Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf

1. Pályaorientációs módszertani kiadvány középiskolai tanárok és a Pécsi Tudományegyetem oktatói, kutatói, munkatársai, hallgatói számára PTE, 2019.

2. 1 Jelen kiadvány a Széchenyi 2020 program ’A fiatalok képzettségi szintjének javítása és a felsőoktatásba való bekerülés fokozása érdekében’ „A felsőoktatásba való bekerülést elősegítő készségfejlesztő és kommunikációs programok megvalósítása, valamint az MTMI szakok népszerűsítése a felsőoktatásban” elnevezésű pályázat (EFOP-3.4.4-16) keretében és támogatásával készült. Pécsi Tudományegyetem, 2019. Szerkesztette: Dr. Cseh Judit Lektorálta: Szellő János címzetes egyetemi docens, PTE Szerzők: Dr. Cseh Judit PhD e. adjunktus, szakmai vezető, PTE Dr. Pankász Balázs PhD e. adjunktus, PTE Piacsek László osztályvezető, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Dr. habil. Vámosi Tamás PhD e. docens, PTE

3. 2 Tartalomjegyzék Bevezető………………………………………………………………………………………....3 1. Általános módszertani segédanyagok…………………….……………………5 1.1 A csoportos fejlesztési formák főbb feladattípusai………………………..…………..5 1.2. Feladattípusok példákkal………………………………………….……………………………...7 1.3.Tréningterv vázlata………………………………………………………………………………….10 2. Önismeret a pályaorientációban……………………………………….……...11 2.1. Önismeret fejlesztésére szolgáló gyakorlatok………………………….……………..12 2.2. Tanulási önismeret…………………………………………………………….…………………..13 2.3. Pályaorientációs feladatok, gyakorlatok.……………………………...………………..16 3. Pályaismereti módszertani segédletek…….…………………………..……26 3.1. Példák az Országos Képzési Jegyzékből……….………………………………………….26 3.2. Példa szakmai és vizsgakövetelményre………………………..………………………...36 3.3. Példa szakképzési kerettantervre………………………………………….………………..41 3.4. EMMI rendelet………..………………………………………….……..…………………..………50 3.5. A Pécsi Tudományegyetem képzési kínálata…………………..……………..……….55 3.6. Az MTMI tantárgyakhoz kapcsolódó képzések, továbbtanulási irányok....62 3.7. A jövő szakmái………………………………………………………………………………………..70 4. Munkaerő-piachoz, álláskereséshez kapcsolódó anyagok……….…73 4.1. A munkaköri követelmények……………………………………………..…………………..73 4.2. Kompetencialista……………………………………………………………………………………75 4.3. Önéletrajz minták……………………………………………………………….………………….81 4.4. Motivációs levél minták………………………………………………………………………….84 4.5. Leggyakoribb interjúkérdések………………………………………………..…..………….87 5. Pályaorientációban alkalmazható tesztek, kérdőívek…….…………89 5.1. Super-féle Munkaérték kérdőív……………………………….……………….……….…..89 5.2. Belbin-féle csapattag-típus kérdőív……………………………………………………..…92 5.3. Érdeklődési irányok kérdőív………………..……….…………………………………..….100 Felhasznált irodalom……………………………………………………………………104

4. 3 Bevezető Hazai kutatások bizonyítják, hogy sem a fiatalok nagyrésze, sem a felnőtt korosztály nem kap kellő segítséget az életpályán felmerülő szakmai döntésekhez, halmozottan igaz ez a hátrányos helyzetű személyekre. A rendszerszerűen működő pályaorientációs tevékenység hiánya, a nem megalapozott pályadöntés nagyban hozzájárulhat az iskolai lemorzsolódáshoz, a pályaelhagyáshoz, a felnőtt munkavállalói kör munkanélküliségéhez, közvetve a munkaerő- piaci kereslet-kínálat felborulásához. Mindezek kiküszöböléséhez, illetve megelőzéséhez szükség van szakemberek/pedagógusok/segítők képzésére, akik képesek a feladatkörükben jelentkező pályaorientációs feladatok ellátására, a munka és tanulás világához kapcsolódó kérdések megválaszolására, útmutatásra, konzultációk megtartására. A pályázat ’Képzők képzése’ alprogramjának konkrét célja a pályaorientációs tevékenységben érintett személyek (célcsoportnak megfelelően) felkészítése a fiatalok és a felnőttek tudatos életpálya-tervezésének segítésére, az egyéni készségeken és kompetenciákon alapuló, a munkaerő-piaci tendenciákat is maximálisan figyelembe vevő tanácsadások lefolytatására. Az e-learninges pályaorientációs tananyag megismerésével lefektettük e tevékenység elméleti alapjait. Ez a módszertani gyűjtemény reményeink szerint a pályaorientáció gyakorlati megvalósításához nyújt majd segítséget. Ebben ugyanis célcsoport-specifikusan igyekeztünk összeállítani a sikeres pályaválasztás három nagy területének (önismeret, pályaismeret, munkaerő-piaci ismeretek) szem előtt tartásával a gyakorlatokat, feladatokat, amelyek alapjai vagy ötletadói lehetnek a pályaorientációs tevékenységnek. Jellegéből adódóan különös hangsúlyt helyeztünk a módszertani ismeretekre, vagyis a ’jót, s jól’ elv mentén a ’hogyan csináljuk jól’ kérdés megtámogatására. Jelen kiadvány középiskolai tanárok (különös tekintettel MTMI szakterületek) és a Pécsi Tudományegyetem oktatói, kutatói, munkatársai, hallgatói (kiemelten pedagógushallgatók, Klebersberg Képzési ösztöndíjban részesülő tanárjelöltek) számára lett összeállítva, amely az érintettek nem formális képzés keretében történő felkészítéséhez járul hozzá. Mivel ez egy meglehetősen heterogén célcsoport, az itt megjelenített módszerek, eszközök is differenciált képet mutatnak. Itt megvalósulhat a fiatalok, konkrétan egyrészt a középiskolai

5. 4 végzősök pályaorientálása, pályaválasztásának támogatása (szakmaválasztásának, felsőfokú tanulmányok kiválasztásának, esetleg munkavállalásának segítése), másrészt a hallgatók pályakezdésének, munkaerő-piaci megjelenésének elősegítése. A pedagógushallgatók esetében pedig egy megfelelő ismeret, attitűd és módszertan átadásával az a cél, hogy a későbbi tanári tevékenységük során a diákjaik tudatos és megalapozott pályadöntéséhez tudjanak hozzájárulni. A pályázat vállalt feladatainak megfelelően, ahol lehetséges és indokolt szem előtt tartottuk az MTMI (matematikai, természettudományos, műszaki és informatikai) területeket, amely előmozdíthatja a hazai munkaerő-piacon tapasztalható súlyos szakemberhiány mérséklődését. Területileg pedig bár törekedtünk az általánosan érvényes ismeretek, információk előtérbe helyezésére, némely esetben preferálnunk kellett, így megjelennek az anyagban dél-dunántúli (azon belül megyei) specifikumok is. A Pécsi Tudományegyetem fejlesztő csapata elkötelezett a pályaorientáció és annak fontossága mellett. Hisszük, hogy minél szélesebb kör érintett, érzékenyített ebben a kérdésben, annál több megalapozott, tudatos pályadöntés és sikeres szakmai életút remélhető a gyakorlatban, amely nem csak egyéni, de makrogazdasági szempontokból is jelentős. Reméljük, hogy jelen módszertani kiadványt haszonnal forgatják majd a gyakorló szakemberek, munkájukhoz sok sikert kívánunk!

6. 5 1. Általános módszertani segédanyagok 1.1. A csoportos fejlesztési formák (tanácsadás, tréning) főbb feladattípusai1 1. Bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok A csoport indulását és a későbbi eredményes és jó hangulatban történő munkáját segítik a bemelegítő, ráhangolódó gyakorlatok. Klasszikusan ide tartoznak a névhúzással, nevek memorizálásával, névjegykártya készítéssel történő ismerkedést szolgáló feladatok. 2. Interaktív gyakorlatok Lényegük a tagok közötti interakció, amikor két vagy több személy egymással verbális vagy nem verbális üzenetet vált. Klasszikusan ide tartoznak a rajzos, az asszociációs, valamint az érzékelésen alapuló játékok. 3. Témához kapcsolódó kérdőívek Ide tartoznak az ún. papír-ceruza tesztek, amiket a résztvevők maguk vagy egymásnak értékelnek. Az általában önismereti kérdőívek segítenek az önfejlesztésben, a személyiség feltárásában. 4. Akváriumgyakorlatok Három-négy személynek a kör közepén el kell játszania egy szituációt, például meg kell vitatniuk egy kényes témát, meg kell győzniük egymást. A többiek körülöttük ülnek, és nem szólhatnak bele, csak megfigyelők, a játék végén a megbeszélés során válnak aktívvá. 5. Csoportos feladatmegoldások Ebbe a kategóriába tartoznak a problémamegoldó jellegű és csoportos élményszerű játékok, amikor az együttműködés és a közös feladatmegoldás válik dominánssá. 6. Kombinált feladatmegoldások Ezekben a típusú játékokban keveredik az egyéni és a csoportos munka. Bármely feladat típus alkalmas arra, hogy annak egyéni vagy csoportos feldolgozását követően plenáris módon megbeszéljük a tanulságokat, következtetéseket vonjunk le, közöljük egyéni benyomásainkat és a plénum előtti ismertetéssel tanuljanak a résztvevők egymástól is. 1 Juhász Erika: Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 328-332. p.

7. 6 7. Szerepjátékok Helyzetgyakorlatok, amelyek a legtöbb tréning alapvető feladattípusát képezik, amely lehetővé teszi szituációk, szerepek eljátszása során az érzelmi átélést és a tapasztalati úton történő ismeretszerzést kockázatmentes helyzetben. 8. Zárógyakorlatok A zárógyakorlatok célja a foglalkozás befejeződésének, a hazatérésnek tudatosítása, a lezárás élményének felerősítése. Ez különösen fontos az elzárt helyen zajló tréningeknél és a maratoni csoportoknál. Klasszikusan gyakoriak a megkezdett mondatok befejezésesei, amikor a tréning egy körkérdéssel zárul (pl. Hogy éreztem magam a tréningen? Mit tanultam önmagamról?), amire aztán minden résztvevő válaszol egy mondattal.

