O slideshow foi denunciado.
Utilizamos seu perfil e dados de atividades no LinkedIn para personalizar e exibir anúncios mais relevantes. Altere suas preferências de anúncios quando desejar.

Kvalitatív kutatások: bevezetés, ráhangolódás

902 visualizações

Publicada em

Kvalitatív kutatások: bevezetés és ráhangolódás néhány példával. Injekciós droghasználók, tűcsere-program, kockázatos viselkedések, droghasználói narratívák, betegség- és felépülési narratívák.

Publicada em: Saúde e medicina
  • Seja o primeiro a comentar

Kvalitatív kutatások: bevezetés, ráhangolódás

  1. 1. Kvalitatív módszerek – narratív technikák 1 Rácz József
  2. 2. 1. Kvalitatív kutatások: két példa: •Injekciós kockázati magatartások kvalitatív vizsgálata •Élettörténeti interjúk narratív szempontú vizsgálata Betegség- és felépülési narratívák Tartalom 2. Episztemológia A hermeneutikai kör Kvalitatív és kvantitatív kutatások összehasonlítása (1) A Grounded Theory Kvalitatív és kvantitatív kutatások érvényessége (2) Kódolás 3. Narratív fordulat Szövegparadigma Az elbeszélés: •történet, fabula •történetmondás, szűzsé Az elbeszélés rendszeréről Genette nyomán Szövegelemzési eljárások A narratív szöveg kommunikációs szintjei Oral history, „narratív interjú”, félig-struktúrált mélyinterjú Szerepek a terepen Interjús szerepek és pozícionálások Az interjús kvalitatív kutatás A publikáció szempontjai
  3. 3. Kvalitatív kutatási tradíciók I. Dimenzió Narratív Diszkurzív pszichológia Diskurzuselemzés Fenomenológia GT Fókusz egy egyén életének elemzése pszichológiai konstuktumok keletkezése (interpretatív repertoárok) hatalmi pozíciók konstrukciója a párbeszédben egy jelenséggel kapcsolatos tapasztalatok megértése egy GT „kifejlesztése” az adatokból a kutatási terepen Adatgyűjtés interjúk és dokumentumok „klasszikus” narr. interjú; félig-strukturált interjú nyílt-végű interjúk párbeszédek hosszú interjúk kb. 10 személlyel 20-30 személlyel végzett interjú; szaturáció és az „elmélet” kialakítása Adat- analízis történetek retorikai eszközök történelmi kontextus kódolás: a lehetséges interpretációk a párbeszédben megjelenő pozícionálás (fordulatok) megállapítások jelentések témák - narratívák a tapasztalatok általános leírása nyílt kódolás axiális kódolás szelektív kódolás értelmezési mátrix: 5-7 téma Narratív forma egy egyén életének részletes leírása az interpretációk, ill. a hatalmi viszonyok leírása a tapasztalatok „lényegének” leírása „elmélet” vagy elméleti modell
  4. 4. Kvalitatív kutatási tradíciók II. Etnográfia Esettanulmány/Pszichográfia/ Intuitív kutatás (?) egy kulturális vagy társas csoport leírása és interpretálása egy vagy több eset részletes leírása és analízise megfigyelések és interjúk hosszabb ideig a terepen tartózkodva (6-12 hónap) több forrás: dokumentumok, archivált források, interjú, megfigyelés, fizikai tárgyak (oral history) leírás analízis interpretáció leírás témák feltevések a csoport vagy az egyén kulturális viselkedésének leírása egy vagy több eset részletes megvizsgálása
  5. 5. Tartalom Kvalitatív kutatások: két példa: •Injekciós kockázati magatartások kvalitatív vizsgálata •Élettörténeti interjúk narratív szempontú vizsgálata Betegség- és felépülési narratívák
  6. 6. Injekciós kockázati magatartások kvalitatív vizsgálata
  7. 7. Józsefváros – VIII. kerület
  8. 8. (Fél)Publikus injekciós terek
  9. 9. szociális munkás láthatósági mellényben Drog- szemét
  10. 10. Shooting gallery I. típus
  11. 11. Shooting gallery II. típus Csoki 36 éves heroinfüggő, felesége, Zita, 35 éves heroinfüggő, fiúk, Csabika, 17 éves heroinfüggő. „A drogvilág mélyén” Baptis Szeretetszolgálat „Utcafront”, Miletics Marcell, Barcs Miklós, Borbély Péter
  12. 12. Drog- szemét
  13. 13. Dezső Tamás fotói Józsefváros légköre
  14. 14. A Kék Pont tűcsere-programja Balogh Zoltán fotói
  15. 15. A tűcsere-program a rendőrségi térfigyelő kamerán
  16. 16. Tüntetés, 2014. 01. 18.
  17. 17. Camille Stengel - European Commission Erasmus Mundus Doctorate in Cultural and Global Criminology University of Kent, UK; Eötvös Loránd University, Hungary Photovoice Hat hónapok keresztül folytattam részvételi fotókutatáson alapuló workshopokat a Csajnap egyes munkatársaival. E képek különböző workshopokon készültek. Minden workshop körülbelül két órán át tartott, az egy hónapra eső találkozók száma pedig a munkatársak, a tolmácsom és saját időbeosztásom függvényében változott. E képek a színes post-itek fontosságát illusztrálják a workshopon alkalmazott különböző tevékenységekkel összefüggésben. Az első fénykép egy tartalmi és kompozíciós feladattal kapcsolatban készült, mely feladatokra a projekt első néhány workshopján került sor. Fényképes magazinokban fellelhető különböző fényképeket hoztam kísérő szöveg nélkül. A résztvevők (a továbbiakban: „lányok”) a képek tartalma, illetve kompozíciója alapján pozitív vagy negatív gondolatokat fogalmaztak meg, majd megbeszélték döntésüket. http://chicksonthecorner .tumblr.com/
  18. 18. A bal oldali fénykép egy tipikus workshopot mutat be rágcsálnivalókkal, a lányok képeivel, a lányok fotóalbumaival, valamint a diktafonommal (a képen a fekete toll). A jobb oldali kép a lányok fényképeinek megcímzésének és kategorizálásának folyamatát kapja el, mely képek közül végül néhány a nyilvános fényképkiállításra is kiválasztásra került.
