1.
közöttük csak a 4-5 ezer méter magas
FIGYELŐ hágókon lehet átkelni - ha épp nem
zárja el azokat a hó. Emiatt a légvonal­
ban közel fekvő területek között lénye­
Tibet korai története ges etnikai, nyelvi, kulturális különbsé­
geket találunk. A folyók völgyeiben ős­
idők óta különböző letelepült, földmű­
velő népek éltek. E dárd és indoger­
mán etnikumú csoportok keveredtek
az északról ideérkező, nomád állattartó
tibeto-mongol népességgel.
Földrajz és történelem
Népcsoportok, életmód
Hagyományosan több nagyobb tarto­
A
történelmi Tibet, vagyis Belső- óceán felől érkező monszunfelhőket,
Ázsiának az a régiója, ahol a ti­ így déli lejtői dús vegetációjú, csapadé­ mányt különböztetnek meg a történel­
beti etnikumhoz tartozó népek kos, kellemes éghajlatú vidékek, míg a mi Tibet területén. A z Északi-síkság,
különböző államalakulatokban éltek és felföld, különösen a Csangtang-síkság Csangtang, a tulajdonképpeni felföld,
élnek, földrajzi értelemben a Tibeti­ éghajlata félsivatagos és rendkívül hi­ lefolyástalan, sós vizű tavakkal tarkí­
fennsíkot és az ezt határoló hegylán­ deg. A terület hatalmas kiterjedése és tott, szeles pusztaság. Itt jórészt csak
cok között húzódó folyóvölgyeket je­ rendkívül tagolt felszíne miatt igen nomád pásztorok élnek. Délen, a Cang-
lenti. A Tibeti-fennsík a legmagasab­ nagy éghajlati különbségek tapasztal­ po (a Brahmaputra felső folyását ne­
ban fekvő és a legnagyobb kiterjedésű hatók az egyes tájegységek között. A vezik így) völgye mentén terül el Ü és
fennsík a Földön: területe mintegy Tibeti-felföldön, i l l . a Himalája felső Cang tartomány, itt alakultak ki a legje­
2
2,21 millió km . Déli határát a Himalá­ völgyeiben ered az indiai szubkonti­ lentősebb történelmi városok: Lhásza,
ja, az északit a Kunlun és az Altin-tag nens és a kínai síkság nagy folyamai­ Sigace és Gyance; egyik mellékfolyója
hegyvonulatai képezik. E területen be­ nak többsége, a Jangce, a Szalven, a mentén fekszik az ősi központ, Jarlung,
lül található a Tibeti Autonóm Terü­ Huangho és a Mekong, a Brahmaput- a régi királyok temetkezési helye. A z
let, amely a Kínai Népköztársaság ré­ ra, a Szatledzs, az Indus és a Gangesz. északkeleti tartomány neve Amdo, leg­
2
sze, területe 1,23 millió km , tenger­ Emiatt ez a terület kulcsfontosságú a nagyobb tava a Kukunor-tó (tib. Mcho-
szint feletti átlagos magassága 4900 szomszédos, alacsonyabban fekvő vidé­ szngon, kín. Csinghaj). A vidék legelői­
méter. Ebben a tartományban hozzá­ kek vízellátása szempontjából. A glo­ ről híres. Kham, a legkeletibb vidék fo­
vetőlegesen 2,7 millióan élnek, hivata­ bális felmelegedés egyik hatásának lyamok öntözte földjei igen terméke­
los adatok szerint 90%-uk tibeti, jelen­ tartják, hogy a himalájai gleccserek nyek. Északnyugaton terül el a legelők­
tős részük mind a mai napig nomád ál­ gyors ütemben olvadnak, és a hótakaró ben gazdag Ngari, itt található a Mána-
lattartó, ill. földműves. tömege csökken, ami hosszabb távon szaróvar-tó (tib. Mapham-jumcho) és a
ivóvízhiánnyal fenyeget a régió orszá­ hindu-buddhista szent hegy, a Kailásza.