8. 7 1.2.Feladattípusok példákkal2  gyűjtés  csoportosítás  párosítás  rangsorolás  fogalomtisztázás, definíciók megalkotása  mondatbefejezés  összehasonlítás  táblázatok, rendszerek létrehozása  filmek elemzése  ábrázolás  asszociációs játék  érzékelésen alapuló játékok  szerepjátékok/helyzetgyakorlatok  kérdőívek, tesztek  kártyajáték Gyűjtés: különböző tételű listák, felsorolások készítése egyénileg vagy kiscsoportokban. Ez a leggyakrabban használt feladattípus, mivel gyűjteni szinte mindenhez lehet. Pl.: gyűjtsünk 3 perc alatt olyan foglalkozásokat, amelyek egyben vezetéknevek is. Tanulók gyűjtsék össze, milyen foglalkozások vannak a tágabb családban. Csoportosítás: a gyűjtött vagy előre elkészített listák tételeinek különböző halmazokba rendelése, megkeresni a kialakított vagy lehetséges rendező elvet, megnevezni felsőbb kategóriákat. Pl.: Az előbb gyűjtött családban előforduló foglalkozásokat hogyan tudnánk csoportosítani? Sok jó ötlet szokott születni: alap, közép vagy felsőfokú szakmák; szellemi vagy fizikai; kinn vagy benn űzhető; fiús-lányos szakmák… Párosítás: a csoportosítás egy speciális fajtája, egy elemhez egy másik elem rendelése egy szempontbeli azonosságuk alapján. Pl.: Eszközök foglalkozásokhoz, definíciók kifejezésekhez… Rangsorolás: egy szempont alapján az elemek hierarchikus sorrendjének felállítása. Pl.: gyűjtött vagy felkínált foglalkozások rangsorolása saját érdeklődés alapján. Fogalomtisztázás, definíció megalkotása: Olykor több olyan megnevezés fordul elő, melynek hivatalos definícióját nem találhatjuk meg, ezért magunknak kell ún. „munkadefiníciót” kialakítanunk. Azért is hasznos ez a módszer, mert egy csoport vagy egyén által átgondolt, ellenérvekkel szemben megvédett fogalom később jobban elfogadható, mint egy készen kapott, szakmai anyagból felolvasott meghatározás. Pl.: ’karrier’ fogalmának nem hivatalos, hanem csoport szerinti szubjektív értelmezése. 2 Szilágyi Klára: Munka- pályatanácsadás, mint professzió. Kollégium Kft., Bp., 2007. alapján saját szerkesztés

9. 8 Történet- vagy mondatbefejezés: A csoportvezető által megkezdett mondatok vagy történet egyéni vagy csoportos befejezése. Ha a feladatmegoldás egyéni munkát igényel, mód nyílik a saját gondolatok, ötletek írásbeli kifejezésére. Példa mondatbefejezésre: Ha ma kellene döntenem a pályaválasztásról…, vagy Olyan munkát szeretnék, ahol…. Példa történetbefejezésre: Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy 14 éves kislány… Összehasonlítás: A hasonlóságok és különbségek keresése segíti új rendezőelvek megtalálását, ugyanakkor sok ismert tényező is más megvilágításba kerülhet. Itt lehet akár érveket és ellenérveket gyűjteni egy adott témához. Pl.: a kozmetikus egy kicsit olyan, mint egy pszichológus, mert…, olyan mint egy vegyész, mert…, olyan mint egy dietetikus, mert…, olyan mint egy eladó, mert… Táblázatok, rendszerek létrehozása: Az eddig ismertetett módszerek révén létrehozott ismeretek további csoportosítását, felsőbb kategóriákba rendező elvek létrehozását jelenti. Pl.: közép- és felsőfokú képzési szintek rendszerezése. Filmek: Itt kisfilmek, filmrészletek beiktatására gondolunk, amelyek az adott témához kapcsolódnak. Hasznos dolog megfigyelési szempontokat előre megadni, majd a megtekintést követően a látottakat elemezni, közösen megbeszélni. Pl: a Nemzeti Pályaorientációs Portál (www.palyaorientacio.munka.hu) szakmabemutató filmjei közül megtekinteni a csoportot érdeklő(ke)t. Ábrázolás, rajzolás: rajzok készítése, a dolgok alaposabb megfigyelésére, szemléletes elképzelésére ösztönöz, a verbalitást nélkülöző kreatív megnyilvánulási forma. Természetesen a feladatok kialakításánál és felvezetésénél számítani kell arra, hogy néhányan a rajzkészség hiányára vagy a feladat nehézségére hivatkozva a feladatot “passzolni” szeretnék. Pl. önismereti céllal: hogyan nézne ki a saját címered? Asszociációs játék: A foglalkozás vezetője által előre kigondolt hívó szavakra a csoport tagjai asszociálnak. Az asszociáción alapuló kapcsolatkeresés során szokatlan „láncolatok” is létrejöhetnek, amelyek alapján tágulhat a látókörünk. Pl.: mindenki ugyanarra a kifejezésre asszociál: karrier, munka, pályaválasztás… Egymás asszociációira reagálnak pl. körben. Ez történhet irányítottan is úgy, hogy felváltva kell asszociálni pl. foglalkozásra, majd eszközre: 1. tanuló: fodrász, 2. tanuló: olló, 3. tanuló: kertész, 4. tanuló: gereblye… Érzékelésen alapuló játékok: Ez jelentheti pl. tárgyak, eszközök beazonosítását, felismerését – a vizualitás kikapcsolásával - hallási, tapintási élmények alapján. Ez arra is alkalmat ad a tanulási/fejlődési folyamatban, hogy a ritkábban használt érzékszerveink is előtérbe kerüljenek, új élményekkel gazdagodhassunk. Pl: letakart tárgyak, eszközök felismerése és ehhez minél több foglalkozás gyűjtése. Szerepjáték – helyzetgyakorlatok: Ezek a fajta játékok a szerepbe, helyzetbe kerülés segítségével érzelmi átélésre és a képviselővel való azonosulásra is alkalmat adnak. Pl.: felvételi interjú eljátszása: egy HR vezető, egy szakmai vezető, egy jelölt.

10. 9 Kérdőívek, tesztek: A témakörhöz illő tesztek beiktatása is hasznos lehet, de ne túl hosszú és önértékelés alapján feldolgozható teszteket válasszunk. Egy nap egy tesztnél többet ne tervezzünk azonban, mert fárasztó és unalmassá válhat. Pl.: Super-féle munkaérték kérdőív, Munkaérdeklődés kérdőív, Holland-féle érdeklődés/foglalkozási kérdőív Kártyajáték: az előre elkészített kártyák (nem klasszikus kártyajátékok) lehetőséget adnak egy-egy témakör indirektebb kifejtéséhez, játékosabb feldolgozásához. Pl.: Ismerkedős, bemelegítő feladat kártyákkal: felírunk kártyákra különböző, (akár adott témához kötött) kifejezéseket, jóval többet, mint a csoportlétszám. Ezeket egy asztalon kiterítjük és mindenkit arra kérünk, húzzon egyet (esetleg kettőt), aszerint, ’mi szólítja meg’, melyik az, ami itt és most többet mond számára a többi kártyánál. A bemutatkozás ez alapján, az indokok feltárásával történhet. Példák kifejezésekre: siker, szerencse, célok, kudarc, idő, család, akadályok, döntés, bizalom, karrier, tanulás, alkalmazkodás, jövő, konfliktus, pénz, versengés, egyensúly…..

11. 10 1.3.Tréningterv3 Téma: Tréner(ek): Célok: (felsorolva min. 3 célkitűzés, amire a tréning szolgál) Célcsoport jellemzői: (néhány mondatos jellemzés: kor, létszám, nemi arányok, előképzettség, homogén/heterogén, homogenizáló tényezők, ismertségük ideje stb.) Időpont(ok) és indoklása: (néhány mondatos jellemzés: konkrét nap(ok) megadása indoklással, tréningidő + egyéb idő megadása, szükségessége és indoklása) Helyszín(ek) és indoklása: (néhány mondatos jellemzés: konkrét helyszín, kiválasztásának indoka, helyiségek leírása, berendezés leírása, egyéb programok lehetősége stb.) Költségek: (a tréning költségei, és finanszírozási forrásuk) A tréningterv eddigi része kb. 1 oldal terjedelmű. Tréning felépítése A tréningvázlat tartalmazza a tréningfeladatokat és azon túl az egyéb tevékenységeket is (pl. szünet, ebéd, séta, városnézés, esti szórakozás stb.) de ezeknél csak az időpontot és a tevékenységet, mint feladatot kell megadni, a célokat, módszereket, eszközöket nem szükséges. Az egyes oszlopok tartalma: Időpont Feladat Cél Módszer Eszközök Időpont: pontos percekre beosztás, pl. 2009. szeptember 23. 13.00-13.10 Feladat meghatározása három féle lehet: - A feladat átvétele szakirodalomból, ilyenkor szükséges a feladat konkrét megnevezése pontos oldalszám szerinti hivatkozással, a feladat leírása ilyenkor szükségtelen. Pl. Személyészlelési változatok (Rudas, 2004:258) - Ha egy talált feladatot saját ötlettel átalakítunk, akkor az előzőben alkalmazott megnevezés és hivatkozás után pontosan leírjuk, hogy milyen módon alakítottuk át a feladatot, vagy mi a változás a feladathoz képest. Pl. Személyészlelési változatok (Rudas, 2004:258) Saját átalakítás: A nyolc kategória közül csak négyet alkalmazunk, ezek: étel, ital, szín, ruházat. - Ha saját ötletünk a feladat, akkor nevet adunk neki, utána odaírjuk, hogy „(saját ötlet alapján)”, majd leírjuk a játék lényegét érthető módon. A feladatok tartalmazzanak célmeghatározást, bemelegítő, hangulatalapozó részeket, szükség esetén (egymást kevéssé ismerő csoporttagoknál) ismerkedési részeket, a tréning témájához illeszkedő ún. tematikus feladatokat (ezeken legyen a hangsúly időben is), valamint zárófeladato(ka)t. Cél: A feladat célját kell beazonosítani néhány szóban. Pl. ismerkedési feladat, hangulatfokozó feladat, mozgásos feladat, nonverbális kommunikáció fejlesztése, empátia fejlesztése, meggyőzés képességének fejlesztése, csoportzárás stb. Módszer: A módszer megnevezése, speciális módszerek esetén leírása. Pl. egyéni feladat, páros feladat, kiscsoportos feladat, plenáris feladat, mozgásos feladat stb. Speciális módszer esetén a leírás pl. „A csoporttagok felállnak körben szorosan egymás mellé, és jelre becsukott szemmel elkezdenek sétálni, ki egymásra figyelve, ki mással nem törődve….” Eszközök: A feladathoz szükséges összes tárgyi eszköz végiggondolása és leírása. Pl. 10 db A4-es lap, olló, 2 db toll. 3 Juhász Erika: Tréningek tervezése és szervezése. In Henczi Lajos (szerk): Felnőttoktató. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009., 328-332. p.

