1. Kooperatív
tanulásszervezés –
egy új paradigma?
Arató Ferenc
PTE BTK NTI Nevelés- és Oktatáselméleti Tanszék
X. Országos Neveléstudományi Konferencia,
Budapest, 2010.

2. Kooperatív
paradigma
Dekonstruktív fordulat a
pedagógiában

3. Kuhn paradigma fogalma
 Tudományos közösség tagjainak megfigyelt
viselkedése, azonos szakirodalom, azonos
következtetések
 Válság, amely megelőzi a paradigma
megjelenését: pl. esélyegyenlőtlenség az
oktatásban
 Megoldási kulcs: a paradigma rejtvényeket
fogalmaz meg és kulcsot ad hozzá

4. Kuhn paradigma fogalma
 Lényeges tények
 Problémamegoldó apparátus
 A paradigma „teljes kifejtése”
Forradalmi jelleg:
 Megváltoznak a hasonlósági
összefüggések
 Nem kumulatív a változás

5. Dekonstruktív fordulat
Hasonlósági összefüggések:
 Strukturális megközelítés – dekonstruktív fordulat
(Foucault, Kagan)
 Pl. frontális-csoportos helyett struktúrákat hasonlít
össze
Nem kumulatív:
 A szociálpszichológia felől érkező paradigma a
pedagógiában

6. Alapfogalmak újraértelmezése
Paradigma (Kuhn 1967)
szakmai mátrix: egy tudományterület
képviselőinek meggyőződésére épülő
rendezett elemek együttese

7. A paradigmát leíró szakmai mátrix
elemei I. – „szimbolikus állítások”
Szimbolikus állítások, olyan általános kifejezések,
amelyek egy törvényt írnak le, de egyben definiálják is
azt.
 johnsoni alapelemek (pl. pozitív egymásrautaltság,
Johnson és mtsai 1984)
 kagani alapelvek (pl. párhuzamos interakció 1988,
1992)
 Arató-Varga féle alapelvrendszer (pl. egyenlő
hozzáférés, lépésről lépésre biztosított nyilvánosság
Johnsonék, Kagan, Rogers, Dewey alapján, 2006)

8. A paradigmát leíró szakmai mátrix
elemei II. – „közös elméleti modellek”
Közös elméleti-metafizikai modellek
 Demokratikus jogállami attitűd: alkotmányos jog és a népszuverenitás
alapja a tudáshoz való egyenlő hozzáférés
 Strukturalista megközelítés: fókuszban a tanulás szervezése és a
csoportok szociometriája
 Konstruktivista pedagógia: individuális, de szociálisan konstruált tudás
 Posztstrukturalista/dekonstruktív fordulat: viselkedésváltoztatással elért
attitűdváltozás, éppen a feltárt struktúrákat alakítja át – lerombolja a
hierarchikus tanulásszervezési formákat, együttműködő struktúrákat
alakítva ki
 Kliensorientált pszichoterápia (Rogers), Asszertív kommunikáció (Gordon,
Berne)
 Politikai filozófia: Szubszidiaritás, bázisdemokrácia, afirmative interaction,
pragmatizmus.

9. A paradigmát leíró szakmai mátrix
elemei III. – „értékek”
Értékek, amelyek lehetővé teszik rejtvények
megfogalmazását és megoldását.
Kooperatív struktúrák – azok a
tanulásszervezési eljárások, amelyek
lépésről lépésre magukba építik a
kooperatív alapelveket

10. érték=kooperatív struktúra=kooperatív alapelvek
vagyis
A kooperatív alapelvek vizsgálata új értékekhez
vezet, amelyek az együttműködés kooperatív
voltát képesek kimutatni, illetve egyben
előmozdítani is azt.

11. Érték = kooperatív struktúra
PIES alapelvelemzés (Kagan 1992) – kooperatív
értékelemzés
 Kooperatív struktúra, ha mindegyik alapelv
érvényesül és egyszerre
 Szubkooperatív struktúra, ha csak némely
alapelv érvényesül.
 Nem kooperatív struktúra, ha egyetlen alapelv
sem érvényesül.

12. A paradigma kiterjeszthető (Kuhn)
A PIES alapelvelemzéssel bármely
csoportos tevékenységről eldönthető,
hogy kooperatív-e, vagy sem.

13. A paradigmát leíró szakmai mátrix
elemei IV. – „paradigmatikus példa”
Paradigmatikus példa
Akkor is azonosítható egy paradigma, hogy ha nem
áll rendelkezésre leírt szabályrendszer, s a
szakmai mátrix leírása sem történt meg.
A paradigma ilyenkor döntően példákon elsajátított
képességeken alapul, amelyekkel tárgyak és
helyzetek hasonlóságuk alapján csoportokba
rendezhetőek.

14. A kooperatív tanulásszervezés
paradigmatikus példája - MOZAIK
A szociálpszichológia dekonstruktivista
fordulata – Aronson MOZAIK modellje
(Jigsaw Classroom, Aronson 1971)
Az első kooperatív alapelv rögzítése: pozitív
egymásrautaltság (positive
interdependence).

15. A kooperatív alapelvek rendszere
(Arató-Varga 2005, 2006)
 Rugalmasan nyitott (inkluzív), együttműködésre épülő
tanulási struktúrák alkalmazása
 Pozitív egymásrautaltság: építő és ösztönző
egymásrautaltság
 Mindenkire személyesen kiterjedő párhuzamos interakció
 Személyes felelősségvállalás és egyéni
számonkérhetőség
 Egyenlő részvétel és egyenlő hozzáférés
 Lépésről lépésre biztosított kooperatív nyilvánosság,
 Tudatosan fejlesztett személyes, szociális, kognitív és
tanulási képességek

16. Relevancia Kuhn szerint
„Kvantitatív előrejelzésekre képes”
 Minden egyes résztvevő személyes,
szociális, tanulási és kognitív kompetenciái
fejlődnek!
„Az elmélet egyszerű”
 A paradigma leírható nyolc egyszerű
gyakorlati alapelvvel

17. Relevancia Kuhn szerint
„Összeegyeztethetőség”
 Demokratikus jogállamiság,
szociálpszichológia, neveléstudomány,
csoportlélektan,
„Kiterjeszthetőség”
 Intézményi szint, közoktatási rendszer
szint, bármely csoportos tevékenység
vizsgálata

18. A kooperatív paradigma kiterjesztései
 A közoktatási eredményességre bőven található
szakirodalom az elmúlt négy évtizedből (Slavin
1977, 1978, Johnson és mtsai 1994, 2000,
Benda 2002, 2007)
 A hatékonyság és eredményesség szempontja
mellett a méltányosság szempontja is
érvényesül (Aronson 1971, 1974, 1999
Wenglinsky 2000, 2002)

19. A kooperatív paradigma kiterjesztései
 Kiterjeszthetősége intézményi szintre is
(Johnson-Johnson 1994)
 Kiterjeszthetősége a kutatási gyakorlatban
(Kézdi-Surányi 2008)
 Kiterjeszthetősége a közoktatás-fejlesztési
szintre is (Arató-Varga 2004, Arató-Pintér-
Varga 2008 kézirat)
 Alkalmazhatóság az általános
humánfejlesztésben, humán és szervezeti
kommunikációban

20. Köszönöm a figyelmet!