gaiban. A folyóvölgyek gyakran párhu­ Tibeti eredetű vagy a tibeti nyelv vala­
Domborzat és éghajlat zamosan haladnak, olykor csupán né­ mely nyelvjárását beszélő népcsopor­
A Himalája természetes éghajlati ha­ hány tucat kilométernyi távolságban tok élnek továbbá Nepálban, Bhután­
tárt képez: feltartóztatja az Indiai­ egymástól, ám mivel roppant mélyek, ban, az indiai Szikkimben és Ladakban
Színes imazászlók között a 779-ben felavatott Szamjének, Tibet első A mai Tibet negyedik legnagyobb városa: Gyance 3977 méter magasan
buddhista kolostorának látképe egy térbeli mandalát mintáz a tengerszint fölött fekszik. A város fölött erőd magasodik
3

2.
is. Utóbbi jelenleg India Dzsammu- Ladakban a hegyek többnyire ko­ Avalókitésvara bódhiszattva, Tibet
Kásmír tartományához tartozik, ősla­ párak. A folyóvölgyek teraszain „védőszentjequot;. Bronzszobor,
14. század
kosai dárdok, ám a 8-9. században T i ­ jellemzően búzát, árpát, zabot,
bet hűbérese volt, hasonlóan a Kara- hajdinát, kölest, lencsét és kü­
korum és a Magas-Himalája között el­ lönféle hüvelyeseket, kukori­ tenek el. A nomádok tradi­
terülő Baltisztánhoz. Ennek történelmi cát és kendert termesztenek. cionálisan nemezből és álla­
fővárosa Szkardu, lakói muszlim dár­ A rizst és a teát Kínából és ti bőrökből készült, négy­
dok és tibetiek; ma részben Pakisztán­ Nepálból importálják. zet alaprajzú, fekete sát-
hoz, részben Indiához tartozik. A balti Gyógyfüvekből sokfélét rakban laknak, a lete-
az egyetlen tibeti nyelvjárás, amely ismernek a tibetiek. A le­ lepült lakosság keskeny,
arab írást használ. geltetésre alkalmas terü­ egy-két szintes, lapos tete­
Tibet ásványlelőhelyei a modern leteken hagyományo­ jű, fehérre meszelt házak­
időkig jórészt feltáratlanok voltak, pe­ san juhot, kecskét, ja­ ban él, háziállataival
dig bőven található arany, vasérc, urán, kot, lovat tartanak, s együtt.
réz és ólom a régióban. Ezzel szemben az állati termékek­ A közlekedés roppant
igen kevés a fa, különösen a magasan kel cserekereske­ nehézkes volt a történel­
fekvő területeken. Közép-Tibetben és delmet folytatnak. mi időkben: jórészt gya­
A kereskedelmi, logosan, jak- vagy ösz­
hadászati utak a vérháton történt, a
völgyekben és a sziklás hegyi utak gyak­
hágókon haladnak. ran leomlottak, a meg­
A tibetiek hagyományos ét­ áradt folyók elsodorták a hida­
rendjében a zabkása és pörkölt árpa kat, s a helyzet ma sem sokkal jobb.
lisztjéből, valamint különféle húsokból, A Tibeti-fennsík és a környező
kenyérből, savanyított tejből, túróból hegyvidék birtoklásának nagy jelentő­
és zöldségekből készített sűrű leves sége van, mind a vízkészletek, mind az
foglalja el a fő helyet. A z étkezés fontos ásványkincsek, mind a hadászati­
eleme a tea, melyet vajjal, sóval készí- stratégiai ellenőrzés szempontjából.
TIBET ÉS A KÖRNYEZŐ
TERÜLETEK FÖLDRAJZA
A történelmi Tibet hozzávetőleges határa
Tibet határa 1950 után
Országhatárok
Tartományhatárok
Jünnan Mai kínai tartománynevek
Ü-CANG Történeti tartománynevek
Jelentős tibeti buddhista kolostor
4

3.