12. 11 2. Önismeret a pályaorientációban Önmagunk megismerése, reális önértékelése nélkül nem lehet eredményesnek lenni, és így nehezen tudjuk csak megteremteni az életünk szükséges feltételeit. A pályaválasztás, pályaépítés során szinte azonos fontosságú a megélhetés és az önmegvalósítás vágya. Hiszen nem választhatunk olyan pályát, munkahelyet, ami nem teszi lehetővé önmagunk és családunk fenntartását, de hosszútávon az olyan választás is káros lehet, ami személyiségünknek nem hagyja részben vagy teljes egészében kibontakozni. Ahhoz, hogy olyan foglalkozást válasszunk, amelyben később sikeresek lehetünk, és amely a mindennapok során is örömet okoz, fontos figyelembe venni és összevetni saját tulajdonságainkat és az egyes foglalkozások jellemzőit. Az önismeret nemcsak a személyiség fejlődésének, esetleges változásának az elengedhetetlen feltétele, hanem a pályaválasztási érettség kibontakozásának is. A pályaválasztási érettség azt jelenti, hogy az egyén ismeri az elhelyezkedési lehetőségeket, képes a személyiségének, tulajdonságainak megfelelő pálya, pályaterület kiválasztására. Képes elvégezni a kiválasztott szakmai képzést és nagy valószínűséggel felébred benne a szakmai beilleszkedésre irányuló törekvés. Önismeretünket folyamatosan bővíthetjük, hiszen az önmagunkról szerezhető tudás és információ tárháza nem véges, hanem folyamatjellegű. Egyes személyiségjellemzők változékonyabbak, például serdülőkorban az érdeklődési irányok gyakrabban cserélődnek, a külső környezet és belső ösztönzők által befolyásoltak. Továbbá a személyiség-összetevők nem csak hogy változhatnak, de fejleszthetők is. Az öndefiníció, önértékelés, önmeghatározás fontos elemei a pályalélektan fogalmainak. Kihatnak arra, hogy milyen munkaköröket választunk, vagy részesítünk előnyben másokkal szemben, mely munkaköröket kedvelünk meg idő elteltével, és mennyire leszünk elégedettek választásainkkal. Akárhogy döntünk, egy szakmai pálya választása visszahat személyiségünkre, változásokat okoz benne, így fontos szempont a magunkról alkotott kép előre helyezése a szakmai pálya megválasztásánál.4 4 Tókos Katalin: A serdülőkori önismeret az elméleti és empirikus kutatások tükrében – pedagógiai megközelítésben

13. 12 2.1. Önismeret fejlesztésére szolgáló gyakorlatok Füllentős 5 A csoporttagok egymás mellett ülnek, kört formázva. A feladatuk az, hogy három tényt mondjanak magukról, ezekből az egyik hamis legyen. A többi csoporttagnak az a feladata, hogy eltalálja, melyik a hamis állítás. Ha egyszer tévednek, még van esélyük a győzelemre: választhatnak a fennmaradó két lehetőség közül. Addig tart a játék, amíg az összes személy sorra nem kerül. Folytatós 6 A csoporttagok körben ülnek, valaki kiáll a csoport elé és szótlanul bemutat egy rövid jelenetet csak és kizárólag mozdulatok és gesztusok által. Kimerevít egy pózt a jelenet egy pontján, majd leül. A tőle jobbra ülő személy folytatja a történetet, ugyancsak pusztán gesztusok segítségével. Ez addig megy így, amíg mindenki sorra nem került. Utána megbeszélik, ki szerint miről szólt a történet. Garázsvásár 7 A csoporttagok garázsvásárt rendező és egymást meghívó kertvárosi polgárokat alakítanak. Mindenki megtartja a saját garázsvásárát, amelyre elhívja az ismerőseit. Mindenki 100 pengővel rendelkezik a játék elején. A körben jobbra haladva a tagok egyesével felajánlanak valamit (lehet tárgy, vagy szimbólum, de akár valamilyen tulajdonság is) eladásra, s meg is szabják a kezdő árát. Az eladásra ajánlott dolog akármi lehet, de igazán önismeretivé akkor válik a játék, ha valós, az adott személyhez ténylegesen köthető a felkínált tétel. Az kapja meg a felajánlott dolgot, akinél senki nem ajánl nagyobb összeget. Addig ajánlanak eladásra tárgyakat a tagok, amíg már senki nem akar semmit eladni. Ekkor körbe haladva mindenki elmondja, miért elégedett, miért nem azokkal a dolgokkal, amiket vett, mit szeretett volna, de valakinek több pénze volt, esetleg mitől szeretett volna, de nem tudott megszabadulni. 5 http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 6 http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 7 http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf - Aukció alapján (Letöltve: 2018. 12.20.)

14. 13 Figyelemelterelés 8 Három csoporttagon kívül a többiek félreülnek. A három játékosból kettő elmélyülten, csak egymásra figyelve, a harmadik játékost szigorúan figyelmen kívül hagyva, beszélget. A harmadik játékos feladata, hogy bármilyen rendelkezésére álló eszközzel fölhívja magára a két beszélgető figyelmét. Egyetlen eszközt nem vethet be: nem érhet hozzájuk semmivel! A figyelem felhívására szánt időkeret játékonként megszabandó, érdemes a 2-5 perces időkeretet nem átlépni. Az időkeret lejártával más személyek veszik fel a játékos szerepeket. Szekta A „szektatagok” körben ülnek, egyikőjük kimegy a szobából, ő lesz a ’kutató’. A ’tagok’ kitalálnak egy mozdulat sorozatot és azt, hogy ki legyen a vezérük. Ennek a sorozatnak van egy kiindítója és egy folyamata. Megbeszélik, mi legyen a kiindító, avagy milyen jel számítson a sorozat megkezdéseként. Lehet például az ’és’ szó kiejtése. Megbeszélik azt is, mi legyen az interakció sorozat folyamata. A folyamatot a többi ’tag’ játssza el. Például, mikor a vezér kimondja az ’és’ szót, egy másik tag kétszer a földhöz csapja a lábát. A láb földhöz csapása aztán újabb interakciót is kiválthat egy harmadik tag által, és így tovább. Miután a tagok megegyeztek az interakciókban, behívják a kutatót. A kutató feladata az, hogy a szekta vezérével beszélgetve kitalálja titkos szokásukat. A játék nehezíthető az interakció sorozatok megtöbbszörözésével. Miután a kutató megfejtette a szekta titkait, új kutatót választanak, és új kör kezdődik. 2.2. Tanulási önismeret Tanulási önismeret megszerzése során fontos a saját pszichológiai képességeink és lehetőségeink megismerése, továbbá a tanulási szokásaink hatékonyságának növelése, különböző módszerek elsajátításával. Ezek közül szerepelhet a hatékony tanulást elősegítő környezet megteremtése, a tanulási kompetenciák fejlesztése, a tanulást segítő eszközök hatékony felhasználása vagy a tanulási ritmus kialakítása. 8 http://www.egeszseg.hu/szakmai_oldalak/assets/cikkek/16-08/6-2015-segedanyag.pdf - Csak rám figyelj! alapján (Letöltve: 2018. 12.20.)

15. 14 Minden tudásterület osztozik egy dologban: elsajátításához a tanuláson keresztül vezet az út. A hatékony és gyors tanulást elősegítő technikák és hozzáállás elsajátítása a tanulásmódszertan feladata. Feladata ezeken belül fejleszteni a figyelmet, a beszédkészséget, az emlékezetet és az olvasáskészséget. Fontos a tanulás során fölmerülő hátráltató tényezőkkel való megküzdés, a tanulás rutinná alakítása, a tanuláshoz való pozitív viszony létrehozása. A tanulási technikák fejlesztése kihatással van hétköznapi életünk minőségére is. Minél több akadályt fedezünk fel tanulási technikáinkban, annál járatosabbak leszünk a problémáink felfedezésére akármilyen szituációban. Minél könnyebben képesek vagyunk tanulással kapcsolatos nehézségeink leküzdésére, annál könnyebbé, megszokottabbá válik hétköznapi problémáink megoldásának folyamata, önismeretünk fejlődik. Tanulástechnikai játékok Alliteráló név 9 A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezetője a csoport minden tagjának ad egy etikett címkét, amelyre jól láthatóan felírják a keresztnevüket, majd felragasztják magukra. Ezt követően a csoport minden tagjának ki kell találnia egy, a keresztneve kezdőbetűjével alliteráló állatnevet (pl.: Gúnár Gergő) vagy jellemzőt (pl.: Jópofa Judit), amit sorban haladva megosztanak a többiekkel is. A feladatot nehezíti, hogy mielőtt saját nevüket elmondják, meg kell ismételniük az előttük elhangzott állatot/jellemzőt + nevet is. A feladat addig folytatódik, amíg mindenki sorra kerül. A siker titka 10 A foglalkozásvezető a feladat bemutatása során arra kéri a résztvevőket, hogy idézzenek fel egy-egy olyan iskolai tanulási szituációt, amelyben nagyon sikeresek voltak. Ezt követően színes tapadós papírkorongokra írják fel, hogy a felidézett esetben a sikert minek tulajdonítják. Mindenki igyekezzen legalább 3 dolgot megnevezni. (Amennyiben nehezen megy a feladat végrehajtása, a foglalkozásvezető megoldásközpontú kérdésfeltevéssel egyénileg segítheti a résztvevőket, azaz megadhat egy-két válaszlehetőséget.) A feladatra 5 percet kapnak, majd a 9 http://mek.oszk.hu/15100/15193/ (Letöltve: 2018. 12.20.) 10 http://mek.oszk.hu/15100/15193/ (Letöltve: 2018. 12.20.)

16. 15 papírkorongokat mindenki felragasztja egy plakátra, amelynek azt a címet adhatjuk, hogy „Ettől sikeres a tanulásom”. Ezután hasonló technikával, szintén 5 perc alatt a sikertelenség okait is leírják a résztvevők, és a papírkorongokat az „Ezért sikertelen a tanulásom” plakátra ragasztják fel. Miután ezt megtették, a foglalkozásvezető megkéri a résztvevőket, hogy álljanak fel, 5-6 percig sétálgassanak a teremben, és közben olvassák el a két plakát elemeit. Amint mindenki újra helyet foglalt, a sikertelenséget összesítő plakátról kiválogatják azokat az elemeket, amelyekről úgy gondolják, tudnak rajtuk változtatni, és beszélgetnek a változtatás módjáról. Ugyanígy a sikeresség okai közül is kiemelik közösen azokat a tényezőket, amelyeket előnyös érvényesíteni, felerősíteni a tanulási tevékenységben. Ellentét 11 A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezető a fejére mutat, és azt mondja: „ez a hasam!” Erre egy játékosnak úgy kell felelnie, hogy a hasára mutat és így szól: „ez a fejem!” A válaszoló bal oldalán ülő játékosnak újabb kijelentést kell kitalálnia, amelyre az ő bal oldalán ülő tanuló fog reagálni. A játék addig folytatódik, míg mindenki sorra kerül. A kijelentések bonyolódhatnak. Például mondhatja a játékos, hogy „ez a bal mutatóujjam!” miközben a jobb combjára mutat. A válasz pedig a következő: „ez a jobb combom!” miközben a bal mutatóujjra kell mutatni. Koppintás 12 A feladat első fázisában a résztvevők párokba rendeződnek. Ha a foglalkozásvezető egyet koppint, a játékosoknak a jobb kezüket kell felemelni, azonban ha két koppintást hallanak, a bal kezüket emelik fel. A párok két tagja közül az esik ki, aki hamarabb téveszt. A második fázisban az előző kör nyerteseiből új párokat alakítunk. A feladat annyival bonyolódik, hogy egy koppintás és egy betű elhangzása után a jobb kezüket, egy koppintás és egy szám hallatán a bal kezüket, két koppintás esetén pedig mindkét kezüket fel kell emelniük. Itt is az esik ki a játékból, aki hamarabb ront. A harmadik fázisban kerül sor a végső versenyre, az eddigi győztes diákok körében. A játék újabb elemekkel bővül: egy koppintás és egy betű után a jobb kezüket, egy koppintás és egy 11 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 12 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)