  19. 19. A kép egy workshop értékelését mutatja be. Ebből a fényképből nyilvánvaló, hogy míg a lányok a workshop legtöbb részével elégedettek voltak (ezt jelzi a zöld post-it), addig a rózsaszín post-ittel azt jelezték, hogy nem volt elég cigiszünet a találkozó folyamán.
  20. 20. Az injekciós droghasználat mint közegészségügyi veszélyhelyzet
  21. 21. A fertőzés átadása Ártalomcsökkentő beavatkozások lehetősége: •Lásd: ! A legproblémásabb beavatkozások
  22. 22. Közös tűhasználat Megosztás: Tű/Fecskendő Filter Melegítő Víz Előállításhoz használt tű Direkt megosztásIndirekt megosztás •Ugyanaz a tű •Backloading •Frontloading
  23. 23. Kvalitatív kutatások története 1800 – as évek informális megfigyelések, résztvevő megfigyelés Thomas de Quincey: Egy angol ópiumevő vallomásai Engels, 1844 (A munkásosztály helyzete Angliában) 1920 – 1940 Chicago-i iskola: közösség, csoport, szituáció 1950 – 1960 szociális interakcionalista drog-etnográfia: a szubkultúra jelentés képződése 1970 – 1980 szociális interakcionalista kutatások – városi/drog életstílus és karrier, „racionális” és „normális” viselkedések a droghasználók perspektívájából; a „miért?” helyett a „hogyan?” 1980 – 1990-2000-es évek többféle módszerű kutatások: drog, kockázat (AIDS), kontextus: kockázati környezet (hátrányos helyzet), közegészségügyi veszély kockázati magatartások, epidemiológia + etnográfia, európai kutatások Módszertani ajánlások NIDA: Qualitative Methods in Drug Abuse and HIV Research. (Lambert, EZ, Ashery, RS, Needle, RH, eds. NIDA Research Monograph 157 EMCDDA: Understanding and responding to drug use: the role of qualitative research (Greenwood, G és Robertson, K, eds.) Qualitative European Drug Research (QED, lásd: www.qed.org.uk) WHO: Guide to Drug Abuse Epidemiology (2000) ENSZ: UNODC és UNAIDS programjai
  24. 24. Injekciós kockázati tényezők (epidemiológiailag definiáltak) Direkt megosztás Indirekt megosztás (Koester, 1996, alapján)  az oldat elkészítéséhez szükséges vizet osztják meg (és valaki használt tűvel szív fel a vízből),  az egyik személy használt fecskendővel oldja fel a drogot,  a fecskendő teleszívásához használt eszközzel keverik össze a drogot a vízzel,  az egyik résztvevő használt fecskendőjével osztják szét a drog-oldatot (akár úgy, hogy egy másik fecskendőbe elölről, vagy éppen hátulról nyomják be az oldatot: frontloading- és backloading- technika),  közös szűrőt használnak,  visszajuttatják a már felszívott oldat feleslegét a közös főzőedénybe vagy valaki más fecskendőjébe,  „kóstolót” adnak valakinek a már felszívott oldatból,  a használt szűrőt adják oda valakinek,  egy fecskendővel olyan vizet szívnak fel, amely vízben a többiek már használt fecskendőiket tartották.  véletlen tűszúrás (Kral és mtsai, 1999) – kérdéses a fertőzés lehetősége,  valaki másnak ad be injekciót, közben a hüvelykujját használja a vérzés csillapítására, majd másnak ad be injekciót (Kral és mtsai, 1999). Kelet-európai indirekt megosztási formák (Rhodes és mtsai, 1999):  A drog – szinte kizárólagos - házilagos előállítása (ópiátok: kompót, csornij, kímia, mak, handka;  amfetaminok: vint, bjelije, pervitin)  Az oldathoz vért kevernek a stabilizáció miatt (?)  Drog-disztribúció: teletöltött fecskendőben vagy a dealer fecskendőjéből szívhatják fel (frontloading).
  25. 25. • Óvszer nélküli aktusok • Drog – szexért • Szex – pénzért, prostitúció • Szexuális aktus drog hatása alatt • Gyakori partnercsere • Injekciós partner Szexuális kockázati tényezők (epidemiológiailag definiáltak)
  26. 26. Kockázati tényezők a droghasználók szempontjából (Rhodes és Quirk, 1996, alapján) Elvonási tünetek Túladagolás Injekciós ártalmak A vásárlás során kialakuló veszélyhelyzetek, a dealer-nek való tartozás A terjesztés (mint a saját adag megszerzését szolgáló tevékenység) kockázatai Általános és szexuális egészség
  27. 27. Témái: az injekciózás folyamata, a vásárlás, a drogelosztás, a fecskendővel kapcsolatos magatartások, hepatitisz- és túladagolással kapcsolatos technikák, elvonás-menedzselés Személyek IDH-k (utolsó 30 napban min. 1x iv) •Kezelést keresők •Tűcsere-program kliensei •„Rejtettek” (kezelést nem keresők) 74 személy – 33 kiválasztott interjú: 17-30 év (22-25 évesek) 22 ffi, 11 nő A vizsgálat lefolytatása Interjús team kiképzése – Interjúalanyok kiválasztása – Interjú – Átírás – - Interjú-feldolgozás – Kiegészítő interjúk – Kódolás Interjú-feldolgozást elősegítő szoftver – Atlas.ti Magyarországon droghasználókkal: Péley, 2002, B. Erdős, Kelemen és Csürke, 2002 Kvalitatív interjú
  28. 28. Mintaválasztás Hólabda-módszer: ??? Privilegizált hozzáférés Networking Public opinion leader-módszer Speciális rekrutációs színterek, pl. tűcsere- programok
  29. 29. Kvalitatív kódolás: tematikus kódolás I.
