írásaiban saját magát misztikus munkakerülőnek és anarchikus
Prófétának nevező internet-betyárhoz.
Tisztelt, önjelölt Székely-anarchista Teológus úr!
Ez az utolsó nyílt levelem, amit önhöz írok, mivel az utolsó
találkozónkról írt, és az ön mélységes gonoszságáról határozottan
tanúskodó, trágár kommentárja, ami szerint én még csak nem is
„csináltam”, hanem ” (Szégyen, nem szégyen a részemről ilyesmit
leírni és közzé tenni, de ez a szó szerinti idézet az ön írásából és
lelkéből származik:) „a világra basztam a gyermekeimet”(!),
szerencsére teljesen fölöslegessé teszi a további védekezéseimet,
magyarázkodásaimat. Nem kell tehát tovább védekeznem az ön által
kieszelt fondorlatos hazugságokon alapuló rágalmaival (Ön által
persze, erkölcsi és szakmai „leleplezéseknek” nevezett) szemben.
Ez a „vallomása” tehát, bőven elég lesz bizonyítékul, minden féle
további magyarázat helyett, arról, hogy kicsoda is valójában ön. Hogy
kicsoda is tehát az, aki „szabad erkölcsi szócsőnek és az igazáról
mélyen meggyőződött és elhivatott, kompetens erkölcs-kritikusnak”
kikiáltva magát, engem a sarlatánozásig elmenően rágalmaz szerte az
interneten. Mivel azonban mostanában a Plútó, tehát a megváltás és az
Isteni igazság, vagyis a Szent Szellem bolygója, ami egyben a kettőnk
azonos konstellációjának: a Skorpiónak is az uralkodó bolygója,
teljesen negatív fényszögeket kap több bolygótársától is, ami
magyarázza, hogy a világban mostanában, akárcsak az ön lelkében rég
óta, ez a megváltó igazság mélyen el van rejtve, az ön aljas rágalmai
ellenében, magamat tovább is hiteles szellemtudósnak tartva,
kötelezve érzem magam közöljem a kettőnk spirituális – erkölcsi
háborúját követőkkel, vagyis ehhez, a végső lelepleződésig elmenni
szándékolt, és ezért minden ellenkező tanács ellen, általam nyíltan és
bátran vállalt cirkusz olvasóival, a következőket:
Valóban nincs a kezemben egyetlen úgymond bíróságilag is
elfogadható, konkrét tárgyi bizonyítéka sem annak, hogy ön is, az én
költői és irodalmi élet szervezői tevékenységemről (is..) jelentéseket
tevő szekus besúgó lett volna, úgy mint Pl. Antal Miklós, Józsa

2. Láászló, vagy Bolrbély Ernő esetében, akiknek a jelentéseit nem csak
a CNAS-s dossziémban olvashattam, de maga a Szekuritate
tevékenységét feldolgozni hivatott hivataltól is meg kaptam a
hivatalos pecsétes – aláírásos bizonyítványokat, amelyek szerint ezek
a személyek rólam és a tevékenységemről jelentéseket írtak. Vagy
úgy mint pl. Balázs F. Attila, aki kénytelen volt magát leleplezni,
mivel rengeteg jelentést írt és aláírt még saját kezűleg is, olyan
világos és egyértelmű helyzetekről is, ahol kimondottan csak ketten
voltunk. Amint már korábban is megírtam, kiderült világosan, hogy a
„Kökösi” fedőnév alatt, egy másik, önnél sajnos sokkal fontosabb
személyiség írogatta a jelentéseit, aki már meghalt, és akinek a nevét
azért nem akarom a nyilvánosságra hozni, mert egészen biztos, hogy
a gyermekei, nem folytathatták az édesapjuknak ezt a tevékenységét,
de a jelenben olyan élethelyzetben vannak, hogy egészen biztos, sok
zavart okozna a környezetükben és ez által talán az életükben is, egy
ilyen, az ő jelenbeni erkölcsi alapállására semmiképpen nem
jellemző, un. történelmi ténynek a közlése.
