12. A települést először ie. 400
körül Xenophón említi.
Igazán jelentőssé Lüszimakhosz
idejében vált amikor a pergamoni
fellegvárban helyezte el
kincstárát.
Ám pergamoni helytartója,
Philetairosz ie. 282-ben elárulta,
és ellenfeléhez, Szeleukoszhoz
pártolt át,
aki Lüszimakhosz legyőzése után,
nagyobb önállóságot adott a
városnak.
13. I. Attalosz uralkodása alatt
végleg függetlenedett a
szeleukida birodalomtól, és a
feltörekvő Rómával alakított
szövetséget, ami kedvezően
hatott fejlődésére.
III. Attalosz (ie. 133)
az utolsó pergamoni király,
mivel utódja nem volt, a
római államot tette
birodalmának örökösévé.
24. Athéné
Pergamon Múzeum
Berlin
Történelmének csúcsán a
központi termében állt
Athénének, a bölcsesség
istennőjének és a város
védelmezőjének 3,6 méter
magas szobra. A könyvtár
romjainak feltárásakor
előkerültek Homérosz és
más híres személyiségek
szobrai is.
25.
26. A pergamoni könyvtárat
II. Eumenész (i.e.197-159)
az alexandriai könyvtár mintájára
alapította meg.
Miután az egyiptomi
Ptolemaioszok megtiltották
a papirusz kivitelét, kifejlesztették
az állati bőrből fehérített,
vékonyított, kétoldalas írásra
alkalmas lapokat, a
pergameneket.
Ezeket nemcsak tekercs, hanem
könyv formában is lehetett
használni.
52. Jel 2:12 "A pergamoni gyülekezet angyalának írd
meg: ezt mondja az, akinél a kétélű éles kard van:
2:13 Tudom, hol van a lakóhelyed: ahol a Sátán
trónusa van, de ragaszkodol a nevemhez, és nem
tagadtad meg az én hitemet Antipász napjaiban
sem, aki hű tanúm, akit megöltek nálatok, ahol a
Sátán lakik.
Jel 2:14 De egy kevés panaszom van ellened; mert
vannak nálad olyanok, akik Bálám tanítását tartják,
aki arra tanította Bálákot, hogy tőrbe csalja Izráel
fiait, hogy bálványáldozati húst egyenek és
paráználkodjanak.
53. Jel 2:15 Így nálad is vannak olyanok, akik szintén
a nikolaiták tanítását tartják.
Jel 2:16 Térj meg tehát, különben elmegyek
hozzád hamar, és harcolok ellenük számnak a
kardjával.
Jel 2:17 Akinek van füle, hallja meg, mit mond a
Lélek a gyülekezeteknek! Aki győz, annak
az elrejtett mannából, adok neki fehér
kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet,
amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja."
54. „Tudom a te dolgaidat, és
hogy ott laksz, ahol
a Sátán királyiszéke van; és az
én nevemet megtartod, és az
én hitemet nem tagadtad meg
Antipásnak, az én hű
bizonyságomnak napjaiban
sem, aki megöleték nálatok,
ahol a Sátán lakik.” (Jel.2:13)
A gyülekezet helyzete
59. „Legyetek feddhetetlenek és
tiszták, Istennek szeplőtlen
gyermekei az elfordult és
elvetemedett nemzetség
közepette,
kik között fényletek,
mint csillagok e világon.”
(Fil.2:15)
Világíts!
60. „De van valami kevés
panaszom ellened,
mert vannak ott nálad,
akik a Bálám tanítását tartják,
aki Bálákot tanította, hogy
vessen botránykövet az Izráel
fiai elé, hogy egyenek a
bálványáldozatokból,
és paráználkodjanak.” (Jel.2:14)
2. Megalkuvás útja
Konstantini fordulat
Pietro da Cortona
62. Bálám - Júdás
„Senki sem szolgálhat két úrnak.
Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti;
vagy az egyikhez ragaszkodik és a másikat megveti. Nem
szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.”