A tibeti nép eredete
A tibetiek körében saját eredetükre
vonatkozóan különböző mitikus törté­
netek élnek. Ezek egyike a buddhista
elemekkel átszőtt totemisztikus-
animista hiedelmek szép példája: az
együttérzést megszemélyesítő bódhi-
szattva, Kegyes Pillantású Avalókités-
vara, aki az indiai Potala-hegyen tró­
nol, egy majomvarázslót beavatásban
részesített, s a Havas Hegyek Földjére,
Tibetbe küldte, hogy fogadalmához hí­
ven gyakoroljon, az élőlények megsegí­
tése érdekében. Míg a majom egy szik­
lás hegyen az együttérzésen és a jelen­
ségek ürességtermészetén elmélkedett,
egy démonasszony rátalált, s szerelem­
re gyúlt iránta. Egy 14. századi krónika
így adja vissza a démonnő könyörgő
szavait:
O, Nagy Majomkirály, hallgass meg! A Belső-Ázsia fennsíkján honos jak háziasított változatának szinte minden részét hasznosítják a
tibetiek: tejét, szőrét, bőrét, húsát. Munkaerejét teherhordásra vagy igába fogva
Csöppnyi figyelmedért könyörgök! szántásra is használják
Démonnép közé tetteim sodortak.
A három nagy nyelvcsoport ezen belül: Nomád ősök
Vágy ébredt bennem, és beléd szerettem,
a kínai, a tibeto-burmai és a karen ág.
Ez a vágy hajt hozzád, ezért kérlellek:
E nyelvek eredendően izoláló jellegű­ A tibetiek ősei feltehetően egy k'iang-
Bizony ha nem fogadsz magadhoz engem,
ek és a tonalitásnak jelentésmegkülön­ nak nevezett nagy, nomád törzsi alaku­
Végül egy démonnak leszek majd társa,
böztető szerepe van. A tibeto-birmán lathoz tartoztak. A nomadizáló lét­
S napra nap embert ölünk, tízezerszám,
nyelveket beszélő népek valószínűleg módhoz harcias, hódító attitűd társult.
Éjről éjre ezernyi lényt falunk föl,
Kr. e. 4000 előtt válhattak el a kínai Hitviláguk feltehetően animista-tote-
Démon-gyermekeink megsokasodnak,
nép őseitől, amikor azok a Jangce völ­ misztikus jellegű volt, a majmot te­
S Havas Hegyek Országában miénk lesz
gyében megkezdték a rizstermelést, az kintették totemállatuknak. Saját írással
minden:
előbbiek pedig továbbra is a nomád nem rendelkeztek, de valószínűleg volt
Démon-birodalommá lesznek a városok, életmódot folytatták. A tibeti és a bur­ saját szóbeli irodalmuk. Feltehetőleg
Démon-eledellé az emberek-állatok, mai népek és nyelvek elválása K r . e. az északkeleti puszták felől húzódtak
így hát rám tekintve légy könyörületes, 500-ban mehetett végbe. délnyugat felé, s egy részük letelepe-
Ne feledd együttérzés-fogadalmadat!
(Fényes királytükör VII.) A nomád pásztorcsaládok hagyományos módon, nemezből és állati bőrökből készült,
négyzet alaprajzú, fekete sátrakban élnek
Az elbeszélés szerint Avalókitésva-
ra majomtanítványa meghajlik az érve­
lés előtt, s utódaik népesítik be az ad­
dig lakatlan vidéket, tőlük származik a
tibeti nép. Később Avalókitésvara ölt
testet a dalai lámákban, ezért nevezik
őt Tibet „védőszentjénekquot;, s ezért
Potala a dalai lámák lhászai palotájá­
nak neve is.
Tibet ősi történetéről nagyon kevés
hiteles információnk van - jobbára le­
gendákra, a szomszédos népek króni­
káiban található feljegyzésekre és a
nyelvészeti kutatások eredményeire
kell hagyatkoznunk, mivel régészeti
ásatások a ma Kínához tartozó terüle­
teken nemigen folytak.
