O slideshow foi denunciado.
Utilizamos seu perfil e dados de atividades no LinkedIn para personalizar e exibir anúncios mais relevantes. Altere suas preferências de anúncios quando desejar.
Gyógy,-és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )
1. A. Ismertesse az emberi test jellemzőit, fő részeit, síkj...
∞∞∞∞∞
1. B Ismertesse a klasszikus svédmasszázs célját, közvetlen és közvetett hatásait!
A masszázs célja:
 Izomtónus nor...
Sportmasszázs fogalma: A sportteljesítmények fokozására, az izomanyagcsere növelésére
alkalmazott masszázsforma.
Felosztás...
Kötőszövet: Sejtekből és sejtközötti állományból állnak, ahol a sejtközötti állomány a több.
Fontos só, víz és zsirraktár....
A szervezet reakciói
Kórfolyamatok a szervezetben különböző reakciókat váltanak ki.
Csoportosításuk:
Jelző reakció Védekez...
Jellemzője: a szövetelhalás és szövet újraképződés egyidejűleg történik, pl.: decubitus, tbc.
Immunreakció
A kórokozók sze...
 Lázas beteg, akut gyulladásban lévő beteget nem szabad masszírozni.
 Tágult, gyulladt visszérnél nem lehet, (trombózis ...
A masszázs ellenjavallatai (contraindicatio):
 Heveny izületi (akut artritis, stb.) és egyéb gyulladások esetén.
 Lázas ...
 a csontkéreg vastag
 belsejében sárga csontvelő van
 Köbös csontok: csigolyák, kéz-lábtő csontjai
 kockára emlékeztet...
3. B Ismertesse a svédmasszázs különféle fogásnemeit, a sportmasszázs fogások
sorrendjét, és az edzésciklusnak megfelelő h...
 párhuzamos (kígyózó mozdulatos kétkezes)
 haránt (végtagokon)
 redőképző (kétkezes félkörös, kétkezes egymáshoz közelí...
- gyökkezelés (dörzsölés a „gerinc felé” irányba)
- tövisnyúlvány fogás (szegment masszázsnál)
- csavarás (szegment masszá...
 forgómozgás
 Vállízület:
Gömb vagy szabadízület, felépül a scapula ízvápájából és a humerus fejéből.
Függőlegesen lelóg...
 Lábujjak – digiti pedis
Csöves csontok, számuk 14, az öregujj neve Hallux.
Alsó végtag ízületei:
 Keresztcsont-csípőcso...
A kezelőlapot a pénztárnál, illetve a kezelés helyén be kell mutatni. A hatályos jogszabályok szerint
naptári évenként két...
Ágyéki szakasz: 5 csigolya alkotja, a test nagy és bab alakú. A tövisnyúlványok bárdszerűen
hátrafelé mutatnak. A csigolyá...
 markolat
 test
 kardnyúlvány
ízületet képez a kulcscsonttal és 7 pár bordával.
A mellkas felépítése:
Thorax.
Képzésébe...
Tréning masszázs fogalma: A tréning masszázst az edzés vagy verseny közben, a teljesítmény
fokozása, és a terhelési asszim...
Az izomrostocskák (myofilamentumok) ingerek hatására hossztengelyük irányában
összehúzódásra képesek. Jó bontású fénymikro...
A miozin 480 kDa molekulatömegű fehérje, amely 6 polipeptidláncból (4 könnyű és 2 nehéz) épül
fel, az aktin két spirális r...
6. B. Határozza meg a hát svédmasszázs kezelésnek sorrendjét! Ismertesse az
alkalmazandó svédmasszázs fogásokat!
 Szív fe...
7. A Ismertesse a felső.-és alsóvégtag izmait!
Felső végtag izmai:
 -vállizmok: deltaizom (m. deltoideus ) . lapockatövis...
még a meniszkuszok akut és krónikus gyulladása, ami szintén a túlterhelés következménye
lehet. Sok hosszútávfutó jellegzet...
o Száj körüli izmok
o Trombitás izom
o Orr körüli izmok
o Fül körüli izmok
- Rágóizmok – 4 erős izom, az V. agyideg idegzi...
Eredés-tapadás: az egymás fölött lévő bordákat kapcsolják össze, X alakban keresztezve
egymást.
- Bordaemelő izmok (mm. le...
9. A Mutassa be a keringés szervrendszerét, a szív felépítését és működést!
A keringési szervrendszer: központja a szív.
A...
vér – a fizika törvényeinek megfelelően – a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású
hely felé. A vér egyirányú...
∞∞∞∞∞
9. C Ismertesse a klíma, hidro-és balneoterápia lényegét és kezelési módjait, valamint
masszőri feladatait a kezelés...
. a klímaterápia különleges formája
 . már ég megfigyelték, hogy a barlangoknak, föld alatti üregeknek bizonyos betegsége...
- Hidroterápia mindig külsőleg alkalmazott kezelést jelent (pl. borogatások, pakolások,
- zuhanyfürdők, súlyfürdő stb.)
Ba...
∞∞∞∞∞
10. A Jellemezze a vérköröket, vérereket! Ismertesse a vérképző szerveket és a vér
alkotórészeit!
A keringési szervr...
A szívtől távolabbi területre szállítják a vért vagyis a periféria felé. A periféria felé haladva egyre
kisebb keresztmets...
behatásokra is vérezhetnek. A bilirubin magas vérszintje szintén agykárosodáshoz vezethet
(magikterusz). Az első életévben...
 Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség,
arcfájdalom, a szemek között megjelenő...
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor
Próximos SlideShares
Carregando em…5
×

Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor

31.905 visualizações

Publicada em

Gyógy- és sportmasszőr komplex vizsga - kidolgozott

Publicada em: Saúde
  • Hello! Who wants to chat with me? Nu photos with me here http://bit.ly/helenswee
       Responder 
    Tem certeza que deseja  Sim  Não
    Insira sua mensagem aqui

Gyógy, és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 )kidolgozott tételsor

  1. 1. Gyógy,-és sportmasszőr komplex szakmai feladatok (54 726 01 ) 1. A. Ismertesse az emberi test jellemzőit, fő részeit, síkjait, irányait. Határozza meg a betegség fogalmát! Az emberi szervezet vizsgálható:  makroszkóposan (szabad szemmel látható)  mikroszkóposan (szabad szemmel nem, csak fény- vagy elektronmikroszkóppal látható) Az emberi test fő jellemzői:  kétoldali részarányosság (bilaterális szimmetria)  a test a középsík mentén két egyforma részre osztható  belső szerveink egy része aszimmetrikus helyzetű (pl.: lép, máj)  szelvényezettség> erre utalnak az egyforma, hosszirányban ismétlődő részek (pl.: csigolyák és bordák)  A test fő részei:  fej (caput)  nyak (collum)  törzs (truncus)  mellkas (thorax)  has (abdomen)  medence (pelvis)  végtagok (extremitates)  felső végtag (membrum superior)  alsó végtag (membrum inferior) Az emberi test fő síkjai és irányai Síkok:  középsík (median)  homlokirányú sík (frontalis)  vízszintes sík (horizontalis)  nyílirányú sík (saggitalis) Irányok  test középvonalához közelebb eső (medialis)  oldalsó, a középvonaltól távolabbi (lateralis)  külső (externus)  belső (internus)  elülső (anterior)  hátsó (posterior)  hasoldali (ventralis)  hátoldali (dorsalis)  Superior: felső  Inferior: alsó  Proximalis: törzshöz közelebbi  Distalis: törzstől távolabbi  Superficialis: felületi  Profundus: mély  Dexter: jobb oldali  Sinister: bal oldali Betegség fogalma: A betegség az élő szervezet életfolyamatainak abnormális állapota, az egészség ellentéte, a szervezet egyensúlyának felborulása. Emberek esetében betegségnek nevezhető a test vagy az elme olyan állapota amely testi vagy lelki fájdalomban vagy valamely funkció rendellenes működésben nyilvánul meg A betegségnek szubjektív és objektív szimptómái, tünetei vannak. A szubjektív tüneteket a beteg tapasztalja (pl. fájdalom). Az objektív tüneteket külső megfigyelő (orvos) állapítja meg vizsgálómódszerek segítségével. A betegségek kialakulásának külső és belső biológiai, szociális és pszichológiai tényezői is lehetnek. A betegség lehet krónikus (hosszantartó) vagy akut (hirtelen, rövid). 1
  2. 2. ∞∞∞∞∞ 1. B Ismertesse a klasszikus svédmasszázs célját, közvetlen és közvetett hatásait! A masszázs célja:  Izomtónus normalizálása  Keringés javítása  Fájdalom megszakítása  Anyagcsere javítása  Általános állapot fokozása A masszázs élettani hatásai  -Helyi hatás  -általános hatás,  -távol hatás,  -konszenzuális hatás (távolhatás) Helyi hatás: Bőrre való hatása: Kezünkkel ledörzsöljük az elhalt hámréteget, a bőr hamarabb regenerálódik, sejtek hamarabb osztódnak, bőrben lévő erek kitágulnak, jobb anyagcsere, bőr regeneráció. Általános hatás:  Hormonszerű anyagok, hisztamin, és bradichinin termelődik.(hisztamin az ereket tágítja) A kapillárisok kitágulnak, SHUNT hatás.  Bradicihinin hatására az erek áteresztő képessége fokozódik, ezzel az anyagcsere javul.  A vérnyomás csökken, szív könnyebben dolgozik.  Légzés lassul és mélyül  Bőr alatti kötőszövet. A nyirokkeringés fokozódik, lásd bőr értágító hatás.  Izmok, erek értágító hatás, izommunka 20-30-szorosára is emelkedhet.  Tonizáló hatású.  Emésztés fokozódik (perisztaltika aktiválódik,emésztőenzimek kiválasztása fokozódik)  Vizeletkiválasztás nő  Idegrendszer (nyugtató, relaxáló, élénkítő, frissítő) Távolhatás:  Konszenzuális hatás. Egyik oldalt kezelve tudunk hatni a másik oldalra.  Fájdalomcsillapítás (kapúelmélet)  Reflektórikus hatás  szegmenthatás ∞∞∞∞∞ 1. C ismertesse a masszázs és sportmasszázs fogalmát, felosztását és helyét a fizioterápiában! Masszázs fogalma: A masszázs a bőrön, a test felszínes rétegein kézzel végzett mechanikus kezelés. Meghatározott fogások kötött sorrendben kivitelezett sorozata, melyet a masszőr begyakorolt, módszeres, rendezett módon, adott erejű ritmikus mozgásokkal hajt végre terápiás céllal. 2
  3. 3. Sportmasszázs fogalma: A sportteljesítmények fokozására, az izomanyagcsere növelésére alkalmazott masszázsforma. Felosztása:  Sportmasszázs: célja az edzés vagy verseny előtti felkészítés a fizikai aktivítás utáni frissítés  Fürdősmasszázs: egész testre ,lazítás  Reflexmasszázs - szegment,- kötőszöveti,- perioszteális;  Frissítő és kondicionáló masszázs Közvetett úton, reflexesen, az idegrendszeren keresztül fejti ki hatását. A terápiás hatás nem ott jön létre, ahol kezelünk, hanem attól mindig távolabban fekvő szervekben és szövetekben (távolhatás).  Higiénikus masszázs (fürdős): Gyógyfürdőkben alkalmazzák, frissítő kondicionáló hatása miatt.  Gyógy-masszázs: Kizárólag csak terápiás céllal alkalmazott kezelő eljárás. Gyógy-masszőrök végzik, betegeken, orvosi diagnózis alapján, orvosi előírásra, gyógyítás elérése érdekében, illetve a visszanyert egészség megtartása érdekében.  Diagnosztikus masszázs: orvos végzi; az izomzat tónusának, állapotának felmérése Helye a fizioterápiában: A mechanoterápia része (passzív) ∞∞∞∞∞ 2. A Mutassa be az emberi szervezet morfológiai felépítését: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek! Ismertesse a szervezet jelző ,-és védekező reakcióit’ A sejt fogalma: a legkisebb, önmagában még működő, életjelenségeket mutató egység. Testünkben kb. 100 billió sejt van. A sejt alakja: nagyon változatos, a körülmények hatására módosulhat. Környezetük szerint lehetnek: folyékony közegben ( vér ) gömb alakúak, szomszédos sejtek nyomása miatt köb henger, lapos vagy orsó alak. Működésük szerint : ( pl. ideg sejtek ) nyúlványosak, csillag alakúak. A sejt nagysága:- a legkisebb 4 mikron, (pl. egyes idegsejtek,)- a legnagyobb 600-700 mikron ( pl. simaizom sejt ) ( petesejt 200 mikron )- azonban átlagosan 10 – 30 mikron közötti ( csak mikroszkóppal látható. A sejtek alkotó részei:Sejthártya: A sejtplazmát körülvevő, féligáteresztő hártya, mely elválasztja a környezetétől, ezen keresztül folyik az anyagcsere, veszi fel a tápanyagot, adja le a bomlástermékeket. Sejtplazma vagy sejttest: ( citoplazma ) a sejtnek a sejthártya által körülhatárolt kocsonyás állagú alapanyaga, melyben található a sejtmag, és a sejtszervecskék. Állományát víz, szerves és szervetlen anyagok képezik. víztartalma a korától függően 90%-70% .  Sejtszervecskék: ( sejtorganellumok) sejtplazmába ágyazott alakos elemek, melyek feladata a mag irányításával a sejt élettani folyamatainak biztosítása. - sejtközpont ( osztódásban és a mozgásjelenségekben van szerepe )  mitokondriumok ( energia termelés, sejtlégzés )- endoplazmás retikulum- riboszómák, - Golgi apparátus, ( váladék termelő ) - Lizoszóma ( emésztés, méregtelenítés ) - Sejtmag: a sejt életműködésének az irányítását végzi, általában a sejt közepén található, a citoplazmától a maghártya választja el. Tartalmazza az örökítő anyagot DNS-t. 46 kromoszóma, az ivarsejtben csak 23. Rögös kromatin formájában. A szövet fogalma: az azonos eredetű, azonos működést végző, azonos szerkezetű, szabályosan rendeződött, közös anyagcserével rendelkező bizonyos irányba differenciálódott sejtek szöveteket alkotnak. A szövetek állnak sejtes és sejtközötti állományból. Típusai: négyféle alapszövet: hámszövet, kötő- és támasztó szövet, izomszövet, idegszövet. Hámszövet: A sejtek 5 – 6 szögletűek, szorosan egymás mellett fekszenek, a sejtközötti állomány hiányzik, igy ereket idegeket nem tartalmaz. A testfelszínt kívülről borítja, de a testüregekben is megtalálható. Tipusai: fedőhám, ( bőr, üreges szervek, ) mirigyhám ( mirigy felépítés ) pigmenthám, érzékhám, felszívóhám. A sejt alakja szerint lehet laphám, köbhám, hengerhám. Rétegei szerint egyrétegű és többrétegű. ( A bőr többrétegű elszarusodó laphám.) Kötő és támasztó szövet: A szervezetben legnagyobb mennyiségben van jelen, ezek a szervezet vázát alkotó szövetek. Ide tartoznak a kötőszövet, zsírszövet, porcszövet, csontszövet. 3
