1. Elektronikus Médiumok és
tananyagok
A MÉDIA

2. Média fogalma:
'30-as évek tömegkommunikációs eszközök, és
az őket működtető intézmények gyűjtőfogalma
- nincs egységes meghatározása

3.  tájékoztatás
közvetett kommunikáció, írás megjelenése, sajtó.
vita, eszmecsere pl. szaklapok, céljuk a témában vitát indítványozni
 szórakoztatás→ kereskedelmi média
 szocializáció/integráció
inkább szociológiai, antropológiai szempontok érvényesülnek
pl. a suliban ciki, ha nem láttad a Barátok közt utolsó epizódját ☺
 kultúra, oktatás közszolgálati: elő van írva hogy hány perc
kisebbségi/egyházi/egyéb műsor legyen
… vagy: tematikus csatornák
 mozgósítás, mobilizálás
lásd székházfoglalás
 aki közszolgálati médiumot birtokol, az a közvéleményt is birtokolja —
háborúban pl. igen hasznos
 rábeszélő funkció — kereskedelmi beszéd
vállaltok üzeneteit is továbbítja

4.  Írott sajtó
-Újság, napilap, folyóiratok
 Elektronikus média
-Rádió, televízió
 Online média
-Internet cikkek, blogok,
 Participatív média
-Kívülállók által készített anyagok
(pl: YouTube)

5.  Az olvasó maga válogat benne, újraszerkesztheti a lapot
 A közlés ismételten elolvasható
 A közlés terjedelme kevéssé korlátozott
 A közönség egyes rétegeinek igényei jobban figyelembe vehetők
 A befogadónak jól el kell sajátítania az olvasás technikáját
 A közlések kifejezetten a múltban történteket idézik fel
 Mindig előző napi
 A tér legfeljebb fotón jelenik meg
 A szöveg az információ csaknem kizárólagos hordozója, a kép csak
másodlagos
 Fogalmazásmód akár irodalmi vagy szaknyelvi is lehet
 Kép másodlagos, közönség benyomása, hogy csak részleges
információhoz juthat
 A szöveg az információ csaknem kizárólagos hordozója, a kép csak
másodlagos
 Viszonylag állandó rovatrendszer

6.  Megjelenési gyakoriság:
- napi (hír, tudósítás, eseményriport),
- heti (riport, elemző interjú, publicisztikai írások)
- havi
 Megjelenési kör:
- információ szelektálásra van hatással
- országos, - regionális, - helyi
- más a megcélzott közönség – más számít hírnek
 Jelleg:
- Közéleti (politikai) napilap – konzervatív - korrekt
- Bulvársajtó – harsányabb, formabontó – eladható
 Formátum:
- a megkülönböztethetőség miatt
- Napilapoknál: állandó méret, rovatrendszer,
- Hetilapoknál: pl. címlapkép, méret

7.  Az újságok rohamos fejlődése és szaporodása 1830 után
indult meg.1848 újabb nagy lendületet adott, a távíró
és a vasutak által gyorsított postaforgalom
megkönnyítette a hírek, azaz hírlapok közönséghez
jutását. A hírlapok szaporodása jó hatással volt a
folyóiratok terjedésére is. Egymás után jelentek meg a
tudományos, szépirodalmi és ismeretterjesztő lapok.
 Franciaországban 1631-ben indult az első hírlap, a
francia újságírás a vezércikk és a szépirodalmi tárca
megteremtője.
 Angliában eleinte csak hetilapok jelentek meg, pedig
már 1689-ben megalkották a sajtószabadságot biztosító
törvényt, 1702-ben indult az első napilap. Az angol sajtó
a komoly, megbízható híreket közlő újságok szülőföldje.
 Az amerikai újságírás 1704-ben indult és gyökeresen
eltér az angoltól, a szenzációhajhász, reklámízű
cikkekel teszik eladhatóbbá a lapokat.