Ellentétben tehát önnel, én nem kívánok, a kezemben levő konkrét
és sziklaszilárd tárgyi bizonyítékok nélkül ilyen jellegű vádakat
fenntartani, noha a CNSA-s dossziémban van két olyan, a
Székelyudvarhelyi Tomcs Sándor irodalmi körről készült, érdekes és
furcsa módon, fedőnév nélküli jelentés, amelyeken az én verseim,
illetve verseskötetem voltak kielemezve – értékelve, és amelyben az
ott levő „fontosabb” személyek (az Udvarhelyi kör akkori tagjai) neve
nagy pontossággal le van írva, csak éppen az ön neve nem, holott én
abszolút világosan emlékszem arra, hogy ott volt, hiszen a László Zita
általi összeismertetésünk után mi ketten ezekről a versekről
beszéltünk, és azt követően is, az udvarhelyi, önnel kb. egy idős, tehát
számomra akkor még fiatalnak számító költők általi fogadtatásáról, a
kommentárokról. Ezt viszont el kell ismernem, hogy nem nevezhető
reális tárgyi, vagy hivatalos bizonyítéknak, hiszen ezek nem
lehetnének pl. tárgyi bizonyítékai egy fikciós szerinti ön ellen indított
besúgói perben pl.. Amiként azokat a gyakorlati „tényeket” sem,
amelyeket felsoroltam, az önnek az általam feltételezett SRI-
diverzánsi tevékenységének az erős gyanút keltő mivoltáról, amely
gyanút keltő tényeket, még azelőtt, hogy a CNSA-s dossziémat meg
kaphattam volna. És amelyeket szerintem meg abszolút megerősített

3. később az a tény, hogy ön az un. leleplező, vagy az ideológiai jellegű
cikkeiben, újfent minden tárgyi igazság-alap nélkül, az összes
jelenlegi magyar nemzet sorsáért felelősséget érző politikust, vagy
akárcsak egy kicsit is jobboldali magatartást mutató írót és kulturális
személyiséget, legyen az Magyarországi, vagy Erdélyi, élükön Tőkés
Lászlóval, Szász Jenővel, Orbán Viktorral, Lázár Jánossal, Német
Zsolttal, Farkas Árpáddal és nem sorolom tovább, hanem azt írom,
hogy mindenkit, aki az én szememben pl. messzemenő erkölcsi
gerincességről és ugyanbakkor a magyarság fennmaradása és
minőségi prosperálása érdekében hatékony tevékenységet fejtett ki, ön
válogatás nélkül és még egyszer mondom, a tárgyi igazságtól abszolút
elrugaszkodva, dehogy kritizál, hanem egyenesen rágalmaz és
mocskolt az interneten, akárcsak engem később! Ezt viszont nem lehet
egyszerű bal oldalisággal, vagy liberalizmussal okolni, mert még az
egyértelmű pártérdekeket szolgáló magyarországi újságírók sem
mentek olyan messzire el igazságtalan vádaskodásaikkal és
hazugságokon alapuló rágalmazásaikkal, nyilvánvalóan sok – sok
pénzért, amit ön látszólag minden anyagi érdek nélkül folytatott
éveken át! Egyszerűen hihetetlen tehát, hogy ha valaki nem
ténylegesen tudathasadásos őrült, akkor meg miért másért tenne ilyet,
mint ön, ha nem háttéri politikai megbízatásból, fizetett, vagy
maximum, zsarolással kicsikart diverzió-keltésből!
Szóval, bevallom, hogy minden szempontból elfogadható,
pártatlanul korrekt és objektív (Tehát nem Romániai!) bíróság előtt is
helytálló abszolút tárgyi bizonyítékom nincs az ön besúgói
státuszának az igazolására. Erre azonban már semmi szükségem nincs
is, abban a sötéten mocskos és mocskosan sötét erkölcsi háborúban,
amelybe ön a többszörös (saját!) bevallása és hiedelme szerint, az
egyszerű szórakozása érdekében bele kevert, mivel ismereteim és
meggyőződésem szerint, sem Antal Miklós, sem Józsa László,
Borbély Ernő, sem Balázs F. Attila, sem az a leleplezett személy, aki
„Kökösi” néven írta rólam, illetve az irodalmi tevékenységemről a
jelentéseit, ilyen mély erkölcsi fertőbe, ilyen sátáni gonoszságba, soha
nem zuhant volna, mint ön, hogy bárkivel szemben is, hogy bárkinek
is, akárcsak azt mondja, nem, hogy a széles nyilvánosság előtt ki írja,
hogy az „Nem is csinálta, hanem a világra baszta a gyermekeit.”