  30. 30. Kvalitatív tartalomelemzés Interjúk Graneheim és Lundman, 2004
  31. 31. Résztvevő megfigyelés Kvalitatív tartalom-elemzés Graneheim és Lundman, 2004
  32. 32. Az elosztás pszichoszociális rendszere Szexuális partnerek P12: 1706.txt - 12:9 (260:265) Codes: [barát] I: Volt egy barátnőm, akivel az volt például a mániánk – akkor elég sokat mászkáltunk együtt – hogy egymásnak adtukbe mindig. És például a Corvin moziban is megtörtént ez a vécében. Ott is benyomtuk egymásnak, és akkor puszi a szájra és tök jól elvoltunk. Szóval ennyi. K: És akkor így közösen csináltátok meg a cuccot? Közös fecsi vagy külön? I: Igen. Külön. K: Tehát te megcsináltad az övében, ő a tiédben? I: Nem. Mind a ketten megcsináltuk a sajátunkat. Végül is ő megfőzte. Vagy ő vagy én. Fölszívtuk a saját pumpánkba, és akkor egymásnak beadtuk. „Haverság”: viszonosság. P17: drog0001.txt - 17:22 (280:296) Codes: [elosztás] [testvéries] Mert megint csak az én baráti körömből, tehát az én szúró-körömből tudok kiindulni. Mindenki úgy van, hogy lehet, hogy nekem ma nincs pénzem, és lehet, hogy holnap meg neki nem lesz. Általában így meg szoktuk hívni egymást. P18: Drog0002.txt - 18:12 (212:232) Codes: [elosztás] [testvéries] I: Kap az is, ugyanúgy. K: Miért? I: Mert mi jó barátok vagyunk. Bennünk, benne van ez. Ha nekem nincs, ő hív meg. Ha neki nincs, én adok.
  33. 33. A jó hangulat. P15: 1903.txt - 15:17 (142:151) Codes: [elosztás] [testvéries] K: Ugye közösen szerzitek be a cuccot – ezt mondtad. Hogyan szoktátok elosztani? I: Nincsenek viták. Vagy egyenlően vagy ha túl sok, akkor inkább kevesebbet. K: És hogyha úgy veszitek, akkor az is kap, aki nem tudott éppen pénzt adni rá? I: Hát előfordul. Igen. K: És miért kap ő is? I: Hát mert a hangulat miatt. Volt, hogy mi is kaptunk, ha pedig nem volt rá módunk. De előfordult az fordítva is. Az elvonásban levő megsegítése (bajtársiasság). P11: 1704.txt - 11:28 (463:479) Codes: [elosztás] [testvéries] K: Az is kap, aki nem ad bele pénzt? I: Hát ha nagyon rosszul van és ott van és nem vagyunk túl sokan, akkor igen. K: Kik kapja a szűrőt? Ez fontos? Tehát van valamilyen szerepe? I: Hát ki kapja a szűrőt? Mondjuk hogyha valakinek nincs benne pénze, és többen vagyunk és rosszul van, akkor odaadjuk neki a szűrőt. Vagy pedig az, akinek a legtöbb pénze van benne. A szűrőn nem szoktunk igazából veszekedni, mert nem egy olyan nagy szám. K: A szűrőnek van ára……… a ti köreitekben? I: Nincs –szerintem – igazából. Harc a drogért – „farkastörvény”. P 1: 1505.txt - 1:7 (224:227) Codes: [az első] [elosztás] [vásárlás] I: Attól függ, hogy ki adta a pénzt, ki szerezte, kitől milyet. De egyébként testvériségről, mint olyanról drogban beszélni nem lehet. Nem. Vanni van, nem annyi, ami kell. Nem lehet. Az elsőnek ott kell lenned.
  34. 34. A közvetítői jutalék. P10: 1703.txt - 10:18 (234:256) Codes: [beszerzés] [elosztás] [közvetítőn keresztül] I: Hát volt olyan, hogy – ezt rám is lehet mondani – hogy én tudtam például szerezni anyagot, a másik két srácnak volt pénze, és akkor fölcsöngettek, hogy menni kéne, és akkor mentünk. K: És akkor így milyen arányban kaptál? Tehát akkor háromfelé osztjátok, mert te voltál a kontakt vagy…? I: Akkor én nem kaptam teljesen. Tehát nem teljesen háromfelé. K: Tehát annyit kaptál, hogy ne legyen elvonásod vagy azért annál többet? I: Azért annál többet. P24: drog3305.txt - 24:30 (700:740) Codes: [elosztás] [etikett] [közvetítő] I: Hogy mondjam? Inkább a közvetítő. Tehát a közvetítő, ha gyakorlatilag nem száll bele egy forinttal sem, akkor is kap, mert hiába van 18 ezer forintom is, hogyha nem tudok semmit sem kezdeni vele. Tehát a közvetítőnek mindenféleképpen jár, mint „közvetítői díj". De vadidegennek?
  35. 35. Szex drogért. P17: drog0001.txt - 17:2 (99:114) Codes: [prosti] [vásárlás] K: És az, hogy te kértél valakitől, olyan volt már? I: Volt, volt. Ez nem is olyan régen volt. Kb. egy három hete, négy hete történt. Egy fiatal csajszi, meg három fiú, elmentünk nyalcsiért. És megvettük, ott a helyszínen be is toltuk. A kiscsajnak is nagyon bejött. Utána elmentünk Hárosra, ott csináltunk még egyet, és neki már nem akartunk adni. És ő azt mondta, hogy márpedig neki kell. És mondtuk neki, de először így viccelődve, hogy hát akkor „spangli", így mind a hármónknak, meg gruppen. És belement, se szó, se beszéd, elkezdett vetkőzni. Megtörtént az aktus, ott lerendezett hármónkat se perc idő alatt. K: Csak „spangli„ volt? I: Minden. Ott minden volt. Aztán utána toltunk. És reggel 10-kor oszlott föl a társaság.
