Napjainkban a buddhizmus fogalma szorosabban kapcsolódik Tibethez, mint Indiához, ahol kialakult, vagy Kínához, ahová Tibetnél jóval korábban érkezett. A tibeti és a mongol buddhizmus egymástól elválaszthatatlan fogalmak: a mongol területeken tibeti közvetítéssel terjedt el a vallás, Tibetben pedig a 13. századtól a mongolok beavatkozásai alakították az egyház, ill. az egyes rendek történetét. A tibeti területeken két jelentősebb hullámban terjedt el a vallás. Ezeket korábbi, ül. későbbi megtérésként szokták említeni.

1. A tibeti buddhizmus
é s politikai s z e r e p e
Vallás, állam, egyház
A korábbi megtérés
N
apjainkban a buddhizmus fo­
galma szorosabban kapcsoló­
dik Tibethez, mint Indiához, Szongcen Gampót, az első „tankirálytquot;
ahol kialakult, vagy Kínához, ahová (620-649), a hagyomány szerint nepáli
Tibetnél jóval korábban érkezett. A ti­ és kínai főfeleségei ismertették meg a
beti és a mongol buddhizmus egymás­ buddhizmus indiai és kínai változatá­
tól elválaszthatatlan fogalmak: a mon­ Sákjamuni Buddha szobra
val, s ő ezt az új hitet támogatta a
a Ihászai Dzsokhang-kolostorban.
gol területeken tibeti közvetítéssel ter­ Tibetben korábban elterjedt bönnel Tibet legszentebb faragott képe
jedt el a vallás, Tibetben pedig a 13. szemben. A z államalapító ugyanis a - a hagyomány szerint -
századtól a mongolok beavatkozásai buddhizmus támogatásával kívánta még Buddha életében készült Indiában
alakították az egyház, ill. az egyes ren­ megtörni a bön előkelő réteg hatalmát.
dek történetét. A tibeti területeken két Triszong Decen tankirály (755-797) nagy tanvitát. Ezután hirdették ki a
jelentősebb hullámban terjedt el a val­ a buddhizmust 779-ben államvallássá buddhizmus győzelmét a bön felett,
lás. Ezeket korábbi, ül. későbbi meg­ tette. A 755-ben alapított Szamje- majd a 792-794 között tartott második
térésként szokták említeni. kolostorban rendezték meg az első vita arról is döntött, hogy a tibetiek a
buddhizmus indiai ágát követik a kína­
ival szemben. Uralkodása alatt indult
A tibeti buddhizmus irányzatai meg a szanszkrit szent szövegek tibeti­
re fordítása.
Nyingmapa Ralpacsen tankirály (815-836) szin­
A tibeti buddhizmus legrégebbi irányzata (neve is quot;ősiquot;-t jelent, ül. az „ősi for­ tén bőkezű támogatója volt az új val­
dítások iskolájánakquot; is hívják). Az első, a 8. században szanszkritből tibeti nyelvre lásnak, később vesztét is ez okozta.
fordított buddhista tanításokon alapul. A z indiai Padmaszambhava (tibeti nyel­
Törvényt alkotott a szerzetesek támo­
ven: Guru rinpocse = Tavirózsaszülött) mestertől, a tibeti buddhizmus alapítójá­
gatásának szabályairól, nyelvújítási
tól származtatja magát. Az irányzat képviselői nem rendelkeztek politikai hata­
rendeletet hozott, szabályozta a budd­
lommal, távol maradtak a hatalmi küzdelmektől. Szervezete kevésbé centralizált,
mint a többi irányzaté, kisebb hangsúlyt helyez a kolostori életre, és teret ad a vi­ hista terminológiát és lerakta a klasszi­
lági életet élő, családos, de a buddhizmus iránt elkötelezett embereknek. kus tibeti nyelv alapjait. A buddhizmus
Kagyüpa, szakjapa, gelugpa iránti túlzott elfogultsága elégedetlen­
A másik három iskolát összefoglalóan a szárma, avagy „új fordításokquot; iskolái­ séget szült, s a bönpárti nemesség
nak is nevezik. Alaptanításaik megegyeznek egymással, a különbséget az eltérő összeesküvése során meggyilkolták.
indiai mesterek és módszereik adják. Halála után a központi hatalom elvesz­
A Karma Kagyü iskolát azzal a céllal alapította Düszum khyenpa (az I. karma- tette befolyását, a buddhizmust üldöz­
pa) a 12. században, hogy az Indiában élt Sákjamuni Buddha tanításait torzítástól ték, a tibeti állam szétesett, az ország
mentesen megőrizzék, és szóban továbbadják. (Ezért nevezik a „szóbeli vonalquot;-nak elvesztette korábbi hódításai jelentős
is.) A kagyüpa rend alakította ki a tulku-lámák (reinkarnálódott vallási vezetők) in­ részét.
tézményét, amelyet később a többi rend is átvett. A karmapák tisztán szellemi taní­
tók, fekete koronát viselnek, ezért fekete kalapos lámáknak is nevezik őket.