4. Ez lenne tehát az ön, általam kényelmetlen és kellemetlen
kényszerből megismert és végül, akaratom ellenére kiprovokált
(Ismételten mondom, én soha nem foglalkoztam volna önnel és nem
érdekelt volna, hogy volt-e besúgó, vagy sem, illetve, hogy kik
fizették az eddigi diverzióit, amit a tökéletes kamuflációt biztosító
anarchikus prófétai maszkja alatt évek alatt folytatott a magyar
nemzeti politika ellen, ahogyan a nekem soha vissza nem fizetett, ön
által tőlem kölcsön kért kis összegeket ugyanúgy el felejtettem volna,
mint Bálványosi, ugyancsak sötét gonoszságra valló, velem szemben
elkövetett aljas – lovagi intrikáját, ha nem kezd el velem mocskolódni!
De, úgy látszik, szükség volt egy ilyen, Karneválian Jávorka szerű
„Bolondra”, mint én, aki nem veszi nagyvonalúan az ügyet, mivel
nincs minimum négy évre biztosított fix fizetése, mint a
politikusoknak és a szerkesztőknek, ahhoz, hogy a puszta család-
gondviselői egzisztenciális kényszerétől fogva, ne nyugodhasson bele
az önnek az internet-szerte, nyilvánosan kiokádott, de nyilvánvaló
igazságtalan mocskolódásaiba, és amiatt az ön szerfölött gyanús,
világosan tudat-fertőző célzattal végzett „írástudói” tevékenységének
a gyökér-mozgatóinak utána ne járjon.), felettébb ködős, és
politikailag messzire bűzlő Zen-Buddhista szellemiségének az erkölcsi
– és az én esetemben, vagyis az önnek a velem szemben folytatott
nyilvános diverzánsi tevékenységét illetően, meg vagyok győződve,
hogy: politikai! - vetülete.
Ezzel én tovább nem is akarok tehát foglalkozni, e levelemben,
mivel messze menően meg vagyok elégedve azzal az eredménnyel,
amit az akaratom ellenére, önből legutoljára kiprovokáltam, hanem azt
akarom megkérdezni, (nem is öntől, hanem azoktól, akik még egy
körönfeketényi igazat is hajlandók lennének adni önnek, ebben a –
valljuk be: ténylegesen súlyos, mert az ön által, világos, hogy
szándékosan okozott anyagi károk miatt, akár a gyermekeim
továbbtanulását is befolyásolni képes! – sarlatáznozásban), hogy ha
már annyira ki szemelt engem, a prófétai erkölcscsőszi igyekezetében,
misztikus szélhámosként és sarlatánként, akkor, amikor gyűjtögette
rólam azokat az információkat, amelyek szerintem továbbra is
egyértelműen bizonyítják az ön SRI-s diverzánsi megbízatását,
hogyhogy éppen az én kis ingyenes horoszkópkészítési hirdetéseim
szúrták önnek a szemét? És hogyhogy nem, azok az ugyancsak a Heti
Hirdetőben akkoriban folyamatosan olvasható, felháborítóan giccses,

5. sőt: hányingerkeltő misztikus és vallásos elemekkel telitűzdelt fény-
képekkel is alátámasztott, és kidíszített, kemény pénzű hirdetések,
amelyek, arról szóltak, hogy a Nagy Csodatevői képességekkel
rendelkező Paraschiva, Ana, Maria (román!), stb., szent-asszony,
micsoda parafenomenális képességei által, mennyire segít a szegény
székelyeken? Miért nem ezek az üvöltő (És nem véletlenül jegyzem
meg: igen nagy – Az én napról – napra való megélhetést biztosító sok
és felelősségteljes munkával járó keresetem szempontjából pl.
