Németh Julianna: Az egészséges beszéd fejlődésének menete A beszédfejlődés zavarai Beszédhibák Mit tehet a szülő?

1. Beszédfejlődés, beszédhibák
Az egészséges beszéd fejlődésének menete
A beszédfejlődés zavarai
Beszédhibák
Mit tehet a szülő?

2. A beszéd fejlődésének menete
• A beszéd különleges adomány, az emberi
kommunikáció legfontosabb eszköze.
• A kisgyermek beszéde a szülőkkel, felnőttekkel
való kapcsolat során, utánzás útján alakul ki.
• A hangadás már a születéskor kezdődik, a
felsírást a külvilág kellemetlen ingerei váltják
ki.
• Differenciáltabb hangadás csak az első hónap
végén figyelhető meg.

3. A beszéd fejlődésének menete
• Pár hónapos korban elkezdenek gőgicsélni és
játszani a hangjukkal.
• A 3. hónaptól megjelenik a gagyogás, olyan
hangok is , amelyek a mi nyelvünkben nem
szokásosak.
• A 6. hónaptól a gagyogásában már csak azok a
hangok vannak jelen, melyek az adott
nyelvhez szükségesek.

4. A beszéd fejlődésének menete
• A beszéd megértése az első szavak kimondását
megelőzi.
• Az értelmes beszéd kialakulásának kezdetén
egytagú szótagokkal jelöl meg egy-egy szót.
• Az első szavak elhangzása 1 éves kor körül.
• Szómondatok: szituációt fejez ki anélkül, hogy
több szót egymás után rakna vagy ragozna.

5. A beszéd fejlődésének menete
• A kétéves késztetést érez arra, hogy egészen
komplex dolgokat fogalmazzon meg.
• 2-3 éves kor között már tisztábban beszélnek,
hosszabb mondatokat is használnak, és
szeretik elismételni, amit mondunk nekik.
• A beszédfejlődés 4 éves korig nagyon
intenzíven zajlik.
• 6 éves korban még a beszédét nem tudatosan
szerkeszti.

6. A beszédfejlődés zavarai
• A beszédfejlődés elmaradása két területen lehet
korlátozott: a beszéd észlelésének és a beszéd
kifejezőkészségének oldalán.
• Ha a beszédészlelés jól működik, akkor mindent
megért és bonyolult szóbeli utasításokat is
teljesít, ha probléma van, akkor gyakran nem
reagál a szülő kérésére.
• Ha a kifejező oldal sérült, a gyerek nem képes
arra, hogy kimondja a beszédhez szükséges
hangokat.

7. A beszédfejlődés zavarai
Beszédértés: a környezet „alapzaját” a jó beszédértéssel
bíró gyermek gond nélkül „szétválogatja” a fejében: a
lényegtelen és lényeges információkra. A rossz
beszédértéssel bíró gyerekek erre képtelenek.
• A beszédfejlődés területén fellépő problémák oka
sokrétű. A hátterében a terhesség, szülés alatti
fejlődési vagy oxigénellátás zavarai, koraszülés,
mozgásfejlődési problémák okozta idegrendszeri
éretlenség, vagy a hallás problémája húzódhatnak meg

8. A beszédfejlődés zavarai
• Figyelmeztető jelek: a szopási-nyelési
probléma, a gagyogás elmaradása, késése
vagy elégtelensége.
• A helyes beszéd kialakulását akadályozhatja a
hallássérülés, elhúzódó vagy gyakran
visszatérő fülgyulladás, szájpadhasadék,
idegrendszeri fejlődési zavar, de elakadást
okoznak lelki dolgok is, pl. anyától való
elszakadás, testvér születése.

9. A beszédfejlődés zavarai
• Ha egy kislány egy éves kora körül, egy kisfiú
másfél éves kora körül nem kezd el szavakat
mondani, akkor fokozottan oda kell figyelni.
• Ha 2-2,5 éves korában nem kapcsol össze
szavakat, már célzottan kell a beszéddel
foglalkozni.
• Ha 3 évesen még mindig nem beszél,
szakemberhez, logopédushoz kell fordulni.

10. A beszédfejlődés zavarai
• A fejlődési diszfázia : a beszéd elsajátításának
nehézsége, , azon képességek eltérő fejlődését,
hiányosságát jelenti, amellyel a gyermek a nyelvi
információkat felfogja, feldolgozza, és nyelvi
szándékait kifejezi.
• A beszédzavar ritkán számolható fel teljesen, és a
gyerek az iskolában is több támogatásra szorul,
jellemző az olvasás és írás elsajátításának
nehézsége, ebből adódóan tanulási problémák
jelentkezhetnek.