8.  A néző, hallgató csak más által szerkesztett műsorfolyamot kap
 A közlés azonnali ismétlése nem lehetséges
 A műsoridő kényszere a közlést erősen korlátozza
 Homogén befogadó tömegben kénytelen gondolkodni, nem lehet
tekintettel a rétegigényekre
 Elvben analfabéták is hozzáférhetnek a közleményekhez
 Egyidejűség élményében részesül a befogadó
 Aktualitás
 A befogadó folyamatosan (átszerkesztett) térélményben részesül
 A kép, mint dokumentált információk hordozója primer szerepet
játszik, a szöveg másodlagos
 A fogalmazásmód a beszélt nyelvet kell, hogy tükrözze
 A komplex tájékoztatás élménye…sok tekintetben csak illúzió
 A kép, mint dokumentált információk hordozója primer szerepet
játszik, a szöveg másodlagos
Az elektronikus média két fő része:
 a rádió és a televízió

9.  A rádió tág értelemben véve
csak hangot használó
tömegkommunikációs
médium. Ebben az
értelemben beszélhetünk
kábelrádióról, internetes
rádióról és - a
telefonhírmondóról is, mely
mind azonos kategóriába
tartozik a hagyományos
AM/FM vagy a digitális
rádióval.

10.  A rádió szűk értelemben az elektromágneses
hullámok segítségével kisugárzott jelek médiuma
(a szó eredete a sugárzásra vezethető vissza.
Angol neve, a broadcasting a széles körbe eljutó
(műsor) szórást (eredetileg mezőgazdaságban a
vetést) jelenti. A kezdeti időkben nevezték
wirelessnek: drótnélkülinek is.
 Miután itt elsősorban a tartalom érdekel minket,
a használt - sugárzó vagy kábelen közvetítő -
módszertől függetlenül minden, rendszeresen
nagyobb közönségnek hangzó műsort közvetítő
technológiát rádióként kezelünk. Ebben az
értelemben az első rádió a Budapesten elindított
Telefonhírmondó volt.

11. Tartalom alapján lehetnek belfölre irányuló
 általános
 Szakosodott rádiók (zenei stílusokra vagy szöveges műsorokra)
 illetve külföldre irányuló propaganda állomások.
 A missziós/vallási rádiók külön kategóriába
sorolhatók.
 Akárcsak egy újság esetén, az állomás arculatát, és
sikerét is a megfelelően kiválasztott műsorszámok
összeállítása, összeszerkesztése, csomagolása adja.
Vételkörzet alapján lehetnek
 kisközösségi (pár km, pl. egy lakótelepnek),
 helyi (10-30 km, egy városnak),
 körzeti (30-100 km, egy régiónak),
 országos (egész országot lefedő adóhálózattal),
 célzottan külföldre irányuló nemzetközi
vagy általános globális közönségnek szóló

12. Terjesztés és jelátvitel
A műsorok terjesztési módja szerint a televíziózás
lehet:
 földi sugárzású (hagyományos), analóg vagy digitális
jelátvitelű
 műholdas sugárzású, analóg vagy digitális jelátvitelű
 kábeles, zárt láncú terjesztésű (kábeltelevízió),
analóg vagy digitális jelátvitelű
 interneten keresztüli, csak digitális jelátvitelű.
 az analóg rendszerrel szemben a digitális jelátvitel
esetén átviteli torzítások nem lépnek fel.
 A megfelelően tömörített digitális jelek átviteléhez
az analógnál kevesebb sávszélességre van szükség,
így adott frekvenciatartományban több műsor fér el.