17. 16 szám után mindkét kezüket, két koppintás és egy betű elhangzását követően a bal kezüket, két koppintás és egy szám elhangzása után pedig egyik kezüket sem szabad felemelni. Az nyer, aki a legtovább bírja hiba nélkül. Időgép 13 A résztvevők körben ülnek. A foglalkozásvezetőjénél egy gombolyag fonál van. A tanulók feladata, hogy felidézzék és elmeséljék, milyenek voltak 5 évvel ezelőtt (hogy néztek ki, mit csináltak, mi volt a legjellemzőbb tevékenységük, miben voltak mások). A játékot a foglalkozásvezető kezdi: miután elmondta, ő milyen volt 5 évvel ezelőtt, (a fonal végét magánál tartva) a gombolyagot tovább dobja annak, akinek következőleg mesélnie kell magáról. Miután ő is befejezte a mondandóját, a gombolyag újra továbbadásra kerül, de mindig figyelni kell arra, hogy egy kis darabot mindenkinek meg kell tartani a fonalból. A cél az, hogy fokozatosan egy pókháló alakuljon ki a résztvevők között. Ezáltal azt is látni lehet, ki nem mesélt még magáról a feladat során. Kakukktojás 14 Minden tanuló kap egy feladatlapot, melynek minden sorában 4 szó szerepel. A tanulók feladata lesz soronként a kakukktojás megtalálása. Az egyéni megoldást követően csoportosan megindokolható, hogy miért esett a választás az adott szóra. Tanulási képességfejlesztő módszerek 15 A tanulási képesség a megismerési, a gondolkodási, a kommunikációs és az információ tárolási képességek összessége. Az élethossziglani tanulás napjainkra alapkövetelménnyé vált, nagyon sokan tanulnak új szakmát, képezik át és tovább magukat, szereznek nyelvvizsgát. A tanulás eredményességét nagymértékben befolyásolja a tanulási képesség folyamatos fejlesztése. Az általános tanulási képesség több részből tevődik össze: feladatok gyors felfogását, megértését, következtetési és problémamegoldó képességet egyaránt jelent. 13 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 14 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 15 https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013-0002_szakmodszertan- konnyuipari_szakirany/tananyag/JEGYZET-08-2.1._Kepessegfejlesztes_modsz.scorml (Letöltve: 2018. 12.20.)

18. 17 Indián beszélgetés 16 Csoportos megbeszéléseken használatos módszer. A kiindulást az adta, hogy a fiatal indiánok mindig elismételték az előttük szóló idősek gondolatait. Aki hozzászól, először elismétli az előtte szóló gondolatait, majd ezután ismerteti a sajátját. A csoportok végül ismertetik kialakított véleményüket. Segíti a fogalmazási készség, a figyelem és a lényegkiemelés fejlődését. Bármilyen téma esetén használható gyakorlat. Ne mondj se igent, se nemet! 17 A játékosok a helyiségben szétoszolva állnak. Startjelzés után mindig ketten-ketten beszélgetésbe kezdenek. Aki igent vagy nemet mond, az elveszíti társalgópartnerét, és egy újat kell keresnie, aki éppen szabad lett. Rövid idő alatt egy olyan kérdezési technikát lehet elsajátítani, hogy hogyan lehet mihamarabb a „tiltott” igent vagy nemet kicsalni. A játékvezetőnek időben kell a játék végét jelezni, ha úgy érzi, hogy mindenki beszélgetett mindenkivel. Célkitűzés: Kiváló csoportépítő gyakorlat, de fejleszti a kommunikációt, koncentrációt is - hogy nehogy a tiltott szavakat a beszéd közben kimondjuk. Találós kérdés 18 A tréner elmond egy találós kérdést: „Egy erdő szélén, egy nagy hegy lábánál egyedül él egy szerzetes. Egyik nap elhatározza, hogy felmegy a hegyre, hogy a kolostorban imádkozhasson a többiekkel. Napkeltekor útnak indul, eltölt a kolostorban néhány napot, majd hazaindul. Megint napkeltekor indul ugyanabban az időpontban, amikor felfelé elindult, és ugyanazon az úton megy. A kérdés az, hogy van-e az útnak olyan pontja, ahol a szerzetes mindkét nap ugyanabban az időpontban volt. Mindenki gondolkodik a megoldáson, majd akinek van ötlete, elmondja a többieknek, és próbálja meggyőzni őket. A cél nem a jó megoldáshoz való eljutás, a gyakorlatnak akkor van vége, ha mindenki egy véleményen van. Utána megbeszélik, nehéz volt-e rájönni a megoldásra, nehéz volt-e meggyőzni másokat, milyen eszközökkel próbálkoztak, stb. 16 http://fejlesztok.hu/images/modszerek/kooperativ_technikak.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 17 http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_3.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 18 http://fszk.hu/wp-content/uploads/2016/08/Diaktamogato_3.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)

19. 18 2.3. Pályaorientációs feladatok, gyakorlatok Bemutatkozás, jövőkép 19 A résztvevők (munkavállalás előtt álló fiatalok) körberendezik a székeket és helyet foglalnak. A foglalkozás vezetője a csoport minden tagjának ad egy etikett címkét, amelyre a résztvevők jól láthatóan felírják a nevüket, majd felragasztják magukra. A foglalkozás vezető ismerteti a feladat menetét. Elmondja, hogy a feladat során a résztvevők egyesével be fognak mutatkozni, elmondják a nevüket, ahogyan szeretnék, hogy szólítsák őket a tréning során, majd röviden, néhány mondatban összefoglalják, hogyan képzelik el magukat a munka világában. A résztvevők szabadon beszélhetnek arról, milyen szakmában dolgoznának legszívesebben, hogyan képzelik el a számukra ideális munkahelyet, főnököt, kollégákat, előrelépési lehetőségeket, stb. Ilyen vagyok – így ismernek 20 Alakítsunk ki két csoportot. Az egyik csoport a foglalkozásvezető segítségével ki fogja választani párját a másik csoport tagjai közül, mégpedig úgy, hogy mindenki húz egy névkártyát. Ha megvannak a párok, akkor mindenkinek adunk egy papírlapot. Először is arra kérjük a résztvevőket, hogy mindenki saját magára vonatkozóan írja fel a papírlapra azt a 3 tulajdonságot, ami őt a legjobban jellemzi. Majd ugyanezt tegyék meg társukra vonatkozóan is. Ha készen vannak, a páros első tagja olvassa fel azokat a jellemzőket, amiket társára írt, a másik pedig figyelje saját magáról felírt jellemzőket és nézze meg, hogy van-e ezen egyezés. Ha nincs, beszéljék meg, hogy a társa mi alapján tartotta ezeket a jellemzőket fontosnak, majd cseréljenek és járjanak el ugyanígy a másik féllel kapcsolatban is. Ha készen vannak a párok, akkor közösen megbeszélhetjük, hogy fedeztünk-e fel magunkkal kapcsolatban új tulajdonságokat vagy ugyanúgy látnak minket a többiek, mint mi saját magunkat. Önfejlesztési lehetőségtár 21 A foglalkozás vezetője ismerteti a feladatot, célját, hátterét. Az egyének húznak a 19 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 20 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 21 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)

20. 19 képességterületeket (pl. kommunikációs, kapcsolatteremtő, kézügyesség, problémamegoldási…) tartalmazó kártyák közül (mindegyikből több kártya legyen) , és próbálják önállóan végig gondolni, hogy az adott képességeket milyen hétköznapi tevékenységek közben fejleszthetjük tudatosan, de akár nem tudatosan is. Az azonos képességterülettel rendelkező résztvevők egy csoportba rendeződnek (lehetőleg 4-6 fő kerüljön egy csoportba, hogy legyen megfelelő mennyiségű ötlet) és megosztják egymással az önállóan kidolgozott fejlesztési lehetőségeket, megvitatják, pontosítják és készítenek egy közös listát az adott képességterület önfejlesztési lehetőségeire vonatkozóan. Ezt követően a csoport egy képviselője bemutatja a többieknek, milyen fejlesztési lehetőségeket ajánlanának az adott terület fejlesztésére. Pályaasszociációk 22 A csoport tagjai körben ülnek. A foglalkozásvezető mond egy szakmát, a mellette ülő az elhangzott szó utolsó betűjével mond egy újabbat. Mindenki igyekezzen a kapott betűvel olyan szakmát mondani, amit akár önmagának is el tudna képzelni, csak akkor mondjon mást, ha ilyen nem jut az eszébe. A játék 2-3 körön keresztül fusson végig. Mindenki csak a szakmát mondja, nem kell megmagyarázni, hogy miért azt mondta. A végén beszéljük meg, hogy kinek sikerült a legtalálóbb szakmákat mondania, ami akár számára is jó, és kinek sikerült a legegyedibb szakmákat mondania. Ha valamely elhangzott szakmáról kevesebbet tudnak, akkor magyarázzák meg egymásnak/meséljen róla a foglalkozásvezető. Családom foglalkozásai 23 Mindenki egyénileg gondolja végig, hogy a családjában milyen szakmák, foglalkozások fordulnak elő (szülők, nagyszülők). Ha ezzel megvannak, akkor alakítsunk 4 fős csoportokat és meséljék el egymásnak a listáikat. Válasszon ki mindenki egy olyan szakmát a listából, ami tetszik neki valamilyen ok miatt és erről meséljenek pár mondatban. Ennek a szakmának nem feltétlenül kell olyannak lennie, hogy ezzel foglalkozni is szeretnének, csak legyen valami, ami miatt tetszik neki. Pl.: a nagypapám órákat szerelt, mindig is tetszett az üzletében az a sok öreg 22 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 23 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.)

21. 20 óra. A célunk ezzel a feladattal az lesz, hogy feltérképezzük a résztvevők ismereteit a szakmákkal kapcsolatban, és hogy egymás tudását bővítsék a témával kapcsolatban.

22. 21 Milyen foglalkozás vagyok? 24 A foglalkozásvezető mindenkinek adjon egy etikett címkét, és kérje meg a résztvevőket arra, hogy egy foglalkozást írjanak erre úgy, hogy a többiek ne lássák. Ha mindenki befejezte az írást, kérjük meg őket, hogy a címkét ragasszák valakinek a hátára, de úgy, hogy az illető ne tudja, hogy mi áll rajta. Mindenkinek a hátán legyen egy címke. (Előre is elkészíthetünk etiketteket, így elkerülhetjük, hogy azonos foglalkozások kerüljenek rájuk). Ezután alakítsunk ki egy kört, válaszunk ki egy személyt, aki először tesz fel kérdést a foglalkozásával kapcsolatban. Forduljon körbe egyszer, hogy mindenki láthassa, mi szerepel a hátán, majd tegyen fel egy kérdést. A többiek csak igennel vagy nemmel válaszolhatnak. Amikor valaki felteszi a kérdést és megkapja a választ, egyet találhat a hátára ragasztott foglakozással kapcsolatban, mielőtt a következő szereplő kérdez. A kérdezés lehetősége körben halad. Osztálytalálkozó 25 A résztvevők elképzelik, hogy leérettségiztek, és 5 év múlva találkoznak. Elképzelik, hogy mit szeretnének akkora elérni (lediplomázni, még mestertanulmányokat végezni, 2 kisgyermeküket nevelni, egy adott területen dolgozni, stb.). A foglalkozásvezető jelzésére mindenki feláll, és elindulnak beszélgetni a régen látott osztálytársakkal. Úgy mesélnek nekik, mintha tényleg eltelt volna az öt év („Képzeld, épp idén szereztem meg a diplomámat!”) Időről időre a foglalkozásvezető jelez (kb. 1-2 percenként), és újabb párt keres mindenki magának, akinek elmeséli az élményeit és meghallgatja a párjáét. Ezután csoportosan összefoglalhatjuk élményeinket, kifejezhetjük reményünket arra, hogy az elhangzott tervek megvalósulnak. Gyerek vagy karrier 26 A foglalkozásvezető ismerteti a résztvevőkkel, hogy olyan szituációkat fognak bemutatni, melyekben az a konfliktushelyzet állt elő, hogy az egyénnek, vagy a családnak választani kell a karrier és a gyermekvállalás között. A foglalkozásvezető előzetesen a székek aljára ragaszt két 24 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 25 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 26 http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy _karrier.doc. (Letöltve: 2018. 12.20.)

