Daubner Béla - Reinkarnációs Terápia

1. REINKARNÁCIÓS TERÁPIA
Thorwald Dethlefsen el adása nyomán /1988 Basel/ összeállította: Daubner Béla
A mai el adásom alkalmából a reinkarnációs terápia hátterér l beszélek , és így bizonyos háttér-
fogalmakat tisztáznunk kell ; meg kell értenünk ; mint pl. betegnek lenni , gyógyítani és hogy
tulajdonképpen milyen háttérnek , milyen elméleti háttérnek van terápiás hatása .
Az emberi út, amely kör alakú, az Egységben kezd dik és végz dik. Az egység az, amely kényszerít en a
sokféleség mögött áll. Mi emberek a sokféleségben találjuk magunkat: én és nem én, az én és a mások, én
és a világ , és a világ is sokféle és megkülönböztethet . Ha megkülönböztethet ség van , ha sokféleség
van , akkor a sokféleség mögött kell hogy egység legyen . Ez egy kényszerít logikai következmény. A
sokféleség csakis az egységb l származhat. Az egység azonban a sokféleségben nem felismerhet . A
sokféleség éppen abból definiálható , hogy nem vagyunk az egységben . Az egység ugyanis
megkülönböztethetetlenséget jelent . A sokféleségben vagyunk , illetve a polarizációban . Polárisnak
lenni azt jelenti , hogy nem egésznek lenni , nem egynek lenni , nem egészségesnek lenni . Az
embernek metafizikai öröksége a nem egynek nem egészségesnek lenni , amit a teológia eredend
b nnek nevez , aminek azonban semmi köze a jóhoz , vagy rosszhoz , de ez a " nem egység " , nem
tökéletesség , az egységhez hozzá nem férhet ség , a sokféleségben való létezésünk : ez a mi
egészségtelenségünk . Ez az ami beteggé , halandóvá tesz bennünket . A vallások ezért kínálnak
gyógyulási utakat .
A gyógyulás útja azt jelenti , hogy az embert visszavezetni seredetéhez , az egészhez , a kozmikus
tudathoz , a tökéletességhez . Ez jelenti a gyógyulást , ha szó szerint értelmezzük . Nem véletlenül van a
gyógyulásnak rokonértelme a megszenteléssel . ( Heilen = gyógyítani , Heiligen = megszentelni . )
Embernek lenni , tehát szoros kapcsolatot jelent a polaritással , az egészségtelenséggel , a betegséggel .
Konkrétan tehát ez azt jelenti , hogy mi emberek , akik a polaritásban létezünk , állandóan kényszerítve
vagyunk elhatározásokra , döntésekre , két lehet ség közti választásra . Ha bármit teszünk , határoznunk
kell és bárhogy határozunk is , a polaritásnak a másik lehet ségét nem éljük át , nem dolgozzuk fel .
1

2. Ha az egyiket teszem , nem tehetem a másikat ; és ha belélegzem tudok egyidej leg kilélegezni és ezáltal
adós maradok , adósa az egységnek . A meg nem tett kilégzés az én adóságommá válik a szó szoros
értelmében a teljességgel szemben . Ez az én hibám , hiányom , mert hiányzik a teljességb l . Hogy
éppen a lélegzés problémáját hozom itt fel , azt nem véletlenül teszem , mert a hiba , hiány , b n
fogalmától távol akarom tartani a " jó " és a " rossz " morális fogalmát , mert ez más besorolás ,
meghamisítaná a témát és nem tartozik ide .
Meg kell értenünk , hogy adóságunk , hibánk abból ered , hogy állandóan döntenünk kell és így a
teljességet sohasem élhetjük meg egyidej leg . Ahol polaritás van , ott id és tér is van . De id és tér
csak a mi tudatunkban létezik , a tudatunk segít funkciói . Polaritásban egység , Teljesség egyidej leg
nem lehetséges és a " felet " igyekszünk utolérni , behozni az id és a tér kerül utjain . Ha ezt grafikusan
elképzelik , és a kínai tai-csi rajzra gondolnak a fekete és fehér felekkel , ha ezt az egységet , a kört
szétszedjük , akkor kapjuk meg azt , amit ritmusnak , hullámzásnak nevezünk . Itt is egymásutániság van
; nem tudunk egyszerre belélegezni és kilélegezni , s így el ször belégzünk és csak azután lélegzünk ki ,
és így id keletkezik , illetve tér . Mindkett a dimenzionalitás aspektusa . Azért említem ezt ilyen
alaposan , mert a kés bbiekben , amikor a reinkarnációt meg akarjuk érteni , a fogalmakra nagy
szükségünk lesz . Pszichológiailag árnyék keletkezésér l beszélünk .
Minden elhatározásunknál , döntésünknél csak egyet tehetünk és a másikat meg nem cselekedetten
visszahagyjuk és így keletkezik a meg nem cselekedettek gy jteménye , amit a pszichológia nyelvén
árnyéknak nevezünk . Másképpen fogalmazva árnyék az , amivel az én-tudatunkban nem
azonosítjuk magunkat . Sok dologra mondjuk , hogy én pontos vagyok , én megbízható vagyok , én ez
vagyok az vagyok . És adva van az ellenpólus summája , amire nem mondjuk , hogy én . " Én nem
vagyok pontatlan , én nem hazudok , én ezt nem teszem , én azt nem teszem soha és ehhez semmi közöm
sincs . " Minden terület , amivel magunkat nem azonosítjuk , amit olyan gyorsan " nem én " - nek
nevezünk , amit világnak nevezünk , a másiknak nevezünk : minden ilyen terület az árnyék .
Matematikai összehasonlításban : Árnyék = kozmikus tudat mínusz én - identifikáció . Ez az a maradék ,
amire azt mondjuk : te , amire azt mondjuk a világ , ami velünk szemben van , ami ellentétté válik .
Azonban ez az árnyék az , ami bel lünk az egészhez képest hiányzik .
Ez az , ami a boldogsághoz , a tökéletességhez az egészséghez hiányzik . Ha valamilyen összefüggésben
gyógyulást említünk , akkor a gyógyítási m veletnél mindig arról van szó , hogy a hiányzót
visszanyerni , integrálni , A nem én - t énné tenni , a küls t belülre tenni , hogy tudatunk b vüljön
A tudattalant tudatossá kell tenni .
A gyógyításnál tehát mindig annak elnyerésér l van szó , amir l eddig az id pontig nem én-t mondtunk.