hatalmas! - összegűbe kerülő!), misztikus csalásokról és pofátlanul
vastag szélhámoskodásokról szóló szúrták az ön állítólagos nemes
erkölcscsőszi szemeit? Nem létezik, hogy amennyiben a téma ennyire
érdekelte, nem jutott volna vissza az ön füléhez is az, ami az én
füleimhez el jutott: Hogy ezek a minden hájjal meg kent nők és
segítőik, rendes illúziókeltési jeleneteket rendeztek a hozzuk járuló, és
a fent említett hirdetéseik alapján a románul nem tudó, de a
bizalmukat beléjük vető szerencsétlen székely parasztoknak, akik ezt
követően teljesen a befolyásuk alá kerültek, annyira megijesztették
azzal, hogy a betegségeiknek és egyéb bajaiknak az oka egy un.
„átok”, amit ők a harmadik szemükkel látnak, hogy azok mindent
készek voltak nekik kifizetni, csak, hogy vegyék le, a persze, nem
létező átkokat róluk! Sőt, a legtöbb esetben, a paramisztikus
Paracshiva asszonyék, még odáig is elmerészkedtek a kegyetlen
székely-paraszt fejésben, hogy azzal is megijesztették őket, hogy
amennyiben nem hoznak el egy adott dátumra és adott időpontra egy
bizonyos mennyiségű – Ismétlem: elképesztő nagyságú! –
pénzösszeget, akkor ők még a korábbinál is nagyobb átkot tesznek
rájuk! Miért nem ezen háborodott fel tehát a nemes erkölcsi érzéke,
önnek, aki eltékozolta a szülei vagyonát, nemes Próféta úr? Miért az
én hirdetéseim kellett feltétlenül az erkölcscsőszi figyelmét
felkelteniük, amikor azok, ha közvetetten is, de már önmagukban is
jelezték, hogy én az emberek és az ilyen misztikus. Bocsánattal legyen
mondva: kurva boszorkányok által egymásra „tehető” átkokban
egyáltalán nem hiszek? Hiszen azok mind úgy szóltak folyamatosan,
hogy sikertelenségek, balesetek, betegségek és más – Figyelem! –
„átkosnak képzelt sorshelyzetek” igazi okait feltáró asztrológiai
sorselemzéseket vállalok.”? Találkozott-e ön, egy személlyel is,
akinek én készítettem a horoszkópját, és az azt állította volna, hogy én
is a Paracshiva asszonyok módján „dolgozok”? Biztos, hogy nem!

6. Mert aki nálam járt az mind fel volt világosítva arról, hogy a
hazudozás éppen olyan sorseredményekkel járhat, mint amilyenben ön
a jelenben él és fetreng a felesége életveszélyesen összeomlani kész
putrijában! Aki nálam sorselemzésen járt tehát, annak az volt meg
mondva, hogy miféle hibás és téves (a karmájából adódó) szellemi –
lelki magatartás következményében lett beteg, érte baleset, vagy
súlyos pénzveszteség, mert hát ezek az okai spirituális szempontból az
önéhez – önökéhez hasonlóan átkoznak mondható, de egyáltalán nem
a kívülről ránk rakott, hanem az általunk, magunknak, vagy
házastársak esetében az egymásnak okozott, igazán veszélyes
sorshelyzeteknek. Mert anyagilag ártani, ugyan árthat, illetve jelentős
anyagi kárt okozhat az egyik ember a másiknak sok esetben, ahogyan
ön is tudott nekem – egészen pontosan a családomnak! - a nyolc év
folyamán a rengeteg mocskolódó cikkével, de a betegségeinkért és a
baleseteinkért, illetve a végleges és végzetes családi kríziseinkért, akár
az anyagiakért is, végső soron, csakis magunk vagyunk a felelősek,
akárcsak ön, a jelenlegi nyomorult gazdasági állapotáért.