  4. 4. Kötőszövet: Sejtekből és sejtközötti állományból állnak, ahol a sejtközötti állomány a több. Fontos só, víz és zsirraktár.  Fajtái:- Laza kötőszövet, szemlencse kivételével minden szerv felépítésében részt vesz. (pl. a bőr középső részének az irhának ) - tömött kötőszövet vagy ínszövet,- speciális kötőszövet a vér. Zsírszövet: Olyan kötőszövet, ahol a kötőszöveti sejtekben zsír halmozódik fel, sárga színű, testtájanként változó keménységű szövet. Átmenetet képez a kötőszövet és a támasztó szövet között. Szerepe: kipárnázó, hőszigetelő, tápanyag raktár, védelem, mechanikai támasz, térkitöltő. Két alaptípus:- a mechanikus zsírszövet, mely a kötőszöveti gerendák közé zárt, s az éhezéskor sem tűnik el. - a depózsír felhalmozott energiatartalék,(nemi jellegnek megfelelően helyezkedik el), mely éhezéskor energiává alakul. Porcszövet: fél zsemlére emlékeztető porcsejtekből és sejt közötti állományból áll, nagy nyomószilárdságú, rugalmas támasztó szövet. Nincsenek benne erek, ezért anyagcseréjük lassú. Könnyen elfajulnak (degenerálódnak). Fajtái:- Hialin v. üvegporc (izületi felszínek, borda porc) Elasztikus porc ( fülkagyló, orrhegy )- kollagén rostos porc ( csigolyák közötti porckorong ) Csontszövet: a szervezet legkeményebb támasztó szövete, mely egyszerre szilárd és rugalmas. Szilvamag alakú nyúlványos csontsejtekből és sejt közötti állományból áll. A sejtközötti állomány szerves része a csontsejtek által termelt ossein, a szervetlen állomány keménységét pedig ásványi anyagok, ionok adják. A csontok 40% víz. Izomszövet: sejtplazmájuk speciális, csak az izomsejtre jellemző, összehúzódásra és elernyedésre alkalmas anyagot, miofibrillumokat tartalmaz. Fajtái: - simaizom: nagy orsó alakú sejtekből áll, egy sejt középen egy sejtmag van. Erek, zsigerek falában, bőrben található. Akaratlagosan nem működtethető, lassú, de kitartó. - harántcsíkolt izom: alapegysége az izomrost, mely izom nyalábokká rendeződik. Az izomrostot hártya borítja, mely alatt a plazmában több pálcika alakú sejtmag van. Akaratlagosan működtethető, gyors, de könnyen fárad. A vázizomzatot alkotja, csontokon erednek és tapadnak. Két összehúzódásra képes fehérjéből áll, az actin és a miozin. - szívizom: a harántcsíkolt izomszövet különleges formája, a rostok izomhálózatot alkotnak, így az ingerület minden irányban és gyorsan terjed. Akaratunktól független, nem fáradékony, de nagy erőkifejtésre képes. Idegszövet: az idegsejtekből álló idegrendszer a szervezetet irányítja. Kétféle sejtből áll: - idegsejt v. neuron, - támasztó sejtek v. gliasejtek ( ezek védik táplálják elhatárolják a neuronokat.) Feladata: kapcsolattartás a környezettel ( felfogja az ingereket )- ingerület létrehozása, továbbvezetése,- reagálás. A legtöbb idegsejt sejttesttel, nyúlvánnyal, ( axon ) és végfácskákkal rendelkezik. A sejtek csoportosíthatóak nagyság, működés, sejttest alakja, nyúlványok száma alapján. A neuron egy maggal rendelkező nyúlványos sejt.  Részei idegsejttest ( perikarion)  Idegsejt nyúlványai: - faágszerű plazma nyúlványok, ( dendritek)- idegnyúlvány v. idegrost ( neurit )Végfácska v. végkészülék : a neuron faágszerű végződése, ingerület átvitelre szolgál. A végfácskák végződhetnek neuronon és nem idegszövetben. Attól függően hogy ingerületet vesznek fel vagy adnak le, lehetnek receptorok és effektorok. Szervrendszerek. I, Mozgásrendszer - csontvázrendszer - izomrendszer II, Keringési szervek rendszere III, Zsigeri rendszerek - emésztő - légző - vizeletkiválasztó rendszerek - nemi szervek IV. Szabályozási szervek rendszerei o Belső elválasztású mirigyek o Idegrendszer V. Érzékszervek rendszere A szervezet jelző,-és védekező rendszere: 4
  5. 5. A szervezet reakciói Kórfolyamatok a szervezetben különböző reakciókat váltanak ki. Csoportosításuk: Jelző reakció Védekező Szövetek kóros elváltozásai - fájdalom - gyulladás - elhalás - immunreakció - sorvadás - allergia - túltengés - elfajulás - daganatképződés Fájdalom - dolor Reflex útján védi a szervezetet. Szubjektív tünet, a leggyakoribb panasz. A fájdalom oka lehet: - oxigén hiány a szöveteknél - túlzott feszülés - szövet folytonosságának megszakadása, ütés - stressz állapot (gyomor, szív panasz). Gyakori jelenség, hogy a beteg a fájdalmat máshol érzi, ezt a kisugárzó fájdalom pl.: infarktusnál, vesekőnél. Gyulladás - inflammatio A szervezet védekező reakciója a kórokozóval szemben (pl. baktérium). A gyulladást létrehozhatja: - mechanikai hatás (folyamatos nyomás, dörzsölés), - vegyi hatás (sav –lúg marás), - hőhatás, - sugárzás. Következménye: Helyi tünetek Általános tünetek - fájdalom – dolor - láz - melegség – calor - emelkedett vörösvértest süllyedés - bőrpír – rubor - emelkedett fehérvérsejt szám - duzzanat – tumor - ellenanyag termelés - működés kiesés – functio laesa A bejutott kórokozó helyileg károsítja a sejteket, értágulat jön létre, fokozódik az erek áteresztő képessége, duzzanat keletkezik, így nő a fájdalom. Gyulladások felosztása Heveny izzadmányos: - rostos – összetapasztja a felszíneket pl.. diftéria - gennyes – sebészeti fertőzések ilyenek, pl.: furunkulus - vérzéses – a gyulladás károsítja, roncsolja az ér falát - üszkös – nagyfokú szövetelhalás Heveny sarjadzásos: A sebek gyógyulása szövetsarjadzásos gyulladással történik.(pl. elsődleges – másodlagos sebgyógyulás) Idült gyulladás 5
  6. 6. Jellemzője: a szövetelhalás és szövet újraképződés egyidejűleg történik, pl.: decubitus, tbc. Immunreakció A kórokozók szervezetbe jutása együtt jár a védekező, fehérvérsejtek számának változásával (immunválasz). Immunelégtelenség jelentkezhet örökletesen vagy szerzetten, pl.: betegség, gyógyszerek miatt. Csontvelő károsító gyógyszerek, citosztatikumok, sugárhatás, HIV fertőzés gyengítik az immunválaszt. Allergia A szervezet válaszreakciója a bejutott kórokozó hatására lehet:  normális  hiányozhat, nincs  csökkent  fokozott (túlérzékenységi reakció) A bekerült idegen anyag az allergén. Válasz reakció az ellenanyag termelés. Jellemző helyi reakciók: csalánkiütés, szénanátha, bőrpír, gégevizenyő. Legsúlyosabb formája az anafilaxiás sokk, mely életveszélyes, azonnali orvosi beavatkozás szükséges. ∞∞∞∞∞ 2. B Ismertesse a szegmentmasszázs lényegét és célját! Szegment masszázs elve: Az emberi test gerincvelői beidegzése szempontjából szelvényezett. A belső szervek megbetegedése esetén a hozzátartozó dermatomákban, metamerekben (Head zónákban) elváltozás, fájdalom van. Ezt a reflexkört szakítjuk meg. Szegmentenként, alulról felfelé, mindig gyöki fellazítással kezdjük, majd a hagyományos svédmasszázst alkalmazzuk a gerinc felé irányuló mozgással. Ha egy szegmenttel végeztünk, csak akkor kezdjük a következő kezelését. A kijelölt szegment alatt és felett 3-3 szegment sávot is kezeljük. (kidolgozója Mackenzie volt) Célja: 1.) diagnosztizálás - általános svéd masszázs, simítások, dörzsölése, fenyőfa nagyon fontos. Gyöki fellazítás 2.) - Alulról felfelé (szegmentek átdolgozása). Egy szegmenten addig dolgozunk, amíg fel nem lazul a kötőszövet. 3.) Kiegészítő svédmasszázs. 4.) Káros reflexkör megszakítása A szegment masszázs javallatai, ellenjavallatai Indikációi:  szív  keringési  tüdő, mellhártya, asztma  emésztőszerv, gyomorbántalmak  vese  funkcionális belszervi elváltozások  egyéb mozgásszervi megbetegedése, rheuma,  izomfájdalom  pszichoszomatikus tünetek  fejfájás stb. Kontraindikáció: 6
  7. 7.  Lázas beteg, akut gyulladásban lévő beteget nem szabad masszírozni.  Tágult, gyulladt visszérnél nem lehet, (trombózis jöhet létre)  Szív és keringési rendellenességeknél.  Dekompenzált szív problémáknál  Magas vérnyomás (kiugróan magas), illetve ingadozó  Menses első két nap nem lehet  Terhesség esetén  Fertőző betegség,  Epilepszia  Elmezavar  Alkoholos állapot.  vérzékenység  Daganatos betegség  cukorbetegnél a hámszövet, ér vékonyabb, gyengédebben masszírozni, ütögetni nem.  Osteoporózis: a csontok törékenyek, ütögetés, fenyőfa nem. A szegment-masszázs során fellépő negatív jelenségek és azok megszüntetése Szegment-masszázskor fellépő negatív jelenségek megszüntetése.  -Fejfájás szegment – rosszul lesz, szédül, nyilalóbbá válik a fejfájása.: Homlok, szem középről kifelé simítani.  -Hátmasszázsnál kulcs-csont – szegy-csont közötti szúró fájdalom: Nagy mellizom gyúrásával lehet megszüntetni.  -Lapocka tövis alatt, felett, - kisugárzó fájdalom, váll, kar, deltarostok. Azonos oldali hónaljárok simításával lehet megszüntetni, enyhén lehet dörzsölni is.  -Hónaljárki kezelésnél (balról) szív problémát okoz (karba kisugárzó anginás fájdalom) bal alsó bordaívtől – szegycsontig simítani.  -Maximálpontok: gyomor bal lapocka tövis árka feletti fájdalom – gyomorgörcs – bal alsó bordaívtől – szegycsontig.  -Hát humerális részét m., hólyag panasz – medenceperem lesimításával lehet megszüntetni.  -Isialgiánál: Ellentétes oldalon kisugárzó fájdalom (jobb oldali fájdalom bal oldali kezelésénél) jobb oldalon Trochanter majortól az ülőgumóig simítani. ∞∞∞∞∞  3. C Beszéljen a gyógy –és sportmasszőri tevékenység személyi és tárgyi feltételeiről, a gyógy-és sportmasszőri alkalmasság kritériumairól! Ismertesse a gyógy-és sportmasszázs hatásait, indukációit és kontraindukációit! Személyi feltételek: empátia, elhivatottság, szakmai tudás, jó kapcsolat kialakítása, igényes környezet, tisztelet. Egészségügyi alkalmasság. Tárgyi feltételek: ANTSZ által elfogadott helyiség, zajmentesség, higiénia Alkalmassági kritériumok: szakmai felkészültség, rátermettség, emberszeretet. Gyógy.-és sportmasszázs hatásai: Lásd az 1.B tételt! A masszázs javallatai (indicatio):  Ortopédiai, mozgásszervi betegségek krónikus szakasza.  Reumatológiai elváltozások a tartó és mozgató szervrendszerben.  Centrális és perifériás parézissel társuló neurológiai betegségek.  Krónikus vénás betegségek.  Hosszantartó ágynyugalom, immobilizáció. 7