3. Ha egy árnyék rész nem integrálódik , akkor nem beszélhetünk gyógyulásról . Ez nem azt jelenti , hogy az
ilyen dolgok rosszak . Ha szomjasak vagyunk , iszunk egy pohár vizet , ennek ugyan semmi köze a
gyógyításhoz , de legitim . Ne gondolják tehát azt , hogy azok a dolgok , amik ennek a követelménynek
nem felelnek meg , rosszak , vagy tilosak , ezt nem mondanám . Csak azt szeretném tisztázni , hogyha
gyógyulásról beszélünk , akkor mindenképp az árnyékok integrálásáról van szó , konkrétabban : az
embernek meg kell tanulnia egy személyiség résszel az árnyékkal identifikálnia (azonosulni) önmagát ,
amivel eddig a pillanatig nem azonosította magát . Ennyit a tulajdonképpeni témánk háttérkulisszáiról .
S. Freud óta a pszichoterápiának van egy kedvenc témája : nevezetesen általában azt mondjuk , hogy
idegi zavaroknál , idegi struktúráknál , vagy még általánosabban szimtómáknál mindig van egy ok és
Freud szerint ez a tulajdonképpeni traumatikus ok vissza lett szorítva (el lett folytva a tudattalanba)
valamilyen mechanizmus által és a terapeuta azon fáradozik , hogy ezt a traumatikus okot megtalálja és
tudatossá tegye , abban a reményben , hogy ezáltal a zavaró szimptómák , neurotikus viselkedési formák
elt nnek .
Ezeknek az okoknak , ezeknek a rossz traumáknak a keresése a mi tudományosan megalapozott
világképünkben és koncepciónkban mélyen le van horgonyozva . Bárhova tartozzanak is , a terápeuták
azt hangoztatják, hogy oki terápiát folytatnak .
Itt szeretném az els kritikámat gyakorolni , illetve kérni Önöket , hogy nagyon figyeljenek a témára . Ez
a koncepció ahogyan ma alkalmazzuk nem egy teherbíró koncepció , mert abból indul ki , hogy az ok a
hatás el tt van , ami azt jelenti , hogy mindennek van egy oka , és az okot mindig a hatás el tt keressük .
Ezáltal két dolgot implikálunk , amit nem kéne ilyen gyorsan implikálnunk , mégpedig , hogy linearitás
létezik és hogy id létezik . Ez egy nagyon egypólusú koncepció . Itt szeretnék rámutatni arra , hogy a
mindennapos beszédünkben is gyakran ismerünk okokat , amelyek a jöv ben vannak . Például , ha azt
mondom , hogy " Bocsánat nekem most mennem kell , mert fél óra múlva indul a vonatom " , akkor az
elmenetelem oka a vonat indulása , ami viszont a jöv ben van . Ha például Önök azt mondják , hogy még
ma valamit be kell vásárolniuk , mert az üzletek holnap zárva lesznek , akkor a mai cselekedetünk oka
szintén a jöv ben van . Csak arra akartam ezzel rámutatni , hogy az az elmélet , miszerint az ok mindig a
múltban van , nem is olyan biztos .
Az okokkal való általános foglalkozás csak addig ésszer , amíg id ben behatárolhatóak . De ez tetszés
szerinti , mert hiszen a fenti , ok - elképzelés szerint mindennek van oka. Gondolják csak ezt a
koncepciót egyszer végig . Van egy jelenség , aminek az okát keresik és elérnek az okhoz , ami ismét egy
jelenség és annak is kell , hogy oka legyen és így tovább . Ha tetszés szerint nem álnak meg valahol és
3

4. nem hagyják abba az ok keresést , akkor a dolog a végtelenségig tart , soha nem lesz vége és abszurddá
válik .
Tételezzük fel , hogy egy megfázás okát keressük , És az ok valószín leg a baktériumok . Ha most a
felelettel meg vagyunk elégedve és azt mondjuk a kérdés megválaszolást nyert , akkor az egész
logikusnak t nik . Abban a pillanatban , ha azt kérdezem a baktériumok mér éppen nálam okoztak
megfázást , akkor ismét egy lépéssel hátrébb megyünk és azt mondjuk , hogy azért , mert rossz volt az
ellenállóképességem . Jó , de mi az oka a rossz ellenállóképességemnek ? Mondjuk a stressz vagy a
genetikai faktor . Jó de mi az oka a genetikai faktornak ? Mondjuk a szüleim genetikai sruktúrája , de mi
az oka az genetikai struktúrájának ? És ha nem hagyják abba , valamikor a paradicsomban kötnek ki
Ádámnál és Évánál és arra a kérdésre , hogy mi az oka a megfázásnak , Még mindig nincs válasz .
Szeretném világossá tenni , hogy egy egypólusú , lineáris múltra vonatkoztatott ok-kutatásnak semmi
értelme sincs . Teljesen értelmetlen koncepció még akkor is , ha mindenhol alkalmazzák . Néha
eredményesnek mutatkozik , Mert egy - két lépéssel továbbviszi az embert .
Visszatérve kedvenc modellünkhöz , a pszichoterápia is mindig az okokat kutatja , És meg - meg áll a
gyermekkorban , mert abból indul el , hogy itt kezd dik minden , tovább visszamenni nem lehet és a
traumatikus szituációk a gyermekkorban lelhet ek fel.
Természetesen új öröm ébredt akkor , mikor a regresszió által korábbi életekbe való visszamenés vált
lehetségessé és azt mondjuk , hogy a valódi nagy okok biztosan a régebbi életekben keresend ek . Ebben
az eufóriában én is osztoztam egykoron és valóban óriási traumákat találtunk a korábbi életekben , nagy
traumatikus jelenségeket , amelyekr l a pszichoterápiában mindig álmodtunk . Egy korábbi halál ,
gyilkosság, kínzás , lefejezés , ezek komoly dolgok voltak , amiket a gyermekkorban nem találni . Így az
egész modellt eltoltuk és mindent valamivel korábban kerestünk . Nyilvánvalóan kevesen vették észre ,
hogy az elméleti " valami " körül valami nem stimmel .
Megtaláltuk a nagy traumákat , de sajnos , kilószámra . Egyszer csak a metódusoknál az hiányzott ami a
többieknek hála Istennek volt : a vég , egy határérték , ahol legitim módon abbahagyhattuk volna . A
regresszió által egy nyitott területet kaptunk , egy nyitott egyenest . Ha a " szép " traumát megtaláltuk , a
korábbi kínzást , lefejezést , akkor azt mondjuk , na nézzük csak meg , mért kellett ennek az embernek
mindezeket megélnie ? Menjünk csak még tovább vissza , ami most már nem volt probléma egy , vagy
több élettel hátrébb menni és ismét oriási dolgokat találtunk . Mindig messzebb tudtunk visszamenni és
azt kérdeztük , hogy mennyi traumát szeretne még ? ( derültség )

