1. Csapó Endre
Magyarországot görög árokba
döntenék...
Megjelent a Magyar Élet 2012. november 29-i számában
Amerikában túl sokat foglalkoznak Magyarországgal. A
kormányzat is, a sajtó is – ami ott egyazon érem két oldala. A
szöveg viszont egyoldalú: rosszat vagy semmit. Amikor valahol
valamilyen fasizmus felüti a fejét, a magyarországi demokrácia
veszélyeztetettsége járulékos eleme a tudósításnak.
Egy afgán menekült bántalmazást szenvedett Athenben.
Ezzel kezdi a New York Times a november 14-i vasárnapi
mellékletében megjelent, képekkel illusztrált görögországi
beszámolóját Europe’s New Fascists cím alatt, majd megemlíti,
hogy az ország Európa kapuja Afrika és Ázsia menekültáradata
részére. Egymillió menekültet tart el Görögország,
„köszönhetôen” a görög kormányok mulasztásai miatt, hogy
nem dolgoztak ki fogadásukra alkalmas bevándorlási és
menekültellátási rendszert, valamint annak az európai-uniós
szabályzatnak, ami szerint a nem kívánt menekültek
visszadeportálhatók Európai országaiból oda, ahova elôször
megérkeztek – ami sok esetben Görögország.
Arra már nem tér ki a cikk, hogy miért van a sok afgán
menekült, és azok a hatalmak amelyek háborús üzelmei miatt
kényszerülnek milliók elhagyni hazájukat, miért hagyják magára
Görögországot az általuk elôidézett problémák terheivel.
Másszóval miért hajtják az afgán tömegeket Európa népeire,
ahelyett hogy befogadnák saját háborúskodásuk áldozatait?
„Athénban háborús állapotok vannak – írja a lap –, rasszista
bandák járják éjjel az utcákat, áldozatra lesve. A Golden Dawn (Arany
Hajnal) nevû fasiszta politikai párt a harmadik erô Görögországban, a
1

2. szavazatok hét százalékával 18 képviselôi helyet szereztek a Parlamentben.
Politikai elemzôk szerint folyamatosan erôsödik, a rendôrség állományában
50 százalékot képviselnek, ami – a lap szerint – bénítja a növekvô
gyûlöletbûncselekmények kivizsgálását.”
„Szélsôjobboldali ultranacionalista csoportok újra félelemben tartják
a földrészt” – írja a lap, majd egész Európából egyedül
Magyarországot említi, illetve máris rátér a magyarországi
helyzetre: „Görögország és Magyarország illúziót vesztett polgárai
fokozottan egyszerû választ keresve beválasztanak bûnbakot – zsidót,
cigányt, buzit és idegent – vádoló pártokat.”
„Veszélyben van az európai demokrácia, és annak alapjait képezô
értékek és intézmények. Amíg az euroválság tettre késztette Európa
vezetôit, tétlennek bizonyultak visszavetni az Unió veszélyes politikai
irányzatait.”
Néhány görögországi eset után a cikk írója személyes
élményként említi a látottakat a budapesti bíróságon, amikor
négy személy ügyét tárgyalták, akiket hat gyilkosság
elkövetésével vádolnak az ország roma kisebbsége elleni
támadás során. A 2009-ben hat cigány brutális legyilkolását
elkövetô Halálbrigád esete nyomán érdekes kezdeményezés
jött létre. Errôl emlékezik meg a New York Times cikke, ami
szerint Domina Kristóf megalapította az Athena Intézetet
(Athena Institut) az európai szélsôséges csoportok
megfigyelésére. A Budapesten mûködô Intézet internet
állomásán számontart 114 mûködô szélsôséges csoportot 13
európai országban.
„Görögországgal ellentétben – írja a NYT – Magyarországon fasiszta
csoportok mûködnek, köztük a Hungarian National Front (Magyar
Nemzeti Front), egy antiszemita, antiroma csoport, amely évenként
nemzetközi neonáci eseményt tart, rendszeres paramilitáris gyakorlatokat
végez korábbi szovjet kaszárnyában. Az ország gazdasági válsága nyomán
2