  36. 36. Kódolás
  37. 37. Family browser
  38. 38. A kódok és kódcsaládok szemantikai ábrája („nyers”)
  39. 39. A kódok és kódcsaládok szemantikai ábrája
  40. 40. Következtetések A drog (oldat) közös megosztása: ritualizált cselekvés (sharing ritual, Grund, 1993) Közös vásárlás → a droghasználat kontrollálása Kevesebb drog vásárlása Előkészületek Az is droghoz jut, akinek nincs pénze – elvonás menedzselés A droghasználat szociális kontextusa Közös tűhasználat – kockázatos Közös főzőedény, közös szűrő – kevésbé kockázatosnak észlelt ← perifériasabb IDH-k Közös használat: szex drogért – kockázat nő zártabb csoportok – kockázat kisebb Rendőrség „tűpolitikája” – kockázat nő Közös használat menedzselése ↔ kontrollvesztő drogos (betegség-modell) Ártalomcsökkentő megközelítés Kockázati környezet (Rhodes): nem jellemző Magyarországra Miért nincs HIV/AIDS robbanás a magyar IDH-k között?
  41. 41. Élettörténeti interjúk narratív szempontú vizsgálata
  42. 42. Az élettörténeti interjú (McAdams) 1. Fejezetek az élettörténetben: Az élettörténet fejezetekre, elkülönülő részekre oszlik, vannak benne jó és rossz időszakok, magas és mélypontok. Látszólag elvont kérdés, mégis, az a tapasztalatunk, hogy az interjú-alanyok megértették, mit jelent a „fejezet”, hány részre, fejezetre tudná osztani az életét. 2. Kritikus jelenségek:  Térben és időben jól megkülönböztethető jelenségek:  Csúcsélmények  Mélypontok  Fordulópontok  Legkorábbi emlékek: esetünkben az első pszichoaktív-szerhasználat, az első illegális drog-, illetve az első injekciós használat élménye.  (Fontos gyermekkori szcénák)  (Fontos serdülőkori szcénák)  (Fontos felnőttkori szcénák)  Más fontos szcénák: esetünkben az elmúlt időszak legjobb és legrosszabb drogos élményének elmesélése.
  43. 43. 3. Kihívások: • Az élettörténetben előforduló legnagyobb kihívások. 4. Az élettörténetet befolyásoló pozitív vagy negatív hatások 5. Történetek és az élettörténet 6. Az élettörténet alternatív jövőképei 7. Egyéni ideológia 8. Az élettörténet középponti témája "Ahogy a személy magasabb szintekre lép, úgy válik az én szintetizáló munkája egyre árnyaltabbá (differenciáltabbá) és bonyolultabbá (komplexebbé), ugyanakkor egységesebbé (integráltabbá) és következetesebbé (konzisztensebbé).„ (Loevinger) A történetek struktúrája: a különböző elemek közti kapcsolatok (oksági lánc mint konzisztencia), az alcselekmények megjelenése (hierarchia mint differenciáltság) "jól integráltság„, a szereplők száma a komplexitás (egyik eleme).
  44. 44. Ágencia-felfogás McAdams nyomán 1. Önuralom (self-mastery): SM 2. Státusz/Győzelem (victory): SV 3. Teljesítmény/Felelősség (achievement/responsibility): AR 4. Empowerment: EM A kommunion témái 1. Szerelem/szeretet/barátság; 2. Dialógus (reciprok és nem-instrumentális kommunikáció vagy dialógus megtapasztalása); 3. Gondoskodás/segítség; 4. Egység/Együttesség élménye.
  45. 45. Morális beszámoló (account): – rossznak, nem vártnak, elítélendőnek tartott eseményekről való beszámoló – elszámoltathatóság és felelősségvállalás – kockázatos magatartások Ágencia: – önvédelem, önérvényesítés és önkiterjesztés (Bakan, 1966) – önuralom, státusz/győzelem, teljesítmény/felelősség, empowerment (McAdams, 1985) A kódoláshoz használt fogalmak
  46. 46. Kronotoposz A cselekvés térbeli és időbeli meghatározottságát egységbesűrítő kategória. „Itt maga az út mint centrális elem, az elbeszélés tere, a cselekvés vonatkozásában pedig az útonlét: Jézus az úton van, metaforikus értelemvonatkozásban, Jézus maga az út…E viszonyok narratív hermeneutikai vonatkozásai közül a folyamat és pillanat, mozgás és szemvillanásnyi szünet vagy megállított pillanat, kezdőpont, középpont, végpont összefüggéseit érintem” (Thomka, 2001). J vagy H Eyck: Keresztvitel
  47. 47. Tapasztalatok Pali 33 éves; állami gondozásban nőtt fel; az utcán lakik; szállókon, foglalt házakban alszik, mindig máshol; jár tűcserébe; van két kislánya Hát gyerekkoromban… Tizen-tizennégy éves koromig még jó voltam, jó fiú voltam. Utána megszöktem az intézetből, akkor attól a perctől kezdve, nem tudom, maga az életem úgy megváltozott. És utána voltam úgy, hogy 16 évesen javítóintézetbe vittek. Ottan volt az, hogy mutattak nekünk egy ilyen drogos filmet. És abban láttam azt, hogy először a szipuzás meg a hasis meg ezek. És akkor elkezdtem a szipuzást 88. december 21-én., és utána 92-ben jött a hasis, 94-ben jött a marijuana, a füves cigi, 98-ban jött a heroin. A jó gyermekkort követően minden rosszra fordul: áldozati, kontaminációs, „ereszkedő” narratíva. Nem, hanem, maga azt, hogy az életszakaszomat nem az határozza meg mondjuk, csak az, hogy nem tudok dűlőre jutni az életemben, hogy.. Ha volna, ha lennének lehetőségek ahhoz, hogy haza tudnék menni a nővéremékhez vagy valakihez. De nem tudom, nekem an az mondjuk, hogy a barátaimat nézem. És azok is ugyanabba a cipőbe járnak, mint én. Ugyanaz: drogosok és az utcán vannak. És úgyhogy, nem tudom. Megmondom az őszintét. Felmentések sorozata rajzolja ki a narratívát.