5. És itt van az a pont , ahol érdemes az egész koncepciót megkérd jelezni . A traumák utáni keresgélés
értelmetlen és végtelen zsákutca , amibe egyszer belekeveredtünk . A reinkarnációs - terápia egy
gondolat váltást tett szükségessé . Pszichikai összefüggések mer ben új gondolataihoz vezetett ,
amennyiben már nem kérdezzük , mi az ok ?
A nyitott id tengely által , ami technikailag lehetségessé vált , megtaláltuk az okot , és soha nem lettünk
készen . Valamikor eljött a pillanat , amikor megkérdeztük , mi nincs rendben itt és világossá vált , hogy
a kauzális koncepció nem stimmel .
Ahogyan már jeleztem a linearitás és az id nagyon szubjektív fogalmak , csak az emberi tudatunkban
szerepelnek és a polaritásnak a m alkotásai , és nem olyan megbízhatóak , mint ahogy gondoljuk . Azt
hisszük van id , tér , linearitás . Nemsokára megmutatkozik hogy jöv és múlt végül ugyanazok .
Linearitás nincs és ezt a matematika és a fizika pontosan tudja . Matematikailag is kifejezhet , hogy
nincs egyenes vonal , mert a tér görbülete miatt az egyenes kezdete a végével találkozik ; ha mindkét
végét végtelenül meghosszabbítjuk kör keletkezik . Képzeljük most csak el azt a kis id tengelyt , amir l
azt gondoljuk , hogy a múlt és jöv , ha meghosszabbítjuk mindkét végét , körré zárul . Észlelhetik , hogy
minél közelebb mennek a múlthoz , annál közelebb kerülnek a jöv höz és minél közelebb mennek a
jöv höz annál közelebb kerülnek a múlthoz , mert az id kör alakú .
Ennél a pontnál sokaknak nehézsége van ezt elképzelni . Hasonlítsuk össze ezt az embernek a
térutazásával , mert ahhoz már hozzászoktunk . Éppen ez volt az els felfedez k meglepetése , akik a
Földet a térben laposnak képzelték , meglepetve tapasztalták , hogy minél többet mentek egyirányba
annál közelebb értek kiindulópontjukhoz . Ez volt a meglepetés . Mi már ehhez hozzászoktunk és senki
sem csodálkozna azon, ha a földet körül akarja repülni, hogy minél messzebb távolodik a kiinduló
repül tért l, annál közelebb kerül hozzá .
Ugyanezt mesélem el Önöknek az id r l . Az id egy kör , múlt és jöv egymásbaérnek . Ha
visszamegyünk messzebbre , és még messzebbre és azt hisszük , hogy ez egy egyenes darab , ez csak egy
ötlet , egy emberi ötlet . Mi értelme tehát a múltban okok után keresgélni ? Megadom a választ , És ez így
hangzik : az ember alapvet leg nem akar felel séget vállalni a problémáiról , és így mindig kivetíti
valamire azokat , a légszennyez désre , vagy a föld kisugárzására , vagy a csillagok rossz hatására , vagy
a rossz mamákra a gyermekkorból , vagy a korábbi kínzásokra , a korábbi gyilkosságokra a korábbi
szörny séges történésekre . Az a probléma hogy mindig b nöket projicitálunk
Amíg a reinkarnációs - terápiát korábbi traumák keresésére használjuk , nehezen takaríthatjuk meg a
ráfordítást . Keresse az okot a szomszédban , vagy az anyósban ; ez pszichikailag ugyanaz . Mindkét
esetben projiciálunk és teljesen mindegy , hogy a földsugárzásra , az anyósra , vagy a korábbi hóhérra
5

6. vetítenek ki . Mindkét esetben a felel ség alól való kibújásról van szó ! És itt egy nagy figyelmeztetés :
ne alkalmazzák a reinkarnációt és a reinkarnációs terápiát . Mindig más a hibás , és én , szegény én
vagyok az áldozat. (ez magyarázza a terápia hihetetlen népszerüségét) .
Ezért az els mágállapítás amit mondani szeretnék az az , hogy alapvet en semminek sincs oka ,
mindig funkcionális kauzálláncolatok vannak , de a funkcionális kauzálláncolatok területe a mi
szemszögünkb l érdektelen . Ha egy m alkotás lóg a falon , azt megel zte egy funkcionális
kauzálláncolat, ugyanis szükség volt vászonra , festékre , Egy m vészre , és sok minden egyébre . Ezt
nem tagadom , de tagadom azt , hogy egy ilyen funkcionális kauzálláncolat a leglényegesebb egy
m alkotás létrejöttében . Affinitásnak , tudatosságnak is lennie kellett lennie és itt most egy másik
területre megyünk át .
Ezért azt mondom , hogy a betegségeknek és a szimptómáknak olyan okaik , amelyek a múltban
keresend ek , amelyeknek áldozatai lettünk nincsennek.. Amit a múltban találunk az nem egyéb
funkcionális kauzál - láncolatoknál és ezek csak segít i annak , amit meg kellett valósítanunk . Abba kell
hagynunk , hogy a zavarok eredetét a korábbi életekben keressük , ugyanúgy abba kell hagynunk a
gyermekkorban , vagy bárhol másutt való keresésüket !
Miért vagyunk betegek ? Mert a betegség hozzátartozik az emberhez , mint ahogyan azt az elején is
megvilágítottam , mert van egy árnyékunk . Mert ez az árnyék egészségtelenné tesz bennünket és mindig
abban a kihívásban vagyunk , hogy visszanyerjük ! Így az egész gyógyulási koncepció eltolódik :
gyógyulás a b n keresése ! A b nt mint már korábban is jeleztem , nem morális , hanem metafizikai
fogalomként kezelem
A hiányzó, a meg nem éltnek a keresése - amivel önmagunkat nem identifikáljuk - az a meghatározópont,
ami a reinkarnációs terápiát azzá teszi , amit ma értünk alatta , illetve , amit én értek alatta , ha err l
beszélek .