  8. 8. A masszázs ellenjavallatai (contraindicatio):  Heveny izületi (akut artritis, stb.) és egyéb gyulladások esetén.  Lázas betegség idején. (Ekkor nem a regeneráció, hanem csak a láz fokozódna)  Fertőzéses bőrelváltozások esetén. (Kiterjedt nedvező, vagy fekélyes, gennyes elváltozás a bőrön)  Mélyvénás trombózis esetén. (A vérrög elmozdulhat, s máshol okozhat elzáródást, mely a beteg életébe is kerülhet!)  Infarktus, vagy anginás roham esetén.  Visszér gyulladás esetén. (varikositas - visszeres csomók)  Fokozott vérzékenységgel járó betegség esetén. (pl. trombózis után sincumar és marcumar szedésekor)  Menstruáció első két napján. (később a deréktáj kihagyásával lehet)  Rosszindulatú daganatos betegeknél. (A maszázs serkenti a sejt szaporodást, tehát növeli a daganatot, ellenben javítja a közérzetet.)  Terhesség alatt óvatosan lehet csak masszírozni (ülve, hanyatt  és oldalt fekve). A fogások, csak simításokból állnak. Dörzsölni nem, illetve csak a nyaktájékon szabad.  Friss traumatikus sérülések esetén (hámsérülés, izületi sérülés és törés)  Instabil pszichés állapot.  Friss agyi történések esetén (stroke).  Csontritkulás (osteoporosis) előrehaladott fázisában.  Közvetlenül műtét után. ∞∞∞∞∞ 4. A Jellemezze röviden a mozgásrendszert, és részletezze a csontrendszer mikroszkópos, makroszkópos szerkezetét, a csontok összeköttetéseit, növekedését és fejlődését! Csontok makroszkópos szerkezete A csontvázrendszer általános jellemzése: A test mozgásában és térbeli helyzetváltoztatásában részt vevő szervek együttese. Az emberi test 206 csontból áll, típusuk szerint lehetnek  lapos csontok  csöves csontok  köbös csontok  légtartalmú csontok Folyamatosan épül, csonthártya felől, a belhártya felől pedig lebomlik. Szabályozó szerve a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy, kötőszöveti sejtekből (vagy porcszövetből) alakul ki A csontvázrendszert alkotja:  csont  szalagok, ízületek  csonthártya, csontvelő, porcogó Feladata:  testüregeket határol és szerveket véd  a test szilárd vázát alkotja és méreteit megszabja  szivacsos állományaiban csontvelő van  a vázizomzat a csontokon ered és tapad A csontok alakja:  Hosszú és csöves csontok: végtagcsontok többsége  két végükön porc van 8
  9. 9.  a csontkéreg vastag  belsejében sárga csontvelő van  Köbös csontok: csigolyák, kéz-lábtő csontjai  kockára emlékeztető  szorosan illeszkednek egymáshoz  szivacsos szerkezetű  Lapos csontok: agykoponya, medencecsont, lapockák  lapát vagy kagyló alakúak  üreget zárnak be  vörös csontvelő található bennük  Szabálytalan csontok: arckoponya néhány csontja  alakjuk változatos  bennük légtartalmú üregrendszer van A csontok szerkezete:  Kérgi állomány: tömény csont  Szivacsos állomány: csökkenti a csont tömegét  Erek, idegek, sárga velő  Velőüreg  Csontbelhártya  Csont állomány  Csonthártya A csont járulékos alkotórészei:  Csonthártya: A csontok felszínét borító kötőszöveti lemez  Csontvelő: A csontok belsejét tölti ki.  vörös: szivacsos állományokban van, vörösvértesteket, fehérvérsejteket és vérlemezkéket termel.  sárga: csöves csontokban van, zsír dús, hézagpótló  Porcogó: Szilárd, szívós, de a csontnál lágyabb. A csontok végein van. A csontok összeköttetéseiben vesz részt. Van üvegport és kollagén rostos porc. A csontok összeköttetései:  Folyamatos összeköttetések Rögzített vagy elmozdíthatatlan.  kötőszövetes: varratos, szalagos, beékelődés  porcos  csontos  Megszakított összeköttetés: Ezeket nevezzük ízületnek vagy mozgékony félbeszakított összeköttetésnek. Csontok növekedése A csontok hossznövekedését a csontok végrészén és közepén található porckorongok biztosítják. Vastagságbeli növekedése a csonthártya felől indul meg, a csontképző sejtek segítségével. Miközben a csontképző sejtek csontállományt hoznak létre, a csontfaló sejtek pusztítják a csontszövetet. Gyermekkorban a sejtképzés van túlsúlyban, így a csontosodási folyamat gyorsabb, 30-40 éves kortól a csontfaló sejtek működése dominál. ∞∞∞∞∞ 9
  10. 10. 3. B Ismertesse a svédmasszázs különféle fogásnemeit, a sportmasszázs fogások sorrendjét, és az edzésciklusnak megfelelő hagyományos és kiegészítő masszázsfogások megtervezésének szempontjait! Simítás: kapcsolatteremtő, tájékozódó, előkészítő, nyugtató fogás. Mélysége: felszínes, közepes és mély. Végrehajtás: tenyérrel, terhelt tenyérrel, tenyérgyökkel, ujjakkal, kézháttal, egy és két kézzel (háton, mellkason) váltott kézzel (pl. végtagokon). Fajtái: tájékozódó, előkészítő, köztes, intermittáló (ödémás területeken) Fogásai: hosszanti kétkezes, 8-as, haránt, félkörös, U alak, lineáris, hosszanti váltott kezes, terhelt t Iránya:  testtengellyel megegyező (longitudinalis), testtengelyre merőleges (haránt)  félkörös, végtagokon szív felé irányuló. Ritmusa: egyenletes, lassú, vagy gyors; mindig a célnak megfelelő. Dörzsölés: reflex kiváltó ingerfogás. A bőr alatti lévő szöveteket egymáshoz nyomva, azokat elmozdítjuk egymáson, körkörös, vagy lineáris mozdulattokkal. Mélysége: változó: felszínes, közepes, mély Végrehajtás:  egy vagy két kézzel, tenyérgyökkel, hüvelykujjpárnával, ujjbeggyel, kisujj szélével,  nagy izomtömegnél (pl. nagy farizom) ököllel vagy karomállásba hozott ujjbeggyel. Fajtái:  gyalu: kézháttal 10 - 15cm hosszan haladok, majd vissza tenyéri résszel,  vasaló: lassú, kígyózó mozdulat a tenyérgyök nyomásával  fűrész: a kisujj felöli rész érintkezik csak a bőrrel, a két kéz párhuzamosan, de ellentétesen mozdul, (hasonló a fürkész, de előre halad  „fenyőfa”: a csigolya nyúlványát a felette lévő tövisével összekötő lineáris mozdulat.  gereblyefogás: karomállásban vannak az ujjak, kapáló mozdulat jellemző  smiss fogás: szétsöprés a tenyér élekkel Iránya: előre haladása a keringés irányának megfelelő, de a háton bármerre lehet dörzsölni. Szegment masszázs esetében gerinc felé irányuló. Ritmusa: lassú tempó: fájdalomcsillapító hatású, gyors tempó: serkentő, ingerlő hatású. Gyúrás: keringésjavító fogás. Az izmot kiemeljük csontos alapjáról, kipréseljük és visszaengedjük eredeti helyzetébe. Mélysége: közepes, mély Végrehajtás: egy vagy két kézzel, kétkezes párhuzamos és félkörös, két ujjas. Fajtái: 10
  11. 11.  párhuzamos (kígyózó mozdulatos kétkezes)  haránt (végtagokon)  redőképző (kétkezes félkörös, kétkezes egymáshoz közelítő)  ollózás: egykezes redőképzés (pl. háton)  lapos hengerlő gyúrás (ráncba emelő a háton) ún. Pleschelés.  intermittáló (simítással megegyező fogás, de erősebb – simításhoz sorolják be!)  mángorlás: végtagokon lazító jellegű fogás, két kéz között görgetem az izmot,  szitálás: lazító jellegű fogás, egy kézzel rázva, lazítva az izmot. (vibrációhoz tartozik) Iránya: a vénás keringés irányával megegyező, a háton bármely irányban. Szegment masszázs esetében, gerinc felé irányuló. Ritmusa: a keringés sebességénél kicsit gyorsabb Ütögetés: fájdalomcsillapító és értágító fogás. (rövid kontaktus) Mélysége: felszínes, mély. Végrehajtása: ujjheggyel, kisujj élével, ököllel. Fajtái:  ütögetés: félig zárt ököllel nagyobb izmoknál, ujjbeggyel kopogtatás laza csuklóval, félig- zárt ököllel (hanyintó mozdulattal), valamint a farizomzatnál öklözve.  paskolás: tenyérrel, domború kézháttal (légpárnát képezve) ütögetünk.  vágás: kisujj élével, lazán egymásra ejtjük a legyezőszerűen nyitott ujjakat; vagy kézéllel, merev csuklóval. Iránya: izmokra merőleges, vagy kissé toló mozdulatos Ritmusa: gyors, pergő ritmusú. Vibráció: nyugtató, fájdalomcsillapító, tónuscsökkentő, lazító hatású fogás. Mélysége: irányától függően mély (vertikális) és felszínes (horizontális) is lehet. Végrehajtása: karunk antagonista izmainak váltakozó megfeszítésével és elernyesztésével folyamatos, gyors rázómozdulatot, vagy apró nyomó mozdulatot végzünk.(Mellkason kilégzés közben. Fajtái:  horizontális (testfelületén vízszintes irányú)  vertikális (testmélysége felé haladó) Iránya: testfelületen bármely irányban, illetve a test mélysége felé csak vertikálisan. Szegment masszázs esetében gerinc felé irányuló. Ritmusa: gyors, váltakozó, gyorsuló. Svédmasszázs két kiegészítő fogása: Kirázás: húzó, lazító fogás, melyet a végtagokon alkalmazunk. (hanyatt fekve, ülve /csak felső végtag /) Kimozgatás: az ízületek mozgáshatárig való módszeres, fájdalommentes kimozgatása. (fekve, ülve) Nyomás: a páciens hátára, a gerinc mellett, kilégzés melletti, rövid nyomásokat gyakorlunk. / A. Ionescu /) Kiegészítő: - intermittálás (simítás és gyúrás) 11
  12. 12. - gyökkezelés (dörzsölés a „gerinc felé” irányba) - tövisnyúlvány fogás (szegment masszázsnál) - csavarás (szegment masszázsnál) - mellkas intermittáló nyomása (szegment masszázsnál) - Sportmasszázs fogásai: simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, vagy ütögetés. Sportmasszázs fogások sorrendje:  Sportolás előtt: bemelegíti, előkészíti az izomzatot a teljesítmény növelésének érdekében valamint csökkenti az izom és ízületi sérülések kialakulásának veszélyét.  Sportolás után: A levezető masszázs célja a megterhelt izomzat regenerációja. Az izmok tónusának normalizálásával gyorsabban ürülnek ki a terhelés alatt felszabadult salakanyagok. A felgyülemlett tejsav távozásával megelőzhető az izomláz ∞∞∞∞ 3. C Ismertesse a masszázs etikai szabályait! Személyi feltételek: ápolt, gondozott, kedves, empátia teremtő, kéz tiszta,, köröm rövid, se gyűrű, se óra, sem pedig nyaklánc nem lehet. Titoktartás; személyiségi jogok, intimitás betartása. ∞∞∞∞ 4. A Ismertesse a felső,- és alsó végtag csontjait és összeköttetéseit! A vállöv és a szabad felső végtag csontjai: A felső végtagon megkülönböztetünk vállövet és szabad felső végtagot.  Lapocka – Scapula Háromszögletű lapos csont, megkülönböztetünk rajta testet és nyúlványokat. Kulcscsont – Clavicula A lapocka és a szegycsont között helyezkedik el, S alakban görbült csöves csont.  Felkarcsont – Humerus Hosszú csövescsont, megkülönböztetünk rajta középrészt és megvastagodott végrészeket.  Orsócsont – Radius Az alkar küvelykujji oldalán fekszik.  Singcsont – Ulna Az alkar kisujji oldalán fekszik.  Kéztő – Carpus 8 db apró köbös csont 2 sorban elrendeződve a csuklóban.  Kézközép – Metacarpus 5 rövid csöves csont a tenyérben  Ujjak – Pigiti manus 14 db rövid csöves csont az ujjakban. Vállöv és szabad felső végtag ízületei:  Váll-kulcscsont ízület: A kulcscsont ovális ízületi lapja és a lapocka.  Szegy-kulcscsonti ízület:  lehetséges mozgásai:  váll előre emelése és süllyesztése  előre és hátrahúzása 12
  13. 13.  forgómozgás  Vállízület: Gömb vagy szabadízület, felépül a scapula ízvápájából és a humerus fejéből. Függőlegesen lelógó kar mozgásai: abductio, adductio, auteflexio, retroflexio, rotacio, curcumductio  Alkar ízületi: Összekapcsolja az alkarcsontokat: két ízület és egy szalagos összeköttetés.  Könyökízület: Egytengelyű összetett ízület. Három részízületből áll és két vezető ízület kombinációja alkotja. A kéz ízületei:  Csuklóízület: Kéttengelyű tojásízület. A singcsonttól vékony porclemez választja el.  MCP ízület: Korlátozott szabadízületek, gömb ízületek, három tengelyű.  PIP ízületek: Egytengelyű hengerízület.  DIP ízületek: Egytengelyű hengerízület.  Nyeregízület: Kéttengelyű ízület. Az alsó végtag csontjai:  Medencecsont – os coxae Kétoldali medencecsont alkotja, 3 csont  szeméremcsont – os pubis  ülőcsont – os ischii  csípőcsont – os ilium  Keresztcsont – os sacrum A gerinchez tartozik, 5 keresztcsonti csigolya találkozása  Combcsont – femur Egyetlen csont alkotja, az emberi test leghosszabb és  Medencecsont – os coxae Kétoldali medencecsont alkotja, 3 csont összecsontosodása.  szeméremcsont – os pubis  ülőcsont – os ischii  csípőcsont – os ilium  Keresztcsont – os sacrum A gerinchez tartozik, 5 keresztcsonti csigolya találkozása.  Combcsont – femur Egyetlen csont alkotja, az emberi test leghosszabb és legerősebb csontja.  Térdkalács – patella A térdízület elülső felszínén elhelyezkedő gesztenye alakú csont. A térdet alkotja.  Lábszár – Crus Két csontból áll:  sípcsont – tibia: a lábszár vázát mediálisan alkotja elülső felszíne a bőr alatt tapintható  szárkapocscsont – fibula: a lábszár külső oldalán pálca alakú csont  Lábtőcsont – tarsus  Csontos vázát 7 különböző köbös csont alkotja.  Lábközép – metatarsus Csöves csontok a lábfej középső részében. 13