  48. 48. És amikor kijöttem (a börtönből), nem tudtam mást csinálni. Kinn, kikerültemvissza az utcára. Ugyanúgy folytattam azt, amit elkezdtem. Pedig a börtönben még tervezgettem is, hogy jó, most abbahagyom a drogot, haza megyek, megváltozok, munka meg minden. Dehát nem. Nem nem nem, nem valósítottam meg azt az álmot, amit szerettem volna. Az lett volna a legszebb, tényleg, hogy abba hagyni tényleg, és akkor mást, mást csinálni. De nem tudtam mást. Ágencia (piros) – felmentés (kék) közötti oszcilláció mozgatja a narratívát: ez az oszcilláció mint retorikai eszköz viszi előre a narratívát! (Az életút narratíva utólagos rekonstrukció eredménye!) De, most is így vagyok, nincs mit tennem. Csak ilyen, én azt mondom, hogy semmittevő vagyok! Felmentések sorozata. Nehéz leállni róla. Ez tudod, hogy lenne jó, hogy leállnál róla? Hogyha elterelnének egy olyan szigetre, ahol nincsenek ilyen dolgok. De akkor is meg tudod csinálni, mert hogyha valaki már ismeri a növényeket, és megmondja, hogy ebből a növényből már mi jön ki, érted. Milyen gyanta-anyag, vagy valami, akkor is tudja. A dióba is van, akkor még a krumpliba is van olyan anyag, amit a kábítószerbe felhasználnak. Komolyan! Ágencia – felmentés oszcillálása…
  49. 49. Ezt nem csak 24 óra alatt lehet el-el, megtudni, hogy nincsen (drog), tudod, hogy most érted, már egyből lehet tudni, rá egy ilyen 5-6 óra múlva, ilyenkor kell, érted?! Amikor elmegy az ember, belövi magát, igaz, hogy akkor elkezd, mondjuk van vonal (díler) 10 órakor vagy 11 órakor belövi, utána úgy is van, hogy kell újra, érted? Kimész tarhálni, mert kell újra, kell újra, kell újra. Érted, utána megint jön három óra-négy órakor, utána megint kell egy este nyolc óra. Érted? Utána arra törekedni, hogy másnap meglegyen. És ez már három. Folyamatos jelen: a „kell” jelenidejűsége, ami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratíva egészét. Áldozati narratíva, áldozatként való pozícionálás. − Arról mesélsz még, hogy mit jelent számodra a drog? Nekem a, számomra a drog, az egy élmény. Érted? Mert nem tudok nélküle élni. Ez egy olyan, hogy másnak az, hogy kocsit tudjon vezetni, érted? Én meg magamat vezetem. Saját önmagamat. Már nem tudom, már nem tudom azt mondani, hogy tegyem le. Nem tudom letenni, mert nem tudom letenni. Akkor tudnám letenni, mikor azt mondanám, hogy pff meghalok. És akkor már tudom, hogy itt a vége az egésznek. Ágencia (?) – felmentés oszcillálása: a droghasználat vége a narratíva, egyben az élet vége. Pali hangja (narratív perspektíva) helyett a drog (drogalitás) „hangját” halljuk és perspektíváját látjuk: „hatalomnélküliség”. Leszakadó dzsánki kronotoposz: ereszkedő narratíva, az életút látszólagos stádiumainak ismétlődése – folyamatos jelen (a „kell” csapdája), az utcán lét (mint egy térbeli pontba sűríthető tartózkodás), a felmentések sora, az ágencia hiánya.
  50. 50. Csanád 25 éves; felépült injekciós droghasználó; jelenleg segítő egy sorstárs közösségi programban Az életutam elindult valami más irányba, mint ami a normálisnak mondható…„rossz tanuló” kategóriába estem…ott van egy ilyen törés az életemben, ami – mondjuk – ezt a felhőtlen, boldog gyerekkort követte…nekem az első kipróbálás, az egy ilyen hatalmas találkozás vagy szerelem kezdete volt az anyaggal. És onnantól viszonylag következetesen és gyorsan léptem az anyagozás útjára. A jó gyermekkort követően minden rosszra fordul, ereszkedő narratív – nincs felmentés. És mi beálltunk, bent sztondultunk a szobában, a gyerek meg döntötte magába a mákteát, meg bevett valami 8-10 Noxyront, és reggelre meghalt. És akkor ez úgy szétrobbantotta ezt a társaságot, mindenki hazaköltözött, én is. Akkor ott találtam egy másik társaságot, akik ugyanúgy albérletben laktak, és ugyanúgy ilyen hippi, csöves, punk, nem tudom, mik voltak, és akkor hozzájuk költöztem. És akkor folytatódott ugyanez, csak már más arcokkal. És akkor ez évekig így ment. Tehát mindig társaságról társaságra, aztán már nem társaságokat, hanem embereket kerestem.
  51. 51. Aztán végül a nyolcadik évben már főként magányosan csináltam, mert már nem nagyon állt velem szóba senki. Tehát akkor már mindenkit lehúztam, már mindenkit átvertem, nem voltam egy jó fej, szórakoztató sem voltam. Szóval valahogy elmagányosodtam, törvényszerűen. Csóró is voltam. Szóval tényleg egy olyan fickó lettem a végére, aki már nem kell a kutyának sem, és még csak haragudni sem tudtam emiatt másra, mert tudtam, elég jól tudtam magamról, hogy nem vagyok egy nagy társaság, de úgy elvoltam az anyaggal. …nem vacakolok, nem félek a rendőröktől sem, hanem meg akarok halni. De úgy, hogy túladagolásban, tehát az anyagozástól. Na és, akkor ennek szellemében éltem az utolsó félévemet. És ezen a napon, amikor minden tökéletes volt, akkor csörrent meg a telefon, a komlóiak voltak, hogy még ma, ha le tudok menni, akkor fölvesznek. Történetek sora, lineáris és progresszív szerkesztésben (egyre súlyosabb a droghasználat és az elmagányosodás), felmentés vagy igazolás nélkül. Fordulópontok! És onnantól a sorsomat igazából a közösség kezébe adtam, egyszerűen felfeküdtem arra a hullámra, amit ott a közösség biztosított, és azon a hullámon megerősödtem, és így álltam le. Fordulópont: a közösség szerepe – de közben ágens marad. Új narratíva, a felépülési narratíva kezdődik, ami rövidesen összefonódik a segítő narratívával.
