1. KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM
KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS
MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
GAZDASÁG ÉS KÖLTSÉGVETÉS
Vázlat Magyarországról és a hasonló sorsú
országokról
2014. január
2. Tartalom
A várható 2014. évi gazdasági környezet:
•prognózisok a távlati fő makrogazdasági
változókra, azok teljesülése;
•a külső, befektetési környezet változása;
•a várható tendenciák a működő tőke
vonzásában.
3. 2013: A költségvetési végrehajtását megalapozó gazdasági pálya megvalósult, egyre javulnak a még nem
végleges adatok, de a különböző szereplők értékelése egyre inkább egybeesik
A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján , különböző időpontokban, %-ban
2013
2012
tény
Megnevezés
Kormány
Várható
Kormány
végleges adatok 2014 első felében
Századvég
A' Üzleti
szereplő
GKI
B' Üzleti
szereplő
OECD
EC
Szeptember
November
Szeptember
November
Szeptember
November
Szeptember
November
Novemb
er
Novem
ber
1. GDP
növekedése
-1,7
(0,9)
1,1
0,5
1,0
0,3
1,0
0,5
1,1
0,7
0,7
1,2
0,7
2. Háztartások
fogyasztása
-1,9
0,1
0,3
0,3
0,5
0,5
0,6
-0,1
0,5
0,5
1,6
0,5
3. Közösségi
fogyasztás
0,0
0,0
.
.
.
.
-0,8
0,7
-0,6
-0,6
.
0,8
4. Bruttó
állóeszközfelhalmozás
-3,8
0,2
-0,1
.
0,0
2,0
0,3
3,6
0,3
0,3
0,0
0,7
5. Fogyasztói
árindex (éves
átlag)
5,7
1,9
1,8
1,6
1,9
1,8
1,7
1,7
2,0
2,0
1,9
2,1
-1,9
(-2,9)
- 2,5
-2,7
-2,6
-2,4
-3,0
-2,8
-2,9
-2,9
-2,7
-2,7
-2,7
-2,9
6. Államháztartás
hiánya (ESA95)
Forrás: 2014. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatás és frissítéseik a KT számára, üzleti becslés
4. A konjunktúra kilátások ma hazánkban is kedvezőbbek, mint néhány hónapja: a
piaci szereplők 2013-as és 2014-es növekedési várakozása egyre közelebb került
a kormány GDP-előrejelzéshez, decemberben és januárban már lényegében
megegyezett
GDP - növekedési várakozások az egymást követő hónapokban (%)
piaci konszenzus
A 2014. évi
költségvetés
zárószavazásakor
2 – 2,2
Forrás: NGM, 2014-es költségvetési törvényjavaslat, üzleti szereplők, kutatóintézetek előrejelzésének adatai
2014.01
2013.12.
0,9-1,1
5. 2014: a költségvetési törvény alapjaként figyelembe vett gazdasági pálya tartható
A főbb makrogazdasági mutatók a különböző előrejelzések alapján, %-ban
2014 prognózis
Kormány
Századvég
A' Üzleti
szereplő
GKI
B' Üzleti
szereplő
OECD
EC
Megnevezés
Szep
tember
November
Szep
-tember
November
Szep
-tember
November
Szep
-tember
No
vember
November
Novem
-ber
1. GDP
növekedése
2,0
1,8
2,2
1,3
1,3
1,9
2,3
1,7
1,7
2,0
1,8
2. Háztartások
fogyasztása
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
2,1
1,6
1,7
1,7
1,2
1,2
3. Közösségi
fogyasztás
0,0
.
.
.
.
0,0
- 0,6
0,1
0,1
.
1,5
4. Bruttó
állóeszközfelhalmozás
5,9
1,7
.
2,0
2,0
3,0
5,7
3,7
3,7
1,1
4,0
5. Fogyasztói
árindex (éves
átlag)
2,4
2,7
2,7
2,5
2,1
2,9
2,5
2,5
2,5
2,1
2,2
6. Államháztartás
hiánya (ESA95)
-2,9
-2,6
-2,8
-2,9
-2,9
-3,1
2,9
-3,1
3,0
-2,9
-3,0
Forrás: 2014. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete, GKI/Századvég kutatás és frissítéseik a KT számára, üzleti becslés
6. Strukturális probléma: a beruházási ráta nálunk a legalacsonyabb a régióban
A beruházások a GDP-arányában* (%)
* A 2014. évi költségvetési törvényjavaslat szerint a beruházás 2014-ben 5,9%-kal nő. Elkezdődik a felzárkózás.