(Máté 6:24)
63. Nikolaiták a sorok között
Efézusnál még azt olvastuk: „megvan benned, hogy a
Nikolaiták cselekedeteit gyűlölöd.” (Jel.2:6)
Itt pedig: „Vannak nálad, akik a Nikolaiták tanítását
tartják, amit gyűlölök.” (Jel.2:14-15)
64. „Veszélyes dolog megengedni, hogy nem-
keresztény érzések éljenek a szívben. Egyetlen
dédelgetett bűn apránként lealacsonyítja a
keresztény jellemet és összes nemes erőit az
ördögi kívánságok szolgálatába állítja. Egyetlen
rossz szokás elnézése, megengedése,
a kötelességek közül egyetlen egynek a
semmibevevése lerombolja a lélek védőbástyáit
és megnyitja az utat Sátán előtt.”
(E.G.White; Pátriárkák és próféták 422. o.)
65. 3. Antipász megoldása
„Ők annak okáért
örömmel menének
el a tanács elől, hogy
méltókká tétettek
arra, hogy az ő
nevéért gyalázattal
illettessenek.”
(Apcsel.5:41)
66. „Ha nem tenné is…”
„van nekünk Istenünk,
akit mi tisztelünk: ő ki tud
minket szabadítani az izzó
tüzes kemencéből, és ki tud
szabadítani a te kezedből is,
ó király! De ha nem tenné is,
tudd meg, ó király, hogy mi
a te isteneidet nem tiszteljük,
és nem hódolunk az
aranyszobor előtt”
(Dán 3:17).
67. „Térj meg:
ha pedig nem,
ellened megyek
hamar,
és vívok azok ellen
számnak kardjával.”
(Jel.2:16)
Jézus harcol
Jézus, mint Pantokrator
Sínai-félsziget, Szt. Katalin kolostor
68. „Isten igéje élő és ható, élesebb
minden kétélű kardnál, és áthatol
az elme
és a lélek, az ízületek és a vese
szétválásáig, és megítéli a szív
gondolatait és szándékait. Nincs
olyan teremtmény, amely rejtve
volna előtte,
sőt mindenki mezítelen és
fedetlen az ő szemei előtt.
Neki kell majd számot adnunk”
(Zsid 4,12-13).
Kard = Isten beszéde
69. „Akinek van füle hallja, mit
mond a Lélek a
gyülekezeteknek.
A győzedelmesnek enni
adok az elrejtett
mannából, és adok annak
fehér kövecskét, és a
kövecskén új írott nevet,
amelyet senki nem tud,
csak az,
aki kapja.” (Jel.2:17)
Csak győzteseknek!
Ma a pergamoni gyülekezethez címzett üzenet lényege szintén a kompromisszumok veszélyére hívja fel a figyelmet.
Maga a város történelme is a „jó helyezkedésről” tanúskodik. Efézussal és Szmirnával ellentétben a kereskedelmi útvonaltól távolabb helyezkedik, így nem válhatott erőteljes befolyással bíró kereskedelmi központtá. Viszont politikai értelemben messze felülmúlta a többi Kis-Ázsiai várost.
Ez a görög-római civilizáció méltóságteljes városa négy teraszra épült, amelyek egymás fölött terülnek el.
A segédfal mentén elhelyezkedő első teraszon (a színház teraszán) volt jobbról az Agora, balról a Caracalla templom, középen pedig az akkori világ legnagyobb színháza, amely nyolcvan sor üléssel rendelkezett. A színház fölött, a második teraszra épült a nagy Zeusz oltár. Innen vált elérhetővé a harmadik terasz, rajta az Athéné Polias templomával. A negyedik teraszon állt Traianusz császár temploma.
Az ókori Pergamon, helyén ma egy közel 120.000fős város, Bergama található.
Innen jutunk fel mai utazásunk helyszínére az ókori Pergamonba, a fellegvárba (Pergamos név – vár, fellegvár jelentéssel bír), ahova felvonó visz fel minket.
tengerszint feletti magasság az alsó pontnál 98m – a tetőn 301m – 200 m szintkülömbség
lejtős hossza közel 700 m
Bergama – Pergamon akropolisz
2014-től világörökség része
Első állomásunk a pergamoni könyvtár, amelyet az antik világ leghíresebb könyvtárai között tartották számon, a város egyik legfőbb attrakciója volt. Már maga a könyvtárépület is tiszteletet parancsolt.