11. A beszédfejlődés zavarai
• Szenzoros diszfázia: az ép hallású gyermeknek
a beszéd feldolgozása és megértése okoz
problémát. Ilyenkor a kiejtés viszonylag helyes,
tiszta is lehet.
• Motoros diszfázia: a beszéd kivitelezése
jelent gondot, súlyos vagy enyhébb
artikulációs zavarral és diszgrammatizmussal
társul.

12. A beszédfejlődés zavarai
• Megkésett beszédfejlődés esetén a gyerek késve
ugyan, de végigjárja a beszédfejlődés minden
fázisát.
• A diszfázia tünetei a nyelv minden szintjén
jelentkeznek, és nem egyszerűen késik a fejlődés,
hanem más utat is jár be. Következményei a
pöszeség, a zöngés-zöngétlen hangok cseréje,
helytelen toldalékolás, grammatikai problémák,
hibás szórend, beszéd- és olvasásértési
problémák.

13. A beszédfejlődés zavarai
• A tünetek később is megmaradhatnak,
• gyakran társulnak a részképességzavarokkal,
fáradékonyak, szétszórtak, túl mozgékonyak, a
mozgásban ügyetlenek,
• gondok lehetnek a figyelemmel, az
emlékezettel, a térbeli tájékozódással, és az
észlelés (tapintás, látás, hallás) területén.
• Nehezített a verbális tanulás, különösen egy
idegen nyelv elsajátítása.

14. A beszédfejlődés zavarai
• Tünetek: azokra kell odafigyelni, melyek
nemcsak időbeli eltérést mutatnak, hanem:
• beszédmegértési és beszédprodukciós
problémákat is: pl. echolál, nem a kérdésre
válaszol, hanem ismétli a kérdést,
szósalátában beszél, nem követi az instrukciót.
• Tisztázni kell a hallás problémáját, nincs-e
hallászavar a háttérben
• Kognitív eltérések feltárása

15. A beszédfejlődés zavarai
• Okai lehetnek:az öröklés főként apai ágon
• Terhességi és a szülési traumák is okozhatják a
beszédkésést: a kissúlyú koraszülöttek szülés
közben és utána is sokkal sérülékenyebbek.
• Ha szülés közben az agy beszédközpontját
valamilyen sérülés érte, az már önmagában is
a beszéd fejlődését gátló tényező.

16. Beszédhibák
• Pöszeség:
• A pöszeség a beszédhangok ejtésének,
tisztaságának olyan zavara (ép hallás és ép
beszédszervi beidegződés esetén), amelyre
jellemző az adott nyelvközösség artikulációs
normáitól való eltérés.
• Pöszeséghez vezethet a beszédszervek nem
megfelelő működése is. (ajkak, nyelv, fogak)

17. Beszédhibák
• Élettani dadogás:
• A beszédtanulás kezdetén álló gyermekek
között nem ritka, hogy egyes szavakat
ismételgetnek. Előfordul, hogy amíg nem jut
eszükbe a keresett szó, az előző szót
mondogatják.
• Ha csak az első szótagot ismételgeti, ráadásul
több szó esetében, arra már oda kell figyelni,
és szakember segítségét kérni.

18. Beszédhibák
• Dadogás:
• Gyakoribbak lesznek a hangismétlések, mint a
szótag- vagy a szóismétlések.
• Egyes hangok megnyújtása hosszabb lesz.
• Szünetek közben erőlködés jelei látszódnak.
• A gyermek nem szívesen beszél, nem mesél,
visszahúzódó lesz.

19. Beszédhibák
• Gyors beszéd vagy hadarás?
• Ha valaki beszéd közben 1 másodperc alatt 9
hangot mond ki, annak mondandóját az emberek
94 százalékban értik meg. Ha viszont tizenkilenc
hangot ejt ki, akkor a mondanivalónak csak a 85
%-a jut el a hallgató tudatáig. Ez a gyors beszéd.
• Azonban ha valaki össze is mossa a hangokat és a
szótagokat, elhagyja a szóvégi ragokat,
hangsúlytalanul, monoton hangon beszél,
jelentősen csökkenti az érthetőség mértékét. Ezt
már hadarásnak hívjuk.

20. Mit tehet a szülő?
• Sokat beszéljünk, meséljünk és énekeljünk a
gyermekünknek.
• Biztassuk és beszéltessük sokat.
• Hallgassuk őt aktívan.
• A hibásan ejtett hangokat ne ismételtessük
vele.
• Ne hasonlítsuk más gyermek fejlődését a mi
gyermekünkéhez.