És, hogy van az, hogy ön, aki úgy-e annyira fedhetetlen erkölcsű és
nagy misztikus tudású ítész, amivel az ellenem kelt erkölcsi prófétai
dörgedelmeit világgá kürtöli, még mindig csak az én állítólagos alig
alig jövedelmező asztrológusi munkámnak a szélhámos mivoltáról
dörög, miközben lehetetlen az, hogy ne vette volna észre azt, hogy a
Magyarországról érkező (Mi tagadás: a misztikus tanítói és „segítői
munkájukat” a ffent említett, parafenomenális csodatevő Paracschiva
asszonyok módszereinél tisztességesebben végző, de a szájtáti
székelyektől majdnem ugyanannyi – egyes ismerőseim szerint
fenomenális! – összegeket kaszáló, varázsvesszős, ingás, és meta-
pszicho-fenomenológikus „misztikus csodabogár – kozmetikusok
micsoda szellemi bóvlikkal nem hülyítik az ön, ezek szerint, egyedül
csak tőlem féltve – féltett, és árgus szemekkel őrzött székelyeket,
hogy milyen nevetni való mesékkel nem ürítik ki az ön hőn szeretett
és tőlem óvott székelyeinek a majdhogynem az önéhez hasonló módon
lyukas zsebeit?
Nem gondolja tehát, hogy mennyire siralmasan és szánalmasan
átlátszó ez az eszelősség, amivel tőlem, éppen tőlem, aki pontosan
azért mert a rettenetesen kritikus, és ha kell a vitriolos cinizmust is
bevető irodalmi élet területéről tértem át Hamvas Béla nyomán e
szerfölött sikamlós területre, és aki ma is ragaszkodom az író -

7. értelmiségi státuszomhoz, kínosan vigyáztam mindig is arra, hogy
mindig csak olyan asztrológiai ismereteket közöljek, és olyan
asztrológiai elméletek szerint értelmezzek horoszkópokat, amelyek
valóságosságáról meggyőződtem előzőleg személyesen is, vagyis,
amit kipróbáltam már? Aki kínosan vigyáztam mindig arra, hogy
egyetlen kliensemet ne engedjem úgy el, egyetlen általam készített
horoszkópot ne fejezzek úgy be, hogy meg ne legyek győződve arról,
hogy az illető személy („kliens”), mindent racionálisan megértett és
felfogott abból, amit neki el mondtam és fel tártam a karmájával és az
annak megfelelő életfeladataival kapcsolatosan? Nem gondolja, hogy
egyenesen önt jellemzi, nem csak a minősíthetetlen trágár káromlása,
amivel a gyermekeim foganását illette, hanem ez a siralmasan átlátszó,
és az igazi okai miatt egyébként is (Abszurd és reális ok nélküli
személyis sértettség!), infantilis bosszú - lihegése is? Hogy mennyire,
a kívülállók számára röhögni való ez, az egyes - egyedül rám, a
„Csíkszeredai asztrológusra” fókuszált állítólagos misztikus
szélhámoskodás elleni erkölcs csőszködése? Hiszen számtalan volt
hallgatómból, sőt: un. kliensemből is, mivel általam megszerette az
asztrológiát, lett asztrológus! Hát akkor ezek is, aki közül a legtöbb
külön felsőfokú végzettséggel, illetve egyetemi diplomával is
rendelkező személy, mind szélhámosok? Mert ha én az vagyok
szükségképpen ők is azok kellene, hogy legyenek. És ezek közül
többen is rá szóltak önre a tavaly nyáron, amikor Diadalittasan
őrjöngött a szekelyhon.ro c. portálon, amikor meg tudta, hogy az ön
munkálkodásának is köszönhetően, nehéz anyagi helyzetbe kerültem
és ön olyanokat írt, hogy K. Sz. éhségsztrájkja a potyáért. Holott csak
a törvényes gyermek-tartási pótlékunkat követeltem… Magyarországi,
népi hozzáállással: „-Mennyen mááá… Ne komolytalankodjon itt!”