23. 22 négy darabra szétvágott képeslapot, és akik egyforma képeslapot találnak a székek alatt, azok alkotnak egy kiscsoportot. A kialakult 3-4 fős csoport húz egy- egy szituációt és 5 perc áll rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a bemutatásra. Míg a kiscsoport tagjai felkészülnek a bemutatóra, addig a foglalkozásvezető a csoport többi tagjaival beszélgetést kezdeményez és megbeszélik, hogy találkoztak-e már ezekkel a problémákkal. Majd a csoport tagjai egyenként bemutatják a problémákat és a megoldási javaslatokat. Miután mind a két szituációt bemutatták a foglalkozásvezető megkérdezi a résztvevőket, hogy egyetértenek-e a megoldásokkal, van e más javaslatuk és valaki tudna e bemutatni valamilyen hasonló szituációt. 1. szituáció szereplői: fiú, lány, fiú szülei 27 A fiatalok egyetemisták, a lány tanárnak készül, II. éves, a fiú orvostanhallgató, ott IV. éves. 3 éve járnak együtt, albérletben laknak és közös gyermeküket várják. Nem tudják eldönteni, hogy mit tegyenek. Megtartsák-e a gyermeket. Albérletük állapota nem a legjobb, nagyobb albérlet számukra anyagilag megterhelő lenne. Eldöntötték, hogy a tanulás mellett külön munkát is vállalnak, hogy elő tudják teremteni az anyagiakat. A fiú szülei tiltakoznak a gyermekvállalás ellen, mondván ők nem tudnak több támogatást adni és féltik fiúk karrierjét, a jövőbeli orvosi pályáját. 2. szituáció szereplői: nő, barátja, nő főnöke 28 A közgazdász nő egy budapesti bankban dolgozik csoportvezetőként. Munkájában több felelősségteljes feladatot kapott, amiket sikeresen meg is oldott. Komoly karrier előtt áll, az igazgató kedvence, munkáját elismerik. Néhány éve megismerkedett egy budapesti vállalkozóval, akivel elhatározták, hogy összekötik életüket és a gyermekvállalást is eltervezték. A férfi vállalkozása Budapesthez kötött. A nőt behívja a főnöke és felajánlja neki a legnagyobb vidéki bank igazgatói posztját. Mellé lakást és személyes használatra gépkocsit biztosít. A fizetése kétszer annyi lesz, mint a jelenlegi munkahelyén. Döntenie kell, hogy elvállalja-e a felkínált ajánlatot, mert tudja, ha nem, karrierje esetleg kettétörik, mivel a főnök nem bocsátaná meg az ellenszegülést. 27 http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy _karrier.doc (Letöltve: 2018. 12.20.) 28 http://www.biharinepfoiskola.hu/kompetencia_eu/e107_files/downloads/Karriermenedzsment/Gyerek_vagy _karrier.doc (Letöltve: 2018. 12.20.)

24. 23 A saját cégem 29 A foglalkozásvezető 3-4 fős kiscsoportokat hoz létre. (A csoport létszámától függően, színes kártyák segítségével.) Minden kiscsoport 1-1 kártyát kap, melyen a „saját vállalkozásuk” neve található. Ez egy fantázianév, melyből azért következtetni lehet, hogy mivel is foglalkozik az adott cég. A következő lépésben minden csoport kap egy A/4-es lapot, ahol fel kell tüntetni, a résztvevőknek a saját erősségeiket, melyekhez munkaköröket kell társítani. A feladatban fontos, hogy mindenki nevéhez maximum 3 erősség kerülhet és csak egy munkakört vállalhat. (Ezeket a munkaköröket azonban úgy kell meghatározni, hogy nélkülözhetetlenek legyenek az adott vállalkozás fenntartásához.) Ha minden csoport készen van a saját vállalkozásával, prezentálni kell az egész csoport előtt. A prezentációk végén mindenkinek lehetősége van a hozzászóláshoz. Vitázzunk! 30 A foglalkozásvezető két csoportra osztja a résztvevőit színkártyák segítségével, és elmondja nekik, hogy most vitázni fognak. A vita témái a következők lehetnek: - otthon dolgozni vagy munkahelyen? - állami vagy multinacionális cégnél dolgozni? - külföldön vagy itthon dolgozni? Az egyik csoportnak a kérdés egyik fele, a másiknak pedig a másik fele mellett kell érvelnie. A csoportoknak 5 perc áll a rendelkezésükre, hogy megbeszéljék csoporttársaikkal az érveiket és leírják azokat. Ezt követően kezdődik a vita, amely összesen 15 percig tart. A 15 perc felénél a két csoport álláspontot cserél. A foglalkozásvezető rögzíti a vita során felmerülő érveket és ellenérveket, majd a vita végén összegzi az elhangzottakat. Különös árverés 31 Ez a feladat játékos formában világít rá munkaértékeinkre, amelyek fontos alapjai pályadöntéseinknek. A szakma- és munkahely választás során a számunkra fontos értékeket szeretnénk megtalálni az adott munkatevékenység során és ha ez teljesül, elégedett, motivált munkavállalók leszünk. Sokszor éppen ezek elégtelensége okoz pálya- vagy munkahelyváltást. 29 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 30 http://mek.oszk.hu/15100/15193/15193.pdf (Letöltve: 2018. 12.20.) 31 A PTE Emberi erőforrás tanácsadó szakos, nappalis hallgatóinak alapötlete alapján Cseh Judit véglegesítette

25. 24 A feladat leírása: Egy különös árverésen való részvételre buzdítjuk a résztvevőket. A feladat lényege, hogy mindenkinek 1000 dollárt kell elköltenie a felkínált, munkához kapcsolódó javak és juttatások között saját preferenciái alapján. Ehhez kiosztjuk az alábbi feladatlapot. Természetesen a felkínált tételek tetszés szerint variálhatók. Miután mindenki megtette tétjeit, kezdődhet az árverés! Az nyeri el az egyes tételeket, aki a legtöbbet áldozott rájuk. Amennyiben a legnagyobb tétel megegyező több csoporttagnál, mindegyikük „elkönyvelheti” magának. Feladatlap: Különös árverés Lehetőséged van 1000 dollárt „elkölteni” az alábbi tételekre. Válaszd ki, mi és mennyit ér számodra az alábbi, munkával kapcsolatos javak és juttatások közül és tedd meg tétjeidet (írd be a költségvetés oszlopába a rá szánt összeget)! Nem kell minden tételre tenned, csak arra, amely(ek) fontos(ak) számodra, viszont az összes pénzt el kell költeni. JAVAK-JUTTATÁSOK KÖLTSÉGVETÉS 200%-os fizetésemelés kinevezés cégigazgatóvá távmunka rugalmas munkaidő szabad ötletelés, újítás kívánság szerinti továbbképzés, fejlődési lehetőség fantasztikus egészségügyi biztosítás igényeidre szabott saját iroda vállalati autó sofőrrel, aki mindennap elszállít a munkahelyre és haza kedves főnök, aki mindenben támogat mennyei jósággal megáldott ügyfelek és kollégák három hónap fizetett szabadság évente bőséges ruhapénz változatos feladatok, kihívások ínyenc ebéd mindennap Y feladat32 Az ún. Y-feladat az életút-elemzés egy jól bevált eszköze. Segít feltárni az életutunk múltbéli, meghatározó eseményeit, történéseit (retrospektív szakasz), ezt követően pedig a jövőre koncentrálva tudatosítja a tervezés fontosságát. A feladat leírása: Ebben a feladatban arra kérjük az egyént, hogy rajzoljon egy – szinte a teljes papírméretet kitöltő – Y betűt az A/4-es méretű lapjára, amelyet függőlegesen tart, majd azt 32 Cseh Judit - saját feladat

26. 25 fordítsa el 90°-kal jobbra (vagyis a papírlapot fekvő helyzetbe). Így a papírlap bal oldalán van az Y alsó, egyenes szára, jobbra pedig az elágazó két vonal. A baloldalon induló kezdőpont az életünk kezdetét jelenti, vagyis a születésünk időpontját, az Y betű elágazópontja pedig a jelent, akár ez lehet a konkrét tanácsadási nap. Első kérésként azt kell átgondolni, mi történt az illetővel a születése és a jelenlegi helyzete között, mik voltak a főbb állomások, mérföldkövek, amelyeket fontosnak vél az életútja szempontjából, amelyek befolyásolták azt, hogy most itt tart (ebben lehet természetesen jó-rossz dolog egyaránt). Ez lehet három, vagy akár tizenhárom pont is, ez csak az adott személytől függ. Ezeket megkérjük, jelölje az ábrán, így elérve a jelenbe. A feladat második része a jövő átgondolása. A felfelé mutató vonal az „ideális jövőkép”, vagyis mit lát, ha minden optimálisan történik. A lefelé tartó vonal pedig a „reális jövő”, mi fog történni, ha a realitásokat is maximálisan figyelembe vesszük. Mindezek átgondolására és az ábrán való megjelenítésére kb. 10-15 percet hagyunk, azután átbeszéljük, mire jutott az egyén, rákérdezhetünk az egyes események esetleges hátterére, okokra, amelyekről úgy véljük, releváns az adott probléma, szituáció megoldásához. Sok mindent elárulhat az adott személyről/személyiségről, hogy mennyi időt szán a feladatra, mennyire részletesen gondolja át és dolgozza fel a saját életútját, ezeket hogyan kommentálja. Érdemes megfigyelni, hogy inkább a múltra, vagy a jelenre koncentrált jobban, egyáltalán meddig „mert” előre menni az időben… Megjegyzés: a gyakorlat jellegéből adódóan meglehetősen intim, belső tartalmakat is feltárhat, ezért nagyon fontos a feladat előtt a két fél közötti (tanácsadó, tanácskérő) bizalom megteremtése. Életfelfogások33 33 A PTE Emberi erőforrás tanácsadó szakos, nappalis hallgatóinak alapötlete alapján Cseh Judit véglegesítette