7. Ez a következ kb l áll ; mi is visszamegyünk az id ben és egy szimptómát végigkövetve mi is találunk
egy traumákból álló láncolatot , ahogy ezt mindenhol teszik , de ha itt megállunk , gyógyítás még nem
történt . Ha egy embert visszaküldök és megmutatom neki , itt egy trauma , ott egy trauma , akkor ez
terapeutikus szempontból értelmes lépés , abból a szempontból , hogy hozzáférhet séget teremtünk egy
fontos területhez , de ez nem terápia , nem gyógyulás . Vezethet szimptómák megszüntetéséhez , de ezt
egy antibiotikus injekció is megteheti és mégsem mondanám soha , hogy ez gyógyulás .
Ne érveljenek kérem eredményekkel , tudom milyen jó eredményeket lehet elérni a traumák
tudatosításával de ennek még sincs semmi köze a gyógyuláshoz . Tehát , ha visszamegyünk és traumákat
mutatunk fel , ez egy értelmes lépés , de ha itt megállunk , nem történik gyógyulás .
A reinkarnációs terápiában a lényeges második lépésnek kell megtörténnie , amely az els t , hogy úgy
mondjam átpolarizálja . Az els lépés - a trauma átélése , bármilyen szörny legyen is - a pácienst mindig
az áldozat szerepében mutatja be . Szegény én , én a megkínzott , én a szenved . Hogy egészséget
gyógyulást érjünk el , ezt az eljárást át kell polarizálni , ki kell egészíteni a hiányzó pólusával . Mi
történik akkor , ha megnézzük , hogy a páciens mit valósított meg az aktív oldalon , miért ezeket a
szenvedéseket kellett megélnie . Ez a b n kérdése , az árnyék kérdése .
Hogy egy kiélezett példában szemléltet vé tegyem a példát , vegyünk egy pácienst , akinek fulladásos
érzetei , valamiféle nyaki , vagy légzési problémái vannak . Ha ezen a vonalon visszafelé megyünk , azt
találjuk hogy valamikor megfojtották , vagy születésénél egy nyakára tekeredett köldökzsinórt találunk ,
vagy még tovább megyünk , és esetleg valamikor a füstben fulladt meg , vagy még messzebb megyünk és
esetleg egy faág esett a nyakára , és minél messzebb megyünk traumát traumára találunk , mindig a
szegény , a szenved , akivel valami történik . Egy id után szükséges ezt az eljárást átpolarizálni ,
megkérdezni , hogy miért kellet neki ezeket a szituációkat átélnie . Kellet hogy legyen egy ellenpólus és
itt kezd dik a tulajdonképpeni terápiás eljárás , ami végeredményben kellemetlen , habár kívülr l nem is
t nik annak .
Egyszer csak egy szituációban fogja találni magát , ahol a meghatározó , aktív cselekv je az
eseményeknek , ami ebben a kiélezett példánkban annyit jelent , hogy egyszer csak önmagát találja a
fojtogató szerepében , aki a leveg t másoktól elveszi , önmagát , mint gyilkost találja . Ebben a
7

8. pillanatban kénytelen átvenni egy én identifikációt , amire eddig nem én - t mondott - nem én , mások ,
mások fojtogatnak , mások teszik ezt velem - és most jön az árnyék feldolgozása . Ez az eljárás az ami
gyógyító . Most talál magában olyan aspektusokat , amelyeket eddig elnyomott , nem nézett meg , amiket
eddig kifelé vetített . most történik gyógyulás !
Ennek a terápiás lépésnek egyik oldalról óriási hatása van , de a másik oldalról igen nagy veszéllyel is jár
és igen nagy baj , ha ezt olyan teszi , aki bizonyos feltételekkel nem rendelkezik , mert ha bemegyünk a
b n és az árnyék területére , a meghatározó pont az , hogy ezek a páciens szempontjából negatív
értékelések , amiket rossznak , helytelennek tart és éppen ezért elnyom . Hogy magáévá tudja tenni ,
meg kell tanulnia megszeretni ket , ehhez viszont szükség van egy érték nélküli területre . Ez azt jelenti ,
és ez a legnehezebb a pszihoterápiában , hogy szükség van egy terapeutára , aki a páciens számára
egy érték nélküli területet tud biztosítani . Ez olyan nehéz , hogy nagyon kell keresnünk az olyan
embereket , akik ezt valaha is képesek voltak megtanulni . Ha ez nem történhet meg , akkor az un. terápia
egy bumeránggá válik , mert az ember alapproblémája , hogy önmagát nem szereti .
Önmagát , ami azt jelenti , hogy az egészét , különben az énjér l beszélnék . Nem tudja miért , de nem
szereti önmagát . Ha most egy terapeutához megy és az megmutatja neki , hogy alapvet en miért nem
szereti önmagát , akkor a szituáció megnehezedik . Kibékülésnek kell következnie , kibékülésnek a
sötét aspektusával , önvalójának a sötét oldalával . Ez a terapeuták feladata . A pszihoterápia nem
egy - két technika alkalmazásából áll . Technikát megtanulni és ezzel valakit visszavezetni és egy - két
inkarnációját megmutatni valóban nem nehéz és pár óra alatt elsajátítható . Nagyon nehéz pszihoterápiát
alkalmazni .
Nagyon kérem tanuljuk meg ezt megkülönböztetni , hogy lényeges az értékekkel való bánás , ezekkel a
fenyeget árnyék - területekkel való bánás , ezeknek az átvilágítása s a terapeutának ezek között kell
igazán tudnia eligazodni . Ezeken át kell vándorolnia , tudnia kell , hogy mit jelent az árnyék és milyen
dimenziókat ölelhet fel . Értékelés nélkül kell a páciens részére egy területet biztosítania , amely a
páciens részére lehet vé teszi annak a megértését , hogy szeretheti önmagát , akkor is , ha erre a
területre én -t mond , amire eddig sohasem mondott én - t . Ha ez az igen nehéz eljárás megvalósul ,
akkor megvalósul a gyógyulás . Most a páciens egészségesebb lett, egészebb lett . Ez tudatkib vités ,
talált magában dolgokat , aspektusokat és igent tudott mondani rájuk , felel séget tud vállalni
értük , hogy ezek a dolgok is benne vannak .

9. Összefoglalva : az árnyék beépítése , megtestesítése az , ami gógyit .A terápia célja ez kell hogy legyen ,
ellenkez esetben a terápia nem terápia . Reinkarnáció , korábbi életek regressziója ebben az eljárásban
csak segédeszközök , saját értékük nincs . Már említettem , hogy egyáltalában nem fontos , hogy mik
voltak Önök korábban , hogy kihozták Önöket , vagy a gillotin alá kerültek , nem fontos . Olvassanak el
egy életrajzot , vagy bármilyen regényt , ezek csak üres formák . Itt nem err l van szó . A regresszió mint
olyan még nem terápia , miért is lenne az ? Akkor az is terápia lenne , hogyha emlékeznének arra , hogy
az elmúlt hétf n mit ettek . Ez nem hoz ki bel lünk semmit . Tudhatjuk , de el is felejthetjük , nincs
semmi jelent sége . A reinkarnációs terápiában a reinkarnáció csak segédeszköz az árnyékok
megjelenítésében, de ami gyógyít , az az árnyékok integrálása, beépítése. Ez az oka annak , amiért
reinkarnációs terápiát végzünk . A reinkarnációkon való átmenés jelenleg a legzseniálisabb segédeszköz .
Más eszközök is vannak , de azok intenzitása véleményem szerint nem ilyen nagy , mert ebben az ember
a szituációkkal teljesen azonosul , átéli azokat , én - t tud mondani rájuk , ezáltal megtestesesíti ,
integrálja ket .
Szeretném az egészet még egyszer egy másik aspektusból érinteni . A kliens jön egy problémával . Önök
tudják , hogy az emberiség problémája az önvakság , a saját árnyékunkat nem látjuk , ahogyan a testünket
sem látjuk teljes egészében ha magunkat nézzük , testünk fontos részei akkor is rejtettek , ha igazán
odanézünk , mint pl. a szemünk színe , ugyanígy van ez pszichikailag is . Bizonyos területeket nem
látunk önmagunkban és ennek nincs köze ahhoz , hogy jól odanézünk - e , vagy sem . Nem látjuk , mert
önvakságunk van , ez a polaritás következménye ,. hogy nem láthatjuk az egészet . Az árnyékunkat tehát
nem látjuk . Egy gyakorlott terapeuta igen hamar észreveszi ket , ehhez nincs is szükség a korábbi
életekre , pszichológiai tesztekre . Mindegy hogy milyen úton , de egy pszihoterapeuta igen gyorsan
abban a helyzetben van - ha van gyakorlata - hogy észrevegye hol van az ember problémája . Nem kell
nagy ráfordítás ahhoz , hogy az árnyékbirodalmat felfedezzük másoknál . De ha valakinek egyszer en azt
mondjuk " itt van az Ön problémája " , akkor : a.) vita van és veszekedés , b.) az illet t utoljára látta .
Azt mondja majd : Ilyeneket mond nekem , egy pszichológustól többet vártam volna , hogy ítélhet meg
ilyen tévesen !
Azáltal, hogy az a rész , ahol a problémája van , mindig az árnyékban található és amit önmagánál nem
lát, annak a megítélését teljesen hamisnak tartja . A probléma tehát nem az árnyék megtalálása , hanem az
, hogy a kliens mikor találja meg .
9