3. további szélsôséges csoportok bukkantak fel, és a Magyar Nemzeti Front
nemzeti jelentôségûvé lett.”
A Jobbik rövid ismertetése következik, egyik képviselôje
nyilvános romaellenes uszítása esetét felemlítve, forrásként „as
one witness recalled”.
És lám, megjelenik az Európa új fasisztáiról szóló írásban
a Fidesz, mint Hungary’s ruling centerright party, amely „2010-
ben történt beválasztása óta megindította saját kampányát a demokrácia
visszafejlesztésére. Választási körzetek átalakítása, a bíróságok és a sajtó
központi ellenôrzés alá vétele, az új alkotmány, amely leszereli az
ellenôrzést és egyensúlyokat, nyugtalanítja Brüsszelt.” Fájlalja a cikkíró,
hogy Brüsszelnek nincsenek kényszerítô eszközei, majd
rákapcsol: „Európa vezetôi nyilvánosan el kellene ítéljék az olyan
pártokat, amelyek felkarolnak rasszista elveket, és amelyek gyûlöletteli
szólamokat okádnak, és meg kellene fogalmazniuk és védelmezniük a
mindinkább egységesülô Európa közös értékeit.”
Ebben a tónusban leckézteti tovább az amerikai napilap
Európa vezetôit, hogy milyen intézkedésekkel, alapvetô
feltételekkel megszabásával kezelje a már bentlévô és a
további belépô tagállamokat. ... „Máskülönben Európa szembesül
mégtöbb idegengyûlölô erôszakkal, és a liberális demokratikus rend
felbomlásával, ami oly sok üldözött embert késztetett menekülésre Európa
partjaihoz.”
***
Az újság átlag olvasója nem mélyed el a tartalomban, aligha
figyel fel rá, hogy a cikk egyetlen keretébe egymástól
különbözô dolgok kerültek. Két dolog azonban emlékezetében
marad: a cím, Európa új fasisztái, és két ország neve,
Görögország és Magyarország. Rövidebben görög, magyar,
fasiszta.
3

4. Számunkra nem meglepô, inkább gyakori megnyilatkozás
a liberális Nyugat tájékoztató iparának ilyetén figyelmessége
Magyarország iránt. Valahányszor nemzeti érdeket szolgáló
kormányzat van Magyarországon, felharsan a fasisztázás.
Mintha már az újságíró iskolák tananyagából eredne ez a
„magyarságismeret”, de az is lehet, hogy a nagy lapoknál
szerkesztôségi álláspont követelmény a cikkírók számára.
Egyre gyakrabban olvassuk a kifejezést: Nemzetközi Közösség
(International Community), aminek nincs címe, nincs lakhelye,
mégis van, mert hivatkoznak rá, félik vagy tisztelik. Ebben az
írásban is van rá utalás: „Liberális demokratikus rend”.
Hosszasabban, a mai világrendnek az az ideológiai tartalma,
ami kialakult a XX. század háborúi, forradalmai, gazdasági,
pénzügyi fejleményeiben. Nagyhatalmi csoportosulás,
gyakorlatilag az Egyesült Államok és volt háborús
szövetségesei, illetve ezeknek az államoknak gazdasági
pénzügyi szervei. Lehet, hogy ez így nem világos
meghatározás, de hozzá kell szokni ahhoz a követelményhez,
amiben nem az államok, hanem a nagy pénzintézetek és
multinacionális nagyvállalatok irányítanak, azok igényeihez
kötelesek alkalmazkodni az állami szervek, nagyok és kicsik
egyaránt, és minden nemzetközi jelentôségû
megnyilatkozásban Nemzetközi Közösség néven személyesül
meg a megszólíthatatlan irányítók akarata.
Tehát a Nemzetközi Közösség megszabja a politikai irányt,
a gazdasági rend mibenlétét. Ezek közös jellemzôje, hogy nem
tûri a korlátozást. Globális tehát, a politika terén teljes
azonosságra törekszik, gazdaságilag a tôke, áru és
szolgáltatás teljes szabadságát követeli.
Ez a kialakult világrend nem tiszteli a történelem folyamán
kialakult származási, nyelvi, világnézeti, történeti egyedeket.
4

