1. Populációs és
kulturális
tényezők a
viselkedésben
Kerepesi Andrea és
Molnár Csaba
2. Kultúrák összehasonlításának
módszertana
Vizsgálatok három fő faktor alapján
csoportosíthatók (van de Vijver, 2002):
(1) kontextuális faktorok részei-e a
vizsgálatnak
(2) feltáró vagy hipotézist ellenőrző
vizsgálat
(3) struktúra vagy szint-központú
vizsgálat
Ezek alapján 8 vizsgálati típus
3. (1) Kontextuális faktorok
szerepe
• pl. a résztvevők személyisége,
szocioökonómiai státusza, iskolázottsága,
életkora, stb.
• Elsősorban országok közti összehasonlításkor
fontosak
• figyelembe vételével ezen vizsgálatok
eredményei kevésbé félrevezetőek, pontosabban
értelmezhetőek és könnyebben
interpretálhatóak.
4. (2) Feltáró vizsgálatok
• kultúrák közti
különbségek kimutatása
a cél
• a vizsgálatot megelőzően
nincs korábbi
hipotézisük arról, hogy a
különbségek milyen
jellegűek
• kutatások kezdetén
jellemzőek.
5. (2) Hipotézistesztelő
vizsgálatok
• Vizsgálatok későbbi
fázisára jellemző
• a kutatóknak már
vannak
elképzeléseik, hogy a
kultúrák közt milyen
eltérések lehetnek
6. (3) Struktúra és szint központú
vizsgálatok
• struktúra központú
vizsgálat
– egy struktúra (pl.
individualizmus) meglétét
vizsgálják az adott
kultúrában
• szint-központú vizsgálat
– egy adott struktúra
milyen szinten van
jelen a vizsgált
kultúrában
7. Vizsgálat típusa a faktorok
alapján I.
Explorációs Hipotézis tesztelő
Struktúra központú
Környezeti (1) (2)
faktorok Struktúra-központú, Struktúra központú,
szerepét pszichológiai általánosíthatóság
figyelembe különbségeket ot néző
veszi figyelembe vevő vizsgálat
vizsgálat
Környezeti (3) (4)
faktorok Struktúra központú Struktúra központú
szerepét nem ökológiai kapcsolat környezeti
veszi elmélet
figyelembe
8. Vizsgálat típusa a faktorok
alapján II.
Explorációs Hipotézis tesztelő
Szint-központú
Környezeti (5) (6)
faktorok Szint-központú, Szint központú,
szerepét pszichológiai általánosíthatóságot
figyelembe különbségeket néző
veszi figyelembe vevő Vizsgálat
vizsgálat
Környezeti (7) (8)
faktorok Szint központú Szint központú
szerepét nem ökológiai kapcsolat környezeti elmélet
veszi
figyelembe
9. Párosodási rendszerek az
embernél
• monogámia, poligínia és
poliandria is ismert
• Az, hogy melyik alakul ki,
– ökológiai hatások,
– a földrajzi szélesség
függvénye is.
• Föld különböző pontjain
különböző párosodási
stratégiákat folytatnak,
amelyek a helyi klimatikus
viszonyok következményei.
(Miller, 2000)
10. Párosodási rendszerek a
trópusokon
• inkább poligámia jellemző
(83%: poligín, 16.5%
monogám, 0.5%
poliandrikus)
• a meleg éghajlat miatt
bőséges
táplálékellátottság
• nők képesek a férfiak
segítsége nélkül is élelmet
találni maguknak és
gyereküknek
• nem kerül jelentős
hátrányba az az utód,
amelyiknek apja nem
segíti anyját
11. Párosodási rendszerek a
trópusokon
• férfiaknak megéri több energiát
fektetniük új partnerek
felkutatásába mint a szülői
gondoskodásba
Példa: ausztráliai őslakosok
– poligínia van (akár 10
feleség/férfi)
– lányokat születésükkor eljegyzik,
általában egy idős férfihoz adják.
– a nők párt csak házasságon kívül
tudnak választani, fiatal férfiak
csak idősek feleségeivel tudnak
párosodni
12. Párosodási rendszerek a
hidegebb éghajlaton
• rosszabb a
táplálékellátottság (főleg
télen),
• nők nem képesek egyedül
összegyűjteni kellő
mennyiségű élelmet.
• szükséges az apa
gondoskodása, hiszen az
apa nélkül felnövő gyerekek
nagy hátrányban vannak.