10. A pszihoterápiának ehhez id re van szüksége . A reinkarnációs terápiában egy olyan eljárásába vonjuk be
a klienst , ahol igen nagy lehet sége van annak , hogy árnyékbirodalmát - amit l tulajdonképpen szenved
és amit l a tudatalattijában szenved , maga találja meg , maga fedezi fel és végül is azt mondja : igen ez
így van , érzem , látom , megélem , hogy ez is bennem van . Err l a lépésr l van szó , ez a lényeges , de
ez igen nehéz lépés . Hogy ezt a pszihoterápiában elérjük az nem technika kérdése , nem a metódus
kérdése Egyedenként változó és bátorság kérdése , hogy az érintett ember ezt az önmagával való
konfrontációt meg meri - e tenni és mikor .
Mit teszünk mi ? Képeket mutatunk neki , inkarnációkat , a múltba megyünk vele és egy id tengelyt
bocsátunk a rendelkezésére . Ez tulajdonképpen illuzórikus valami , mert id a valóságban nem létezik ,
ez a maya része , része a látszat világnak , amely a tudatunk m ködése által fejl dött ki . Egy id tengelyt
bocsátunk a rendelkezésére , ami a dimenzionalitásnak egy aspektusa . A dimenzionalitásnak két
aspektusa van : id és tér .
Ezek egymásba átvihet ek ; az id t a térbe , a teret az id be lehet áttenni . Mi id t bocsátunk a
rendelkezésére egy tengelyt , mint múltat, és azt mondjuk , menjen ezen a tengelyen vissza , és amit mint
id t bocsátottunk a rendelkezésére , azt mint teret arathatjuk le . Ez azt jelenti , hogy a struktúrája az
id tengely által mindig nagyobb lesz , mindig több dimenzionalitást nyer . A struktúrája , ami mindig
létezett , az ember pszihikai struktúrája id tlen valami , id n és téren kívül áll .
Ez olyan , mint amikor egy könyv egy egész regényt tartalmaz , de ha csak a harmadát olvasta , akkor
csak ezzel a harmaddal tudja magát identifikálni , a másik rész még nem integrált , még olvasatlan . Ha
tovább akarnak olvasni , id re van szükségük , de mindett l függetlenül az egész regény id tlenül benne
van a könyvben . Ugyanilyen struktúrája van az emberi pszihének , de id re van szüksége , hogy önmagát
megismerje .
Egy másik példa legyen egy ország. Svájc id tlenül, teljes egészében itt van, de ha be akarom barangolni
, ahhoz id re van szükségem hogy megismerjem . Mi tehát a klienseknek egy id tengelyt adunk és azt
mondjuk , hogy tekintse meg a korábbi életeit , menjen vissza az id ben ! Mi alatt ezt teszi pszihikai
struktúrája szélesedik , nagyobbodik , mindig kényszerít bben látja önmagát . És mondjuk egyszer
valamikor - egy id ben igen régi szituációnál - átérzi , észreveszi , hogy hatalmat gyakorolni igen csak

11. élvezet . Ez egy eleven jó érzés , ezt élvezi és megtalálta a témáját : HATALOM . Ha ezt az els napon ,
amikor a rendel küszöbét átlépte , elmondtuk volna neki , azt válaszolta volna : Hatalom ? Én ? Soha !
Nekem ehhez semmi közöm . És egyszer csak az sid kben találja magát és észreveszi , hogy a hatalom
érzése számára jó érzés . Itt azt mondjuk neki , rendben van , maradjon ennél az érzésnél és felmerülnek a
mai életb l azok a szituációk , ahol ugyanilyen érzései vannak jelen és akkor észreveszi , hogy valóban
így igaz és azt mondja , hogy ezt sohasem tudtam , hogy e mögött a hatalom van , ezért viselkedtem így -
és megtalált egy árnyékot , függetlenül attól , hogy a terapeuta ezt már az els naptól fogva tudta .
találta meg ezt , érzi át ezt , nem kell senkinek hinnie , nem kell valamit valakit l átvennie , ami
úgysem segítene semmit , találta meg . Amit így kifeszítünk , mint egy óriási id tengelyt , ismét itt van
a jelenben .
A reinkarnációs terápiával kapcsolatban felmerülnek a viták , hogy a problémák itt és most vannak jelen ,
itt és most kell megdolgoznunk ket , egyébként csak menekülésr l van szó . Természetesen
menekülésként is lehet alkalmazni , de amit én reinkarnációs terápia alatt értek , annak a meneküléshez
semmi köze sincs . Ez egy kerül út a jelenbe való jutáshoz oly módon , ami nélkül másképpen nem
juthatnánk . Messze megyünk vissza hogy pontosan ide és a mostba juthassunk .
Kérem ne áltassák magukat azzal , hogy korábban ilyen voltam , de a fejl désem során ezt hála istennek
már leküzdöttem és ma már minden másképp van . A bels milyenségünk független id t l és tért l .
Id re csak a megismeréshez , a felfedezéshez van szükségünk , ugyan a múltban fedezik fel , de most van
itt , és mindig itt van . Ha a múltban a hatalom örömét fedezik fel , legyenek nyugodtak , ez az öröm most
is itt van , csak talán most elnyomva . Ezt a nagy ívet azért tettük meg ,hogy megtaláljuk , tehát nem
menekülésr l van szó ; Minden projekciós felület egymás után való átvételét célozza a terápia és az
egyén elvezetését oda , hogy a felel séget vállalnia kell mindenért , ami van , önmagáért és az
milyenségéért . A reinkarnáció , az id tengely úgy használatos , mint egy mikroszkóp , amely kinagyít
egy struktúrát .
Hogy a reinkarnáció témáját a következ lépésben még plasztikusabbá tegyük , érintenünk kell egy nagy
elméleti problémát és meglep , hogy azok , akik a reinkarnációs terápia ellen vannak , ehhez a kérdéshez
csak ritkán nyúlnak . Ez a probléma az id . A valóságban nem létezik id . Az id a tudatunk egy
fenoménje , amely csak benne létezik a polaritás miatt , ezenkívül nem létezik és ezt igazán így
gondolom .
11

