A Szkeptikus Klub 2019. május 14-i rendezvényén megtartott előadás. Videófelvétel: https://youtu.be/OQ8nmAQX6Uw
A modern tudomány sokba kerül, tehát valós kérdés, hogy miért éri meg nekünk? Miért éri meg annak a sok adófizetőnek, akihez esetleg el sem jut a megszerzett tudás? Vagy eljut mégis alkalmazásokon keresztül? Az alkalmazásokért van a tudomány? Mit kutassunk? Lehet-e előre tudni, mi lesz alkalmazható? Ha nem, akkor mindegy mit kutatunk? Tényleg bármiből lehet, hogy egyszer műszaki újítás lesz? Vagy ezen ne is gondolkozzunk, kutassuk, ami érdekel minket?
Egyáltalán, mi az, hogy alkalmazás? Olyan is van, amikor – a közhelyeknek megfelelően – a tudós felfedez, feltaláló feltalál, a fejlesztő pedig mindezek után fejleszt. Ezt hívják innovációs láncnak. Sokszor azonban szó sincs semmiféle láncról. A tudomány és az alkalmazások viszonya ennél sokkal bonyolultabb tud lenni. Néha hasznossá válik egy régi tudományos eredmény, amelyről ezt senki nem gondolta volna. Máskor pedig nem kell semmiféle tudományos újdonság egy műszaki innovációhoz, mert nem ezen múlik. És ezek közt bármi.
De talán a legkevésbé konkretizálható összefüggések a leglényegesebbek. A tudomány nem csak egyes tudományos eredményeket produkál, hanem az emberi tudást is, mint olyat. Az, hogy alapkutatáson felnőtt emberek kerülnek át például az ipari fejlesztésbe, könnyen lehet, hogy fontosabb tudástranszport, mint az egyes eredmények átadása. Ha pedig azt kérdezzük, miért hiszi el sok ember a mágneses matracot, vagy a miért hisz a homeopátiában sok orvos is, akkor már a tudomány tekintélyénél tartunk. Lehet, hogy a tudomány hasznát megtakarított matracokban kellene mérnünk?
2. Hogy fedezzük fel a rádiót?
Rádiótávíró: 1895
(és sokan mások is…)
Guglielmo MarconiHeinrich HertzJames Clerk Maxwell
Elektromágneses hullámok
kimutatása: 1886-9
Mire lesz ez jó?
Semmire! De
Maxwell úrnak
igaza volt!
Elektromágneses hullámok
megjóslása: 1864
3. És gőzgépet?
Gőzgép: 1765-74
(és sokan mások is…)
James Watt
Nicolas Léonard
Sadi Carnot
Milyen jó gőzgépet
lehet csinálni? 1824
Rudolf Clausius
Termodinamika
2. főtétele 1850
(és sokan mások is…)
4. És az önvezető autót? 1. fejezet, idegrendszer
Feltételes reflex: 1897
Ivan Pavlov Donald O. Hebb
Hebb tanulás: 1949
a sikeresen gerjesztő
szinapszis megerősödik
Mai státusz
Részletesen dokumentált
és megértett.
5. 2. fejezet: Mesterséges neuronhálózat, 60’-80’
Hogyan Hebb-tanítsuk?
backpropagation: 1973
pl. karakterfelismerés
Mesterséges neuronhálózat
Hopfield-hálózat
(spinüveg)
emlék-előhívás: 1982
John Hopfield
6. 3. fejezet: Mélytanulási forradalom 2012-…
Úton van a
teljes értékű önvezetés.
Grafikus kártyák! + sok-sok apróság…
• AlphaGo Zero
• Képfelismerés
• Beszédfelismerés
• Bioinformatika: mit csinál a gén?
• Piaci elemzések
• És szinte bármi…
Önvezető autó
Tesla neuronhálózat chip:
7. És ha hidrogént akarunk termelni?
Tóth Szilvia Zita
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Lendület Molekuláris
Fotobioenergetikai Csoport:
A Calvin ciklust kell legátolni ahhoz, hogy a
Hidrogén termelés működjön.
Szabadalmaztatás alatt.
Háttér: kb. a 20. sz. tudománya
12. Összefoglalás
1. Van úgy, hogy egy tudományos eredményből innováció származik – hamar, vagy soká
2. Van úgy hogy nem származik
3. Egyáltalán nem minden újítás alapul új tudományos eredményen
4. Ha nem alapul, akkor is hasznosul(hat) benne az egész emberi tudás valamekkora része.
5. Néha nagyon kacskaringós az út…
6. De természetesen nem igaz, hogy minden tudás konkrétan hasznosul egyszer.
7. A Tudás tudása: alapkutatásban felnőtt emberek dolgoznak praktikus területeken
8. A Tudás tekintélye: tudjuk hogy nincs csí…
És akkor mit kutassunk, és mennyiért?
13. Május 16. 15 óra
MTA Természettudományi
Kutatóközpont