Ami a szellemi igazságra való ráveszetés tehát rajtam múlt, meg
tettem, ha hiszi, ha nem: az ön érdekében is. És persze, mindazok
érdekében, akik önnek még esetleg most is hisznek. Vagyis felfedtem,
hogy Jézusnak igaza van abban, hogy „Gyümölcséről ismeritek meg a
fát”, tehát, hogy az ön jelenlegi szerencsétlen és nyomorék sorsáért is,
csak és csakis ön egyedül a felelős, és, amennyiben maradt még egy
kevés esze, és egy szikrányi erkölcsi és – igazságérzete, a sok
gonoszkodás után és ellenére is, akkor, arra hallgatva, majd tudja,
hogy mit kell tennie, ahhoz, hogy ebből a nyomorult helyzetéből
kijusson: MAGÁRA VÁLLALNI MINDEN LELKI – SZELLEMI ÉS

8. FŐKÉNT TETTBÉLI FELELŐSSÉGET. Hogyha nem, bár távol áll
tőlem a jóslás, mint asztrológusi tevékenység, amivel ön szintén
megrágalmazott, de 2O éves gyakorló asztrológusi tapasztalataim
alapján, egészen biztosan megjósolhatom, hogy önnek ezt követően,
már csak rosszabbodni lesz képes a sorsa. Ön valamikor katolikus
neveltetésben részsült, és azzal kérkedik, hogy még katolikus teológiát
is végzett. Hát ne restelje a vezeklést a rengeteg bűnéért, amit
elkövetett és a bocsánatkérést, illetve a jóvátételt, ha már Hamvast is
olvasott (Patmos II), ahelyett, hogy a gonosz kevélységét (teljesen
negatív Mars az Oroszlánban)
Tovább hizlalja, újabb fölöttem, vagy mások fölötti, exhibicionista
fölényeskedéseivel, mert nem csak az ön rágalmai ellenére is elismert
asztrológusként, hanem önnel azonos jegyben született Skorpió –
szülöttként is mondom, akin ennek a jegynek a rendkívüli
veszélyességét belülről ismerem, hogy semmilyen más esélye nincs a
normális élethez való visszatérésre és a további és a jelenleginél is
mélyebb nyomorúsága elkerülésére, mint az alázatos bűnbánat és a
bocsánatkérés mindazoktól, akiket, hozzám hasonlóan az élete
folyamán megrágalmazott, és energiát fektetett abba, hogy a hamis
vádakkal, igazságtalan rágalmaival (Figyelem: Nem kritikáival, mert
ezeknek a mocskolódásoknak semmi köze nincs az építő és óvó
szándékú, tisztázó kritikához!) igyekezett lejáratni, bemocskolni, és
gazdaságilag is tönkre tenni a tudatosan végzett hiteltelenné tevései
által.
Ha viszont továbbra is a méltóságát sértőnek véli és ezért elveti a
jóindulatú asztrológusi tanácsom megfogadását, ugyanúgy, mint
kilenc- tíz évvel ezelőtt, és azt képzelné, hogy még valamit is elérhet
azzal, hogy folytatja a nyilvánosság előtt végzett mocskolódásait, ezt
ettől kedve, nyugodtan teheti, mert az önnél tett utolsó látogatásunkat
követő, és az ön mélységesen gonosz lelkiségéről tanúskodó
önlelepleződése után, feleslegesnek találok minden további
védekezést, amibe valljuk be, tényleg bele fáradtam már. Amennyiben
tehát ön úgy véli, hogy van még ezek után is velem osztani, vagy
szorozni valója, és, hogy az ön útja nem vált el az enyémtől, én
egészen biztos vagyok abban, hogy az én utam végleg el vált az
önétől, még akkor is, ha netalán sikerülne az a terve, hogy engem
börtönbe juttasson, vagy pénzbírsággal, tovább rontsa az anyagi

9. helyzetünket, az által, hogy a súlyos tárggyal való szájba-ütés meséjét
kitalálta és egy önhöz hasonlóan züllött erkölcsű orvostól erről a
szájsebészeti bajáról, bizonylatot szerezve, bűnügyi dossziét nyittatott
a nevemre. Nekem meg vannak az esetet látott tanúim ellenkezőjére,
az isteni igazság erejében akkor is bízok, ha a jelenlegi konstelláció
szerint az mostanában nagyon el van nyomva a földi élet, tehát világi
szinterein, és a többi, ami a hajdani Ditrói Nagy Attilával - aki maga
kereste a velem való megismerkedési lehetőséget és, ha áttételesen is,
de maga kért fel a nyolcvanas évek közepén a „barátkozásra”! – nos,
bármi is, ami az ezzel a személlyel valami módon kapcsolatos,
lényegileg többé nem érdekel.
Kozma Szilárd, író és asztrológus.