  14. 14.  Lábujjak – digiti pedis Csöves csontok, számuk 14, az öregujj neve Hallux. Alsó végtag ízületei:  Keresztcsont-csípőcsont ízület: Dudoros felszíne miatt mozgás nem lehetséges.  Szeméremcsontok összeköttetése: Két szeméremcsont közé rostporcogós lemez ékelődik be.  Csípőízület: Gömb vagy szabadízület, de valójában dióízület.  Térdízület: A legnagyobb méretű és legbonyolultabb felépítésű ízület Alkotásában részt vesz:  közvetlenül: comb, sípcsont, patella  csak másodlagos: fibula  Sípcsont-szárkapocs ízület: Fibula fejecse és a sípcsont laterális bütyke, mozgás: minimális.  Bokaízület: Alkotásában a sípcsont, szárkapocscsont és ugrócsont vesz részt.  Alsó ugróízület: Az ugrócsont alkotja a sarokcsonttal és a sajkacsonttal.  Sópart ízületi vonal: Mozgástanilag nem önálló, hanem két lábtőízület által alkotott ízületi vonal.  A lábtő többi ízülete:  Feszesek minimális mozgással.  Lábközép-lábujj ízületek: Kétoldali levágott gömb alakú ízfejjel kapcsolódnak.  Ujjízületek: Hengeresek. ∞∞∞∞∞ 4. B Ismertesse a gyógy szolgáltatások igénybevételének rendjét, a kezelőlap alapján történő kezelés előírásait, az adminisztrációhoz szükséges iratokat, tudnivalókat! A szolgáltatást a vény kiállításának napjától számított 30. napig bezárólag meg kell kezdeni és a megkezdéstől számított 56 napon belűl kell befejezni. A pénztáros a betegeknél lévő kezelőlapra ráírja az utolsó napot, ameddig a szolgáltatást igénybe lehet venni. Amennyiben a beteg a kúrát az egészségi állapotában bekövetkezett változás miatt indokoltan megszakítja, és a vény érvényességi ideje alatt a kúra nem fejezhető be, az orvos egy alkalommal ismételten felírhatja az igénybe nem vett gyógyászati ellátásokat. A gyógyfürdőkezeléseket reumatológus, ortopéd, fizioterápiás és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos rendelheti el. A vonatkozó egészségügyi előírások alapján a medencefürdő, a kádfürdő és frissítőmasszázs (vizes masszázs) kivételével valamennyi kezelés (akár társadalom-biztosítási utalvánnyal, akár készpénzfizetés ellenében) kizárólag olyan orvosi rendelvényre szolgáltatható, melyen szerepel a beteg neve, személyi adatai, diagnózisa, valamint a kezelésekkel kapcsolatos előírások, és megállapítható a kezelést előíró orvos személye, pecsétszáma. Az adminisztrációhoz szükséges iratok, tudnivalók Utalványos kezelések igénybe vételéhez szükséges okmányok:  2 db szabályszerűen kitöltött kezelőlap,(ún. Babás-lap)  1 db orvosi rendelvény; (vény, beutaló)  TAJ kártya;  Közgyógyellátás esetén közgyógyellátási igazolvány. 14
  15. 15. A kezelőlapot a pénztárnál, illetve a kezelés helyén be kell mutatni. A hatályos jogszabályok szerint naptári évenként két kúrát támogat a társadalombiztosítás. A 09-es kódszámú komplex gyógyfürdőellátás igénybe vétele is kúrának számít. ∞∞∞∞∞ 4. C Ismertesse a gyógy-és sportmasszázs során alkalmazott vivőanyagokat, segédeszközöket, alkalmazott hatóanyagokat! Vivő anyagok: A modern masszázs nem használ vivő anyagot, ha mégis, akkor krémeket és olajokat használhatunk egyéni igénytől függően.. Olaj: Jó, mert csúszik, nem jó, mert nagyon csúszik. Nagyon kell figyelni az olaj mennyiségére. Bázis olaj:földimogyoró olaj, olivaolaj, napraforgó olaj, lehet bele tenni egy kis mandula, jojoba, stb olajat. Innorheuma olaj, Johnsons baba olaj Masszázs krémek: Zsíros alapúak, (MOLLIS), Hintőpor: elavult módszer, csúszik, amennyire kell. Eltömíti a pólusokat, szárít (szilikózis veszély) Szabályok: Bemutatkozás, informálódás, vetkőzés, beteg elhelyezése, izomzat ellazult állapotban legyen, kézmosás, takarás. ∞∞∞∞∞ 5. A jellemezze a mellkas csontos szerkezetét, izületeit, a mellkasra ható izmokat! Ismertesse a gerinc felépítését, a csigolyák jellemzőit, a gerinc különféle szakaszain! Csigolyák részei: Megközelítőleg egyforma alakú és nagyságú csontok. Minden csigolya-vertebra egy-egy porckoron közvetítésével kapcsolódódik a szomszédos csigolyához. Részei:  Csigolyatest – corpus vertebrae Szivacsos csontból álló bab alakú henger. Felső és alsó felszínét vékony üvegporc borítja.  Csigolyaív – arcus vertebrae A csigolyatesthez gyűrű alakban kapcsolódnak, hátul a tövisnyulványban találkoznak.  Nyúlványok A csigolyaívről erednek és más csigolyákkal ízesülnek, az izmoknak tapadási felületet nyújtanak. részei:  oldalirányú harántnyúlvány  hátrafelé néző tövisnyúlvány  felfele és lefelé irányuló ízületi nyúlványok A csigolyák csoportosítása: Nyakcsigolya: 7 db. /C1–C7/ Hátcsigolya: 12 db. /Th1–Th12 v. D1–D12/ Ágyékcsigolya: 5 db. /L1– L5/ Keresztcsonti csigolya: 5 db. /S1–S5/ Farkcsigolya: 3-5 db. /CO1–Co3–4/ Felosztásuk: valódi és álcsigolyák Az atlas és az axis csigolya alakja különbözik a többitől. Az atlasnak nincs csigolyateste ezért sokkal nagyobb a csigolyalyuk. Fölötte van közvetlenül a nyakszirtcsonton az öreglyuk, ahol a koponyaüregből kilép az agyvelő és folytatódik min gerincvelő. Az axis speciális alakú, megnyúlt teste van. Különlegessége, hogy miatta jön létre a tagadó fejmozgás. Háti szakasz: 12 csigolya alkotja, az egymás alatt lévő tövisnyúlványok tetőcserépszerűen fedik egymást. Hátra domború ívet hoznak létre. 15
  16. 16. Ágyéki szakasz: 5 csigolya alkotja, a test nagy és bab alakú. A tövisnyúlványok bárdszerűen hátrafelé mutatnak. A csigolyák előre domború ívet alkotnak. Keresztcsonti szakasz:5 csigolya alkotja, összecsontosodott ású alakú csont. Felső része a medencébe emelkedik, alsó részén fülszerű ízületi felszín található. A farkcsonti szakasszal együtt hátra domborúak. A gerinc összeköttetései: Folytonos, 3 csoportba sorolható:  Valódi ízületek révén: a csigolyák ízületi nyúlványain keresztül  Porcos: a csigolyák között a második nyakcsigolyától a keresztcsontig  Szalagos: folytonos összeköttetés a szalagos révén, a sok rövidebb szalag mellett két hosszanti húzódik végig a gerincen. A gerinc görbületei: Alakja kígyózó vonalhoz hasonlít. Oldalról nézve 4 görbülete van. A görbületek kiegyenlítik egymást így a gerinc kezdeti és végi része egy egyenesbe esik. Közreműködnek:  a gerinc erősítésében  a test egyensúlyozásában  a mozgás közbeni rázkódások elnyelésében Idősebb korban a görbületek fokozódnak, ezáltal a test a magasságából 3-4%-ot is veszíthet. Hanyatt fekve a test 1-2 cm-rel hosszabb. A gerinc hossza a hajlatokat követve a test hosszának 45%-a. Szakaszai:  nyaki  háti  ágyéki  keresztcsonti  farki A gerinc feladatai:  törzsünk szilárd tengelye  védi a gerincvelőt  tartja a fejet  kapcsolási pontokat biztosít a mellkasnak és a medencének A gerinc mozgásai:  előre és hátrahajlítás: auterfelexio és retroflexio  oldarahajlítás: lateralflexio  torziós mozgás: torsio, rotacio  rugószerű mozgás A nyakcsigolyák mozgási képessége a legnagyobb. Csigolyák részei: test, ív, nyúlványok  Bordák: Costa Karcsú ívben hajlított abroncsszerű csontok. Hátsó végükön bordafejecske található mely a hátcsigolyák testével alkot ízületet.  7 pár valódi borda  3 pár álborda  2 pár repülőborda  Mellcsont (szegycsont): A mellkas elülső falát képezi, lapos csont, egész terjedelme kitapintható. részei: 16
  17. 17.  markolat  test  kardnyúlvány ízületet képez a kulcscsonttal és 7 pár bordával. A mellkas felépítése: Thorax. Képzésében részt vesz:  a gerinc háti része  a bordák  a szegycsont Formája: csonka kúphoz hasonlít Határolja: a mellüreg és a hasüreg Szerepe:  belégzéskor a bordák emelkednek a mellkas térfogata nő  kilégzéskor a bordák süllyednek, a mellkas térfogata csökken  a mellkasi szervek védelme  Izületek>kulcscsont-szegycsont, bordák-csigolyák, egyes csigolyák között. Izületek: Kulccsont-szegycsont, bordák-csigolyák. Egyes csigolyák között Mellkas izmai (légzőizmok) A thoracohumeralis izmok légzési segédizmok (mellizmok), mellkason erednek és a humerus-on tapadnak ezért felépítés szerint ide tartoznak. (asztmás, roham esetén felkarokat fixálja). Légzőizmok : 1. Külső borda közti izmok (mm.intercostales externi) V” alakban helyezkednek el, belégzésért felelősök 2. Belső borda közti izmok (mm.intercostales interni) sátor alakú a lefutásuk, kilégzésért felelősek. Jobban körbe veszik a mellkasfalat, tovább érnek, megtörnek  átfordulnak „V” alakba a szegycsonthoz közeli porcos résznél és itt már a belégzésért felelősek. Rekesz (Diaphragma) – A mellüreget a hasüregtől elválasztó kupola alakú izmos lemez, melyet sugár irányú rostok képeznek. Nyugalmi helyzetben nagyobb a kupolája. Ha az izomrostok összehúzódnak a rekesz ellaposodik  belégzés , elernyedéskor  kilégzés. ∞∞∞∞∞ 5. B Ismertesse a fej, nyak és felső végtagokon alkalmazandó svédmasszázs fogásokat! Beszéljen arról, hogyan építi fel a kezelést! 6. Simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, vibráció, ütögetés 7. Kiegészítő masszásfogások 8. Fogási sorrend: a kezelendő terület alapján ∞∞∞∞∞ 5. C Határozza meg a masszázs szerepét a sportolók felkészítésében! Az edzések napi ciklusának megfelelő sportmasszázst, a sportmasszázs hatékonyságának vizsgálatát, szerepét a rehabilitációban! A sportmasszázs célja: teljesítmény fokozása, fáradtság regenerálása, sérülések utáni rehabilitáció 17
  18. 18. Tréning masszázs fogalma: A tréning masszázst az edzés vagy verseny közben, a teljesítmény fokozása, és a terhelési asszimetriák felszámolására érdekében alkalmazzák. A verseny vagy edzés után végzett levezető masszázs célja az izomgörcsök oldása, az izomláz enyhítése. Helyreállító masszázs fogalma: két versenyszám között, a fáradt izomzat ellazítására és annak következő megmérettetésre való felkészítésére alkalmazható Lazítómasszázs: Vérkeringés és közérzetjavító masszázs (hasonló a gyógy- és sportmasszázshoz). Tonizáló masszázs: határozottabb fogásokat végez Kondícionáló masszázs: frissítő masszázs, preventív céllal Edzettség fogalma: Az edzettség edzés- és versenyterhelés hatására kialakuló állapot, speciális sportbeli teljesítőképesség. Az edzettség a legátfogóbban és legközvetlenebbül valamilyen fizikai teljesítményében (általános edzettség) vagy meghatározott tevékenységben, sportbeli teljesítményben (speciális edzettség) fejeződik ki. Az edzettség abba az irányba változik, amelyikbe az edzés tereli. Az edzettséget az összetevők hierarchiájaként fogjuk fel. Az egyes összetevők szoros kölcsönhatásban érvényesülnek (pl. kondícíonális képességek). A tapasztalat azt mutatja, hogy az ismert, önállóan is fejleszthető összetevők fejlődése, a fejlődés irama, abszolút szintje szoros összefüggésben van a teljesítményváltozással. A kapcsolat szorossága azonban a speciális (sportági) teljesítmény növelésével következetesen gyengül (pl.: maximális oxigénfelvétel - izomnövekedés). Ennek megfelelően az élsportolók edzettségének becslése, mérése egyéni megközelítést követel. Az élsportolóknál nyert mutatók nem alkalmasak általánosításra. Ha például egy olimpiai bajnok kajakozó magas oxigénfelvevő képességgel rendelkezik, ez nem lehet norma a többi kajakozó számára. Az élsportolók legfőbb mértéke a versenyteljesítmény.  Stressz alapján valósul meg> lelki, testi.> fizikális hatása van.  Motorikus összetevők:- Képesség, készség: (jól begyakorolt automatizmus)  Pszichikai tulajdonság (egész személyiség)  Fizikai összetevők (szervezet működésének összhangja)  Alkati tulajdonság (genetika elsősorban és szerzett is).(hízás-fogyás) Állóképesség fogalma: elfáradással szembeni munkabírás (jellege szerint több féle lehet) Genetikailag kódolt. Edzéssel szerzett tulajdonság:– gyors regenerációs képesség: o A, képesség o B, edzettség színvonala o C, felgyorsító eljárások, (pihenés-edzések közötti aktív- passzív) o D, táplálkozás (mit, mikor mennyit) o E, masszázs o F, szauna- meleg fürdő Állóképesség fajtái: 1, aerob- (szénhidrát-zsírbontása) 2, aerob- anaerob 3, Aerob (8-10/másodperc, laktacid 8-10-2 perc Sérülés utáni rehabilitációs masszázs: betegségek utáni felépülés segítése. Mindig az adott betegségnek megfelelő területen és intenzitással. ∞∞∞∞∞ 6. A jellemezze az izmok mikrószkópos, makrószkópos szerkezetét, működését! Az izom szerkezete : Az izomrostokat finom kötőszövet veszi körül, amelyben erek és idegek térnek az izomsejthez. Több izomsejt kötőszöveti egybekapcsolásából finom izomköteg létesül. Az izomkötegek közti laza kötőszövet az izmot körülfogó kötőszöveti burokkal áll kapcsolatban. A nagyobb számú izom vagy izomcsoport közös takaróját pólyának nevezzük. A sejthártyán belüli alapállományban lévő izomrostocskák (miofibrillumok) a sejt keresztmetszetében vagy egyenletesen elosztva találhatók, vagy csoportokba rendeződnek. 18