  52. 52. Egyszer csak azt vettem észre, hogy én vagyok az az ember, aki képes vagyok arra, hogy egy bizonyos ügy érdekében egységbe tudjam ezt a 14 embert kovácsolni, és egy színdarabban, egy születésnapra, mindenki békében egy előadást létrehozzon. Ágens funkciók: önuralom, teljesítmény, empowerment (elbeszélői perspektíva-váltás). Kezdtem segítővé válni, vagy segítő fejjel gondolkodni. Én vagyok, aki vagyok, én O. Csanád vagyok, és az is akarok lenni - mondtam a nevem, nem baj? – az is akarok lenni. És emellett én lehetek terápiás, segítő, de végül is nem is számít ez. Én függő maradok, az identitásomban. Szeretnék. Ehhez ragaszkodom, hogy az elsődleges identitásom, az függő. Szenvedélybeteg. És akkor erre aztán pakolódhat felőlem a szak (szociális munkás). Jó, leszek egy szakember. De nem vagyok nagy véleménnyel a szakemberekről. Szörnyülködtem azon, hogy én is így néztem ki pár éve, és hogy így magamban fogtam a fejemet, hogy hú, milyen fazon voltam én. Én úgy tekintek erre a segítő csoportra, mint a személyiségem meghosszabbítására. Tehát nekem ez nem annyira munkahely. Lineáris narratíva, ágens szerepekkel. Narratív perspektívaváltás (jelen –múlt - jövő).
  53. 53. Sosem ijedtem meg én attól, hogy valami nem úgy megy, ahogy elképzeltem. És mindig rugalmasan tudtam váltani. És kitartottam. Tehát én azt gondolom, hogy ezek azok, amik úgy össze tudnak tartani egy munkát, ami közös. És mindig találtam társakat hozzá. Tehát az, hogy én most itt vagyok, az nem annyira a szakembereken múlt, mint a sorstársakon. Vagy, aki szakember ebbe az én utamba valamilyen módon belépett és változtatott rajtam, az viszont nem szakember minőségében tette ezt, hanem pusztán ember minőségében. Tehát én vagyok egy józan ember, aki abban lehetek biztos, hogy én 10 éve vagyok tiszta, hogy amit ebben a 10 évben csináltam, azt vélhetően nem rontottam el. Mert azért tudok tiszta lenni. És azért ebben nagyon sok tudatosság van, nagyon sok ösztönszerűség, mindenféle van. De hogy ezt a tapasztalatot, hogyha én átadom, azzal nem vétek hibát. Sorstárs segítő kronotoposz (lásd még AA kronotoposz): felépülő és segítő narratíva összefonódása, egyik nem lehet a másik nélkül. Minden jóra fordul: „hős” narratív, Csanád hangja (én-ek).
  54. 54. Csanád felépülési kronotoposzára emlékeztető mintázat
  55. 55. Pali és Csanád életút elbeszélésének összehasonlítása A jó gyermekkort követően minden rosszraA jó gyermekkort követően minden rosszra fordul, „ereszkedő” narratív: felmentésekfordul, „ereszkedő” narratív: felmentések A jó gyermekkort követően minden rosszraA jó gyermekkort követően minden rosszra fordul, áldozati, kontaminációs, „ereszkedő”fordul, áldozati, kontaminációs, „ereszkedő” narratívanarratíva Ágencia – felmentés közötti oszcillációÁgencia – felmentés közötti oszcilláció mozgatjamozgatja a narratívát: ez az oszcilláció mint retorikaia narratívát: ez az oszcilláció mint retorikai eszköz viszi előre a narratívát!eszköz viszi előre a narratívát! Történetek sora,Történetek sora, lineáris és progresszívlineáris és progresszív szerkesztésben (egyre súlyosabb a droghasználatszerkesztésben (egyre súlyosabb a droghasználat és az elmagányosodás), felmentések és igazolásés az elmagányosodás), felmentések és igazolás nélkül!nélkül! Folyamatos jelenFolyamatos jelen: a „kell” jelenidejűsége ágens: a „kell” jelenidejűsége ágens marad.marad. Áldozati narratívaÁldozati narratíva, áldozatként való, áldozatként való pozícionálás.pozícionálás. FordulópontFordulópont: a közösség szerepe – de közben: a közösség szerepe – de közben ami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratívaami beszippantja a jövőt, a múltat, a narratíva egészét.egészét. Ágencia (?) – felmentés oszcillálása: aÁgencia (?) – felmentés oszcillálása: a droghasználat vége a narratíva, egyben az életdroghasználat vége a narratíva, egyben az élet vége. Pali „hangja” (narratív perspektíva) helyettvége. Pali „hangja” (narratív perspektíva) helyett a drog (drogalitás) „hangját” halljuk ésa drog (drogalitás) „hangját” halljuk és perspektíváját látjuk: „hatalomnélküliség”.perspektíváját látjuk: „hatalomnélküliség”. Új narratívaÚj narratíva, a felépülési narratíva kezdődik, ami, a felépülési narratíva kezdődik, ami rövidesen összefonódik a segítő narratívával.rövidesen összefonódik a segítő narratívával. Csanád „hangja”.Csanád „hangja”. Leszakadó dzsánki kronotoposz?Leszakadó dzsánki kronotoposz?: ereszkedő: ereszkedő narratíva az életút látszólagos stádiumainaknarratíva az életút látszólagos stádiumainak ismétlődése- folyamatos jelen (a „kell” csapdája);ismétlődése- folyamatos jelen (a „kell” csapdája); véletlenek;véletlenek; Csanád az utcán lét (mint egy térbeli pontbaCsanád az utcán lét (mint egy térbeli pontba sűríthető tartózkodás), a felmentések sora, azsűríthető tartózkodás), a felmentések sora, az ágencia hiánya.ágencia hiánya. Sortárs segítő kronotoposzSortárs segítő kronotoposz: felépülő és segítő: felépülő és segítő narratíva összefonódása, egyik nem lehet a másiknarratíva összefonódása, egyik nem lehet a másik nélkül. Minden jóra fordul: „hős”nélkül. Minden jóra fordul: „hős” narratíva,hangja (én-ek). A „jó” bekövetkezésenarratíva,hangja (én-ek). A „jó” bekövetkezése szükségszerű (a narratíva szerint).szükségszerű (a narratíva szerint).