27. 26 Ez a feladat segít az életfelfogások beazonosításában, annak tudatosításban, ki, hogy tekint az ÉLET-re, mely szimbolikus hasonlattal tudja saját életét leginkább megfeleltetni. Életút- tervezési programok elején, ráhangoló feladatként is jól alkalmazható. A feladat leírása: Kérjük meg a résztvevőket, hogy gondolkodjanak el azon, a felkínált életfelfogások közül, melyikkel tudnak leginkább azonosulni. Az öt szimbólum: utazás, harc, játék, gép, organizmus. Amikor felkínáljuk az egyes alternatívákat, kérjük meg a jelenlévőket, hogy gyűjtsenek gondolatébresztőként néhány „megfelelést”, ami azt igazolja például, hogy az élet olyan, mint egy utazás: indulás-megérkezés, állomások, útitársak, iránytű… (gép: robot, monotónia, amortizáció, karbantartás…; játék: győztesek és vesztesek, szerencse, fair play, taktika…; harc: konfliktus, stratégia, fegyverek, páncélok…; organizmus: biológia, evolúció, reprodukció, szaporodás). Ha mindenki döntött, csoportba rendezzük őket aszerint, ki, mit választott (nem gond, ha aránytalan csoportok alakulnak ki). A csoportok feladata pedig az, hogy 10 perc alatt gyűjtsenek minél több gondolatot, kifejezést választott szimbólumuk alátámasztására. Ezt követően mindenki megosztja, mire jutott. Énkép-térkép34 Ebben a feladatban a résztvevőknek arra van lehetősége, hogy néhány irányított kérdéssel feltérképezzék önmagukat. Hagyjunk időt az elmélyülésre, mert nem biztos, hogy a válaszok azonnal megfogalmazódnak. Tapasztalatok szerint komoly önismereti munka a táblázat kitöltése és végül jó élményt nyújt a velünk kapcsolatos kérdések átgondolása és rendszerezése. A feladat leírása: Osszuk ki minden résztvevőnek az alanti Énkép-térképet és kérjük meg, töltsék ki azt. Bátorítsuk a tagokat, hogy mindenhova írjanak legalább egy választ, de jó, ha több minden is megfogalmazódik. Ha mindenki elkészült, beszéljük meg, ki mire jutott, mit miért írt le. Ha 10 főnél nagyobb a csoportlétszám, nagyon elhúzódhat a feldolgozás, ebben az esetben 3-4 fős kiscsoportokban vagy párosan javasoljuk a megbeszéléseket. Ebben az esetben fontos, hogy minden kisebb egység (pár vagy kiscsoport) adjon rövid visszajelzést, összegzést a teljes csoport felé. 34 Alapötlet: Juhász Erika–Pete Nikoletta: Életvezetési tréninggyakorlatok. https://drive.google.com/file/d/1SFuR9IGNilmKC94VhoUl_MlLMiuLSyxf/view Ebben a formában Balogh Tímea a Pécsi Tudományegyetem Emberi erőforrás tanácsadó szakos hallgató kiegészítésével Cseh Judit véglegesítette.

28. 27 ÉNKÉP-TÉRKÉP Mi mindent csináltam már korábban? Jelszavam Amire büszke vagyok… Amit tudnotok kell rólam… Ami jelenleg a legjobban érdekel… Amitől tartok… Amihez a legjobban értek… Amit szeretnék elérni szakmailag… Milyen vágyaim vannak?

29. 28 3. Pályaismereti módszertani segédletek 3.1. Példák az Országos Képzési Jegyzékből (az 522-es, és 523-as tanulmányi területekből)35 Sorszám Szint Tanulmányi terület Sorszám Szakképesítések/szakképesítés- ráépülések megnevezése Szakmacsoport Ágazati besorolás Iskolai rendszerű képzési idő Iskolarendszeren kívüli képzési idő A képzés munkarendje MKKR szint A szakképesítésért felelős miniszter A szakképesítésért felelős minisztérium a 2014. évi XX. tv. és a 152/2014. Korm. r. alapján - kiegészítő információ az OKJ rendelethez 40 31 522 01 Elektronikai gyártósori műszerész 6 XI - 480- 720 óra TK 3 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 150 51 523 01 PLC programozó 6 XI - 400- 600 óra TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 92 34 522 02 Elektromos gép- és készülékszerelő 6 XI 3 év 900- 1300 óra N, E, TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 35 www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Országos Képzési Jegyzék

30. 29 93 34 522 03 Elektronikai műszerész 6 XI 3 év 900- 1300 óra N, E, TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 547 34 522 04 Villanyszerelő 6 XI 3 év 960- 1440 óra N, E, TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 116 35 522 03 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló 6 XI - 80 - 100 óra TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 121 35 522 02 Erősáramú berendezések felülvizsgálója 6 XI - 90 - 120 óra TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 26 35 523 01 Automatikai berendezés karbantartó 5 XI 1 év 600- 700 óra N, E, TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 541 52 522 04 Villamos berendezés szerelő és üzemeltető 6 XI - 700- 800 óra TK 4 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 94 54 523 02 Elektronikai technikus 6 XI 2 év 900- 1300 óra N, E, TK 5 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 122 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus 6 XI 2 év 900- 1300 óra N, E, TK 5 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM 396 55 523 04 Orvosi elektronikai technikus 6 XI 1 év 480- 720 óra N, E, TK 5 szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter NGM

31. 30 1. Jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez 1.1. Az azonosító szám felépítése A táblázatokban szereplő szakképesítések, részszakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma 7 számjegyből áll, amely az 1. oszlop számjegyeiből tevődik össze. Szakképesítés: Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat. Részszakképesítés: Legalább egy munkakör ellátására képesít, szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza. Szakképesítés-ráépülés: A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet. A táblázatok egyes oszlopainak értelmezése: A szakképesítés azonosító száma (1. oszlop) Az 1–2. számjegy a szakképesítés szintje 1.2. 1.2.1. A B 1 Szint Meghatározás 2 21 alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg 3 31 alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a szakiskolai képzésben, illetve a Szakképzési Hídprogramban szerezhető meg 4 32 alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 5 33 alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül 6 34 középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg 7 35 középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül

32. 31 8 51 felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 9 52 felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 10 53 felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül 11 54 emeltszintű szakképesítés (technikus), amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg 12 55 emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül 13 62 felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés 1.2.2. A 3–5. számjegy a szakképesítés tanulmányi területe (3 számjegy) a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint 1 Oktatás 140 Általános oktatási ismeretek 2 Humán tudományok és művészetek 211 Képző- és iparművészet 212 Zene- és előadó-művészet 213 Audiovizuális módszerek és média-szakismeretek 215 Kézművesség 223 Anyanyelvi képzés 3 Társadalomtudományi, gazdasági, jogi képzések 313 Politikai és civil társadalmi tudományok 321 Újságíró- és riporterképzés 322 Könyvtári, levéltári ismeretek, információkezelés 340 Üzleti ismeretek és ügyvitel (általános programok) 341 Nagy- és kiskereskedelem 342 Marketing és reklám

33. 32 343 Pénzügy, bank és biztosítás 344 Könyvelés és adózás 345 Menedzsment és igazgatás 346 Titkársági és irodai munka 347 Munkahelyi ismeretek 4 Matematika, számítástechnika, egyéb természettudományos képzések 462 Statisztika 481 Számítástechnikai képzések 482 Számítástechnikai alkalmazások 5 Műszaki, ipari és építőipari képzések 520 Általános műszaki képzés 521 Gépgyártás, műszer- és fémipar 522 Energetika, elektromosság 523 Elektronika és automatizálás 524 Vegyipar 525 Gépjárművek, hajók, repülőgépek gyártása 541 Élelmiszergyártás 542 Textil-, ruha-, cipő- és bőripari képzések 543 Fa-, papír-, műanyag-, üvegfeldolgozás 544 Bányászat és kitermelőipar 581 Építészet és várostervezés 582 Építőipar, vízi, közlekedési stb. építés 6 Mezőgazdaság 621 Növénytermesztés és állattenyésztés 622 Kertészet 623 Erdőgazdálkodás 624 Halgazdálkodás 625 Vadgazdálkodás 641 Állatorvosi kisegítők képzése

34. 33 7 Egészségügy és szociális gondoskodás 720 Egészségügy (általános programok) 723 Ápolás, gondozás 724 Fogászati laboratóriumi technológia 725 Orvosi diagnosztikai és kezelési technológiák 726 Terápia és rehabilitáció 761 Gyermek- és ifjúságvédelem 762 Szociális munka és tanácsadás 8 Szolgáltatások 810 Személyi szolgáltatások (általános programok) 811 Szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, vendéglátás 812 Utazásszervezés, turizmus és szórakoztatás 813 Sportok 814 Háztartási szolgáltatások 815 Fodrászat és szépségápolás 841 Szállítási szolgáltatások 850 Környezetvédelem (általános programok) 851 Környezetvédelmi technológiák 852 Természeti környezet és élővilág 853 Kommunális és közegészségügyi szolgáltatások 861 Személyi és vagyonvédelem 862 Foglalkozás-egészségügy és balesetvédelem 863 Honvédelem 1.2.3. A 6–7. számjegy az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszáma (01– ....) 1.2.4. A szakképesítés megnevezése (2. oszlop): A szakképesítések felsorolása a táblázatban a magyar ábécé szerint történik. 1.2.5. Szakmacsoportok megjelölése a számok jelentésének a meghatározásával (3. oszlop): 1. Egészségügy

35. 34 2. Szociális szolgáltatások 3. Oktatás 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció 5. Gépészet 6. Elektrotechnika-elektronika 7. Informatika 8. Vegyipar 9. Építészet 10. Könnyűipar 11. Faipar 12. Nyomdaipar 13. Közlekedés 14. Környezetvédelem 15. Közgazdaság 16. Ügyvitel 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció 18. Vendéglátás-turisztika 19. Egyéb szolgáltatások 20. Mezőgazdaság 21. Élelmiszeripar 22. Rendészet, honvédelem és közszolgálat 23. Vízügy 1.2.6. 2.2.6. Szakközépiskolai ágazatok megjelölése a számok jelentésének megjelölésével (4. oszlop): I. Egészségügy II. Egészségügyi technika III. Szociális IV. Pedagógia V. Képző- és iparművészet VI. Hang-, film és színháztechnika VII. Bányászat

36. 35 VIII. Épületgépészet IX. Gépészet X. Kohászat XI. Villamosipar és elektronika XII. Távközlés XIII. Informatika XIV. Vegyipar XV. Vegyész XVI. Építőipar XVII. Könnyűipar XVIII. Faipar XIX. Nyomdaipar XX. Közlekedésépítő XXI. Közlekedés XXII. Közlekedésgépész XXIII. Környezetvédelem XXIV. Közgazdaság XXV. Ügyvitel XXVI. Kereskedelem XXVII. Vendéglátóipar XXVIII. Turisztika XXIX. Optika XXX. Szépészet XXXI. Agrár gépész XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXV. Földmérés XXXVI. Élelmiszeripar XXXVII. Sport

37. 36 XXXVIII. Rendészet és közszolgálat XXXIX. Közművelődés XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika XLI. Vízügy XLII. Előadóművészet XLIII Honvédelem 1.2.7. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma (5. oszlop): Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben indítható. A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 62 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 15 órában a foglalkoztatási ismereteket, amely szakképesítéseknél e követelmények előírásra kerültek. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám (6. oszlop): Amennyiben a cellában „-” jelölés látható, az adott szakképesítés megszerzésére irányuló képzés kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben indítható. A képzési idő magában foglalja a foglalkoztatással összefüggő 60 órás idegen nyelvi képzést, továbbá legalább 15 órában a foglalkoztatási ismereteket, amely szakképesítéseknél e követelmények előírásra kerültek. A képzés munkarendje (7. oszlop): Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak alapján nappali, esti, levelező, távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzések. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén: az OKJ-ban meghatározott óraszámban megtartott képzés (tanfolyami képzés) vagy távoktatás. 1.2.8. 1.2.9. Jelölések: Nappali N Esti E Levelező L Egyéb sajátos munkarend S Iskolarendszeren kívüli, adott óraszámú képzés (tanfolyami képzés) TK Távoktatás T 1.2.10. MKKR szint (8. oszlop) A szakképesítésnek a Magyar Képesítési Keretrendszer 1–8-ig terjedő besorolási rendszere szerinti szintje.