• a férfiaknak érdemes a
gondoskodásra fordítaniuk
energiáik nagy részét.
13. Párosodási rendszereket
befolyásoló egyéb tényezők
• környezeti jellegzetességek
• a jövőbeli források előre
jelezhetősége
• a parazitáltság (Gangestad &
Simpson 2000)
• Csoportméret gyűjtögető
társadalmaknál
• mortalitás fő tényezői előre
jelezhetőek-e (pl. járványok,
természeti katasztrófák nem
előre jelezhetőek)
14. Jó gének vagy jó szülő?
• egy apa kétféleképpen
segítheti az utódját:
– jó géneket ad neki
(GGSS – good genes
sexual selection), vagy
– jó szülő módjára
gondoskodik róla.
• A szülői
gondoskodásba
(parental investment –
PI) való befektetés eltérő
a különböző ökológiai
környezetben élő
népcsoportok között.
15. Szociális viselkedés
kultúrafüggő jellegzetességei
• Latin-amerikai és észak-
amerikai csoportok
(Argyle, 1988)
• a latin-amerikaiak többször
veszik fel a szemkontaktust
• többször fordulnak egymás
felé
• többször érintik meg
egymást beszéd közben,
• közelebb állnak a másikhoz
beszélgetés közben, mint az
észak-amerikaiak.
16. Család, mint szociális csoport
vizsgálata
Két vizsgálati szempont :
struktúra és funkció.
1. család struktúráját jelenti,
hogy hány tagból áll,
valamint hogy e tagoknak mi
a pozíciójuk a családon
belül.
2. funkció:a család mennyire
képes kielégíteni a tagok
szociális és pszichológiai
igényeit, pl. menedék,
törődés egymással, a gyerek
felnevelése, stb.
17. Család és kultúra
• Minden társadalomnak
megvannak az íratlan
szabályai a családtagok
szerepére vonatkozóan
• Mások a jellemző
családméretek, a család
struktúrája és funkciója.
• A gyűjtögető társadalmakra
a kisebb családok, míg a
földművelő kultúrákra a
nagyobb családok
jellemzőek.
18. Családtípusok
Kétgenerációs családok
• a nukleáris család,
ahol a két szülő és a
gyerekek élnek együtt.
• egyszülős családok,
ahol csak az egyik (elvált
vagy eleve egyedül élő)
szülő és a gyerekek
élnek egy családként.
19. Családtípusok
Háromgenerációs
családok: nagyszülők,
a szülők és gyerekeik,
valamint sokszor
további rokonok élnek
együtt.
Ezen belül többféle családtípus többféle
szempont alapján:
• pl. az anyai vagy az apai
leszármazásvonal él-e együtt,
• monogám vagy poligín család (pl. iszlám
családoknál)
20. Családszerkezetet
befolyásoló egyéb tényezők
ökológiai viszonyok
– mezőgazdasági társadalmakban a kiterjedt
családok a jellemzőek.
– vadászó-gyűjtögető társadalmakban, illetve a
nagyvárosokban nukleáris család
politikai rendszer ill. vallás:
– poligám családok az iszlám országokban
elfogadottak vallási és törvényi szempontból is
– nyugat-európai és amerikai országokban nem
elfogadott
21. Kognitív képességek
variabilitása
• kognitív képességbeli
variabilitás teszi
alkalmassá az embert
arra, hogy egy adott
kulturális
kontextusban sikeres
legyen. (Sternberg,
1997)
• kulturális háttér az
egyes csoportokban
eltérő, így eltérő
képességekre van
szükség
23. Kezdeti IQ-mérések
• Tesztek a nyugati
alapismereteket
feltételezik, ezért
félrevezető eredmények
• Nyelvi nehézségek, olvasás
ismeretének hiánya
• Környezeti tényezők:
"intelligencia", amelynek
mérésére kidolgozták a
teszteket, eltérő jelentéssel
bíró fogalom a különböző
kultúrákban
24. „Intelligencia” szó jelentése
környezetfüggő
• Nyugati kultúrák:
racionális döntési
képességet
• a keleti kultúrák: a
szociális interakciókban
való sikeres "navigálás"
képessége
• Afrika: "okosság„,
„szociális
felelősségérzet"
25. Kognitív képességek és
környezet
• A sikeresség
feltétele, hogy az
illető kihasználja
erősségeit, és
kompenzálja
gyengéit.
