A bekiabálás művészete: A zsenigyűlölet folyton a többség nevében beszél
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
Hogyan lehetne büdös a lábam?
A „vidéki” (provincia
filozófiájában lubickoló) ember
sokkal hűségesebb a „vidékihez”,
mint önmagához.
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
Az emberekkel el lehet fogadtatni
hogy a dohány büdös a hagyma
illatos, habár fordítva van
valahol, valamikor valakivel igen,
máshol máskor másokkal nem
lehet elhitetni
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
„AZÉ…”
A „provinciahívők” egy titkos
nyelvet beszélnek
Gyorsan kiderül, hogy velük vagy-
e
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
„Vidéken (provincia
filozófiájában) ugyanis a
vagyonnal, nem pedig a
pazarlással büszkélkednek, s az
ember természetes becsvágya ̶
nemesebb célok híján ̶ kialszik,
zsugorisággá lesz.” (Balzac)
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
Dél: oldottság, derű, nyugalom,
felállom
Nyugat: hétköznapi munkaétosz,
állandó tanulás
Észak: természet közeliség,
félműveltség
Kelet: ingadozás a nomádság és
az állandó letelepedés között
Erdély: mély ellentétek és azok
áthidalása, groteszk humor
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
a gyermekek azt hiszik a
fölnőttekről, hogy ők mindent
tudnak
a fölnőttek azt hiszik, hogy
dolgozniuk kell, tanuljanak a
gyermekek
vajon butábbnak tűnünk-e
leszünk a mások előtt, ha
beismerjük, hogy valamit nem
tudunk
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
A feltörekvők mindig buherálással
bizonyítanak
először elismert akar lenni
utána valamit tartósat akar
alkotni,
végül gazdag szeretne lenni
ha egyik se megy, akkor a kerti
partin bográcsgulyást buherál
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
visszasírják, ami üdvösséget
hozott - és nem tudják, hogy
annak semmi köze az üdvösség
megtartásához
„A (provinciális) zsenigyűlölet
folyton a többség nevében beszél:
„mi az egyszerű halandók, akiknek
kétszer kettő négy”
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
Mindenki futballozott, az is, aki
nem
Aki az elsőosztályban kezdi annak
az anyanyelve az elsőosztály.
Tanult, betanult és soha nem
tanult szakmák: Tornatanárom,
edzőm és klubelnököm
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
„A legény például arra
panaszkodik, hogy lúdtalpas. A
katonaorvos keserűsót és
beöntést ír elő, és a fickó -
lúdtalp ide, lúdtalp oda - estétől
hajnalig fut.”
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
„Strázsa János uram hagyta a
lópatkolást a legényére, felölté az
újdonatúj mándliját, kiélesíté a
vágó-nyesı szerszámait a kis
köszörűkövön, még pofon is
vágta a kovácsinast, aztán fölült
egy ökrös szekérre…”
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
A Trabant kipufogója a Skodában
a Szedlák húga megbetegedett, te
kezdesz!
Buhera vs. szakbarbár
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
A régi idők mellékszereplői
könyvelők és hivatalnokok voltak
majdcsak valami bejön ha
megtanulom eladni magamat:
kútfúró, pedikűrös vagy lelki
segély
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
1957-ben megjelent a kakasleves
és elkezdődött a „globális” élet
A „vidékiben” (provincia
filozófiájában) mindig egy kicsit,
de néha nagyon is benne van,
hogy a szomszéd faluban zöldebb
a fű. És minél távolabbi és
ismeretlenebb szomszédról
álmodozik, annál zöldebb a fű.
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
Társalkodó(nő)k
A kereslet változására a nyelvnek
a silánysága is hatott
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
Vezetőre ismeretlen, vad tájakon
van szükség, nyílt, térben csak a
vaknak kell vezető
A provincia filozófiájában,
hozzá nem értőkből középszerű
teljesítőket faragnak
Ha ugyanolyanok leszünk, akkor
egyikünk fölösleges lesz
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
„beülök egy diliházba, és több
száz más ápolttal együtt a tévét
bámulom és hagyom, hogy
felügyeljenek rám” (Kerouac)
„Az udvari költő tartozik valamivel
az uraságnak, aki őt eltartja.
Vergilius is nyalta Augustus
seggét.” (U. Eco)
Elég szomorú, ha már a
bolondnak sem szabad bölcsen
beszélnie arról, amit a bölcsek
bolondul csinálnak. (Lear király)
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
„Természet anyánk nem szereti a túlzott specializációt”
A valóság nem teszi meg azt a szívességet, hogy egyetlen diszciplínán belül
legyen.
A bekiabálás művészete
A zsenigyűlölet folyton a többség nevében
beszél
Godot azt ígérte a csavargóknak,
hogy eljön értük
a csavargók reménye nem
halhat meg a remény nem
dönthet saját haláláról
Ismerek ezekből a falvakból származó igazgatót és egyetemi tanárt is, akiket nagyszüleik ugyanúgy befolyásoltak, mint azokat, akik ott maradtak.
Az elbeszélések sosem mondják meg semminek az egyetlen okát, az olvasóra van bízva, hogy találjon valamilyen indítékot a viselkedésre.
a pragmatikus gondolkodás igazságot keres ok-okozat nyomán
a narratív gondolkodás, a „hihetőséget” célozza meg, és a kapcsolatot vizsgálja az indíték és az esemény között