  19. 19. Az izomrostocskák (myofilamentumok) ingerek hatására hossztengelyük irányában összehúzódásra képesek. Jó bontású fénymikroszkóppal vizsgálva a rostocskák lefutásában egyszeres fénytörésű, izotróp és kétszeres fénytörésű, anizotróp szakaszokat látunk. Mivel az egymás mellett lévő rostocskákban az egyszeres és kétszeres fénytörésű szakaszok egymáshoz igazodva helyezkednek el, a mikroszkópos metszetekben haránt irányú csíkoltságot látunk. Az izotróp részeket egy vékony kettős fénytörésű lemez osztja ketté (Krause-féle vonal, vagy Z csík - (Zwischenscheibe)). Az izom működési (kontraktilis) alapegysége a szarkomer, amelyet oldalról a Z-csíkok határolnak. Amennyiben egy izomrostot (izomsejtet) sejtmembránja felől elektromos árammal ingerlik, s megfelelő nagyságú impulzus érkezik, az izomrost összehúzódik, majd elernyed. Kisebb inger hatására nem reagál a rost. Azt az ingererősséget, amelyre már összehúzódik az izom küszöbingernek nevezzük. Az is megfigyelhető, hogy a hatékony inger leadásának pillanatától a mechanikai válasz bekövetkeztéig bizonyos idő telik el, ami alatt az izomsejtben látszólag nem történik semmi. Ezt az időt lappangási időszaknak nevezzük. Amennyiben az idegrostnál a küszöbingernél kétszer-háromszor erősebb ingert alkalmazunk, az összehúzódás mértéke nem változik. Egy idegrost (idegsejt) a küszöbingerre már ugyanolyan összehúzódással válaszol, mint sokkal erősebbre. Ezt a jelenséget a „minden vagy semmi" törvényének nevezzük. Ha változik az inger frekvenciája, s a következő hatékony inger az elernyedés időszakában keletkezik, az izomrost nem válaszol összehúzódással. A harántcsíkolt izom ugyanis az elernyedés időszakában nem ingerelhető. Tovább fokozva az ingeradás frekvenciáját, a második inger akkor érkezik, amikor az elsőtől az izomrost még összehúzódásban van, akkor a második inger is összehúzódásra vezet. Ha az izomrost végét egy izomhoz kapcsoljuk, az látható, hogy a második összehúzódás görbéje abban a magasságban kezdődik, amelyben az első inger hatására összehúzódott izom már volt. Ilyen módon a második ingertől keletkező miogramm az első fölé kerül, arra ráépül. Ezt a jelenséget nevezzük az összehúzódások szuperpozíciójának. Egy további harmadik időben adott hatékony ingerrel a szuperpozíciót fokozhatjuk, és így tovább mindaddig, míg az izom el nem éri megrövidülésének határát. Az izomnak ezt az összehúzódási állapotát tetanusznak nevezzük. Amennyiben az ingereket elég gyorsan adjuk, az összehúzódás görbéjén összefüggő egyenes vonalat kapunk, az ilyen rángás komplett tetanuszos rángás. Ha egy összehúzódás alkalmával az izom hosszúsága csökken, de feszültsége nem változik, izotóniás rángást hoztunk létre. Fordított helyzetben izometriás az összehúzódás. Az izom összehúzódásakor hő szabadul fel. A hőtermelés már az ingerlés pillanatában megindul, és gyorsan fokozódik, ezt nevezzük aktivációs hőnek. A kezdeti gyors emelkedést kis fokú csökkenés, majd újabb emelkedés követi, melynek maximuma az elernyedés kezdetére esik, ez a megrövidülési hő. Az összehúzódás lezajlása után még percekig a nyugalminál nagyobb az izom hőtermelése, ez az ún. megkésett hő. A kezdeti hőtermelést az anaerob körülmények közt is létrejövő reakciókkal (ATP- és kreatin-foszfát-bomlás, valamint anaerob glikolízis) magyarázzák. A megkésett hőtermelés a biokémiai értelemben vett helyreállítási folyamatokkal kapcsolatos. Az izomműködés alapja az egyes fehérjék kölcsönhatása. Ezek a következők: Motoros fehérjék - Miozin - Aktin Szabályozó fehérjék: - Troponin - Tropomiozin - α-aktinin - Egyéb fehérjék (vinkulin, titin, stb) 19
  20. 20. A miozin 480 kDa molekulatömegű fehérje, amely 6 polipeptidláncból (4 könnyű és 2 nehéz) épül fel, az aktin két spirális részből egymásba fonódó fehérjeszál (F és G aktin). Minden G-alegység felületén található egy aktív kötőhely, amely a miozin kereszthidak fejecskéit képes megkötni. A tropomiozin nyugalomban 6-9 kötőhelyet takar el az aktinszálon. A troponin 3 alegysége: TnI- inhibitorikus rész; TnC-kalciumkötőrész; TnT- tropomiozinkötő rész. Az alfa-aktinin a Z-csíkot alkotja, rajta specifikus aktinkötőhelyek vannak. A harántcsíkolt izom működése közben az egymással párhuzamosan futó aktin és miozin fehérjeszálak közelebb kerülnek egymáshoz, és egymáson elcsúsznak. A szarkomer megrövidül. Ezt segíti a miozinszál speciális felépítése és az aktinszálon lévő miozin kötőhelyek felszabadulása, s kötődése a miozin speciális fejecskéjéhez. Ez a motoros tevékenység, melynek négy fázisa van: A motoros tevékenység fázisai: 1. Aktiváció (megindítás) 2. Reguláció (szabályozás) 3. Kontrakció (megrövidülés) 4. Relaxáció (ellazulás) A különböző szakaszokban lejátszódó élettani folyamatok a következők: Aktiváció - A gerincvelő motoros sejtjéből érkező idegi ingerület eléri az izmot, akciós potenciál keletkezik. Motoros egységnek nevezzük a neuront és a hozzá kapcsolódó izomrostokat Az izmokba belépő nyúlvány finom ágakra oszlik, minden ág több izomrosthoz visz ingerületet. - A motoros véglemezben, ahol a neurilemma a szarkolemmával találkozik acetilkolin szabadul fel, a szarkolemma aktiválódik - A szarkoplazmatikus retikulumban (SR) Ca++ szabadul fel és áramlik az intracelluláris (IC) térbe, a motoros folyamat megindul. Reguláció - A Ca++ a troponin-C-hez kötődik, - A troponin-I által kifejtett gátló hatás megszűnik - Aktiválódik a miozin ATP-áz enzime - Az F-aktin felületén szabad kötőhelyek keletkeznek - Kötődés jön létre a miozin fejek és az aktin között, ún. kereszthidak alakulnak ki. - A kereszthidak elfordulnak és ezzel a vékony aktin myofilamentumot a vastag myozin myofilamentum mentén elhúzzák. A kémiai energia mechanikai energiává alakul. Kontrakció - Ca++ jelenlétében a kereszthíd-ciklus folyamatosan működik. Az aktív állapotban lévő kereszthidak folyamatos működését kereszthíd ciklusnak, vagy csúszófilamentum mechanizmusnak nevezzük. Eredményeként a Z-csíkok a sarcomer középpontja felé elmozdulnak, ezzel az izomrostok megrövidülnek. Relaxáció: A Ca++ visszajut ATP pumpa segítségével a SR-ba (Ca++ akkumulációja) A troponin-C kötésből felszabadul a Ca++ , a troponin-I visszakötődik az aktinhoz és behúzza a tropomiozint is. A további kereszthíd kötés kialakulása gátolt. A sarcomer ellazul és visszanyeri nyugalmi hosszát. ∞∞∞∞∞ 20
  21. 21. 6. B. Határozza meg a hát svédmasszázs kezelésnek sorrendjét! Ismertesse az alkalmazandó svédmasszázs fogásokat!  Szív felé dolgozik  Simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, vibráció, ütögetés, fogásai ∞∞∞∞∞ 6. C Ismertesse a leggyakoribb sportsérüléseket, a felismeréshez szükséges tüneteket, és a sportmasszőr szerepét az elsősegélynyújtásban! Sportsérülésnek tekinthető minden kóros elváltozás, amely valamely sporttevékenység végzésekor keletkezik. A gyakorlatban persze ezt a fogalmat általában inkább a gyakrabban előforduló sérülésekre használják. A szakemberek a sportsérüléseket két fő csoportba sorolják: akut, illetve túlterheléses sérülésekről beszélnek. Az akut sérülés, közszóval élve a sportbaleset időben pontosan behatárolható, egyszeri erős külső hatás eredménye. Az azt kiváltható erőhatás mindenkor az érintett szövet folytonosságának megszakadását, vagyis például izomkárosodást okoz. Vérömleny keletkezik, károsodnak a hajszálerek és kisebb-nagyobb vérömleny keletkezik. Következménye a sérült területen keletkező vérömleny, amely elindítja a test válaszreakcióit (pl. akut gyulladás, vagy a gyógyító folyamatok automatikus beindulása). Az akut sérülések például a zúzódások, rándulások, szakadások, ficamok, törések, horzsolások és sebek. A túlterheléses sérülések olyan kisebb, ám sokszor ismétlődő traumák, amelyek károsan hatnak a szövetekre, mégpedig oly mértékben, hogy erejük meghaladja a szervezet öngyógyító folyamatainak erejét. Fizikai túlterhelés vagy helytelen terhelés eredményei. A túlterheléses sérülések belső- (izom-egyensúlyzavarok, végtagi tengelyeltérések) és külső tényezőkhöz (edzésbeli hibák, nem megfelelő környezeti feltételek) egyaránt kapcsolhatók. Általában sportspecifikusak, azaz jellemzők az adott sportágra, vagy sportmozgásra (teniszkönyök, ugrótérd). Ide sorolhatók az izom-ín csontos tapadásának gyulladásai (enthesopathiák vagy insertiopathiák), az íngyulladás, az ínhüvelygyulladás, a csonthártyagyulladás, az izom-gyulladás, a tömlőgyulladások, a fáradásos törések, a porcfelszín-károsodások és az ízületi kopások. Az akut sérülés tünetei:  Hirtelen, erős fájdalom  Duzzanat  Nem helyezhető súly az alsó végtagra  A felső végtagon extrém nyomásérzékenység  Nem mozgatható a teljes mozgástartományban az izület  Extrém végtaggyengülés  A csont látható ficama vagy törése A túlterheléses sérülés tünetei:  Aktivitás közben jelentkező fájdalom  Tompa fájdalom, pihenés közben  Duzzanat A sportmasszőr szerepe az elsősegélynyújtásban: első ellátás, azonnali segítségnyújtás, állapot felismerése. ∞∞∞∞∞ 21
  22. 22. 7. A Ismertesse a felső.-és alsóvégtag izmait! Felső végtag izmai:  -vállizmok: deltaizom (m. deltoideus ) . lapockatövis feletti izom (m. supraspinatus) .  Lapockatövis alatti izom (m. infraspinatus) , a kis és nagy görgeteg izmok (m. teres minor és m. terse major) , lapocka alatti izom (m. subscapularis) , és a hollócsőrkarizom (m. coracobrachialis ventralis)  -felkar izmai: hajlító izmok: kétfejű karhajlítóizom (m. biceps brachií), karizom (m. brachialis, karorsóizom (m. brachio-radialis, feszítő izmok: háromfejű karizom (m. triceps brachií), kampóizom (m. anconeus)  -alkar izmai: alkar hajlító izmok felületes, hengeres borítóizom (m. pronator teres(, extensor,-flexor izmok, kézizmok: hüvelykpárna a kisujjpátna és a tenyérközép izmai  .alsó végtag izmai  -csípőizmok:-belső csípőizmok: csípő-horpaszizom (m. iliopsoas), körteképű izom (m. piriformis , belső fedettizom (m. obturator internus)-külső csípőizmok: nagy farizmot (m. gluteus maximus).középső (m. gluteus medius) és kis farizmot (m. gluteus minimus)- combpólya feszítő izom ( m. tensor fasciae latae)  -combizmok: négyszögű combizom (m. quadratus femoris)  -feszítő izmok: szabóizom( m.sartorius), négyfejű combizom (m. qudriceps femoris), egyenes combizom (m. rectus femoris, belső és középső vaskosizom (.m vastus intermedius)  -hajlító izmok: félig inas izom (m. semitendinosus). Félig hártyás izom (m.semimebranosus), kétfejű combizom (m. biceps femoris)  -közelítő izmok: fésűsizom (m. pectineus), hosszú és a rövid combközelítő izom (m. adductor longus), nagy combközelítő izom (m. adductor magnus), karcsúizom 8m. gracilis)  -lábszárizmok, lábizmok ∞∞∞∞∞ 7. B Ismertesse a hasmasszázs indikációját, kontraindikációját! Sorolja fel az alkalmazandó masszázsfogásokat! Indikációi: Betegségmegelőzésre:  Has,-és medence üregi szervek terápiájának kiegészítésére  Has.-és medence üregi görcsök és blokkok oldására  A teljes szervezet energiaszintjének, vitalitásának fokozására  Székrekedés megelőzése  Puffadás  Csak orvosi javaslatra! Kontraindikációi: Fájdalom, belszervi problémák, akut gyulladás; sérvek, lép, máj megbetegedései;daganat; menses;terhesség. A kezelés menete: simítás, dörzsölés, gyúrás, vibráció, felrázás, lesimítás. Ütögetést nem végzünk! ∞∞∞∞∞ 7. C Ismertesse az egyes sportágak (atlétika, súlylökő, futó) gyakori sérüléseit, annak elsősegélynyújtási és masszázs lehetőségeit! Atlétika: Futószámok A futószámok közé tartozó sík- és gátfutás is lehet rövid-, közép- és hosszú távú. Sérülések rövidtávfutásban:((200 -nél rövidebb táv) a szervezet foszfáttartalékait mozgósítja. A rövidtávfutókat leggyakrabban a startnál és a célba érkezés során érik sérülések. Többnyire a combizom sérül meg, illetve az Achilles-ín. A rövidtávfutóknál a sport hosszabb ideje történő gyakorlása után sokszor kialakul az ún. hallux rigidus, amely az öregujj degeneratív megbetegedése. Gátfutóknak mindezek mellett számolniuk kell a medence-keresztcsonti régió, az ágyékcsigolyák és a hasizmok sérüléseivel is. Sérülések középtávfutásban A középtávfutás (a táv az olimpián 800 és 1500 m közötti) nem jár nagy sérülésveszéllyel. Az akut sérülések veszélye csekély. Inkább túlterhelésből adódó sérülések fordulhatnak elő, például az Achilles-ín megerőltetése, és a láb egyéb inainak betegsége jelentkezhet. Szintén a túlterhelés következtében eltörhet a sípcsont, a lábközépcsontok vagy a combnyak. Sérülések hosszútávfutásban A hosszútávfutók (a legfontosabb táv: 3000, 5000, 10000 m és a maraton) sérülései hasonlóak lehetnek, minta a középtávfutóké, de azok mellett tipikus 22