• Az erősségek és
gyengeségek
azonban az eltérő
környezetben
eltérőek.
26. Példa: kenyai gyerekek és a
Raven-teszt
• Sternberg et al, 2001
• Kenyai gyerekek
• Falusi környezetben
élnek
• Egész család földet
művel, szinte minden
gyerek földet fog művelni
egész életében
• Fontos a növényzet
ismerete
27. Példa: kenyai gyerekek és a
Raven-teszt
• a környéken élő sok
gyógynövényt ismerik
• Részletesen ismerik
elkészítésük módját,
a helyszínt, ahol élnek
• jól teljesítenek, mikor
a helyi
gyógynövényeket kell
felismerni, és
alkalmazásukat
elmondani
28. Példa: kenyai gyerekek és a
Raven-teszt
Raven pszichológiai tesztben
rosszul tejesítenek.
gyógynövények
felhasználásának pontos
ismerete sokkal fontosabb
a túléléshez, mint a hiányzó
ábra helyes kiválasztása
Környezet, élőhely és az
adaptív ismeretek közti
összefüggés!
29. Példa: ausztrál gyerekek
vizuális memóriája
• Az aboriginal gyerekek
jobban teljesítettek vizuális
memória jellegű
feladatokban, mint a fehér
gyerekek (Drinkwater 1976)
• zairei és skóciai gyerekek
teljesítménye ebben a
feladatban nem különbözött
(Boivin 1991)
30. Számfogalom
• Eltérő, hogy az adott népcsoport-
nak mennyire pontos kifejezéseik
vannak a nagyobb értékekre.
• Nyugati kultúrákban a milliós,
milliárdos nagyságrendeket is
pontosan használják
• pl. a brazíliai törzseknél a számok
megnevezése jóval egyszerűbb:
– Pirahã törzs: „egy”, „kettő” és „sok” szavakkal
jelzik, nincsenek további számok. (Gordon és
munkatársai 2004)
– A Mundurukú indiánoknak csak ötig vannak
szavaik a számokra. (Pica et al, 2004)
31. Számfogalom és számtani
műveletek
• kettő fölötti mennyiségeket
csak közelítő becslésre
használják,
• az ötven körüli
mennyiségeket ugyanolyan
pontosan becsülik meg,
mint a franciák.
• a matematikai műveletek
pontos elvégzéséhez
kellenek a számok, de pontos
számfogalmak híján is lehet
pontosan becsülni a
mennyiségeket.
32. A matematikai képességek
kontextusfüggése
• Carraher et al, 1985
• Brazil utcagyerekek
• Üzletelnek az utcán
• IQ-teszten rosszul
teljesítenek
33. A matematikai képességek
kontextusfüggése II
• Viszont a
mindennapi
tranzakciók során
bonyolult
számításokat
végeznek
• Absztrakt feladatok
nem mennek
• De „kontextusba
helyezett”
feladatokban jól
teljesítenek
34. Színek
• színek megjelölésére
mindenhol diszkrét
kategóriákat alkalmaznak,
• árnyalatok elnevezésekor sincs
átfedés a kategóriák között.
• Egyes népcsoportoknál csak
a világos és sötét, illetve
fekete és fehér szavak
• Ha egy harmadik színt is
elneveznek, akkor az mindig
a piros, majd ezt követi a zöld
a sárga és a kék.
35. Színek tanulása
• A új-guineai dani
törzsben csak a „világos”
és „sötét” szavakat
használják.
• gyerekek alapszíneket
könnyebben és
kevesebb hibával
tanulták meg, mint a
keverékszíneket. (Rosch
1973)
• alapszínek felé
valamiféle
részrehajlást
36. Színek elnevezése
• élőhelyre jellemzőbb
színekre általában több
kifejezés létezik
• namíbiai Himba törzsnél a
sivatag színeinek elnevezése
igen változatos, a hideg színek
elnevezése összevonva
"burou" (Roberson és
munkatársai 2006)
• Érdekesség: nem igaz, hogy
az inuitoknak sokkal több
szavuk van a hóra, mint a
délebben élő népcsoportoknak
(Martin, 1986)
37. Színérzékelés
• a színek elnevezésében adódó különbségeket a
színek érzékelésében mutatkozó különbségek is
okozhatják
• Yamauchi (2002) két hétig, napi 4, 8, 12 órában
színes kontaktlencsét vagy szemüveget viseltek
az emberek
• Néhány nap múlva ugyanazt a színt, amit
korábban tiszta sárgának értékeltek, már
pirosasnak látták azok, akik zölden megvilágított
környezetben voltak, és fordítva
• a színek érzékelésében nincs különbség, de a
környezet színe hatással van arra, hogy az
adott szín, egy árnyalatát milyenek
érzékeljük.