Történelmének csúcsán a központi termében állt Athénének, a bölcsesség istennőjének és a város védelmezőjének 3,6 méter magas szobra. A könyvtár romjainak feltárásakor előkerültek Homérosz és más híres személyiségek szobrai is.
A könyvtár falaiban található, a tekercsek tárolására használt üregek alapján végzett becslések szerint csak a fő olvasóteremben 12.500-18.000 tekercs lehetett. A ritkábban használt tekercseket más termekben tárolták. Becslések szerint a könyvtárnak kb. 200.000 tekercse lehetett, ami igencsak soknak számított egy olyan korban, amelyben a könyveket kézzel írták és másolták..
A pergamoni könyvtárat II. Eumenész (ie.197-159) az alexandriai könyvtár mintájára alapította meg. Miután az egyiptomi Ptolemaioszok megtiltották a papirusz kivitelét, kifejlesztették az állati bőrből fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra alkalmas lapokat, a pergameneket. Ezeket nemcsak tekercs, hanem könyv formában is lehetett használni. Ez már az anyag nevéből is nyilvánvaló, amely a Pergamēnē kharta („pergamoni lap”) néven ismert. Ilyen anyagra íródtak az Újszövetség egyes régi kéziratai is
II. Eumenes (197-159 Kr. e.) nevéhez köthető a pergamoni várban egy nagy monumentális oltár építése Zeusz és Athéné tiszteletére. Melynek eredeti helyén ma csak néhány fa árválkodik, hiszen a XX. sz elején az oltárt Berlinbe szállították.
1878-ban kezdett el hivatalosan régészeti ásatásba Carl Humann német mérnök a pergamoni várhegyen, amelyek 1886-ban zárultak le. Az akkori ásatások fő célja az volt, hogy megtalálják az oltárfrízt és felfedjék az alapot. Később újabb és újabb épületeket tártak föl a pergamoni akropoliszból. Az akkori török kormány hozzájárult ahhoz, hogy minden akkor feltárt lelet 1901-ben a berlini múzeumba kerüljön. 1909-ben az épületet lebontották, nagyobbat építettek, amit 1930-ban fejeztek be. Az ott kiállított frízek, valamint a Pergamon-oltár nyugati frontjának rekonstrukciója miatt a lakosság a múzeumot Pergamon-múzeum néven emlegette. A Pergamon-oltár ma a Múzeum-sziget ókori gyűjteményének legismertebb kiállítási tárgya.
Az oltár 35,46 méter széles volt, és 33,40 méter mély, egyedül csak a lépcső ebből 20 méter. A lábazatot dombormű díszítette, amely a gigászok harcát ábrázolja a görög istenek ellen. Egy második fríz a Pergamon-oltár udvarának falain Télephosz legendáját meséli el egymást követő domborművek sorozatán keresztül. Héraklész és a tegeai király (Aleosz) lányának Augénak fia volt Télephosz, akiben a város mitikus alapítóját tisztelték
Az oltár 35,46 méter széles volt, és 33,40 méter mély, egyedül csak a lépcső ebből 20 méter. A lábazatot dombormű díszítette, amely a gigászok harcát ábrázolja a görög istenek ellen. Egy második fríz a Pergamon-oltár udvarának falain Télephosz legendáját meséli el egymást követő domborművek sorozatán keresztül. Héraklész és a tegeai király (Aleosz) lányának Augénak fia volt Télephosz, akiben a város mitikus alapítóját tisztelték
Szintén látványos a pergamoni színház, amely szintén a 3. században épült és 10.000 néző befogadására volt képes.
Egyben ez a világ egyik legmeredekebben emelkedő ókori színháza. (80m a szintkülönbség)
nagyméretű ciszterna – nem tudjuk hogy került bele víz
Traianusz császár temploma
város a császárkultusz egyik legfontosabb központja volt Kis-Ázsiában. Ugyanis a császárnak – konkrétan Augustusnak és Róma istennőjének – szentelt első templom Ázsia provinciában éppen itt épült i.e. 29-ben. Noha a római gyakorlat szerint a jó uralkodók iránt csupán haláluk után mutattak tisztelet oly módon, hogy Istenként kezdtek rájuk tekinteni, e templom újszerűségnek számított, mert még Augustus császár uralkodása idején épült. Ezzel is imponálni kívántak a római szuperhatalomnak, remélve hogy minden támadástól védve lesznek.