A tibeti nyelv a sino-tibeti nyelv­
család tagja, vagyis rokona a kínainak.
5

4.
dett a folyóvölgyekben, keveredve az uralkodásáról hiteles történeti forrá­
őslakosokkal. E laza törzsi szövetség sok tanúskodnak. Ezek szerint
be-betört a szomszédos államalakula­ Szongcen Gampo a 7. században élt,
tok területére, olykor más népekkel hatalma alatt egyesítette az addig
kötve átmeneti szövetséget. így pél­ egymással rivalizáló nemzetségeket,
dául Kr. e. 63-ban a k'iangok csatla­ s megteremtette az egységes állam
koztak az ázsiai hunok (hsziung-nu) alapjait: katonai jellegű adminisztrá­
hadjáratához, mely az akkori Kína ciót hozott létre, dinasztikus politi­
nyugati tartományai ellen irányult. A kával és katonai hódításokkal jelen­
nyugat felé irányuló területszerző tősen megnövelte a tibeti fennható­
hadjáratok nyomán jött létre a ma ság területét, megbízottai révén lét­
Nyugat-Tibetként ismert területen a rehozta a tibeti írást, megteremtette
Zsangzsung Birodalom, melynek ál­ a buddhizmus államvallássá emelke­
lamvallása a később bön néven ismert désének lehetőségét, békeszerző­
képződmény lett. A vándorló k'iang déseket kötött a szomszédos birodal­
törzsek közül idővel kiemelkedett a mak uralkodóival. A diplomácia
hszienpi népcsoport, akik a Kr. u. 5. szolgálatába állított házasságai közül
században a Cangpo-folyó mentén te­ a két legfontosabb a kínai Tang-
lepedtek le, s birtokba vették a ké­ dinasztiabeli Vencseng hercegnővel
sőbbi Ü tartomány területét, a Jar- és a nepáli király leányával köttetett.
lung és a Kjicsu völgyeit. E „honfog­ A nyugati szomszéd, a zsangzsung
lalásquot; tekinthető a tibeti nép állam­ Szongcen Gampo, Tibet első történeti királya
állam 634-ben elismerte Tibethez va­
alapítását közvetlenül megelőző tör­ a 7. században élt. Aranyozott szobra a ló hűbéri viszonyát, s ezt ugyancsak
ténelmi eseménynek. Potala-palotában áll politikai házasságokkal erősítették
A tibeti buddhista historiográfiai meg. Lhásza ekkor vált a tibeti biro­
völgyben temették el. A 28. uralkodó dalom fővárosává. M a itt áll a Potala,
hagyomány a tibeti uralkodók legitimitá­ Lha Thothori Nyencen, aki a legendári­
sát részben égi, részben indiai eredetre a dalai lámák palotája, amely a 7. szá­
um szerint szanszkrit nyelvű, buddhista zadi régi királyi rezidencia helyén a
vezeti vissza. Eszerint az ún. „égi kirá­ szövegeket kapott Indiából, amelyek­
lyokquot; sorában az első Nyatri Cenpo, aki 17. században épült.
nek tartalma azonban akkor még isme­
Indiából érkezett a Cang-po völgyébe, retlen maradt számára. Szongcen Gampo és utódainak ural­
ott uralkodott, halála után pedig „égi kodása idején a tibeti állam mind je­
kötélenquot; visszatért az égbe. Hat utódja lentősebb hatalmi tényezővé lett
hasonlóképpen távozott, ám a nyolca­ Tibeti uralkodók Belső-Ázsiában: elfoglalta a Kukunor-
dik, Drigum Cenpo egy csatában vélet­ A szakrális királyok sorában a 33. tó környékét, a Tarim-medence meg­
lenül elmetszette az égi kötelet, nem uralkodó, Szongcen Gampo tekinthe­ szállásával pedig tibeti fennhatóság alá
juthatott vissza az égbe, így a Jarlung- tő Tibet első történeti királyának, az ő került a Selyemút egy része. 751-ben a
tibeti-karluk-abbászida (arab) katonai
Járókelők a Ihászai Barkhoron. Az útvonal a Dzsokhang-kolostort veszi körül és hívők százai szövetség a híres Talasz menti csatá­
járják végig naponta. A szent út kis üzleteivel egyben fontos kereskedelmi központ is ban végleg megállította a kínaiak nyu­
gati irányú terjeszkedését. A tibeti se­
regek 763-ban elfoglalták Csangant,
Kína akkori fővárosát is. A783. évi kí­
nai-tibeti szerződésben Kína elismerte
a tibeti fennhatóságot az elfoglalt kínai
területek felett, beleértve a Tarim-
medencét is. 789-ben azonban felbom­
lott a tibeti-arab szövetség, s a belpoli­
tikai viszályok nyomán meggyengült ti­
beti kormányzatnak hamarosan terüle­
ti veszteségekkel kellett szembenéznie.