Forrás: Eurostat, CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
7. Strukturális probléma: a régióban már 4 éve nálunk a legalacsonyabb a hitelezési aktivitás
A bankszektor nettó kihelyezése a magánszektor felé
(szezonálisan igazítva, a GDP-arányában, %)
Forrás: Nemzeti Bankok CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
8. Az egyes gazdasági ágak közül a feldolgozóipar továbbra is jól teljesíthet,
az építőiparban pedig megállt a zuhanás. A piaci szolgáltatások volumene
várhatóan emelkedik, az állami szolgáltatások mértéke nem változik.
GDP ágazati adatok (2009 = 100; a kategóriák súlya 2009-ben, változatlan áron)
Forrás: KSH, saját várakozás
9. A strukturális és vele a versenyképességi problémák hozzák a stagnáló,
illetve vegyes képet mutató adatokat, ami a külső megítélés bizonytalanságában, növekedési fékeket jelentő bizalmatlanságában is visszaköszön
10. A strukturális tényezők mellett természetesen az országspecifikus események
és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését
A CEE térség átlagos CDS- felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont)
Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják
11. Versenyképesség helyzetét mutatja a növekedési potenciál is. A fő probléma, hogy
néhány strukturális probléma miatt gazdasági növekedésben középtávon továbbra
is régiós sereghajtó Magyarország a jelenlegi, piaci várakozások szerint. Ez így
nem maradhat. Nagy jelentősége van a trend megváltozásának, mert hiányában a
gazdasági növekedés újra elmaradhat(na) a CEE országokétól
CEE Min-Max (Mo. nélkül)
CEE átlag (Mo. nélkül)
Magyarország
Siker: együttmozgás
a CEE országokkal
Forrás: Focus Economics, CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária
Versenyképesség
Előrejelzés a jelenlegi
feltételekkel,
trendforduló nélkül
12. A stagnálás után a magyar növekedés potenciális üteme már mérsékelten
emelkedik, azonban a gazdaságpolitikai célok megvalósításához
elengedhetetlen a markánsabb növekedés, a trend tartós megváltozása
2013
Potenciális gazdasági növekedés (év/év, %)
Forrás: Európai Bizottság AMECO adatbázis
13. Strukturális probléma Magyarországon nagyon magas a költségvetés összes kiadása, különösen
régiós összevetésben
A konszolidált költségvetés kiadási főösszege (a GDP %-ában)
Source: Eurostat, European Commission Winter 2013 forecast
17. A World Economic Fórum megítélése szerint a magyar
versenyképesség tizenkét oszlopa 2008-2013
Forrás: World Economic Forum/ Balatoni András/Kovács Árpád/
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/tgm/table.
n
ke
te
z
le r a a el
ü a it
r
iv
te gy l v ye
n
e
z ma krő mé
A tt s e z
te pé nté
lé U i
E
18. Magyarország helyezése az IMD nemzetközi
versenyképességi rangsorában 2008-2013
2008
2009
2010
2011
2012
2013
Változás
20132008
Gazdasági
teljesítmény
39
33
40
44
35
44
-5
Kormányzati
hatékonyság
47
50
51
52
51
52
-5
Üzleti
hatékonyság
45
52
47
50
49
55
-10
Infrastrukturális
fejlettség
27
33
35
35
35
38
-11
Összevont
mutató
38
45
42
47
45
50
-12
Válság miatt jelentős pozíció romlás 2009-ben, kivétel gazdasági teljesítmény
Legnagyobb pozíció romlás: üzleti hatékonyság, infrastrukturális fejlettség, összevont
mutató
a WEF szerint javult ellentmondás a felmérésekben
00
Legkisebb pozíció romlás: gazdasági teljesítmény, kormányzati hatékonyság
Forrás: IMD Yearbook/Báger Gusztáv
20. IMD: Kormányzati hatékonyság SWOT- elemzése
Gyengeségek
Pozíció
A lakosság elöregedése mint gazdasági teher
Transzparencia
58
56
Esélyegyenlőség
Fogyasztási adó mértéke
Ország hitelminősítése
55
54
54
Nyugdíjalapok jövőbeni rendelkezésre állása
Versenyszabályozás
Feketegazdaság fejlődést gátló szerepe
Szociális kohézió változása
54
54
53
53
Közpénzügyek menedzselésének
hatékonysága
53
Forrás: IMD Yearbook/Báger Gusztáv
21. Magyarország és a szomszédos országok gazdasági
fejlettségi mutatói országos és regionális megjelenítésben I.
GDP/fő (vásárlóerő paritás, 2010, PPS, EU27=100)
megnevezés
Nincs EU konform adat
2010
EU27
100,0
Ausztria
127,2
Szlovákia
58,9
Szlovénia
89,9
Magyarország
59,5
46,6
Horvátország
175,9
73,0
Románia
49,3
64,9
68,4
39,6
41,2
41,6
106,7
56,6
86,5
64,9
44,3
42,3
52,8
69,3
59,4
Nincs EU konform
adat
Forrás: European Commission
Country Fact Sheet
22. Magyarország és a szomszédos országok gazdasági
fejlettségi mutatói országos és regionális megjelenítésben II.