12. Nem a valóságban létezünk hanem a realitásban . A realitás mögött valóság áll és ebben a valóságban
nincs id , ezért is beszélünk az örökkévalóságról . Az örökkévalóság az id nek a tagadása , nem valami
ami soká tart , hanem valami , amiben az id nincs jelen . Az örökkévalóságban nincs id , ezért sem nem
hosszú , sem nem rövid , hanem id tlen . Emberek akik sokat meditálnak , ismernek ilyen élményeket ,
amelyek már nem sorolhatóak be , amelyekr l nem lehet azt mondani ez most két pillanatig , vagy két
óráig , vagy két napig tartott , mert ott , ahol az ember volt , nincs id .
A valóságban nincs id , a valóságban csak egy örökké tartó most és itt létezik . Az id egy olyan
jelenség , amelyhez mindaddig , míg a polaritásban vagyunk , hozzá vagyunk kapcsolva . De ez egy
szubjektív tudatfenomén . Nehéz ezt elképzelni , ezért ismét vissza kell mennünk a képekhez .
Egyet már említettem , a könyvet . Egy másik kép a hanglemez . A hanglemezen az egész szimfónia
egyidej leg rajta van , de amikor meg akarjuk hallgatni , akkor el áll az egymásutániság , el áll az id .
Az id re csak nekünk van szükségünk , nem a szimfóniának , nem a hanglemeznek . Vagy képzeljenek el
egy nagy házat , egy nagy múzeumot , 40 helységgel . Tételezzük fel , hogy ezt a múzeumot még nem
láttuk . A múzeum már tíz éve létezik valamilyen városban de mi még nem láttuk és elhatározzuk , hogy
holnap 10 órakor megtekintjük . Meglátogatjuk az els termet , a második termet , majd a harmadik
termet , és ez id t igényel . Valamikor 11. óra körül a 15. teremben vagyunk és még nem ismerjük a
maradék termet , amelyeket ha meg akarunk ismerni , még több id t kell ráfordítanunk . Attól , hogy 11.
órakor még a maradék 24 termet még nem láttuk , nem állíthatjuk hogy ezek nem is léteznek .
Menjünk most át egy másik területre és meglátjuk , hogy milyen felületesen kezeljük ezt a témát .
Hogyan is van az 1989 - es évvel , az 1990 - es évvel , az 1991 - es évvel , a 2000 . évvel és így tovább ,
és az emberek azt mondják hogy ez nem létezik , ez a jöv , ez még nincs itt . Ne következtessünk ilyen
gyorsan , igenis hogy létezik , csak mi még nem voltunk ott . Még nem mentünk el odáig , még nem
néztük meg , ugyanúgy , ahogyan a könyvnél , ugyanúgy , ahogyan a hanglemeznél . Mindig minden itt
van ! Az ember útja az elhaladás útja , hogy integrálhassa azt , Hogy a küls t bels vé visszahódítsa ,
magáévá tegye és újra egész legyen . Ez az ember útja . Az ember beképzeli magának , hogy valamit
tennie kell , és ebb l lesz a jöv . Milyen tévedés ! Ezáltal csak tudat keletkezik benne , és egyébként
semmi új nem jön létre benne , mert már minden mindig itt van ; múlt , jelen , jöv , minden egy , csak
nekünk embereknek van szükség az id és a tér fenoménjára . Ez azt jelenti , hogy a valóságban nincs id
, az csak szubjektíve létezik .

13. Ne essenek most túlzásba és ne mondják ezután azt , hogy nincs id , és ne viselkedjenek úgy ,
mintha nem lenne , mert mégiscsak van , mert mi egy csalódásban élünk és annak is megvannak a
maga törvényei , pl. hogy a filmnek mennyi id alatt kell lefutnia , vagy hogy a lencsét hogyan kell
beállítani ahhoz , hogy az illúzió jól menjen . Ennek ellenére nincs mozgás a filmben , ezek csak
statikus képek . a mozgást csak beleprojektáljuk . Pl., .hogy a filmnek mennyi id alatt kell lefutnia,
vagy hogy a lencsét hogyan kell beállítani ahhoz, hogy az illúzió jól menjen. Ennek ellenére nincs
mozgás a filmben, ezek csak statikus képek, a mozgást csak beleprojiciáljuk. S amint láttuk, ennek
a csalódásnak, illúziónak is megvannak a maga törvényei, de ennek ellenére illúzió marad. Azt
mondom a valóságban nincs id , illetve van id és tér , mint illúzió és ennek az illúziónak is
:megvannak a maga törvényei.
Ha a valóságban nincs id , akkor hol vannak az elmúlt életek? Itt van a reinkarnációs tanításnak
igen nagy, talán egyetlen problémája . Nem is az inkarnációs tannak, hanem inkább annak, ahogyan
azt a nyugat elképzeli. Ebben a nehéz témában ugyanis nagyon rendetlenül járunk el, besoroljuk a
normál tudatunkba, amiben már amúgy is nagyon sok hiba van és így minden olyan egyszer ;
korábban is voltak életek és minden egymás után következik. Van múlt és van jöv . A mi
elképzelésünkben igen, de nem a valóságban. Kérem , ne mondják most ezen a ponton, hogy én azt
mondtam, hogy nincs reinkarnáció . Egy területre szeretném vezetni Önöket , hogy lássák az idea
nehezebb , mint általában gondolnánk. Igenis van , ahogyan New-York is van és mégis New - York
is csak egy illúzió.
Vigyázat! Ha Önök most azt gondolják, hogy én ma azt állítottam· hogy nincs reinkarnáció a
valóságban, ezt mondhatják ugyan, de akkor ebben az értelemben az is érvényes, hogy univerzum
sincs, mert ez is illúzió és csak a mi tudatunkban létezik. Óvatosan kezeljük azt, amit most
megkísérelek közvetíteni , a következ kísérlethez szeretném Önöket meghívni .Képzeljük el
ezeket az elmúlt életeket úgy , mint egy id beli egymásutániságot .Korábban azt mondtuk , hogy
id és tér a dimenzionalitásnak két aspektusa, és azt is mondtuk - amit a matematika is ismer hogy
az id t mindig térré alakíthatjuk. Tegyük meg tehát! Ez azt jelenti, hogy a reinkarnációról alkotott
id beli elképzelésünk térbelivé alakításának legitimnek kell lennie. Ha ezt megtesszük , úgy ez azt
jelenti , hogy nincsenek korábbi életek , hanem egymás melletti életek vannak , paralell életek
vannak.
13