13.  Az olvasó egy menürendszer alapján szabadon mozog
a számára lényeges információk között
 A közlés ismételten elolvasható
 A közlés terjedelme gyakorlatilag korlátlan
 A közönség saját igényei szerint válogathat
 Olvasási készségen túl egyéb ismeretek + technikai
feltételek
 Jelenidejűség jellemzi
 Azonnali információ lehetősége
 A szöveg a primer információhordozó, de lehetséges a
mozgóképi megjelenítés is
 A fogalmazásmód az írott sajtó nyelvi normáit követi
 A szöveg a primer információhordozó, de lehetséges a
mozgóképi megjelenítés is

14. Off-line – on-line média
Amikor a papír alapú, nyomdailag előállított
sajtótermékek (újságok, magazinok, stb.) illetve a
sugárzott, vagy kábelen közvetített TV és
rádióállomások adásai teljes egészében, vagy
részleteiben on-line is elérhetőek.
On-line – on-line média
Amikor az elektronikus sajtótermékek (on-line
újságok, magazinok, TV és rádióállomások adásai)
csak on-line érhetőek el.
Portál oldalak
Ilyenek például a hírportálok, amikor a közlésre
szánt információk valamilyen gyűjtési szempont
szerint, tematikus-bontásban on-line érhetőek el.

15. On-line sajtószoba – sajtófigyelés
A sajtótájékoztatása és sajtófigyelés on-line.
On-line Konferenciák (hang és / vagy
videokonferenciák)
On-line adatbázisok
On-line könyvtárak
On-line információ tárolók, amikor az
információ tulajdonosa részben, vagy
egészben, ingyen, vagy térítési díj ellenében,
lehetővé teszi mások számára a szervezet
információihoz történő hozzáférést az
Internet segítségével.
E-education
On-line oktatás – távoktatás

16. Az új műfaj lényege, hogy az olvasók
tájékozottabbak az újságíróknál.
Az internetnek köszönhetően az „egy-az-egyhez” (telefon) és az
„egy-a-sokhoz” (újságírás) mellett megjelent a „sok-a-sokhoz”
kommunikáció, amely lehetőséget ad arra, hogy ne csupán a
kiválasztottak döntsék el, mi a hír, illetve hogy mi kapjon
nyilvánosságot. Az igencsak optimista elgondolás szerint „az
olvasók együttesen többet tudnak, mint a média professzionális
művelői”, ezért bevonásuk megoldást jelenthet a hagyományos
sajtó kiküszöbölésére.
A jelenséggel foglalkozó négy fórumot összegeznek, ahol a
részt vevő újságírás gyakorlata fellelhető:
így a beszélgető csoportokat (különböző fórumok, csevegő-
szobák),
a felhasználók generálta tartalmakat (különböző szavazógépek),
webblogokat, közös publikációkat (Wikipédia)
és a peer-to-peer csatornákat (Skype vagy Messenger, illetve az
sms-ek, mms-ek ).

17. Mai világunk egyik leg ismertebb szava lett a:
YOUTUBE
Video megosztó portál ahová mindenki
feltöltheti az általa készített bármilyen
videót, képet vagy hangot.
Ez a legismertebb, de nem azt jelenti, hogy az
egyetlen. Több ezer ilyen oldal létezik.
Az ilyen oldalak lényege, hogy bárki az általa
készített anyagot percek alatt feltölti az
oldalra és rögtön a világ bármely pontjáról
ingyen hozzá lehet férni.

18. File cserélő oldalak vagy programok
Ez az egyik leg érzékenyebb része az
internetes szörfözésnek. Az interneten
elkövetett bűncselekmények több mint a
felét képezik a szerzői jogdíjak
semmibevétele valamint az illetéktelen
letöltések tömkelege.
A Torrent oldalak egy mára elég széles körben
elterjedt és sokak által használt dolog.
Lényege, hogy bárki bármit feltölthet és
nyilvánossá tehet a letölteni szándékozók
részére. Fő elve a folyamatosság: minél
többen töltenek fel valamit, annál könnyebb
a letöltés.

19. Chat
A mai fiatalok és a fejlődéssel lépést
tartók körében is az egyik leg gyakrabban
használt program az úgy nevezet Chat.
Beszélhetsz ismerőssel a saját chat
szobádban, vagy bárkivel a világon a
kifejezetten erre a célra létrehozott
oldalakon (pl.: www.chat.hu).
Lehet sima vagy video beszélgetés.

20. Készítette: Miksztai Zoltán