A tibeti uralkodók (bcan-po, tkp.
„törzsfőquot;) hatalma ugyanis erősen kor­
látozott volt: a régi hatalmukat féltő
nemzetségfők igényt tartottak a kor­
mányzás befolyásolására: közülük ke­
rültek ki a főminiszterek (blon-cshen),
s a döntéshozásban részt vevő állam­
tanács a „feudálisquot; nemesség tagjaiból
6

5.
állt. Közülük sokan be is nősültek az Továbbra is fennmaradt a régensi
uralkodói családba, s a mindenkori intézmény, és nagy jelentősége volt a
császár kiskorúságának idején régensi Cikangnak (rci-khang), azaz a pénz­
hatalommal rendelkeztek. Nem cso- ügyminisztériumnak. A pancsen lá­
da, hogy az ifjú trónörökösök zöme mák intézménye ugyancsak a hata­
nem érte meg a nagykorúságot, ha- lommegosztás egy sajátos formáját
nem még trónra lépésük előtt össze­ jelentette.
esküvések, merényletek áldozatai A következő évszázad elejéig sike­
lettek. rült leküzdeni a kül- és belpolitikai
nehézségeket, ám 1720-ban az orszá­
A buddhizmus és a bön harca got dzsungár csapatok támadták meg,
s a belső ellentétektől megosztott ti­
A 9. század közepére a régi vallás, a betiek a kínai uralkodóhoz fordultak
bön képviselőivel szövetkező régi segítségért. Ez végzetes lépésnek bi­
arisztokrácia a vallási és hatalmi el- zonyult: a segítség megérkezett - és
lentéteket oly mértékig kiélezte, hogy ott is maradt. Bár a kínai császár nem
a központi hatalom meggyengült, s az foglalta el Tibetet, de átvette a mon­
állam rivalizáló fejedelemségekre gol kánok patrónusi intézményét, s
hullott szét, feudális anarchiába két helytartót, ún. ambánt nevezett
süllyedt. Ez a buddhizmus hanyatlá­ ki, a békét fenntartandó. 1793-tól
sát is jelentette, a szerzetesek keletre végleg megszilárdult az ambanátus
és nyugatra menekültek, a buddhista Az első dalai láma. Falfestmény a dharamszalai intézménye: a tibeti állam irányítása
Norbulingka-főtemplomban formálisan továbbra is a lhászai kor­
iratokat elégették, a szent építménye­
ket lerombolták. A Kínában és a mány kezében maradt, ám a kormány
Tarim-medencében fekvő tibeti hó­ főminiszterekkel együtt gyakorolt, va­ felett álló két ambán a fővárosban ál­
doltságok elvesztek, az uralkodókat sor­ lamint személyesen segítette a főkan­ lomásozó kínai helyőrségre támasz­
ra meggyilkolták. Egyik leszármazott­ cellár. A tibeti kormányzat fő végre­ kodva közvetlenül érvényesíthette a kí­
juk Nyugat-Tibetbe menekülve, az ot­ hajtó szerve a Kasag (bka'-shag) volt. nai érdekeket. Tibet hivatalos uralko­
tani Lhacsen-dinasztia és a Ladaki K i ­ Négy miniszter, ún. kalön (bka'-blon) dói, a dalai lámák közül négy meg sem
rályság megalapítója lett, amely a tibeti alkotta: három világi tisztviselő és egy érte a nagykorúságot, hanem tisztázat­
monarchia örököseként (egészen a 19. magas rangú szerzetes, s a dalai láma lan körülmények között fiatalon el­
századig) többé-kevésbé független ma­ nevezte ki őket. A Kasag kiadhatott a hunyt, s a formálisan a hatalmat gya­
radt. Itt éledt újjá a buddhizmus is, s a földbirtokokra vonatkozó rendeleteket korló régensek is állandó belpolitikai
tibeti állam 11. századi konszolidációja anélkül, hogy ezt a dalai lámának je­ csatározások résztvevői voltak.