Pergamont a Római Birodalom orvosi központjaként is számon tartották. A város egyik legismertebb polgára Galénosz volt (i. sz. 129-199), aki gyógyítói pályafutását a pergamoni gladiátorok kezelésével kezdte, majd később Marcus Aurelius császár udvari orvosa lett Rómában.
Aszklépiosz szentélyei gyógyforrások, gyógyító barlangok köré épültek, ahol Aszklépiosz papjai, az aszklépidák gyógyítottak. A gyógymódot inkubációnak nevezték, amely abból állt, hogy a beteg a barlangban aludt, ahol gyakran rajta kívül nem mérges kígyók is voltak. Az éjszaka folyamán a beteg Aszklépiosz istennel álmodott, és másnap a papok megfejtették az álmot, és gyógy készítményt adtak a betegnek valamint tanácsokat, hogy fürödjön gyógyforrásokban, vagy menjen el a gümnaszionba. Gyakran mondják, hogy maga Hippokratész is Aszklépiosz leszármazottja volt. Legnevezetesebb szentélye Epidauroszban volt, ahol i. e. 400 körül nemzetközi ünnepségeket rendeztek Aszklépiosz tiszteletére, atlétikai és lóversenyekkel, zenei és költői vetélkedőkkel.
A hiedelem szerint a kígyó érintése azonos volt az istenség gyógyulást hozó érintésével. Mivel a Bibliában a kígyó a Sátán jelképeként jelenik meg (Jel 12:9; 20:2), nem csoda, hogy egyes írásmagyarázók a Jelenések könyve pergamoni üzenetében található „Sátán trónja” kifejezést (2:13) az Aszklépiosz kultuszra való utalásként értelmezték.
kiváló wellness központ – fürdőkkel, mini színházzal, csendes pihenő szobákkal
a színház – testi-lelki felüdülés
egy fürdőmedence
Nem léteznek megbízható adatok a pergamoni keresztény közösség kialakulásáról. Nagy a valószínűsége annak, hogy az első pergamoni megtértek Pálnak az i.sz. 50-es évek elején Efézusban és a régióban végzett több éves munkájának eredményeként kerülhettek oda. Az sem kizárt, hogy Pál szolgálata csupán lendületet adott az evangélium hirdetésének a városban, ahol már évek óta lehettek hívek, akár gyülekezet is.
A pergamoni gyülekezethez intézet üzenet (Jel 2:12-17) alapján világos, hogy a helyi közösség nyomorúságos időkön ment át, hiszen nyomás nehezedett a hívekre. Nemcsak a gazdasági ellehetetlenülés, hanem a szó szerinti életveszéllyel is szembe kellett nézniük.
Nem véletlen, hogy ezzel szemben már a bemutatkozásnál Krisztusnak karddal történő ábrázolása azt hivatott hangsúlyozni, hogy ő az igaz bíró, aki az események fonalát kezében tartja: az élet és a halál feletti valós uralom őbenne, nem a pergamoni római helytartó kezében összpontosul.
A hozzájuk intézett üzenetből kiderül, hogy a gyülekezet tagjai között nem volt egység, más és más választ adtak ezekre a kihívásokra.
S mi közül lehetett választani? 1. Menekülés. 2. Megalkuvás 3.Vértanúság
Mennyivel könnyebb lett volna, ha azt mondja itt: álljatok arrébb, keressetek olyan helyet, ahol szabadabb a légkör. Olyan helyet, ahol nyugodtan, békében meg tudjátok megélni a hiteteket. De Jézus főpapi imájából is az derül ki, hogy nem akarja elkülöníteni az övéit a világtól, és itt a gyülekezetnek sem mondja, hogy meneküljetek el Pergamonból.