  56. 56. AzAz interjúkészítőinterjúkészítő szerepe: akinek Paliszerepe: akinek Pali „végtelen történeteit” előadja: a kérdések„végtelen történeteit” előadja: a kérdések történeteket generálnak, de az interjúvolótörténeteket generálnak, de az interjúvoló kívül maradkívül marad az interjú terén: azaz interjú terén: az interpretáció nehézségei.interpretáció nehézségei. AzAz interjúkészítőinterjúkészítő szerepe: akinek Csanád aszerepe: akinek Csanád a történeteit megformálja: a néhány kérdéstörténeteit megformálja: a néhány kérdés azaz interjúkészítőtinterjúkészítőt ragadja magával, azragadja magával, az interjúvoló „interjúvoló „dialógustdialógust” folytat az” folytat az interjúalannyal.interjúalannyal. A terapeuta és a paciens közösen szerkesztett betegség-, illetve felépülési narratíváinak szerepe a gyógyulásban: •az ágencia, •a szerzői hang megjelenése. Folytatás…
  57. 57. Betegség- és felépülési narratívák
  58. 58. Betegség-narratívák (Frank, 1995) Helyreállítási, restitúciós narratíva • Tegnap egészséges voltam, ma beteg vagyok, • holnap egészséges leszek ismét • Lásd gyógyszer-hirdetések: ilyen volt, ilyen lesz! • Gyógyító erő: a „gyógyszer”, az „orvosság” • Parsons beteg-szerepe: – nem az egyén morális hibája – felmentést kap a társadalmi felelősség alól – előbbi miatt: szakmai felelősség (orvos, egészségügy) kontrollja alá kerül • A szociális kontroll modernista narratívája: a helyreállítást egy külső ágens (gyógyító) végzi el, nem az egyén, hanem a gyógyító a hős • Én - test: a test helyreállítása, leválva az énről • A narratívában az én mesél, és nem az énről mesél • A szenvedés jutalma/eredménye a gyógyulás
  59. 59. Kereső - felfedező – narratíva • A betegség élmény; az utazás elindítója, amikor az egyén újat, • többet tud meg önmagáról • A mesélő sztorija az, amit elmesél • (és nem a gyógyítóé, mint a helyreállítási-narratívában) • Betegség = utazás: – Elindulás: tünet, azok tagadása, majd tudomásulvétele • (küszöb átlépése, első próbatétel), beavatás (pl. operáció) • – utólag nyeri el értelmét – Utak: próbák (szenvedések) – megdicsőülés: • átalakulás, mit kapott a betegséggel/betegségtől? – Visszatérés: nem beteg, de a betegség által érintett, tapasztalt, • nem más ember, hanem ami valójában addig is volt • Felelősség másokért: a szenvedés morális értelme a felelősségvállalás • A sztorik összegyűjtésének etikája: a múlt, a tévedések nem változtathatók meg, de elmondhatók és kiderülhet, mi volt rossz • A szolidaritás etikája: a sorstársak szenvedését mondja el • (az, aki erre képes) • Az inspiráció etikája: példamutatás (még a lehetetlenből is van kiút)
  60. 60. Káosz-narratíva (Frank, 1995) • Nincs narratív rend: nincs múlt, jelen és jövő; nincs (narratív) ok-okozatiság; minden véletlenszerű • Már mindig is „rossz/beteg” volt: minden területen probléma, • egyre több területre terjed a probléma • „…és akkor…”: végtelen folytathatóság, folyamatos megszakítottság • Feladja a harcot, hogy kontrollálja saját magát • „Depresszió”: a hallgató védekezése a káosz-narratívával szemben A káosz-narratíva szerepe • Más történetekkel összehasonlíthatjuk • Tolerálhatjuk • Átalakíthatjuk – narratív terápia • De: a „változás” és a „fejlődés” erőltetésével ezeket a narratívákat és elmondóikat leválaszthatjuk a társadalomról és – „elnémíthatjuk” őket
  61. 61. Anonim Alkoholista narratíva Kóros ivás → Elszigetelődés → Mélypont → Kísérletezés (a megoldás keresése) → Csatlakozás az A. A.-hoz → Felépülés és „józan élet” → Hála Kulturális történet-modell: A tékozló fiú hazatérése Magyarázat: Betegség Kezelés: Növekvő alázat, azonosulás más alkoholistákkal, beilleszkedés a közösségbe Erkölcsi ítélet: Nem bűnös, hanem egy betegség áldozata A „Gonosz”: az egyén önhittsége A „Jó”: közösség
  62. 62. A felnövés/öntudatra ébredés narratívája A gyermek vágyainak és érzelmeinek semmibe vétele → Kísérlet arra, hogy mások kedvében járjon → Függő viselkedés → Fokozatos emancipáció → Rátalálás önmagára Kulturális történet-modell: a gubóból kiszabaduló pillangó Magyarázat: A függés az elnyomó viszonyok eredménye Kezelés: Eltávolodás, saját szükségletek felismerése Erkölcsi ítélet: Nem bűnös, hanem áldozat A „Gonosz”: elnyomás, alávetettség A „Jó”: önállóság, hitelesség
  63. 63. A szerelem narratívája Szeretethiány → Kompenzáció addikcióval → A szeretet elnyerése → Felépülés Kulturális történet-modell: Szerelmi történet Magyarázat: Az addikció a szeretet hiányát kompenzálja Kezelés: A szeretet elnyerése Erkölcsi ítélet: Az addikciót mint a szeretethiány kompenzációját igazolják A „Gonosz”: A közömbösség A „Jó”: Szerető törődés