A szakja tanítás a korai nyingma irányból származott. Alapítója, Khön Kön-
A későbbi megtérés
csog Gyalpo (1034-1102), az első szakja kolostor építője. A feudális széttagoltság időszaka után
Congkhapa (1357-1419) tibeti filozófus és tanító alapította a sárgasüveges iskola­ a vallás későbbi elterjedésének Atísa -
ként is ismert gelugpa irányzatot. Congkhapa megszilárdította a monasztikus fegyel­
a híres indiai mester, a Vikramasíla-
met, rendjében előírta a szerzetesi szabályokhoz való szigorú ragaszkodást, a budd­
kolostor szerzetese - Tibetbe érkezése
hizmus átfogó tanulmányozását és a tantrikus gyakorlatok végzését. A rend kiváló tu­
(1042) adta a legnagyobb lökést. Taní­
dósok sorát adta. A 16-17. századra a gelug iskola lett a tibeti buddhizmus vezető
irányzata, és szellemi vezetője, a dalai láma a tibeti buddhizmus legfőbb alakja. tásai a „fokozatos útrólquot;, az emberek
három típusának fejlődéséről a tibeti
F. I.
buddhizmus egyik alapját képezik. A
8

2. 11. századtól a buddhizmus egyre mongol történelem egyik legfonto­
nagyobb teret nyert az országban, s sabb hagyományává.
ekkor alakultak ki azok a nagy ren­ A Mongol Birodalom felbomlását
dek - a korábbi megtéréshez kap­ csaknem 200 éves feudális széttagolt­
csolható nyingmapa mellett a szak- ság követte, amelyet Altan kán (1507-
japa, karmapa -, amelyek a tibeti 1582) uralkodása és a második mon­
buddhizmus különböző nagy iskoláit gol megtérés zárt le. Altan sikeres
jelképezik. Bár a rendek később a hadjáratokat indított a kínai Ming-
világi hatalmi törekvések tekinteté­ dinasztia ellen, erős központosított
ben egymás riválisaivá váltak, hit­ hatalmat alakított ki a mai Belső-
tételeik, és kolostori rendszabályza­ Mongólia területén, de nem lehetett
taik között sok a hasonlóság. Jórészt nagykán, mivel nem volt dzsingi­
Az országúton, Csinghaj és Szecsuan tartomány hatá­
ugyanazokat a szútrákat, tantrákat és rán. A zarándok lámák útban Lhásza felé a legmélyebb szida. Hatalmát kénytelen volt más
szanszkritból fordított kanonizált tisztelet kifejezéseként teljes testtel borulnak a földre eszközökkel legitimálni. Ehhez je­
műveket ismerik el. Ezek gyűjtemé­ lentett komoly segítséget számára a
nyét, a 108 kötetes Kárgyurt (lefordított elsősorban Kubiláj nagykánhoz - köt­ tibeti eredetű buddhizmus.
kinyilatkozások), ill. a 225 kötetből álló hetjük. Bár a tibetiek már 1207-ben, a Tibet az egymással vetélkedő ren­
Tengyurt (lefordított magyarázatok) a tangutok elleni mongol hadjárat után a dek és az őket támogató világiak össze­
14. században állították össze. hódítók adófizetőivé váltak, a térítés csapásainak színtere volt. A gelugpa
A legkésőbb létrejött tibeti budd­ kezdete a szakjapa rend akkori fő- rendnek jelentős támogatóra volt szük­
hista rend, a 14-15. század fordulóján lámája, Szakja pandita és Göden kán sége, így kapva kapott egy esetleges
Congkhapa által alapított gelugpa fu­ (Ögödej másodszülött fia) 1247-ben mongol szövetség lehetőségén. A rend
totta be a legjelentősebb politikai karri­ létrejött találkozásához, ül. a pandita akkori főlámája, Szönam Gyaco el­
ert. Nagy kolostorait (Ganden, Dre- unokaöccse Phagpa láma és Kubiláj fogadta Altan meghívását, s 1578-ban
pung, Szera, Tasilhünpo) jórészt a 15. kán között kialakult szövetséghez köt­ a kán udvarába érkezett.