5. Nyomulása, háborúi, politikai beavatkozásai során menekültek
százezrei hagyják el természetes környezetüket, hogy olcsó
munkaerôként és idegen kulturális elemként ékelôdjenek be
Európa és Amerika társadalmába, nem kevés feszültséget
okozva.
***
A New York Times cikkében említett Domina Kristóf és
az ô Athena Intézete érdemel még figyelmet ebben a
tájékoztatóban.
Domina Kristóf pályáját a Külügyminisztérium Demokratikus
Átalakulásért Intézeténél kezdte, majd több magyar
kutatóintézetnél töltött be vezetô pozíciót. Készített
elemzéseket a German Marshall Fund of the United States
számára. Diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetemen,
nemzetközi kapcsolatok szakon szerezte.
Az Athena Intézet saját ismertetése szerint „az emberi méltóság
és a legsebezhetôbb közösségek védelmére jött létre; fellépve az extrémista
csoportok és ideológiák ellen annak érdekében, hogy megôrizze és megerôsítse
a demokrácia eszméjét Európában. Tágabb értelemben az Intézet
tevékenysége arra irányul, hogy megelôzze a kisléptékû emberi jogsértések
nagyszabású biztonságpolitikai kihívássá válását.”
„Adatgyûjtô tevékenysége és független vizsgálatai révén az Intézet a
belföldi extrémizmus jelenségérôl objektív tájékozatást ad, ami egyben az
Intézet tényekre támaszkodó elemzéseinek alapjául is szolgál. Az elemzô
tevékenység célja, hogy feltárja a változásokat a biztonsági környezetben.
Az Intézet közvetlen kapcsolatot alakít ki a legfontosabb döntéshozókkal,
ami mellett nyilvános kezdeményezéseket is indít, hogy formálni tudja a
társadalmi diskurzust azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az európai
közösség biztonságához.”
„Az Athena Intézet az angolszász világban elterjedt független
kutatóintézetek hagyományaira támaszkodva, egy magánalapítvány keretei
5

6. között mûködik, tevékenysége pártpolitika-semleges. Függetlenségének
fenntartása érdekében az Intézet a magyar állami költségvetésbôl származó
forrásokra nem pályázik, illetve olyat nem fogad el.”
„Az intézmény létrehozásának ötlete a German Marshall Fund of
the United States biztosította Marshall Memorial Fellowship ösztöndíj
során, a Southern Poverty Law Centerbe (AL, USA) tett látogatás
alkalmával született meg 2009 tavaszán. Az elôkészítést követôen az
Athena Intézet 2010 nyarán kezdte meg mûködését.”
„Az Intézet minôségre és objektivitásra törekszik, tevékenységének
fókuszában a bizonyított tények állnak. Emiatt az Athena Intézettel
kapcsolatban nem használjuk a civil szervezet meghatározást. Az Athena
Intézet irodájának helyét biztonsági okokból nem hozzuk nyilvánosságra.
Ennek ellenére bármikor kapcsolatba léphet velünk: levelét a
honlapunkon keresztül tudja elküldeni.”
„Az Athena Intézet tevékenységének fókuszában a
gyûlöletcsoportokkal szembeni fellépés áll. A felmerülô elképzelések
közül ennek megfelelôen elsôsorban az alapján választunk, hogy e cél
megvalósításához egy projekt mennyiben járul hozzá. Ezt követô szempont,
hogy mely programok megvalósításához tudjuk elnyerni támogatóink
bizalmát.”
A nemzetközi kapcsolatrendszer végtelenül szövevényes
intézményhá-lózatok sokaságából tevôdik össze. Az így
összeálló vegyes szôttes beborítja a Földet. Folyamatosan
utaznak, konferenciáznak, nyilatkoznak. Valahonnan sok pénz
ömlik ebbe a hálózatba. Az Athena Intézet egyike a sok
tízezernek, ami a számtalan gazdag alapítvány egyikének
ellátmányából él és tart el számos munkatársat. A szisztéma
mindenütt ott van, mindent lát, mindent tud. Az Athena Intézet a
magyar politikai életet megfigyelô nemzetközi szerv.
Adatszolgáltató, nem politikai szervezet. Azonban az általa
szolgáltatott adatokat az intézet gazdái politikai célokra
6

7. használják fel. Egyik ilyen felhasználó a fenti esetben a New
York Times, amely lap a görög helyzet kapcsán politikai
támadást intéz Magyarország ellen.
Az Európa új fasisztái címû cikk szerzôje William
Wheeler nevet visel. Ô rakta egybe a görög Arany Hajnal
címû szélsô jobboldali pártot, az afgánokat bántalmazókat, a
magyarországi roma-gyilkoló négy bitangot, a Magyar Nemzeti
Frontot, a Jobbikot és a Fideszt.
A cikk hivatkozik Domina Krisfóf-ra, az általa alapított
Athena Intézetre, és közli tôle a tudnivalókat a Magyar Nemzeti
Frontról, aki ennek a csoportnak túlzott jelentôséget tulajdonít.
Az olvasó számára egyértelmû, hogy az egész magyarokra
utaló rész anyagát Wheeler az Athéna Intézettôl kapta meg. A
Fidesz kormányzó pártnak a gyilkosok és rasszista üldözôk
környezetébe helyezése szándékosnak tûnik, amit megerôsít
azoknak a kifogásoknak a felsorolása is, amiket a brüsszeli
szélsôbaloldali többség vádként fogalmazott meg a magyar
kormány elleni hajszája során.
Fentebb idéztük az Athena Intézet mûködési
szabályzatának egy részét, amibôl megismételjük ezt a részt:
„Az Intézet minôségre és objektivitásra törekszik,
tevékenységének fókuszában a bizonyított tények állnak.” A
Wheeler-féle cikk Athena Intézettôl származó része súlyos
megsértése az objektivitás elvének, inkább sorol a
félretájékoztatás kategóriájába. A szégyen mindenképpen a
NYT felelôs szerkesztôségé.
Tisztességes tájékoztatás esetében a romagyilkosság
említése csak olyan fogalmazvány része lehet, ami az olvasó
elé valóságnak megfelelô általános képet ad. A Fidesz jelenléte
a cigányügyek kérdésében nem a cigányverés, hanem éppen
ellekezôleg, az igyekezet a problémák kezelésére. November
7