14. És ismét egy kérés , ne mondják most azt , hogy ez itt az igazság Ez csak az id beli aspektusnak
egy legitim , poláris megtekintése . Mindkét megközelítés legitim , mindkett lehetséges ,
mindkett egyenként tekintve egy fél. Olyan ez , mint a fénynek a kérdése . A fizika megegyezett
abban ,hogy a fény ugyanúgy testecske , mint a hullám . Ha a fényt a részecske aspektusából
szemlélem , akkor az éppen úgy hamis , és éppen úgy igaz , mintha a fényt csak a hullám
szempontjából nézném . Ha csak az egyik aspektust látom és a másikat egyáltalában nem , a
megtekintésem "fél" Hogy a reinkarnációt valóban megérthessük az id beli elképzelést ki kell
egészítenünk a térbelivel . Bár ez számunkra szokatlan, mert ,mindig az id szempontjából
tekintünk rá és ezért csak az eddigi szemléletet szeretném kiegészíteni egy másikkal . Végül
mindkett t össze kell raknunk ,hogy a reinkarnáció fenoménjához közelebb tudjunk kerülni ,
A térbeli szemlélet azt jelenti tehát , hogy az életek egymás mellett fekszenek és bel lük :mindig
csak eggyel azonosítjuk magunkat . A többit is éljük , de éppen nem azonosítjuk velük magunkat.
Például jó lelkiismerettel állíthatjuk , hogy ebben a teremben számos rádió - program létezik . Ezek
a rádióprogramok , amelyek itt jelen vannak , anélkül , hogy most tudomásunk lenne róluk ,
egyidej leg egymás mellett , jelen vannak. Ha ezeket a rádióprogramokat meg szeretnénk hallgatni
, egy vev készüléket beállítanánk a megfelel frekvenciára , akkor hallhatnánk egy programot.,
majd továbbmenve egy másikat és így folytatva, számos adót meghallgatva id telt volna el . Tehát
ha ezeket a programokat , amelyek egyidej leg egymás mellett jelen vannak , meg óhajtjuk
hallgatni akkor id re van szükségünk . A tér tehát átváltozik id vé . Gondoljanak erre a példára ,
amikor most a reinkarnációról beszélünk.
A reinkarnációs terápiában éppen ezzel a jelenséggel dolgozunk , és ha nem így lenne , akkor a
regresszió , mint technika nem is létezhetne . Jön egy kliens egy bizonyos tudat identifikációval ,
elmondja hogy így és így hívják , mi a foglalkozása , iskolai végzettsége , n s , gyermekeinek
száma , stb. . Amit mi teszünk; az nem egyéb , minthogy :azt mondjuk rendben van , rendben van ,
nyugodjon már meg / Derültség / Valamivel ugyan rendesebben mondjuk , de lényegileg ez
ugyanaz . Feküdjön le , engedje el magát , lazítson és ne meséljen annyit . 'Távol akarunk kerülni
ett l az identifikációtól , ugyanis mindaddig míg ez a személy ebben az identifikációban marad,
addig nincs regresszió , ezért mondjuk , hogy engedje el magát . Ez nem más , mint amikor egy
rádió be van állítva egy frekvenciára és mindig ugyanazt a programot halljuk. El akarunk távolodni
más programokhoz , mert amíg ezt halljuk ,nem hallhatunk egy másikat . Hogy képszer en

15. fejezzem ki magam , ahogy a kliens elengedi magát olyan mértékben tudunk a rádión tovább
tekerni . És egyszer csak ismét jelentkezik a kliens :"Ó ez most olyan izgalmas , harcolok , de hol is
vagyok ? 'Egy harci szekéren és van rajtam sisak , és van pajzsom és kardom .” Aha ,egy új
identifikáció ! Önök azt mondják egy új élet . Rendben van. Egy másik , identifikáció , régi római a
harcban , egyszer csak felkiált és azt kérdezzük t le , mi történt , és azt mondja: "most szúrták át
a szívemet egy t rrel , és meghalok , ó hogy fáj ez ! „
Fáj? Mikor ? Most . Sokan azt mondják hogy ez emlékezés korábbi életekre . Korábbi életekre:
egyáltalán nem tudunk emlékezni, még a születésünkre sem tudunk emlékezni .a regresszióban
éppen nem az emlékezettel dolgozunk , hanem a tudatmez ben egy másik identifikációba megyünk
és a kliens mindazt , amit a regresszióban élt át , most éli át , teljesen , testileg érzi a fájdalmat , érzi
, szagolja a füstöt , ha t z van , érzi a port , ha felkavarták . Megéli ezeket , most. Miért ? Mert
most van. Mert a paralell élet pont most van jelen és ezért pont most élhet át . Eltoljuk az
identifikációt . S ha már elég ideig harcolt és meghalt , akkor azt mondjuk ismét , engedje el magát
és tovább megyünk . Egyszerre csak egy teljesen más szituációban vagyunk és ismét megéli ezt a
szituációt , annak teljes realitásában ,mert ez most van ! Ha ilyen módon sok - sok inkarnációt
megnézünk , ismét id telik el . Ezzel azt szeretném érzékeltetni , hogy id és tér hogyan érnek
egymásba .
E mögött az áll , hogy mindig , minden bennünk van . Ezért mondtam azt az el bb , hogy az emberi
út ,az egységben kezd dik és az egységben végz dik . A valóságban minden vagyunk . Alapvet en
az a problémánk , hogy valamikor a tudatunkban elszakadtunk ett l és mindig csak egy kivágással ,
egy részlettel azonosítjuk magunkat . Csak egy részlettel s a többib l a világot , a TE-t , a teret , az
id t alkotjuk meg .
Az utunk abból áll , hogy mindazt , amit elvesztettünk visszahódítsuk . Ezen az úton is létezik tér
és id , ezen az úton is léteznek korábbi életek . Ne felejtsük el , hogy itt is , mint egy háznál
különböz helyiségek vannak . Ha a háznak mind a tíz szobájába akarnak bemenni , soha nem
tehetik ezt egyidej leg , és ennek ellenére a helyiségek egyidej leg jelen vannak Ha átmennek is a
termeken , azt csak egymás után tehetik és a játék az id vel és a térrel ismét jelen van .
Az inkarnációk nem egyebek , mint , identifikációk . Másutt már rámutattam arra , hogy a német
nyelvben a tudat szónak nem létezik többes száma . Ez egy fogalom , amiben mi benne vagyunk ,
15