század elején alapították. hető. Phagpa kivívta a nagykán tiszte­
letét, s így nemcsak Tibet helytartójá­
A tibeti teokrácia
nak rangját kapta meg a Jüan-dinasztia
Térítés a mongolok között alapítójától, de a császár tanítómeste­ A szövetségkötés tiszteletére a mongol
A buddhizmus Mongóliában is két hul­ rének címét is elnyerte. A világi és az nagykán a dalai láma („bölcsesség óce­
lámban terjedt el. A mongolok első egyházi hatalom - a „két törvényquot; - ánjaquot;) címet adományozta a tibeti rend
megtérését a dzsingiszida kánokhoz - együttműködése ettől kezdve vált a vezetőjének. Ezzel a gesztussal indult a
tibeti buddhista egyházfők karrierje. A
mongol kán a buddhizmus reinkarná-
A BUDDHIZMUS ELTERJEDÉSE
Selyemút ciós tanait és a gelugpa tulku (újjászüle­
A buddhizmus elterjedési határa
a legnagyobb kiterjedése idején tett főláma) hagyományát felhasználva
(Kr. u. 1000 körül)
magát Kubiláj újjászületésének hirdet­
te, így formálva jogot a nagykáni trónra.
A tibeti gelugpa rend pedig maga mö­
gött tudhatta a mongolok jelentős kato­
nai erejét, mely hozzásegíthette a Tibet
feletti fennhatóság megszerzéséhez.
1641-ben egy belső felkelést követően
a hosut-mongol Güsri kán seregei sta­
bilizálták a gelugpák hatalmát, s 1642-
ben a világi trónra emelték az V . dalai
lámát, Ngavang Lobszang Gyacót,
teokratikus hatalmat hozva létre az or­
szágban. A dalai láma, immár mint vi­
lági uralkodó, nem elégedett meg csu­
pán a Tibet feletti fennhatósággal. A
formálódó Mandzsu Birodalom, a cári
Oroszország és az Ojrát Kánság riváli­
saként bekapcsolódott a mongol terü­
Jelentős buddhista szentély és vallási központ I
A buddhizmus terjedésének főbb irányai:
letek feletti fennhatóság megszerzésé­
mahájána (nagy szekér) irányzat ért folytatott küzdelembe. Tibet hatal­
hínajána (kis szekér) irányzat mi pozícióinak erősítésére a buddhista
vadzsrajána (gyémántszekér) irányzat
vallás terjesztését kívánta felhasználni.
9

3. A mongol egyházfők
Kailásza
Az V . dalai láma felismerte a mongol
szövetségben rejlő lehetőségeket. Lét­
rehozott egy magas rangú egyházi mél­
tóságot, melyet a dalai, ill. a pancsen
T ibetben található Ázsia legszentebb
hegye, három vallás zarándokközpont­
ja. Neve szanszkritul „kristálytquot; jelent. A
láma (a szanszkrit pandita [tudós] és a hinduk számára a hegy Siva, a teremtő és
tibeti csenpo [nagy] szavak összetétele) pusztító isten trónja. A buddhisták minden
mellett a tibeti eredetű buddhizmus irányzatának Csakraszamvara, a legfőbb
harmadik legmagasabb rangú vezetőjé­ üdvözülés Buddhájának szent helye. A
nek tekintenek. 1650-ben a mongol bön hívők minden spirituális hatalom ere­
buddhista egyház főlámájává emelte dőjének és központjának tartják a hegyet.
Öndör Gegent, akit korábban, alig A dzsainák Astapada-hegyként tisztelik, s
négyévesen a halha-mongol kánok val­ úgy hiszik, hitük alapítója, Risabhadéva itt
érte el a Nirvánát. Az utóbbi két vallás hí­
lási vezetőjükként ismertek el. A tibeti
vői a hegyet a többiekkel ellentétes irány­
főláma a dzsebcundampa (mongolul
ban - az óramutató járásával ellentétesen
bogdo gegen — szent fényesség) címet Pihenő láma
- kerülik meg. Minden évben zarándokok
adományozta a fiatal mongol lámának, a szent Kailásza-hegy előtt
ezrei keresik fel a 6714 m magas, ember­
majd 600 szerzetes kíséretében vissza­
láb soha nem taposta hegycsúcsot. Az évezredes hagyományú zarándoklatban a
küldte hazájába, hogy ott folytassa térí­
körülötte lévő 52 km-es utat teszik meg a zarándokok 6000 m magasságban gya­
tő tevékenységét, tovább növelve ezzel
log, gyakran egyetlen nap alatt, vagy háromlépésenként a köves földre borulva és
a gelugpa rend befolyását. imádkozva (így 4 napig tart az út).
