2. A Volga (oroszul: Волга) Európa leghosszabb és Oroszország legjelentősebb folyója. 225 m tengerszint feletti magasságban a Valdaj hegységben - nagyjából Moszkva és Szentpétervár között félúton a Tveri Kormányzóság területén - ered és Oroszország területét el nem hagyva a Kaszpi-tengerbe ömlik. A folyó neve a mellette lakó nemzetiségek nyelvein: tatárul: İdel ; csuvasul: Атăл (Atăl) ; mordvinül: Рав (Raw) mari nyelven: Юл (Jul) és németül Wolga. A Volga, ahogy sokszor nevezik a Volga anyácska , nem a legnagyobb. A szibériai folyók közül az Ob, a Jenyiszej és az Amur is hosszabb és bővízűbb a Volgánál.
3. A folyó 3.690 km hosszú útja 1.410.994 km 2 vízgyűjtő területet alkot, megközelítőleg 200 mellékfolyó, 8 hatalmas víztározó, milliós nagyvárosok övezik. Moszkva vízellátásában fontos szerepet tölt be a Moszkva-Volga csatorna. Jelentős vízi út a Volgát a Néván át a Balti-tengerrel összekötő Volga-Balti-tenger csatorna.
78. Peno Tver (Kalinyin) Ivankovó Dubna Kimri Ribinszk (Andropov) Uglich Jaroszlavl Kosztroma Nyizsnyij-Novgorod (Gorkij) Csebokszári Kazány Uljanovszk (Szimbirszk) Togliatti Szamara (Kujbisev) Balakovó Marksz Szaratov Engelsz Volgográd (Caricin; Sztalingrád) Szvetlij Jar Asztrahán A Felső-Volga (forrástól az Oka torkolatáig), a Középső-Volga (az Oka torkolatától a Káma torkolatáig), az Alsó-Volga (a Káma torkolatától a Volga-deltáig) tart. I. II. III. Fekete tenger Azovi tenger Kaszpi tenger Balti tenger Azovi tenger Don Volga Volga-Don csatorna Volga-Balti-tenger csatorna Néva
79. Volga delta Asztrahán előtt 46 km-rel a Buzan kiválásánál kezdődik a Volga-delta , mely megközelítőleg 500 ágból, csatornából és kisebb folyókból áll. Természetvédelmi terület, és mint ilyen, a vándormadarak rendkívül jelentős megállója.