  64. 64. A kodependencia narratívája Gyermekkori sötét titkok a családban → A negatív érzések elrejtése → Függések sora → A függés természetének felismerése → Kitörés a függésekből Kulturális történet-modell: A kodependencia elmélete, a nemzedékek során ülő átok megtörése Magyarázat: A függést a titkolózás és az elnyomás okozza Kezelés: (Ön)tudatra ébredés, a szégyenteljes titkok feltárása Erkölcsi ítélet: Nem bűnös, hanem egy áldozat áldozata A „Gonosz”: Az igazság eltitkolása A „Jó”: Nyíltság és öntudatosság
  65. 65. Az (ön)uralom narratívája Fiatalkor: a dohányzás = autonómia, Fiatal felnőttkor: a dohányzás mint feszültségoldás → Felnőttkor: a dohányzás mint függőség, a felnőttkori felelősségvállalás akadálya → Döntés a leszokásról → Tényleges leszokás → Önbecsülés Kulturális történet-modell: A Hős-történet, a józan ész győzelme Magyarázat: A dohányzás először segíti, később azonban veszélyezteti az önállóságot Kezelés: Akaraterő és különféle technikák Erkölcsi ítélet: Gyenge én: bűnös, erős én: nem bűnös A „Gonosz”: gyengeség A „Jó”: Racionalitás, önkontroll, felelősség
  66. 66. Az Anonim Alkoholisták 12 Lépése 1. Beismertük, hogy tehetetlenek vagyunk az alkohollal szemben – hogy életünk irányíthatatlanná vált. 2. Eljutottunk arra a hitre, hogy egy nálunk hatalmasabb Erő helyreállíthatja lelki egészségünket. 3. Elhatároztuk, hogy akaratunkat és életünket a saját felfogásunk szerinti Isten gondviselésére bízzuk. 4. Félelem nélkül mélyreható erkölcsi leltárt készítettünk magunkról. 5. Beismertük Istennek, magunknak és egy embertársunknak hibáink valódi természetét. 6. Teljességgel készen álltunk arra, hogy Isten megszabadítson bennünket mindezektől a jellemhibáktól. 7. Alázatosan kértük őt hiányosságaink felszámolására. 8. Listát készítettünk mindazokról, akiknek valaha kárára voltunk, és hajlandóvá váltunk mindnyájuknak jóvátételt nyújtani. 9. Közvetlen jóvátételt nyújtottunk nekik, ahol lehetséges volt, kivéve, ha ez sérelmes lett volna rájuk, vagy másokra nézve. 10. Folytattuk a személyes leltár készítését, és haladéktalanul beismertük, amikor hibáztunk. 11. Igyekeztünk ima és meditáció útján elmélyíteni tudatos kapcsolatunkat a saját felfogásunk szerinti Istennel, csak azért imádkoztunk, hogy felismerjük velünk kapcsolatos akaratát, és hogy legyen erőnk a teljesítéséhez. 12. E lépések eredményeként spirituális ébredést éltünk át, megpróbáltuk ezt az üzenetet alkoholistákhoz eljuttatni, és ezeket az elveket életünk minden dolgában érvényre juttatni.
  67. 67. Az Anonim Alkoholisták 12 Hagyománya 1. Közös boldogulásunk álljon az első helyen, személyes felépülésünk az A.A. egységétől függ. 2. Csoportügyekben egyetlen abszolút tekintély létezik – egy szerető Isten –, aki csoporttudatunkban megnyilvánulhat. Vezetőink csupán bizalmunkat élvező szolgálattevők, nem pedig irányítók. 3. Az A.A.-tagság egyetlen feltétele az ivással való felhagyás vágya. 4. Legyen minden csoport független, kivéve azokat az ügyeket, amelyek más csoportokat, vagy az A.A. egészét érintik. 5. Minden csoport egyetlen, elsődleges célja az, hogy eljuttassa üzenetét a még szenvedő alkoholistához. 6. Egy A.A.-csoport soha ne adja pénzét, nevét vagy támogatását semmilyen kapcsolódó intézménynek vagy külső vállalkozásnak, nehogy a pénzzel, tulajdonnal és presztízzsel kapcsolatos problémák eltérítsék elsődleges céljától. 7. Minden A.A.-csoport legyen teljesen önfenntartó, hárítsa el a külső hozzájárulásokat. 8. Az Anonim Alkoholisták Közössége maradjon mindig nemhivatásos, bár szolgálati központjaink alkalmazhatnak hivatásos szakembereket. 9. Az A.A. maga soha ne szerveződjék, de alakíthatunk szolgálati testületeket vagy bizottságokat, amelyek közvetlen felelősséggel tartoznak azoknak, akiket szolgálnak. 10. Az Anonim Alkoholisták Közösségének nincs véleménye külső ügyekről, ezért az A.A. név soha ne legyen bevonható nyilvános vitába. 11. A nyilvánossághoz való viszonyunk alapja elsősorban a vonzerő, nem a reklám. Személyes névtelenségünket mindig meg kell őriznünk a sajtóban, a rádióban és a filmekben. 12. Hagyományaink spirituális alapja, a névtelenség mindig emlékeztet bennünket arra, hogy az elvek előbbre valók az egyes személyeknél.
  68. 68. Kutatási feladat Kérdés: Hogyan lett pszichológushallgató? (olyan kérdés, amiben a kérdező „érintett”) Etikai engedély Célcsoport: pszichológushallgatók Vizsgálati személyek: 3-5 hallgató Mintavétel: irányított: cél a heterogenitás (alsóbb éves, felsőbb éves, férfi, nő, stb.) Módszer: félig-strukturált interjú Instrukció: „Mondja el, hogyan lett pszichológushallgató!” • Egy interjú 1-2 oldal • Legyenek az elmesélésben több szakasznyi összefüggő szövegek • Jó esetben legépelt szövegek Elemzés: narratív elemzés – szabadon választható Bemutatás: • Elemzési szempontokkal (pl. kódokkal), idézetekkel • Diszkusszióval • Kutatói önreflexióval Limitációk
  69. 69. Köszönöm a figyelmet! racz.jozsef@ppk.elte.hu

×