Az egyházfők politikai szerepe
a két főláma politikai státusa is eltérő­ politikai és kulturális szerepének fenn­
A 18. századtól a mandzsu császárok en alakult. A z 1921. évi forradalom maradása szempontjából.
pontosan látták, hogy tibeti, ill. mon­ Mongóliában megfosztotta világi ha­ A pancsen láma napjainkban már
góliai uralmuk konszolidálásának egyik talmától a bogdo gegent, s annak nem töltheti be azt a szerepét, melyre
legfontosabb feltétele a buddhista egy­ 1924-ben bekövetkezett halála után a rangja predesztinálja. A 10. pancsen lá­
ház főlámái feletti befolyás megszerzé­ kormányzat megtiltotta, hogy újabb ma gyakorlatilag a kínai betörés más­
se. 1757-ben császári parancsba adták, megtestesülését keressék. A dalai lá­ napján elismerte a Kínai Népköztársa­
hogy a mongol főlámák újjászületéseit ma ekkor még őrizte viszonylagos füg­ ságot, ill. annak Tibet feletti fennható­
nem kereshetik mongol területen, ké­ getlenségét a tibeti kormány élén. ságát. A 14. dalai láma bár 1953-ban el­
sőbb pedig a dalai lámák választásának ismerte a pancsent, a kínai kormány
hagyományait próbálták befolyásolni. bábjának tekintette, és többször szem­
A buddhista egyházfők szerepe oapjaiokbao
M i n d Tibet, mind Mongólia 20. bekerült vele. Újabb megtestesülése pe­
századi történetét alapvetően megha­ 1950-ben Mao kínai vörös hadserege dig, akit a dalai láma elismer, kínai fog­
tározza a Kínához fűződő viszonyuk. bevonult Tibetbe. A 14. dalai láma ek­ ságban van, a Kína által kijelölt pan­
Céljuk a Mandzsu Birodalom bukása kor még bízott a békés megegyezés­ csent viszont a tibetiek nem fogadják el.
után nem lehetett más, mint a függet­ ben, de az 1959-ben kitört Kína-ellenes A mongol egyház jelenlegi vezetője,
lenség kivívása, i l l . megtartása. Tibet felkelés erőszakos leverésének idején a IX. Halha Dzsebcundampa rinpocse
a század elején még számíthatott a kénytelen volt országát elhagyni. Azóta bár 1991 óta a dalai láma, ill. a mongol
britek támogatására, az 1904-es tibe­ száműzetésben él és politikai eszkö­ kormány által is elismert, legitim egy­
ti-angol, ill. az 1914-ben aláírt szimlai zökkel küzd Tibet függetlenségéért. házfő, mégsem tartózkodhat Mongó­
egyezményeket a tibetiek mint az ál­ Egy személyben képviseli a tibeti álla­ liában. A kommunista hatalom korábbi
lam függetlenségének bizonyítékát ér­ mot. Tevékenysége nagy nemzetközi beavatkozása miatt csak a mongol
telmezték. Ezt az álláspontot azonban figyelmet kelt, a legutóbbi időkben rendszerváltás után (1990) ismerhették
Kína sohasem fogadta el. Bár sem T i ­ azonban kisebb visszavonulás érzékel­ el az 1932-ben Tibetben született
bet, sem Mongólia jogi státusa nem hető állásfoglalásaiban: már nem Tibet újabb megtestesülést. Eddig mindössze
volt egyértelmű, a Teokratikus Mon­ teljes függetlenségét, hanem a széles egy alkalommal, 1999-ben utazhatott
gol Államot és Tibetet önállónak te­ körű kulturális és vallási autonómia Mongóliába. Előtte és azóta is csak a
kintő egyetlen nemzetközi szerződést megszerzését jelöli meg célként. zarándokokon keresztül tarthatta a
1913. január 21-én megkötötték, mely­ Az egyház és ezen keresztül a tibeti kapcsolatot híveivel. M a Dharamszalá-
ben a két állam elismerte egymás füg­ államiság szempontjából meghatározó, ban, a dalai láma mellett él és dolgo­
getlenségét, ill. az egyházfők hatalmát a dalai láma utódlásának kérdése. A z , zik, a buddhizmus utazó nagykövete
országaikon belül. A z egyezmény hogy következő megtestesülése tibeti csakúgy, mint a buddhista egyház veze­
nemzetközi ratifikálása azonban elma­ vagy esetleg más területen bukkan-e tője.
radt, s a század harmadik évtizedétől fel, alapvető kérdés a cím továbbélése, SZILÁGYI ZSOLT
10