8. 20-án többórás politikai vita volt a magyar parlamentben a
romák, illetve a hátrányos helyzetûek felemelkedésének
esélyeirôl. Munka és oktatás révén tudnak felemelkedni a
hátrányos helyzetûek, így a romák is – hangzott el több
felszólaló részérôl. Az emberi erôforrások minisztere
hangsúlyozta, a magyar kormány uniós szintre vitte a témát, s
közös, illetve nemzeti stratégia elfogadását érte el a tagállamok
részérôl. Szerinte nemzetstratégiai kérdés a magyarországi
cigányság jövôje. Kifejtette, a hétszáz-hétszázötvenezer fôs
tömeg – amelyen belül jelenleg mintegy nyolcvanszázalékos a
munkanélküliség – sorsának javítása ugyanis a gazdaság
növekedésének vagy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának a
záloga.
Az Országos Roma Önkormányzat elnöki posztját is betöltô
Farkas Flórián arról beszélt, hogy a rendszerváltás
legnagyobb vesztese a cigányság, s az MSZP–SZDSZ-
kormányok bûne, hogy a privatizációs folyamatok miatt is
feleslegessé vált munkaerô passzivitásba taszításával, a
segélyekre berendezkedô életmód kialakításával társadalmi
egyenlôtlenséget teremtet-tek. A mélyszegénységben élôk
segítség helyett diszkriminációellenes jelszavakat kaptak – tette
hozzá Farkas Flórián, aki szerint ez sokakban ellenérzést
váltott ki, és a szélsôségesek erre építenek. Zárszavában
kijelentette, az új romapolitikát a botránykeltés helyett a
szakmaiság jellemzi.
Magyarországon a legsúlyosabb társadalmi probléma a
cigányok alkalmazhatatlansága, társadalomból kie»sése,
megélhetése és ezek következményei, például iskolázatlanság,
bûnözés, gettósodás és hasonlók. Nyugat liberálisai csak
mérgesítik a szomorú helyzetet a rasszizmus vádjával. Jobban
tennék, ha magukba néznének, és mint a krízis okozói,
8

9. segítenének. Míg a szocializmus alatt foglalkoztatásban
tartották az egyre szaporodó roma kisebbséget, az új rendszer,
a kötelezôen bevezetett nyugati gazdasági liberalizmus elvette
a magyar államtól a cigányfoglalkoztatás lehetôségét, az új
munkaadó lerázta magáról ezt a társadalomszerkezeti
felelôsséget. A gazdasági kizsákmányolók hazai kiszolgálói
Jeszenszky Gézát keresztrefeszítenék, mert egykor azt
tanította, hogy a honi cigányok károsodnak a beltenyészet
következményeitôl. Ami persze a cigányság helyzetébôl fakadó
tény. De a liebertánusok nem a helyzetet okolják, hanem azt,
aki rámutat a következményekre.
Nem tudnak belenyugodni a liberalista nyugaton a nemzeti
kormány „botrányos méretû” gyôzelmébe, és abba, hogy
társadalmi támogatottsága (tízmilló fasiszta?) töretlen.
*
Nem egyedülálló eset, amirôl itt szó van, a nyugati világ
sajtója többségében így viselkedik Magyarországgal szemben,
amibôl megállapítható, hogy a média a már említett
Nemzetközi Közösség által elôírt dobozban tartja
Magyarországot. Akár csak ezen is lemérhetô – az egyébként
sokszor hallott igazság –, hogy független újságírás nincs.
Globália tájékoztató rendszerének – aminek neve méltán
lehetne Globinform – alkotó eleme az orwelli Newspeek, azaz a
félretájékoztatás. Egyik célpontja Magyarország és annak
kormánya, mert merészel védekezô mozdulatokat tenni
Globália nemzeteket eltakarító igyekezete ellenében.
9