38. Agresszió
• fajspecifikus jellegzetesség, hogy
a tanulás és a kultúra igen
nagy mértékben befolyásolja
az agresszív cselekedetek
gyakoriságát és formáját.
• Az emberek agresszióhoz való
hozzáállását ugyanakkor
befolyásolja az ökológiai
környezet és a szociális
környezet is.
• Mindkettőre jó példa a
yanomamo és a busman törzsek
eltérő viselkedése (Eibl-Eibesfeldt
1989).
39. Yanomamo
• A yanomamo indiánok kis
csoportokban élnek a brazil őserdőkben,
szűkös források között.
• vadászatból tartják fenn magukat
• egyes csoportok közt állandó
ellenségeskedés dúl.
• fontos, hogy a harcosok képesek legyenek
megvédeni magukat és a saját zsákmányukat a
másik elől.
• A yanomamo szülők arra tanítják gyerekeiket,
hogy mindenféle sérelmet azonnal toroljanak
meg, tűrjék a fájdalmat.
• A nevelés során az agresszív viselkedést
jutalmazzák, így az agresszió a gyerek
értékrendjében a későbbiekben igen fontos
szerepet tölt majd be.
40. Busmanok
• busmanok számára igen fontos
az együttműködés,
• csak a közös növényápolással tudják
fenntartani magukat.
• Ilyen helyzetben fontos, hogy minél kevesebb
agresszív cselekedet forduljon elő, hiszen az
ellenségeskedés a csoport fennmaradását is
veszélyeztetné.
• a busman szülők a gyerekeiket békés,
udvarias viselkedésre nevelik. A verekedőket
szétválasztják, leszidják, kibékítik.
• A busman gyerekek számára az engedékeny,
együttműködő, szelíd viselkedés a példa,
számára az ilyen viselkedésforma értékes és
követendő.
41. Agresszivitás modern
társadalmakban
• Andreu és munkatársai
(1998)
• amerikai férfiak
hamarabb folyamodnak
fizikai agresszióhoz,
mint a spanyolok vagy a
japánok,
• a japánok szívesebben
használnak verbális
agressziót, mint az
amerikaiak vagy a
spanyolok.
42. Kooperáció
• elkülönítenek
individualista és
kollektivista
kultúrákat
• az emberek én-tudata,
csoporthoz
tartozásfontossága és
a kooperáció
mértéke is
különbözik.
43. Individualizmus
• az emberek közötti kapcsolatok
lazák, mindenkitől elvárják, hogy
csak önmagával illetve a
közvetlen családjával törődjön.
• énközpontúbbak, elsősorban a személyes
céljaikat hangsúlyozzák.
• Hajlamosabbak, hogy csak magukra
gondoljanak,
• gyakrabban használják az „én” személyes
névmást
• A csoporttagokkal és a csoporton kívüliekkel is
hasonló módon kommunikálnak,
• egyenesebben, egyértelműbben beszélnek.
• hangsúlyozzák a sikereiket
44. Kollektivista
• az emberek születésüktől fogva
egy összetartó csoport tagjai,
• segítik egymást, lojálisak
egymáshoz.
• nagy hangsúly van a csoporton, itt inkább a „mi”
személyes névmás használata az elterjedt.
• Harmónia, lojalitás a fontos szempont,
támogatandó,
• konfliktusokat el kell kerülni, ha csak lehet,
nincs olyan, hogy valaki nyilvánosan kifejezi az
egyet nem értését.
• A „nem” szó a harmóniát teszi tönkre a
csoportban.
45. Társadalom és kooperáció
• Ez az eltérő felfogás befolyásolja a csoporttagok
közti kooperáció gyakoriságát, hatékonyságát.
• a kollektivista értékek fokozzák a
kooperációt,
• Az individualista értékek követése, inkább a
kompetitív célok elérését segíti. (Tjosvold
2003)
Rabok Dilemmája: a kollektivista kultúrából
származó emberekből álló csoportokban
gyakoribb volt a kooperatív
viselkedés, mint az
individualista kultúrából
származók alkotta
csoportokban. (Cox 1991)