  23. 23. még a meniszkuszok akut és krónikus gyulladása, ami szintén a túlterhelés következménye lehet. Sok hosszútávfutó jellegzetessége az ó-láb, mivel a medence és a sípcsont között található ínköteg enyhén dörzsölődik. Ez heves fájdalommal jár. Másik problémás terület a keresztszalag. Az atlétikai sportágak közé tartoznak férfi és női gyaloglószámok is. Dobószámok:A dobószámok közé a súlylökés, kalapácsvetés, diszkoszvetés és gerelyhajítás sorolható. Sérülések súlylökésben A vállfájdalom okai: A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik. A vállban ízületi kopás ritkábban jön létre, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, mint például a térd vagy a csípő. Aférfiak 7,257 kg-os, a nők 4 kg súlyú fémgolyót löknek el. A versenyző, miközben lendületet vesz, megterheli az ágyékcsigolyáit, tipikusak az ujjak és a kezek sérülései, valamint megsérülhetnek a karok és a támaszkodó láb izomzata. A túlterhelés hosszú távú következménye a csuklóízületi artrózis. Sérülések kalapácsvetésben: A kalapácsvetés az egyetlen dobósport, amiben a kesztyű használata megengedett. A súlylökésben előforduló sérülések jellemzőek itt is, különösen a törzs izomzata veszélyeztetett. Az ujjakban lévő inakat és ízületi tokokat is nagy terhelés éri. A könyökízület és a csípő krónikus sérülései sem ritkák. Sérülések diszkoszvetésben: Ebben a sportágban is a már említett sérülések fordulhatnak elő, de a négy dobósportág közül itt a legcsekélyebb a sérülések veszélye. Sérülések gerelyhajításban Az artrózis (porckopás) kezelési lehetőségei Jelenleg nem áll rendelkezésünkre oki terápia az artrózis kezelésére, de különböző gyógyszerekkel a fájdalom csökkenthető, és az ízület mozgásképessége javítható. Gerelyhajításban főleg a hosszú távú sérülések dominálnak. Mivel a gerelyt fejmagasság fölött tartják, gyakran előfordul a rotátorköpeny sérülése. Tipikusak a könyöksérülések, az ágyékcsigolyák sérülései és az ínszalagsérülések. Tartós vagy extrém terhelés hatására kialakulhat a vállban, a könyökben és a csípőben az ízületi tokok és a porc kopása. Ugrószámok: Az ugrószámok közé tartozik a magasugrás, rúdugrás, távolugrás és hármasugrás. Sérülések magasugrásban: Valamennyi ugrósportra általánosan jellemző, hogy megterheli az ágyékcsigolyákat. Magasugrásnál gyakoriak a boka- és térdsérülések, késői következményként pedig a hátsérülések. A lendített láb izmai ugrás közben megsérülhetnek. Késői következmények lehetnek még a bokaízületi panaszok és a szalagszakadás. Sérülések rúdugrásban: A rúdugrás a legveszélyesebb atlétikai versenyszám. Tipikus sérülés a vállízületi ficam, illetve a vállrégióban elszenvedett törések. Gyakoriak az ágyékcsigolyák-, valamint a térdszalagok és az Achilles-ín sérülései. Ha az ugrást a sportoló elvéti, fennáll a hát- és hátizomsérülések veszélye is. Sérülések távolugrásban A távolugrásban a lábfejeket és a törzset éri a legnagyobb terhelés, különösen landoláskor. A térd, a boka, a lábszár- és a combizmok szintén megsérülhetnek, akár izomszakadás is történhet. Veszélyes lehet a hirtelen kezdett testedzés Sérülések hármasugrásban Rendszerint hasonló sérülések fordulhatnak elő, mint távolugrásban és rövidtávfutásban, tehát elsősorban izomszakadás, zúzódás, boka- és térdsérülések, illetve térdszalaggyulladás, ami az ún. „ugrótérd” kialakulásához vezethet. A hét- és tízpróba a már említett versenyszámok különböző kombinációiból áll össze. ∞∞∞∞∞ 8. A Ismertesse a törzs,-nyak,-és a koponya izmait! A fej izmai – fejtető - Tarkóizom (m. occipitalis) – skalp (fejsisak) mozgatása. Ered az occiputon szélesen. - Homlokizom (m. frontalis) – skalp mozgatása, homlok ráncolása, szemöldökív emelése. Ered a homlokon szélesen. Együttesen tapadnak a fejtetőt borító bőnyébe, az ún. fejsisakba (galea aponeurotica). Arcizmok Nagy részük csonton ered és az arcbőrben végződik. Létrehozzák az arcmimikát, mely szoros kapcsolatban áll az idegrendszeri megnyilvánulásainkkal. Rágás létrehozása. - Mimikai izmok – az arc különböző nyílásainak szűkítése, tágítása, összehúzása, alakváltoztatása. A VII. agyideg idegzi be őket. o Szemkörüli izmok 23
  24. 24. o Száj körüli izmok o Trombitás izom o Orr körüli izmok o Fül körüli izmok - Rágóizmok – 4 erős izom, az V. agyideg idegzi be őket. o Rágóizom (m. masseter) – állkapcsot felfelé húzza, a szájat zárja. Ered a járomíven, tapad az állkapocsszöglet külső felszínén. o Halántékizom (m. temporalis) – állkapcsot felfelé, és előrefelé húzza. A szájat zárja. Ered a halántékcsont pikkelyén, tapad az állkapocság izomnyúlványán. o Külső és belső röpizom (m. pterygoideus lateralis et medialis) – az állkapcsot felfelé, és hátrafelé húzza, a szájat zárja. A nyak izmai - Felületes nyakizmok o Nyaki bőrizom (platysma) – a test egyetlen igazi bőrizma. Feszesen tartja a nyak bőrét, emeli az emlőket. o Fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus) – a fejet hátrahúzza, az arcot fölfelé és ellenkező irányba fordítja. A fej egyenes tartása, hanyattfekvésből a fejet felemeli, légzési segédizom. Ered a szegcsont markolatán és a kulcscsont belső harmadán. Tapad a halántékcsont csecsnyúlványán (processus mastoideus). - Nyelvcsonti izmok Nyelvcsont feletti és alatti izmok, 4-4 izom - együttesen fejtik ki hatásukat. A nyelvcsont felettiek nyitják a szájat, ez alatt a nyelvcsont alattiak rögzítik a nyelvcsontot. Ivás, szopás alkalmával a felettiek megfeszülnek, az alattiak összehúzódnak. - Mély nyakizmok o Elülső csoport (praevertebralis izmok) – a nyakat előre, és saját oldala felé hajlítják. o Oldalsó csoport (scalenus csoport) – a nyakat oldalra, és előre hajlítják. Erednek a nyakcsigolyák harántnyúlványain, tapadnak az I. és II. bordákon. Tarkó- és nyakizomzat A mély hátizmok folytatása. - Felületes csoport – hosszú izmok. Homokórához hasonló, egymást részben átfedő alsó és felső izomkúp. Az alsó a mellkas felső részéről a felső nyakcsigolyák felé ér össze. Ide tartoznak a scalenus izmok is. A felső izomkúp a felső háti és az alsó nyakcsigolyákról a fejre sugárzik szét. Két függőleges izompillért képeznek, köztük a tarkógödörrel. A fejet rögzítik, hátraszegzik, az arcot saját oldaluk felé fordítják. - Mély csoport – rövid izmok az occiput és az első két nyakcsigolya között. A fejet hátra, oldalra billentik, forgatják. A mellkas izmai – felületes izmok - Nagy mellizom (m. pectoralis major) – a távolított kar közelítése (adductio), a felemelt kart lefelé húzza (fejszecsapás, úszás), kisegítő belégzőizom. Ered a kulcscsont külső oldalán, a szegycsonton és a II-VI. bordaporcogó külső felszínén, valamint a rectus-hüvely elülső lemezén. Tapad a humerus nagygumói élén. - Kis mellizom (m. pectoralis minor) – a lapockát előre és lefelé húzza, kisegítő belégzőizom. Ered a III-V. bordák elülső felszínén. Tapad a lapocka hollócsőrnyúlványán. - Elülső fűrészizom (m. serratus anterior) - a kar vízszintes fölé emelése (elevatio), a lapocka alsó szögletét a lateral felé húzza, kisegítő belégzőizom. Ered az I-IX. bordákon húsosan. Tapad a lapocka alatt elhaladva annak medialis szélén. - Kulcscsont alatti izom (m. subclavius) – a kulcscsontot lefelé, a medial felé húzza. Ered az I. borda porc-csont határán. Tapad a clavicula alsó felszínén. A mellkas mély, vagy saját izmai - Külső és belső bordaközi izmok (mm. intercostales interni et externi) – a külsők az alsó bordákat emelik (belégzés), a belsők a felső bordákat süllyesztik (kilégzés). 24
  25. 25. Eredés-tapadás: az egymás fölött lévő bordákat kapcsolják össze, X alakban keresztezve egymást. - Bordaemelő izmok (mm. levatores costarum) – belégzés. Erednek a csigolyák harántnyúlványain. Tapadnak az alattuk lévő bordák bordagumó és bordaszöglet határán. - Rekeszizom (diafragma) – összehúzódáskor lejjebb száll (belégzés), elernyedésekor visszatér eredeti helyzetébe (kilégzés). A mell és hasüreg tökéletes elválasztója. Mellkas alsó széléhez tapad, középső része inas. Hatalmas izomlemez. ∞∞∞∞∞ 8 B Ismertesse a hátmasszázs indikációját, sorolja fel az alkalmazandó masszázsfogásokat! A masszázs javallatai (indicatio):  Ortopédiai, mozgásszervi betegségek krónikus szakasza.  Reumatológiai elváltozások a tartó és mozgató szervrendszerben.  Centrális és perifériás parézissel társuló neurológiai betegségek.  Krónikus vénás betegségek.  Hosszantartó ágynyugalom, immobilizáció. A masszázs ellenjavallatai (contraindicatio):  Heveny izületi (akut artritis, stb.) és egyéb gyulladások esetén.  Lázas betegség idején. (Ekkor nem a regeneráció, hanem csak a láz fokozódna)  Fertőzéses bőrelváltozások esetén. (Kiterjedt nedvező, vagy fekélyes, gennyes elváltozás a bőrön)  Mélyvénás trombózis esetén. (A vérrög elmozdulhat, s máshol okozhat elzáródást, mely a beteg életébe is kerülhet!)  Infarktus, vagy anginás roham esetén.  Visszér gyulladás esetén. (varikositas - visszeres csomók)  Fokozott vérzékenységgel járó betegség esetén. (pl. trombózis után sincumar és marcumar szedésekor)  Menstruáció első két napján. (később a deréktáj kihagyásával lehet)  Rosszindulatú daganatos betegeknél. (A maszázs serkenti a sejt szaporodást, tehát növeli a daganatot, ellenben javítja a közérzetet.)  Terhesség alatt óvatosan lehet csak masszírozni (ülve, hanyatt  és oldalt fekve). A fogások, csak simításokból állnak. Dörzsölni nem, illetve csak a nyaktájékon szabad.  Friss traumatikus sérülések esetén (hámsérülés, izületi sérülés és törés)  Instabil pszichés állapot.  Friss agyi történések esetén (stroke).  Csontritkulás (osteoporosis) előrehaladott fázisában.  Közvetlenül műtét után. Alkalmazandó fogások: simítás, dörzsölés, gyúrás, rezegtetés, vibráció, ütögetés+kiegészítendő masszázsfogások. ∞∞∞∞∞ 8. C Beszéljen a sportmasszőr sportsérülést megelőző feladatáról! Ismertesse szakágak szerint a megelőzési technikákat! Megelőző feladatok: jó izomtónus, edzettség, célzott kondícionálás. Szakág: atléta, súlylökő, gerelyhajító, kalapácsvető, magasugró, távolugró, rúdugró,, rövid.-és hosszútávfutó, gátfutó. ∞∞∞∞∞ 25