Ezzel szemben sajnos mégis sokan, keleten a remeték (egyik legismertebb Oszlopos Simeon, aki a 4-5.században először Teleda monostorában 9-10 évet élt szigorú aszkézisben, pl. két éven át félig eltemetve töltötte napjait a monostor kertjében, s olyan kegyetlen ciliciumot viselt, hogy sebeinek szagát nem lehetett elviselni. Elöljárói eltanácsolták az alig 20 éves aszkétát, nehogy példájával elrettentse a kevésbé erőseket. Simeon a hegyek magányába menekült, s egy kiszáradt ciszternában húzódott meg halálra szántan, majd egy oszlop tetejére költözött, bevezetve ezzel az aszkézisnek ezt a formáját. Az első oszlop magassága 1,76 m volt, majd mindig magasabb, végül az utolsó 16 m. és 37 évet élt fent az oszlopon, míg 459-ben kb 70 évesen meghalt.)
De nyugaton sem volt más a helyzet, ott a szerzetesek léptek a menekülés útjára, de gyakran ezt a megoldást követték a protestáns szabadegyházak és megújulási mozgalmak tagjai is, zárt kolóniákba tömörülve elszigetelődve a környezettől. Egyesek ma is megpróbálnak elmenekülni a kísértések elől.
Mi szeretnénk menekülni onnan, ahol a sötétség van, ahol a Zeusz trónja van, Jézus Krisztus azt mondja az övéinek: a próbák elől nem elmenekülnöd kell , hanem ott kell világítanod, mert azért gyújtottam világosságot a szívedben, hogy világíts a sötétségben. —Ez Jézus küldetése: „A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttök!” (Ézs.9:2) „mert világosság vagytok az Úrban. Akkor éljetek úgy, mint a világosság fiai”,
A második választási lehetőség, amivel némelyek éltek is a pergamoni gyülekezetben, az a megalkuvás útja volt, ahogy az elmarasztalás részben olvassuk:
Amikor a Biblia azt mondja: némelyek, ez azt jelenti: nem mindenki van benne, de mindenkire tartozik, hogy a többiek mit tesznek, mert a gyülekezet egy.
Némelyek teszik, a többiek ezt eltűrik, nem lépnek fel ellene. „Vétkesek közt cinkos, aki néma” – mondja Babits
Bálám története: sokaknak csak a szamárról ismert. Bálák elhívja, hogy átkot mondjon Isten népére. Bálám vívódik és pénzért eladja magát a moábita királynak. A pénzt persze nem kapja meg de végül tanácsot ad Báláknak, hogy az izraelitákat hívják meg egy ünnepségre és vegyüljenek el velük. A nép ebbe belemegy és elbukik (Num.22-25.fej.)
Bálám tanítása, hogy Isten népét fizikai eszközökkel nem lehet elpusztítani, ehelyett a hitüket kell meggyengíteni.
Bálám végzete hasonló volt Júdás végzetéhez. Jellemük is közös vonásokat hordozott magán. Mindketten megpróbálták Isten szolgálatát egyesíteni a mammon szolgálatával, és mindketten kudarcot vallottak. Bálám megismerte az igaz Istent és vallást tett arról, hogy őt szolgálja, de végül őt is Júdáshoz hasonlóan utolérte hitehagyásának következménye.
A nikolaitákkal már találkoztunk Efézusban is. Nikolaosz (Apcsel.6:5) prozelita származású vezetője az Antiókhiai gyülekezetnek. Nem tudni ő vagy tanítványai tértek e el a hittől. Mint azt sem tudjuk pontosan mit is tanítottak, de olyan irányzat volt ez, ami a pogány és keresztény kultuszok összehangolására törekedett.
A Nikolaiták teljes mértékben fellazították a határt a kereszténység és a pogányság között.
Ki volt Antipász? Csak azt tudjuk róla, hogy mellékneve megegyezett Jézus Krisztuséval: Krisztus „a hű tanú” (Jel 1,5), Antipász pedig „hű tanúm” (Jel 2, 13)
A tanú szó a görög nyelvben „martus”, amit kétféleképpen lehet magyarra fordítani: nevezhetjük egyszerűen tanúnak, bizonyságtévő léleknek, de fordíthatjuk vértanúnak is. Nem véletlenül: az őskeresztények gyakran életükkel fizettek azért, mert bizonyságot tettek Jézus Krisztusról. A vértanúság az őskeresztények bizonyságtevő szolgálatának legvégső állomása és legmagasabb foka volt.