Munkanélküliségi ráta az aktív lakosság %-ában (2012)
Megnevezés
2012
EU27
10,4
Ausztria
Nincs EU konform adat
4,3
Szlovákia
Románia
7,0
19,0
14,0
Horvátország
5, 18
5,7
Szlovénia
11,3
8,8
Magyarország
16,2
5,7
16,6
10,9
Ma 10 % alatt!
13,9
4,5
9,8
9,8
4,4
7,4
12,0
10,5
5,1
10,0
16,3
Nincs EU konform
adat
Forrás: European Commission
Country Fact Sheet
23. Magyarország és a szomszédos országok gazdasági
fejlettségi mutatói országos és regionális megjelenítésben III.
Foglalkoztatási ráta a 20-64 év közötti népesség %-ában (2012)
megnevezés
2012
EU2020
cél
EU27
68,4
Ausztria
75,6
77,0
Szlovákia
65,1
72,0
Románia
63,8
70,0
Horvátország
55,3
N/A
Szlovénia
68,3
75,0
Magyarország
62,1
Nincs EU konform adat
75,0
75,0
76,3
63,3
59,7
67,0
54,2
57,3
64,9
73,7
66,7
66,2
66,8
60,7
63,2
57,5
66,9
56,0
Nincs EU konform
adat
Forrás: European Commission
Country Fact Sheet
24. Magyarország és a szomszédos országok gazdasági
fejlettségi mutatói országos és regionális megjelenítésben IV.
K+F ráfordítás a GDP %-ában (2010)
megnevezés
2010
EU2020
cél
EU27
2,0
2,8
3,8
Szlovákia
0,6
1,0
Románia
0,5
2,0
Horvátország
0,7
N/A
Szlovénia
2,1
3,0
Magyarország
1,2
Nincs EU konform adat
0,5
0,4
3,0
Ausztria
1,1
1,8
0,4
0,6
0,3
1,1
1,6
0,6
0,8
1,0
0,6
0,2
0,5
1,4
1,0
Nincs EU konform
adat
Forrás: European Commission
Country Fact Sheet
25. Nézzük a tényeket: e pesszimisztikus szcenárió érvényesült a 2012 évi IMD és WEF mérések
időpontjában és mi marad 2014 évkezdetre belőle? Prófécia volt, hogy a bizalomhiány miatt a
reálgazdasági eredmények mellett is „újratermelődik” az adósság: a súlyos áldozatokkal járó
alkalmazkodás elhúzódik. Nem így alakult! Trend megfordult, de számos kockázat maradt. További
erőfeszítésekre van szükség!
2014 tény: lassú
javulás, a
piactartás miatt a
bankszektorban
jelentős
tőkebevonás
2014 tény:
stabil
árfolyam
2014 tény:
javuló kilátások
2014 tény:
csökkenő
finanszírozási
költség
Forrás: Simor András 2012 január,
Illetve 2014 saját szerkesztés
2012 várakozás:
2012 várakozás:
az adósság
az adósság
tovább emelkedik
tovább emelkedik
2014: az adósság szerény
mértékben csökken
QE3 - Quantitative Easing 3/ Mennyiségi bővítés: monetáris akció, célja a pénzkínálat fenntartása, a különbség hogy nem állampapírokat vesz a központi bank(rendszer), hanem a bank/privát szektor értékpapírjaiba fektet be; a lábjegyzet arra utal, hogy a válság után számos ország központi bankja használta ezt a módszert, az USA a 3. programnál tart, és a várakozásokkal ellentétben nem született döntés a megszüntetéséről, fennmaradt a viszonylagos pénzbőség;
A kormány várakozása szerint a gazdasági növekedés egy évtized után először érheti el 2014-ben a többi régiós ország átlagát.
Ha KFI input indikátort nézzük, akkor az látható, hogy 2012-ben a GDP 1,29%-át (363 Mrd. HUF) fordítottuk KFI-re. Ez – akár honnan is nézzük - a rendszerváltás óta a legmagasabb arány! (A 2000-es években sohasem haladta meg a 1%-ot, kivéve 2009-ben, ekkor 1,19% volt (de a GDP visszaesett 6,7%-kal), viszont 2010: 1,16%, 2011: 1,21%, 2012: 1,29%, és 2013-ra is ennél magasabbat várunk, vagyis 2010 óta évente kb. 8%-kal növekszik a KFI ráfordítás. Persze még így is az EU mezőny utolsó harmadában vagyunk, de a trend jó és ígéretes, hiszen mindez egy európai válság kellős közepén történt és történik.