  26. 26. 9. A Mutassa be a keringés szervrendszerét, a szív felépítését és működést! A keringési szervrendszer: központja a szív. A keringési szervrendszer részei:  Az erek  A vérerek fajtái: verőerek, visszerek és hajszálerek, a vér és a vérképző szervek, a szív és a nyirokrendszer. A keringési szervrendszer feladata: - oxigén, széndioxid, bomlástermékek, hormonok, vitaminok szállítása - Hőszabályozás - Belső egyensúly fenntartása a szervezetben - Só és víz háztartás fenntartása - Sav-bázis egyensúly fenntartása - Védekezés Szív: A szív a mellüregben, a két tüdő között, a gátüregben található. Asszimetrikus helyzetű, a középvonaltól balra. A szív felső része a szívalap. Alsó része a szívcsúcs. A jobb és a bal szívfelet a szívsövény választja el, így a két szívfél között nincs közlekedés. A jobb szív félben csak szén- dioxidos vér van (vénás szívfél). A balban pedig oxigénes (artériás szívfél). Billentyűi a vitorlás és a zsebes. Ingerképzõ-vezetõ rendszerének részei: - -szinusz-csomó: jobb pitvar felsõ falában - -pitvar kamrai csomó: jobb pitvar-kamra határán - -His-nyaláb: A pitvarokat a kamráktól elhatároló rostos vázon áthalad - -Tawara-szálak: kamrai sövény két oldalán futnak - -Purkinje-rostok: A szív felépítése és működése A szív a keringési rendszer központja, a mellüregben, a két tüdőfél között helyezkedik el. Fala háromrétegű. Kívülről a vékony szívburok borítja. Ez alatt található a szívizomszövetből álló szívizom. A szívizomszövetet harántcsíkolt izomrostok alkotják, melyek gyors összehúzódásra képesek és nem fáradékonyak. A szív belső rétege az üregeket bélelő, rugalmas szívbelhártya. A szív belső üregrendszerét egy hosszanti sövény két, egymástól teljesen elkülönülő részre: jobb és bal szívfélre osztja. A két szívfelet a szívbelhártyából kiinduló vitorlás billentyűk pitvarra és kamrára tagolják. A pitvarok vékonyabb, a kamrák vastagabb izomzatúak. A pitvarokba torkollanak a vénák, a kamrákból indulnak ki az artériák. A jobb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal kamrából a főverőér, az aorta a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes billentyűk találhatók. A szív szöveteinek vérellátását a szívkoszorúerek biztosítják. A szív tartja áramlásban a vért a keringési rendszerben. Összehúzódásaival kialakítja a vérnyomáskülönbséget a szívből kiinduló artériák és a szívbe vezető vénák között. A vérnyomás a vérnek az érfalra gyakorolt hidrosztatikai nyomása. A vérnyomás mérésekor mindig két számadat olvasható le, a magasabb érték az ún. szisztolés nyomás (amit a szív összehúzódása idéz elő), az alacsonyabb érték a diasztolés nyomás (a szív elernyedt állapotában mérhető nyomás). A vérnyomás értéke sok mindentől függ, egy átlagos embernél 120/70. A keringési rendszerben a 26
  27. 27. vér – a fizika törvényeinek megfelelően – a nagyobb nyomású hely felől áramlik a kisebb nyomású hely felé. A vér egyirányú áramlását a szívben a billentyűk biztosítják. A szívműködés ismétlődő szakaszokra, szívciklusokra tagolható. A szívciklus első ütemében a pitvarok megtelnek vérrel, majd összehúzódnak. A vérnyomás növekedése miatt megnyílnak a vitorlás billentyűk, és a vér a kamrákba áramlik. Ezt követően a kamrák húzódnak össze. A billentyűk lemezei alá nagy nyomással áramló vér bezárja a vitorlás billentyűket, melyek szorosan illeszkedő lemezei megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarba. A növekvő vérnyomás miatt ugyanakkor kinyílnak a zsebes billentyűk, és a vér az aortába, illetve a tüdőartériába áramlik. Az artériába jutott vér belefolyik a zsebes billentyűk tasakjaiba, amelyek egymáshoz simulva megakadályozzák a vér visszaáramlását, amikor a kamra elernyed. A billentyűk tehát szelepként működnek, és a vérnyomás mozgatja őket. A jobb és a bal kamra minden egyes összehúzódásával azonos térfogatú vért továbbít a kis, illetve a nagy vérkörbe. A szív nyugalomban átlagosan 70-75-ször húzódik össze percenként. Egy-egy összehúzódással a jobb és a bal kamrából mintegy 70-80 cm3 vér kerül az érpályába. Az egy perc alatt továbbított vérmennyiség, vagyis a keringési perctérfogat így kb. 5 dm3 . Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt a teljes vértérfogat megfordul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben. Nagyobb igénybevétel esetén emelkedik az egy összehúzódással továbbított vér mennyisége, valamint az összehúzódások száma is. Ennek következtében a keringési perctérfogat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet. A szív automatikus működésű, saját ingerképző központtal rendelkezik, azaz, ha egy szívet kiemelünk a helyéről az tovább dobog. A szívátültetések során a kiemelt, egészsége szív is ezt teszi az orvosok kezében. A szív több ingerképző központtal rendelkezik, az elsődleges központ a jobb pitvar falában lévő szinuszcsomó. Innen az ingerület a másodlagos ingerképzőbe, a pitvarok és kamrák közt lévő pitvar-kamrai csomóra terjed, majd a harmadlagos ingerképző, a His- köteg következik. A His-köteg a kamrák közötti falon a Tawara-szálakban folytatódik, majd a szív külső felén a Purkinje-rostokban vezetődik az elektromos inger. Utóbbi két ingerületvezető már nem képes önálló ingerület képzésére. Kísérletek igazolták, hogy a szinuszcsomó kiiktatását követően a szív egy rövid időre megáll, majd újra összehúzódásokba kezd, ez esetben az ingerületképzést a másodlagos ingerképző, a pitvar-kamrai csomó vette át. Ennek megfelelően képes a harmadlagos ingerképző is átvenni a pitvar-kamrai csomó szerepét, de ekkor a szív működése már nagyon egyenletlen. Az EKG tulajdonképpen a szív egyes területeinek elektromos impulzusait jeleníti meg. ∞∞∞∞∞ 9. B Ismertesse a passzív kimozgatás fogalmát, indikációját, kivitelezésének szabályait! Passzív eljárások közé tartozik a passzív mozgatás, húzás. A passzív eljárások kivitelezése a beteg aktív együttműködése nélkül zajlik le. A passzív mozgatás célja: a mozgás(ok) terjedelmének megtartása, illetve helyreállítása, a kontraktúrák (mozgásbeszűkülés) megelőzése , oldása, az izom-, ín-, reflex apparátus karbantartása, a bőr vérellátásának javítása, az aktív mozgások előkészítése, az izomzat hipertónusának csökkentése. A passszív mozgatás általános szabályai: masszázs előzi meg, fájdalommentes, mozgáshatárig történik, egyszerre csak egy izületet mozgatunk, enyhe trakciót alkalmazunk, beteg betegségének és tűrőképességének figyelembevételével. Indikációi: Az izületek mozgáspályát megtartó. A kontratktúrák kialakulást megakadályozój, oldó és keringésjavító. Mozgásterjedelem megtartás, helyreállítás. A mozgásbeszűkülés megelőzése, oldás, aktív mozgások előkészítése. Az izomzat csökkent működésének helyreállítása, teljesen bénult izom rugalmasságát, reflex apparátus funkcióképességének megtartása, szöveti gyógyulás elősegítése, az izületi porc anyagcseréjének javítása, fájdalom csökkentése. 27
  28. 28. ∞∞∞∞∞ 9. C Ismertesse a klíma, hidro-és balneoterápia lényegét és kezelési módjait, valamint masszőri feladatait a kezelések során! Klímaterápia: Az időjárás változásait hosszabban vizsgálva kitűnik, hogy bizonyos földrajzi helyeknek az időjárási viszonyai jellemzőek. Azokat az időjárási viszonyokat, amelyek földrajzi helyeket jellemeznek: éghajlatnak vagy klímának nevezzük. Megkülönböztetünk:  . meleg övezetet – a Rák illetve a Baktérítőig terjedő terület  . mérsékelt öv – a térítőktől a sarkvidékekig terjedő területet  . sarkköri öv – a két sarkkörön belüli terület Az éghajlati viszonyok nem csak szélességi hanem magassági szempontok szerint is meghatározhatók:  . égövi klíma – amely 5000 m  . tájegységi klíma – amely 1000 m  . regionális klíma – 10 m  . gyógyklíma – 2 m  . mikroklíma 1 m magasságig terjed Földrajzi elhelyezkedés szerint:  . tengerparti  . tavi  . alföldi  . hegyvidéki Az egyes éghajlati viszonyok hatással vannak az emberi szervezetre. Az időjárásnak az emberi szervezetre gyakorolt hatásával a bioklimatológia foglalkozik. Hazánkban a gyógy-klíma szempontjából az alábbi lehetőségek vannak:  . alföldi  . erdős – dombos  . középhegységi  . tavi Alföldi klíma: erős napsugárzása és nagy hőmérsékletingadozása miatt – ingerklímának tekinthető Erdős- dombos klíma: enyhébb időjárás ingadozása, gyengébb széljárása miatt – kímélő klímának tekinthető Középhegységi klíma: (500 – 1000 m): az erdős – dombos vidék klímájánál erőteljesebb hatású, mégis csak enyhe ingerklímának tekinthető:  . idegrendszeri labilitásban  . vegatatív idegrendszeri labilitásban  . gyomor – bélrendszeri megbetegedésekben (főleg fekélyes betegségekben) ajánlatos  „gyomorbajos” emberekre jótékony hatású  . a magasabb hegyvidéki klíma erős ingerklímaként fogható fel, magasabb az UV sugárszás – ajánlott hyperthyreosisban, tüdő asthmában, vérszegénységben szenvedő betegeknek Tavi klíma: a magasabb UV sugárzás és a visszaverődő sugárzás miatt ingerklímának tekinthető – anaemia, roborálás, kedélybetegségek kezelése során ajánlható A klíma változás jótékony hatása mellett fontos tényező a környezetváltozás is ami stimuláló, nyugtató, relaxáló hatású lehet. („Úgy érzem kicseréltek”) Barlangterápia (speleoterápia) 28
  29. 29. . a klímaterápia különleges formája  . már ég megfigyelték, hogy a barlangoknak, föld alatti üregeknek bizonyos betegségekben gyógyító hatásuk van  . főleg légzőszervi és mozgásszervi megbetegedésekben szenvedők gyógyítására használatos Barlangok csoportosítása hőmérsékletük alapján:  . hideg barlang  . meleg barlang A barlangok mikroklímája speciális:  . levegőjük rendkívül tiszta ( a lebegő szemcsék száma 100/ m3 a városi levegő 10.000 /m3 -éhez képest!)  . mentesek az allergénektől  . koromtól  . égéstermékektől  . kipufogó gázoktól  . nehézfémektől  . mérgesgázoktól  . pormentesek!! (porallergiában szenvedők számára felüdülést jelentenek!)  . magas a páratartalmuk (légúti hurutoldó hatás)  . magas a mész (kalcium) tartalma – ez gyulladáscsökkentő, antiallergiás hatású  . a szén-dioxid tartalma magasabb a légköri levegőénél, így izgatja a légzőközpontot,  fokozza a légzést)  . a levegő ion tartalma is magas (negatív ionok hatása!!)  . a hőmérsékletük állandó (hideg barlang 10 C fok, meleg barlang 40 C fok  a meleg barlangokban bizonyos mértékű radon is előfordul – amely fájdalomcsillapító hatású Indikáció: - . hideg barlang – tüdőasthma, légúti megbetegedések széles skálája - . meleg barlang – mozgásszervi betegségekben szenvedők (lásd meleg hatás) Ellenjavallatok: - hideg barlangok – decompenzatio, emphysema, rheumás betegségek, tüdőpangás, magas vérnyomás- - meleg barlang ellenjavallatai megegyeznek a balneotherapia ellenjavallataival Balneoterápia, hidroterápia. Azonosságok és különbözőségek Azonosságok: - mindkét esetben a víz jótékony, gyógyító hatását használjuk - minkét esetben fontos lehet a víz hőfoka - bizonyos területei a beteg otthonában is használhatóak (pl. ivókúra, gyógyszeres fürdő stb) - a mozgásrendszeri, keringés- és érrendszeri betegségek kezelésére egyaránt alkalmasak - hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, görcsoldó hatással bírnak mindegyik - fontos része a rehabilitációnak Különbözőségek: Hidroterápia során: - alkalmazott víz általában nem tartalmaz jelentős mennyiségben ásványi anyagokat. - leggyakrabban csapvizet használunk, mely általában 0,3 gr ásványi sót tartalmaz - a víz fizikai hatásának a felhasználása történik - a víz felhajtóerejét, hidrosztatikai nyomását és hőmérsékletét hasznosítjuk 29
  30. 30. - Hidroterápia mindig külsőleg alkalmazott kezelést jelent (pl. borogatások, pakolások, - zuhanyfürdők, súlyfürdő stb.) Balneoterápia során: - a gyógyvizek ásványianyag tartalma jelentős, tájegységenként eltérő összetételű - a gyógyvizek kémiai és általános hatásait is felhasználjuk - természetesen feltörő- vagy feltárt gyógyvizeket, termálvizeket használunk - a feltörő források közelében gyógyiszap képződhet (pl. Harkány, Hajdúszoboszló, Hévíz) - a gyógyvizek belsőleg is használhatók (ivókúra) - a gyógyvizek, termálvizek gőze belélegeztethető (inhaláció) - a természetben előforduló gyógyforrások közelében kórházak, gyógyfürdők,  termálfürdők, rehabilitációs intézetek létesülnek - a gyógyvizek használata gyógyhelyeken történik - a balneoterápia fontos idegenforgalmi jelentőséggel bír Hidroterápia: Hidroterápia hatásai A hidroterápia során a víz felhajtóerejét, hidrosztatikai nyomását és hőmérsékletét hasznosítjuk. A hidroterápia során alkalmazott víz általában: - nem tartalmaz jelentős mennyiségben ásványi anyagokat. - Leggyakrabban használt csapvíz általában 0,3 gr ásványi sót tartalmaz. - Így a hidroterápiás kezeléseknél az ásványi sók nem játszanak jelentős szerepet. A víz felhajtóereje ( Arkimédesz törvénye szerint): - azt jelenti, hogy a vízben fürdő beteg (ha nyakig vízben van), súlyvesztesége testsúlyának - 90 %-a. - Így a 10 % testsúlyú beteg mozgékonyabbá válik (könnyűnek érzi magát és a mozgást is), - olyan mozgások elvégzésére képes, amelyet szárazon nem képes megtenni. A víz hidrosztatikai nyomása: - elősegíti a különböző izületi és egyéb folyadékgyülemek felszívódását. - Összenyomja a felületes vénákat - Segíti a vér visszaáramlását - Serkenti a nyirokkeringést - Fokozza a diurézist (vizelet kiválasztást) - A mellkasra gyakorolt nyomás miatt azonban nehezíti a légzést A víz hőmérsékletének hatása a hidroterápia során: - hideg víznek a 20 C fok alatti hőmérsékletű vizet nevezzük (A csapvíz általában 14 – 16 C - fok) Egészséges egyének úszómedencei vízhőmérséklete 22 – 26 C fok - hűvös hőfokú víz : 28 – 31 C fok, amely nem reumás mozgásszervi betegségekben szenvedő betegek vízalatti torna kezeléséhez megfelelő - indifferens (közömbös) hőfokú víz: 34 – 35 C fok, amely a bőr hőmérsékletéhez hasonló - meleg hőmérsékletű víz: 36 – 39 C fok, amely értágító hatása révén javítja a szövetek vérellátást és oldja az izomgörcsöket (vasodilatatio, spasmolysis) - forró hőfokú víz: 40 C fok feletti fürdők. Ez igen erős inger, csak fokozatos hő-növeléssel érhető el, állandó felügyelet mellett. Kifejezett értágító, vérnyomáscsökkentő hatása miatt csak néhány perc időtartamig alkalmazható. Hosszabb időtartam alatt a forró fürdő emeli a testhőmérsékletet. A hidroterápiás beavatkozások okozta terhelés azonban három tényezőtől függ: - . az alkalmazott inger erősségétől - . a kezelés időtartamától - . a beteg általános állapotától 30