38. 37 1.2.11. A szakképesítésért felelős miniszter (9. oszlop) A szakképesítésért felelős ágazati miniszter megjelölése.

39. 38 3.2. Példa szakmai és vizsgakövetelményre A 243. sorszámú Villanyszerelő megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye36 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04 1.2. Szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő 1.3. Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 1.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszám: 960-1440 óra 2. EGYÉB ADATOK 2.1. A képzés megkezdésének feltételei: 2.1.1. Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában 2.1.2. Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető e rendelet 3. számú mellékletében az Elektrotechnikaelektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában 2.2. Szakmai előképzettség: - 2.3. Előírt gyakorlat: - 2.4. Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek 2.5. Pályaalkalmassági követelmények: - 2.6. Elméleti képzési idő aránya: 30% 2.7. Gyakorlati képzési idő aránya: 70% 2.8. Szintvizsga: nappali rendszerű oktatás vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás esetén kötelező 2.9. Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. 3. PÁLYATÜKÖR 3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok) A B C 3.1.1. FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök) 36 www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Szakmai és vizsgakövetelmények

40. 39 3.1.2. 8136 Épületvillamossági szerelő, Épületvillany-szerelő 3.1.3. villanyszerelő Épületvilágítás-szerelő 3.1.4. Karbantartó villanyszerelő 3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása: Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést, fotovoltaikus berendezést szerel, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet, karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. Munkáját műszaki dokumentáció alapján, a szakmai szabályok és követelmények figyelembevételével végzi, munkájáról dokumentációt készít A szakképesítéssel rendelkező képes: - egyszerű multimédiás és kommunikációs alkalmazásokat kezelni - adatmentést végezni, informatikai biztonsági eszközöket használni - LAN és WAN hálózatokat használni - terveket, műszaki leírásokat olvasni, értelmezni - fém és műanyag munkadarabokat megmunkálni - villamos és mechanikai kötéseket készíteni - kisgépeket, kéziszerszámokat használni a technológiai alapműveleteknél - csatlakozó vezetéket létesíteni - fogyasztásmérő helyet kialakítani - lakás és épület elosztó berendezést szerelni - erősáramú és gyengeáramú alapszerelést létesíteni - épület villamos berendezést szerelni, javítani, karbantartani, kezelését betanítani - világítási berendezést szerelni - szabadvezetéki csatlakozó vezetéket létesíteni az érvényes előírások szerint - kábeles csatlakozó vezetéket létesíteni - víz és tűzzáró kábelátvezetést készíteni - külső villámhárító berendezést szerelni - belső villámvédelmet kialakítani - üzemi ellenőrző méréseket és vizsgálatokat végezni - ipari energia elosztó hálózatot szerelni - ipari elosztó berendezést szerelni, telepíteni - kapcsoló berendezést szerelni, telepíteni - vezérlő- és szabályozó berendezést szerelni, telepíteni - fotovoltaikus berendezést szerelni - ipari villamos berendezést javítani, karbantartani, kezelését betanítani - egyen és váltakozó áramú gépet telepíteni, működtetni 3.3. Kapcsolódó szakképesítések A B C 3.3.1. A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés 3.3.2. azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja 3.3.3. 35 522 02 Erősáramú berendezések felülvizsgálója szakképesítés-ráépülés 3.3.4. 35 522 03 Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló szakképesítés-ráépülés 3.3.5. 35 522 04 Kisfeszültségű csatlakozó- és közvilágítási FAM szerelő szakképesítés-ráépülés

41. 40 3.3.6. 35 522 06 Kisfeszültségű kábelszerelő szakképesítés-ráépülés 3.3.7. 35 522 07 Kisfeszültségű szabadvezeték hálózati FAM szerelő szakképesítés-ráépülés 3.3.9. 35 522 10 Szakszolgálati FAM szerelő szakképesítés-ráépülés 3.3.10. 35 522 11 Villamos alállomás kezelő szakképesítés-ráépülés 3.3.11. 35 522 12 Villamos elosztóhálózat szerelő, üzemeltető szakképesítés-ráépülés 3.3.12. 35 522 13 Villamos gép és -készülék üzemeltető szakképesítés-ráépülés 3.3.13. 35 522 14 Villamos hálózat kezelő szakképesítés-ráépülés 3.3.14. 35 522 15 Villamos távvezeték építő, üzemeltető szakképesítés-ráépülés 3.3.15. 35 522 16 Villámvédelmi felülvizsgáló szakképesítés-ráépülés 3.3.16. 35 861 01 Elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő szakképesítés-ráépülés 3.3.17. 35 522 17 Megújuló energiatermelő berendezések üzemeltetője szakképesítés-ráépülés 3.3.18. 35 522 18 Középfeszültségű FAM szerelő távolból végzett technológiával szakképesítés-ráépülés 3.3.19. 35 522 20 Kisfeszültségű mérőhelyi FAM szerelő szakképesítés-ráépülés 4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK A B 4.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti 4.2. azonosító száma megnevezése 4.3. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok 4.4. 10023-12 Épületvillamossági szerelés 4.5. 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése 4.6. 11497-12 Foglalkoztatás I. 4.7. 11499-12 Foglalkoztatás II. 4.8. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK 5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele. Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele: A B C 5.2.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak 5.2.2. azonosító száma megnevezése a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége 5.2.3. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok írásbeli 5.2.4. 10023-12 Épületvillamossági szerelés gyakorlati 5.2.5. 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése gyakorlati 5.2.6. 11497-12 Foglalkoztatás I. írásbeli 5.2.7. 11499-12 Foglalkoztatás II. írásbeli

42. 41 5.2.8. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető. 5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai: 5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági vagy villamos berendezés szerelési feladat A vizsgafeladat ismertetése: Épületvillamossági szerelés esetén a vizsgázó műszaki dokumentáció alapján készítse el egy világítási- és informatikai- vagy jelző hálózat installációs és kapcsolási feladatát. Villamos berendezés szerelés esetén a vizsgázó műszaki dokumentáció alapján végezze el egy villamosgép-vezérlő berendezés szerelését. A hálózaton illetve berendezésen végezzen villamos méréseket és azt dokumentálja A vizsgafeladat időtartama: 300 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 60% 5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági tervek készítése, technológiai leírás A vizsgafeladat ismertetése: Megadott dokumentáció alapján tervezze meg egy épület, helyiség villamos áramköreit. A megadott dokumentáció alapján a villamos áramkörök tervezése történhet az áramkörök vizsgázó általi önálló kialakításával vagy a részlegesen megadott áramkörök szakszerű kiegészítésével. Készítsen a feladathoz kapcsolódó számításokat. Határozza meg a munkatevékenység technológiai sorrendjét és a szükséges anyagokat, eszközöket A vizsgafeladat időtartama: 120 perc A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység A vizsgafeladat megnevezése: Épületvillamossági és villamos berendezési ismeretek A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli központilag összeállított vizsga kérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott 10023-12 Épületvillamossági szerelés és 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó berendezések szerelése modulok témaköreinek mindegyikét tartalmazza A vizsgafeladat időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20% 5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok: A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában 5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: - 6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A

43. 42 6.1. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 6.2. Lézeres- és egyéb szintező 6.3. Villanyszerelő kéziszerszámok, kisgépek 6.4. Munkaállvány 6.5. Dobozhely fúrók, horonymarók, ipari porszívó, véső- és fúrógépek 6.6. Földmunka kézi szerszámai 6.7. Oszlopállítás eszközei 6.8. Vezeték-, és kábelszerelés eszközei 6.9. Fémipari kéziszerszámok és kisgépek 6.10. Szögbelövő, szögbeverő 6.11. Villamos mérőműszerek 6.12. Hosszmérő eszközök (mérőszalag) 6.13. Informatikai és adatrögzítő eszközök 6.14. Présszerszámok 6.15. Védőfelszerelések (mászóvas, biztonsági öv, védősisak) 6.16. Környezetszennyező anyagok gyűjtői 6.17. Hegesztő, forrasztó és melegítő berendezések

44. 43 3.3. Példa szakképzési kerettantervre S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V a 34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ37 I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és – a 34 522 04 azonosítószámú Villanyszerelő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült. II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 522 04 A szakképesítés megnevezése: Villanyszerelő Szakmacsoport: 6. Elektrotechnika-elektronika Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 30 % Gyakorlati képzési idő aránya: 70 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra. 37 www.nive.hu / Szakképzési dokumentumok / Szakképzési kerettantervek

45. 44 III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 6. Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában Szakmai előképzettség: - Előírt gyakorlat: - Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: - IV. A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség - - Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül heti óraszám szabadsávval éves óraszám szabadsávval 9. évfolyam 14,5 óra/hét 522 óra/év 17 óra/hét 612 óra/év Ögy 140 140 10. évfolyam 23 óra/hét 828 óra/év 25 óra/hét 900 óra/év Ögy 140 140 11. évfolyam 23 óra/hét 713 óra/év 25,5 óra/hét 790 óra/év Összesen: 2343 óra 2582 óra évfolyam heti óraszám szabadsáv nélkül éves óraszám szabadsáv nélkül heti óraszám szabadsávval éves óraszám szabadsávval 1. évfolyam 31,5 óra/hét 1134 óra/év 35 óra/hét 1260 óra/év Ögy. 160 óra 160 óra 2. évfolyam 31,5 óra/hét 976óra/év 35 óra/hét 1085 óra/év Összesen: 2270 óra 2505 óra

46. 45 1. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként Szakmai követelmény- modulok Tantárgyak Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám ögy elméleti heti óraszám gyakorlati heti óraszám 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2 2 10007-12 Informatikai és műszaki alapok Műszaki informatika gyakorlat 2 2 Műszaki ismeretek 2,5 2,5 Műszaki gyakorlatok 3 60 3 60 10023-12 Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés 1,5 3 2,5 2 Épületvillamossági szerelés gyakorlata 3 60 15 100 16,5 80 4 Épületvillamossági mérések gyakorlat 0,5 20 2 40 2 20 1