16. tudatosság , mindent felölel tudat , minden tudatos . Ez az egy kozmikus tudat , nevezhetik
Istennek , nevezhetik Tao-nak . Abban a pillanatban , hogy a másba. megyünk , az én-be megyünk ,
akkor az történik , hogy ebb l az óriási tudatmez b l egy; igen kis részt kiválasztunk és ezzel
azonosítjuk magunkat , és azt mondjuk , hogy ez a kis kihasítás a tudatból ez az én tudatom , ez én
vagyok és a többi nem vagyok , a világ , az univerzum , a többiek , de ez nem én vagyok . Ez az
elkülönülés bizonyos tekintetben illúzió , nincs tudatunkban , csak az elképzelésünkben .
Ismét egy példa : tekintsék úgy a tudatot mint egy bekerítetlen területet . majd jön egy ember egy
pár fadarabbal , felépít egy kerítést és azt mondja , minden , ami ezen a fakerítésen belül van , az az
területe . De ha belegondolunk , ez egy abszurd ötlet , mert ahhoz hogy ezt meg tudja valósítani
kellenek mások , akik a játékban részt vesznek . Kell valaki , aki azt mondja , rendben van ez a te
földed , én meg mellé építem az én kerítésemet és akkor ez itt az én földem . Ez az egész csak játék
, mert vannak , akik nem vesznek részt a játékban , pl. egy giliszta , a napsugár , a szél és a földnek
még egy pár ilyen lakója .Ezeket az én földem , a te földed és a kerítés egyáltalában nem érdekli és
ez azt mutatja , hogy a játék teljesen abszurd . A játék, csak a játékban való hitb l él , mert a föld
soha sincs érintve felosztástól . A föld mindig is az marad , ami volt millió év óta és maradni is fog
- föld . Ezek a határjelzések , kerítések a valóságban nem különítik el a földet , hanem azoknak a
játékai akik hisznek benn és csak addig, amíg a játékban hisznek .
Helyettesítsük be a tudatot a föld helyébe . Csak egy tudat létezik és akkor bekeríti magát az egyik
és azt mondja ez én vagyok , és a másik is bekeríti magát egy kicsit és azt mondja ez meg én
vagyok és egyszer csak milliónyi én keletkezik és ezek az ének játsszák az én és te játékot . Én és a
többiek , ez az az emberi szituáció , amit keleten én- rületnek neveznek , amit megpróbálunk
kibontani , leleplezni az egységhez való visszaúton . Ha azt az illúziót , hogy én létezem , én valami
elkülönített vagyok , nem tudjuk átvilágítani , akkor nincs gyógyulás .
Ha valaki a kis kerítését mindig jobban kib víti és még egy darabot hozzá vesz , tudatkib vitésr l
beszélünk , vagy azt mondjuk tanult valamit , mert már többel azonosítja magát , mint eddig .
Vannak emberek egészen kicsi területekkel , ezek félnek , mert olyan sz k a hely a kerítésen
belül . Minél nagyobb a terület , annál többet talált magában az ember , annál több felel sséget vesz
át . A végcél az , hogy ne legyen már kerítés . Annak ; az illúziónak a feladása , hogy erre a
kerítésre szükségünk van .

17. Ezt a képet a területtel és a különböz kerítésekkel felhasználhatják arra , hogy a különböz
inkarnációk térbeli képeit elképzelhessék. Sok terület van , ezek különböz tudat-területek ,
megvannak a feliratai: régi Róma , Görögország, Atlantisz, középkor , vagy bármi . És
valamennyien azonosítjuk magunkat , mint például pillanatnyilag én most a 20. század és Közép -
Európa vagyok . A reinkarnációs terápia kézen fog bennünket és azt mondja: menj el egy másik
tudatba , egy másik tudat földjére , egy másik tudat kertjébe . És akkor valaki azt mondja most
éppen a római birodalomban vagyok - menj oda és nézz körül - és az illet azt mondja ez itt a
középkor . Ezek mind csak tudat - tartalmak . Ha valakit kézen fogunk és a reinkarnációs
terápiában a tudatnak ezen a sokféleségén keresztülvezetjük , akkor tudat kiszélesítésr l beszélünk .
Ez a mindig többel való azonosulás egy harc az „én-illúzióval” szemben és ez a gyógyulás útja.
Abban a pillanatban , amikor a középkor területén állva azt mondja én teszem ezt , és ahol a terület
Rómát mutatja , és azt mondja , én vagyok ez , és amikor a területen a 20. század áll ismét azt
mondja én vagyok , én teszem ezt és ezt . S végül a kérdés: akkor ki vagy te ? Ki vagy te
tulajdonképpen ? Az illet akkor körülnéz és azt mondja , hát igen , mindez én vagyok . Itt így
éltem meg magam , ott úgy éltem meg magam . Megéli , hogy mindezek az aspektusok lehet ségek
, amik benne vannak , számára átjárhatóak , megélhet ek . Lassan kételkedni kezd a kerítés
szükségességében , amellyel eddig körülvette önmagát . Észreveszi , hogy ez az egy én-
identifikáció nem olyan kényszerít és egyértelm , mint ahogy ezt eddig mindig gondolta . Keleten
van egy nagyon szép mantra , ami idevonatkoztatható : Tat tvam - asi . Ez is te vagy . Vagy a
tapasztalatokra vonatkoztatva : Ez is én vagyok . És err l van szó! A reinkarnációs terápiában ez
felfedez utazás a saját birodalmunkba , saját tudatunkba és a saját tudatunk valójában a „TUDAT”
A legmagasabb cél önmagunk megtalálása . Önmagunkat csak akkor találhatjuk meg , ha az ént -
ami a kerítést képviseli - megkérd jelezzük . Csak ez hozza a végs konzekvenciát , a gyógyulást .
Engedjék meg , hogy ezeket a gondolatokat még egy képpel zárjam le . A tudatot , mint tengert is
elképzelhetik , óriási tengerként . Majd vesznek egy poharat , mondjuk egy borospoharat és a
tengerb l vizet merítenek a pohárba . A tudatnak - amit ebben az esetben a víz szimbolizál -
formája keletkezik , a borospohár formáját veszi fel , ez egy inkarnáció , a tudatnak egy bizonyos
formába való bemenetele Majd a pohár tartalmát egy másik pohárba öntik , ennek a pohárnak más
formája van , ez egy másik inkarnáció és ezt a tartalmat ismét átöntik egy új formájú pohárba , Ez
17

18. egy további inkarnáció . Így ez a tudat - tartalom sok inkarnáción megy keresztül és a legvégén
kiöntik a tengerbe . Az inkarnációs láncnak vége van , a gyógyulást elértük .Létezik , van még a
vízzel telt borospohár ? Válaszolhatnak igennel , válaszolhatnak nemmel , :mindkett egyformán
igaz .
Ennek ellenére a speciális borospohár azzal a bizonyos vízzel nem létezik: az elválasztott visszatért
a kiindulási helyére , az elkülönült hazatért , az egyetlen az Egészhez . Az én-illúzió véget ért , az
Önvalót megtaláltuk , a hazát megtaláltuk , Az egység ismét el állott és a reinkarnációk szekere
végcélt talált , mert elérte a TÖKÉLETESSÉGET !