nyomán innen térhetett vissza Tibetbe, lezte volna, viszont nem volt jogköre a A kínai befolyás egészen a 19. szá­
az indiai tudós, Atísa vezetésével. szerzeteseket érintő ügyekben eljárni, zad végéig konzerválódott, változást az
A 13. századtól kezdődően a tibeti ott egy szerzetesi főhatóság gyakorolta angol gyarmati terjeszkedés jelentett.
állam létét döntően a mongol befolyás e jogokat. Amikor Kőrösi Csoma Sándor a magyar
határozta meg, a két állam között ún. A döntés-előkészítés a Gyűlésben, a őshaza felkutatására indult a 19. század
patrónus-viszony alakult ki: a minden­ Chokdüben (chogsz-dusz) zajlott, elején, tervezett útjáról a háborúk, dip­
kori mongol kán biztosította katonái­ amelynek volt egy szűkebb és egy bő­ lomáciai nehézségek térítették le, s a brit
val a rendet az országban, ily módon vebb köre: a Kisebb és a Nagyobb fennhatóság alatt álló Kasmírba sodró­
világi fennhatósággal rendelkezett, ám Gyűlés. Ebben világi hivatalnokok és dott. Éveket töltött nyugat-tibeti kolos­
elismerte az éppen regnáló tibeti egy­ kolostori tisztviselők vettek részt, a torokban, s így vált egy új tudomány­
házfőt mint szellemi vezetőt. A 16. szá­ Nagyobb Gyűlésben rajtuk kívül a terület, a tibetisztika úttörőjévé.
zadban Altan kán uralkodása alatt lét­ földbirtokos arisztokrácia, a katonai A modern korban a tibeti nép ön­
rejött a dalai lámák intézménye, amely vezetők, valamint a kereskedők és az álló államisága a szomszédos és távo­
a hathatós pártfogásnak köszönhetően iparosok is képviseltették magukat. A labbi nagyhatalmak diplomáciai manő­
úgy megerősödött, hogy 1642-től a da­ Gyűlés álláspontjának meghallgatása vereinek áldozatául esett. A folyamat
lai lámák nemcsak az egyházi, hanem a nélkül semmilyen stratégiai kérdésben nem zárult le, még ma is vannak vita­
világi hatalmat is gyakorolták, vagyis nem hoztak döntést. tott hovatartozású területek pl. India
létrejött a teokratikus állam, amely a A kormányzás és a közigazgatás és Kína között.
20. század közepéig fennállt. minden szintjén, hadügyi vonalon is, SZEGEDI MÓNIKA
érvényesült a világi és a szerzetesi kö­
rök hatalommegosztása, amely kölcsö­ A téma iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk a
A teokratikus állam kormányzása következő köteteket: Barraux, R.: A dalai lámák
nös ellenőrzést s ennek révén viszony­ története. Bp., 1995.; Hoffmann, H.: A tibeti mű­
A dalai lámának teljhatalma volt, amit lag kiegyensúlyozott kormányzást tett veltség kézikönyve. Bp., 2001.; Shakabpa, W. D,:
azonban általában a kabinetjével és a lehetővé. Tibet története. Bp., 2000.
7