  31. 31. ∞∞∞∞∞ 10. A Jellemezze a vérköröket, vérereket! Ismertesse a vérképző szerveket és a vér alkotórészeit! A keringési szervrendszer mûködése: - A szív három rétegből épül fel. - A külső szívburokból, amely egy kettős falú savós réteg - A szívizomból, amelynek külső felszínén haladnak a koszorús erek - Valamint a szívbelhártyából. Ez a szívüreget bélelő áttetsző hártya és kettőzete alkotja a szívbillentyűt (zsebes és hártyás billentyűk). A szívből két vérkör indul ki a kis és nagy vérkör. Nagyvérkör a szív bal kamrájából indul ki és a testartérián (aorta) keresztül a vér a kapillárisokba jut. Itt a vér és a sejtek közötti anyagcsere történik. Majd innen a testvénákon keresztül az elhasznált (CO2-dús) vér visszajut a jobb pitvarba. A jobb pitvarból a vér a jobb kamrába jut az által hogy, a pitvar-kamrai billentyű kinyílik. Innen indul ki a kis vérkör (tüdő vérkör). A kisvérkör a szív jobb kamrájából indul ki. A pitvar-kamrai billentyűk bezáródnak és a tüdőartéria kezdetén lévő billentyűk kinyílnak. Így jut a vér a tüdőartériába. A tüdőartéria bevezeti a vért a tüdőbe és hajszálerekre ágazik szét. A tüdőkappillárisok felszínén végbemegy a külső gázcsere, és az oxigén dús vér a tüdővénákon keresztül (4db) visszajut a bal pitvarba majd innen a pitvar-kamrai billentyű nyitódása után a bal kamrába érkezik a vér. Kamránkénti befogadó képesség 200ml. A vérerek: 1. ARTÉRIA: (ütőerek) - O2 áramlik a szívből - erős falú, rugalmas - sérüléskor spriccel a vér - vér - élénkpiros 2. VÉNA: - (visszerek) - CO2 áramlik a szív felé - rugalmas falú, - sérüléskor nem spriccel a vér - vér – sötétpiros - billentyű van benne – vér visszafolyását gátolja 3. KAPILLÁRISOK (hajszálerek) – összekötik az artériákat és a vénákat A verőereket (artéria) más néven ütőereknek is nevezzük. A szív összehúzódásainak üteme szerint lüktetnek. Részei: A belső rétegét laphám építi fel. A laphám (endothel) alatt vékony kötőszövet található. A középső réteg adja az érfal rugalmasságát. Simaizom-réteg építi fel. A külső réteget kötőszövet építi fel. Benne futnak az érfalat ellátó erek. Jellemzői: 31
  32. 32. A szívtől távolabbi területre szállítják a vért vagyis a periféria felé. A periféria felé haladva egyre kisebb keresztmetszetű ágakra oszlanak. - - A visszerek: - A visszereket (véna) gyűjtőereknek is nevezzük. Jellemzője hogy a vért a periféria felől gyűjti össze és a szív felé szállítja. A visszereket is három réteg építi fel csak a különbség az hogy, a középső simaizom-réteg vékonyabb így kevésbé rugalmas. A véna falán belül találhatók a zsebesbillentyűk. Ezek megakadályozzák a vér visszaáramlását. - A hajszálerek: - A hajszálerek (kapillárisok) csak mikroszkóppal láthatók. szerkezetükre jellemző. hogy egy sejtsor laphámból és alaphártyából épülnek fel. Igen tágulékonyak (elsápadás, elpirulás). - Az artériás hajszálerek leadják a sejteknek a tápanyagot és az oxigént. A vénás hajszálerek felveszik a sejtektől a bomlástermékeket és a szén-dioxidot - Vér: A vér folyékony kötőszövet. Piros színű, enyhén lúgos. A felnőtt szervezetében a vér mennyiség kb. 5liter. A vér sejtes állománya vörösvérsejtből, fehérvérsejtből és vérlemezkéből áll. Ezek a vér alakos elemei, a vér 45%-átalkotja. A vér sejt közötti állománya a vérplazma ami a vér 55%-át alkotja. Vérzéssel járó sérüléseknél a véralvadás védi a szervezetet. Megakadályozza az elvérzést. Az alvadási folyamat két részből áll: alvadékképződésből és az alvadék lebontásából. A véralvadás ideje 5-7perc. Ha ez elhúzódik vérzékenységről beszélünk. Vele született vérzékenység a haemophília. Szempontok vörösvértest fehérvérsejt vérlemezkék Száma 4,5-5millió 6-8ezer 150-300ezer Alak korong, fánk Változatos Ovális, korong, csillag Szerepük Gázszállítás Ellenanyag termelés Véralvadás Mozgás Nincs Amőboid mozgás A vér sodorja, passzív mozgás Méret 7, 2 nanométer 5-20 nanométer 2-4 nanométer Előfordulás Vérrendszer Vér + szövetek Vér Keletkezési hely Magzati korban: lép, máj, vöröscsontvelő Nyirokszervek, vöröscsontvelő vöröscsontvelő Élettartam 120nap 3-15nap 7-14nap Betegség Vészes vérszegénység Leukémia Vérzékenység(hemofília Sejtmag Nincs Van Nincs Szétesés Lépben Szövetekben Színe Hemoglobintól vörös Színtelen Vérképző szervek: vörös csontvelő, nyirokszervek ∞∞∞∞∞ 10. B Csoportosítsa a bénulásokat, jellemezze az egyes neurológiai kórképeket! Ismertesse a váll és a csípőizület vezetett kimozgatásánál a mozgástartományokat! Agyi bénulások: Okok: Az agykárosodás számos fajtája vezethet agyi bénuláshoz, és legtöbbször nem igazolható valamilyen specifikus ok. Az esetek 10-15%-átszülési sérülések, valamint az agy oxigénellátásának a szülés előtt, alatt, vagy közvetlenül azután bekövetkező csökkenése okozza. Néha méhen belüli fertőzések (pl. rubeola, toxoplazmózis vagy citomegalovírus-fertőzés) következtében alakul ki. A koraszülöttek különösen veszélyeztetettek, részben azért, mert az agyi erek fejletlenek és kis 32
  33. 33. behatásokra is vérezhetnek. A bilirubin magas vérszintje szintén agykárosodáshoz vezethet (magikterusz). Az első életévben okozhatják súlyos betegségek, pl. az agyat körülvevő szövetek (agyhártyák) gyulladása. (agyhártyagyulladás vagy meningitisz), szepszis, sérülés vagy súlyos kiszáradás (dehidráció). A gyermekkori agyi bénulás tünetei:- fokozott, erős nyálfojás- - átmeneti látásvesztés az egyik szemnél - kettőslátás, látótérkiesés- szóformálási nehézségek- zavartság, szédülés, fejfájás- hirtelen fellépő eszméletvesztés- mozgászavarok - epilepsziás (görcsös) rohamok - csökkent értelmi képességek - merev, görcsbe ránduló végtagok Az agyi bénulásnak négy fő típusát különböztetik meg: a spasztikus, a choreoathetoid, az ataxiás és a kevert formát. A spasztikus formában, mely az esetek kb. 70%-át teszi ki, az izmok merevek és gyengék és ilyen típusokban jelenik meg : - Az izommerevség érintheti mindkét kart és mindkét lábat (quadriplégia) - mindkét lábat (diplégia) - egyik oldali kart és lábat is (hemiplégia). Az érintett végtagok fejletlenek, merevek és gyengék. - -legsúlyosabb a spasztikus kvadriplégia. Ezeknél a gyermekeknél gyakori az értelmi fogyatékosság (mely néha igen súlyos), görcsrohamokkal és nyelési zavarral. A koreoatetoid formában, mely kb. 20%-ban fordul elő, az izmok önmaguktól, lassan, akaratlagos vezérlés nélkül mozognak. A karok, lábak és a törzs végezhetnek vonagló, kapkodó vagy rángatózó mozgást. Az erős indulat ronthatja a mozgásokat, ezek alvás közben megszűnnek. E gyermekek intelligenciája általában normális, a görcsrohamok ritkák. Az ataxiás formában, mely az agyi bénulásos gyermekek kb. 10%-át érinti, a koordináció zavart és a mozgások bizonytalanok, emellett izomgyengeség és remegés is előfordul. E gyermekek nehezen tudnak gyors vagy finom mozgásokat végezni, és bizonytalanul, szélesen nyitott lábakon járnak. A kevert formára a fentiek közül kettőnek (leggyakrabban a spasztikusnak és a choreoatetoidnak) a kombinációja jellemző. Sok betegnél ez a forma fordul elő. Akkor alakul ki akkor, amikor valamely agyterület vérellátása olyan mértékben leromlik, ami az ott levő sejtek egy részének pusztulásához vezet. Korai kezeléssel csökkenteni lehet az agy károsodását és a kialakuló életminőség-romlás mértékét. A kezelés későbbi fázisa már kevesebb lehetőséget ad; lényege a kialakult károsodások hatását ellensúlyozni a beteg fokozatos felépüléséig. A stroke az egyik vezető oka a felnőttkori rokkantságnak, és a harmadik leggyakoribb haláloki tényező; csak a szívbetegségek és a daganatos betegségek okoznak évente több halálesetet. A stroke főbb tünetei:  Az arc, a kar, vagy a láb általában egy oldalon fellépő hirtelen érzéketlensége,  az egyik testfél zsibbadása (határozott vonal húzható a zsibbadó és a nem zsibbadó testfél között),  az egyik oldali végtagok gyengesége vagy bénulása.  Hirtelen kialakuló beszédértési, szótalálási vagy hangképzési zavar (aphasia).  Hirtelen elhomályosuló látás (akár a megvakulásig is), kettős látás, vagy látásélesség gyors csökkenése.  Hirtelen kialakuló szédülés, egyensúlyvesztés, mozgási zavarok. 33
  34. 34.  Minden előzmény nélküli, szokatlan jellegű erős fejfájás, melyhez nyaki merevség, arcfájdalom, a szemek között megjelenő fájdalom, hányás és tudatzavar társulhat (ez kimondottan a stroke egy speciális típusára, az ún. subarachnoideális vérzésre jellemző).  Zavartság, memóriazavar, a térbeli tájékozódás, illetve az érzékelés zavara. A spasticitas csoportosítása és kiváltó oka Lokalizáció Kiváltó ok Hemiplegia féloldali perinatalis agyvérzés Diplegia két alsó végtag agyi anoxisa (koraszülöttek) Quadriplegia mind a négy végtag, egész test agyi fejlődési rendellenesség Monplegia egy végtag Kockázati tényezők Koraszülöttség, elhúzódó vagy gyors, nehéz szülés, központi idegrendszer fejlődési rendellenességei, gyulladások kiválthatják a betegséget Panaszok, tünetek A szülők rendszerint a mozgás fejlődés visszamaradását, görcsös vagy éppen petyhüdt állapotot észlelnek. Később a szellemi fejlődés visszamaradását és mozgás zavart is észlelnek. Előfordul azonban, hogy később, iskolás korban a gyengébb teljesítmény és beilleszkedési zavarok miatt diagnosztizálják a betegséget. A tünetek kor szerint nagyon eltérőek. A váll és a csípőizület vezetett kimozgatásánál a mozgástartományok: Vállizület vezetett passzív kimozgatása Artikuláció glenohumeralis vállizület – gömbizület Mozgásai:  flexió – extensió (saggitális síkban)  flexió – extensió (saggitális síkban)  abdukció – addukció (horizontális síkban)  kirotáció – berotáció  cirkumdukció A beteget lehetőség szerint székre ültetem. A háta mögött helyezkedek el, egyik kezemmel a vállát rögzítem, a másik kezemmel az alkarját rögzítem oly módon, hogy a csukló felett fogom, az alkarommal az Ő alkarját alásínezem. A mozgás-sorokat mindig null-helyzetből indítom és ott is fejezem be. Passzív mozgatás  Saggitális síkban (nyíl irányban előre) flexió-extensió  Horizontális síkban (Váll magasságában) flexió-extensió  Frontális síkban abdukció (közelít) –addukció (távolít) (a törzsre merőlegesen)  Kirotáció-berotáció (kar derékszögben behajlítva) (előre berotál, hátra kirotál) Enyhe trakcióban circumductió (vállat enyhén rögzítem, illetőleg tapintom a vállőv elmozdulását. Csukló felett fogom, nyújtott karral oda-vissza nagy-körzések). Itt már eleváció is létrejön. Csipőizület vezetett passzív kimozgatása Articulacio coxae Gömbizület. Csípőizület. Alkotja: Femur proximális részén lévő Caput Humeri (combcsont fejecse), valamint az Acetábulum – ízvápa. 34

×