1. Kilenc tyúk meg
a kakas
- Albert András meséje alapján-

2. Hol volt, hol nem
volt, még a
süvegcukor hegyen
es túl, de a
tejpatakon erről, volt
egyszer egy
szegény ember. Volt
annak egy felesége,
két kicsi tehénkéje,
s egy szántóföldjük.
Egy reggel elment ki
a szegény ember
szántani, éppen az
erdő szélében volt a
szántóföldjük.

3. Ahogy kezdett szántogatni, egyszer hallja, hogy valami
nagy nyárogás, vinnyogás van az erdőben. Meglátja, hogy
egy nagy medve egy kicsi nyúllal verekedik, s akkorát
kacagott, hogy zengett belé az erdő. Meghallja ezt a
medve. Odamén a szegény emberhez. Kérdi, hogy mét
kacagott? - Hát én csak azért, medve bátyámuram, hogy
nem szégyelli magát, egy akkoracska haszontalan nyúllal
verekedni? -Na jól van, te szegény ember, de ezt te
megkeserülöd, s tudd meg, hogy tehenestől megeszlek.

4. Megijedt ekkor a szegény ember, és kezdett
könyörögni. Ó, ne egyél meg, te medve, csak
napszentületkor. Hogy elébb szántsam le a kicsi földemet,
s vessem el a magot. Ha megeszel, a gyermekeimnek
legyen, amit egyenek. -No, te szegény ember, csak ezért
hagyom meg az életedet esteféléig, amét szépen kértél és a
gyermekeidétt. A medve egy kicsidég visszament az
erdőbe, nehogy meglőjék. A szegény ember szántott-
szántott, de erőst búsult. Délre, amikor leült enni, még enni
sem tudott, tenyerébe hajtotta fejét, annyira búsult. S ekkor
odament egy róka, kérdi tőle: -Miért búsulsz olyan erőst, te
szegény ember?

5. -Áj, ne kérdezd, nekem nagy a bánatom, met a medve
azt mondta, hogy napszálltakor megeszen tehenestül. -Ó,
hát csak ennyi a baj ? Hát ha nekem valamit ígérsz, én
kisegítlek a bajból. -Hát mit ígérjek?- kérdi a szegény
ember. S arra felelte a róka : -hát akinek tehenye van,
annak tyúkja es van.
Mondta a szegény ember : -hát van egy néhány, vagyon
egypár darab.
Azt mondja a róka : -hát én nem kérek sokat, adjál kilenc
tyúkot s egy kakast, s akkor megmentelek a medvétől.
-No,hát én megadom, de te hogyan tudnál megmenteni ?

6. — Hát úgy,hogy nehol vagynak az erdőben a szénégetők,
hozzál tőlük egy szeneszsákot, tedd a szekér farkához, s
mikor idejő a medve, azt én lesem, s akkor elkezdek
drombitálni, mintha vadászok jőnének. Akkor a medve
megijed, és kérdezi tőled : ez mi lehet? S te feleled :
biztosan vadászok jőnek. A medve majd erre azt mondja :
jaj, bújtass el, te szegény ember, inkább nem eszlek meg.
Ekkor azt mondod a medvének : itt van egy szeneszsák,
ebbe bújj bele. S ha jőnek a vadászok, és kérdik, mi van
abban a zsákban, akkor majd te azt mondod : ott egy
szenes csutak. S erre a medve belebúvik. Te bekötöd jól a
zsák szádát. Ekkor én jövök, mintha vadász volnék, és
kérdezem tőled : mi van abban a zsákban? S te azt feleled,
szenescsutak.

7. S akkor én azt mondom neked : nem igaz. S te
mondod : de az. S én parancsolom, vágd bele a
fészidet, lám csutak-é? S akkor jó erővel felhúzod
a fészidet, s megirányozod a medvének a fejét. És
két-három fejszecsapásval megdöglik a medve.
Meg lesz mentve az életed, és a teheneidé es. Na
jó, megörvendett a szegény ember, leszántotta a
földjét, és estefelé jött a medve, s minden
ugyanugy történt, ahogy a róka mondta. Ekkor a
szegényember örömmel felpakolta a szekérre az
ekét, a boronát és a medvét.

8. S ekkor azt mondta a róka : mikor megszólal a kakas, én es ott leszek a
tyúkokétt és a kakasétt. S hazament a szegény ember, gondolta
magában ”lesz nekem es annyi eszem, mint a rókának". Béhordta a
tyúkjait, s két kopókutyát es a házba.
Egyszer hát jő a róka es hajnalban, kopogott a szegény ember ajtaján
: -Ébren vagy-é, hé? Eljöttem a kilenc tyúkett és a kakasétt. - Ébren
vagyok, ébren, csak várj egy kicsit, hadd öltöjzem fel. De ő bizony nem
mozdult, a róka esmét mondta : - Nyisd ki, szegény ember, az ajtót. Azt
mondja a szegényember : -Nyitanám, de két kopókutya békerült a
házba, most megérezték a szagodat, rontani akarnak ki az ajtó felé. De
én ezekvel küzdöm, hogy ne menjenek reád. Nem tudom nyitni ki az
ajtót tőllök.
S akkor kiáltja be a róka nagy megijedve: -Jaj, tartsd vissza őköt, már
amíg én elmenyek. Nem kell a tyúk, csak nehogy kinyitsd az ajtót.
Maradjon neked kilenc tyúk s a kakas. Ekkor a róka árkon-bokron
szaladt, még csak a sűrű erdőbe ki nem ért, meg sem állott. Még ma is
fut, ha meg nem állott!!!!!!

9. Készítette:
Bíró Konrád, V. A. osztályos tanuló
Mesélőfalu program keretén belül.
2012. 02.12.