Magatartásuk a három héber ifjú magatartására emlékeztet bennünket, akik így tettek bizonyságot Nabukodonozor király előtt: „van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből, és ki tud szabadítani a te kezedből is, ó király! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt, amelyet felállítottál” (Dán 3,17).
Figyeljük meg, ki ellen és milyen fegyverekkel harcol Jézus Krisztus! Jézus nem a gyülekezet egésze ellen akar harcba szállni, nem azt mondja, elmegyek és harcolok ellened, hanem ezt: elmegyek és harcolok ellenük. Jézus harca a nikolaiták ellen irányul, akik langyos és kényelmes kompromisszumokba ringató üzenetükkel elaltatják a testvéreket. Jézusnak Bálámmal van gondja, aki tőrbe csalja a népet, nem a néppel, akit tőrbe csaltak.
S az, hogy a kard Krisztus szájából jön ki, az ő fegyverének a természetére utal: Krisztus kardja Isten beszéde (Ézs 11:4).
Jézus a győzteseknek 3 jutalmat ígér. 1. Elrejtett manna, 2. fehér kövecske és 3. új írott név
“Enni adok az elrejtett mannából”.
De csak annak, aki nem evett a bálványáldozatokból.
A manna a mennyei táplálékot, a mennyei kenyeret jelképezi. Ez az ígéret egyrészt utalás lehet a Bárány mennyegzőjének vacsorájára.
De jelképezheti az Isten Igéjét is és a testté lett Igét, vagyis Jézus Krisztust is. Ján. 6,51. Máté 4,4. - Ján. 6,63.
zsidók számára enni az elrejtett mannából azt jelentette, hogy élvezni a messiási kor áldásait. Ehhez hasonlóan a keresztények is a menny áldását látják a manna szimbolizmusában. Ez a táplálék azonban el van rejtve és csak a kitartó kereső találhatja meg.
“Adok annak egy fehér kövecskét”.
Az Ókor egyes bírósági tárgyalásain fekete vagy fehér kő felmutatásával szavaztak a bírák a vádlott ellen vagy mellett.
Az ígéret azt mondja, hogy Jézus fehér követ mutat fel az ítélet alkalmával a győzők mellett. Vagyis a győzőknek kegyelmet ad.
“A kövecskén új írott nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja.”
Ahogy Ábrámból - Ábrahám lett, ahogy Jákobból - Izrael lett, úgy akar megajándékozni Isten minden megváltott embert egy új névvel.
Minden győztes egy olyan nevet kap, amely kifejezi az ő személyes győzelmének a mibenlétét és eredményét. Ésai. 62,2.
Mivel az új név a kapott kőre lesz felírva, és azt senki sem ismerheti, csak az aki kapja, ezért ez az ókor jellegzetes vendég-barát szövetségre irányítja a figyelmünket. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy Jézus meg is akarja vendégelni a győzőket.
Azt olvastuk: „akinek van füle hallja, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek” –
De mit is mondott nekünk ma a Lélek?
Krisztus nem azzal foglalkozik, hogyan kéne a Zeusz trónt lerombolni, hogy kellene Pergamon istenének a kultuszhelyét, zarándokhelyét eltüntetni,
hanem Jézus azzal foglalkozik, hogy mi van a gyülekezetben. Jézus azzal foglalkozik, hogy a te szívedben milyen oltár van? Erről beszéljünk!
Milyen hatással van a mai erkölcstelen és korrupt világnak rád? Mit kezdesz ezekkel a kihívásokkal? Menekülsz? Feladod az elveidet néhány forinttal többért? Vagy Antipász útját választod?
Láthattuk ebben a levélben a névhasználaton múlik minden: ragaszkodsz-e Krisztus nevéhez (Jel 2,13)? Az a Te neved is, mint az övé: „hű tanúbizonyság” (Jel 2,13; vö.: Jel 1,5)? Akkor Megkapod a győzteseknek ígért új nevet, amit csak az tudhat, aki kapja (Jel 2,17)