47. 46 Vállalkozási ismeretek 1 1 Ipari elektronika 1 1 Elektrotechnikai számítások 1 1 1 1 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése Villamosipari anyagismeret 0,5 1 0,5 1 Villamos gépek és berendezések 3 3 Villamos műszaki ábrázolás 1 1 1 1 Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata 14,5 14 Összes óra 6 8,5 6 17 8,5 14,5 8 23,5 12,5 19 Összes óra 14,5 140 23 140 23 31,5 160 31,5 A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

48. 47 2. számú táblázat A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Szakmai követelménymodul Tantárgyak/témakörök Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással Szakközépiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám Összesen Óraszám Összesen 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam e gy ögy e gy ögy e gy e gy ögy e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 18 18 18 18 Munkavédelmi alapismeretek 4 4 4 4 Munkahelyek kialakítása 4 4 4 4 Munkavégzés személyi feltételei 2 2 2 2 Munkaeszközök biztonsága 2 2 2 2 Munkakörnyezeti hatások 2 2 2 2 Munkavédelmi jogi ismeretek 4 4 4 4 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 15 15 15 15 Munkajogi alapismeretek 4 4 4 4 Munkaviszony létesítése 4 4 4 4 Álláskeresés 4 4 4 4 Munkanélküliség 3 3 3 3 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 62 62 62 62 Nyelvtani rendszerzés 1 10 10 10 10 Nyelvtani rendszerezés 2 10 10 10 10 Nyelvi készségfejlesztés 24 24 24 24 Munkavállalói szókincs 18 18 18 18

49. 48 10007-12 Informatikai és műszaki alapok Műszaki informatika gyakorlat 72 72 72 72 Informatikai alapismeretek 18 18 18 18 Irodai alkalmazások 36 36 36 36 Számítógépes hálózatok használata 18 18 18 18 Műszaki ismeretek 90 90 90 90 Egyenáramú áramkörök 18 18 18 18 Mágneses tér és váltakozó áram 18 18 18 18 Szakrajz alapjai 18 18 18 18 Fémek és ötvözetek 14 14 14 14 Nemfémes anyagok 12 12 12 12 Minőségbiztosítás 10 10 10 10 Műszaki gyakorlatok 108 60 108 108 60 108 Anyagok és szerszámok 54 54 54 54 Mérések 18 18 18 18 Mechanikai és villamos kötések 36 36 36 36 10023-12 Épületvillamossági szerelés Épületvillamossági szerelés 54 108 162 90 62 152 Csatlakozó vezetékek 10 30 40 16 12 28 Épületvillamossági hálózatok, berendezések 34 36 70 52 22 74 Érintésvédelem (Hibavédelem) 10 24 34 22 10 32 Villámvédelem 18 18 18 18 Épületvillamossági szerelés gyakorlata 108 60 540 100 648 594 80 124 718 Csatlakozó vezetékek 20 30 50 30 30 60 Épületvillamossági hálózatok, berendezések I. 15 110 125 133 7 140

50. 49 Épületvillamossági hálózatok, berendezések II. 15 113 128 133 9 142 Épületvillamossági hálózatok, berendezések III. 18 107 125 133 7 140 Épületvillamossági hálózatok, berendezések IV. 15 110 125 135 5 140 Érintésvédelem (Hibavédelem) 25 30 55 30 30 60 Villámvédelem 40 40 36 36 Épületvillamossági mérések gyakorlat 18 20 72 40 90 72 20 31 103 A munka megkezdése előtt, a munka-folyamatban és a munka átadásakor szükség szerint mérések és vizsgálatok végzése 4 12 16 12 8 20 Üzemi ellenőrző mérések és vizsgálatok végzése 5 20 25 20 7 27 Hiba meghatározáshoz mérések, vizsgálatok elvégzése 5 20 25 20 8 28 Szerelői ellenőrzés végzése, dokumentálása 4 20 24 20 8 28 Vállalkozási ismeretek 31 31 31 31 Vállalkozás környezete, személyi feltételei, vállalkozási formák 11 11 11 11 Vállalkozások gazdálkodása 10 10 10 10 Vállalkozások PR tevékenysége 10 10 10 10 Ipari elektronika 31 31 31 31 Elektronikai alapok 15 15 15 15

51. 50 Analóg alapáramkörök 8 8 8 8 Digitális alapáramkörök 8 8 8 8 Elektrotechnikai számítások 36 36 72 36 31 67 Elektrotechnika I. 36 36 36 36 Elektrotechnika II. 36 36 31 31 10024-12 Villamos gépek és ipari elosztó-berendezések Villamosipari anyagismeret 18 36 54 18 31 49 Villamos vezetékek 9 9 9 9 Villamos szigetelő-anyagok, műanyagok 9 9 9 9 Elektronikai alkatrészek 18 18 15 15 Villamos gépek anyagai 18 18 16 16 Villamos gépek és berendezések 93 93 93 93 Villamos forgógépek 20 20 24 24 Transzformátorok 16 16 16 16 Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása 17 17 17 17 Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása 20 20 18 18 Ipari villamos berendezés szerelése 20 20 18 18 Villamos műszaki ábrázolás 36 31 67 36 31 67 Villamosipari műszaki dokumentálás I. 36 36 36 36 Villamosipari műszaki dokumentálás II. 31 31 31 31 Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata 450 450 434 434 Villamos forgógépek 64 64 64 64 Transzformátorok 64 64 64 64

52. 51 Villamos gépek, készülékek hibáinak javítása 96 96 96 96 Villamos gépek és készülékek üzemeltetése, szerelése, javítása 100 100 92 92 Ipari villamos berendezés szerelése 94 94 86 86 Villamos gépek és berendezések ellenőrzése 32 32 32 32 Összesen: 216 306 140 216 612 140 263 450 2063 288 846 160 387 589 2110 Összesen: 522 828 713 2343 1134 976 2270 Elméleti óraszámok/aránya 695 óra / 29,7 % 675 óra / 29, 7 % Gyakorlati óraszámok/aránya 1648 óra / 70,3 % 1595 óra / 70,3 % Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat A táblázatban aranysárga háttérrel kiemelt szakmai követelménymodulok az ágazati közös tartalmakat jelölik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás

53. 52 3.4. EMMI rendelet 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelet a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról - részletek – 1. § (1) Az 1. melléklet a felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket leíró általános jellemzőket, kompetenciákat határozza meg. (2) A 2. melléklet a felsőoktatási szakképzésben valamennyi felsőoktatási szakképzés közös moduljának jellemzőit és képzési területenként a felsőoktatási szakképzések képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. (3) A 3. melléklet képzési területenként a felsőoktatási alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. (4) A 4. melléklet - a tanári szakok kivételével - képzési területenként a felsőoktatási mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. (5) Az 5. melléklet a magyar és külföldi felsőoktatási intézmények közös képzéseinek követelményeit határozza meg. (6) A 6. melléklet a hitéleti képzés szakjainak képzési és kimeneti követelményeit határozza meg. 2. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben az elsajátítandó szakmai kompetenciák részét képezi a szaknak, szakképzésnek megfelelő informatikai írástudás, digitális képzési tartalmak ismerete, továbbá az egészségfejlesztési, fenntartható fejlődési alapismeretek, amelyek magukban foglalják a környezet-, baleset-, munka- és fogyasztóvédelem alapismereteit is. 3. § (1) Ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei a képzést megkülönböztető speciális jegyek pont alatt másként nem rendelkezik, a képzés a tantervében meghatározottak szerint teljes idejű képzésben és részidős képzésben, valamint távoktatásként is megszervezhető. (2) Az e rendelettel meghatározott képzési és kimeneti követelményeket kell alkalmazni a teljes idejű és részidős, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzésben és felsőoktatási szakképzésben is. 4. § Az alap- és mesterképzési szakokon, felsőoktatási szakképzésekben a szak, szakképzés a képzési program jellege alapján lehet: a) kiemelten elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70-80 százalék, b) elméletorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60-70 százalék, c) kiegyensúlyozott, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretátadáshoz képest az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40-60 százalék, d) gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60-70 százalék vagy e) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadáshoz képest a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70-80 százalék.

54. 53 1. melléklet a 18/2016. (VIII. 5.) EMMI rendelethez A VÉGZETTSÉGI SZINTEKET LEÍRÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK, KOMPETENCIÁK 1. A felsőoktatási szakképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői Felsőoktatási szakképzésben felsőoktatási szakképzettséget az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal: a) tudása - Rendelkezik egy adott szakterülethez kapcsolódó általános és szakspecifikus elméleti és gyakorlati ismeretekkel. - Az elméleti és gyakorlati tudása rendszerbe szerveződik. - Ismeri szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit. - Rendelkezik az adott szakma hosszú távú, és magas szintű műveléséhez szükséges gyakorlati módszerekkel és eszközökkel kapcsolatos biztos ismeretekkel. - Ismeri anyanyelven a szakterület szakmai szókincsét, és legalább egy idegen nyelven alapszintű nyelvismerettel rendelkezik. - Ismeri azokat az értékeket, amelyek szakmáját a jelenkori műveltség keretébe kapcsolják. b) képességei - Ellátja a szakképzettségének megfelelő munkakört. - Az adott szakma feladatait a szükséges módszerek és eszközök kiválasztásával, egyedi és komplex alkalmazásával tervezi és oldja meg. - Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességei révén szakmailag együttműködik. - Fejleszti tudását, és ehhez alkalmazza a tudásszerzés, önfejlesztés különböző módszereit és képes használni a legkorszerűbb információs és kommunikációs eszközöket. - Felismeri személyes fejlődése és a közjó szolgálata közötti összefüggést. c) attitűdje - Nyitott az adott szakterület új eredményei, innovációi iránt, törekszik azok megismerésére, megértésére és alkalmazására. - Folyamatos önképzésre törekszik. - Önkritikus saját munkájával kapcsolatosan. - Elfogadja és hitelesen közvetíti szakmája társadalmi szerepét, értékeit. - Új, váratlan élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését. - Nyitott a szakmájához kapcsolódó, de más területen tevékenykedő szakemberekkel való szakmai együttműködésre. c) autonómiája és felelőssége - Önállóan végzi munkáját, folyamatos önellenőrzés mellett. - Felelősséget vállal saját és az általa vezetett szakmai csoport munkájáért, eredményeiért és kudarcaiért. - Képzettségi szintjének megfelelő felelősségtudattal rendelkezik és reflektál saját tevékenységének következményeire. 2. Az alapképzésben szerezhető végzettségi szint jellemzői Alapképzésben alapfokozatot az szerezhet, aki rendelkezik a következő tudás, képesség, attitűd, illetve autonómia és felelősség kompetenciákkal: a) tudása - Átfogóan ismeri az adott képzési terület tárgykörének alapvető tényeit, irányait és határait. - Ismeri a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.

Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf

Esté a ler uma amostra.

Confira estes a seguir

Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf

Mais Conteúdo rRelacionado

Semelhante a Pályaorientációs módszertani kiadvány.pdf (20)

Mais de Balazs Pankasz (20)

Mais recentes (20)